Amit nem tudunk megbocsátani!? Felfordult az életem!
- Téma inditó vero17
- Kezdés dátuma
köszi,hogy szétoffoltad a topikot...a húsz hozzászólásra ott lett volna a számoló...csak el kellett volna olvasnod egy kicsit több információt...
Én magamnak sem bocsájtok meg, amiért hazugságban kell élnem...
Végülis ilyen alapon a leány is nyugodtan megcsalhatja a férjét jogosan ugyanis a leány is megkívánhat mást érzelmek nélkül főleg ha otthon sexuálisan nem elégíti ki a párja vagy kielégíti csak nemkap meg bizonyos dolgokat amit szeretne.
A biblia mindkét fél részéről megköveteli a hűséget és egyik nemnél sem nézi el a félrelépést.Persze vannak kivételes helyzetek pl:egyik fél tartós betegsége esetén kölcsönös megegyezés alapján az egészséges fél tart szeretőt vagy amikor az idős férfi túl fiatal nőt választ akkor számolni kel az esetleges hűtlenséggel.
Ha engem megcsalnának biztos énis megcsalnám vagy egyéb következményei lennének.Ha egy férfi arra vetemedik,hogy megcsalja a párját az olyan ember is szerintem és ne várja,hogy a nő rendes legyen.Nem köteles mindent eltűrni egy nőnek.Nem azt a világot éljük már amit nagyanyáink amikor sokmindent tűrni kellett egy nőnek és ez nemcsak a megcsalásra vonatkozik.
Szerintem annyi önuralma van az embernek,hogy ellent tudjon álni a kísértésnek.
Ha két fél harmóniába él testileg-lelkileg akkor megcsalás szóba sem jöhet.Személyes tapasztalat.a párom egyet is ért a gondolkodásommal.
Bocs hogy beleszólok, de ha a párom megcsalna, én nem rohannék megcsalni, mert nem biztos hogy lenne hozzá gusztusom. Más tészta hogy kiborulna a bili, és szakítanék vele, de a "visszacsalás" olyan mintha én eleve örömemet leltem volna ebben az egészben, de csak a párom kedvéért türtőztettem magam...
Megmondom őszintén énsem.Egy férfi aki szereti a párját és sexuálisan vonzódik hozzá és jól megvan vele az nemcsalja meg a párját.Én beszéltem már félrelépősekkel és rendes ragaszkodó pasikkal is.Amelyik ragaszkodik az odáig van a párjáért.
Szerintem az olyan pasi aki arra vetemedik,hogy megcsalja a párját az mennyen a fenébe.Nemis lenne gyomrom lefeküdni az ilyennel főleg ha még hoz is haza egy kis gombás fertőzést.
A kedvesem is azt mondja,hogy az olyan pasit hagyják ott vagy csalják meg amelyik hűtlen pedig férfi.
Végülis igazad van.Ha elkövet valami bűncselekményt a férfi majmolja a nő is?Megcsalás valahol gusztustalan is.Megfertőzheti a párját a pasi sokmindennel csak azt nem mérlegeli.
Egyet értek velek.Már azis indok a szakításra ha az egyik fél nemfogadja el a másikat hibáival együtt vagy tiszteletlenül beszél vele,zsarnok,dirigál stb.Nálam ezek a személyiségjegyek már kizárják a kapcsolatot.ZitaMegcsalást megbocsájtani? Soha! Én sokkal kisebb dolgok miatt is tudnék szakítani és már akartam is, de eddig még nem sikerült, mert...De ha megcsalna, nem lenne semmilyen kérdés és nem hagynék időt semmilyen magyarázatra!!
KISCSOKA89
Új tag
válaszom
Nem vagyok tisztában azzal,hány éves is vagy, de azt tudnod kell,hogy néha nehezebb megbocsájtani mint, hagyni a dolgokat elcsitulni. De ezzel csak halogatjuk az elkerülhetetlent,úgy is megbékélünk előbb utóbb vagy igy vagy ugy.
Nem vagyok tisztában azzal,hány éves is vagy, de azt tudnod kell,hogy néha nehezebb megbocsájtani mint, hagyni a dolgokat elcsitulni. De ezzel csak halogatjuk az elkerülhetetlent,úgy is megbékélünk előbb utóbb vagy igy vagy ugy.
KISCSOKA89
Új tag
Mindig kettőn áll a vásár. Nem hiszem,ha egy férfi megkap mindent a párjától másfelé tekingetne.
Én már annyit rágódtam párkapcsolati problémákon, még olyanokon is, ami tulajdonképpen meg sem történt az enyémben. De már ott tartok, hogy van egyáltalán értelme ennyit gyötörni magunkat, hogy mit hogy kéne, mi lenne jobb vagy rosszabb, ki a hibás, miért nem hűséges egyik a másikhoz stb. De szerintem nincs magyarázat. Vagy innkább ezer magyarázat van, de minden egyes ember és minden egyes párkapcsolat más, és így minden felmerülő problémára más a magyarázat, más a megoldás, ha egyáltalán van. Megpróbálok tanulni a csalódásokból, és ha vége szakad egy kapcsolatnak, nem foglalkozom vele, kinek a hibájából történt. Úgy érzem mindig bölcsebb és elfogadóbb leszek és ez végülis jó érzés. Tulajdonképpen örülhetek, ha megbántottak, mert megtanultam, mennyire fájdalmas ez a másiknak, és én ezért nem teszek ilyet. Talán túl sokat is várunk el a másiktól. Tulajdonképpen mind önzők vagyunk, mert azt akarjuk, hogy szeressenek, és azért vagyunk valakivel, mert nekünk jó és nem azért, hogy a másiknak jó legyen. Nem tudom, igazából hogy van ez, de nem is akarok rágódni rajta, mert ezekre a dolgokra sosem lesz általános magyarázat. Szerintem, amíg nem romboló egy kapcsolat, addig nincs vele baj.