Családfő

pacisi témája a 'A CanadaHun közösségi élete' fórumban , 2013 Június 27.

  1. Manóca108

    Manóca108 Állandó Tag


    A Sors nem kímél sem jobbról, sem balról továbbra sem. De a kicsi lányom és a kicsi fiam múlt csütörtökön érmesedtek: Beni ezüst (20 kg), Lili bronz (25 kg) érmet nyert bírkózásban. :) Áprilisban 3 éremmel jöttek haza, és rettentő büszke vagyok rájuk! :) Beni nagyon súlyos asztmás, és irgalmatlan munka van a győzelmeiben. :)
     
    phoenyx kedveli ezt.
  2. Manóca108

    Manóca108 Állandó Tag

    Tudod, nagyon nehéz mindig pozitívan gondolkozni. Nekem sem mindig megy. :'( De amikor Lili a maga 6 évével azt mondja, zokogva, hogy a család azt jelenti, senkit nem hagyunk magára, akkor ... na akkor elszégyenlem magam, letörlöm a könnyeinket és hálát adok még a puszta létezésünkért is. Pár hete arra ÉBREDTEM fel az éjszaka közepén, hogy menten elájulok. Amint ez tudatosult bennem, küzdöttem, túl akartam élni. 3, azaz három volt a pulzusom percenként. De tudtam segítséget hívni. És hajszálon függött megint az életem, és ilyenkor még jobban átértékelődnek a dolgok bennem. Azóta sokszor azon kapom magam, hogy a pulzusomat tapintom, és a saját testemben keringek minden szívdobbanásommal. És tudom, most kell megtennem mindent, amit szeretnék. Elmondani, megmutatni a gyerekeimnek, mennyire szeretem őket, mit jelentenek nekem, hogy vigyázzanak egymásra, és a tésztát ne főzzék péppé. :) Amíg élünk, nincs olyan, hogy ne lehetne újra kezdeni. Amíg élünk. Közhely, de igaz: ha mondanod kell, mondd, ha meg kell tenned, tedd! <3
     
    phoenyx és pacisi kedveli ezt.
  3. poorferencne67

    poorferencne67 Állandó Tag

    Tisztelt hozzászólók! Szerintem mindenki írt igazságot, de a mai rohanó világban nehéz csak a férfitől elvárni a család eltartását .Ahhoz hogy minden jól működjön egy jó társ is szükséges. A gyerekek legtöbbször azokat az értékeket és szokásokat viszik tovább, amit otthon látnak. Én csak magunkból indulok ki, mivel mi első perctől mindenbe bevontak őket. Barátokként beszélgettünk ,mindenről őszintén és ők sohasem hazudtak, elmondták gondokat bajokat és közösen /nem mi/ oldottak meg őket. A mai napig így vagyunk semmit nem erőltetünk rájuk, de mindig megkérdezik a véleményünket pedig mindkettő már elmúlt húsz éves. Csak annyit teszek még hozzá, hogy a sok rossz mellett nagyon sok jó van ami mellett nem szabad elszaladnunk hiszen olyan rövid az életünk. Szeressük egymást.tisztelettel:poorferencne67
     
    pacisi kedveli ezt.

Megosztás