Europaban hogy tortenik a "bevandorlas"...?

Melitta témája a 'Beszéljük meg..........!' fórumban , 2011 Szeptember 20.

  1. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Hivatalos ittlétem [Andersen blog]

    Hogyan vagyok legálisan Dániában? Mire vagyok jogosult au pairként?


    A sonderborgi Városháza (Rådhus)
    Országváltásom után pár nappal első utunk a Regionális Közigazgatási Hivatal kirendeltségére vezetett, Aabenraaba. Itt az útlevelemmel, egy komoly ábrázatú fénykép leadása és egy hosszú kérdőív kitöltése után, azt az ígéretet kaptam: ha minden rendben, pár nap és megérkezik a tartózkodási engedélyem.

    Azt a tanácsot, miszerint ne mosolyogjak, még a fotós testálta rám a városban, amikor megkérdezte mihez kell a kép. Azt mondta, hogy az „engedély fotó” hasonló kategória, mint egy útlevél vagy egy vízum kép, így a fogaimat semmi esetre se villantsam ki.

    A „minden rendben” alatt egy olyan „vizsgálatot” értenek, mint amikor erkölcsi bizonyítvány kérelmezünk otthon. Végigfuttatják a rendszert: mennyire vagyunk szoros kapcsolatban például a rendőrséggel…

    Egy EU állampolgár, 90 napot tölthet itt engedély nélkül. Így a tartózkodási igazolás feljogosít arra, hogy 90 napnál tovább tartózkodjak a Dán Királyság területén. Aki munkakeresés céljából érkezik az országba, azoknak az engedély fél évre szól.

    Picit csalódott voltam, hogy várni kell a hivatalos papírjaimra, de a rossz érzés azonnal elmúlt, ahogy a postás 3 nap elteltével meghozta őket.

    Zsebemben az engedéllyel a következő célállomás a Városháza lett Sonderborgban.

    Itt a személyi szám (CPR number) készül, ami tartalmazza a születési paramétereimet, és egy négyjegyű azonosító számot. Továbbá az egészségügyi biztosítási kártya, amit a színe miatt egyszerűen csak sárga kártyának hívnak.

    A hátoldalán lévő mágnes csíkot, mint a bankkártyákon, adattárolásra találták ki, így mehetek bármelyik orvoshoz, csak lehúzzák a kártyámat és már is vissza tudja nézni, hogy mikor, mivel kezeltek. Az előoldal bal felső sarkában található a rendszerből kapott orvos neve, címe és telefonszáma. Mivel a kártya tartalmazza a személyi számot is, így a legtöbb ügyintézéshez ezt kérték tőlem. Például a bankban, amikor bankszámlát nyitottam, a nyelviskolában a beiratkozáskor, a fitness teremben és a könyvtárban is.

    Míg a kártya 2 hét alatt készül el, a számnak csak néhány nap kell.

    Összességében elmondhatom, hogy az ügyintézések gyorsak és hatékonyak.

    Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy miután megkaptam az engedélyt, szinte azonnal kaptam egy levelet az adóhivataltól, hogy hová kellene adót fizetnem. Ez az én esetemben nem engem terhel, mivel a fogadó család fizeti utánam, de ez a levél automatikusan generálódik. Vagy a másik példa, ami jól tükrözi ismét, hogy visszavonhatatlanul bekerültem a „rendszerbe”: 10 nappal később méhnyakrák szűrővizsgálat emlékeztetőt is kaptam. Ez Dániában a 23 és 65 év közötti nőknek, 3 évente kötelező, de ingyenes. Amin megdöbbentem: a sárga kártyával egyidejűleg küldenek egy nyilatkozatot arról, hogy halálom esetén, mely szerveimet hasznosíthatják donorként. Amikor megkérdeztem, hogy ezt minden ember kitölti-e, a fogadó családom csak csodálkozott rám, mivel ez itt teljesen természetes.

    Ha már hivatalos formula: a 2011-es dán választások pár napja voltak, így szeretnék egy kis ízelítőt adni belőle.

    Így néz ki a dán szavazócédula:



    Az ország korábbi miniszterelnökét muszáj megemlítenem, mert a nép nem csak őt, de a munkásságát is elismerte. 2 perióduson át volt hatalmon: 2001. november 27. – 2009. április 5. között. Anders Fogh Rasmussen jelenleg a NATO 14. főtitkára.

    Dánia 27. miniszterelnöke: Lars Lokke Rasmussen volt, aki 2009. május 17-én a liberális párt elnökeként lépett hivatalba, előzetesen pénzügyminiszter volt.

    Ő volt az egyik Szeptember tizenötödikei induló. Riválisa Helle Thorning-Schmidt a demokrata párt színeiben.

    Amikor megkérdeztem a környezetemben lévőket: Melyik jelöltet látnák szívesebben a miniszterelnöki székben, Lars Lokke Rasmussent mondták. Helle Thorning-Schmidt ellen több érv is szól, a közép- és nagyvállalatok számára magasabb adókat, több munkaórát szeretne bevezetni, ennek lehet az is a következménye, hogy a cégek külföldre teszik át székhelyüket, így növelve a munkanélküliséget. Továbbá teljes mellszélességgel a bevándorlók mellé állt, amit sokan nem vesznek jó néven.

    Érdekesség, hogy míg nálunk munkaszüneti napon, itt a szavazók csütörtökön, vagyis hétköznap reggel 9 órától este 8-ig adhatták le voksukat, többnyire a Városházához tartozó épületegyüttesekben, illetve sportcsarnokok is helyet adtak az eseménynek.


    A szavazatok számlálása délután öt órától folyamatosan zajlott. Az este tíz óra utáni eredményhirdetésen kiderült: Dánia megválasztotta első női kormányfőjét: Helle Thorning-Schmidt személyében.

    (Sarkadi Dorottya)
     
    FLAMINGO és Frank-FHI kedveli ezt.
  2. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető


    Érdemes-e külföldre vándorolni minimálbéres munkáért?

    "Kimegyek külföldre mosogatni, és királyul fogok élni!" Úgy tűnik, hazánkat is elérte a "kivándorlási láz", azaz egyre többen fontolgatják, hogy külföldön keresik boldogulásukat kis országunk helyett. Ez a folyamat amúgy nem egyedi, pl. a lengyeleknél vagy a románoknál már régóta így van... De vajon kinek éri meg kivándorolni? Nem akarom feleslegesen húzni az időt, íme, itt egy általam összeállított, segítő táblázat, a legnépszerűbb EU-s országokkal:
    Minden euró/hónapban értendő, a minimálbér bruttó, az átlagbér nettó!
    országok minimálbér átlagbér albérletár minimálbér-albérletár
    Magyarország 320 730 167 153
    Nagy Britannia 1254 2600 603 651
    Írország 1499 2740 605 894
    Németország 1500 2950 367 1133
    Ausztria 1000 2320 416 584
    Spanyolország 748 1650 383 365
    Hollandia 1446 2650 628 818
    A táblázat forrásai: minimálbér: a lehető legfrissebb adatok az Eurostat oldaláról; Átlagbér: Maxval Bircaman egyébként kiváló blogja, 2009-es adatok, albérletár: Numbeo, egy városközponton kívüli garzonlakás átlagos havi bérleti díja. Németországban szakmánkénti minimálbér van, és az sem működik olyan egyszerűen, ezért kb. az ír minimálbért vettem alapul. Ausztriában is hasonló a helyzet, de ott több forrás hivatkozik a havi 1000 eurós adatra, szerintem fogadjuk el. A minimálbér bruttó összeg, de az arányokat jól mutatja.
    Mi derül ki a fenti táblázatból? Az, hogy aki Magyarországon minimálbért kap, jó nyelvtudással rendelkezik, van elegendő kezdőtőkéje (minimálbérből?) és szakmája is olyan, hogy el tud helyezkedni (tipikusan pincér vagy szakács, gyakorlattal, referenciával, kiváló nyelvtudással), annak megéri váltani! Értelemszerűen, akinek speciális szaktudása van, és nemzetközileg elismert szakember, annak is. De mi van a többiekkel, akik a kivándorolni vágyók kb. 95%-át teszik ki?
    Nem véletlenül tettem oda a minimálbér-albérletár oszlopot, mert ez jól jelzi, hogy bár a fizetések jóval magasabbak a hazainál, bizony, az albérletárak is! (A megélhetés többi költsége - sajnos - kb. ugyanott van; nem "nekik" sajnos, hanem nekünk...) Még egy fontos dolog: az átlagbér mindenhol ugyanolyan torz, mint Magyarországon; valljuk be, a magyar átlagbér (213.000 Ft) jó fizetésnek számít, nagyon sokan nem is álmodhatnak ilyenről! A külföldi átlagbért nemigen fogja megkapni az "átlagmagyar", például Írországban aki megkap kb. havi 1800-2000 eurót, az már elmondhatja, hogy ír szemmel nézve is jó állása van (hiába 2740 euró az átlagbér). A külföldi átlagfizetés elérésére kb. annyi esélyünk van, mint a magyarul makogó pakisztáni vendégmunkásnak a 213.000 Ft-os fizetésre: lehetséges, de 95%-ban nem jellemző.
    Akkor térjünk vissza a maradék 95% problémájához: mikor érdemes külföldre vándorolni? Egyszemélyes modellt mutatok be, Írországra vonatkoztatva, amit aztán mindenki addig bonyolít, amíg akar (pl. gyerek, iskolaköltségek, betegbiztosítás, többkeresős modell stb, lehet ezt ragozni a végtelenségig). A leírt modell tipikus: "itthagyom Magyarországot, kimegyek Írországba mosogatni-takarítani, és milyen jó lesz az!"
    Először is egy rossz hírrel kezdeném: ezek tipikusan minimálbéres munkák, és gyakran részmunkaidősek. Akinek szerencséje van, teljes munkaidőben dolgozhat, de nála is fennáll a veszély, hogy pl. télre bezár a hotel, aztán azt az időszakot megoldja, ahogy tudja. Mi most egy jó esetet feltételezünk: emberünket Írországban felvették minimálbéren, 39 órában, télen-nyáron nyitva a hotel, így havi 1499 eurós bruttó mellett, 605 eurós albérlettel számolva 894 euró marad minden másra. Tehát ha a 894 eurót meg tudja tartani emberünk Magyarországon is, akkor van nullán. Táblázatban összefoglalva, 290 Ft-os euróval számolva:
    Mikor éri meg Írországban minimálbéres munkát vállalni?
    magyar bér forintban (bruttó!) magyar bér euróban magyar bér-albérlet Írországi (bruttó) minimálbér-albérlet hol jobb?
    120.000 413 246 894 Írország
    180.000 620 453 894 Írország
    240.000 826 659 894 Írország
    300.000 1034 867 894 Írország
    307.000 1061 894 894 döntetlen
    350.000 1206 1039 894 Magyarország
    400.000 1379 1212 894 Magyarország

    Jól látható, a fordulópont kb. bruttó 307.000 forintnál van, kerekítsük ezt 300.000-re: aki e felett keres, az kifejezetten rosszul jár, ha írországi minimálbéres munkát keres; aki ez alatt keres, az viszont jobban járhat. Hasonló logikai modell alapján (a külföldi magasabb minimálbért korrigáljuk az albérletárak eltérésével) ez a fordulópont országonként (Magyarország: albérlet: 167 euró, euróárfolyam: 290 Ft):
    Mekkora magyar keresetig érdemes kimenni külföldi minimálbéres munkára (kerekítve)?
    ország magyar bruttó kereset
    Írország 300.000 Ft
    Nagy Britannia 240.000 Ft
    Németország 380.000 Ft
    Ausztria 220.000 Ft
    Spanyolország 150.000 Ft
    Hollandia 285.000 Ft

    Pár megjegyzés a fenti táblázathoz:
    1. Nagyon vigyázni kell azzal a dologgal, hogy külföldön sokkal rugalmasabb a munkapiac, például sokkal gyakrabban foglalkoztatnak részmunkaidőben embereket! Igen, a "takarítok-mosogatok-krumplit sütök" tipikusan ilyen; lehet, hogy az ember talál munkát, de csak 5X4 órában. Ebben az esetben máris feleződnek a fenti összegek, pl. Nagy Britannia esetében bruttó 120.000 Ft-ra - ennyit meg azért Magyarországon is meg lehet keresni jó angol nyelvtudással, szakmai tapasztalattal, és némi utánjárással... Ugyanez igaz a "télen bezár a hotel" esetre is, amikor csak minimálóraszámban foglalkoztatják az alkalmazottakat; 3 hónapos leállás esetén a fenti összegek negyedét le lehet vonni.
    2. Persze itt is kérdés, hogy mennyiben tér el a keresetünk a fentiektől. Pl. aki Magyarországon bruttó 250.000 Ft-ot keres, annak feltételezhetően irodai munkája van; érdemes-e az írországi plusz 50.000 forintért bevállalni azt, hogy emberünk külföldön, más után takarítja az összeszart vécét? Ez már attól függ, ki mennyire bevállalós típus.
    3. Mennyit lehet félretenni minimálbérből? A fenti táblázatokból erre is választ kapunk: mivel az albérletáron kívül a többi költség kb. hasonlónak tekinthető, ezért számolhatunk a bér-albérlet különbségekkel. Pl. aki Magyarországon bruttó 150.000 Ft-ot keresett, annak az albérlet levonása után maradt 100.000 Ft-ja (bruttó). Ha emberünk elmegy egy angol szállodába takarítani, kb. bruttó 190.000 Ft-ja marad az albérlet után, tehát hazai életszínvonal megtartása mellett félre tud tenni kb. bruttó 90.000 Ft-ot. Ez évente 1.080.000 Ft, ami nettósítva nincs egymillió forint - évente. És ebből még lejöhetnek az olyan nem tervezett költségek, mint a hazautazás, vagy egy váratlan betegség... (ír kolléganő nemrég torokgyulladással volt orvosnál, vizitdíjjal, gyógyszerrel, mindennel együtt 120 euró volt; a "magyar változata" ennél azért jóval olcsóbb). Szóval mennyit lehet félretenni? Keveset, jóval kevesebbet, mint otthon gondolják. Ezzel cáfolnám azon legendákat, hogy a külföldi magyarok multimilliomosok és még a bőrük alatt is pénz van; másrészt jól látható, hogy sok évnek kell eltelnie, hogy használható összeg összegyűljön, bevallom, az egy-kétéves kijöveteleknek nem sok értelmét látom, az max. tapasztalatszerzés szempontjából jó.
    4. De ha már kint vagyunk, miért ne éljünk kicsit jobban, mint otthon? Nem mindenkinek nyerő a "szobát bérelek tíz indiaival" életmód, ezt Magyarországon is meg lehet tenni, igaz, általában ez elől menekülnek az emberek külföldre. (Egyszer olvastam valahol: érdekes, hogy külföldön a magyar fiatal simán elfogadja, hogy a ranglétra alján kezdi, hogy albérletben lakik, hogy nincs autója, otthon bezzeg azonnal saját lakás-kocsi-íróasztalos állás kell, és ha mindez nincs meg, akkor meg jön a "szemét, élhetetlen ország" duma ... - van benne valami)
    5. Persze mindenre van megoldás: tessék olyan munkát keresni, mely jóval minimálbér felett fizet! Van ilyen is, nem kell nagy dolgokra gondolni, pl. egy szakképzett bolti eladó ennél jóval jobban kereshet, de itt már nem lehet kérdéses a folyékony nyelvtudás (mert a vevő elvárja, hogy gond nélkül megértsük, és szakszerűen kiszolgáljuk), vagy népszerűek még a telefonos ügyfélszolgálatos munkák, de hadd' ne kelljen ismét kifejtenem, ide megint nem elég a "makogok valamit", meg a "kézzel-lábbal magyarázok" - a szaktudásról nem is beszélve, mert hát konkrétan segítenünk kell...
    5. És amit nem lehet elégszer hangsúlyozni, külföldi munkavállaláshoz elengedhetetlen a jó nyelvtudás, a megfelelő kezdőtőke (ami nem egyenlő kétszázezer forinttal...), na meg nem árt egy jó szakma. Mert a fentiek jól hangozhatnak egy kétkeresős modell esetén, de azt a két munkát meg is kell szerezni ezekben a válságos időkben...
    Végül, még egyszer: ez a modell végtelenül leegyszerűsített, nem veszi figyelembe pl. az adót, a helyi sajátosságokat (pl. albérletár), az egyedi igényeket, és ez egy szimpla, egykeresős modell. Mindenki kiszámolhatja a maga esetét, saját igényeit figyelembevéve :)

    nivo.blog


    Droli
     
  3. shoggy

    shoggy Állandó Tag

    Lehet, hogy nem jó helyre írok, de érdekelne bármilyen tapasztalat Németországi élettel kapcsolatban. Akár privát üzenet, akár közösben!

    Köszönöm
     
  4. kaiser g

    kaiser g Állandó Tag

    Tisztelt Melitta!Nem akartam a hozzászólásodat idézni,mert túl sok helyet foglal,de had reagáljak rá röviden.Mindenkinek szeretném innen Angliából üzenni,hogy a statisztika és a válóság nem mindíg fedik egymást.Melitta által leírtak fedik a valóságot,de (és itt van a DE),most Angliában nagyon nehéz a munkavállalás,sok a munkanélküli és az angolokat helyezik előnybe.Ha valakinek nincs ismeretsége még mosogatói munkát sem fog találni.A fizetések is a kezdetben olyanok,hogy sokan haza is mennek,mert nem tudják magukat fentartani.PL:hotel munka havi 300-600 font,albérlet min:300 font egy szoba+ kell még enni is és közlekedni.Úgyhogy mindenkinek azt javaslom,hogy jól gondolja meg.Jó szakmával és angol nyelvvel viszont arany életed lehet.
     
  5. jokexxx

    jokexxx Új tag

    Udv, Mindenkinek! Teljesen igaza van kaiser g -nek! Angliaban nagyon nehez most az elet ,normalis munkat talalni meg nehezebb!!!
     
  6. atilla45

    atilla45 Állandó Tag

    sehogy a határokon keresztül özönlenek
     

Megosztás