James E. Risch szenátor, a külügyi bizottság vezető republikánus tagja leállított egy 735 millió dolláros fegyvereladást Magyarország számára. Risch a döntésről a Washington Postnak világosan fogalmazott: Magyarországnak be kell engednie Svédországot a NATO-ba, ha szeretne hozzájutni a fegyvercsomaghoz, amely 24 HIMARS rakétaindító üteget, valamint több mint 100 rakétát tartalmaz a hozzájuk tartozó alkatrészekkel és támogatással együtt.
Frissítés: A honvédelmi minisztériumközleményt adott ki, amiben azt írták, hogy a magyar kormány nem is akar HIMARS-rakétarendszert venni.
A fegyvereladások blokkolására vonatkozó döntés jól mutatja az olyan NATO-támogatók, mint Risch növekvő ellenérzését Magyarországgal szemben – ilyet Amerika csak kivételes esetekben, nagyon ritkán szokott meglépni. „Egy ideje már közvetlenül kifejeztem aggodalmaimat a magyar kormánynak azzal kapcsolatban, hogy nem halad előre a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló szavazás” – mondta Risch.
A külügyminisztérium szóvivője nem kívánt nyilatkozni az ügyben, a magyar kormány szóvivője pedig nem válaszolt a megkeresésre.
Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelmét széles körben komoly problémaként értékelték Vlagyimir Putyin orosz elnökre nézve. Amerikai tisztviselők szerint Putyin nem számított arra, hogy a Nyugat úgy fog majd össze Ukrajna támogatására, ahogyan eddig, de aggodalmukat növeli Magyarország és Törökország döntése, amely késlelteti Svédország pályázatának ratifikálását.
David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete így nyilatkozott: „Az Egyesült Államok továbbra is fáradhatatlanul dolgozik a szövetségesünkkel való szorosabb együttműködésért, ugyanakkor aggodalmaink vannak a Magyarország által hozott stratégiai döntésekkel kapcsolatban – és ezeket az aggodalmakat széles körben osztjuk.”
A Szabad Európa nemrég arról írt, hogy Magyarország júliusra engedheti át a svéd NATO-csatlakozást. Az észak-atlanti szövetség legutóbbi bővítését ratifikáló javaslatot még tavaly júliusban nyújtották be az Országgyűlésnek. A finn csatlakozást a magyar parlament végül megszavazta – a képviselőcsoport két nappal Törökország után jelentette be a támogatását –, de a svédeké azóta is húzódik. A javaslaton feltűnően hosszú ideje ülnek a képviselők.
Iván-Nagy Szilvia
Frissítés: A honvédelmi minisztériumközleményt adott ki, amiben azt írták, hogy a magyar kormány nem is akar HIMARS-rakétarendszert venni.
A fegyvereladások blokkolására vonatkozó döntés jól mutatja az olyan NATO-támogatók, mint Risch növekvő ellenérzését Magyarországgal szemben – ilyet Amerika csak kivételes esetekben, nagyon ritkán szokott meglépni. „Egy ideje már közvetlenül kifejeztem aggodalmaimat a magyar kormánynak azzal kapcsolatban, hogy nem halad előre a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló szavazás” – mondta Risch.
Minden jelentős fegyvereladáshoz engedélyre van szükség a szenátus és a képviselőház külügyi bizottságainak illetékeseitől azelőtt, hogy az eladást a külügyminisztérium nyilvánosan bejelentené. Risch kifogása megakadályozza, hogy a külügyminisztérium továbbléphessen az értékesítési folyamatban.
A külügyminisztérium szóvivője nem kívánt nyilatkozni az ügyben, a magyar kormány szóvivője pedig nem válaszolt a megkeresésre.
Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelmét széles körben komoly problémaként értékelték Vlagyimir Putyin orosz elnökre nézve. Amerikai tisztviselők szerint Putyin nem számított arra, hogy a Nyugat úgy fog majd össze Ukrajna támogatására, ahogyan eddig, de aggodalmukat növeli Magyarország és Törökország döntése, amely késlelteti Svédország pályázatának ratifikálását.
David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete így nyilatkozott: „Az Egyesült Államok továbbra is fáradhatatlanul dolgozik a szövetségesünkkel való szorosabb együttműködésért, ugyanakkor aggodalmaink vannak a Magyarország által hozott stratégiai döntésekkel kapcsolatban – és ezeket az aggodalmakat széles körben osztjuk.”
A Szabad Európa nemrég arról írt, hogy Magyarország júliusra engedheti át a svéd NATO-csatlakozást. Az észak-atlanti szövetség legutóbbi bővítését ratifikáló javaslatot még tavaly júliusban nyújtották be az Országgyűlésnek. A finn csatlakozást a magyar parlament végül megszavazta – a képviselőcsoport két nappal Törökország után jelentette be a támogatását –, de a svédeké azóta is húzódik. A javaslaton feltűnően hosszú ideje ülnek a képviselők.
Iván-Nagy Szilvia
