Csillagászat és űrkutatás
- Téma inditó zsoltika46
- Kezdés dátuma
Aszteroida
A távközlési műholdak magasságának kétszeresére
közelítette meg bolygónkat a 2009DD45 kódnevű aszteroida.
Szinte hihetetlen, hogy a pár nappal ezelőtt felfedezett, 2009DD45
kódnevet viselő aszteroida mintegy 63 ezer km-re közelítette meg
a Földet. Mindez azt jelenti, hogy az égitest csaknem 6x közelebb volt
hozzánk, mint a Hold.
Az ausztrál csillagászok számításai alapján a 30-35 m nagyságú
aszteroida pályája nem keresztezi Földünkét. Ezen kijelentésük
bizonyítást nyert, hiszen az objektum hétfőn kora délután elérte földközeli
pontját (Tahititől nyugatra), ekkor mindössze 63 ezer km-re volt a Föld
felszínétől, vagyis nagyjából a távközlési műholdak pályamagasságának
kétszeresére közelítette meg a bolygót.
A Harvard egyetem kutatói által vezetett lista alapján a 2009DD45
közelségénél az eddig felfedezett földközeli aszteroidák közül mindössze
9 került még közelebb a Földhöz.
A 30 m-es objektum a súrlódás hatására megsemmisült volna a Föld légkörében
Legutóbb, 2002. júniusban műszerekkel rögzítették egy hasonló, kb.
10 méteres aszteroida becsapódását a Föld légkörébe a Földközi-tenger
felett, ekkor a robbanás erejét a hirosimai atombomba duplájára becsülték.
Emil.e köszönöm a stellárium-ot, nagyon jó kis program
A távközlési műholdak magasságának kétszeresére
közelítette meg bolygónkat a 2009DD45 kódnevű aszteroida.
Szinte hihetetlen, hogy a pár nappal ezelőtt felfedezett, 2009DD45
kódnevet viselő aszteroida mintegy 63 ezer km-re közelítette meg
a Földet. Mindez azt jelenti, hogy az égitest csaknem 6x közelebb volt
hozzánk, mint a Hold.
Az ausztrál csillagászok számításai alapján a 30-35 m nagyságú
aszteroida pályája nem keresztezi Földünkét. Ezen kijelentésük
bizonyítást nyert, hiszen az objektum hétfőn kora délután elérte földközeli
pontját (Tahititől nyugatra), ekkor mindössze 63 ezer km-re volt a Föld
felszínétől, vagyis nagyjából a távközlési műholdak pályamagasságának
kétszeresére közelítette meg a bolygót.
A Harvard egyetem kutatói által vezetett lista alapján a 2009DD45
közelségénél az eddig felfedezett földközeli aszteroidák közül mindössze
9 került még közelebb a Földhöz.
A 30 m-es objektum a súrlódás hatására megsemmisült volna a Föld légkörében
Legutóbb, 2002. júniusban műszerekkel rögzítették egy hasonló, kb.
10 méteres aszteroida becsapódását a Föld légkörébe a Földközi-tenger
felett, ekkor a robbanás erejét a hirosimai atombomba duplájára becsülték.
Emil.e köszönöm a stellárium-ot, nagyon jó kis program
Éppen ezzel kapcsolatban akartam betenni az alábbi linkeket. Nem hiába, a nagy szellemek!
http://www.skyandtelescope.com/observing/highlights/40504617.html
http://www.jtirregulars.com/2009/03/that-near-miss-meteor.html
http://www.skyandtelescope.com/observing/highlights/40504617.html
http://www.jtirregulars.com/2009/03/that-near-miss-meteor.html
Nálam ez elég közel van a "tökéletes gömbhöz" a fizikai világ realitásai között.
Ezt is megúsztuk, egy "hajszálon" múlt és nem is ért volna földet, de
észre vetted, hogy egyre nagyobbak jönnek. 2002-ben 10 m-es, most
30 m-es, mekkora lesz a következő?
Több tízezer bolygón is lehet élet a galaxisunkban
National Geographic
Skót tudósok szerint csaknem negyvenezer bolygón alakulhatott ki az élet valamely formája a Tejútrendszerben. Több száz planétán a földinél nagyságrendekkel fejlettebb lehet az intelligencia.
Az Edinburgh-i Egyetem csillagászai az utóbbi években a Naprendszeren kívül felfedezett több mint 330 bolygó adatai alapján modellezték, hogy hány bolygón alakulhatott ki élet a Tejútrendszerben. Az elemzésbe számos változót vontak be, így a víz és a különböző ásványok előfordulásának valószínűségét, vagy az anyacsillagtól való távolságot (ha a bolygó a napjához túl közeli pályán kering, akkor a forró sugarak elpárologtatják a vizet, ha viszont túl távol, a víz jéggé fagy).
A tudósok három lehetséges forgatókönyvet vizsgáltak részletesebben. Az elsőnél azt feltételezték, hogy az élet nehezen alakult ki, de azt gyors fejlődés követte – eszerint 361 intelligens civilizáció létezhet a galaxisban. A második szcenárió azon alapult, hogy az élet ugyan könnyen kifejlődött, de nem jöttek létre intelligens civilizációk – ez a feltételrendszer 31 513 bolygón engedné meg az élet valamilyen formájának jelenlétét. Az utolsó forgatókönyv azt a lehetőséget vizsgálta, hogy kisbolygó-becsapódások révén az élet átterjedhetett egyik planétáról a másikra – ezzel együtt összesen akár 37 964 bolygó is benépesülhetett. A kutatás vezetője, Duncan Forgan asztrofizikus szerint a becslés alsó határa, a 361 állhat a legközelebb a valósághoz. A kutató szerint minden esély megvan arra, hogy az elkövetkező 25–50 évben döntő bizonyíték birtokába jussunk a Naprendszeren kívüli élet létezéséről.
Mivel az újonnan felfedezett bolygók többsége jóval – csaknem egymilliárd évvel – idősebb Földünknél, feltételezhető, hogy az idegen civilizációk a mienknél jóval fejlettebbek lehetnek, azaz valószínűbb, hogy az idegenek lépnek előbb kapcsolatba velünk. A kutatók intelligens civilizációnak azt tekintették, amely rendelkezik rádió-adóállomással. Erre a fejlettségi szintre az ember mindössze 80–90 éve jutott el, míg más civilizációk akár százezer évekkel is előttünk járhatnak. Forgan szerint az emberiségnek még legalább 300–400 évre lesz szüksége ahhoz, hogy képes legyen a kapcsolatteremtésre. Ráadásul a Galaktikában létező más értelmes lények olyan távol lehetnek a Naprendszertől és a Földtől, hogy akár 30 ezer évig is eltarthat, amíg az üzenet eljut az egyik bolygóról a másikra.
Más csillagászok szerint azonban a vizsgálat figyelemreméltó ugyan, de eredménye aligha lehet több puszta spekulációnál, hiszen rengeteg a bizonytalansági tényező. Elég csak arra gondolni, hogy a becslések szerint 300–400 milliárd csillag és sok milliárd naprendszer (némelyik több központi csillaggal is rendelkezik) van a galaxisunkban, amihez képest egyelőre elenyészően csekély számú bolygóról rendelkezünk tudományos ismeretekkel.
National Geographic
Skót tudósok szerint csaknem negyvenezer bolygón alakulhatott ki az élet valamely formája a Tejútrendszerben. Több száz planétán a földinél nagyságrendekkel fejlettebb lehet az intelligencia.
Az Edinburgh-i Egyetem csillagászai az utóbbi években a Naprendszeren kívül felfedezett több mint 330 bolygó adatai alapján modellezték, hogy hány bolygón alakulhatott ki élet a Tejútrendszerben. Az elemzésbe számos változót vontak be, így a víz és a különböző ásványok előfordulásának valószínűségét, vagy az anyacsillagtól való távolságot (ha a bolygó a napjához túl közeli pályán kering, akkor a forró sugarak elpárologtatják a vizet, ha viszont túl távol, a víz jéggé fagy).
A tudósok három lehetséges forgatókönyvet vizsgáltak részletesebben. Az elsőnél azt feltételezték, hogy az élet nehezen alakult ki, de azt gyors fejlődés követte – eszerint 361 intelligens civilizáció létezhet a galaxisban. A második szcenárió azon alapult, hogy az élet ugyan könnyen kifejlődött, de nem jöttek létre intelligens civilizációk – ez a feltételrendszer 31 513 bolygón engedné meg az élet valamilyen formájának jelenlétét. Az utolsó forgatókönyv azt a lehetőséget vizsgálta, hogy kisbolygó-becsapódások révén az élet átterjedhetett egyik planétáról a másikra – ezzel együtt összesen akár 37 964 bolygó is benépesülhetett. A kutatás vezetője, Duncan Forgan asztrofizikus szerint a becslés alsó határa, a 361 állhat a legközelebb a valósághoz. A kutató szerint minden esély megvan arra, hogy az elkövetkező 25–50 évben döntő bizonyíték birtokába jussunk a Naprendszeren kívüli élet létezéséről.
Mivel az újonnan felfedezett bolygók többsége jóval – csaknem egymilliárd évvel – idősebb Földünknél, feltételezhető, hogy az idegen civilizációk a mienknél jóval fejlettebbek lehetnek, azaz valószínűbb, hogy az idegenek lépnek előbb kapcsolatba velünk. A kutatók intelligens civilizációnak azt tekintették, amely rendelkezik rádió-adóállomással. Erre a fejlettségi szintre az ember mindössze 80–90 éve jutott el, míg más civilizációk akár százezer évekkel is előttünk járhatnak. Forgan szerint az emberiségnek még legalább 300–400 évre lesz szüksége ahhoz, hogy képes legyen a kapcsolatteremtésre. Ráadásul a Galaktikában létező más értelmes lények olyan távol lehetnek a Naprendszertől és a Földtől, hogy akár 30 ezer évig is eltarthat, amíg az üzenet eljut az egyik bolygóról a másikra.
Más csillagászok szerint azonban a vizsgálat figyelemreméltó ugyan, de eredménye aligha lehet több puszta spekulációnál, hiszen rengeteg a bizonytalansági tényező. Elég csak arra gondolni, hogy a becslések szerint 300–400 milliárd csillag és sok milliárd naprendszer (némelyik több központi csillaggal is rendelkezik) van a galaxisunkban, amihez képest egyelőre elenyészően csekély számú bolygóról rendelkezünk tudományos ismeretekkel.
Valóban elég spekulatív a dolog de egyelőre nincs jobb. Vágyunkat, hogy tudjuk, nem vagyunk egyedül az univerzumban, legföljebb abbéli félelmünk múlja felül, hogy mi történne ha egyszer találkoznánk is égi rokonainkkal. 
Egy fantasztikus fotó a Hubble teleszkóp felvételeiből. Ez az Aristarchus-kráter a Hold legfiatalabb krátere. Koncentrált radon-222 sugárzás tapasztalható erős fény felvillanásokkal. Átmérője 45 km.
Kár, hogy ilyen fekete csíkokkal csúfították el. Van valakinek ötlete, hogy erre mi szükség lehet?
<!--/htdig_noindex-->
Szinte bakfis még ez a kráter. Csak 450 milló éves!
Érdekes dolog ez a tudomány. Ugye azt tekintjük tudományosan igazolható megfigyelésnek, amig kontrollált kisérletekben észlelünk. A kontrollált kisérletet végezhetik akár minimálképesitésű emberek, de ha megfelel a "tudományos módszer" levárásainak, akkor minden rendben. Viszont ha akár 1000 éve is rendszeresen figyelnek meg emberek, közöttük számos komoly szakemberek is, u.n. tranziens jelenségeket a hold felszinén (szokatlanul magas albedo vagy polarizáció - azaz felvillanások), megfigyeléseiket nem is tekintik megtörténtnek.
Érdekes dolog ez a tudomány. Ugye azt tekintjük tudományosan igazolható megfigyelésnek, amig kontrollált kisérletekben észlelünk. A kontrollált kisérletet végezhetik akár minimálképesitésű emberek, de ha megfelel a "tudományos módszer" levárásainak, akkor minden rendben. Viszont ha akár 1000 éve is rendszeresen figyelnek meg emberek, közöttük számos komoly szakemberek is, u.n. tranziens jelenségeket a hold felszinén (szokatlanul magas albedo vagy polarizáció - azaz felvillanások), megfigyeléseiket nem is tekintik megtörténtnek.
Gammatérkép
A NASA űrteleszkópjának segítségével, 3 hónapnyi mérési adatot
felhasználva elkészült az égbolt részletes nagyenergiájú térképe.
Forrás: NASAA NASA által kifejlesztett Fermi űrteleszkóp csaknem
3 hónapnyi mérési adataiból állították össze az égbolt részletes
nagyenergiájú térképét. Szinte hihetetlen, hogy a felvételen látható
legtávolabbi források több milliárd fényévre található galaxisok, míg
a legközelebbi a Nap.
Az űrteleszkóp LAT (Large Area Telescope) műszere az ún. survey
(égboltfelmérő) módban 3 óránként tapogatja le az egész égboltot.
Ez a működési mód többek között lehetővé teszi a gyorsan változó
intenzitású források nyomon követését.
A 2008. augusztus 4. és 2008. október 30. között rögzített adatok alapján
előállított térkép az égboltot úgy mutatja, ahogyan az emberi szem által
érzékelhetőnél 150 milliószor nagyobb energiájú fotonok rajzolják ki.
A jobb áttekinthetőség, illetve a fényes egyedi forrásokat kiemelendő
a térképen a Tejútrendszer fősíkjában található gáztól származó
emisszió hatását a minimálisra csökkentették.
"A 205 fényes forrás leírása a projekt első fontos tudományos
eredménye, s nagy lépés az első katalógus létrehozása felé, melynek
várható megjelenési ideje ez év vége" - nyilatkozta David Thompson,
a Fermi egyik vezető munkatársa.
A korábbi, gammatartományban végzett égboltfelméréseknél sokkal jobb
felbontással detektált forrásokból a kutatók két "Top 5" listát állítottak
össze, ahol az első csoport tagjai a Tejútrendszerben, míg a második
tagja azon kívül vannak.
Forrás: NASA, Magyar Csillagászati Egyesület
A NASA űrteleszkópjának segítségével, 3 hónapnyi mérési adatot
felhasználva elkészült az égbolt részletes nagyenergiájú térképe.
Forrás: NASAA NASA által kifejlesztett Fermi űrteleszkóp csaknem
3 hónapnyi mérési adataiból állították össze az égbolt részletes
nagyenergiájú térképét. Szinte hihetetlen, hogy a felvételen látható
legtávolabbi források több milliárd fényévre található galaxisok, míg
a legközelebbi a Nap.
Az űrteleszkóp LAT (Large Area Telescope) műszere az ún. survey
(égboltfelmérő) módban 3 óránként tapogatja le az egész égboltot.
Ez a működési mód többek között lehetővé teszi a gyorsan változó
intenzitású források nyomon követését.
A 2008. augusztus 4. és 2008. október 30. között rögzített adatok alapján
előállított térkép az égboltot úgy mutatja, ahogyan az emberi szem által
érzékelhetőnél 150 milliószor nagyobb energiájú fotonok rajzolják ki.
A jobb áttekinthetőség, illetve a fényes egyedi forrásokat kiemelendő
a térképen a Tejútrendszer fősíkjában található gáztól származó
emisszió hatását a minimálisra csökkentették.
"A 205 fényes forrás leírása a projekt első fontos tudományos
eredménye, s nagy lépés az első katalógus létrehozása felé, melynek
várható megjelenési ideje ez év vége" - nyilatkozta David Thompson,
a Fermi egyik vezető munkatársa.
A korábbi, gammatartományban végzett égboltfelméréseknél sokkal jobb
felbontással detektált forrásokból a kutatók két "Top 5" listát állítottak
össze, ahol az első csoport tagjai a Tejútrendszerben, míg a második
tagja azon kívül vannak.
Forrás: NASA, Magyar Csillagászati Egyesület
Már fiatal korom óta kémlelem az eget. Szerettem este, később éjszaka nézni a csillagokat. sok csillagászati könyveket vásároltam és lassan, tudtom nélkül amatőr csillagásszá váltam. Távcsöveim is voltak, kisebbek, közepesek, de igazán nagy távcsőre nem telt, így aztán inkább maradtam mint elméleti csillagász. Két éve rászántam magam, hogy vegyek egy igazi nagy távcsövet. Sok illózióm nem volt vele, mert Szegeden már szinte nem lehetett csillagot látni a nagy fény szennyezés miatt. Nos azért összeszereltem a távcsövet és igazán csodálatos látvány tárult elém, de még sem volt az igazi. A város fénye eltompították a csillagok fényeit. A másik, hogy az ablakba állítva az égbolt egy kis darabkáját lehetett látni. Ekkor láttam először és utoljára kicsomagolva. Ahogy egy nagyobb kutyát sem érdemes tartani egy panel lakásban, úgy egy nagy távcsövet sem lehet. Ezért szeretnék most megválni tőle, pedig mindig erre a távcsőre vártam. Én már innen nem költözök el, ezért ajánlom olyan csillagászatot szerető érdeklődőnek aki magán, vagy kertes házban lakik.
Illusztráció
Adatai:
hama 62567 Teleskop
Primer tükörátmérő: 4,5"(114)
2x:Barlow lencse
Fókusztávolság: 900 mm
Maximális nagyítás: 450-szeres
Szemlencse: 4 mm, 12,5 mm, 20 mm
Keresőtávcső: 5x24 mm
Árban majd megegyezünk
Érdeklődni: 06-62-492-254-es telefonszámon
Adatai:
hama 62567 Teleskop
Primer tükörátmérő: 4,5"(114)
2x:Barlow lencse
Fókusztávolság: 900 mm
Maximális nagyítás: 450-szeres
Szemlencse: 4 mm, 12,5 mm, 20 mm
Keresőtávcső: 5x24 mm
Árban majd megegyezünk
Érdeklődni: 06-62-492-254-es telefonszámon
Az egyik tv-adón van a Huble-teleszkóp felvételeiből egy filmsorozat. Ma érdekes dolgot hallottam (bár szerintem a magyar fordítás téves volt - gondolom azért, mert a fordító sem hitt a fülének :lol.
Azt mondták, hogy az újabb kutatások szerint az Univerzum fiatalabb mint eddig hitték. Csak 12 milliárd éves (eddig 14-15 milliárd évesnek gondolták).
Nem is ez az, ami különös, hanem az, hogy vannak olyan csillagok, amiről viszont azt állapították meg, hogy 12 milliárd évnél idősebbek! Még nem tudják, hogy ez hogy lehet...
. Azt mondták, hogy az újabb kutatások szerint az Univerzum fiatalabb mint eddig hitték. Csak 12 milliárd éves (eddig 14-15 milliárd évesnek gondolták).
Nem is ez az, ami különös, hanem az, hogy vannak olyan csillagok, amiről viszont azt állapították meg, hogy 12 milliárd évnél idősebbek! Még nem tudják, hogy ez hogy lehet...
Szanté, valami nem kóser ezzel a távcsővel. A kép egy refraktort (lencsés távcső) ábrázol, míg a leírás egy tükrös távcsőről szól....
Illusztráció
Adatai:
hama 62567 Teleskop
Primer tükörátmérő: 4,5"(114)
2x:Barlow lencse
Fókusztávolság: 900 mm
Maximális nagyítás: 450-szeres
Szemlencse: 4 mm, 12,5 mm, 20 mm
Keresőtávcső: 5x24 mm
Árban majd megegyezünk
Érdeklődni: 06-62-492-254-es telefonszámon
Szanté, valami nem kóser ezzel a távcsővel. A kép egy refraktort (lencsés távcső) ábrázol, míg a leírás egy tükrös távcsőről szól.
FagyisSzent!
Hát persze hogy nem, ez nem az én távcsövem, azért írtam
mellé hogy illusztráció. Nem készítettem képet róla, mert csak
egyszer állítottam fel, azóta a dobozában van, sajnos. És más
képet nem találtam a neten.
He minden igaz, ez a kép a Te távcsövedről szól.
Fagyis Szent Barátom!
Tényleg ez a távcsövem, de én sehol nem találtam képet róla
és sajnos még nem tudtam eladni sem, pedig az árából egy
laptpot szeretnék venni a Nejemnek, mert az ő gépe lassú.
Köszi a képet és elnézést, hogy ilyen későn válaszoltam.
Szia, Szanté
Idén is jön a Perseidák meteorraj
Idén is számíthatunk a Perseidák elnevezésű meteorrajra. A meteorzápor az előrejelzések szerint augusztus 12-én hajnalban produkálja a legerősebb hullást
Az augusztusi meteorhullás, melyet a magyar néphagyomány Szent Lőrinc könnyeinek nevez, legalább kétezer éves múltra tekint vissza. Az első feljegyzés, amely biztosan a Perseida meteorrajt említi, kínai csillagászoktól származik időszámításunk szerint 36-ból. Rendszeres kínai, japán és koreai megfigyeléseink vannak a 8. és 11. század közötti időszakról, a 12. és a 19. század között azonban csak szórványosan említik. A modern kor számára Adolphe Quételet fedezte fel 1835-ben Brüsszelből. Megállapította, hogy az augusztusi meteorok a Perzeusz csillagkép irányából látszanak szétsugárzódni - innen ered a Perseidák elnevezés.
Nagyon érdekesek lehetnek az esti órák, ugyanis ekkor van esélyünk megfigyelni azokat a meteorokat, amelyek éppen csak súrolják a földi légkört, mintegy lepattanva róla. Ezek a meteorok meglehetősen ritkák, de mivel lassan, haladva szinte horizonttól horizontig az egész eget végigszántják és a legtöbbször színesek is, megfigyelésük életre szóló élmény. Ennek ellenére a Perseida meteorraj alapvetően hajnali raj. Bár a legfényesebb példányok a városokból is látszanak, a hullócsillagzápor látványának teljes élvezetéhez szükséges a sötét égbolt és a nyugodt körülmények. Megfigyeléseinket végezhetjük nem csupán a nyakunkat tekergetve, hanem kényelmes pozícióban, a földre terített hálózsákon, pokrócon fekve is. Az égbolt bármely részét nézhetjük, a hullócsillagok mindenhol feltünhetnek. Ha mégis választani kell, talán az északi és déli irányokat ajánljuk. A legnagyobb nyüzsgés idején, azaz augusztus 12-én hajnalban óránként több tucat meteorra számíthatunk, akár percenként, félpercenként egyre.
Sajnos én lemaradtam róla, mert felhős az ég
Idén is számíthatunk a Perseidák elnevezésű meteorrajra. A meteorzápor az előrejelzések szerint augusztus 12-én hajnalban produkálja a legerősebb hullást
Az augusztusi meteorhullás, melyet a magyar néphagyomány Szent Lőrinc könnyeinek nevez, legalább kétezer éves múltra tekint vissza. Az első feljegyzés, amely biztosan a Perseida meteorrajt említi, kínai csillagászoktól származik időszámításunk szerint 36-ból. Rendszeres kínai, japán és koreai megfigyeléseink vannak a 8. és 11. század közötti időszakról, a 12. és a 19. század között azonban csak szórványosan említik. A modern kor számára Adolphe Quételet fedezte fel 1835-ben Brüsszelből. Megállapította, hogy az augusztusi meteorok a Perzeusz csillagkép irányából látszanak szétsugárzódni - innen ered a Perseidák elnevezés.
Nagyon érdekesek lehetnek az esti órák, ugyanis ekkor van esélyünk megfigyelni azokat a meteorokat, amelyek éppen csak súrolják a földi légkört, mintegy lepattanva róla. Ezek a meteorok meglehetősen ritkák, de mivel lassan, haladva szinte horizonttól horizontig az egész eget végigszántják és a legtöbbször színesek is, megfigyelésük életre szóló élmény. Ennek ellenére a Perseida meteorraj alapvetően hajnali raj. Bár a legfényesebb példányok a városokból is látszanak, a hullócsillagzápor látványának teljes élvezetéhez szükséges a sötét égbolt és a nyugodt körülmények. Megfigyeléseinket végezhetjük nem csupán a nyakunkat tekergetve, hanem kényelmes pozícióban, a földre terített hálózsákon, pokrócon fekve is. Az égbolt bármely részét nézhetjük, a hullócsillagok mindenhol feltünhetnek. Ha mégis választani kell, talán az északi és déli irányokat ajánljuk. A legnagyobb nyüzsgés idején, azaz augusztus 12-én hajnalban óránként több tucat meteorra számíthatunk, akár percenként, félpercenként egyre.
Sajnos én lemaradtam róla, mert felhős az ég
űres rész kivétele.
Galilei (1564-1642.) távcsöve 400 éves! Galileo Galilei
Négyszáz esztendővel ezelőtt egy itáliai tudós, Galileo Galilei volt az első,
aki saját készítésű távcsövét az égboltra irányította. Megfigyelései
alapjaiban rengették meg az egyház által hirdetett földközéppontú
világképet.
A XVII. sz. elején Németalföldön egy addig nem látott újdonság született,
a távcső. Hans Lippershey holland optikus (szemüvegkészítő) egy cső
elejére és végére két különböző fókusztávolságú lencsét illesztett.
Találmányára szabadalmat kapott. A kezdetleges távcső „közelebb hozta”
a távoli tárgyakat. A hollandi távcső híre Európa-szerte ismert lett.
Galilei 1609-ben, Velencében egy barátjától (Paolo Sarpi) értesült az
újdonságról. A hírek szerint ezek a távcsövek csak két-háromszoros
nagyításra voltak képesek, a kép minősége pedig gyatra volt.
Galilei azonnal hozzáfogott egy tökéletesebb optikai eszköz
elkészítéséhez. A lencséket saját kezűleg, maga csiszolta, majd ezeket
illesztette pontosan a tubusba. Az első távcsöve kilencszeres nagyítású,
egyenes állású, jó képalkotást adó műszer lett.
Galilei először a Holdat vette szemügyre. Az arisztotelészi tanítás szerint
égi szomszédunk tökéletesen gömb alakú és sima felületű. A távcsövön
keresztül nézve azonnal szertefoszlott a kétezer évvel ezelőtt megfogalmazott állítás.
Ha szabad szemmel tekintünk a Holdra, akkor a felszínén világosabb és
sötétebb területeket láthatunk.
A távcső megmutatja, hogy a világos területek ezernyi kráterből (gyűrű
alakú hegy) állnak, a sötétebb részek felülete pedig sima.
Galilei több rajzot készített a Holdról. A sötétebb területekről azt gondolta,
hogy a földihez hasonló tengereket lát. A holdbéli „óceán” és „tenger”
elnevezés őrzi felfedezése emlékét.
A Galilei-holdak a Jupiter négy legnagyobb holdja, melyeket Galileo Galilei
fedezett fel. A holdakat már kisméretű távcsővel észlelhetjük, de megfelelő
látási viszonyok esetén a legkülsőt, a Callistót akár szabad szemmel
is felfedezhetjük. Galilei a holdakat 1610. január 7-én észlelte először
Galilei (1564-1642.) távcsöve 400 éves! Galileo Galilei
Négyszáz esztendővel ezelőtt egy itáliai tudós, Galileo Galilei volt az első,
aki saját készítésű távcsövét az égboltra irányította. Megfigyelései
alapjaiban rengették meg az egyház által hirdetett földközéppontú
világképet.
A XVII. sz. elején Németalföldön egy addig nem látott újdonság született,
a távcső. Hans Lippershey holland optikus (szemüvegkészítő) egy cső
elejére és végére két különböző fókusztávolságú lencsét illesztett.
Találmányára szabadalmat kapott. A kezdetleges távcső „közelebb hozta”
a távoli tárgyakat. A hollandi távcső híre Európa-szerte ismert lett.
Galilei 1609-ben, Velencében egy barátjától (Paolo Sarpi) értesült az
újdonságról. A hírek szerint ezek a távcsövek csak két-háromszoros
nagyításra voltak képesek, a kép minősége pedig gyatra volt.
Galilei azonnal hozzáfogott egy tökéletesebb optikai eszköz
elkészítéséhez. A lencséket saját kezűleg, maga csiszolta, majd ezeket
illesztette pontosan a tubusba. Az első távcsöve kilencszeres nagyítású,
egyenes állású, jó képalkotást adó műszer lett.
Galilei először a Holdat vette szemügyre. Az arisztotelészi tanítás szerint
égi szomszédunk tökéletesen gömb alakú és sima felületű. A távcsövön
keresztül nézve azonnal szertefoszlott a kétezer évvel ezelőtt megfogalmazott állítás.
Ha szabad szemmel tekintünk a Holdra, akkor a felszínén világosabb és
sötétebb területeket láthatunk.
A távcső megmutatja, hogy a világos területek ezernyi kráterből (gyűrű
alakú hegy) állnak, a sötétebb részek felülete pedig sima.
Galilei több rajzot készített a Holdról. A sötétebb területekről azt gondolta,
hogy a földihez hasonló tengereket lát. A holdbéli „óceán” és „tenger”
elnevezés őrzi felfedezése emlékét.
A Galilei-holdak a Jupiter négy legnagyobb holdja, melyeket Galileo Galilei
fedezett fel. A holdakat már kisméretű távcsővel észlelhetjük, de megfelelő
látási viszonyok esetén a legkülsőt, a Callistót akár szabad szemmel
is felfedezhetjük. Galilei a holdakat 1610. január 7-én észlelte először
E
elke
Vendég
Halo jelenség amely a nap vagy a hold körül alakul ki.Mindegyik fajtáját a 8-10 km magasban képződő fátyol vagy pehelyfelhőkben levő jégkristályokon megtörő fény okozza. A fénysugarak megtörnek, visszaverödnek vagy szóródhatnak mint a szivárvány keletkezésekor.
Hold körüli Halo jelenséget megfigyelhettünk 2010 január 26.-án 20 óra körül
Hold körüli Halo jelenséget megfigyelhettünk 2010 január 26.-án 20 óra körül
Csatolások
-
Halo.,,,.jpg -
hHalo.jpg
Jaj de jó, csak a dátumokat is írd le légyszi, lehetőleg KÖZEI - ben! Köszike