Az ismert filantróp, Bill Gates támogatásával hamarosan a XXI. századi színvonalon lehet eltüntetni a veszélyes kis vérszívókat a levegőből. Nem kell más, mint néhány jól irányzott lézersugár...
A Global Good program keretén belül, Bill Gates és az Intellectual Ventures támogatásával egy valóban komoly problémára születhet high-tech megoldás.
A fejlődő világban minden évben fertőzések, betegségek millióit okozzák a moszkitók: a már megszokott malária mellett a Zika-vírus megmutatta, mennyire veszélyesek is az apró, repülő vérszívók.
A Photonic Fence néven fejlesztett eszköz célja, hogy a jelenleg legnagyobb számban alkalmazott védekező eszközt, a vegyszerekkel kezelt, ágyak fölé helyezhető védőhálót egy olcsó, megbízhatóan működő rendszerrel váltsák fel.
A moszkitók ugyanis a tapasztalatok szerint alkalmazkodtak az ágyakat védő, vegyszeres hálósátorhoz. Méghozzá két módszerrel is.
Egyrészt, ha este nincs vérszívás, vacsora helyett marad az ebéd: azaz nappal, a hálótól már nem védett embereken élősködve, őket megcsípve jutnak hozzá a napi betevő véradaghoz.
Másrészt a védőhálók átitatására leggyakrabban alkalmazott vegyszerekre is immunissá válnak, amely szintén csökkenti a hagyományos védekezés hatékonyságát.
Lézerrel kilövik a moszkitót
A Photonic Fence rendszer lényege az lesz, hogy a hatósugarába kerülő repülő rovarokat egy nagyon pontos, de igen kis energiájú lézersugárral megsemmisíti.
A rendszer három fő részből áll. A kamerákkal és speciális lencsékkel felszerelt felderítő és célkövető rendszer feladata nem csupán a levegőben repkedő rovarok észlelése és követése, hanem osztályozása is. A moszkitónak pusztulnia kell, a méhecskének viszont zavartalanul továbbrepülnie. Szó sem lehet esztelen öldöklésről.
Ennek megfelelően a napszak, a méret, a külalak és a repülési sebesség, vagy éppen a szárnyak csapásszáma alapján támadhat a rendszer a repkedő mikrocélpontra. A cél a nőstény moszkitók kiválasztása és megsemmisítése, hiszen ők azok, amelyek vért szívnak.
A támadást egy apró, modulszerűen többszörözhető lézerrendszer oldja meg. A rendszer másodpercenként 10 moszkitó elpusztítására képes, 100 méteres hatósugárral.
A házat és a kertet is körbe lehet venni egy láthatatlan kerítéssel
Forrás: IntellectualVentures
Az alkalmazott lézersugár az emberi szem számára láthatatlan hullámhosszú, így a fejlesztők szerint nem okoz sérülést, még ha valaki éppen bele is nézne. A lézersugár indítása előtt egy biztonsági tesztet hajt végre a rendszer: a kamerák ellenőrzik, senki ne sétáljon a támadás környékén. Az egész folyamat a felderítéstől a megsemmisítésig egytized másodperc alatt történik meg majd.
Előbb a katonák és a sérültek
Elsőként persze a moszkitókkal fertőzött területekre épített katonai táborok, előretolt kórházak védelmét szeretnék megoldani a lézeres szúnyogirtó rendszerrel. A tervek szerint több „dobozzal” egy-egy nagyobb terület moszkitóvédelmét is meg lehet oldani, eközben az azonosító algoritmusok miatt nem irtják ki a hasznos rovarokat.
A fejlesztők szerint a későbbiekben akár mezőgazdasági területeket is lehet majd védeni a rendszerrel, így a kártevő, a növényeket vagy a termést fenyegető rovarokat vegyszerek nélkül lehetne távol tartani.
Így néz ki a lézeres kerítés
Forrás: IntellectualVentures
A fejlesztők gondoltak arra is, hogy a lakott területektől távoli, elszigetelt helyeken ritka a vezetékes áramellátás, így a kis energiafogyasztásra optimalizált rendszert napelemekkel lehet táplálni. Érdekes módon a legtöbb energiát a célkereső és -követő kamerarendszer fogyasztja, nem a mini-„lézerágyú”.
Önellátó kutatórendszer is
A rendszer egyes elemeiből építkezve – a lézereket kihagyva – remek kutatóeszközt kaphatunk. A kamerák és a szoftver ekkor felderíti, osztályozza a rovarokat, bogarakat. A rögzített eredményekből aztán a térséget kutató szakemberek minden eddiginél pontosabb képet kaphatnak, hol és mikor mi mászik vagy repül arrafelé.
Egy megfelelő műholdas kommunikációs eszközt csatlakoztatva a napelemes, önellátó rendszer gyakorlatilag bárhonnan küldhet adatokat a kutatóknak.
A Global Good program keretén belül, Bill Gates és az Intellectual Ventures támogatásával egy valóban komoly problémára születhet high-tech megoldás.
A fejlődő világban minden évben fertőzések, betegségek millióit okozzák a moszkitók: a már megszokott malária mellett a Zika-vírus megmutatta, mennyire veszélyesek is az apró, repülő vérszívók.
A Photonic Fence néven fejlesztett eszköz célja, hogy a jelenleg legnagyobb számban alkalmazott védekező eszközt, a vegyszerekkel kezelt, ágyak fölé helyezhető védőhálót egy olcsó, megbízhatóan működő rendszerrel váltsák fel.
A moszkitók ugyanis a tapasztalatok szerint alkalmazkodtak az ágyakat védő, vegyszeres hálósátorhoz. Méghozzá két módszerrel is.
Egyrészt, ha este nincs vérszívás, vacsora helyett marad az ebéd: azaz nappal, a hálótól már nem védett embereken élősködve, őket megcsípve jutnak hozzá a napi betevő véradaghoz.
Másrészt a védőhálók átitatására leggyakrabban alkalmazott vegyszerekre is immunissá válnak, amely szintén csökkenti a hagyományos védekezés hatékonyságát.
Lézerrel kilövik a moszkitót
A Photonic Fence rendszer lényege az lesz, hogy a hatósugarába kerülő repülő rovarokat egy nagyon pontos, de igen kis energiájú lézersugárral megsemmisíti.
A rendszer három fő részből áll. A kamerákkal és speciális lencsékkel felszerelt felderítő és célkövető rendszer feladata nem csupán a levegőben repkedő rovarok észlelése és követése, hanem osztályozása is. A moszkitónak pusztulnia kell, a méhecskének viszont zavartalanul továbbrepülnie. Szó sem lehet esztelen öldöklésről.
Ennek megfelelően a napszak, a méret, a külalak és a repülési sebesség, vagy éppen a szárnyak csapásszáma alapján támadhat a rendszer a repkedő mikrocélpontra. A cél a nőstény moszkitók kiválasztása és megsemmisítése, hiszen ők azok, amelyek vért szívnak.
A támadást egy apró, modulszerűen többszörözhető lézerrendszer oldja meg. A rendszer másodpercenként 10 moszkitó elpusztítására képes, 100 méteres hatósugárral.
A házat és a kertet is körbe lehet venni egy láthatatlan kerítéssel
Forrás: IntellectualVentures
Az alkalmazott lézersugár az emberi szem számára láthatatlan hullámhosszú, így a fejlesztők szerint nem okoz sérülést, még ha valaki éppen bele is nézne. A lézersugár indítása előtt egy biztonsági tesztet hajt végre a rendszer: a kamerák ellenőrzik, senki ne sétáljon a támadás környékén. Az egész folyamat a felderítéstől a megsemmisítésig egytized másodperc alatt történik meg majd.
Előbb a katonák és a sérültek
Elsőként persze a moszkitókkal fertőzött területekre épített katonai táborok, előretolt kórházak védelmét szeretnék megoldani a lézeres szúnyogirtó rendszerrel. A tervek szerint több „dobozzal” egy-egy nagyobb terület moszkitóvédelmét is meg lehet oldani, eközben az azonosító algoritmusok miatt nem irtják ki a hasznos rovarokat.
A fejlesztők szerint a későbbiekben akár mezőgazdasági területeket is lehet majd védeni a rendszerrel, így a kártevő, a növényeket vagy a termést fenyegető rovarokat vegyszerek nélkül lehetne távol tartani.
Így néz ki a lézeres kerítés
Forrás: IntellectualVentures
A fejlesztők gondoltak arra is, hogy a lakott területektől távoli, elszigetelt helyeken ritka a vezetékes áramellátás, így a kis energiafogyasztásra optimalizált rendszert napelemekkel lehet táplálni. Érdekes módon a legtöbb energiát a célkereső és -követő kamerarendszer fogyasztja, nem a mini-„lézerágyú”.
Önellátó kutatórendszer is
A rendszer egyes elemeiből építkezve – a lézereket kihagyva – remek kutatóeszközt kaphatunk. A kamerák és a szoftver ekkor felderíti, osztályozza a rovarokat, bogarakat. A rögzített eredményekből aztán a térséget kutató szakemberek minden eddiginél pontosabb képet kaphatnak, hol és mikor mi mászik vagy repül arrafelé.
Egy megfelelő műholdas kommunikációs eszközt csatlakoztatva a napelemes, önellátó rendszer gyakorlatilag bárhonnan küldhet adatokat a kutatóknak.
!!ÉLETTANILAG, (kémiailag) átgondolva: Az a lézersugár, ami 100 méterre változást ( égést) okoz egy moszkitón, hogy a csudába ne lenne veszélyes bármilyen másik élő szövetre? Az emberi szervezet éppen olyan sejtekből, szövetekből épül fel, mint bármelyik szárazföldi élőlény. Lehet, hogy lyukat nem éget, de a sejtet genetikailag módosíthatja. És a daganatos folyamat beindulása elképzelhető.
