Ahogy Amszterdamban kezdődött: csak az autó!

1972-ben a hollandok megunták, hogy faltól falig a kocsi az úr. Ma már az ötéves gyerek rutinos városi bringás.

Pestiesen szólva a magyar netezők most kezdték „szétkattintani” azt a 2013-ban készült, tízperces kisfilmet, amely arról szól, hogyan lett bicikliváros Hollandia fővárosa, Amszterdam. Mert bizony nem a teremtés nyolcadik napján lett az, szűk fél évszázada még azt tervezgették, hány „Szabad sajtó utat” véssenek be a tengerparti város házai közé. Hogy miért most lett ez téma? A Magyar Kerékpárosklub most tette közzé a film magyar feliratos változatát.

„Az ötvenes évek végén egy amszterdami polgármester még azt állította, hogy harminc év múlva senki sem fog kerékpározni a fővárosban” – fogalmaz az átalakulás kezdeteiről Peter Jordan, a Bringák városában – Amszterdami biciklis történelem című könyv szerzője. Felidézi, a hatvanas években mindent el is árasztottak az autók, amelyek vagy haladtak a városban, vagy parkoltak a köztereken.

„Mi is ott kezdtük, ahol mindenki más: az autó a fejlődés, a minden” – ezt már Marc van Woudenberg, az Amsterdamize.com portál gazdája mondja az amerikai közönség számára készített filmalkotásban. A következmények ismertek: rengeteg halálos közlekedési baleset volt az utakon. Az emberek – mint felidézte – egy évtizedre rá megelégelték a helyzetet.

Az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor egy soksávos, a városközpontba vezető útra érkező másik utat ki akartak szélesíteni, hogy könnyebb legyen a csatlakozás – autóval. Az emberek rádöbbentek arra, hogy mi következne ebből az átalakításból: házak lebontása és a város jellegzetességének számító csatornák egy részének feltöltése várt volna Amszterdamra. A tiltakozás hatására 1972-ben a város elállt a nagyszabású tervtől, ezzel pedig fordulóponthoz ért az egész közlekedésszervezés. „Világossá vált, hogy nem fog működni a város, ha mindenkinek autója van; hangosak, szennyezőek, balesetveszélyesek, és el sem férnek egymástól” – eleveníti fel Peter Jordan.

Irányonként 2,5 méteres sáv
Meredith Glaser várostervező már a jelent bemutatva vázolja: a város belső részén rengeteg olyan út van, amelyet kerékpárok, gyalogosok, mopedek, gépkocsik együtt használnak. Az autósok nem hajtanak gyorsan, de a biciklisek sem, mindenki civilizáltan halad és kanyarodik,

A fő közlekedési utakon más a helyzet: sokkal gyorsabbak az autók, ezért a kerékpárosoknak külön, védett sávokat alakítottak ki, ezek szélessége irányonként 2-2,5 méter.

Az út mindenkié
Az infrastruktúra a közlekedési célú kerékpározókra, tehát nagymamákra, anyukákra, cégvezetőkre és diákokra van szabva, mindenkire, aki csak tekerni szeretne. A bringák egyszerűek, a közlekedés gördülékeny, az előzékenység leginkább a kisgyermekes anyukák irányában érzékelhető.

Amszterdam legforgalmasabb városi csomópontján, amely alatt metró is elhalad – mondjuk amilyen nálunk a Deák tér –, ma már több mint háromszor annyi kerékpár megy át csúcsidőben, mint autó, és érzékelhető, hogy az egész város szintjén ez mekkora előny, jóval nagyobb így egy kereszteződés áteresztőkapacitása.

Innen nézve rémisztő összkép, pedig…
„Való igaz, a terek sokkal forgalmasabbak, pezsgőbbek lettek, és ez egyesek számára kaotikusnak tűnhet, ennek a kialakulása együtt járt azzal, hogy az emberek figyelmesebbek és előrelátóbbak lettek az utakon, kialakult egyfajta hatodik érzékük” – mutat rá van Woudenberg, miközben a képsorokon valóban azt látjuk, egymáshoz közvetlenül közel tekernek a kerékpárosok. Az ehhez szükséges bringás tapasztalat úgy alakul ki, hogy néhány hónaposan felteszik a lurkókat a biciklire, ötévesen pedig már teljesen tudatos emberként vesznek részt a városi közlekedésben.

Feltűnő még, hogy nem kell senkinek sem kalimpálnia indexeléskor, szemkontaktus van a felek között, és apró mozdulatok, amelyek sok helyütt a közlekedési lámpákat is indokolatlanná tették. Ha valami baj van, azt Peter Jordan szerint tízből kilencszer egy rutintalan turista okozza. Nemrégiben számlálást is végzett a város egy forgalmas pontján, 927-ig jutott húsz perc alatt. Ismert, a hazai adat a forgalmas Szent Gellért téren 150 alatt van.

És még valami: aki kerékpárral közlekedik, hamar megtanulja, ha bajt okoz, azt legfőképpen magának okozza, ezt a volán mögött nem lehet megtanulni.

Bucsy Levente

amszerdam.jpg
 
Nálunk inkább az amerikai módi az elterjedt...még a WC-re is autóval...csak meg kell nézni egy "mentes" napot Pesten...o_O
Elképzelem azt a sok "fontos" embert, meg celebet biciklin....
 
B
Lehetne beszélni az agresszív, fegyelmezetlen autósokról is. Irányjelző eleinte csak bizonyos autómárkák esetében 'nem volt szériafelszerelés', ma már a szaros zsigulis sem használ irányjelzőt. Jó lenne nem általánosítani kedves emberek. Én autózom is, motorozok is (15 éves korom óta) most 63 éves vagyok, és igen! bringázok is. Mindegyik járművön betartom az oda vonatkozó írott, és íratlan szabályokat. Többek között ezért nem váltam még szervdonorrá, holott per sacc bőven túl vagyok hárommillió levezetett kilométeren. Szóval könyörgöm ne általánosítsunk. A motorostársadalom többsége normális motoros. A közel fél évszázad alatt mióta motorozok, részint bemotoroztam fél Európát, részint sok motoros találkozón voltam, sok motorost megismertem. Igen, vannak köztük szabályokat, másokat nem tisztelő emberek. De ezeket a motorosok többsége nem szereti, és elhatárolódik tőlük. Korom folytán már ritkábban bringázok, de ötven évesen még megerőltetés nélkül le tudtam biciklizni országúton 100 kilométert. Tény, hogy a kerékpárosok közt több a szabálytalan. Ezek főleg azok, akinek nincs semmilyen járműre jogosítványa, fogalma sincs a KRESZ legalapvetőbb szabályairól, és a fizikáról. Pl. arról, mi a féktávolság. Mindenesetre ha sok agyatlan biciklist akartok látni, Mezőkövesdet feltétlenül útba kell ejtenetek. Agresszívak, és szabálytalanok. De ennek ellenére sem általánosítanék.
 
No és a motorosok ?...;)
A motorosokkal úgy nem nagyon volt problémám. Nem mennek fel járdára és nem jönnek szembe velem az egyirányú utcákon.
Nyári hétvégeken ellepik asvájci hágókat és ott nagyon meredeken előznek a kanyarokban.
Jó páran el is patkolnak a szezonban.
Mint autós a gyalogosokat sem szeretem. Vagy settenkednek vagy áttrohannak.
Gyalogsként meg a ....
Szóval, mindenkit utálok.:D
 
Utoljára módosítva:
Gyalogosként, biciklisként nekem legfőképpen azzal van bajom, hogy nincsenek kialakítva, kiépítve az utak. Csak lesz valahogy... addig meg autós utasként utálom a bicikliseket, gyalogosokat. Biciklisként az autósokat és a gyalogosakat. Gyalogosként, pedig a galambokat :D
 
A motorosokkal úgy nem nagyon volt problémám. Nem mennek fel járdára és nem jönnek szembe velem az egyirányú utcákon.
Nyári hétvégeken ellepik asvájci hágókat és ott nagyon meredeken előznek a kanyarokban.
Jó páran el is patkolnak a szezonban.
Mint autós a gyalogosokat sem szeretem. Vagy settenkednek vagy áttrohannak.
Gyalogsként meg a ....
Szóval, mindenkit utálok.:D

Tudod mit szoktak mondani... gyalogos az az autós, aki már talált parkolóhelyet...;)
 
800px-Polizeifahrrad.JPG

-
A biciklinek érdekes története van. Talán kevesen tudják, hogy egy vulkánkitörésnek köeszönhetjük, hogy a kerékpár fellett fedezve és elterjedt.
-
1815 áprilisában kitört a Tambora nevü vulkán Sumbava (mai Indonézia) szigetén és anyi port, hamut, kéntartlamu gázt szort a légkörébe, hogy a földet egy fátyol vette körül.
-
Az elsötétedett égnek komoly következményei lettek. Amerika Eszak-keleti részén agusztusban fagyott. Kanadában és a Schweizban a völgyekben nyáron ho esett. Europában lehült a levegö nagy menyiségü csapadék hullott hirtelen, nem volt termés, az emberek éheztek.
-
Az állatoknak sem volt mit enni, az emberek, kinjukban levágták a lovakat, nem volt közlekedési eszköz lovak nélkül. Ekkor készitette Karl Drais, egy badeni feltalálo a futobiciklit kormánnyal. Az ötletet patentolta, ebböl született 1861-ben Franciaországban a pedálos bicikli.
-
Ennek a vulkánkitörésnek volt a következménye, hogy a festök titokzatos szinü napfelkeltéket kezdtek el festeni mind pl. William Turner, (Csontvári személyesen nem láthatott ilyen szineket, ö késöbb születet, de lehet, hogy öt a korábi feljegyzések inspirálták. Nem tudom)
-
A tömlös bicigli kezdetben drága volt, a második világháboruban voltak biciklis kataonai alakulatok...
-
Trianon után sok Holland és Belga család vett magához magyar gyerekeket, hogy egy kicsit fellegyenek hizlalva és ezektöl halottam, hogy bizony a 20-as években már bicikliztek Hollandiában. Sik terület, nem volt nagy megeröltetés a pedálozás.
-
A bicikli a Benelux államokban, az 50-es években mindenki számára elérhetö áron volt kaphato. Voltak és vannak kollegáim Német és Hollandiában akik minden nap, esöben, szélben, fagyban biciklivel mennek dolgozni. Ott lezuhanyoznak, átöltöznek és megmondom, nem anyagi okok miatt bicikliznek, magas beosztásuak, még tulajdonos is.
-
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,803
Tagok
615,337
Legújabb tagunk
dublikaty_leKt
Oldal tetejére