Csillagászat és űrkutatás

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Hétbolygós bolygórendszert fedeztek fel csillagászok

Hét bolygóból álló, a Földtől 127 fényévnyire lévő naprendszert fedeztek fel a genfi egyetem csillagászai
- közölte az Európai Déli Obszervatórium kedden.




xxxxxx
Nagy_uRdy_e_et_1.jpg



A bolygórendszerben a mérések alapján legalább öt, a Földnél 13-25-ször nehezebb bolygók keringenek
a Naphoz hasonló, HD 10180 nevű csillag körül.
A csillag a déli égbolton látható, a Déli Vízikígyó nevű csillagkép eleme.

Az öt planétán kívül a csillagnak valószínűleg még két további kísérője van - ha ez így van, akkor ez az
eddigi legnagyobb bolygórendszer, amelyet az asztronómusok a távoli űrben felfedeztek.
A mi naprendszerünknek összesen nyolc bolygója van.
Az adatok egy Szaturnusz-nagyságú kísérőbolygó jelenlétére utalnak a felfedezett rendszer külső területén
és egy úgynevezett Föld-típusú bolygó jelenlétére a centrumban.

A kutatók szerint az utóbbi planétán az élet jelenléte szinte teljesen kizárt, mivel olyan közel van a napjához,
hogy 1,18 földi napnak megfelelő idő alatt keringi körül.
A főcsillagtól való távolsága a csillagászok becslése szerint a Nap-Föld távolság egyötvened része
- ilyen közelségnél a csillag hője minden élőlényt felperzsel a bolygón.
"Ezzel az új felfedezéssel az extraszoláris (idegen csillagok körüli) bolygók kutatásának új korszakához érkeztünk:
nem csupán új planétákról, hanem egyenesen új rendszerekről van már szó" - fejtette ki Christophe Lovis csillagász.


xxxxxxxxxxxx
2.jpg



Lovis és kutatócsapata hat éve vizsgálja a HD 10180 csillagot.
A chilei Andokban lévő La Silla obszervatóriumban egy precíziós műszer segítségével a csillag enyhe ingamozgását
is megfigyelték, amelyet a körülötte keringő bolygók nehézségi ereje idéz elő.

Forrás:MTI
 

Scriptor

Állandó Tag
Állandó Tag
Nos, elnézést, hogy a cikk alapján felteszek egy kérdést, de... Föld típusú bolygó... De honnan veszik, hogy kizárt az élet létezése egy ilyen bolygón? Legjobb tudomásom szerint az élőlények, legyenek bárhol, bármikor, igyekeznek alkalmazkodni az életkörülményekhez. Tehát ha egy bolygó 1,18 földi nap alatt kering körbe a napja körül, és pokoli forróság van a felszínén, attól még lehet rajta élet.
Szeretem, mikor csak a földihez hasonló életet tudnak elképzelni a fenti székekben üldögélő agytrösztök... -.-
 

Scriptor

Állandó Tag
Állandó Tag
Idevehetjük azt is, hogy mekkora különbség van az egyenlítőn és a sarkok közelében élő emberek életmódja között.

TY formica!
Még egy jó pont arra, amit írtam. Az élet... Utat tör magának. (Aki azt mondja, túl sokszor láttam a Jurassic Parkot, az kérem nézze meg szépen az olajfaló baktériumokat.) Ilyen az evolúció itt a Földön, és bárhol máshol. Minden bolygó más és más, minden világ sajátságos, de az alapok mindenhol ugyan azok.
 

FagyisSzent

Állandó Tag
Állandó Tag
Amikor egy idegen bolygón az élet lehetőségét kutatják, ez rendszerint a földihez hasonló életet jelent. Ez pedig lényegében annak kutatása, hogy lehet-e az adott bolygón viz jelenléte akármilyen formában. Pl. minthogy a Merkúron garantáltan nincs viz, úgy az földihez hasonló élet lehetőségét is kizárhatjuk.

Természetesen igazad van, lehetséges, hogy van nem viz és nem szén alapú élet. De azt gyanitom, bár elfogadott ez a éehetőség, arról egyelőre fogalma sincs a kutató közösségnek, hogy milyen jelei kellene, hogy legyenek egy ilyen életnek. A bolygó, amiről az MTI hiradása szól túl messze van ahhoz, hogy felszinéről bármit is lehessen tudni (mint azok a félreértett marsi csatornák). Kommunikáció nyomait sem fedezték fel (gondolom) egyelőre.
 

tokalso

Állandó Tag
Állandó Tag
szerintem nem lehet túl sok esély arra hogy értelmes lényekkel találkozzunk valaha is. még ha elfogadjuk a nagy számok törvényét akkor sem. ahhoz hogy érdekeljük egymást nagyjából egy szinten kellene állnunk. mi több egy időben is. ha sokkal fejlettebbek nem fognak beleszólni az életünkbe ha meg mi vagyunk sokkal előrrébb számunkra érdektelenek .persze ezt idézőjelben mondom mert nagy szó lenne bármilyen élőlényt találni a földön kívül vagy inkább a naprendszeren kívül.
a pánsperma elmélet szerint pedig ugyis minden élő egy helyről származik.
 

FagyisSzent

Állandó Tag
Állandó Tag
Azt gondolom, igazad van. A galaxisok, csillagok és csillagrendszerek száma nem arra utal ebben az összefüggésben, hogy nagy valószinűséggel találkozunk, hanem arra, kicsi a valószinűsége annak, hogy mi lennénk az egyetlen értelmes (bármit is jelentsen ez) lények a világmindenségben. Hogy a nagy számok törvénye hogyan kerül ide, az viszont egy kicsit bizonytalan számomra. De lehet, hogy félreértelek vagy valamit kihagytam.
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Kitörölhetetlenül beleírta magát a mai gondolkozásba az emberi arogancia.
A tudomány ugyanolyan elferdíthető emberi tevékenység, mint bármelyik másik.
Civilizációnk a tudományon alapszik, de olyan ügyesen oldottuk meg a dolgot, hogy már szinte senki sem érti a tudományt és a technikát.
Ez a bajok magyarázata.
S noha képesek lennénk megszüntetni a tudatlanságnak és a hatalomnak ezt a robbanékony keverékét, előbb-utóbb a saját arcunkba köp.

Az igazság sokszor rejtélyes és gyakran fáradságos munkát igényel a megfejtése.
Közben ellentmondásba kerülhetünk mélyen gyökerező hitekkel, elméletekkel, s lehet, hogy amit kiderítünk,
nem vág egybe azzal, amit igaznak vélünk tudni.
De alapvetően nem a mi hozzáállásunk szabja meg, mi az igazság.
A tudománynak van egy módszere, mely segítségünkre van abban, hogy ha a teljes igazságot nem is fejthetjük meg mindenkor, mindig közelebb és közelebb jutunk hozzá.

Az emberi kultúra egyrészt fantasztikus eredményeket ér el a tudomány révén, másrészt útját állja ezeknek,
mire elérnének az átlagemberhez.

A tudomány magában hordoz egy látszólag ellentmondásos hozzáállást.
Egyrészt szinte teljesen nyitottnak kell lennie minden elképzelés, ötlet felé még akkor is, ha nagyon bizarrul hangzik ez a hajlandóság a kíváncsiságra.

Ha túlzottan nyitottak vagyunk, akkor elfogadunk minden elképzelést, ötletet, elméletet, s ez egyenértékű azzal, hogy semmit sem tudunk.
Ha túl szkeptikusak vagyunk különösen olyan új ötletek elvetésével, melyeket megfelelő módon nem ellenőriztünk , elzárkózunk a tudományos haladás elől.

Amire szükségünk van, az a kettő józan keveréke.
 

rama2010

Állandó Tag
Állandó Tag
Teljesen egyetértek veled, régóta nem olvastam sem itt, sem máshol ennyire rövid, közérthető definiciót az adott témakörben.

üdv
rama2010
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
A Big Bear Obszervatórium

1724001_3e423bbe99d19fa92f299d48d60678dc_wm.jpg


A Big Bear Obszervatórium sok szempontból mondható egyedinek a világ csillagvizsgálói között.
Először is, az obszervatórium egy tó közepén van, köszönhetően Harold Zirin ötletének, aki az 1960-as évek végén
vette tervbe egy világszínvonalú, napkutatásra összpontosító intézmény létrehozását.
A Los Angelestől körülbelül 160 kilométerre keletre, magas hegyek között található Big Bear (Nagy Medve) tó
feletti igen nyugodt légkör magával ragadta Zirint, és az itt alapított obszervatóriumot három, 20 és 65 cm
közötti nyílású műszerrel is felszerelte.





A BBSO (Big Bear Solar Observatory) az elmúlt év októberében befejeződött felújítások során egy 1,6 méter átmérőjű,
csúcstechnológiát képviselő teleszkóppal is gazdagodott, így mára a világ legnagyobb naptávcsövének ad otthont
(várhatóan még jó ideig, az Advanced Technology Solar Telescope elkészültéig).
A több mint másfél méteres óriás főtükrén adaptív optika biztosítja az elérhető legjobb felbontást
a kitakarásmentes, f/52 fényerejű rendszerben.


l9aoj.jpg

Így fest igazából egy napfolt a felszínről valaha készült legnagyobb felbontású képen.
A Nagymedve Napfigyelő teleszkóp döbbenten állapította meg, hogy csillagunk farkasszemet néz vele.


A nemrégiben üzembe helyezett műszer július 2-án készítette el első hivatalos észlelését.
A megfigyelt célpont a 11084-es számú, befordulásakor nem túlságosan érdekesnek tűnő napfolt volt.
Azonban a rekorder távcsővel készült felvételek kétségkívül új dimenziókat nyitnak a földfelszíni napkutatásban.
A tőlünk mintegy 150 millió kilométerre levő csillag felszínén a műszer felbontása alig 80(!) km pixelenként.
A mellékelt képen például kitűnően megfigyelhető a körülbelül Földünk méretének megfelelő sötét középpont,
az umbra, illetve az ezt körülölelő, világosabb, penumbrának nevezett régió is.

A felvétel remekül mutatja a penumbra szálas szerkezetét, a folttól távolabb, az egész képen pedig szépen
látszanak a granuláció struktúrái.
Egy-egy ilyen granulációs cella valójában egy több száz km méretű forró buborék, amelyben a Nap mélyebb
rétegeiben felhevített plazmaanyag buggyan a felszínre, hogy energiáját fény és hő formájában sugározza az űrbe
– hasonlóan a forrásban levő vízben észlelhető buborékokhoz.

A megfigyelthez hasonló napfoltok a környezetüknél mintegy 1500-2000 fokkal alacsonyabb hőmérsékletűek,
és a fotoszféra mélyebb rétegeiben találhatók.
A modellek szerint létrejöttüket és fennmaradásukat a földi hurrikánokhoz hasonló módon örvénylő mágneses
erővonalak forgataga okozza.
A foltok az említett néhány ezer fokkal alacsonyabb hőmérsékleten is igen intenzíven sugároznak,
azonban a terület fényessége a hőmérséklet negyedik hatványával arányos, így a foltban megfigyelhető,
az átlagos hőmérsékletnél kb. egyharmaddal alacsonyabb hőfok a kibocsátott fény 80%-os
intenzitáscsökkenését jelenti a környezethez képest.


sunspot1-570x552.jpg

A fenti folt egy nappal korábban, a hidrogén-alfa hullámhosszában fotózva.


Ugyanez a folt szerepel a hidrogén-alfa hullámhosszon egy nappal korábban készült felvételen is a kép bal felső sarkában.
A hasonló rendkívüli felbontású felvételeket tanulmányozva, amelyeken többek között gyönyörűen megfigyelhetők
a sötét hajszálakként megjelenő, valójában kilökődött plazmaanyag-szálak, érdemes elgondolkodni azon,
hogy ezeket a saját bolygónknál akár többször nagyobb képződményeket elképzelhetetlenül hatalmas
mágneses erők alakítják ki


/Az index hu tudomány
és a waweatherscience.com
nyomán/
 

Csatolások

  • ss1-200x200.png
    ss1-200x200.png
    61.7 KB · Olvasás: 83
  • ss2-200x200.png
    ss2-200x200.png
    73.2 KB · Olvasás: 84
  • ss3-200x200.png
    ss3-200x200.png
    83.1 KB · Olvasás: 85
  • ss4-200x200.png
    ss4-200x200.png
    71 KB · Olvasás: 85
  • ss5-200x200.png
    ss5-200x200.png
    61.7 KB · Olvasás: 84

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Lehet-e élet a Gliese 581g jelű bolygón?

Kecknasa.jpg

A Keck I és Keck II távcső a levegőből, a nyitott kupolákon
keresztül látható a két távcső hatszögletű, elemekből álló főtükre.


Egy körülbelül háromszoros földtömegű exobolygót fedeztek fel a Gliese 581 lakható zónájában.

A Gliese 581 bolygórendszer eddig is az érdeklődés középpontjában állt, hiszen két bolygója (a c és a d jelű) a lakható zóna széleinél helyezkedik el, ráadásul
ebben a rendszerben található az eddig felfedezett legkisebb tömegű exobolygó (e) is.

Lakható zónának azt a csillag körüli területet nevezzük, amelyben egy feltételezett kőzetbolygó felszínén a víz folyékony halmazállapotban lehet jelen.
A Gliese 581 jelű csillag körül az eddig ismert 4 bolygó neve és tömege a csillagtól mért távolság sorrendjében: Gliese 581e: 1,9
MF, Gliese 581b: 16 MF, Gliese 581c: 5 MF és Gliese 581d: 7 MF, ahol MF a Föld tömegét jelöli.
A bolygók betűjelet a felfedezés sorrendjében abc-rend szerint kapnak, de az a betű mindig a központi csillagot jelöli.​


485014main_orbit_comparison_full_946-710.jpg

Az ábrán a Gliese 581 hat bolygója látható.
A pályák összehasonlíthatósága végett a Naprendszer három belső bolygója is fel van tüntetve.
[National Science Foundation]


S. S. Vogt (Lick Observatory, University of California) és munkatársai a Keck Obszervatórium HIRES spektrométerével, a Gliese 581 bolygórendszerről
készített, 11 évet felölelő radiális sebesség adatokat elemezték.
A megfigyelt adatok alapján az eddig ismert négy bolygón kívül két másikat is sikerült kimutatni, melyek periódusideje 37 és 433 nap.
Ebből megállapítható a csillagtól mért távolságuk, amely 0,146 és 0,758 csillagászati egységnek adódott.

Egy csillagászati egység a közepes Nap-Föld távolságnak felel meg.
Ez alapján a közelebbi, 3,1 és 4,3 földtömeg közötti g bolygó a c és d jelű bolygók pályája között kering, míg a másik, legalább 7 földtömegű f bolygó
a csillagtól és a többi bolygótól is jóval távolabb helyezkedik el.​

Az újonnan felfedezett bolygókkal - a Naprendszert nem számítva - ebben a bolygórendszerben sikerült eddig a legtöbb bolygót, szám szerint hatot, kimutatni.


1707363_323d32571ee547d1e4a5843cb3d408e1_wm.jpg


A csillagtól számított távolság és a bolygófelszíni hőmérséklet alapján a g jelű bolygó éppen a csillaga körüli lakható zónában kering.
Kis tömege és a csillaghoz való közelsége révén valószínűsíthető, hogy kötött tengelyforgású bolygóról van szó, melynek egyik oldalát folytonos sugárzás éri,
így örökké nappal van, míg másik oldalán örök sötétség uralkodik.
Ez kedvezőtlen lehet az élet szempontjából, azonban, ha a bolygó megfelelő légkörrel rendelkezik, kiegyenlítődhet a két oldal közti hőmérsékletkülönbség,
és más káros környezeti hatásoktól is megvédheti a bolygó felszínét.
Ezek alapján a bolygón nem zárható ki az élet, sőt, megfelelő környezeti viszonyok mellett kedvezőek lehetnek a feltételek az élet kialakulásához
és fejlődéséhez.


20101011_gliese581g_2.jpg

A fantáziarajzon a Gliese 581 vörös csillag és 4 belső bolygója
látható, előtérben az újonnan felfedezett Gliese 581g, amelyen
akár élet is lehet.


/Forrás:hirek.csillagaszat.hu
xxxxxxxxNASA News /
 

Attys78

Új tag
Sziasztok.Új tag vagyok.Régóta érdekel a csillagászat,eddig elméleti szinten tudtam foglalkozni a témával.
Most több időm lesz,szeretnék gyakorlati szinten belemerülni.
Van távcsövem,bár nem nagy,de naprendszerbeli megfigyelésre gondolom elég.360 mm fókusz,
2 db okulár (6-20 mm),3x Barlow lencse.
Nagyításban max 180x.
Olyan csillagtérkép erdekelne,amin könnyű eligazodni bolygókeresés céljából.Köszönöm.
 

Attys78

Új tag
Sziasztok.Új tag vagyok.Régóta érdekel a csillagászat,eddig elméleti szinten tudtam foglalkozni a témával.Most több időm lesz,szeretnék gyakorlati szinten belemerülni.Van távcsövem,bár nem nagy,de naprendszerbeli megfigyelésre gondolom elég.360 mm fókusz,2 db okulár (6-20 mm),3x Barlow lencse.Nagyításban max 180x.Olyan csillagtérkép erdekelne,amin könnyű eligazodni bolygókeresés céljából.Köszönöm.

Kis érdekesség(nekem az):A Plútónak mára 3 holdja ismert.A Charon
mellett a Nix és a Hydra.2005-ben fedezték fel a Hubble űrteleszkóppal.Nevüket 2006-ban kapták.Távolságuk 48700 ill.64800 km,méretük 50-60 km.Még infó,hogy a Plútó inkább kettősbolygó rendszert alkot a Charonnal.A Föld Hold rendszerhez hasonlóan a Charon is mindig ugyanazt az arcát mutatja a Plútó felé.
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Lenyűgöző fotó a Tejútról

A látóhatártól látóhatárig ívelő Tejút sávját gyönyörű felvételen örökítette meg Daniel Lopez, Tenerife szigetéről.



20100323tejut1.jpg

A Tejút sávja egy halszemoptikás felvételen, középen lent az
állatövi fény felfelé haladó sávjával.



A halszemoptikával készült felvétel majdnem az egész égboltot mutatja.
A képen a Tejút téli sávja látható, amelyben sötét foltok és sávok, azaz csillagközi molekulafelhők is azonosíthatók.
A kép közepétől kissé balra az Orion csillagkép található, középen lent pedig egy másik derengő sáv figyelhető meg,
enyhén balra dőlve.
Ez az állatövi fény, a Naprendszer fősíkjában lévő poranyagról visszaverődő napfény.


20090218tejut2.jpg


Ezen a szép felvételen két halvány, derengő sáv is látható a csillagokkal teleszórt égen.
A kép egy extrém sötét egű helyszínen, a Kanári-szigeteken található Teide Obszervatóriumból készült.

A bal oldalon felfelé emelkedő sáv az úgynevezett állatövi fény, amely a Naprendszer fősíkját mutatja.
Az itt található apró porszemcsék verik vissza a Nap sugárzását, és ez figyelhető meg a halvány sáv formájában, amely felfelé
(a Naptól távolodva) fokozatosan halványodik.
Feltűnőbb a jobbra emelkedő sáv, amely a Tejutat, azaz Galaxisunk, a Tejútrendszer fősíkját jelzi.
Vöröses árnyalata ionizált, forró csillagközi felhők sugárzásától ered.
A kép közepétől kissé jobbra egy távolabbi csillagváros is azonosítható: ez az Androméda-galaxis.

/forrás:origo.hu/tudomany/vilagur/


Daniel Lopez néhány csodálatos fotója
 

Csatolások

  • trifidcenter_lopez.jpg
    trifidcenter_lopez.jpg
    123.5 KB · Olvasás: 6
  • DoubleDumbbell_Lopez_c0.jpg
    DoubleDumbbell_Lopez_c0.jpg
    99.2 KB · Olvasás: 5
  • filaments_iac.jpg
    filaments_iac.jpg
    194.5 KB · Olvasás: 5

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
A csillagászattörténet és a nők

Páran, koruk asszonyait messze megelőzve és környezetük előítéleteivel mit sem törődve, csillagászati kutatásokat és elmélkedést folytattak, akik nem (csak) azért néztek az égre, hogy kedvesükről merengjenek.


Hypatia, az első ismert csillagásznő

370-415

h002.jpg x hypatia.jpg


A hellenizmus korában – amikor a nőknek is több lehetőségük nyílt tanulásra, tudományos vagy művészi előmenetelre – Alexandriában élt egy hölgy, akinek a nevéről később többen is megemlékeztek.
Hypatiát úgy említették, mint rendkívül művelt asszonyt, kortársai úgy hívták: a „Filozófus”.
Követőinek ő volt a tudomány fénylő csillaga, ellenfeleinek pedig a legveszedelmesebb sötét és gonosz erő.
Apja, Theón, matematikus volt, valószínűleg ő keltette fel lánya érdeklődését is e tudomány iránt.
Hypatia Athénbe ment, ahol matematikai és filozófiai tanulmányokat folytatott, csillagászattal foglalkozott.
Szülővárosába visszatérve maga is tanítani kezdett és könyveket írt.
Az Athénből hozott és Alexandriában terjesztett újplatonikus eszmék tették híressé a szépsége, egyszerűsége és erkölcsössége révén is csodált hölgyet.​



who_was_hypatia_1.jpg



A római fennhatóság alatt álló Alexandria abban az időben sokszínű vallási és etnikai képet mutatott.
Keresztények, pogányok és zsidók éltek egymás mellett, és Hypatia tanításait különböző vallású emberek hallgatták.​

Magyarázta és kommentárt írt a Diophantus által készített 13 kötetes Aritmetikához, kiválóan ismerte Eukleidész geometriáról írott művét, a pergai Apollonius és Ptolemaiosz műveit.
Egy keresztény tanítványának, Synesiusnak hozzá írott leveleiből kiderül, hogy értett az asztrolábium készítéséhez, és a folyadékok „fajsúlyának” mérésére hydrométert használt.
Asztronómiai kánont állított össze tanítványai számára.​



08-islam.jpg x hypatia_astrolabegif.gif


/ Megj.: Az asztrolábium egy olyan eszköz, mely bizonyos csillagászati számítások gyors elvégzését teszi lehetővé analóg illetve grafikus úton.

A „kánon” fogalmán a tradíciónak azt a formáját értjük, amely tartalmilag a legnagyobb fokú kötelező erővel, formailag pedig a legnagyobb mérvű rögzítettséggel bír. /

E század azonban nem kedvezett a Hypatia által hirdetett – matematikai alapokon nyugvó – neoplatonizmusnak.
A tudós nő, akinél számos, a keresztények által üldözött pogány menedéket talált, maga is üldözötté vált.
Bár a város római helytartójának, a keresztény Oresztésznek barátja és pártfogoltja volt, a mágiával és a tömegek hipnotizálásával vádolt Hypatia 45 évesen erőszakos halállal halt meg.​



Hypatia-murdered-520.jpg



415-ben – Cyrill pátriárka idejében – fanatikus szerzetesek egy csoportja a Muszeionból hazatérő Hypatiát kirángatta a kocsijából, és a Cesariumnak nevezett templomba hurcolta, ahol brutálisan meggyilkolták, - ruháit letépték, bőrét és húsát éles kagylókkal és kövekkel felhasogatták.
Testének darabjait a város különböző helyein szétszórták.
Műveit is elégették, úgyhogy az utókorra egyetlen sora sem maradt, csillagászati és egyéb műveiről tanítványai írásaiból értesülhetünk.
Halála jelezte az újplatonikus tanítások végét Alexandriában és a Római birodalomban.​






Hypatia neve máig szimbolikus a nőtörténet-írásban és a csillagászat történetében is.
Emlékét őrzi egy róla elnevezett holdkráter, egy 1884-ben felfedezett aszteroida és több tudós társaság.

/A 238 Hypatia - a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Viktor Knorre fedezte fel 1884. július 1-jén./

*
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Tudósok felvették a Nap zenéjét

A Sheffieldi Egyetem csillagászai a világtörténelemben először olyan hangokat vettek fel, amik a Naptól származnak.​


<EMBED height=385 type=application/x-shockwave-flash width=640 src=http://www.youtube.com/v/ZbIffp40U8w?fs=1&hl=hu_HU allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true">​


Felfedezték, hogy a Nap külső rétegéből kiáramló mágneses hurkok pontosan úgy vibrálnak, mint egy hangszer húrjai. Azt is megfigyelték, hogy nem csak oldalirányba, de előre-hátra is mozognak a részecskék, így majdnem úgy viselkednek, mint a hanghullámok. A kutatók a tekervények műholdas felvételeinek segítségével az ott észrevehető rezgéseket hangokká alakították és olyan frekvenciára gyorsították, hogy az emberi fül számára is hallható legyen.​

<EMBED height=385 type=application/x-shockwave-flash width=480 src=http://www.youtube.com/v/BSJ_3vxShwo?fs=1&hl=hu_HU allowfullscreen="true" allowscriptaccess="always">​


A dallam különös, de mégis gyönyörű. Érdekes élmény volt hangokat hallani egy ilyen hatalmas és erős forrásból" - nyilatkozta Fáy-Siebenbürgen professzor, a kutatás vezetője. A Sunshine névre keresztelt projekt azzal a céllal indult, hogy új módszereket fedezzenek fel a Nap hasznosítását illetően. "Egy új lehetőség tárul elénk. Ezen hangok vizsgálatával sokkal többet megtudhatunk a Napról és jobban megismerhetjük, mi játszódik le a csillagban. A tekervények úgy rezegnek, mint a gitár húrjai, vagy mint a levegő a hangszerekben. Egy idő múlva ezek a hullámok eltűnnek és ez az, amiből új tényeket tudhatunk meg a Nap fizikájáról" - tette hozzá.

A tudósok úgy hiszik, hogy a hurokszerű tekervényeknek köze van a napkitörésekhez, amik következtében töltött részecskék áramlanak ki a világűrbe. A napszél és a Föld mágneses tere között szoros kölcsönhatás van, ugyanis a naptevékenység erőteljesen befolyásolja a földi magnetoszférát és ionoszférát. Az űridőjárás jelenségei igen komoly hatással vannak nemcsak az űreszközeinkre - mint a műholdak -, hanem földfelszíni létesítményeinkre és elektronikus eszközeink működésére is.

A NASA szakemberei szerint a Nap várhatóan nemsokára újra aktívabb ciklusába lép. A tudósok 2013-ra jósolják, hogy olyan mennyiségű energiák szabadulnak fel, amiket eddig még nem tapasztalhattak. Fáy-Siebenbürgen szerint a Nap "zenéjének" megfigyelésével könnyebben lehet majd arra következtetni, hogy mikor lesz a következő napkitörés.<!-- google_ad_section_end --><!-- eTarget ContextAd End -->


/az SG.hu nyomán/
</EMBED>
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Proteus: 20 év a Föld körül

Gokturk_g_tur.jpg
Proteus platform


Ritkán esik szó a műholdplatformokról, amelyek különböző célú mesterséges holdak közös vázszerkezetét és kiszolgáló berendezéseit tartalmazzák, és alkalmazásuk olcsóbbá teszi az űreszközök sorozatgyártását.


proteus.jpg


Az egyik ilyen műholdplatform (vagy az angol bus szakkifejezés néha előforduló tükörfordításával: busz) a Francia Űrügynökségnél (CNES) készült Proteus, amely most különös jubileumhoz érkezett. Eddig öt, jelenleg is a Föld körül keringő műhold épült rá, amelyek összesen két évtizedet töltöttek már az űrben.

A platform a műhold egyik fontos része. Feladata például az energiaellátás, a manőverezés, és a Földdel való kommunikáció biztosítása, a térbeli iránybeállításhoz szükséges csillagérzékelők, a fedélzeti számítógép működtetése. Erre a kiszolgáló alapra kerülnek az egy-egy űreszköz speciális feladatainak ellátásához szükséges egyedi fedélzeti berendezések, mérőműszerek.


show.jpg
A Jason műholdakhoz használt Proteus platform a
szerelőcsarnokban. (Kép: CNES / P. Le Doaré)


A Proteust (Plateforme Reconfigurable pour l’Observation, les Télécommunications Et les Usages Scientifiques) az 1990-es évektől kezdve fejlesztik a CNES-nél. Mintegy 500 kg tömegű, alacsony Föld körüli pályára szánt műholdak számára alakították ki. Előnye, hogy a különböző műholdak esetén minimális változtatások szükségesek, így pénz és idő takarítható meg: egy sor tervezési és tesztelési munkafolyamat leegyszerűsödik. (Nem véletlen, hogy a műholdplatformokat általában a nagy számban készülő távközlési és földmegfigyelő mesterséges holdak esetén alkalmazzák – gazdaságossági megfontolásokból.)


_42393524_corot_416.gif

platform.jpg
A talaj nedvességtartalmát és az óceánok felszíni vizeinek sótartalmát mérő, 2009-ben indított európai SMOS műhold a
legújabb, amely a Proteus platformra épült. (Kép: CNES / P. Carril)


A Proteus első „használója” a 2001-ben pályára állított Jason-1 volt, amely az óceáni vízfelszín magasságának mérésére készült. Utódja, a Jason-2 (2008), valamint a Calipso légkörkutató műhold (2006) és az ugyancsak földmegfigyelési feladattal ellátott SMOS (2009) szintén erre a francia platformra épült. Az ötödik, talán legismertebb űreszköz a CoRoT űrtávcső (2006), amely exobolygókra vadászik és a csillagok apró fényváltozásit regisztrálja. Legközelebb 2013-ra várható újabb start, akkor a Jason műholdsorozat harmadik tagja indul Proteus platformra szerelve.


/Forrás:urvilag.hu / Frey Sándor /
 

Klórszulfon

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Attys78!
Ajánlom a SKYGLOBE programot. Az interneten valószínű meg lehet találni valamelyik verzióját. Nekem a 3.6 os DOS-os verzió van meg. ez van kb 30 éves, de még mindig használható. Működik az XP alól is. Ha nem találsz semmit, küldj a xxxxxxxx -ra egy e-mail címet és elküldöm. Tömörítve kb 350 kByte.
Üdvözlettel: Klórszulfon
 
Oldal tetejére