Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke Kanadába látogatott a héten Latorcai Csaba helyettes államtitkár kiséretében és interjút adott lapunknak. Göllner András, a Kanadai Magyar Demokratikus Charta alapítója beszélgetett Heisler Andrással Ottawában.
A Mazsihisz elnöke elmondta, hogy már volt korábban Kanadában – nővére itt él hosszú évtizedek óta – de ezuttal a magyar Miniszterelnökségtől kapott egy felkérést, hogy a helyettes államtitkárral vegyen részt egy öt napos körutazásban, amely során találkozhat kanadai szövetségi vezetőkkel – többek között a kanadai Miniszterelnöki Hivatalban – valamint helyi zsidó és egyéb vallási szervezetekkel.
Heisler András elmondta, hogy körülbelül százezerre tehető a magyar zsidók száma. “Magyarországon mindig egy nagyon erős zsidó közösség volt. Sok mindent adott a világ zsidóságának. A háború előtt 800 ezer zsidó volt Magyarországon. Ebből 600 ezer elpusztult a háborúban, 440 ezren Auschwitzban. Így maradt kétszázezer, de háború után nagyon sokan vagy nem jöttek vissza, vagy visszajöttek és aztán elmentek. Nagyon sokan jöttek Kanadába”–jegyezte meg a Mazsihisz elnöke.
“Ez a százezer zsidó nem homogén. Rengeteg irányzat van Magyarországon”–tette hozzá.
Az interjúban Göllner András rákérdezett a Mazsihisz költségvetésének alakulására, az állami támogatásokra és utalt arra, hogy Kanadában nem éri pénzügyi, sem pedig egyéb hátrány azokat a civil szervezeteket és aktivista csoportok, amelyek bírálják az éppen regnáló hatalmat, jelezve, hogy ugyanez nem mondható el az Orbán kormányról. Továbbá rákérdezett az egyre nagyobb elvándorlásra és az emigrációs vágyra, ami a fiatal magyarok között tapasztalható leginkább.
“A magyarországi zsidók rendkívül szorosan kötődnek Magyarországhoz, a magyar kultúrához és a magyar tájhoz”–mondta a Mazsihisz elnöke és jelezte, hogy aránylag kevesen aliyáznak. “Amiről beszélt most Ön, az szerintem nem specifikus a zsidókra, hanem egy nagyon veszélyes országos jelenség. Alapvetően gazdasági motiváltságú ez. Ez a fajta elvándorlás nem politikailag, hanem gazdaságilag motivált”–tette hozzá.
“De az Orbán kormány azt hírdeti, hogy Magyarország jobban teljesít és hogy Magyarország Európa sikersztorija. Akkor hogyan lehet, hogy 600 ezer ember elmegy egy ilyen sikeres országból?”–reagált a Charta vezetője.
Heisler András szerint a fiataloknak különösen nehéz elhelyezkedni és kifizethető lakást szerezni, de hangsúlyozta, hogy szerinte gazdasági és nem politikai okai vannak a magyarok migrációjának.
Az emkékezetpolitikájával folytatódott az interjú.
“Idén van a hetvenedik évfordulója Auschwitz felszabadításának. Ez egy fontos alkalom, hogy oda figyeljünk arra, hogy az a helyzet ami egyszer kialakult Magyarországon, az a gyűlölet ne ismétlődhessen meg”–mondta Göllner András, a Holokausztra és a 600 ezer magyar zsidó áldozatra utalva. “Évekig Magyarország nagyon lagymatag tagja volt az International Holocaust Remembrance Alliance-nak. Aztán később, főleg külső kritikákra reagálva – például Elie Wiesel visszaadta az Orbán kormánynak a kitüntetését – úgy döntött a kormány, hogy ennek az IHRA-nak – pont a hetvenedik évfordulóban – szeretne az elnöke lenni. Itt vagyunk a hetvenedik évfordulóban és nagyon sok szép dolog történik itt Kanadában, amelyet a magyar kormány helyi képviselője – Ódor Bálint – rendez. De egyre több embernek böki a szemét az, hogy amit a magyar kormány oda haza gyakorol, az nem egyezik meg azzal, amelyet külföldön prédikál”–mondta Göllner András és példaként hozta fel, hogy adófizetői pénzből Hóman Bálintnak szobrot állítanak, vagy Szakály Sándor, a magyar kormány hivatalos történésze horthyist katonákkal ünnepel Torontóban, vagy éppen xenofób előadásra készül Kanada legnépesebb városában.
A Charta alapítója szerint ezzel a kormány effektíve “megcsúfolja az áldozatok fájdalmát.”
“Ön mit érez, amikor ilyeneket hall?”–tette fel a kérdést A Mazsihisz elnökének.
“Mindig meg kell próbálni higgadtan reagálni a dolgokra és így is szoktunk reagálni. Azzal együtt próbálunk esetenként kőkeményen és mindig következetesen válaszolni. A Mazsihisz alapvetően egy érdekvédelmi szervezet. A magyarországi zsidóság érdekeit és fejlődését, illetve továbbélését biztosítsa. Nagyon sokan elvárják tőlünk, hogy egy fajta ellenzéki szerepet vállaljunk. Nem, nekünk nem ez a feladatunk. Nekünk az érdekvédelem a feladatunk. Ha tudunk, akkor lehetőség szerint kooperálnunk kell a kormánnyal, a mindenkori hatalommal, most az Orbán kormánnyal”–mondta Heisler András. “Vannak kérdések, amiben viszont nem szabad nekünk semmilyen engedményt tennünk”–tette hozzá.
“El tudok mondani rengeteg olyan pozitív dolgot a magyar kormányról, ami Európában is – a zsidó vonatkozásban – egészen kiválló. A mi miniszterelnökünk – Orbán Viktor – egy remek beszédet mondott a zsidók Világkongresszusán. Zéró toleranciáról beszélt és az antiszemitizmus ellen”–mondta a Mazsihisz elnöke.
Göllner András viszont jelezte: “Orbán Viktor arról is híres, hogy kijelentette: ne arra figyeljünk, hogy mit mondok, hanem arra, hogy mit csinálok. Itt van az összeférhetetlenség. Olyan dolgokat csinál, ami nem fér össze azzal amit mond. Hogy ha egy kanadai miniszterelnöknekaz országos történésze – bár itt nincs is ilyen – elmegy egy másik országba és azokkal ünnepel, akik a zsidóság ellen gyűlöletet szítottak, úgy ki lenne rúgva helyéről, mint a sicc.”
“Nem lehet egyetlen egy kivételt sem tenni a gyűlölet irányába”–tette hozzá a Charta szóvívője.
Heisler András beszélt a zsinagógák felújításáról, illetve a temetők megmenteséréről. Ugyanakkor jelezte, hogy az emlékezetpolitika továbbra is gondot és konfliktust jelent.
A beszélgetés a továbbiakban kitért még a menekültválságra, valamint arra is, hogy a Fidesz megszavazta, hogy a szélsőjobboldali Jobbik képviselője – Duró Dóra – legyen a parlament kultúráért és oktatásért felelős bizottság elnöke.
A Mazsihisz elnöke elmondta, hogy már volt korábban Kanadában – nővére itt él hosszú évtizedek óta – de ezuttal a magyar Miniszterelnökségtől kapott egy felkérést, hogy a helyettes államtitkárral vegyen részt egy öt napos körutazásban, amely során találkozhat kanadai szövetségi vezetőkkel – többek között a kanadai Miniszterelnöki Hivatalban – valamint helyi zsidó és egyéb vallási szervezetekkel.
Heisler András elmondta, hogy körülbelül százezerre tehető a magyar zsidók száma. “Magyarországon mindig egy nagyon erős zsidó közösség volt. Sok mindent adott a világ zsidóságának. A háború előtt 800 ezer zsidó volt Magyarországon. Ebből 600 ezer elpusztult a háborúban, 440 ezren Auschwitzban. Így maradt kétszázezer, de háború után nagyon sokan vagy nem jöttek vissza, vagy visszajöttek és aztán elmentek. Nagyon sokan jöttek Kanadába”–jegyezte meg a Mazsihisz elnöke.
“Ez a százezer zsidó nem homogén. Rengeteg irányzat van Magyarországon”–tette hozzá.
Az interjúban Göllner András rákérdezett a Mazsihisz költségvetésének alakulására, az állami támogatásokra és utalt arra, hogy Kanadában nem éri pénzügyi, sem pedig egyéb hátrány azokat a civil szervezeteket és aktivista csoportok, amelyek bírálják az éppen regnáló hatalmat, jelezve, hogy ugyanez nem mondható el az Orbán kormányról. Továbbá rákérdezett az egyre nagyobb elvándorlásra és az emigrációs vágyra, ami a fiatal magyarok között tapasztalható leginkább.
“A magyarországi zsidók rendkívül szorosan kötődnek Magyarországhoz, a magyar kultúrához és a magyar tájhoz”–mondta a Mazsihisz elnöke és jelezte, hogy aránylag kevesen aliyáznak. “Amiről beszélt most Ön, az szerintem nem specifikus a zsidókra, hanem egy nagyon veszélyes országos jelenség. Alapvetően gazdasági motiváltságú ez. Ez a fajta elvándorlás nem politikailag, hanem gazdaságilag motivált”–tette hozzá.
“De az Orbán kormány azt hírdeti, hogy Magyarország jobban teljesít és hogy Magyarország Európa sikersztorija. Akkor hogyan lehet, hogy 600 ezer ember elmegy egy ilyen sikeres országból?”–reagált a Charta vezetője.
Heisler András szerint a fiataloknak különösen nehéz elhelyezkedni és kifizethető lakást szerezni, de hangsúlyozta, hogy szerinte gazdasági és nem politikai okai vannak a magyarok migrációjának.
Az emkékezetpolitikájával folytatódott az interjú.
“Idén van a hetvenedik évfordulója Auschwitz felszabadításának. Ez egy fontos alkalom, hogy oda figyeljünk arra, hogy az a helyzet ami egyszer kialakult Magyarországon, az a gyűlölet ne ismétlődhessen meg”–mondta Göllner András, a Holokausztra és a 600 ezer magyar zsidó áldozatra utalva. “Évekig Magyarország nagyon lagymatag tagja volt az International Holocaust Remembrance Alliance-nak. Aztán később, főleg külső kritikákra reagálva – például Elie Wiesel visszaadta az Orbán kormánynak a kitüntetését – úgy döntött a kormány, hogy ennek az IHRA-nak – pont a hetvenedik évfordulóban – szeretne az elnöke lenni. Itt vagyunk a hetvenedik évfordulóban és nagyon sok szép dolog történik itt Kanadában, amelyet a magyar kormány helyi képviselője – Ódor Bálint – rendez. De egyre több embernek böki a szemét az, hogy amit a magyar kormány oda haza gyakorol, az nem egyezik meg azzal, amelyet külföldön prédikál”–mondta Göllner András és példaként hozta fel, hogy adófizetői pénzből Hóman Bálintnak szobrot állítanak, vagy Szakály Sándor, a magyar kormány hivatalos történésze horthyist katonákkal ünnepel Torontóban, vagy éppen xenofób előadásra készül Kanada legnépesebb városában.
A Charta alapítója szerint ezzel a kormány effektíve “megcsúfolja az áldozatok fájdalmát.”
“Ön mit érez, amikor ilyeneket hall?”–tette fel a kérdést A Mazsihisz elnökének.
“Mindig meg kell próbálni higgadtan reagálni a dolgokra és így is szoktunk reagálni. Azzal együtt próbálunk esetenként kőkeményen és mindig következetesen válaszolni. A Mazsihisz alapvetően egy érdekvédelmi szervezet. A magyarországi zsidóság érdekeit és fejlődését, illetve továbbélését biztosítsa. Nagyon sokan elvárják tőlünk, hogy egy fajta ellenzéki szerepet vállaljunk. Nem, nekünk nem ez a feladatunk. Nekünk az érdekvédelem a feladatunk. Ha tudunk, akkor lehetőség szerint kooperálnunk kell a kormánnyal, a mindenkori hatalommal, most az Orbán kormánnyal”–mondta Heisler András. “Vannak kérdések, amiben viszont nem szabad nekünk semmilyen engedményt tennünk”–tette hozzá.
“El tudok mondani rengeteg olyan pozitív dolgot a magyar kormányról, ami Európában is – a zsidó vonatkozásban – egészen kiválló. A mi miniszterelnökünk – Orbán Viktor – egy remek beszédet mondott a zsidók Világkongresszusán. Zéró toleranciáról beszélt és az antiszemitizmus ellen”–mondta a Mazsihisz elnöke.
Göllner András viszont jelezte: “Orbán Viktor arról is híres, hogy kijelentette: ne arra figyeljünk, hogy mit mondok, hanem arra, hogy mit csinálok. Itt van az összeférhetetlenség. Olyan dolgokat csinál, ami nem fér össze azzal amit mond. Hogy ha egy kanadai miniszterelnöknekaz országos történésze – bár itt nincs is ilyen – elmegy egy másik országba és azokkal ünnepel, akik a zsidóság ellen gyűlöletet szítottak, úgy ki lenne rúgva helyéről, mint a sicc.”
“Nem lehet egyetlen egy kivételt sem tenni a gyűlölet irányába”–tette hozzá a Charta szóvívője.
Heisler András beszélt a zsinagógák felújításáról, illetve a temetők megmenteséréről. Ugyanakkor jelezte, hogy az emlékezetpolitika továbbra is gondot és konfliktust jelent.
A beszélgetés a továbbiakban kitért még a menekültválságra, valamint arra is, hogy a Fidesz megszavazta, hogy a szélsőjobboldali Jobbik képviselője – Duró Dóra – legyen a parlament kultúráért és oktatásért felelős bizottság elnöke.
