A "varázslatos" állatvilág - minden ami érdekes!

Arianwen témája a 'Vad- és vadon élő állatok' fórumban , 2010 Július 11.

  1. Arianwen

    Arianwen Állandó Tag

    Gazdagodott az Északi-sarkvidék állatvilága

    Egy kutatás szerint az elmúlt négy évtizedben nőtt az Északi-sarkvidéken élő állatok száma, bár a pólushoz közeli részen csökkent, valamint számos faj kritikus helyzetben van.

    Az ENSZ és más szervezetek által készített felmérést a néhány nappal ezelőtt mutatták be Miamiban. A tanulmány szerint 1970 óta összességében mintegy 16 százalékkal nőtt a madarak, az emlősök és a halak száma, amely nagyrészt a védelemnek és a vadászati korlátozásoknak köszönhető.

    [​IMG]

    Az eredmények azonban nem csupán javulást mutattak. Az is kiderült, hogy a faj- és egyedszám-változás területeként nagyon eltérő. A populációk felduzzadása jellemzően az Arktisz déli sávjában, az Északi-sarkkör térségében volt jellemző, míg a sarkponthoz közeledve egyre inkább fogyás mutatkozott. A déli sávban közel 50 százalékos növekedést regisztráltak – különösen nagy volt a bővülés a tengeri állatok körében –, ezzel szemben az északi területeken 1970 és 2004 között 25 százalék körüli zsugorodást mértek. A változások összefüggésben állnak a klímaváltozással, legalábbis követik a globális felmelegedés trendjeit: a sarkköri területekre számos mérsékelt övi állat beáramlása jellemző, míg a pólus környékén a felmelegedés egyértelműen negatív hatásokkal jár.

    [​IMG]

    „Azt látjuk, hogy az Arktisz gyors ütemű átalakulásának nyertesei és vesztesei vannak" – vonta le a következtetést Mike Gill, a kanadai kormány kutatója, a tanulmány egyik szerzője. Louise McRae, a Londoni Állattani Társaság (ZSL) természetvédelmi biológusa, a tanulmány egyik társszerzője szerint az Arktisz északi részén mutatkozó visszaesés rendkívül aggasztó, mivel pont ez az a terület, ahol a klímaváltozás a leggyorsabban megy végbe, így a fajokra nehezedő nyomás várhatóan tovább fog fokozódni.

    [​IMG]

    „Még nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a globális felmelegedést okoljuk a fajok visszaszorulásáért, de azt elmondhatjuk, hogy ami történik, az nagyrészt összhangban van azzal, amit a klímaváltozás alapján várunk" – fogalmazott a szakember. A legnagyobb veszteségeket elszenvedő területeken a jégpáncél olvadása is gyorsabb, mint eddig várták, így itt a jégborítástól függő fajokat – köztük a jegesmedvét és a narvált – ez is érzékenyen érinti.

    [​IMG]

    A nyertesek között többek között tengeri emlősök (például a grönlandi bálna) és madarak például a fehérfarkú rétisas és a lunda) vannak. A vesztesekhez olyan állatfajok tartoznak, mint az atlanti tőkehal, a lemming, a barnamedve és a Hudson-öböl nyugati részén élő jegesmedvék. Utóbbiaknál a más területekről származó adatok nem elegendőek egyértelmű tendencia felállítására. Ami a földrajzi elhelyezkedést illeti, a Csendes-óceán északi részéhez tartozó arktiszi területeken élő állatok jártak a legjobban, azaz itt nőtt legjobban az egyedszám, ezzel szemben az Atlanti-óceán és a Jeges-tenger térségében élő fajok száma érdemben nem változott
     
    liber ogoj kedveli ezt.
  2. Arianwen

    Arianwen Állandó Tag

    12 év múlva kétszer annyi vadon élő tigris lesz?


    A terv szerint igen. A Baliban, a 13, még vadon élő tigrist magáénak mondható ország részvételével zajlott tanácskozáson erről állapodtak meg a szakemberek.

    A következő tizenkét évben világszerte óv- és segélyintézkedésekkel fogják megkétszerezni a vadon élő tigrisek számát - állapodott meg a konferencia zárásaként tegnap az a 13 ország, amelyben még élnek szabadon tigrisek.

    A háromnapos találkozó a Szentpétervárott szeptember 15. és 18. között megrendezendő „tigriscsúcsot" volt hivatott előkészíteni, amelyen a világszinten összehangolt terveket dolgozzák majd ki. A WWF szerint az állatok életterének megvédéséhez azonnal legalább 356 millió amerikai dollárra lenne szükség.

    [​IMG]

    „Miután ez a 13 ország megmutatta, hogy komolyan veszi a tigrisek védelmét, a világméretű tervek sikere már a nemzetközi közösség és a tigrisekkel rendelkező országok finanszírozásától függ" – jelentette ki Michael Baltzer, a nemzetközi WWF-tigrisprogram vezetője.

    Az országok megegyeztek abban, hogy a vadmacskák életterét az országhatárokon túl is biztosítják, egészséges számú zsákmányállatot biztosítanak a tigriseknek és mindenekelőtt erőteljesebben üldözik a vadorzókat, akik jelenleg a legnagyobb veszélyt jelentik az állatok számára.

    Ötven évvel korábban még több mint ötvenezer csíkos nagymacska élt Ázsiában, a Kaukázustól egészen a Távol-Keletig. Mára a számuk becslések szerint mindössze 3200 körül van. Szórványosan előfordulnak Bangladesben, Bhutánban, Kambodzsában, Kínában, Indiában, Indonéziában, Laoszban, Malajziában, Mianmarban, Nepálban, Oroszországban, Thaiföldön és Vietnamban. A nemzetközi tigrisvédelmi kampányt többek között azért időzítették éppen 2010 és 2022 közé, mert ezek a tigris évei a kínai naptárban.
     
    liber ogoj kedveli ezt.
  3. Arianwen

    Arianwen Állandó Tag

    A szerelmi ének boldogságérzettel tölti el a madarakat

    A szerelmi ének boldogságérzettel tölti el a madarakat

    Sokak szerint a madarak énekléskor különösen kellemes érzelmi állapotban vannak. A tudósok ezt antropomorf megközelítésnek tartották, de az új vizsgálati eredmények mást mutatnak.

    A japán RIKEN Agykutató Intézet kutatói fölfedezték, hogy a madárének valóban kellemes érzetet vált ki az éneklő állat agyában. Amikor a hím madár azért dalol, hogy odacsalogassa a tojókat, az agy specifikus „jutalmazó” központja fokozott aktivitást mutat. Hasonlóan erős izgalmi állapotot jön létre az agyi jutalomközpontban, mint amilyet a kábítószerek szedése okoz.

    [​IMG]

    Az emberek és az állatok agya úgy programozott, hogy jutalmazó ingerre – amilyen az élelem vagy a szex – pozitív emocionális választ ad. Úgy vélik, hogy ennek a jutalmazó jelnek a kritikus részét az agy ventrális-tegmentális area (VTA) nevű részében lévő dopamintartalmú neuronok fokozott aktivitása adja. A természetes jutalmakon kívül ugyanezeket az agyi áramköröket mesterséges jutalmakkal – például kábítószerekkel – is jelentős mértékben aktiválni lehet.

    Emlősökön végzett korábbi vizsgálatokban megállapították, hogy a VTA-ban lévő dopaminneuronok szinaptikus kapcsolatai jelentősen megerősödtek, miután az állatoknak drogokat, például amfetamint vagy kokaint adtak. A kutatók úgy vélik, hogy ez a fajta megerősödés jelentős mértékben hozzájárul a függőséget okozó viselkedés fennmaradásához.

    Kevésbé tanulmányozták azt, hogy okoznak-e ilyen fölerősödést a természetesebb jutalmak is. A másokkal való társas kapcsolatok létfontosságúak a normális, egészséges élethez, és ezért fenntartásuk jutalmat érdemel mind az embereknél, mind az állatoknál.


    Az udvarló éneket megjutalmazza az agy
    Egy új tanulmányban Ja-Csun Huang és Neal Hessler az említett RIKEN Intézet Vokális (hanggal kapcsolatos) Viselkedési Mechanizmusok Laboratóriumában egy különleges társas viselkedést vizsgáltak: az énekesmadarak udvarlási énekét. A hobbiállatként is gyakran tartott, Ausztráliában őshonos zebrapintyeknél a hímek két eltérő helyzetben énekelnek. A legfontosabb, amikor a hímek „irányított éneket” dalolnak a tojóknak való udvarlás folyamán. Amikor a hímek egyedül vannak, „nem irányított éneket” hallatnak, valószínűleg gyakorlásként, vagy hogy azokkal a madarakkal kommunikáljanak, amelyeket nem látnak.

    [​IMG]

    Egy korábbi tanulmányban ugyanez a kutatócsoport már kimutatta, hogy az agy VTA területén sok meghatározatlan neuron aktivizálódik jelentős mértékben akkor, amikor a hímek a tojók elcsábítása végett dalolnak, akkor viszont nem történik semmi e neuronokkal, amikor a hímek csak magukban énekelgetnek.

    A kutatók most továbbléptek. Jelen vizsgálatukban kimutatták, hogy a tojónak dalolás természetes társas kölcsönhatása a VTA dopaminneuronjainak ugyanazt a szinaptikus fölerősítését váltja ki, mint a kábítószerek használata. Az egyedül éneklés nem hat ezekre a neuronokra.

    Ez a tanulmány tehát egyértelmű bizonyítékkal szolgál arra, hogy a tojónak való éneklésért jutalmat kapnak a hím madarak, mégpedig a saját agyuktól. Ez talán nem is olyan meglepő, hiszen az udvarlás nélkülözhetetlen lépés az utódok létrehozásához vezető úton, ezért pozitív élménynek kell lennie. Más tanulmányok hasonló bizonyítékokat szolgáltattak arra, hogy az emlősök, így az ember szexuális viselkedése és kötődései (éppúgy, mint a videojátékok és a csokoládé jutalmazó vonatkozásai) is összefüggésben állnak az agy jutalmazó területeivel és a dopaminnal. Így tehát a madarak és az emberek közötti távoli evolúciós kapcsolat ellenére könnyen lehet, hogy olyan intenzív társas kölcsönhatások folyamán, amilyen az udvarlás, mi, emberek némiképp a madarakéhoz hasonló érzelmi állapotba kerülünk.
     
  4. Arianwen

    Arianwen Állandó Tag

    A galambok kiszagolják a hazafelé vezető utat

    A tudósok leleplezték a galambok azon figyelemre méltó képességének titkát, hogy miként tudnak több száz kilométerről is pontosan hazatalálni. Kiderült, hogy a szaglásuk vezeti haza őket.


    A kutatók azt tapasztalták, hogy a galambok „szagtérképeket” készítenek a környezetükről, és ezt használják fel a tájékozódásukhoz. Ez felváltja azt az eddigi elképzelést, miszerint a navigációhoz a Föld mágneses mezejének csekély változásait aknázzák ki.

    „Ez a vizsgálat azért jelentős, mert első ízben vizsgálta egymás mellett a mágneses és a szagérzékelést” – mondta a kutatás vezetője, Anna Gagliardo a Pisai Egyetemről.

    [​IMG] Annak kiderítése, hogy a madaraknak van egy olfaktorikus (szaglószervi) helymeghatározó rendszerük, a legújabb meglepő felfedezés a madárvonulással kapcsolatban. A madarak többek közt például pontosan tudják, hol ehetik tele magukat bogyókkal vagy rovarokkal, hogy meghízzanak a hosszú repülések előtt, és egyes fajok fölismerik a csillagképeket is, ami lehetővé teszi az éjszakai repülést.

    A pisai kísérletekben Gagliardo – aki az Aucklandi Egyetem munkatársával, Martin Wilddal dolgozott együtt – egy 2004-ben végzett vizsgálat-sorozatot vett alapul, amely kimutatta, hogy a galambok képesek érzékelni a mágneses mezőket. A kutatónő úgy okoskodott, hogy e képesség megléte még nem jelenti szükségszerűen azt, hogy ténylegesen használják is a madarak.

    A kutatás során 24 fiatal postagalambban elvágta a szagjeleket az agyba szállító idegeket. Másik 24 galambban a háromosztatú ideg (nervus trigeminus) folytonosságát szakította meg. Ez az ideg azzal a területtel áll kapcsolatban, ahol az agy a mágneses mező változásait detektálja.

    A 48 madarat 50 kilométerre engedték el az otthonukat jelentő padlásuktól. Azok a madarak, amelyeket megfosztottak a mágneses mező érzékelésének képességétől, egy híján valamennyien hazatértek 24 órán belül. Ez azt jelezte, hogy nem a mágneses mező érzékelése segítette őket a navigálásban. Azok a madarak azonban, amelyeket a szaglóképességüktől fosztottak meg, a szélrózsa minden irányába szétrepültek Észak-Olaszországban. Csupán négy jutott haza.

    Gagliardo és csoportja ebből azt a következtetést vonta le, hogy a galambok a szagok mintázataként értelmezik a tájat.

    Az évről évre útra kelő vándormadarak navigációja még mindig jelentős vitákat vált ki a tudósok között. Egyes elméletek szerint, a madarak vizuálisan emlékeznek a tájra, amely fölött átrepülnek; más fajok a Föld mágneses erővonalait követik; az éjszaka repülők pedig emlékeznek az égbolt csillagtérképére.

    Annak fölfedezése azonban, hogy a galambok képesek kiaknázni a szaglást a tájékozódásban, azért is fontos, mert e madarak navigációs képessége az egyik legkifinomultabb a természetben. A postagalambok kiemelkedő eredményeket érnek el abban, hogy hazatalálnak, amikor ismeretlen helyeken bocsátják őket szabadon. Az eddigi ismeretekből kiindulva, igen meglepő, hogy ezt a pontosságot a szaglás segítségével érik el.
     
    bettina25 kedveli ezt.
  5. Arianwen

    Arianwen Állandó Tag

    A hernyók fegyvere a szappan


    Svájci kutatók megállapították, hogy egyes lepkelárvák a szappanok és más tisztítószerek alapanyagát, tenzideket köpnek ellenségeikre.

    [​IMG]

    A bázeli egyetem kutatói, Katrin Blassman és kollégája Michael Rostas egy, a bagolylepkékhez tartozó faj, a Spodoptera exigua hernyóinak „köpéseit” vizsgálva ismerték föl, hogy az állatok a rájuk támadó rovarokat szappanos oldattal köpik le. A szappan alapanyagai, a tenzidek megszűntetik a rovar kitinpáncéljának vízhatlanságát, a rovar a szó szoros értelmében elázik. A kutatók a hernyókkal és a rájuk támadó hangyákkal végzett kísérletei azt mutatták, hogy a köpés után az elázott hangya azonnal otthagyta a hernyót, és tisztogatni kezdte magát, ami percekig is eltartott. Ezt követően a hangyának általában elment a kedve az újabb támadástól.

    A kutatók azt is megállapították, hogy a hernyók által kibocsátott váladék tartalma gyakorlatilag független attól, hogy az állatok milyen növényeket fogyasztanak. A vizsgált egyedeknél a különböző növényi hajtásokból nyert váladék színe sajátos volt, és különbözött egymástól, azonban a tenzid-koncentráció mindegyikben állandó maradt. Méreg jelenlétét pedig egyszer sem sikerült kimutatni.

    <center>[​IMG]</center>

    Tenzideket más lepkefajok lárváiból is kimutattak, s így a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy bár egyes fajoknál nem zárható ki a váladék méreganyaggal való dúsítása, a tenzides – szappanos – oldat mindenképpen valamilyen alapvető, s úgy tűnik, igen hatékony fegyver lehet.
     
  6. Arianwen

    Arianwen Állandó Tag

    Kongó elfeledett gorillái

    Kongó elfeledett gorillái

    Először legendák szóltak róluk: az erdő óriásairól, akik nyomtalanul eltűnnek a lombok között. Aztán felfedezték őket. Egy új, százezer egyedből álló gorilla-populációt!

    A Kongói Köztársaság és a Közép-Afrikai Köztársaság határán, egy parányi területen sok gorilla él a észrevétlenül a dús vegetáció miatt. A térség neve Mondika, 15 négyzetkilométeren tíz gorilla csapat osztozik. A nyugati gorilláknak van a legnagyobb területe a gorillák között. De a határai rugalmasak, és egybemosódnak más csoportokéval.

    [​IMG]

    A táplálék az egyik olyan tényező, amely megkülönbözteti a nyugati gorillákat a többi gorillától.
    A sokkal jobban ismert hegyi keleti gorillákkal ellentétben, akik az erdő hatalmas salátástáljában ücsörögve egész nap leveleket esznek, a nyugati gorillák elsősorban gyümölcsön élnek.
    A klán étrendje igen változatos: több mint 70 féle gyümölcsön túl gyökerek és levelek is. Ám nem szigorú növényevők, mivel a termeszt is jóízűen fogyasztják. A vezér eszik elsőként, ha kevés a táplálék, a nőstényeknek nem mindig marad elég. Élelemszerzésért egy gorillacsalád átlagosan 2,5 kilométert tesz meg naponta, 2-3 rövid menetben.

    A mocsárban magaslesből
    Első pillantásra a Kongó-medence egybefüggő zöld rengetegnek tűnik, melyben könnyedén elrejtőzhet 100.000 gorilla. Alaposabban megnézve azonban jellegzetes tájképi szerkezetet mutat: tágas, mocsaras tisztásokat, amelyeket a helybéliek bai-nak neveznek.

    A Mbeli Bai-on a környezet ideális a mindennapi életük tanulmányozásához. Ezt az erdőben nem lehet látni, de itt a kutatók egy magaslesről diszkrét távolságból szemlélhetik a történéseket.

    [​IMG]
    Különösen a “kangwasika” nevű, rendkívül tápláló növény, csábítja a gorillákat, amely csak a mocsaras tisztásokon terem. Ez a táplálék talán fontosabb a nőstényeknek, mint Kingónak, hiszen domináns vezérként akkor is ő eszik elsőként, ha kevés a táplálék, így a nőstényeknek nem mindig marad elég. A mocsár bősége viszont kiadós étkezést biztosít nekik, és a kicsinyeiknek is.

    Az egyik ilyen bai ad otthont a Vadvédelmi Társaság újabb kutatóközpontjának.
    2003-ban itt történelmi pillanatot rögzített a kamera, olyasmit, amit vadon élő gorillától korábban senki nem látott: eszközkészítést, és –használatot.

    2003-ban a Leah nevű nőstény nem tudván milyen mély a víz (a gorillák nem tudnak úszni) fogott egy ágat, letörte magának, aztán döfködő mozdulatokat tett, miközben előre lépkedett. vagyis mérte a mocsár mélységét. Néhány héttel később egy másik nőstény is ágat döfött a sárba, hogy megtámassza magát, miközben táplálékért nyúl.

    Viadal a nőstényekért
    Milyen az amikor két ezüsthátú összecsapásra készül? Mereven állnak, és feszítenek, mint két testépítő. A tényleges harc ritka, de ha az egyikük gyengének tűnik, a nőstényei talán elcsábulnak, és átállnak a vonzóbb hímhez. Az ezüsthátúak akkor nyugszanak meg egy kicsit, miután a nőstényük utódot szül, mert onnantól a nőstény rászorul az ő védelmére. Az utód nélküli nőstény nem ilyen hűséges, nem függ a hímtől, szabadon dönthet, ha másik csoporthoz akar csatlakozni.

    Nem tudni, hogy az agresszió a csapatban tartja, vagy inkább elűzi a nőstényeket. Ez érdekes kérdést vet fel: vajon azt akarják, hogy ez az erős hím a helyükre tegye őket, vagy azt fontolgatják, hogy alkalom adtán átpártolnak egy másik ezüsthátúhoz? Talán a nőstény szempontjából hasznosabb az erőszakos hímet választani, mert az jobban meg tudja védeni az utódait. De sok mindent nem tudunk még a párválasztás törvényszerűségeiről.

    Tudják, hogy a csapatok között van versengés, ám a csapaton belüli történésekről alig tudni valamit. Amikor nőstények csapnak össze, általában ugyanabból a csapatból valók, és leggyakrabban élelmen vesznek össze. A kutatók még nem biztosak benne, hogy a csapat nőstényei között létezik-e dominancia sorrend.
    Féfikötelesség
    Ha az egyik nőstény ivarzik, és készen áll a párzásra, az ezüsthátú párzásra készül. Mély, morgó hangot ad ki, és egész testében remeg, rázkódik. Ezzel adja a nőstény tudtára: “Én készen állok”. De úgy tűnik, hogy ha csak egy nőstény ivarzik, akkor is más nőstények igényt tartanak a hímre. Miért? Talán így versengnek egymással. Vagy így erősítik meg kapcsolatukat. Vagy csak, mert jól esik nekik.

    [​IMG]

    Összefoglalva, eddig is forradalmi eredményeket köszönhetünk ezeknek a gorilláknak. Összetett társadalmuk van, ahol a nőstények a maguk visszafogott hatalmával egyensúlyozzák az ezüsthátú uralmát, és az ember, illetve más emberszabásúak mellett, helyet követelnek maguknak az eszközhasználó emlősök között. Elszigeteltségükben rejlik az életben maradásuk, melynek feltétele most, és mindig is az erdő volt.
     
  7. macko50

    macko50 Állandó Tag

    Madarak vándorlása - természetfilm

    Madarak vándorlása (Winged migration) - természetfilm

    A youtube file megosztóra feltették a Madarak vándorlása (Winged migration) cimü gyönyörü természetfilmet. A film angolul beszél, de az egész történetet főleg képekben mondja el, így angol nyelvtudás nélkül is nagyszerü élvezetet nyújt. A film 9 részben az alábbi linkeken tekinthető meg:
    Rejtett tartalom:
    **Rejtett tartalom: A tartalom megjelenítéséhez kattints a 'Tetszik' gombra.**
     
  8. szylveszter

    szylveszter Új tag

    Méhészborz [​IMG] Imádom, egy kis ördög akinek szinte nincs is ellenfele .
     
  9. oshin

    oshin Állandó Tag

    Oda vagyunk a kis Bongóért (gorilla bébi) a Bp-i állatkertből és nagyon várjuk hogy érkezzen egy sörényes oroszlán.

    BONGÓ.

    Ezzel a képpel reklámozta magát az állatkert óriásplakátokon. Imádtuk a gyerekekkel. Feldobta a napunkat, mindig.
     

    Csatolt fájlok:

  10. gottus

    gottus Állandó Tag

    Keresem a következő könyvet, kérlek, segítsetek:

    Merkl Ottó & Vig Károly:
    Bogarak a pannon régióban
     
  11. jkjcsenge

    jkjcsenge Állandó Tag

    Kedvenceim a gepárdok, szinte minden képet begyűjtök, amit találok. Náluk kecsesebb és szebb nagymacskát még nem láttam.
     

    Csatolt fájlok:

    cat34 kedveli ezt.
  12. cat34

    cat34 Állandó Tag

    Amur leopárd és kicsinye:

    [​IMG]

    [​IMG]

    és csak a kicsi:

    [​IMG]

    [​IMG]

    Gyönyörűek, nagyon cukik és nagyon a kihalás szélén állank :cry:
     
    lolo111 és fortuna19 kedveli ezt.
  13. cat34

    cat34 Állandó Tag

    Hóleopárd, vagy hópárduc:

    [​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]
     
  14. Rókák portyáznak Pécs belvárosában

    Egyre több róka bóklászik mecsekoldali utcákban, de a város központjában, a Széchenyi téren is találkoztak már a vörös ragadozóval. Az erdő lakói már megszokták az embereket, s elsősorban élelemért térnek be a városba. Az állatokban kutyára és emberre is átterjedni képes róka-galandféreg tenyészhet, ami rendkívül súlyos betegséget okozhat.
    [​IMG]
    A hidegebb időjárás beköszönte óta egyre több rókát látni a Pécsett, s elsősorban a város északi utcáiban említették olvasóink, de megesett már, hogy belvárosi óvoda udvarán láttak állatot. Elsősorban az éjjeli órákban fordulnak elő, de az erdősebb részeken, a Mecsekoldalban fényes nappal is láttak már példányokat.
    Szatyor Miklós, a pécsi állatkert igazgatója szerint nemcsak rókát, de aranysakált, szarvast, őzet és vaddisznót is észleltek már a városban, de a róka urbanizálódott a legnagyobb mértékben. Mint mondta, mivel a rókák generációk óta a város környékén élnek, s egy rendkívül jól alkalmazkodó fajról van szó, egyre szívesebben tesznek látogatást a település központjába is.
    Elterjedésének az is oka, mondta, hogy nincs természetes ellensége, az ember pedig a halálos kórtól, a veszettségtől is időről időre megmenti, így szaporodásának szinte nincs is gátja. Hozzátette: tíz-húsz évvel ezelőtt az állat elszigetelt populációkban élt, mára azonban hazánk teljes területe természetes élőhelyének számít.
    A róka nem veszélyes, de testében kutyára és emberre is átterjedni képes róka-galandféreg tenyészhet, ami rendkívül súlyos betegséget okozhat. Éppen ezért figyelmeztetnek a szakemberek a háziállatok rendszeres féregtelenítésére, a kutyapiszok eltakarítására, különösen ügyelni kell a gyermekekre azon játszótereken is, ahova az állatok is bemehetnek.
    A gyepmesteri feladatokat január óta ellátó Pécsi Közterület- felügyelet vezetője, Schranz Richárd szerint is a vadállatok az utóbbi időben egyre bátrabbá váltak, s rendszeresen jelennek meg a külvárosokban; ezzel együtt volt már, hogy a városközpontban, a Széchenyi téren is mászkált róka a hajnali órákban.
    Mint mondta, az ember elvette az állat élőhelyét azzal, hogy beépítette a város feletti erdős részeket, így nem lepődhetünk meg a jelenségen. A vadállatok Pécsre „költözésének” másik oka, hogy hozzászoktak az emberhez, aki nem háborgatja őket, ráadásul szemetelésével még táplálékot is biztosít számára; „szinte magához édesgeti a rókát”.
     
  15. Anyamancs71

    Anyamancs71 Állandó Tag

    Így legyen,csodálatos és tiszteletre méltó állatok.
     
  16. phoenyx

    phoenyx Állandó Tag

    Tavaly, júliusban volt olvasható a neten:
    "A bálna hálája

    Egy nőstény hosszúszárnyú bálna beleakadt a rákászhálókba. A több száz kilónyi háló húzta le a mélybe, és küzdenie kellett a fennmaradásért. Sok száz méter zsinór is rátekeredett a testére, uszonyára, még a szája köré is.


    [​IMG]

    Ez az ő hálájának története.

    Egy halász vette észre a bálnát a Faralon Szigetektől keletre, és segítséget hívott rádión. Néhány óra múlva megérkezett a mentőcsapat, és megállapították, hogy a bálna helyzete nagyon rossz. Az egyetlen mód, hogy megmentsék, ha alámerülnek, és késsel levagdossák róla ami már kibogozhatatlanul rágabalyodott - és ez egy nagyon veszélyes feladat.
    Elég egyetlen csapás az uszonyával, hogy megölje a megmentésén fáradozót.

    A búvárok órákon keresztül dolgoztak a mélyben, görbe késekkel vagdosva róla a hálót és zsinórokat, mire végül kiszabadult.

    Amikor szabad lett, a búvárok elmondása szerint öröm-köröket rótt körülöttük. Majd ezután odaúszott minden egyes búvárhoz,.... egyenként,.... és finoman megbökdöste őket köszönetként.
    Azt mondták, ez volt életük leghihetetlenebb, és leggyönyörűbb élménye.

    A búvár, aki a bálna szájára tekeredett zsinórt metélte el, azt mondta, a bálna végig követte őt a szemével, amíg dolgozott, és, hogy ő többé már soha nem lesz ugyanaz az ember.
    Kívánom, hogy legyél te is ilyen szerencsés!

    Hogy olyan emberek vegyenek körül, akik segítenek kiszabadulni neked azokból a dolgokból, amik megkötözve tartanak!

    És kívánom, hogy mindig tapasztald meg a hála adásának és elfogadásának örömét!"
     
    Beka Holt, patus55, tomi6789 és 1 másik tag kedveli ezt.
  17. phoenyx

    phoenyx Állandó Tag

    Victor kapott a testére egy kamerát, leugrott az Eiffel-torony tetejéről, s világhírű lett. Könnyű neki, hiszen rétisas, de a látvány, amelyet 180 km/h-ás sebességű röpte alatt rögzített, félelmetesen szép. A tömeg éljenzése közepette landolt oktatója karján, hiszen egy, a vadon élő állatok védelmében tartott rendezvény fő műsorszáma volt.
     
    lolo111 és atapata kedveli ezt.
  18. phoenyx

    phoenyx Állandó Tag

    Mókus, reggeli nyújtózkodás közben:
     
    atapata, cat34 és patus55 kedveli ezt.
  19. Szpacsi

    Szpacsi Állandó Tag

    [​IMG]

    Gólyák (Románia)
     
    phoenyx kedveli ezt.
  20. Georgina Bojana

    Georgina Bojana Kormányos Fórumvezető Kormányos

    Hogyan élnek a mormoták?

    Ausztriában gyönyörű alpesi tájkép fogadja a Karintia és Tirol határán fekvő Hohe Tauern Nemzeti Parkba, Ausztria legnagyobb nemzeti parkjába látogatókat. Itt csodálhatjuk meg a varázslatosan szép hegycsúcsot, a Großglocknert (Nagy Harangozót). A tájat hatalmas, havas hegysipkák, dús alpesi rétek, gleccserek és zuhogó vízesések tarkítják, a tiszta levegőt pedig szinte harapni lehet.
    A nemzeti park területén kanyargó Großglockner Hochalpenstrasse alpesi panoráma út május elejétől - októberig tart nyitva, a téli hónapokban, sőt éjszaka is lezárják. Az út végén található egy látogatóközpont, valamint a Ferenc József kilátó, ahonnan álomszép a panoráma a környező hegyekre, valamint a Pasterze gleccserre.
    S habár valóban a fő látványosság itt a meseszerű táj, azért nem csupán a hegycsúcsok irányába érdemes tekintgetni.
    A sziklaszirteken és a füves hegyoldalakon havasi mormoták (Marmota marmota) tanyáznak. Számos figyelmeztető tábla utal az errefelé egyáltalán nem ritkaságszámba menő állatkák jelenlétére. A zömök állatokat saját élőhelyükön lefotózhatjuk a hancúrozó vagy épp eszegető mormotákat, akik már olyannyira hozzászoktak az ember jelenlétéhez, hogy nem ritka az sem, ha egy egész család kerül a szemünk elé.

    Ételt ne nagyon mutogassunk előttük, mert rámenős kis kéregetőkről van szó. :rolleyes:


    [​IMG][​IMG][​IMG][​IMG][​IMG][​IMG][​IMG][​IMG][​IMG][​IMG][​IMG][​IMG][​IMG][​IMG]Szerző: Juno.hu
     
    atapata kedveli ezt.

Megosztás