Erdély világa...

szanté témája a 'Fotó album' fórumban , 2009 Január 29.

  1. Cruzito76

    Cruzito76 Állandó Tag

    Erdélyi útleírásaim:

    http://www.zalaikilato.hu/nagyvilag
     
    Noci87 kedveli ezt.
  2. Iza69

    Iza69 Állandó Tag

    Vasarnap ujra meglojuk a kakast Apacan.
     
  3. Iza69

    Iza69 Állandó Tag

    Kakasloves.
     
  4. covycovy

    covycovy Állandó Tag

    Már régóta készülök Erdélybe, de még sajnos nem jutottam el.
     
  5. Eugene1

    Eugene1 Új tag

    Az anyag amit láttam csodálatos. Magam is erdélyi vagyok, bár már több mint ötven éve eljöttem, de a mai napig visszavágyok.
     
  6. Eugene1

    Eugene1 Új tag

    Utazás

    Én benne vagyok.
     
  7. klarissa_ro

    klarissa_ro Állandó Tag

    Milyen kár, hogy az odavezető utat övező erdőt ki fogják irtani a Mikes család leszármazottai....
    http://think.transindex.ro/?p=961

     
  8. szancsella

    szancsella Állandó Tag

    Erdély tele van meglepetésekkel, ...látni kell!
     
  9. Dvorszky78

    Dvorszky78 Állandó Tag

    Néptánccsoporttal jártam Erdélyben, Gyulafehérváron. Gyönyörű helyeken jártunk, és remek vendéglátásban volt részünk. Csak jót mondhatok.
     
  10. cathrinees

    cathrinees Állandó Tag

    Erdely tenyleg csodalatos !!!
     
  11. TelleKürre

    TelleKürre Állandó Tag

    Sziasztok!
    Én 10 éve jártam Erdélyben, síelni, Hargitafürdőnek hívják a helyet. Bárkinek javaslom. A medvékkel azért vigyázzatok, akkor volt még néhány.
     
  12. Noci87

    Noci87 Állandó Tag

    Medveles a Hargitán!

    [​IMG]

    Az európai barnamedvék ma már csak néhány magasabb hegységben találhatók meg, például az erdélyi Kárpátokban jelentős a számuk.
    A barna medve (Ursus arctos) 1-1.25 m marmagasság mellett 2-2.2 m testhosszúságot érhet el. Súlya 150-250 kg között váltakozik, de az erős és kövér medve, akár 350 kg-ot is nyom.
    A barna medve mindenevő; megeszik gyakorlatilag mindent, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, éppen rovar, kisemlős vagy szarvas méretű zsákmány. Nyáron elsősorban növényeket, terméseket és hagymákat fogyaszt. A táplálék után kutatva előszeretettel ássa ki az üreglakó állatokat. (például az egereket) Étrendjében kiemelt helyen szerepelnek a különböző rovarok lárvái. A mézet pedig közmondásosan kedveli. Ezek a protein- és zsírforrások különösen ősszel, a téli nyugalmi időszaka előtt fontosak, amikor tartalékokat halmoz fel a kemény hónapokra. A dögöt sem veti meg. A barna medvék csak ritkán vadásznak, és főként növényeket (terméseket, fűféléket) esznek.
    A barna medve bármelyik napszakban lehet aktív, de rendszerint reggel és este táplálkozik, a nap többi részét pedig fedezékében tölti. Ehhez többnyire egy mélyedést ás magának, és belefekszik. Több száz kilométereket is bekóborol egy év alatt, mindig az adott évszakban legtöbb táplálékot kínáló területeket keresve.
    A barna medvékre nem jellemző a territoriális viselkedés az egyedek útvonalai gyakran átfedik egymást. Alapvetően magányos állatok, de a bő táplálékforrásoknál (pl. gazdagabb áfonyásokban) többen is összegyűlhetnek. Ilyenkor több korosztályból álló családi csoportok alakulnak ki, és ezekben viszont már megfigyelhetőek az egyedi erőn alapuló dominancia viszonyok. A legerősebb hímek a legmagasabb rangúak, bár a bocsaikat védő nőstények a legagresszívebbek.
    A téli nyugalmi időszak a tél elején kezdődik, és a helyi viszonyoknak megfelelő ideig tart (a melegebb vidékeken el is maradhat). A nyugalomra vonuló medve (leginkább nagy kövek, vagy óriásfák gyökerei közé) odút ás, majd száraz növényekből bealmol magának. Nem ritkán több, egymást követő évben ugyanazt az odút használja. A nyugalmi időszakban nem hibernálódik, és gyakran felébred, ezért ez nem is igazi téli álom, mint egyes rágcsálóknál, hüllőknél és kétéltűeknél. Télen testsúlyuk jelentősen (akár a negyedével is) csökken, ezért tavasszal igyekeznek mielőbb regenerálódni.
    A nőstény medvék a 10–30 napig tartó ösztruszban több hímmel is párosodhatnak. A hímek megküzdenek egymással a párosodás jogáért, és a nyertes 1–3 hétig igyekszik is védeni a megszerzett nőstényt.
    Leginkább május és június között párzanak, viszont a megtermékenyített petesejt beágyazódása rendszerint 5 hónapot, vagyis a téli nyugalmi időszak kezdetéig késik; a vemhesség ezután 6–8 hetes, vagyis a gyámoltalan, csupasz és vak kölykök (rendszerint 2-3) télen születnek meg. A kezdetben mindössze 340–680 grammos bocsok gyorsan fejlődnek: 3 hónapos korukra már 15 kg-osak, és a 6. hónapban elérik a 25 kg-ot. 18–30 hónapos korukig szopnak, de 5 hónapos koruk után már nem csak anyatejen élnek. A fiatalok legalább a második tavaszig anyjukkal maradnak, de a legtöbbször 3–4 évig együtt élnek. A hím medvék nem vesznek részt az utódok gondozásában, sőt, kifejezetten veszélyeztetik azokat. Nem csoda, hogy az anyamedve rendkívül agresszíven lép fel minden vélt és valós támadóval szemben (ilyenkor különösen veszélyes lehet az emberre is). A nőstény csak akkor lesz újra fogamzóképes, ha a kölykei elhagyják vagy idő előtt elpusztulnak; ez magyarázza a hímek gyilkos szándékait.
    A fiatalok 4–6 évesen válnak ivaréretté, de 10–11 éves korukig még nőnek. A természetben körülbelül 25 évet élnek, állatkertben azonban az 50 éves kort is elérhetik.​

    Nagy Árpád

     
    editke0607, irmus és Iza69 kedveli ezt.
  13. eszti75

    eszti75 Állandó Tag

    Sziasztok!
    Segítsetek légyszi, a kislányomat szeretném 2 hétre elvinni a parajdi sóbányába, mert mostanában sűrűn vannak felső légúti betegségei és azt hallottam jót tenne neki. Tud valaki a környéken kulturált szállást ahol kaphatnánk reggelit is? Esetleg elfogadnak üdülési csekket.
    Előre is köszönöm a segítséget.
     
  14. hegyipatak

    hegyipatak Állandó Tag

    Nagyenyed - Aiud - Strassburg


    Enyed a Maros és a Torockói-hegységből eredő Enyedpataka összefolyásánál jött létre, 270 m tengerszint feletti magasságban. Mint ismeretes, a különböző földrajzi és gazdasági tájegységek találkozásánál alakulnak ki a nagyobb települések, így Enyed is a Maros termékeny völgyének és a Torockói-hegység havasi terményeinek kicserélésére vált alkalmas piaccá. A várost délről a Kakasdomb, északról az Őrhegy veszi közre; ezért a város szélvédett, kellemes mikroklímája alkalmassá teszi gyümölcs-, de főként szőlőtermesztésre.

    Ezen a helyen már az ókorban is volt település. Az ásatások egy kelta falu maradványait is feltárták; a római időben Brucla volt a neve. Mai nevét (1293-ból) Szent Aegidius (Szt. Enyed)-nek szentelt templomáról vette: Enyd, Enug, majd Nagenud-nak írva. Hivatalosan a Nagyenyed nevet 1505-ben veszi fel, mivel Alsófehér megyében volt egy másik Enyed is (Kisenyed -Sângâtin Klein Enyed -K/inonyeten; ma Szeben megyéhez tartozó település). A ma használt elnevezések: Aiud (román), Strassburg am Mieresch illetve Grossenyed (német), Anjet (szász) az együttélő nemzetiségek nyelvein.

    A város sokat szenvedett az elmúlt századok alatt; és habár a központjában levő erődítmény (a torony 1239-ből, a fal 1241-ből van) már létezett, a nagy tatárjárás végigvonul rajta. Ezután települtek ide a szászok, akik idővel teljesen beolvadtak a magyarságba; ők építették a falakon belül a kis, ma luteránus templomot.

    1437-ben Budai Nagy Antal seregei foglalják el, 1551ben Martinuzzi ostromolja, 1600. szeptember 7-én Mihai Viteazul vonul a miriszlói csatába, 1601 augusztusában a goroszlói csata után Básta György pusztítja, 1658. szeptember 10-én a II. Rákóczy Györgyöt üldöző török-tatár seregek támadják, 1704. március 16-án Rabutin generális parancsára Tiege lámadta meg, a harcban kétszázan estek el, közülük 18 diák. Ezt örökíti meg Jókai Mór Nagyenyedi két fűzfa című műve; 1707-ben újra a labancok pusztítják. Legnagyobb pusztulása 1849. január 8-án volt, amikor a város leégett, több mint 600 ember halt meg.

    De Enyednek vannak szép napjai is: 1658. február 10-én II. Rákóczy György minden lakost nemessé tesz, így lesz az erdélyi három nemesi város egyike. Gyulafehérvár pusztulása (1658) után 1662-ben I. Apafy Mihály ide helyezi a Kollégiumot; majd Erdély Ausztriához való csatolása (1690) Nagyenyedet emeli Alsófehérvármegye székvárosává; ezt a státusát megtartja 1918 utánig. Ebben az időben a város élete fellendül, a Kollégium tudományos pezsgést, a megyeszékhely politikai életet hoz a városba. Sok nemes család költözik ide. Aki a reformkori Enyed életét meg akarja ismerni, olvassa el Berde Mária A hajnal emberei című regényét. 1918 után újra a megye második városa lesz. Ma a kisváros kb. 20.000 lakost számlál.

    A városnézést a főtéren kezdjük, és természetesen első látnivalónk a vár, a kerített város. Kevés helyen maradt meg teljes egészében a várfal, az összes bástyákkal és a belső épületekkel. Nemrég a falhoz ragasztott kis épületeket lebontották, szabaddá tették a várfalat, talán a restaurálás is befejeződik egyszer. A bástyákat a céhek építették és védték; a fal egyik épülete a fejedelmi lak, ma történelmi múzeum. A falakon belül van két templom: a református a nagyobb, a lutheránus a kisebb; néhány lakás és az újonnan épített "Áprily Lajos-ház".



    A református templom tornya 1239-ben épült, őrtorony rendeltetéssel román stílusban, a templom 1480-ban épült, egy régebbi román stílusú templom helyén, gótikus stílusban, hozzáépítve a toronyhoz. Eredetileg római katolikus háromhajós templom volt. A reformáció óta a templom a kálvinistáké. Az 1704-es tűzvészkor a hajó boltozata beomlik, 1720-35 között deszkamennyezettel pótolják, 1794-1804 között a jelenlegi, barokk stílusban épül újjá. Az eredeti templomból a szentély és a külső falak maradtak, az északi és déli portikus 1896-ban épül. A templomban több országgyűlést tartottak 1544-től kezdve. 1569-ben a görög keleti egyház tartott benne zsinatot, amelyen elhatározták, hogy az istentiszteleteket ezentúl románul fogják tartani.

    A vár másik temploma ma lutheránus, nagyon kevés hívővel; ez egy 1333-ban épült román stílusú templom helyén van, 1866-ban épült. A vár belső terének megtekintése után körüljárjuk a várfalat, a főkaputól balra található az 1849 január 8-án ide temetettek emlékműve. Az egyik bástyán a csizmadia céh jelvényét és egy latin nyelvű feliratot látunk. A főtéren a vártól keletre - a házsorban - meglátjuk a római katolikus templomot, mely a XVIII. sz.-ban épült, szép barokk stílusban; mellette minorita rendház van.

    Délnek fordulva, egy neobizánci stílusú, a két világháború között épült ortodox templom van. Átkelve Enyed patakán egy kis hídon, a régi megyeház szecessziós épülete magasodik előttünk, ma ipariskola. Továbbmenve a dombra (itt van az Avram Iancu nevét viselő román líceum és a tüdőszanatórium új épülete) jobbra fordulunk és átlépve a DN l-es országúton, a római katolikus temetőt találjuk. Visszafordulunk a város felé, elmegyünk egy kis barokk görög katolikus templom mellett és újra a főtéren vagyunk.

    Elindulunk a magyar utcán Torda felé, az utca két oldalán szép, többségében földszintes házak között, majdnem a város végéhez érve, jobbra megláthatjuk Enyed rosszemlékű börtönének épületét. Mi balra térünk és felmegyünk a Kápolna-dombra, itt egy szép park van, megállunk az 1704-ben elesett diákok emlékművénél. Ha a sétatérről észak felé kimegyünk a mezőre, gyönyörködhetünk a Torockóihegység panorámájában.

    Visszatérve, leereszkedünk a Bethlen Gábor utcán, s a régi tanári házak között érkezünk a Kollégium elé.

    A Kollégiumot Bethlen Gábor alapította 1622-ben Gyulafehérváron, azzal a céllal, hogy az ifjúságnak ne kelljen nyugatra mennie, ha tanulni akar. Gyulafehérvár töröktatár megszállásakor 1658-ban a Kollégium elpusztult. 1662ben I. Apafy Mihály Enyedre helyezi, eleinte a várfalat alkotó épületekbe. Az enyedi polgárság eredetileg nem örvendett a Kollégiumnak. "Ennyi fiatal biztos megzavarja a kisváros civiszeinek életét"- mondották. Idővel bebizonyosodott, hogy Enyed és a Kollégium elválaszthatatlanok. A Kollégiumban volt elemi iskola, tanítóképző, teológiai, jogi és filozófiai akadémia. Az Enyed városát ért minden megpróbáltatáson a Kollégium is átesett, és mint a Főnix madár, minden pusztulás után saját hamvaiból újraéledt. 1707-ben Pápai Páriz Ferenc az angol protestánsokhoz fordult segítségért, ezt meg is kapta a Kollégium. A legnagyobb kár 1849. január 8-án éri a Kollégiumot. 1850-ben az osztrák hatóságok csak az elemi iskola működését engedélyezik. Ekkor gróf Mikó Imre jött a Kollégium segítségére. A három alapító: Bethlen Gábor, I. Apafy Mihály és gr. Mikó Imre portréi láthatók ma a díszteremben (Barabás Miklós alkotásai).

    A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem megalapítása 1872-ben a Kollégium egyetemi szintű szakjainak Kolozsvárra való áthelyezését eredményezte. Ezután csak elemi, gimnázium és tanítóképző maradi Enyeden.

    A két világháborúból anyagilag megfogyatkozva kerül ki a Kollégium. A diktatúra alatt a tanítóképzőt megszüntették és az iskola ipari líceum státust kapott. 1990 után újra feltámadt, ma 39 (matematika-fizika, kémia-biológia, református szeminárium, pedagógia szakos) osztályban több mint 1000 diák tanul.

    Az iskola olyan mint egy vár; több épülete (a XVIII. sztól a XX. sz.-ig) minden iskolai igényt kielégít. Internátus, konviktus (vityi), kórház, tornacsarnok szolgálja a kényelmet, a természetrajzi múzeum egy egyetemnek is díszére válna, kémia-fizika szertára egy emeletet tölt meg, könyvtára sok ritkaságot őriz. Az épületek mögött, a református temető szomszédságában van a tornakert. Itt minden labdajátékhoz lehet pályát találni.

    A sok neves diákot és tanárt külön kötetben kellene felsorolni: itt volt diák Kőrösi Csoma Sándor, Bolyai Farkas, Sütő András; tanár volt Benkő Ferenc, Zeyk Miklós, Pápai Páriz Ferenc, Szász Károly, Áprily Lajos, Vita Zsigmond.

    Forrás: Enyed a világ közepe (városismertető) - - Erdélyi Gyopár 1997/6


    Nagyenyed, felső nézet, tordai út
    [​IMG]

    Nagyenyed, Bethlen Gábor kollégium
    [​IMG]


    Nagyenyed templomerődje:
    [​IMG]
     
    irmus, hangya1944 és Noci87 kedveli ezt.
  15. Nani81

    Nani81 Állandó Tag

    Erdély csodálatos hely azok a hatalmas hegyek az a tiszta levegő a kristálytiszta víz amiben látni a halakat úszni! Csodálatos volt odakint!
     
  16. Nani81

    Nani81 Állandó Tag

    Petrosani mellett fent a hegyekben jártam egy csodaszép kolostorban ha arra jártok feltétlenül nézzétek meg
     
  17. blobet

    blobet Állandó Tag

    Én biztosan nagyon elfogult vagyok Erdéllyel kapcsolatban, hiszen itt születtem és azóta is itt élek, de akkor is azt mosndom h gyönyörű hely. Aki nem tudja még hogy hol tölti a nyári szabadságát, annak csak ajánlani tudom szép kis hazám.
     
  18. Theand

    Theand Új tag

    Erdélyt, Egészséget! :)
     
  19. hegyipatak

    hegyipatak Állandó Tag

    Mühlbach - Sebeş - Szászsebes


    Szászsebes a Sebes folyóról kapta nevét az itt megtelepedő székelyektől. Jó fekvése miatt régészeti leletekkel igazoltan megfordultak itt a rómaiak, a gótok, a hunok, az avarok és a szlávok egyaránt. A székelyek idejéből származó ősi templom és temető maradványaira bukkantak az evangélikus templom alatt és körül. Az első szász telepesek II. Géza idején érkeztek 1150 körül. A települést II. András 1224-ben a szászoknak adományozta, az itt élő székelyeket ekkor telepítette át a Háromszéki medence környékére, ahol így alakult ki Sepsi szék. / Sepsi = Sebesi./ Favárát és a várost a tatárok felégették, kővára és a ma is látható temploma a tatárjárás után épült. A templom gótikus külseje a XIV. századi átépítéssel alakult ki. A várost a törökök többször feldúlták ill. felégették. 1540-ben itt halt meg Szapolyai János királyunk. 1551-ben Castaldo foglalta el, 1556-ban Izabella királyné seregei visszafoglalták. 1708-ban Károlyi Sándor kurucai is felégették a habsburgokhoz húzó szász város várát. A várfal jelentős részét és a védműveket a XIX. században elbontották.

    Főtér
    [​IMG]


    XIII. századi eredetű evangélikus vártemplom

    [​IMG]
    forrás: erdely-szep.hu


    A szászsebesi Vörös-szakadék


    A Vörös-szakadék (románul Râpa Roşie, németül Rote Berg) a várostól három kilométerre északkeletre, 300–425 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, de a városból is jól látható. A vörös színű szakadékot a talajerózió formálta, anyaga vörösagyag, szürke, vörös és porhanyós fehér homokkő, vörös és téglaszín márga és fehér márgás mészkő. Szélessége 800 m, magassága 80–100 méter.1950-ben 10 hektáros természetvédelmi területté nyilvánították. Védett növényei a csikófark, a fekete fodorka, a gyászoló imola, a kései szegfű, a piros madárbirs és a sugaras fejvirág.​
    forrás : erdelyiturak.ro

    [​IMG]
     
    editke0607 és hangya1944 kedveli ezt.
  20. eevil

    eevil Állandó Tag

    Egek!

    A topic elején rápillantottam az egyik képre és egyből beugrott, hogy az a Gyilkos tó. Pedig mindössze egyszer jártam ott 12 éve!

    Köszi! :-D
     

Megosztás