Várhatóan 70 évre emelik a briteknél a nyugdíjkorhatárt, hogy a fenntarthatóság irányába navigálják a rendszert. Az éves kötelező emeléseket is visszafogják.
Hetven évre emelhetik az állami nyugdíj eléréséhez szükséges korhatárt Nagy-Britanniában a foglalkoztatási és nyugdíjügyi tárca (DWP) javaslata szerint. A fokozatos átállás értelmében a mai 30 évesek már készülhetnek arra, hogy csak 70 évesen szerzik meg a nyugdíjjogosultságot – írja a BBC. A választóvonal 1986. április elseje lenne, aki ennél később született, már biztosan később mehet nyugdíjba.
Létezik egy másik előterjesztés is, amely John Cridland kormánymegbízott nevéhez fűződik, s amely azt javasolja, hogy a 45 év alattiak kötelezően húzzanak le még egy munkásévet, és csak 68 évesen tehessék majd le a lantot. Most még 65-66 évesen is nyugdíjba lehet menni, de ez a lehetőség kifutó rendszerben 2020-ig megszűnik. Cridland szerint a 68-as sem lenne a végső korhatár, azt egy évtizedenként lehetne emelni, de legfeljebb egy évvel. A korhatár előtti nyugdíjazások, a kivételezések viszont teljesen megszűnnének. Mindkét verzió legalább hatmillió dolgozót érint kedvezőtlenül.
E két változat közül kell döntenie májusig a brit törvényhozásnak. Bármelyiket választják is, a 70 éves általános és kötelező nyugdíjkorhatárt 2054-ig mindenképpen el kell érni – derül ki a kormány társadalombiztosítási háttérintézményének (GAD) számításaiból. A „70-es” forgatókönyvnél azzal számoltak, hogy aki nyugdíjba megy, annak még átlagosan húsz éve lehet hátra, azaz közel 90 éves korukig még utalni kell nekik a nyugdíjat.
A szigetországban is belátták, hogy jelenlegi formájában nem fenntartható az állami nyugdíjrendszer, mivel a járandóság értékét folyton emelni kell, miközben egyre nő a nyugdíjasok aránya a teljes társadalmon belül, egyfelől azért, mert egyre kevesebb a járuléktermelő, másfelől pedig azért, mert a várható élettartam is nő – szerencsére.
A GAD számításai szerint sürgősen újra kell hangolni a korhatárokat: amíg a 68 évet a hatályos nyugdíjtörvény értelmében 2044-ben kellene elérni, ezt a dátumot 16 évvel korábbra, 2028-ra kellene előrehozni. Ez az intézkedés azonban már az 50 pluszos korosztályt is rendkívül kedvezőtlenül érintené. Steve Webb korábbi nyugdíjügyi miniszter élesen kritizálta ezt az elképzelést, mondván: ez szembemegy a parlament szándékával, és egyértelműen a pénzügyminisztérium szempontjait nézi.
Nemcsak a korhatárnál, hanem a nyugdíjak megállapításánál is változások lesznek. A következő parlamenti ciklusban várhatóan megszüntetik a hármas szabályt, amely szerint a nyugdíjakat vagy az átlagos béremeléssel, vagy az inflációval, vagy fixen 2,5 százalékkal emelik attól függően, melyik közülük a legmagasabb érték. Ha a béremelésekhez igazítanák a korrekciót, akkor a nyugdíjkiadások a mai, GDP-arányosan 6,7 százalékról 5,9 százalékra csökkennének, igaz, csak 2066-ra.
Megtoldják egy százassal a kötelező órabért
Április elsejétől emelik Nagy-Britanniában a minimálbért. A kötelezően fizetendő órabér a 25 évnél idősebb dolgozóknál a múlt októberi 7,20 fontról 7,50 fontra, mai árfolyamon 2670 forintra nő.
Ez kerek százforintos emelésnek felel meg. A leggyengébben fizetett 16-17 éves korosztálynál 5 pennyvel 4,05 fontra igazítják a minimális órabér szintjét. A kötelező béremelés alól kivételt képeznek az önfoglalkoztatók, a besegítő családtagok, a háztartásbeliek, az önkéntesek és a vállalatigazgatók, utóbbiakra más szabályok vonatkoznak. Az önfoglalkoztatók számára rossz hír, hogy jövő évtől a tb-járulékukat fokozatosan közelítik az állami szférában dolgozókéhoz – a társadalmi szolidaritásra hivatkozva.
Hetven évre emelhetik az állami nyugdíj eléréséhez szükséges korhatárt Nagy-Britanniában a foglalkoztatási és nyugdíjügyi tárca (DWP) javaslata szerint. A fokozatos átállás értelmében a mai 30 évesek már készülhetnek arra, hogy csak 70 évesen szerzik meg a nyugdíjjogosultságot – írja a BBC. A választóvonal 1986. április elseje lenne, aki ennél később született, már biztosan később mehet nyugdíjba.
Létezik egy másik előterjesztés is, amely John Cridland kormánymegbízott nevéhez fűződik, s amely azt javasolja, hogy a 45 év alattiak kötelezően húzzanak le még egy munkásévet, és csak 68 évesen tehessék majd le a lantot. Most még 65-66 évesen is nyugdíjba lehet menni, de ez a lehetőség kifutó rendszerben 2020-ig megszűnik. Cridland szerint a 68-as sem lenne a végső korhatár, azt egy évtizedenként lehetne emelni, de legfeljebb egy évvel. A korhatár előtti nyugdíjazások, a kivételezések viszont teljesen megszűnnének. Mindkét verzió legalább hatmillió dolgozót érint kedvezőtlenül.
E két változat közül kell döntenie májusig a brit törvényhozásnak. Bármelyiket választják is, a 70 éves általános és kötelező nyugdíjkorhatárt 2054-ig mindenképpen el kell érni – derül ki a kormány társadalombiztosítási háttérintézményének (GAD) számításaiból. A „70-es” forgatókönyvnél azzal számoltak, hogy aki nyugdíjba megy, annak még átlagosan húsz éve lehet hátra, azaz közel 90 éves korukig még utalni kell nekik a nyugdíjat.
A szigetországban is belátták, hogy jelenlegi formájában nem fenntartható az állami nyugdíjrendszer, mivel a járandóság értékét folyton emelni kell, miközben egyre nő a nyugdíjasok aránya a teljes társadalmon belül, egyfelől azért, mert egyre kevesebb a járuléktermelő, másfelől pedig azért, mert a várható élettartam is nő – szerencsére.
A GAD számításai szerint sürgősen újra kell hangolni a korhatárokat: amíg a 68 évet a hatályos nyugdíjtörvény értelmében 2044-ben kellene elérni, ezt a dátumot 16 évvel korábbra, 2028-ra kellene előrehozni. Ez az intézkedés azonban már az 50 pluszos korosztályt is rendkívül kedvezőtlenül érintené. Steve Webb korábbi nyugdíjügyi miniszter élesen kritizálta ezt az elképzelést, mondván: ez szembemegy a parlament szándékával, és egyértelműen a pénzügyminisztérium szempontjait nézi.
Nemcsak a korhatárnál, hanem a nyugdíjak megállapításánál is változások lesznek. A következő parlamenti ciklusban várhatóan megszüntetik a hármas szabályt, amely szerint a nyugdíjakat vagy az átlagos béremeléssel, vagy az inflációval, vagy fixen 2,5 százalékkal emelik attól függően, melyik közülük a legmagasabb érték. Ha a béremelésekhez igazítanák a korrekciót, akkor a nyugdíjkiadások a mai, GDP-arányosan 6,7 százalékról 5,9 százalékra csökkennének, igaz, csak 2066-ra.
Megtoldják egy százassal a kötelező órabért
Április elsejétől emelik Nagy-Britanniában a minimálbért. A kötelezően fizetendő órabér a 25 évnél idősebb dolgozóknál a múlt októberi 7,20 fontról 7,50 fontra, mai árfolyamon 2670 forintra nő.
Ez kerek százforintos emelésnek felel meg. A leggyengébben fizetett 16-17 éves korosztálynál 5 pennyvel 4,05 fontra igazítják a minimális órabér szintjét. A kötelező béremelés alól kivételt képeznek az önfoglalkoztatók, a besegítő családtagok, a háztartásbeliek, az önkéntesek és a vállalatigazgatók, utóbbiakra más szabályok vonatkoznak. Az önfoglalkoztatók számára rossz hír, hogy jövő évtől a tb-járulékukat fokozatosan közelítik az állami szférában dolgozókéhoz – a társadalmi szolidaritásra hivatkozva.
( 
