Arvisura és minden, ami hozzá kapcsolható

A néprajzosok ismerik azt a régi szokást mikor is egyes helyeken a gyásznak a fehér volt a színe. A fehér szín valószínűleg a fehérítetlen lenvászon lehetett. A honfoglaláskori temetőkben vászon régészeti maradvány nemigen maradt fenn.



Ilyen helyek voltak az Ormánságban , Csökölyön(Tolna)



.

Fehér gyász

Hamvazószerda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.


<!-- start content --> A hamvazószerda a farsandi időszak utáni első nap, a húsvéti ünnepét megelőző 40 napos böjt kezdete.
Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
Hamvazószerdán szentelt hamut hintettek a hívők fejére, homlokára, az alábbi mondattal: „Emlékezzél meg ember arról, hogy porból vagy és porrá leszel, a porba visszatérsz.”
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje.
További elnevezései: szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda.
Farsang farka:
Farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd összefoglaló neve, vagyis a farsang utolsó három napja.
Torkos csütörtök:
A nagyböjtöt egy napra felfüggesztették, hogy a farsangból maradt ételt elfogyasszák. Emellett zsíros ételeket és fánkot készítettek. Húsvétig az utolsó alkalom a kiadós étkezésre.
További elnevezések: zabáló-, torkos-, tobzó-, kövér-, bodozú-, csonka csütörtök, halottak húshagyata, halottak csetertekik, kisfarsang (utóbbi többjelentésű szó, a karácsonyi időszakot megelőző ünnep elnevezése is)

Jugria néprajzi objektumainak térképe<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CApu%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><link rel="Edit-Time-Data" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CApu%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_editdata.mso"><!--[if !mso]> <style> v\:* {behavior:url(#default#VML);} o\:* {behavior:url(#default#VML);} w\:* {behavior:url(#default#VML);} .shape {behavior:url(#default#VML);} </style> <![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <wunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} h1 {mso-margin-top-alt:auto; margin-right:0cm; mso-margin-bottom-alt:auto; margin-left:0cm; mso-pagination:widow-orphan; mso-outline-level:1; font-size:24.0pt; font-family:"Times New Roman";} a:link, span.MsoHyperlink {color:blue; text-decoration:underline; text-underline:single;} a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed {colorurple; text-decoration:underline; text-underline:single;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->
created by mirralive<!--[if gte vml 1]><v:shapetype id="_x0000_t75" coordsize="21600,21600" o:spt="75" oreferrelative="t" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" filled="f" stroked="f"> <v:stroke joinstyle="miter"/> <v:formulas> <v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"/> <v:f eqn="sum @0 1 0"/> <v:f eqn="sum 0 0 @1"/> <v:f eqn="prod @2 1 2"/> <v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"/> <v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"/> <v:f eqn="sum @0 0 1"/> <v:f eqn="prod @6 1 2"/> <v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"/> <v:f eqn="sum @8 21600 0"/> <v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"/> <v:f eqn="sum @10 21600 0"/> </v:formulas> <vath o:extrusionok="f" gradientshapeok="t" o:connecttype="rect"/> <o:lock v:ext="edit" aspectratio="t"/> </v:shapetype><v:shape id="_x0000_i1025" type="#_x0000_t75" alt="Mail" href="javascript<b></b>:void(0)" style='width:11.25pt;height:6.75pt' o:button="t"> <v:imagedata src="file:///C:\DOCUME~1\Apu\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image001.gif" o:href="http://www.communitywalk.com/images/mail.png"/> </v:shape><![endif]--><!--[if !vml]-->

A térképen Jugria néprajzi objektumainak több csoportja van feltüntetve, melyeket úgy lehet megtekinteni, hogy megnyitjuk a Legendát (Legend) vagy átmegyünk a „Gruppy objektov” (az objektumok csoportjai) nevű mellékletre.

Felhasználva a térkép anyagát virtuális néprajzi utazáson vehetnek részt és felkészülhetnek egy valódi utazásra.
A virtuális utazás tervezetét Jugria vagyis a Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzet Kormányzói Pályázata finanszirozza. Részletes információ a következő cimen található: http://www.etnic.ru/nomadic/tour/.<o>></o>>



http://www.communitywalk.com/jugria

Bolondok napja



Honnan ered az áprilisi tréfálkozás szokása?


A népszokás pontos eredetét nem ismerjük. Egyes kutatók szerint lehet a már Plutarchos által is megírt antik hilaria-, illetve az indiai tavaszünnep, vagy kelta ősi szokás maradványa. Bolondok napján egymás megtréfálása régóta szokás Európa-szerte. Angliában minden bolondok napjaként (All Fools Day) emlegetik, Franciaországban és Olaszországban pedig áprilisi halnak (Poison d'Avril, illetve Il Pesce d'April ) nevezik azt, akit megvicceltek.


<table align="left" border="0" cellpadding="0" cellspacing="4"> <tbody> <tr> <td> </td></tr> <tr> <td class="artimdesc" align="middle">
</td></tr></tbody></table>
<!-- javascript:showEditWindow('http://w...ohoc.jpg.jpg_orig.jpg','',250,214,'yes','no') -->
Más feltételezés szerint a hagyomány onnan ered, hogy régen a francia naptárban az esztendő április 1-jén kezdődött. Ezen a napon a franciák ajándékokkal lepték meg egymást. Amikor IX. Károly király 1564-ben elrendelte, hogy az esztendőnek január 1-jén kell kezdődnie, az ajándékozások időpontja is áttolódott január 1-jére. Eleinte azonban a jó szokás megtartásának érdekében április 1-jén is küldözgettek egymásnak ajándékokat a franciák. Később értékes ajándékok helyett inkább tréfákat küldtek, s végül kialakult az a szokás, hogy a hamis évkezdetet hamiskodással ünnepelték meg.




Anekdota egy korabeli áprilisi tréfáról


Toulouse grófja, XIV. Lajos francia király fia úgy viccelte meg Gramont márkit, hogy mialatt a márki aludt, a gróf cinkosaival kilopatta a ruháit. Minden egyes darabot felfejtettek, és megint összevarrtak, de szűkebbre. Amikor reggel a márki fel akarta húzni a nadrágját, nem fért bele. Riadtan nyúlt a mellénye után, de nem tudta begombolni. Ugyanígy járt a kabátjával. Mindeközben rányitotta az ajtót az egyik cinkostárs és a következőket mondta:
"Az istenért, márki, mi történt önnel? Egészen meg van dagadva!"
A márkiról gyöngyökben hullott a veríték; valóban borzasztó betegség üthetett ki rajta. Orvosért futtattak, az orvos - szintén beavatott - megvizsgálta, receptet írt, és gondterhelten távozott. Ezután szaladtak a recepttel a gyógyszerészhez, az visszaküldte, hogy nem érti... Nem is érthette, mert ez volt ráírva: "Accipe cisalia et dissue purpunctum..." "Végy ollót, és vágd fel a mellényedet..."



<table align="left" border="0" cellpadding="0" cellspacing="4"> <tbody> <tr> <td>
</td></tr> <tr> <td class="artimdesc" align="middle">
</td></tr></tbody></table>
<!-- javascript:showEditWindow('http://w...hoc2.gif.jpg_orig.jpg','',289,494,'yes','no') -->
Magyarországi néphagyományok

Az április 1-jei tréfálkozásnak Magyarországon is nagy hagyományai vannak. Ezen a napon a felnőttek és a gyerekek egyaránt szerették megtréfálni egymást. Topolyán például a gazda a szomszéd tanyára küldte a kiskanászt szúnyogzsírért. Szokás volt az is, hogy pénzt adtak a gyerekeknek, majd a boltba küldték őket trombitahúrért, esernyőmagért és hegedűbillentyűért.

A beugratottat azután így csúfolták:

"Április bolondja,
Május szamara,
Fölnézett a toronba
Megnézte, hogy hány óra:
Féltizenkettő,
Bolond mind a kettő!"


Április 1-je az indás növények vetőnapja is volt, minden más munka végzésére szerencsétlennek tartották ezt a napot, mert a nép úgy hitte, Júdás ezen a napon akasztotta fel magát.

Csepregi táltoskövek

http://www.kapos.hu/index.php?highlight=t%E1ltosk%F6vek&cid=67846

Tojásminták, mágikus jelentéssel
„A jelenleg alkalmazott jelek kapcsán eszünkbe se jutna, hogy pogány mintázatok beszélnek vissza a keresztény asztalokról is: a különféle hímestojás-motívumok mind-mind igen régiek és az érdekességük az, hogy hatalmas számuk ellenére is négy csoportba tagolhatók.
Mindezek a minták, jelek, melyek a tojásra kerülnek, varázserővel bírnak. Orbán Balázs 1864-ben egy tojásíró lány mondókáját jegyezte fel, aki hitt a tojás mintáinak a varázserejében. Az után kezdtek a tojásra szöveget írni, miután elfelejtették a jelképek olvasását. Az a versike, amely már feledésbe merült, így hangzik: „Gyászvirágot írok erre,/ hátha hitebb lesz a lelke./ Ki az imént megesküdött,/ velem tartsa az esküvőt!”
Ebből kiolvasni azt, hogy a lány egy szerelmi háromszög áldozata és mindenképpen azt reméli, hogy azzal a tojáshímmel, amelyet szívvel-lélekkel készít, és átadja a kedvesének, aki után vágyakozik, visszavonzza őt magához.
„A locsolás szokása nem más, mint a megtermékenyítés tökéletes színrevitele úgy, hogy ezt felemelt fűvel és szemrebbenés nélkül végig lehessen nézni – magyarázza az etnográfus. – Tulajdonképpen a közeledés maga, mellyel a legény a szándékát közölte, és a bólintás, mely a leány részéről megtörtént, az magával a locsolással teljesedett ki. A legény egy jelképes fekundációt hajt végre, amire a leány a megtermékenyítés, az új élet szimbólumával, egy tojással válaszol. A legény jelzi, hogy kész a páros élet megkezdésére, a lány pedig jelzi, hogy erre meg van érve.”




http://umsz.manna.ro/index.php?menu_id=2202&cikk=65321

<STYLE type=text/css>#cursor { BACKGROUND: url(http://rvs.hu/gif/ures.gif); WIDTH: 20px; BORDER-BOTTOM: 1px solid; HEIGHT: 1px}</STYLE><STYLE type=text/css>#cursor2 { BACKGROUND: url(http://rvs.hu/gif/ures.gif); WIDTH: 15px; HEIGHT: 1px}</STYLE>

Az unitárius műemlék templom az északi falán Szent László freskóval,tornyában rovásírásos emlékkel
A hosszában települt falu közepén az országúttól keletre, egy dombon áll Homoródkarácsonyfalva 13. század végén épült románkori stílusjegyeket magánviselő gótikus műemlék temploma. Plébániaként már az 1333-as pápai tizedjegyzékben is szerepel A kőfallal kerített templomnak megmaradt félköríves záródású, negyedgömb kupolával fedett szentélye és nyugati kapuja az első építési periódusból származik. Déli kapujának kialakítására és ablakainak bővítésére a XIV. században kerülhetett sor. Robusztus tornyának építése idején készült az Agnus Dei domborművel díszített nyugati kapu a rajta olvasható évszám alapján 1496-ban. A torony északi fala felső lőrésablakának bélletébe egy korábban épületdíszítő kőként használt rovásírásos követ falaztak be. Még megfejtetlen rovásfelirata a XIV-XV. században kerülhetett rá. A reformáció után, az 1560-as években a katolikus falu unitárius vallásra tért, a templom is unitárius templom lett. A szentély északi támpillérén bevésett 1646-os és 1649-es évszám került elő, amely talán egy nagyobb helyreállítás évszáma lehet, véleményünk szerint ekkor magasíthatták fel a hajó falkoronáját, és ekkor épülhetett körítőfal is.
1752-ben zsindelyfedésű déli portikusz épült és ekkor készítették a virágosan festett kazettás famennyezetét is. Az unitáriusok 1804-1806 között megmagasították a tornyot, ekkor kapta egyszerű, késő barokk vakolatarchitektúráját.
A freskókról (Szent László-freskó, Jézus születése, a Három királyok hódolata, Szent Ilona császárnő) Az erdélyi falképek és festett faberendezéseket felmérő program keretén belül szondát nyitottak a templom északi falán, és egy királyszent arca került felszínre. A freskók feltárására 2006 áprilisának első hetében került sor a Homoródkarácsonyfalváért Alapítvány anyagi támogatásával. A legkorábbi freskót a diadalív mellett, a padlószinttől cca. 140 cm-re festették meg. Ez részben a mai szószék feletti felület, ahol egy nagyon szabálytalan keretezésen belül Jézus születése jelenetének lehetünk tanúi.
Újabb kifestésre a XIV-XV. század fordulóján kerülhetett sor. Szintén az északi falon, közvetlenül az eredeti falkorona magasságában ábrázolták Szent László kerlési csatáját (1068), amely Szent László legendaklnt vonult be a köztudatba. Az első jelenete a ritkán ábrázolt “kihallgatás”. Itt a trónon ülő szent király előtt egy fél térdre ereszkedő bajuszos alak látható. Közvetlenül mellette egy Váradot szimbolizáló stilizált épület kapujában áll az áldásra emelt kezű püspök. A csatajelenet két részre oszlik. Szent László a forgatag közepén, amint bárdjával lesújt az egyik lova nyakát átölelő kunra. Az 1853-ban készített új ablak megsemmisítette az üldözési jelenet egy részét Szent László alakja teljesen elveszett, csupán a menekülő kunt átjáró lándzsája látható ma már az ablaktól keletre eső felületen. A visszafelé nyilazó kun és az elrabolt lány alakja teljes épségében maradt fenn. A birkózási jelenetben Szent László viselete megváltozik. Vértje helyett, vörös színű, bő ujjú, hermelin szegéjű vörös ruhát visel, fejéről is hiányzik a sisak, csak korona látható rajta. A lefejezés jelenete teljes egészében megegyezik a gelencei és a ma már csak Huszka József rajzaiból ismert homoródszentmártoni jelenettel. Az újabb függőleges osztás után található a pihenési jelenet. A freskó színeinek intenzitása alig változott az évszázadok során, ma is eredeti pompájában tárul elénk.
Az utolsó középkori kifestésre feltételezésünk szerint az 1496-ban történt toronyépítés idején kerülhetett sor. Ekkor nemcsak a belső teret, hanem a tornyon fennmaradt nyomok alapján úgy véljük, hogy az egész homlokzatot díszíthették. A torony ismert festése nem figurális ábrázolás, hanem a sarkokat kihangsúlyozó sarokarmírozás és ablakkeretezés.
E korszak belső falképei közül teljes felületen eddig csak a hajóban találhatót tártuk fel. Itt egy gazdag ornamentális kerettel övezett Három királyok hódolatát, illetve Szent Ilona császárnőt ábrázoló freskót találtunk.
A kifestett szentély feltárására még nem került sor.
Rovásirás emlék


A felirat valószínű olvasata: MiHáLyJ:iRTánKöVeT


A homoródkarácsonyfalvi felirat. Az unitárius templom egyik helyreállítási munkálatai közben derült ki, hogy a már korábban is ismert, de megnyugtatóan máig sem értelmezett rovásfelirat az épület egyik béllettöredékén sokkal régebbi, mint azt eddig feltételezték. A feliratos kő ugyanis az 1496 -ra keltezhető késő gótikus templomtoronyba épült be, mégpedig úgy, hogy a betűk "fejjel lefelé" néztek. Érthető, hogy a kutatók is erre az idopőntra datálták az írást. Mostanra viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a béllettöredék eredetileg egy elbontott román kori kapu része volt, és csak a templom átépítésekor került a toronyba. Következtetésképp valamikor a 13. század körül véshették bele a rovásírásos feliratot.Korban hasonló lehetett ehhez az a felirat, amely 1994 -ben került elő a közeli Vargyas lebontott középkori temploma helyén. A betűket egy archaikus formájú, 13 -14. századi keresztelőmedence szélére vésték. A felirat valószínű olvasata: MiHáLyJ:iRTánKöVeT.

Az ősnyelv Varga Csaba

<object width="560" height="340"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/YTlDGrFbaXI&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/YTlDGrFbaXI&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="560" height="340"></embed></object>

2.rész
<object width="560" height="340"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/IlM31CUrkW4&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/IlM31CUrkW4&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="560" height="340"></embed></object>

3.rész
<object width="560" height="340"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/Iv1Q7Dhn0QA&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/Iv1Q7Dhn0QA&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="560" height="340"></embed></object>

Varga Csaba előadása

Hát ez nagyon jó volt kedves Piroska!

Köszönjük!

Dr.Boór Ferenc: Magyar Magyarok Magyarsága

Dr.Boór Ferenc újabb írása.

Igen, ősi a nyelv, vagy ősnyelv...
Mi is lenne ezekután ez?

Móricz János kutatása

<object width="425" height="344"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/p6ZsVqkQw-A&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/p6ZsVqkQw-A&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object>

Igaz, hogy ez a video szinte semmit sem mondd Móricz kutatásairól, , de tanulságos. Abban a tekintetben az, hogyha valakinek a felfedezésérők bezélünk, akkor ne menjünk el szinte azonnal a mellékúton balfelé.
Így Móriczot aki megakarja valaamennyire ismerni, annek mást forrás után kell néznie. Ecuadorról több és kevéske a szöveg a majákról, Mexikóból...mit tisztáz ez, kedves Piroska??
Gondolom a következő -bevezető- kérdéseket kell feltenni egy népcsoport bemutatásakor (a sorrend nem fontos) : honnan jöttek, kik az őseik, miért jöttek, miként élnek...milyen a hitviláguk, életfilozófiájuk..van-e rokonnépük...
Ez mindössze egy semmmitmondó nyersanyag, amely nemtudom milyen apropóból itt megjelent.

A kritika jogos, hisz elég sok információt közöl, de bővebben nem fejti ki őket.
Maga a cím Móricz János(Kitus, Kétős) kutatására utal és gondoltam, tán lesz olyan ki erre téved és véleményt mond róla. Hogy tisztáz-e valamit? nem hinném. Szerintem inditónak szánja ezeket a rövid filmeket, és bár nem teljesek , ha nyitott az ember elkezdhet kutatni. Az pedig már vezethet eredményre.
Az apropója, felhívás erre az oldalra, hogy tán egyszer komoly hozzászólások is íródjanak

Hátha valaki még nem ismeri:
Sajnos nem tudom kinek a fordítása és hol jelent meg, egy azóta megszűnt internetes oldalról töltöttem le több éve.

<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CILDIK%7E1%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:UseFELayout/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; mso-bidi-font-size:10.0pt; font-family:Arial; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-language:HU;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} </style> <![endif]--> [FONT=&quot]Móricz János kutatásai <o></o>[/FONT][FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
[FONT=&quot]Újságkivonat<o></o>[/FONT]
[FONT=&quot]a „NACION" buenos-airesi képeslap 1967. február 12-i, vasárnapi számából.<o></o>[/FONT]
[FONT=&quot]
<o></o>[/FONT]
[FONT=&quot]EZ AZ ÖREG "ÚJVILÁG" /Magyarok Equadorban/<o></o>[/FONT]
[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
[FONT=&quot]„Az írásnak és a nyelvnek köszönhető, hogy sikerült bebizonyítani, hogy a sumírok és később a hunok és magyarok Amerikából származnak és hogy gyakran utaztak ezen kontinens és Ázsia között, felhasználva a Csendes Óceán egyenlítői áramlatait." Mosolyogva, egészen halkan és majdnem bocsánatot kérve szórja elénk Móricz János robbantó elméletét, azt állítva, hogy szerinte a civilizáció bölcsője Equador legmagasabb részein volt.<o></o>[/FONT]
[FONT=&quot]„Így hát nem új világban vagyunk, hanem éppen hogy a legrégibben". - És szavainak alátámasztására egy kis bélyegzőt húz ki a zsebéből, magyarázva, hogy egy Kolumbusz előtti darabról van szó, amelyen ennek ellenére a régi magyar írással azonos írás látható.Vannak szövegek és régi dokumentumok, de hogy bizonyítását alátámassza a maga komoly és szenvtelen hangján - amikor némelyek arcán a kétkedés kiütközését látja - ezt elnyomja Móricz a következő érveléssel:<o></o>[/FONT]
[FONT=&quot]„Ez a nyelv, a régi magyar az, amelyet még ma is beszélnek a cayapas indiánok Equador nyugati részének erdeiben, azon a területen, amelyet a Santiago, Cayapas és az Onzole határolnak. Ezenkívül vannak még törzsek, amelyek a Kordillerák keleti lejtőin és az Amazonas területén laknak és kisebb csoportok, melyek még fenntartották ezt az ősi nyelvet és az ezeréves hagyományokat. Voltam közöttük és tudtam velük beszélni magyarul anélkül, hogy tolmácsra lett volna szükségem. Meg is hívtam őket, hogy kísérjenek el."Móricz Magyarországon született, de már argentin állampolgár. „Jelenleg kétszeresen amerikai vagyok" - mondja.<o></o>[/FONT]
[FONT=&quot]Csaknem ironikus mosollyal szórja elmélete köveit a hallgatóira és mulat azon, hogy azokon a meglepetés hullámait látja. Majd azonnal visszavonul.„Szeretem előadni a tényeket, de nem állítok fel elméleteket. Én csak kutató vagyok". - Forradalmi jellegű elmélete támogatására Móricz szétrak az asztalon száz meg száz gondosan gépelt lapot:„Itt van 10.000 helységnév a régi Quito birodalomból. Mindezek hasonlítanak azokhoz a földrajzi nevekhez, amelyek ma is léteznek a Kárpát-medencében." Móricz arca megkeményedik, titokzatos benyomást vesz fel, miközben egy csontokból összeállított nyaklánccal játszik, mely a Kolumbusz előtti időkből való: „A különös az, hogy ez a tény, hogy a magyarok Amerikából jöttek, ismeretes volt úgy Spanyolországban, mint a Habsburgok előtt. Innen ered Magyarország romanizálása és a kecses nyelv elterjesztése <o></o>[/FONT]
[FONT=&quot]Amerikában, hogy megsemmisítsék az „ehimu"-t, vagyis a magyar nyelvet, az inkák titkos nyelvét, akik közül csak az erdei falvak lakói menekültek meg."Móricz foglalkozik a Kolumbusz előtti nyelvek összehasonlításának tanulmányozásával, az „on" nyelvekével, melyek a Quito Birodalomban és Peru északi részén voltak használatosak, vagyis a canari-poharával és a puruha-mechikával; ezeket összehasonlítja az 1965-ben beszélt magyar nyelvvel, - J. Jijony Caamsno egyik munkájára támaszkodva. „Mindezekből következik, hogy a Kárpát-medencében megismétlődnek, mintegy az összes nevek, melyek a régi Quito Birodalomban megvoltak: Ur, Utko, Maras és még ezer más. A Quito Birodalom helységei és az ázsiaiak között az érintkezés gyakori volt, az óceán áramlatainak segítségével. A kiindulási kikötő Tumbes és a szomszédos vidék volt, s a visszatérés helye a Caraquez öböl, ahová egy másik terjedelmes áramlás irányul. Ezt ki is fogják próbálni barátaim, akik nem régen balsa tutajon elindultak Guayaquilből". - És hozzátette:<o></o>[/FONT]
[FONT=&quot]„Quito-t a régi korban Kitus-nak hívták. Ez a szó két részből tevődik össze: Kit /kettő/ és Us /ősök/. Magyarul ez a név KÉTŐS, amelynek itt ugyanaz a jelentése. Ez volt a régi Góg és Magóg Királyság, amelyet a kutatók már évszázadok óta annyira keresnek. Tapasztalom, hogy nagyon támadnak engem, mivel a felfedezésemmel igen sok elmélet értékét veszti, de ezzel szemben a régi magyarok quitoi leszármazottai népruházatukkal és szokásaikkal bizonyítékokat szolgáltatnak. Például az is, hogy amikor Magyarországon hőst temettek, mind azt mondták, hogy a Göncöl-szekéren tér nyugalomra; a Quinche és Cochasqui völgyeiben pontosan olyan temetkezési emlékek csoportjai láthatók, melyek hűen utánozzáka Göncöl-szekér alakját.<o></o>[/FONT]
[FONT=&quot]Móricz János úgy tervezi, hogy mielőtt megjelentetné a könyvét, elmegy Equadorba, s ott megismétli régészeti kutatásait, mégpedig főleg egy rejtett helyen lévő bizonyos barlangban, melyet egy harcias törzs véd, mely hallgatva az ő szavára, egész könyvtárat rejtett el ott arany lapokra irt könyvekből. Ez egy napon be fogja bizonyítani az amerikai embereknek, hogy ők alkotják a fajok őshazáját.<o></o>[/FONT]

Az Arvisura is megemlékezik a Pünkösd ünnepéről amikor is lóversenyt és más ügyességi próbákat kellett tenni. Ezen ünnepséget már az elsüllyedt szigeten is megtartották.
Az 1030-as Nagy Süant István király arra használta , hogy az ezen megválasztott pünkösdi királyt tette meg hatezer éves történelmünk kimenekítésére az országból.



Pünkösd a régi magyar táltoshagyományban
ISPILÁNG

Ispiláng, ispiláng, ispilángi rózsa,
Rózsa volnék, piros volnék,
mégis kifordulnék...
ĺgy szól a gyermekdal, amelyet mindannyian ismerünk. De mi is valójában ez az ispiláng, amelynek emlékét mára csak ez a kis gyermekdal őrzi?
A tudós táltosok hite és hagyománya szerint ispiláng a szellem ünnepe, pünkösd régi megnevezése. „Ekkor ünnepeljük az ÉG PEREMÉ-t, amikor az Istenek lelkünk mellé a SZUSZ-hoz (ösztön, a kettőslélek-hitben testlélek, testhez kötött lélek) ISZ-t (eszme, szellem, a kettőslélek-hitben árnyéklélek, szabad lélek) adtak. A tiszta lánggal égő SZELLEM nem más, mint a bölcsesség és szeretet IKERLÁNGJA.”
Az ünnep valamikor réges-régen egy egész héten át tartott, s a bácsák, táltosok hete is volt. Ezek a szellemi tanítók és gyógyítók a szabad ég alatt tanították a fiatalságot, beszéltek nekik törvényekről, a régiekről, ellátták őket jó tanácsokkal.
Ispiláng a nagy tűzgyújtások hete, valamint a „nagy lófuttatás” ideje is volt. A versenyen dől el, melyik lovat áldozzák a MÁ-nak, a magyarok istenének. A leggyorsabb lovat felnyergelték, a táltosok megáldották. Táltoslónak mondták. Körmenetekre ezt a lovat használták. Az a legény, aki felnyergelte a táltoslovat, a közösség által egy évig el volt látva étellel-itallal, szállással. Őt nevezték „ispiláng kagánjának” – pünkösdi királynak.
Ispiláng ünnepén leányok, ifjak, gyerekek jártak házról házra köszönteni. A gyerekek ajándékot kaptak, a koldusok alamizsnát. Az ifjak, leányok fehérbe öltözve jártak. Lepel alatt vezették királynéjukat meg királyukat. Bácsák, táltosok, harsányok és regősök is jártak házról házra. Megáldották a házat és a ház népét.Vízzel és tűzzel áldottak. A háziak cserébe megvendégelték őket.
http://www.vasarnap.com/clanok.asp?cl=2744644