A világ számos országában meghonosodott az angolszász eredetű ünnep, a Halloween.
Az elnevezés az angol All Hallows' Eve kifejezés rövidülése, magyarul mindenszentek előestéjét jelenti, és valószínűleg kelta eredetű. A keltáknál ekkor, az őszi napéjegyenlőség és a téli napforduló között félidőben ünnepelték az újévet.
Kezdődött az év "sötétebb" fele, amikor egyszerre hódoltak a Napisten és a Holtak Ura előtt. A kelta papok, a druidák hite szerint az év legmágikusabb napján a halottak lelke szabadon járhat az élők között, és hogy e kósza lelkek ne az élők testét foglalják el, a házakban ilyenkor kioltották a tüzet, és hátborzongató ruhákban próbálták elijeszteni a holtakat. Áldozatokat is bemutattak, hogy kiengeszteljék a nyugtalan lelkeket.
Az ünnep a kereszténység felvétele után átalakult, mindenszentekhez és halottak napjához kapcsolódott. A középkori hiedelmek szerint a mindenszenteket megelőző nap végezték üzelmeiket a boszorkányok és varázslók, mert ilyenkor a szellemi és a fizikai világ érintésnyire kerül egymástól. A 8. századtól terjedt el az a hiedelem, hogy a torz vonásokkal "ékesített" lámpások megvédik az utazókat a rossz szellemektől.
A halloween a 19. század közepétől honosodott meg Amerikában, amikor a nagy írországi éhínség elől százezrek vándoroltak ki a Zöld Szigetről az óceánon túlra, akik magukkal vitték szokásaikat, legendáikat is.
A mindenszenteket megelőző nap mára elvesztette eredeti jelentését, de a kereskedők számára igencsak jelentős maradt. Az üzletek kirakatait az ünnep jelképei díszítik. Több országban a televíziók a kóbor lelkek éjszakáján horrorfilm-maratont sugároznak. A halloween ma főként a gyerekek képzeletét ragadja meg. Különféle jelmezeket öltenek, lámpásokat készítenek a kivájt tökökből, és házról házra vándorolva "rémisztő" fenyegetésekkel édességeket és gyümölcsöt úgymond "zsarolnak" ki. A felnőttek számára is rendeznek jelmezes partikat, tartanak felvonulásokat, a mulatság pedig éjszakai bárokban folytatódik egészen hajnalig.
Napjainkban Magyarországon is egyre népszerűbbek a ház elé vagy ablakokba kitett töklámpások. Újabban halloween-programokat és partikat szerveznek. Néhány kísérteties hangulatú helyen boszorkányok szolgálják fel az italokat. A szellemek éjszakáján a borzongás szerelmesei a legkülönfélébb maszkokat öltik magukra, a gyerekeknek futó- és jelmezversenyt rendeznek.
Az ünnep alkalmából a Fővárosi Állatkert is készül halloween-programokkal a gyermekek számára.
„Nemcsak a kedvezmények, hanem a programok miatt is érdemes eljönni. Kedden Halloween Családi Játszóház lesz a Varázshegy, azaz a Nagyszikla belsejében, ahol családi tökfaragás, arcfestés, kézműves foglalkozás és sokféle izgalmas ügyességi játék várja a családokat” - mondta Hanga Zoltán, a Fővárosi Állatkert szóvivője.
Néhány településen töklámpás-szépségversenyt szerveznek, a Hősök terén idén is volt október utolsó szombatján Töklámpás Fesztivál, amely jótékonysági esemény is egyben. A budapesti gyermekvasúton október utolsó hétvégéjén és tegnap Halloween Expressz indult a jelmezbe bújt gyerekek számára.
Az elnevezés az angol All Hallows' Eve kifejezés rövidülése, magyarul mindenszentek előestéjét jelenti, és valószínűleg kelta eredetű. A keltáknál ekkor, az őszi napéjegyenlőség és a téli napforduló között félidőben ünnepelték az újévet.
Kezdődött az év "sötétebb" fele, amikor egyszerre hódoltak a Napisten és a Holtak Ura előtt. A kelta papok, a druidák hite szerint az év legmágikusabb napján a halottak lelke szabadon járhat az élők között, és hogy e kósza lelkek ne az élők testét foglalják el, a házakban ilyenkor kioltották a tüzet, és hátborzongató ruhákban próbálták elijeszteni a holtakat. Áldozatokat is bemutattak, hogy kiengeszteljék a nyugtalan lelkeket.
Az ünnep a kereszténység felvétele után átalakult, mindenszentekhez és halottak napjához kapcsolódott. A középkori hiedelmek szerint a mindenszenteket megelőző nap végezték üzelmeiket a boszorkányok és varázslók, mert ilyenkor a szellemi és a fizikai világ érintésnyire kerül egymástól. A 8. századtól terjedt el az a hiedelem, hogy a torz vonásokkal "ékesített" lámpások megvédik az utazókat a rossz szellemektől.
A halloween a 19. század közepétől honosodott meg Amerikában, amikor a nagy írországi éhínség elől százezrek vándoroltak ki a Zöld Szigetről az óceánon túlra, akik magukkal vitték szokásaikat, legendáikat is.
A mindenszenteket megelőző nap mára elvesztette eredeti jelentését, de a kereskedők számára igencsak jelentős maradt. Az üzletek kirakatait az ünnep jelképei díszítik. Több országban a televíziók a kóbor lelkek éjszakáján horrorfilm-maratont sugároznak. A halloween ma főként a gyerekek képzeletét ragadja meg. Különféle jelmezeket öltenek, lámpásokat készítenek a kivájt tökökből, és házról házra vándorolva "rémisztő" fenyegetésekkel édességeket és gyümölcsöt úgymond "zsarolnak" ki. A felnőttek számára is rendeznek jelmezes partikat, tartanak felvonulásokat, a mulatság pedig éjszakai bárokban folytatódik egészen hajnalig.
Napjainkban Magyarországon is egyre népszerűbbek a ház elé vagy ablakokba kitett töklámpások. Újabban halloween-programokat és partikat szerveznek. Néhány kísérteties hangulatú helyen boszorkányok szolgálják fel az italokat. A szellemek éjszakáján a borzongás szerelmesei a legkülönfélébb maszkokat öltik magukra, a gyerekeknek futó- és jelmezversenyt rendeznek.
Az ünnep alkalmából a Fővárosi Állatkert is készül halloween-programokkal a gyermekek számára.
„Nemcsak a kedvezmények, hanem a programok miatt is érdemes eljönni. Kedden Halloween Családi Játszóház lesz a Varázshegy, azaz a Nagyszikla belsejében, ahol családi tökfaragás, arcfestés, kézműves foglalkozás és sokféle izgalmas ügyességi játék várja a családokat” - mondta Hanga Zoltán, a Fővárosi Állatkert szóvivője.
Néhány településen töklámpás-szépségversenyt szerveznek, a Hősök terén idén is volt október utolsó szombatján Töklámpás Fesztivál, amely jótékonysági esemény is egyben. A budapesti gyermekvasúton október utolsó hétvégéjén és tegnap Halloween Expressz indult a jelmezbe bújt gyerekek számára.
