A napi.hu vette észre a Belügyminisztérium honlapján azt a meglepő törvénytervezetet, ami egy központi adatbázist hozna létre, ahol minden magyar állampolgár arcképét tárolnák.
Ehhez az adatbázishoz minden magyar kormányszerv hozzáférne, aminek akár egy kicsi rendészeti jogosítványa is van. Az előterjesztés szerint a nemzetközi okmányhamisítással, a bűnüldözéssel, az ismeretlen holttestek azonosításával, és a politikusok, védett személyek biztonságával összefüggő okok indokolják az adatbázis létrehozását.
A társadalmi vitára 5 napot hagy a belügy, szeptember elejéig lehet véleményezni a tervezetet.
Az adatbázist 4 milliárd forintból, 2016 januárjától hoznák létre és egy új ötven fős állami szervezet gondozná. Ez az 50 fő gyakorlatilag egy teljesen új, minden szervtől független titkosszolgálat lenne. Nem ezt a szervezet tárolná az ujjlenyomatokat és a lakcímnyilvántartást, de az adatbázisok összekapcsolhatóak lennének.
Az adatbázis az okmányirodákban rögzített igazolványképekből épülne fel, de úgy, hogy nem személyi mappákat vezetnének a polgárokról, hiszen a képekhez nem kapcsolódna név és lakcím, csak egy személyi azonosító.
A nyilvántartáshoz rengeteg szerv férne hozzá, a belügy javaslata 18 olyan esetet sorol fel, amikben használni lehet az adatbázist. Említik például az eléggé tág bűnmegelőzést, a bűncselekmény felderítését, megszakítását, a titkosszolgálatok titkos adatszerző tevékenységét, de az iparbiztonságot és a személyvédelmet is. Személyvédelem keretében például a házelnök biztonságért felelős Országgyűlési Őrség is kérhet adatokat. Az adatbázishoz hozzáférne még a rendőrség, öt-hat magyar titkosszolgálat, a büntetés-végrehajtás, a terrorelhárítás – ami a miniszterelnököt is védi – , az adóhatóság (kizárólag bűnüldözési célokra), az igazolványokat kiállító közigazgatási szervek és a nemzetközi körözéseket kezelő magyar rendőri szerv is.
A Belügyminisztérium tervezete szól a lehallgatásokról is, előírja, hogy a telefon- és netszolgáltatóknak a jövőben is biztosítaniuk kell az ügyfeleik teljes lehallgatását, sőt, olyan infrastruktúrát kell kiépíteniük, ami egyszerre akár több tízezer előfizető lehallgatását és nyomon követését is lehetővé teszi. Ezt ma is a szolgáltatóknak kell biztosítaniuk, hogy a lehallgató titkosszolgálatok a lehallgatáshoz szükséges bírósági vagy igazságügy-miniszteri engedély megszerzése után simán kapcsolódhassanak a felhasználóra.
A tervezet szerint az egymillió előfizetővel rendelkező szolgáltatóknak olyan csatlakozási pontokat kell kialakítaniuk, amiken keresztül legalább az előfizetők 0,1 százaléka lehallgatható egyszerre. 11,8 millió mobil és 3,8 millió vezetékes előfizetéssel ez több tízezer embert jelent.
Ehhez az adatbázishoz minden magyar kormányszerv hozzáférne, aminek akár egy kicsi rendészeti jogosítványa is van. Az előterjesztés szerint a nemzetközi okmányhamisítással, a bűnüldözéssel, az ismeretlen holttestek azonosításával, és a politikusok, védett személyek biztonságával összefüggő okok indokolják az adatbázis létrehozását.
A társadalmi vitára 5 napot hagy a belügy, szeptember elejéig lehet véleményezni a tervezetet.
Az adatbázist 4 milliárd forintból, 2016 januárjától hoznák létre és egy új ötven fős állami szervezet gondozná. Ez az 50 fő gyakorlatilag egy teljesen új, minden szervtől független titkosszolgálat lenne. Nem ezt a szervezet tárolná az ujjlenyomatokat és a lakcímnyilvántartást, de az adatbázisok összekapcsolhatóak lennének.
Az adatbázis az okmányirodákban rögzített igazolványképekből épülne fel, de úgy, hogy nem személyi mappákat vezetnének a polgárokról, hiszen a képekhez nem kapcsolódna név és lakcím, csak egy személyi azonosító.
A nyilvántartáshoz rengeteg szerv férne hozzá, a belügy javaslata 18 olyan esetet sorol fel, amikben használni lehet az adatbázist. Említik például az eléggé tág bűnmegelőzést, a bűncselekmény felderítését, megszakítását, a titkosszolgálatok titkos adatszerző tevékenységét, de az iparbiztonságot és a személyvédelmet is. Személyvédelem keretében például a házelnök biztonságért felelős Országgyűlési Őrség is kérhet adatokat. Az adatbázishoz hozzáférne még a rendőrség, öt-hat magyar titkosszolgálat, a büntetés-végrehajtás, a terrorelhárítás – ami a miniszterelnököt is védi – , az adóhatóság (kizárólag bűnüldözési célokra), az igazolványokat kiállító közigazgatási szervek és a nemzetközi körözéseket kezelő magyar rendőri szerv is.
A Belügyminisztérium tervezete szól a lehallgatásokról is, előírja, hogy a telefon- és netszolgáltatóknak a jövőben is biztosítaniuk kell az ügyfeleik teljes lehallgatását, sőt, olyan infrastruktúrát kell kiépíteniük, ami egyszerre akár több tízezer előfizető lehallgatását és nyomon követését is lehetővé teszi. Ezt ma is a szolgáltatóknak kell biztosítaniuk, hogy a lehallgató titkosszolgálatok a lehallgatáshoz szükséges bírósági vagy igazságügy-miniszteri engedély megszerzése után simán kapcsolódhassanak a felhasználóra.
A tervezet szerint az egymillió előfizetővel rendelkező szolgáltatóknak olyan csatlakozási pontokat kell kialakítaniuk, amiken keresztül legalább az előfizetők 0,1 százaléka lehallgatható egyszerre. 11,8 millió mobil és 3,8 millió vezetékes előfizetéssel ez több tízezer embert jelent.
