Gyermekdalok, versek, mesék, találós kérdések.. I.

Csoóri Sándor: Tavaszi bodzavers

Szoknyát varrat a bodza, így készül a tavaszra,
csipkés szélűt és puhát,
éppolyat, mint nagyanyja,
mert ha nem varratna, hát csupasz maradna.

Végh György: Virágzó április

Elmúlt a tél, itt a tavasz,
minden bokor újra éled,
a földből a virágokat, előhúzzák a tündérek.

Április is segít nekik,
megáll minden kicsi fánál,
virágot tűz mindenhová,
tavasz van ott, merre járt már.

Virágot hint a friss szélbe,
száll a színek zivatarja,
s merre elmegy
a kopár föld virágoktól tarka-barka.

Neves művészek előadásában

Ez egy dalocska amit kiskoromban énekeltek nekem!

Hol csavarogsz Te kicsi Krokodil?
Édesanyácskád odahaza sír,
Friss vacsorával várja fiát,
Kis Kroki gyorsan gyere haza hát!

Kis Kroki gyorsan hazazakatolt,
Otthon az asztal megterítve volt,
Krumplit evett és málnát ivott,
Vacsora után az ágyba ugrott.

Vesd meg az ágyad kicsi Krokikám,
Mindened megvan, mit szíved kíván,
Megköszönöm a jó vacsorát,
Pá papi, pá mami jó éjszakát!

Szabó Palócz Attila<o></o>
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--><o>></o>>
Nagyon szép család voltunk nemrég még mi hárman: anya, apa és én. Mindennek megvolt a maga kialakult rendje és módja.<o>></o>>
Szép is volt ez így, amíg egyszer csak mindenki arról nem kezdett beszélni, hogy apa nemsokára elmegy tőlünk, itt hagy bennünket és csak nagyon hosszú idő múlva, csak nagyon sokára jön majd vissza hozzánk.<o>></o>>
Azt szerettem a legjobban, amikor anya az egyik, apa meg a másik karom alatt megragadott és úgy emeltek fel: összeölelkeztünk, egy formás kis kört alkottunk.<o>></o>>
Erre mondtam én mindig:<o>></o>>
– Csináljunk családot!<o>></o>>
Meg hogy:<o>></o>>
– Most mi vagyunk a család!<o>></o>>
És akkor egyszer csak számolni kezdtük a napokat: apa még hármat alszik itthon, apa még kettőt alszik itthon, apa még egyet alszik itthon. Végül pedig:<o>></o>>
– Mire felébredsz reggel, kicsim, apa már nem lesz itthon!<o>></o>>
És úgy is lett.<o>></o>>
Aznap este még egyszer összeölelkeztünk, apa a vállamon sírt és csak azt ismételgette, hogy mennyire szeret.<o>></o>>
– Mikor jön haza? – kérdeztem anyától.<o>></o>>
– Mire apa hazajön, te már négyéves leszel – mondta.<o>></o>>
Másnap reggel, amikor felébredtem, apa már nem volt itthon. Anya egyedül vitt el a bölcsibe, egyedül jött el értem és egész délután is csak ő volt otthon velem.<o>></o>>
Hinni akarom, hogy apa nem azért ment el tőlünk, mert nem szeret már minket. Ezt hinni akarom!<o>></o>>
A csúnya katona bácsik nem engedik, hogy velem legyen, miattuk kellett olyan messzire utaznia, hogy annál messzebbre már nem utazhat itt senki.<o>></o>>
Elvitték tőlem, most így már nem lehetünk család, nem csinálhatunk családot, szomorúbb lett minden körülöttem.<o>></o>>
Valaki hiányzik az otthonunkból, valaki nem ad nekem puszit este, valaki nem szeretget meg mindig, mint korábban... Az én apám most nincs velem, az én apám katona.<o>></o>>
Nem lehet velem, mert neki most ott kell élnie velük.<o>></o>>
De én várom, akkor is, ha tudom, hogy csak nagyon sokára lesz ismét velem. Várom, ha négyéves leszek is már, mire visszatér.

Szabó Palócz Attila<o></o>
Amikor a Mókuska meglátta Orsi őzikéjét az óvoda udvarán, ahogy ott szögdécselt a padok és a gyerekek között, örömében a fejéhez kapott:<o></o>
– Milyen jó, hogy mind a ketten eljöttetek, így most legalább hármasban játszhatunk!<o></o>
– Gyere velünk, Mókuska – mondta Orsi –, épp ide indultunk a homokozóba.<o></o>
–Elárulnád nekem, Orsi, hogy hívják az őzikédet? – kérdezte a Mókuska.<o></o>
– Ő az én Bambim, a Bambikám... Bambi a neve.<o></o>
– Mintha hallottam volna már valahol ezt a nevet... – szólt ismét a Mókuska.<o></o>
– Az könnyen meglehet – vonogatta a vállát Orsi –, hiszen ez egy nagyon szép név, egyáltalán nem csodálkoznék rajta, ha mások is így neveznék el az őzikéiket!<o></o>
– Hát – szólt a Mókuska –, nekem őzikém ugyan nincs, de azért van ám nekem is egy barátom, egy játszótársam, aki mindenhová velem szokott jönni.<o></o>
– Ki az? Ki az? Ki az? – ujjongott ugrándozva Bambi.<o></o>
Mókuska a zsebébe nyúlt és egy picike, nagyon-nagyon kicsike macikát húzott elő belőle.<o></o>
– Ő az én macikám, de nevet még nem adtam neki... Orsi, szerinted lehet egy macikát is Bambinak nevezni?<o></o>
Orsi nagyon elgondolkodott, nem igazán tetszett neki az ötlet.<o></o>
– Nem tudom, Mókuska – mondta végül –, én úgy tudom, hogy a Bambi név leginkább az őzikékre illik.<o></o>
Mókuska óvatosan, nagyon ügyelve arra, hogy be ne piszkítsa a macika ruháját, odaültette kis barátját a homokozó szélére. Orsinak hirtelen felcsillant a szeme és nagy örömmel odaugrott eléjük.<o></o>
– Nem is kell, Mókuska! – nevetett. – Miért is adnál neki új nevet? Nem kell elnevezned a kis barátodat... Hiszen a Macika az már magában is egy nagyon szép név.<o></o>
– Szép, szép... – tűnődött a Mókuska. – Valóban szép...<o></o>
– Macika, figyelj rám – mondta Orsi –, mostantól fogva a te neved: Macika!<o></o>
– Jaj, Orsi – ujjongott ezúttal Macika –, köszönöm szépen, hogy ilyen szép nevet találtál nekem!<o></o>
– Ugyan már, semmiség – mosolygott Orsi.<o></o>
– Bambi, ugye neked is tetszik ez a név? – kérdezte a Mókuska.<o></o>
– Igen, igen, igen! Szerintem is nagyon szép nevet kapott a Macika! – mondta Bambi, miközben a lábával már a homokban kaparászott. – Úgy szeretnék most szaladgálni, futkározni egy nagyot – tette még hozzá.<o></o>
– Hát rajta, Bambikám – bíztatta Orsi. – Mire vársz? Futkározz, ahogy csak a kedved tartja!<o>></o>
Bambi egy pillanatra megtorpant:<o></o>
– De egyedül? – kérdezte.<o></o>
– Hát, én most inkább homokozni szeretnék – mondta Orsi. – De ha te futkározni akarsz, csak menjél nyugodtan.<o></o>
– Nem tart velem senki sem? – kérdezte Bambi.<o></o>
– Tudod, Bambi – válaszolta Orsi –, az igazán jó játékok olyanok, amelyekben mindenki a kedvét leli...<o></o>
Bambi egy pillanatra mintha nem értette volna a dolgot, magasra emelt fejjel és kinyújtott nyakkal töprengett a hallottak értelmén, bár már az első hallásra is érezte, hogy Orsi most valami nagyon okos, bölcs dolgot mondott.<o></o>
– És te most nem lelnéd örömed a futkározásban, ugye? – kérdezte később.<o></o>
– Homokvárat akarsz építeni? – érdeklődött Mókuska.<o></o>
– Talán homokvárat is építhetnénk – kezdte Orsi –, de én inkább egy vonatot szeretnék. Ott a homokozó sarkában lehetne a vasútállomás...<o></o>
– Igen, igen, azt majd én megépítem – ujjongott Macika.<o></o>
– Én meg ezzel a kis létrával síneket formázok a homokból – kapcsolódott be a tervezésbe Mókuska. – Bambi, te meg csináld meg a mozdonyt és a vagonokat!<o></o>
– Egy egész hosszú szerelvényt építek – helyeselt Bambi.<o></o>
– Én meg egy egészen nagy pályaudvart – tette hozzá Macika.<o></o>
Orsi megdöbbenten állt a homokozó szélén:<o></o>
– És én kimaradok ebből a játéból? – kérdezte félig már el is pityeredve.<o></o>
– Nem maradsz ki, dehogy is maradhatnál ki – mondta Mókuska –, te fogsz utazni a vonaton!<o></o>
– Hurrá! Orsi fog utazni a vonaton, amit majd én építek neki! Hurrá! – kiabált Bambi, aki addigra már nyakig homokos lett.<o></o>
– Hova szeretnél utazni, Orsi? – kérdezte Mókuska.<o></o>
– Én legszívesebben apához utaznék, de apa most nagyon messze van, olyan hosszú vasútvonalat itt a homokozóban nem építhetünk...<o></o>
– Hol van Orsi apája? – kérdezte Macika halkan.<o></o>
– Elvitték a csúnya, gonosz katona bácsik – súgta oda neki Mókuska.<o></o>
Bambi szomorú képet vágott:<o></o>
– Mi lesz most a mi játékunkkal, amelyikben mindannyian a kedvünket leljük?<o></o>
Orsi nyelt egy nagyot:<o></o>
– Semmi. Ugyanazt játsszuk tovább! Építünk apának egy vonatot, hogy ha a katona bácsik elengedik majd, hazajöhessen hozzám és anyához. Tudom, hogy ő is örülne ennek... És, hogy a kedvét lelné benne.

Gryllus Vilmos előadásában gyermekeim 3 kedvenc dala. Érdemes meghallgatni párszor, aztán együtt énekli majd a család...
Ajánlom figyelmetekbe a Somvirággal, kakukkfűvel c. dalocskát, sokkal jobb,mint a címe sejteti...

Szabó Palócz Attila<o></o>
Bambi odaült az ágy szélére, a kezébe vette a mesekönyvet, amit Mókuska választott ki arra az estére és hangosan, szótagolva olvasni kezdte:<o></o>
– Hol volt, hol nem volt, a világ kezdetén innen, vagy még azon is túl...<o></o>
Macika akkor már édesen szendergett, mit sem törődve a többiek szórakozásával. Csak akkor nyitotta fel fálárbocra engedett szemét, amikor Orsi lépett be a szobába. Egy élénk színekben pompázó, műanyag tálalóasztalkán négy bögre gőzölgő teát hozott, hogy megvendégelje a barátait.<o></o>
– Mókuska, te melyik bögréből kéred? – kérdezte Orsi.<o></o>
– Én a zöldből szeretném – hangzott a határozott válasz.<o></o>
– A piros akkor az enyém lehet? – kérdezte Bambi.<o></o>
– Persze, Bambikám – nyújtotta oda neki Orsi a piros bögrét --, abból ihatod meg a teádat, amelyik neked a legjobban tetszik.<o></o>
Mókuska a meleg bögrét az ölébe vette és az ujjait melengette rajta, miközben a forró, gőzölgő teát szagolgatta.<o></o>
– Tudjátok – mondta később eltöprengve –, a teának én leginkább az illatát szeretem. Persze, jó melegen kortyolgatni is nagyon finom, de az illata... Igazából az illatában van a legnagyobb élvezet.<o></o>
– Én azért sohasem érném be csak az illatával – válaszolt Orsi. – Ezeket a teákat apa küldi nekem nagyon messziről, ahová a csúnya, gonosz katona bácsik elhurcolták tőlem, és minden egyes kortyban ott érzem azt a szeretetet, amivel engem apa most is magához ölelne, ha mellettem lehetne...<o></o>
A többiek mind elgondolkodtak, Bambi pedig nagyon gyorsan meg is kóstolta, hogy milyen ízű is az a szeretet, amivel apa Orsit szeretné magához ölelni. Ám Bambi elsiette a dolgokat, a tea még túl forró volt ahhoz, hogy inni lehessen és alaposan megégette kis őzikenyelvét.<o></o>
– Bambikám, Bambikám – figyelmeztette Orsi, amikor az őzike feljajdult –, előbb meg kellett volna fújnod...<o></o>
Bambi még egy kis ideig sziszegett, de Mókuska gondolatai ekkor már nagyon messze jártak, s még ez a forró közjáték sem tudta kizökkenteni az imént megkezdett témából.<o></o>
– Figyelj csak, Orsi – kezdte később –, én úgy gondolom, hogy ugyanaz a szeretet a tea illatában is érezhető...<o></o>
Orsi az orrához emelte a saját bögréjét és nagy gonddal szagolgatni kezdte. Kicsit fintorgott, majd egyre inkább valamiféle kedves mosoly uralkodott el az arcán.<o></o>
– Hallod, Mókuska – szólalt meg hirtelen a nagy szagolgatás közepette –, nem is mondasz te butaságot... Érzed ezt az illatot?<o></o>
Mókuska széles mozdulatokkal, olyan komoly arckifejezéssel, amilyet csak a felnőttektől leshetett el, amikor azok valami nagyon fontos döntések meghozatalára készülődnek, ismét belelógatta orrát a saját bögréjébe.<o></o>
– Persze, hogy érzem – bökte ki rövid habozás után.<o></o>
– Szagolgasd csak – suttogta Orsi –, figyeld, milyen szépeket mesélnek ezek az illatok. Apa most felém fordul és rámmosolyog... És... És az arcán ott érzem ebben az illatban a bajszát és a szakállát is, amit a csúnya, gonosz katona bácsik miatt le kellett borotválnia... Az én arcomon pedig egy hatalmas nagy puszi csattan, amit apától kapok...<o></o>
Bambi csodálkozva hallgatta, ahogy Orsi elmesélte nekik, hogy mi mndent érez egy bögre tea illatában. Szagolgatta ugyan ő is a saját bögréjét, de még mindig inkább a leforrázott nyelvével volt elkeveredve.<o></o>
– Milyen szép... – súgta Macika nagyon halkan, nehogy kizökkentse Orsit az álmodozásból.<o></o>
Egy ideje már ő is tágra nyílt szemmel hallgatta a többiek beszélgetését, s esze ágában sem volt újra álomba szenderülni.<o></o>
– Kaphatok én is egy teát? – kérdezte.<o></o>
– Természetesen – válaszolta Orsi –, rólad sem feledkeztem meg, neked is hoztam egy bögrével.<o></o>
– Tudjátok – szólt ismét Macika –, én is szeretném érezni ezeket a gyönyörű illatokat.<o></o>
Orsi már adta is a lila bögrét, s Macika sem habozott utána nyúlni.<o></o>
– Ne elégedj meg az illatával – biztatta Orsi –, kóstold meg az ízét is, hiszen minden egyes cseppjében egy hatalmas adag kimondhatatlanul nagy szeretet úszkál... Én már iszom is!<o></o>
És tényleg: Orsi rögvest egy hatalmasat kortyolt a saját bögréjéből és miután lenyelte, a szájában a nyelvével még sokáig játszadozott, szinte kacérkodott az ízekkel. Már mesélte is:<o></o>
– Ebben a cseppben azt érzem, hogy apa a vállára kap és felemel, hancúrozni szeretne velem... A kezével a hajamat simogatja és kedvesen magához szorít... Ahogy odasimulok hozzá, a testemen érzem a szívdobogását...
<!--[if !supportEmptyParas]-->

****fejleszto foglalkozas <o></o>
Jatekok paddal<o></o>
Nagymozgasok: padgyakorlatok<o></o>
(dinamiktts egyensuly, szem-lab koordinacio, kinesztetikus erzek. terpercepcifjejlesztese)<o></o>
• Padra fel- es lelepes.<o></o>
• Padon es merevito gerendajan egyensulyozo jaras. nehezitve babzsakok atlepesevel, ki-feszitett zsinor alatt atbujassal.<o></o>
• Terpeszallas, pad a labak kozott, igy haladas elore. illetve hatrafele.<o></o>
• Ulesben, hasonfekvesben csuszas a padon.<o></o>
• Lepegetes egyszerre ket egymassal parhuzamos padon, terpeszben jarassal, majd fel-valtva a keL padon cikk-cakkban jarassal.<o></o>
Padon arnyek- os tukorjatek<o></o>
(testsema, lateralitas, vizualis- es terpercepcio, egyensulyerzekfejlesztese)<o></o>
Ket egymassal parhuzamos padon 1-1 gyermek lepeget es kulonbozo mozgasokat vegez ugy. hogy egyikuk hattal van tarsanak, s ,,arnyekkent" ugyanolyan iranyu mozgasokat vegez, vagy egymassal szemben tukormozgasokal vegeznek.<o></o>
Padfoglalo jatek<o></o>
Jaras a padok koriil es kozott zenere. Amikor a zene elhallgat, le kell iilni mlndlg mas-mas padra, mas testhelyzetben (peldaul lovagloules, guggolas, terdeles. ules ke-resztbe tett labbal, iiles: bal kez csipon -jobb kez jobb terden, torokules).<o></o>
Koronghalaszat<o></o>
(Dinamikus egyensuly, szem-kez koordinacid, terpercepcio fejlesztese.) Egy pad korul, elerheto tavolsagban korongokat szorunk el. A gyerekeknek ugy- kell eze-ket a ..halacskakat" megfogni, hogy kozben ne esseneka vizbe". A kiindulo testhelyzet lehet guggolas, terdeles, hasonfekves, torokules.<o></o>
Korongkirako<o></o>
(formaerzek, figyelem. szem-kez koordinacio fejlesztese)<o></o>
Papirra rajzolt formakat kapnak a gyerekek - sematikus, egyszeru vonalas rajzok -, s a vonalakra korongokat raknak pontosan sorban. A formak lehetnek: haz, virag, ablak. csigavonal, hullam, betuformak (T, K, L, O, F, Z, V. X). szamok.<o></o>

Gryllus Vilmos

D A L O K 2
01_gryllus_vilmos_-_hallgatag_erdo
02_gryllus_vilmos_-_harkaly_kopogtat-
03_gryllus_vilmos_-_mokus_mokus
04_gryllus_vilmos_-_borz-
05_gryllus_vilmos_-_a_vadasz_es_a_roka
06_gryllus_vilmos_-_ragyogokek_szalakota-
07_gryllus_vilmos_-_hangyak-
08_gryllus_vilmos_-_pokcsalad-
09_gryllus_vilmos_-_szuros_gomboc-
10_gryllus_vilmos_-_macska_jar_a_kert_alatt-
11_gryllus_vilmos_-_fustifecskek-
12_gryllus_vilmos_-_kemeny_tetejen-
13_gryllus_vilmos_-_a_mi_diofank-

Gryllus Vilmos
Dalok 2 folytatás

14_gryllus_vilmos_-_oszi_falevel-
15_gryllus_vilmos_-_jegeso-
16_gryllus_vilmos_-_Elet a toban.
17_gryllus_vilmos_-_a_teknosbeka-
18_gryllus_vilmos_-_karokatona-
19_gryllus_vilmos_-_bekavacsora-
20_gryllus_vilmos_-_siklo-
21_gryllus_vilmos_-_szinvilag-
22_gryllus_vilmos_-_kutyat_kerek-
23_gryllus_vilmos_-_kis_tucsok-

Szabó Palócz Attila
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--><o></o>
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--><o></o>
tevét eszek

Detre-Garas-Szabó-Széles - A csodálatos mesevilág I.

1CD:

01 Beköszöntő 0:49
02 Sosevolt király bánata 5:45
03 Mese a kis púpos lányról 6:05
04 Gergő juhász kanala 5:28
05 A szalmaszál, a parázs, meg a babszem 4:30
06 A felfuvalkodott béka 1:16
07 Icinke-picinke 1:14
08 A macska meg az egér barátsága 6:48
09 A kisgömbőc 4_08
10 Két gyertya 7:15
11 Téli mese 1:06
12 A teáskanna 5:10
13 A dió 3:29
14 A didergő király 6:10
15 A libák és a róka 3:36
16 Mátyás király meg az igazmondó juhász 6:11
17 A lusták lustája 7:06

Mátyás mesék 1

Mátyás mesék 2

disney songs Louis Armstrong 1

disney songs Louis Armstrong 2