A luxemburgi testület ítéletében teljes egészében elutasította Magyarország és Szlovákia keresetét a kvótaperben.
Teljes egészében elutasította Magyarország és Szlovákia keresetét az Európai Bíróság a kvótaperben. A luxemburgi testület döntésének értelmében Magyarország nem vonhatja ki magát a kötelező kvóták alól, így
meg kell vizsgálnunk a ránk kirótt 1294 menekült kérelmét.
Mivel a jelentős részük olyan országokból érkezik, ahol háború dúl – Szíriából, Eriterából – nekik minden bizonnyal meg is kell majd ítélni az átmeneti védelmet.
A kvótapert Magyarország és Szlovákia indította az Európai Tanács 2015. szeptemberi határozata ellen. Júniusban az uniós országok állam-és kormányfői úgy döntöttek, hogy két év alatt 40 ezer védelemre jogosult személyt ideiglenesen áttelepítenek Görögországból és Olaszországból. Szeptemberben – a növekedő migrációs nyomás miatt – viszont ezt a létszámot megemelték még 120 ezerrel, és azt is megszabták, hogy egyes tagállamoknak hány menedékkérőt kell átvennie.
Az Európai Bíróság közleményében részletesen megindokolta az ítéletét. Az ítélet teljes szövege ezen a linken magyarul is olvasható.
Ebben a következőket írták:
A legtöbben számítottak rá, hogy az Európai Bíróság elutasítja a magyar és a szlovák keresetet, mivel
július végi állásfoglalásában ezt javasolta Európai Bíróság főtanácsnoka is.
Yves Bot akkor részletesen, pontról pontra cáfolta Pozsony és Budapest jogi érveit, és a kereset teljes elutasítását javasolta a bíráknak. (A vélemény teljes szövege ezen a linken magyarul is olvasható.)
Az is elutasításra utalt, hogy a főtanácsnoki vélemény után alig több mint egy hónappal sor került az ítélethirdetésre. A kettő között hagyományosan jóval több idő szokott eltelni, főleg ilyen fontos ügyekben, hiszen az ítélet nemcsak a két országra, hanem az Európai Unió menekültpolitikájának egészére is hatással lehet.
A szeptember hatodikai dátum más okból is fontos: az Európai Bíróságnak azért is sietnie kellett az ítélethozatallal, mert
a 120 ezer menedékkérő áthelyezéséről szóló tanácsi határozat határideje idén szeptember 23-án lejár.
Az pedig mindenképpen érdekes helyzetet teremtett volna, ha a határidő lejárta után döntenek arról, hogy Magyarországnak és Szlovákiának be kell-e fogadnia a rájuk kirótt létszámot.
Jogi kérdőjelek még így is maradtak, hiszen az egyelőre nem világos, hogy meddig kell befogadni az 1294 menedékkérőt. Az nyilvánvaló, hogy a következő két hétben ez lehetetlen feladat, csakhogy kérdéses, hogy a határidő lejárta után is érvényes-e a bírósági döntés.
Lassan lejár a két éves határidő, de az áthelyezés egyelőre lassan halad.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a többi uniós tagállam sem teljesítette még maradéktalanul a vállalt áthelyezéseket. A szeptember 1-ei adatok szerint az összesen előírt 120 + 40 ezerből eddig összesen 27 ezer jogilag elismert menedékkérő talált új hazát az EU-ban.
És ha nem teljesítjük?
A magyar kormány azt már többször nyilvánvalóvá tette, hogy bárhogy is dönt az Európai Bíróság, ők nem engednek kvótaügyben. Csakhogy közben már a második szakaszban van a kötelezettségszegési eljárás, amit az Európai Bizottság indított Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, mert nem tettek eleget az előírásoknak. Ha ebben is elmarasztalják Budapestet, de a magyar kormány így sem lép, akkor egy újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat, melynek ezúttal már súlyos pénzbüntetés lehet a vége. A Bruxinfo összefogalója szerint ez akár félévenként több tízmillió euróba is kerülhet az országnak, egészen addig, amíg nem fogadja be az 1294 embert.
Brüsszel szívesen ad több pénzt határvédelemre, de a kerítés építését semmiképpen nem finanszírozza. MTI Fotó: Mohai Balázs
Ha Magyarország a végletekig ragaszkodik a saját igazához, akkor politikai szintre kerülhet az ügy az Európai Unióban, de erre nemcsak hogy nem volt még precedens, de valószínűleg még Orbán Viktor sem merné megkockáztatni. Politikai tőkét viszont minden bizonnyal megpróbál majd belőle kovácsolni a kormány. Ennek egyik jele volt már az is, hogy Lázár János a múlt heti kormányinfón bejelentette: arra kérik Brüsszelt, hogy fizessék ki a magyar határkerítés felét. Válaszában az Európai Bizottság a kerítés finanszírozását kizárta, de felajánlotta, hogy a határvédelemre hajlandó további pénzeket áldozni. Kérdés, elég lesz-e az összeg ahhoz, hogy Magyarország engedjen a kérésnek, és megnyissa kapuit ezer ember előtt.
Serdült Viktória
Teljes egészében elutasította Magyarország és Szlovákia keresetét az Európai Bíróság a kvótaperben. A luxemburgi testület döntésének értelmében Magyarország nem vonhatja ki magát a kötelező kvóták alól, így
meg kell vizsgálnunk a ránk kirótt 1294 menekült kérelmét.
Mivel a jelentős részük olyan országokból érkezik, ahol háború dúl – Szíriából, Eriterából – nekik minden bizonnyal meg is kell majd ítélni az átmeneti védelmet.
A kvótapert Magyarország és Szlovákia indította az Európai Tanács 2015. szeptemberi határozata ellen. Júniusban az uniós országok állam-és kormányfői úgy döntöttek, hogy két év alatt 40 ezer védelemre jogosult személyt ideiglenesen áttelepítenek Görögországból és Olaszországból. Szeptemberben – a növekedő migrációs nyomás miatt – viszont ezt a létszámot megemelték még 120 ezerrel, és azt is megszabták, hogy egyes tagállamoknak hány menedékkérőt kell átvennie.
Az Európai Bíróság közleményében részletesen megindokolta az ítéletét. Az ítélet teljes szövege ezen a linken magyarul is olvasható.
Ebben a következőket írták:
- jogilag cáfolják, hogy az Európai Parlamenttel konzultálni kellett volna a kötelező kvóták elrendelése előtt. A bíróságon megtámadott határozatot el lehetett fogadni nem jogalkotási eljárás szerint is.
- az uniós jog lehetővé teszi, hogy az intézmények átmeneti intézkedéseket hozzanak meg, hogy hatékonyan és gyorsan reagáljanak egy hasonló szükséghelyzetre.
- mivel a megtámadott határozat nem jogalkotási aktusnak minősül, elfogadására nem vonatkoznak a nemzeti parlamentek részvételével, valamint a Tanácson belüli tanácskozás és szavazás nyilvános jellegével összefüggő követelmények.
- az Európai Tanácsnak nem volt kötelező egyhangú határozatot hozni a menekültkvóták bevezetéséről, elég volt a minősített többség is.
- a bíróság cáfolja azt az érvelést is, hogy az áthelyezési mechanizmus alkalmatlan lenne arra, hogy tehermentesítse az olaszokat és a görögöket
- hozzátették: éppen azért sikerült olyan kevés menekültet eddig áthelyezni, mert több tagállam nem volt hajlandó eleget tenni a határozatnak
A legtöbben számítottak rá, hogy az Európai Bíróság elutasítja a magyar és a szlovák keresetet, mivel
július végi állásfoglalásában ezt javasolta Európai Bíróság főtanácsnoka is.
Yves Bot akkor részletesen, pontról pontra cáfolta Pozsony és Budapest jogi érveit, és a kereset teljes elutasítását javasolta a bíráknak. (A vélemény teljes szövege ezen a linken magyarul is olvasható.)
Az is elutasításra utalt, hogy a főtanácsnoki vélemény után alig több mint egy hónappal sor került az ítélethirdetésre. A kettő között hagyományosan jóval több idő szokott eltelni, főleg ilyen fontos ügyekben, hiszen az ítélet nemcsak a két országra, hanem az Európai Unió menekültpolitikájának egészére is hatással lehet.
A szeptember hatodikai dátum más okból is fontos: az Európai Bíróságnak azért is sietnie kellett az ítélethozatallal, mert
a 120 ezer menedékkérő áthelyezéséről szóló tanácsi határozat határideje idén szeptember 23-án lejár.
Az pedig mindenképpen érdekes helyzetet teremtett volna, ha a határidő lejárta után döntenek arról, hogy Magyarországnak és Szlovákiának be kell-e fogadnia a rájuk kirótt létszámot.
Jogi kérdőjelek még így is maradtak, hiszen az egyelőre nem világos, hogy meddig kell befogadni az 1294 menedékkérőt. Az nyilvánvaló, hogy a következő két hétben ez lehetetlen feladat, csakhogy kérdéses, hogy a határidő lejárta után is érvényes-e a bírósági döntés.
Lassan lejár a két éves határidő, de az áthelyezés egyelőre lassan halad.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a többi uniós tagállam sem teljesítette még maradéktalanul a vállalt áthelyezéseket. A szeptember 1-ei adatok szerint az összesen előírt 120 + 40 ezerből eddig összesen 27 ezer jogilag elismert menedékkérő talált új hazát az EU-ban.
És ha nem teljesítjük?
A magyar kormány azt már többször nyilvánvalóvá tette, hogy bárhogy is dönt az Európai Bíróság, ők nem engednek kvótaügyben. Csakhogy közben már a második szakaszban van a kötelezettségszegési eljárás, amit az Európai Bizottság indított Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, mert nem tettek eleget az előírásoknak. Ha ebben is elmarasztalják Budapestet, de a magyar kormány így sem lép, akkor egy újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat, melynek ezúttal már súlyos pénzbüntetés lehet a vége. A Bruxinfo összefogalója szerint ez akár félévenként több tízmillió euróba is kerülhet az országnak, egészen addig, amíg nem fogadja be az 1294 embert.
Brüsszel szívesen ad több pénzt határvédelemre, de a kerítés építését semmiképpen nem finanszírozza. MTI Fotó: Mohai Balázs
Ha Magyarország a végletekig ragaszkodik a saját igazához, akkor politikai szintre kerülhet az ügy az Európai Unióban, de erre nemcsak hogy nem volt még precedens, de valószínűleg még Orbán Viktor sem merné megkockáztatni. Politikai tőkét viszont minden bizonnyal megpróbál majd belőle kovácsolni a kormány. Ennek egyik jele volt már az is, hogy Lázár János a múlt heti kormányinfón bejelentette: arra kérik Brüsszelt, hogy fizessék ki a magyar határkerítés felét. Válaszában az Európai Bizottság a kerítés finanszírozását kizárta, de felajánlotta, hogy a határvédelemre hajlandó további pénzeket áldozni. Kérdés, elég lesz-e az összeg ahhoz, hogy Magyarország engedjen a kérésnek, és megnyissa kapuit ezer ember előtt.
Serdült Viktória
