Nem örülnek a magasabb fizetésért érkező kelet-európai migránsoknak az osztrákok - a visegrádi nagykövetek is beszálltak a vitába.
Christian Kern osztrák kancellár januári programadó beszédében azt javasolta, hogy azon országokból érkező munkavállalók, amelyek átlagos bérszintje nem éri el az osztrák jövedelem nyolcvan százalékát, csak akkor kaphassanak munkát Ausztriában, amennyiben nem áll rendelkezésre hazai munkaerő. A visegrádi országok bécsi nagykövetei most közösen reagáltak a felvetésre.
A Die Presse című osztrák lapban megjelent cikkben Perényi János magyar, Jan Sechter cseh, Juraj Machá szlovák és Artur Lorkowski lengyel nagykövet kifejti, hogy a vita tárgyilagosabbá tételéhez és a téma kiegyensúlyozottabb bemutatásához szeretnének együtt hozzájárulni.
Örüljenek, hogy ennyi a migráns
A cikk szerint a munkaerő unión belüli szabad áramlásnak köszönhetően a visegrádi országokból érkezett több mint 143 ezer ember élt Ausztriában 2015-ben, közülük több mint 14 ezren voltak munkanélküliek, ami az osztrák átlagnak felel meg. A cikk összegzése szerint az Ausztriában élő külföldi munkavállalók által befizetett járulékok összege kétszer annyi, mint az általuk igénybe vett juttatások. "Ebből az következik, hogy Ausztria nemcsak, hogy nem visel költségeket a külföldi munkavállalókkal összefüggésben, hanem még nyeresége is származik belőlük" - olvasható a cikkben.
Az írás rámutat arra is, hogy Ausztria profitál a jellemzően fiatal és jól képzett munkaerőből, amely a visegrádi országokból érkezik. Ezért nem lehet "munkanélküliség exportjáról" vagy "a legjobb szociális ellátórendszer kereséséről" beszélni" - szögezi le a közös állásfoglalás.
Emlékeztetnek ugyanakkor arra, hogy a visegrádi országokba irányuló export és az onnan érkező turizmus mintegy 148 000 munkahelyet teremtett Ausztriában. "Ausztriának nem szabad attól tartania, hogy munkahelyeket fog elveszíteni" - olvasható a cikkben.
Ne piszkáljuk a négy alapszabadságot!
Az állásfoglalás szerint mind Ausztria, mind a visegrádi államok számára hasznos az európai közös piac négy alapszabadsága, az áru, a tőke, a szolgáltatás és a személyek szabad mozgása. A nagykövetek szerint amennyiben ezeknek akár egyikét is korlátozzák, annak hatása lesz a másik vagy az összes szabadságra, ezáltal csökkenhet az érintett országokban működő cégek versenyképessége.
Hány emberről beszélünk?
Az osztrák társadalombiztosítottak szervezete (Hauptverband) adatai szerint decemberben 81 129 magyar dolgozott Ausztriában. Egy év alatt 7128 fővel nőtt a magyar dolgozók létszáma, ez több, mint bármely más ország esetében. A román állampolgárok 4600, a németek és a horvátok 2900-2900, a szlovákok 2400 új munkahelyet kaptak.
Egy év alatt 53 ezer új állás keletkezett, ebből 38 ezret kaptak külföldiek. Mivel az osztrák lakosság tendenciájában még csökken is, ez a helyi lakosok számára is jó hír.
Christian Kern osztrák kancellár januári programadó beszédében azt javasolta, hogy azon országokból érkező munkavállalók, amelyek átlagos bérszintje nem éri el az osztrák jövedelem nyolcvan százalékát, csak akkor kaphassanak munkát Ausztriában, amennyiben nem áll rendelkezésre hazai munkaerő. A visegrádi országok bécsi nagykövetei most közösen reagáltak a felvetésre.
A Die Presse című osztrák lapban megjelent cikkben Perényi János magyar, Jan Sechter cseh, Juraj Machá szlovák és Artur Lorkowski lengyel nagykövet kifejti, hogy a vita tárgyilagosabbá tételéhez és a téma kiegyensúlyozottabb bemutatásához szeretnének együtt hozzájárulni.
Örüljenek, hogy ennyi a migráns
A cikk szerint a munkaerő unión belüli szabad áramlásnak köszönhetően a visegrádi országokból érkezett több mint 143 ezer ember élt Ausztriában 2015-ben, közülük több mint 14 ezren voltak munkanélküliek, ami az osztrák átlagnak felel meg. A cikk összegzése szerint az Ausztriában élő külföldi munkavállalók által befizetett járulékok összege kétszer annyi, mint az általuk igénybe vett juttatások. "Ebből az következik, hogy Ausztria nemcsak, hogy nem visel költségeket a külföldi munkavállalókkal összefüggésben, hanem még nyeresége is származik belőlük" - olvasható a cikkben.
Az írás rámutat arra is, hogy Ausztria profitál a jellemzően fiatal és jól képzett munkaerőből, amely a visegrádi országokból érkezik. Ezért nem lehet "munkanélküliség exportjáról" vagy "a legjobb szociális ellátórendszer kereséséről" beszélni" - szögezi le a közös állásfoglalás.
Emlékeztetnek ugyanakkor arra, hogy a visegrádi országokba irányuló export és az onnan érkező turizmus mintegy 148 000 munkahelyet teremtett Ausztriában. "Ausztriának nem szabad attól tartania, hogy munkahelyeket fog elveszíteni" - olvasható a cikkben.
Ne piszkáljuk a négy alapszabadságot!
Az állásfoglalás szerint mind Ausztria, mind a visegrádi államok számára hasznos az európai közös piac négy alapszabadsága, az áru, a tőke, a szolgáltatás és a személyek szabad mozgása. A nagykövetek szerint amennyiben ezeknek akár egyikét is korlátozzák, annak hatása lesz a másik vagy az összes szabadságra, ezáltal csökkenhet az érintett országokban működő cégek versenyképessége.
Hány emberről beszélünk?
Az osztrák társadalombiztosítottak szervezete (Hauptverband) adatai szerint decemberben 81 129 magyar dolgozott Ausztriában. Egy év alatt 7128 fővel nőtt a magyar dolgozók létszáma, ez több, mint bármely más ország esetében. A román állampolgárok 4600, a németek és a horvátok 2900-2900, a szlovákok 2400 új munkahelyet kaptak.
Egy év alatt 53 ezer új állás keletkezett, ebből 38 ezret kaptak külföldiek. Mivel az osztrák lakosság tendenciájában még csökken is, ez a helyi lakosok számára is jó hír.
