Hires Nok

Melitta témája a 'Nő és férfi' fórumban , 2012 Augusztus 16.

  1. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    [h=1]Sissi, a világszép királyné[/h][h=1]Kollát Gyula[/h]
    [​IMG]
    <label class="field-label-inline-first element-invisible" style="clip: rect(1px 1px 1px 1px); position: absolute !important; font-weight: bold; display: inline; color: rgb(110, 120, 127);">Blog:</label>

    <label class="field-label-inline-first element-invisible" style="clip: rect(1px 1px 1px 1px); position: absolute !important; font-weight: bold; display: inline; color: rgb(110, 120, 127);">Szakmai terület</label>

    <label class="field-label-inline-first element-invisible" style="clip: rect(1px 1px 1px 1px); position: absolute !important; font-weight: bold; display: inline; color: rgb(110, 120, 127);">Szakág magazin</label>
    [​IMG]
    Egy Habsburgnak népszerűvé lenni Magyarországon a szabadságharc leverését követően lehetetlen feladatnak tűnt akkoriban. Neki mégis sikerült! Erzsébet királyné minden adandó alkalommal kinyilvánította a magyarok iránti szeretetét, kiválóan beszélte a nyelvünket, így a magyarság nemcsak elfogadta, hanem szinte glóriát vont személye köré.Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach - becenevén Sissi - (1837 – 1898) osztrák császárné, magyar királyné az első Habsburg volt, aki fényes udvart tartott (még ha csak a vadászati idényben is) hazánkban. „Megtanulta a magyar nemzet történetét, a magyar nyelvet, és megszerette magát a nemzetet. Ezáltal lett az ország őrangyala, aki áldásosan működött a király és a nemzet kibékítésében, és ezért az emléke örökké élni fog a magyarok szívében” – írta róla Türr István, Garibaldi egykori legendás tábornoka.Magyarország iránti megkülönböztetett érdeklődését Majláth János gróf keltette fel, aki az osztrák birodalom népeinek történelmére tanította. A fiatal leány képzeletét felgyújtotta a temperamentumos, szilaj magyarság vadregényes, örökös harcokkal teli történelme.Amikor (1857-ben) Ferenc Józseffel együtt először látogatott Magyarországra, már megelőzte a híre. Tudták róla, hogy szimpatizál a magyarokkal. Útján mindenütt kitörő lelkesedéssel fogadták, de nem csupán elbűvölő egyénisége miatt: abban bíztak, hogy segíteni fogja az országot. Ez a lelkesedés fokozódott, amikor a pesti polgárbálon Erzsébet piros rózsás, zöld leveles mintájú fehér ruhában jelent meg, mint egy igazi honleány.Az udvarban értetlenül és ellenségesen figyelték Erzsébet erősödő magyar szeretetét. 1866-ban azonban – a poroszokkal szembeni katasztrofális vereség idején – hasznos lett ez a közismert érzelem. Erzsébet gyermekeivel együtt Budára utazott, s ezzel megnyerte a birodalom számára a mindig renitens magyarokat. Ugyanakkor mind erőszakosabban és feltűnőbben próbálta rávenni férjét a magyarokkal való kiegyezésre. Életében ez volt azegyetlen alkalom, amikor tevőlegesen bele akart szólni a politika irányításába.A kiegyezés látványos eredményeként 1867 júniusában Ferenc Józsefet és Erzsébetet megkoronázták Budán. A fényes ünnepségsorozat, amelyet Erzsébet meglepően jól bírt, pedig köztudottan utált minden nyilvános ceremóniát, valószínűleg a királyné életének is csúcspontja lehetett. A koronázás során egyébként soha nem tapasztalt tisztesség érte: a magyar közjog szerint semmilyen hatalommal nem rendelkező házastársat (történelmünkben először) egyszerre, egy időben koronázták a királlyal.Jelentős ajándékot is kapott, a volt Grassalkovich-kastélyt Gödöllőn. Erzsébet itt saját ízlése szerint alakította ki vidám és kötetlen udvartartását, s teljesült a magyaroknak az a régi vágya is, hogy ne csak Bécsben legyen királyi udvar.Legtöbbet idézett mondatát 1873-ban Jókai Mórnak címezte, melyben Magyarországról ezt mondta: „itt örökké szabadnak érzi magát az ember”. Anyjának így ír Gödöllőről: „Itt a rokonságtól távol, piszkálódás nélkül, oly nyugodtan élhet az ember – míg (Bécsben) ott ez az egész császári família! Itt engem senki nem zavar, mintha egy faluban laknék, ahol egyedül jöhetek-mehetek oda, ahová akarok!Andrássy Gyulával – aki a pletykák szerint élete nagy szerelme lehetett – 1865 januárjában találkozott. Kölcsönös szimpátia alakulhatott ki közöttük, s ezen az első estén mondta Erzsébet a később sokszor idézett mondatot Andrássynak magyarul: „Lássa, ha a császár dolgai Olaszországban rosszul mennek, ez nekem nagyon fáj, de ha Magyarországon mennek rosszul, ez engem megöl.” Ha volt is szerelem kettőjük között, az csupán plátói lehetett.Erzsébet nem volt közömbös szépsége iránt. Jelentéktelen bakfisból lett mindenki által csodált szépség, és mindent meg is tett annak érdekében, hogy szépségét minél jobban kiemelje, minél tovább megőrizhesse. A rajongók azonban zavarták, és – bár nem szerette, ha megbámulják - tudta, szépsége mégiscsak hatalmat jelentett férje, hódolói és általában az emberek fölött. Leginkább saját maga számára volt fontos szépsége.Vonzerejét nagyon sokáig megőrizte. 1881-ben, amikor fia, Rudolf eljegyezte Stefánia belga királyi hercegnőt, az újságok megjegyezték, hogy az akkor 44 éves Erzsébet volt még mindig a legszebb az ünnepségen megjelent hölgyek között.Legnagyobb ellensége természetesen az idő volt. Nem bírt beletörődni szépsége elvesztésébe. Élete utolsó harminc esztendejében már nem ült fotográfus elé, nem engedte magát fényképezni, s lehetőleg fátyol vagy legyező mögé bújt a kíváncsi tekintetek elől. A hírnév ekkor már óriási teherré vált számára.„...halála után immár egyértelmű: Erzsébetnek Magyarország volt az igazi hazája... izgalmas személye nemzeti kultusz, nemzeti érzelmek tárgya lett. A nemzet következetesen őrzi emlékét és saját hitét. Azt a hitet, amelyet egykoron a realitás bizonyosságaként lehetett megélni. A szerep és a szereplő egymásra talált – pedig valójában nem is egymást keresték.”**Gerő András: Egy királyné szerepe. A magyarok és Erzsébet – Rubicon onlineKépek forrásai: gogmsite.net, velkokneznamaria.deviantart.com, designeranyu.blogspot.com, estihirlap.hu, designeranyu.blogspot.com, hofmobiliendepot.at
    [h=3]Galéria[/h][​IMG]
    [​IMG]
    [​IMG]
    [​IMG]
    [​IMG]
    [​IMG]




     
  2. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Karády Katalin

    A legendás és titokzatos életű színésznő igyekezett következetesen távoltartani magát a szélsőjobboldlatól, kapcsolatot tartott a magyar náciellenes katonai és politikai körökkel. Kapcsolatai később sokba kerültek neki, bebörtönözték, dalait defetistának nyilvánították és azért is számon kérték, amiért nem bocsátotta el zsidó alkalmazottait. Karády végül úgy döntött, nem kíván Rákosi rendszerében élni. 1949-ben hagyta el Magyarországot.
     

    Csatolt fájlok:

  3. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Maria Skłodowska-Curie

    Maria Skłodowska-Curie lengyel származású francia fizikus és kémikus 1867-ben született Varsóban. Férjével a radioaktivitás úttörő kutatóiként tartják őket számon. Marie volt a párizsi egyetem első női professzora, ezenkívül az első olyan kutató, aki kétszer is Nobel-díjban részesült: 1903-banHenri Becquerellel és férjével, Pierre Curie-vel megosztva kapott fizikai, majd 1911-ben egyedüliként kémiai Nobel-díjat.
     

    Csatolt fájlok:

  4. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Belle Boyd

    Belle Boyd polgárháborús kémnő 1844-ben látta meg a napvilágot Virginiában. A nő önszántából választotta ezt a foglalkozást, és számos alkalommal került veszélybe, mégsem ez lett a veszte.
    Amikor 17 éves volt, egy csapat katona szállta meg az otthonukat, és az egyikük bántotta Boyd édesanyját. Erre a fiatal lány nem tétovázott: pisztolyt rántott, és lelőtte az erőszakos férfit.



    [​IMG]
    Belle Boyd
    Belle Boyd

    Ezzel kivívta, hogy a katonák örök őrizetbe helyezzék, de a lány feltalálta magát: ezt az időt arra használta, hogy információkat gyűjtsön a konföderációs tábornokok számára.
    Golyózáporon kellett átlovagolnia, hogy az adatokat eljuttassa a címzetthez. Később újra letartóztatták, mert a szeretője feladta őt. Mindössze egy hónapot töltött fogságban.

    Miután túlélte a háborút, Boyd utazgatni kezdett, és a túrák során beszámolókat tartott a kéméletről. Végül 1900-ban, egyik körútja során szívrohamot kapott, és életét vesztette. 56 éves volt.
     
  5. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    "Kodein... bourbon..." - Tallulah Bankhead

    Tallulah Bankhead legendás színésznőés liberalista volt, aki izgalmas, ám botrányoktól sem mentes életet élt - nem vetette meg sem az alkoholt, sem a kábítószert, sem pedig a férfiak és nők szerelmét.
    Egyszer állítólag azt mondta, hogy évente csak kétszer szokott hisztériás jelenetet rendezni - mind a kettő hat hónapig tart. 66 évesen halt meg, utolsó szavaival kodeint és boubont kért.


     

    Csatolt fájlok:

  6. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Az Anouk Aimée művésznéven ismertté vált színésznő 1937. április 27-én látta meg a napvilágot Párizsban, Françoise Sorya Dreyfusként. Szülei, Genevičve Sorya ésHenri Murray hazájukban népszerű színészek voltak

    .

    [​IMG]




    [​IMG]




    [​IMG]




    [​IMG]




    [​IMG]




    [​IMG]






    Családi hátterét tekintve nem csoda, hogy őt is hamar megérintette a színpad szele, már általános iskolás korában színjátszó körbe járt, és táncolni tanult. Karrierje ténylegesen 14 éves korában indult be, ekkor kapta meg a La maison sous la mercímű francia film főszerepét, majd a két évvel későbbi Golden Salamander című drámában már angolul játszott.
    Oscar-díjra jelölték

    Innentől kezdve nem volt megállás, az ötvenes-hatvanas években folyamatosan forgatott, olyan alkotásokban láthatták a nézők, mint az 1952-es Karmazsinfüggöny, a négy évvel későbbi Ich suche dich vagy Fellini remeke, az 1960-as Édes élet. Amerikai produkcióban 1959-ben tűnt fel először, méghozzá az 1956-os magyar forradalmat megelevenítő The Journey című drámában.
    Tüzes szépségével és tehetségével az olasz vásznakat is meghódította, emlékezetes alakítást nyújtott egyebek mellett a Szerelmünk évszakaiban vagy a Botrányban. 1966-ban az Egy férfi és egy nő főhősnőjét keltette életre, játékát Oscar-jelöléssel jutalmazták, a legjobb női alakításért járó Golden Globe- és BAFTA-díjat pedig haza is vihette.
    Négy váláson van túl

    1969-ben a Justine című drámával egy időre búcsút intett a kamerák világának, a vászonra hét év pihenő után tért vissza Sarah Gordon bőrébe bújva a Si c'était ŕ refaire című drámában, ahol mások mellett Catherine Deneuve és Charles Denner voltak a partnerei.


    [​IMG]




    A nyolcvanas-kilencvenes években sem pihent, 1981-ben egy olasz drámában, az Egy nevetséges ember tragédiájában játszott, öt évvel később pedig az Egy férfi és egy nő 20 év múlva című alkotás következett. 1994-ben a magyar közönség aDivatdiktátorok című szatírában láthatta, az ezredfordulót követően pedig feltűnt többek között a Napóleon című kalandfilmben vagy a Hotel Harabatiban. Legutóbb a 2011-es A szerelem csendje című filmben szerepelt.

    Anouk Aimée szerelmi élete meglehetősen kalandosan alakult, az évek során négyszer is az oltár elé állt - mindegyik házassága válással végződött. Lánya, Manuela 1952-ben született első férjétől, Nikos Papatakistól.
     
    atomvakond kedveli ezt.
  7. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Elképesztő nők, akik valamiben a legelsők voltak – Kötelező ismernetek mindegyiküket

    Mi, lányok általában nem vagyunk túl boldogok akkor, ha egy nőtársunk sikeresebb nálunk, vagy szebb, vagy okosabb, vagy úgy egyáltalán bármiben is jobb, mint mi. Na de álljunk csak meg egy szóra! A következő nők két dolgot bizonyítanak. Egy: sokkal jobb érzés büszkeséggel gondolni a jogos sikerekre, főleg, ha valaki elsőként teszi ezt, legyen szó akármilyen területről is. Kettő: a következő N°1 nők bebizonyították a világnak, hogy „minden sikeres nő mögött önmaga áll”. Ismerjétek meg őket!

    Cyndi Lauper – a legjobb musicalzenéért járó Tony-díj
    Fel a kezekkel, ha már legalább egyszer tomboltatok Cindy Lauper Girls Just Want to Have Fun című számára! Meglepő, de Cyndi 2013-ban nem ezzel a dallal nyert díjat, hanem egy egészen mással egy másik műfajban. Ő volt az első nő, aki a legjobb musicalzenéért járó Tony-díjat kapta. Ha szereted a musicaleket, akkor a Kinky Boots, azaz a Mr. Tűsarok zenéjét mindenképp hallgasd végig. Engem megfogott, és el sem engedett!

    [​IMG]
    Valentyina Tyereskova – az első nő az űrben
    Valentyina Tyereskova volt az első női űrhajós 1963-ban. Gondoltátok volna, hogy a Mars a kedvenc bolygója? De mi köze Tyereskovának, az űrnek és egy fogkefének egymáshoz? Hát csak annyi, hogy elfelejtettek neki csomagolni egyet az útjára. De szerencsére ő is a találékonyabb nők közé tartozott, így sikerült szuper leheletre szert tennie víz, a mutatóujja és egy kis fogkrém segítségével. Pont úgy, ahogy mi is csinálnánk egy durvábbra sikerült fesztiválon.

    [​IMG]
    Marie Curie – első fizikai Nobel-díj és első kémiai Nobel-díj nőként
    Marie Curie a modern fizika anyja. Leesett az állam, amikor megtudtam, hogy a holmija még több mint 1500 évig radioaktív lesz. A könyvtár pedig csak úgy engedi megnézni a kéziratait, hogy védőfelszerelést ad a látogatókra, és beleegyező nyilatkozatot irat alá velük. Durva, ugye? Így már nem is olyan nehéz kitalálni, hogy miben lett ő első nő. A radioaktivitással kapcsolatos kutatásaiért kapott Nobel-díjat. Vagyis kettőt. Ha érdekelnek a nagy koponyák, ne hagyjátok ki az Einsteinről szóló korábbi cikkünket sem – ide kattintva 10 érdekességet tudhattok meg róla.

    [​IMG]
    Barbra Streisand – nőként az első, a legjobb filmrendezőnek járó Golden Globe-díj
    Tudjátok, hova tűnt az a bizonyos „a” betű a keresztnevéből? Elárulom, 18 éves korában ő maga húzatta ki a Barbarából. Ha a nevünkben van a végzetünk, egy névváltoztatással elfuthatunk a sorsunk elől. Erre a kérdésre Németvölgyi-Nagy Reni cikkéből megtudhatjátok a választ.

    De máris itt a következő kérdés: mi jut eszedbe először Barbra Streisandról? Nekem persze hogy a Duck Sauce-tól a Barbra Streisand, az Utódomra ütök vagy a Woman in Love. De semmiképp sem a Yentl, ami egy zenés dráma. Pedig Barbra a világ történetében először nyert nőként Golden Globe-ot legjobb filmrendezőként.

    [​IMG]
    Aretha Franklin – az első nő, aki bekerült a Rock and Roll Hall of Fame-be
    Ha van izgalmas és titokzatos nő, akkor az Aretha Franklin, a soul királynője. Nem meglepő, hogy nőtársai közül ő került be elsőként a Rock and Roll Hall of Fame-be. Ennek a nőnek olyan botrányos élete volt, mint keveseknek.

    A róla megjelent könyv szerint 15 évesen szülte első gyermekét. Terjesztették róla, hogy 12 évesen apjától esett teherbe. Utálta riválisait, többek között az előzőleg említett Barbra Streisandot, Diana Rosst, de még Beyoncéra is felháborodott, mikor az Tina Turnert hívta „A királynőnek”. De egy szó, mint száz, azért remélem, mindenki ismeri az I Say a Little Prayert tőle.

    [​IMG]
    Margaret Thatcher – az Egyesült Királyság első (és eddigi egyetlen) női miniszterelnöke
    Margaret Thatcher már nincs köztünk, de az biztos, hogy legendaként emlegetik, hiszen ő volt az Egyesült Királyság első és egyben egyetlen női miniszterelnöke is. Ha nem láttátok még A Vaslady című filmet, amelyben Meryl Streep elképesztő átalakulásának lehettek szemtanúi, akkor gyorsan pótoljátok!

    Bevallom, a cikk írása alatt sok újat tudtam meg ezekről a nőkről, és a számomra legérdekesebb dolgokat szedtem össze róluk nektek. És mivel zárhatnám jobban ezt a „büszke cikket”, mint a Vaslady egyik leghíresebb mondatával, ami így hangzik:

    Rendkívül türelmes tudok lenni, feltéve, ha a végén elérem, amit akarok.

    [​IMG]

    Németh Melinda
     
  8. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Műtét közben küldök el valakit benzinért
    [​IMG]

    Ha nem ilyen szörnyűek lennének a körülmények, nem lenne rám szükség – mondja Simon Judit, aki amerikai praxisát adta fel, hogy egy ghánai állami kórházban vállaljon szemészorvosként munkát. Most saját klinika nyitását tervezi, amiben képes lesz sokkal több beteget, köztük az eddig megfelelő orvoshoz sem jutó nincsteleneket magas színvonalon ellátni. Harmadik hazájában úgy érzi, hiába szaladgálnak néha patkányok a folyosón, megbecsülik az emberek, és sem Európába, sem Amerikába nem vágyik vissza.
    1989-ben, orvosi diplomájával a zsebében azzal emigrált Amerikába, hogy ha jobb lesz a helyzet, visszatér. Azóta látogatóba jár csak haza, magyar barátai fele szintén külföldre költözött. Simon Judit kint szemorvosként szakvizsgázott, kényelmes praxist és külvárosi életet épített fel New Jerseyben, New Yorktól nem messze. Majd miután a gyerekei kirepültek, Afrikába költözött, mert azt érezte, ott van a leginkább szükség rá.

    Simon Juditnak nem kósza hóbort a fejlődő világ: 13 éve jár Közép-Amerikába és Afrikába buszvezető-vakációkra. Ez szemorvosként annyit jelent, hogy saját költségén külföldre utazik a szabadidejében, hogy szemműtéteket végezzen olyan isten háta mögötti helyeken, ahol közel-távol senki más nem tud az ő szaktudásával felérő segítséget nyújtani.

    Itt érzi, hogy szükség van rá
    A privát praxis jó, de egy idő után elég unalmas – mondta arról, miért tervezte már évek óta, hogy végleg elköltözik, amikor a kisebbik fia is főiskolára ment.

    A fejlődő világ nagyon megtetszett, rájöttem, hogy ott vagyok boldog.

    Lubumbashiban (a Kongói Demokratikus köztársaság második legnagyobb városában) próbált állást szerezni, de se Kongó, se Tanzánia, Ruanda vagy Madagaszkár nem jött össze. Két évig dolgozott, hogy állást találjon, mire Nyugat-Afrika egyik leggyorsabban növekvő városát, Tamalét megtalálta Ghána Északi Területén. Az országba 2003 óta járt rendszeresen rövidebb utakra, tudta, hol van szükség rá. A városban hetente nyílnak új üzletek, bankok, bővítik a repteret, de az egészségügyi közellátás gyerekcipőben jár.

    [​IMG]
    Simon Judit szemészorvos és ghánai nővér kollégái
    Fotó: Simon Judit
    Épp ezért adott fel az Egyesült Államokban mindent: a praxist, a működési engedélyét. „Amerikában annyian vagyunk, mint égen a csillag” – ott nem érezte, hogy bárkinek szüksége lenne rá. „Itt mindenki megbecsül, ismernek az utcán, nagy megbecsülés és szeretet övez, ez az, amiért érdemes csinálni.” Úgy gondolja, Magyarországon sincs hiány szemészben, fel sem merült, hogy hazaköltözzön. Az állami Tamale Teaching Hospitalben kezdett dolgozni 2013-ban, ghánai fizetésért. Ami lehet, hogy tizedannyi, mint eddig (az átlagnál Ghánában is jobban keresnek az orvosok, nemcsak Amerikában), de úgy érzi, mindent összevetve kétszer olyan jól él.


    Ön is különleges helyre jutott a magyar orvosi diplomával?
    Ha ön is szokatlan helyen találta meg a szerencséjét, írja meg történetét a [email protected] címre. Azt semmiképp ne felejtse ki, miért ment el Magyarországról, miben jobb és miben rosszabb a kinti lét, mint az itthoni, és hogy tervez-e hazajönni.

    Segítőkészek, de dolgozni nem mindenki szeret
    „Kedvesek, közvetlenek és segítőkészek az emberek, nem játsszák az agyukat. Ha egy napja ismerek valakit, olyan, mintha 20 éve ismerném. Amerikában fordítva van” – magyarázta, milyen jó olyan emberek közt élni, akik utánaviszik rögtön, ha elveszt valamit, nem ellopják, vagy kirakják ugyan az iránytaxiból a végállomásnál, de keresnek neki másikat, amivel tovább tud menni. Amerikában úgy érzi, túl sok a versenyszellem, a teljes individualizmus, az állandó, kötelező bájmosoly. „A szociális élet nem létezik, a külvárosban ülsz a házadban, sosem találkozol senkivel, nézed a tévét. És soha még véletlenül sem panaszkodhatsz.” Úgyhogy bár utazgatni már nemigen marad pénze, még öregkorára sem tervezi, hogy visszatérjen Amerikába vagy Európába.

    Nincs posta, hitelkártya, ház- és autóbiztosítás, telefonszámla, a hülye adminisztrációs dolgokkal békén hagynak.

    [​IMG]
    A szemészet épülete az egyébként jó állapotban levő kórházon belül
    Fotó: Simon Judit
    Persze bármennyire szereti Ghánát, tudja, hogy rengeteg a probléma itt is: nemcsak a szegénység nagy, de a munkamorál is „feleakkora, mint nálunk a kommunizmus alatt volt”. Van, aki be se jár dolgozni, vagy a munkaidő fele után hazamegy, nem ritka, hogy az alkalmazottak fele dolgozik. Ráadásul az osztozkodás kultúrája (ami jóleső váltás a túltolt individualizmus után) is tud kerékkötő lenni: ha bárki pénzhez jut, például kötelező szétosztani a családban, így nehéz befektetni, önállóan egyről a kettőre jutni.

    A kórházban pedig „emberhez méltatlanok” a körülmények. A szemészet nem tartozik a megbecsült szakmák közé, mint például a sebészet vagy a fertőző betegségekkel foglalkozó infektológia, így hiába néz ki jól a fotókon a kórház nagy része, a szemészet egy düledező melléképületben kapott helyet. Volt, hogy az összes csempe leesett a falról, miközben a szomszédos szárnyat bővítették. A szaladgáló patkányok látványa mindennapos. „Ha elmegy az áram, generátort használunk, már ha van benzin.”

    Van, hogy műtét közben adok valakinek pénzt, hogy szaladjon ki benzinért, mert nincs áram.

    [​IMG]
    Recepciós-asztal
    Fotó: Simon Judit
    Az orvoshiány elképesztő: az egész többmilliós Északi Területről ide küldik a bonyolultabb szemészeti eseteket, a helyi kórházakban, amik a legtöbbször valójában klinikák, általában általános orvosok vannak, nem szakorvosok. Vagy még ők sem. „De ha jó körülmények lennének, nem kellett volna nekem idejönnöm, egy ghánait is találnának, aki betöltené az állást” – magyarázza. Közben ő is sokat tanul nap mint nap: míg Amerikában csak hályogot műtött, itt mindent, amit kell, szinte minden nap kikéri korábbi kollégái tanácsát.

    A külföldi orvosokkal pedig, akik hosszabb-rövidebb ideig folyamatosan érkeznek látogatóba, sokat műt együtt. Ők egyben társaságot is jelentenek, egy évből hat hónapig biztos lakik valaki nála. Először azt hitte, esténként majd zenét hallgat és Kindle-ön olvas majd, ehelyett jár teniszezni, úszni és táncolni is, és vasárnaponként filmklubot szervez – jobb híján otthon, a barátaival, akikből három év alatt sok összegyűlt. Autója nincs, biciklivel szeret közlekedni a városban, munkába is csak a hőség miatt megy iránytaxival.

    Saját klinika: föld a törzsfőnöktől
    A doktornő hisz abban, hogy ha saját maga választhatná meg, kivel szeretne dolgozni, nagyvolumenű ellátásra képes, önfenntartó szemklinikát tudna létrehozni. Ő maga is a munkájára koncentrálhatna: nem neki kéne összekoldulnia külföldi gyógyszergyártóktól a felszerelést, gyógyszert, megszerveznie még az épület fenntartását is, mint most, az állami kórházban. Olyan embereket venne fel, akik hajtanak, mint ő.

    Ghánában is vannak jó szemészek, csak Tamaléba nem hajlandók elszegődni dolgozni, olyan szörnyűek a körülmények.

    [​IMG]
    A szemészeti klinika épülete – nagytakarítás előtt
    Fotó: Simon Judit
    A 440 ágyas állami kórháznak vagy 2000 alkalmazottja van, mégis olyan lerobbant a szemészet, hogy a nővérek is szégyellnek az épület előtt randevúzni az udvarlóikkal.

    A ghánai társadalombiztosítás a szemvizsgálatért nem, de a szemműtétért egész jól fizet, a külföldi és ghánai adományozók mellett ezért bízik Simon abban, hogy önfenntartó lehet az elképzelés, ha beindul a klinika. A földet már megkapták: egy ismerőse igazította útba, hogy ilyen kérésekkel az illetékes törzsfőnökhöz kell fordulni. A színe elé járultak, a barátai magyarázták el dagbániul a tervet, amire egy óra bájcsevej után rá is bólintott. Három angol hold földet kapnak a reptérre vezető út mellett (azért fontos a jó közlekedés, hogy a szegények is el tudjanak jutni majd hozzájuk), még földmérőkkel fel kell méretni és bekeríttetni, mielőtt elkezdhetnek tervezni és építkezni rajta.

    [​IMG]
    Biofűnyíró
    Fotó: Simon Judit
    „Ghánában is sok függ attól, kit ismer az ember. Már majdnem három éve az országban vagyok, sokan ismernek, látják, mit csinálok. Eleinte többen bizalmatlanok voltak, mert a fehér orvosok, de sokszor a ghánaiak is sokszor jönnek-mennek” – emlékszik vissza Simon a kezdetekre. A terve az, hogy európai és amerikai magánszemélyek és szervezetek mellett helyi tehetős emberek segítségét fogja kérni az induláshoz.

    Így tud segíteni
    Orvosok, nővérek és más szakmabeliek akár önkéntesként is kipróbálhatják magukat a ghánai kórházban, de adományokat, ötleteket, kontaktokat mástól is szívesen fogadnak, erről bővebb információ Simonék angol nyelvű honlapján elérhető, melyen keresztül kapcsolatba is lehet lépni a szervezettel.

    Bár sokan hiszik, hogy biztos vallási, misszionárius-meggyőződésből költözött ki, Simon épp azt találja néha nehéznek, hogy illeszkedjen be nem vallásosként a környezetébe. Egyébként nemcsak több millió ember egyetlen állandóan kint praktizáló, szakképzett szemorvosa, emellett nap mint nap tanít nővéreket, orvostanhallgatókat, rezidenseket. „A fejlődő országok nem várhatnak örökké a nagy fehér varázsló segítségére, önellátóvá kell válniuk” – mondja arról, miért tartja különösen fontosnak, hogy 10 szemészt kiképzett az évek során fejlettebb hályogműtét-technikákra. Rendszeresen ad elő és vizsgáztat, konferenciákra jár.

    [​IMG]
    Dr. Simon Judit a Tamale Teaching Hospital egyik modern épülete előtt
    Fotó: Simon Judit
    Sokan mondják, hogy mennyit beáldoztam hogy itt lehessek, de sokkal többet kaptam cserébe, mint amennyit elvesztettem.

    – összegezte az elmúlt két évet.

    2015 volt a fejlesztés európai éve, ennek kapcsán jártunk több magyar kötődésű afrikai alapítványnál: Kenyában azt néztük meg, hogyan tudja egy magyar vidékfejlesztő a Taita-hegyek oldalában európai vetőmagokkal gatyába rázni egy árvaház konyhakertjét. A Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosában, Kinshasában egy magyar alapítvány által fenntartott iskolába látogattunk el. Az egyik kezünkkel adunk, a másikkal elveszünk – írtuk a európai és magyar nemzetközi fejlesztés felemás sikereiről összefoglaló anyagunkban.
     
    AndiC kedveli ezt.
  9. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Minden idők legnagyobb kalózkapitánya egy kínai nő volt

    Ha valakit megkérdeznénk, ki volt a történelem legnagyobb kalózkapitánya, valószínűleg Feketeszakállt, vagy Sir Francis Drake-et említené, vagy ha vicces kedvében van, a Karib-tenger kalózai-filmek főszereplőjét, Jack Sparrow-t. És nem is sejtené, hogy utóbbi tippel áll a legközelebb a valósághoz, minden idők legnagyobb kalózkapitánya ugyanis szerepelt a film harmadik részében, a kilenc kalózkirály egyikeként. Ő az, fehér sminkben az asztalnál:

    [​IMG]
    A hölgy neve a filmben Ching úrnő, a Csendes-óceán kalózkirálynője - a valóságban jóval fiatalabb volt, Ching Shih-nek hívták, és a Dél-kínai tengeren számított élet és halál urának az 1800-as évek elején.


    A kalózkirálynő eredeti neve nem maradt fenn az utókor számára, Ching Shih azt jelenti, Cheng özvegye. A férje a 18. század végén a kínai felségvizeken garázdálkodó kalózbandák egyikének, a Vörös Zászlós Flottának volt a vezetője. A nőt luxusprostituáltként ismerte meg, és 1801-ben feleségül vette. Ching Shih ekkor 26 éves volt, és egyfajta alvezérként csatlakozott férje seregéhez, amit leginkább azzal segített, hogy a múltjából fakadóan jó kapcsolata és egy csomó titkos információja volt a kínai elit gazdag és politikailag befolyásos tagjairól.

    1807-ben Cheng meghalt Vietnam partjainál, a források megoszlanak abban, hogy hogyan: cunami, tájfun és sima gyilkosság is szerepel a verziók között. Akárhogy is, a megözvegyült Ching Shih összefogott a férje egykori alvezérével (aki egyben a fogadott fia, és a szeretője is volt), Cheung Po Tsai-jal, és átvette a Vörös Zászlós Flotta vezetését. És a biztonság kedvéért össze is házasodott vele, és most ne kezdjük el firtatni, hogy ez családjogilag most akkor hogy is van.

    Kínában nem élt a Karib-tengeren közkeletű hiedelem, hogy a nő a hajó fedélzetén balszerencsét hoz, sőt, szinte minden hajón szolgáltak női kalózok is. A kapitányaságig persze nagyon kevés vitte. Ching Shih uralma alatt a kalózbanda sosem látott méretűre és erejűre nőtt, a korabeli források szerint a flottába 1000 nagyobb és 800 kisebb hajó tartozott, a kalózkirálynő közvetlenül 17 ezer, a neki feltétlenül engedelmes szövetségesein keresztül pedig összesen 80 ezer kalóznak parancsolt. A Dél-kínai-tengeren Ching Shih volt a korlátlan úr, plusz övé volt gyakorlatilag a nagyjából két Magyarország területű Guangdong provincia. Az itt szedett védelmi pénzekből, és a Dél-kínai-tengeren járó kereskedőhajók megvámolásával mesés vagyonra tett szert.

    [​IMG]
    Ching Shih szigorú szabályokat vezetett be a flottánál, amelyek nagyjából aköré épültek, hogy aki olyat tesz, ami nem tetszik neki, azt kérdés nélkül kivégzik. A rablásnak is megvoltak a szabályai: a zsákmányt mindig be kellett adni a közösbe, amiből aztán a zsákmányt szerző hajó visszakapott 20%-ot, a többit szétosztották a teljes flotta között. A további törvények nagyjából a következők voltak:

    • Aki ellenszegül a parancsnak, azt lefejezik
    • Aki elvesz a közös zsákmányból, azt lefejezik
    • Aki megerőszakol egy nőt, azt lefejezik
    • Aki kirabol egy olyan hajót, vagy falut, ami rendesen fizeti a védelmi pénzt, azt lefejezik
    • Aki engedély nélkül elhagyja a hajót, azt lefejezik
    • Aki ki akar lépni a flottától, azt... nem, azt nem fejezik le, szabadon távozhat. A füleit vágják le.
    A kalózkirálynő zseniális stratégának bizonyult, hiába próbálta többször legyőzni a kínai flotta, brit és portugál segítséggel, rendszeresen tönkreverte őket. A kalózkirálynőnek olyan kémhálózata volt, ami a Csing-dinasztia legfelsőbb köreiig nyúlt, így mindig tudott arról, mit terveznek éppen ellene. Olyan híre volt, hogy amikor a kínai császár ellene küldött flottájának megüzente, hogy aki még a csata előtt megadja magát, és beáll kalóznak, annak megkíméli az életét, 63 hajó állt át az oldalára teljes legénységgel.

    Ching Shih három éven át volt a világ legnagyobb kalóza, majd 35 évesen egyszerűen nyugdíjba ment, alkut kötött a kantoni kormányzóval, és feloszlatta a flottáját (minden kalóz amnesztiát kapott). Cserébe nemesi címet, és egy 20 hajóból álló magánhadsereget kapott. Guangzhou városában telepedett le, ahol bordélyházat és kaszinót nyitott, és gyereke is született. 69 éves korában halt meg, 1844-ben.


    Hanula Zsol
     
    AndiC kedveli ezt.
  10. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Halottlátó bróker, pimasz boszorka: akinek a nyomában jár Clinton

    Halottlátó, spiritiszta, börtöntöltelék, szüfrazsett, hetilapkiadó, brókercég-tulajdonos, „Mrs. Sátán”: Victoria Woodhull kalandos, hosszú életébe sok minden belefért, és ha az ambícióján múlt volna, még egy dolog biztosan: hogy ő legyen az Egyesült Államok első női elnöke. 1872-ben indult, majd' ötven évvel azelőtt, hogy a nők egyáltalán a szavazati jogot megkapták volna.
    [​IMG]
    Victoria Claflin Woodhull (1838-1927)
    Fotó: Bettmann
    Jövendőbeli elnöknő, Future Presidentess – volt egy nő a 19. században, aki szívesen hivatkozott így magára, és a saját korában mindenkinél közelebb jutott hozzá, hogy valóra is váltsa, amiről beszél.

    Victoria Woodhullnak 75 évvel azelőtt sikerült az első női amerikai elnökjelöltté válnia, hogy a demokrata elnökjelöltség várományosa, Hillary Clinton – akinek a több mint egy éve húzódó emailbotránya ügyében kedden kiderült, hogy nem javasol vádemelést az FBI, a Wikileaks viszont nyilvánosságra hozta 1200 emailjét – egyáltalán megszületett volna, és majdnem 50 évvel azelőtt, hogy a nők szavazati jogot kaptak volna.

    Pedig ahonnan és ahogyan indult, az inkább való egy Dickens-regény lapjaira, mint egy ígéretes életpálya első állomásának. 1838. szeptember 23-án született az Ohio állambeli Homerban Victoria Claflin néven, a félszemű Reuben „Buck” Claflim és az írástudatlan Roxanna, „Annie” tíz gyereke közül a hetedikként, nyomorba. Woodhull életrajzírója, Myra MachPherson szerint az anyját mindenki, aki ismerte, undok vén csoroszlyának tartotta, erőszakos ember volt, de az apa, Buck, egy piti bűnöző rajta is túltett: verte a gyerekeit, lopott és csalt, általában orvosnak, ügyvédnek adta ki magát, olyan sztorik maradtak fenn róla, mint hogy egyszer a rendőröktől szorongatva a szájába tömött és megevett pár hamis csekket.


    A tízből csak hat gyerekük érte meg a felnőttkort. A kis Victoria egyszer azt mondta: kommunikálni tud halott testvéreivel, Bucknak meg több se kellett, meglátta a dologban a nyerészkedési lehetőséget, ráharapott. Fogta Victoriát és a húgát, Tennesseet, és szekéren nekivágott velük az országnak: a lányokat rákényszerítette, hogy jövendőmondónak, mágneses erővel gyógyító csodatevőnek, tisztánlátónak adják ki magukat, akik beszélni tudnak a holtakkal.

    A család életelixírt is árult, gyógymódot ígérve mindenféle nyavalyára az asztmától a rákig, és egész jól is kerestek a bizniszen, amíg egyszer a rendőrök rajta nem ütöttek az úgynevezett rákgyógyító központon, ahol mocsokban fekvő, megégett embereket találtak. Az elixír állítólag lúgot tartalmazott. Tennesseet az egyik rákos beteg halála miatt emberöléssel vádolták meg, de végül nem tartóztatták le, a családnak sikerült meglépnie.

    A részeges nőcsábász és a spiritiszta hős
    Victoria 14 éves volt, amikor megismerte Canning Woodhullt, az orvost, akihez 15 évesen hozzá is ment feleségül. Hamar kiderült, hogy a jó doktor, akinek a karjaiba a szülei lökték, egy részeges, morfiumfüggő nőcsábász. Woodhull rettenetes szegénységben tartotta a feleségét, Victoria éhezett, rongyokban járt, miközben férje a szeretőit pezsgővel itatta, selyembe-bársonyba öltöztette. A házasságból két gyerek született, egyikük – 1854-ben – agykárosodással. Victoria a férje alkoholizmusát hibáztatta ezért. 11 évig tűrt, és amikor végképp elege lett, hozott egy merész döntést: vállalva, hogy egymaga neveli tovább a gyerekeit, elvált, ami a korban ugyan lehetséges volt, de csúnya foltot jelentett egy nő hírnevén.

    Nem maradt sokáig egyedül, 1866-ban újra férjhez ment, második férje a polgárháborús hősként számon tartott James Blood volt. Ezzel a házassággal visszatértek Victoria életébe a holtak, Blood ugyanis hitt abban, hogy tud kommunikálni velük, és hitt abban is, hogy segítő angyalok munkálkodnak az emberek körül.

    Ahogy az életrajzíró MacPherson felhívta rá a figyelmet, a spiritiszta mozgalom elég elterjedt volt akkoriban, több mint 4 millió tagot számlált, szinte vallásszámba ment. A polgárháború utáni Amerika melegágya volt az ilyesminek: ott volt egy generációnyi nő, akik elveszítették a férjeiket, apáikat, fivéreiket. MacPherson szerint ebben a korban a halottakkal társalgás, vagyis a holtak nevében beszélés a nőknek lehetőség volt arra, hogy hallassák a hangjukat. Victoriáék szeánszokat tartottak.

    [​IMG]
    Fotó: Mpi / Europress / Getty
    Szellemeken át a vasúti mágnás szívéig
    De Bloodot nem csak a szellemek érdekelték: politikai és társadalmi nézeteiben radikális volt, aki fontosnak tartotta a nők jogait, és arra biztatta feleségét, aki gyerekkorában kevesebb mint három évig járt iskolába, és egyhuzamban még egy évet sem töltött iskolapadban, hogy képezze magát. Ő bátorította arra is 1868-ban, hogy húgával együtt költözzenek New Yorkba.

    A spiritisztaként munkálkodó nővérek New Yorkban elszegődtek Amerika egyik leggazdagabb embere, a vasúti mágnás Cornelius Vanderbilt mellé tanácsadónak, aki akkoriban odáig volt a mozgalomért, és égett a vágytól, hogy beszéljen rég halott anyjával.

    Az újságok megszellőztették a pletykát, hogy Victoria Vanderbilt szeretője volt. Az életrajzírója kétli ezt, szerinte, ha már egyáltalán, Tennessee lehetett a szerető, de akárhogy is, a mágnás felkarolta a nővéreket, a tippjének köszönhetően 1869-ben szép vagyont kerestek a tőzsdén, és az ő segítségével megalapították 1870-ben saját cégüket: az első, nők által működtetett brókercéget.

    Boszorkányos brókerek
    A megnyitóra összeöltöztek, szoknyájuk a kor mércéje szerint botrányosan rövid volt, a bakancsuk tetejét súrolta, a lapok a pénzügyek királynőinek és boszorkányos brókereknek nevezték őket. A nővérek a pénzükből újságot is alapítottak 1870-ben, egy radikális hetilapot. A Woodhull & Claflin’s Weekly hat évig létezett, ők adták ki az első angol nyelvű verzióját Marx Kommunista Kiáltványának.

    Ekkoriban Victoria már elkötelezett híve volt a szüfrazsettek, a női választójog ügyének. 1869 januárjában részt vett egy gyűlésen, akkor nyerte meg magának a mozgalom. Valóban sokat nyert vele: szónoki tehetsége, karizmája és szokatlan múltja híressé tette, és az sem ártott a népszerűségének, hogy kimondottan gyönyörű volt.

    Úttörő a kongresszus előtt
    Nem sokkal később, 1871-ben ő lett az első nő, aki szót kapott egy kongresszusi bizottság előtt: a nők választójogáról beszélt. Azzal érvelt, hogy mivel a nők állampolgárok, adóztatják őket, ezért kellene hogy szavuk legyen az adózás kérdéseiben, ráadásul az alkotmány tizennegyedik és tizenötödik kiegészítése már magában rejti a nők szavazati jogát, csak arra volna szükség, hogy a kongresszuson átmenjen egy törvény, garantálva ezeket a jogokat. Nem járt sikerrel, de pusztán azzal, hogy megtartotta ezt a beszédet, vezető szerepet vívott ki magának a szüfrazsettek között.

    Woodhull 1870-ben jelentette be, hogy indulni akar az elnökségért. Az Egyenlő Jogok Pártja zászlaja alatt sikerült keresztülvinnie a tervét. 1872. május 10-én a New York-i Appollo Hallban jelentették be mint jelöltet. Az alkalomra fekete selyembe öltözött, fél órán át beszélt a változás szükségességéről, a hallgatóság ujjongásban tört ki a végén, perceken keresztül, állva tapsolták. A jelölést júniusban ratifikálták.

    Nő, és még a tetejébe túl fiatal is
    [​IMG]
    Fotó: Bettmann
    Alelnökjelöltnek mellé a híres abolicionistát, Frederick Douglasst választották, ő azonban soha nem volt hajlandó ezt elismerni, és inkább a republikánus Ulysses S. Grantnek kampányolt (ő is nyert).

    Ironikus módon Woodhull jelöltségével nem is a neme volt elsősorban a probléma, hanem az életkora. Az elnököknek legalább 35 évesnek kell lenniük, ő pedig a beiktatás idején még csak 34 éves lett volna. Néhány történész emiatt megkérdőjelezi, hogy valódi jelöltnek számított, a korabeli újságokból azonban úgy tűnik, nem csináltak nagy ügyet ebből.

    A Woodhull számára legfontosabb ügyek a munkások és a nők jogaival voltak kapcsolatosak: szakszervezetek, 8 órás munkanap, egyenlő bér, segítség a dolgozó anyáknak, véget vetni a családon belüli erőszaknak, de kampányolt olyan dolgokkal is, mint a halálbüntetés ellenzése, a monopóliumok korlátozása, jobb közoktatás, jogsegély a szegényeknek, szociális jóléti programok, adóreform, szexuális felvilágosítás az iskolában, a prostitúció legalizálása vagy éppen rövidebb szoknyahossz, hogy ne kelljen a nőknek végigvonszolniuk nehéz szoknyáikat a koszos, saras utcákon.

    Szabad szerelem és a képmutató lelkipásztor
    Hitt a szabad szerelemben, ami számára azt jelentette, hogy a nők megtalálhassák az igaz szerelmüket, házasságban vagy azon kívül, hosszabb vagy rövidebb időre. Úgy gondolta, a monogámia lenne az ideális, de nem tartotta realisztikus célnak a házasságok többségében. Ellenezte azt, amit szexuális rabszolgaságnak nevezett, a kettős mércét, ami a férfiaknak megengedi a hűtlenséget, a nőket pedig ugyanazért megbélyegzi. Nem a levegőbe beszélt a szabad szerelemről: volt idő, amikor egyszerre élt egy fedél alatt a volt férjével, az aktuális férjével és a szeretőjével.

    A kettős mérce és a monogámia körüli képmutatás ostorozása juttatta végül abba a helyzetbe, hogy az elnökválasztás napját kénytelen volt húgával és férjével együtt rács mögött tölteni. 1872. november 5. előtt három nappal, november 2-én tartóztatták le őket, miután a lapjukban cikket jelentettek meg egy köztiszteletben álló brooklyni lelkipásztor, Henry Ward Beecher állítólagos házasságtöréséről.

    Mrs. Sátán
    Ugyanebben a lapszámban jött ki a cikkük egy bankárról, Luther Challisról, aki – a korabeli szóhasználat szerint – „elcsábított" két tinilányt egy bálban. A cikket Tennessee írta, benne ezzel a mondattal: „És ez a csirkafogó Challist, bizonyítandó, hogy szűzlányt csábított el, napokig az ujján viselte, diadalát közszemlére téve, a szüzesség vörös trófeáját.” Obszcenitás és rágalmazás vádjával kerültek börtönbe.

    Nem ültek sokáig, csak úgy egy hónapig, és végül nem találták őket bűnösnek, de a renoméjukat alaposan megtépázta az eset. Szereztek egy elszánt és híres ellenséget is, Harriet Beecher Stowe-t, a Tamás bátya kunyhója szerzőjét, aki a házasságtörő hírébe hozott Beecher testvére volt, és mindennek elhordta, többek közt „aljas börtöntölteléknek” és „pimasz boszorkának”nevezte Woodhullt. Cifrább címekből is kijutott neki, egy Thomas Nast nevű karikaturista egyenesen a Mrs. Sátánt aggatta rá.

    A választáson végül Victoria egyetlen elektori szavazatot sem szerzett, és hogy végül is összesen hányan szavaztak rá, arról nem maradt fenn feljegyzés. Annyit tudunk csak, hogy 12 évvel később az ugyanennek a pártnak a színeiben induló női elnökjelölt 4149 szavazatot szedett össze hat államban.

    Új élet, új férj Londonban
    Woodhull 1876-ban elvált Bloodtól, és abbahagyta az újságkiadást. Miután – főleg a Breecher-ügy folyományaként – gyűlölet és nevetség céltáblája lett az Egyesült Államokban, 1877-ben Londonba költözött. A szóbeszéd szerint az is közrejátszott ebben, hogy Vanderbilt meghalt 1877 januárjában, a gyerekei marakodni kezdtek az örökségen, és a két nővért lefizették, hogy ne maradjanak tanúskodni a tárgyaláson.

    Woodhull Londonban ismerkedett meg harmadik férjével, egy bizonyos John Biddulph Martinnal, aki egy vagyonos angol bankárcsalád Oxfordban taníttatott fia volt. Az anyós nem nézte jó szemmel a házasságot, de végül kénytelen volt belenyugodni. Woodhull adott még esélyt magának és a Fehér Háznak, kétszer is: 1884-ben és 1892-ben is megpróbálkozott az elnökjelöltséggel. Hangoztatta: az a végzete, sorsa, hogy elnök legyen.

    [​IMG]
    Fotó: Hulton Archive / Europress / Getty
    Ekkorra azonban már a szüfrazsett mozgalom támogatását is elveszítette. Az első elnöki próbálkozás óta nem hívták meg többé a gyűlésekre, és azt terjesztették róla, hogy erkölcstelen, bujálkodó nőszemély, amikor pedig kiadtak egy összefoglalást a mozgalom történetéről, egy az egyben kihagyták belőle. Végül feladta.

    Miután a harmadik férje meghalt 1901-ben, Victoria a vagyonos özvegyek életét élte. Ő volt az egyik első nő Angliában, aki autót vezetett, de emellett hosszú élete végén is aktív maradt: újra újságot adott ki, jótékonykodott, alapított egy rövid életű mezőgazdasági iskolát, segített a Vöröskeresztnek az első világháború alatt.

    1927-ben, 88 éves korában halt meg. Még megérte, hogy az Egyesült Államokban megkapják a nők a szavazati jogot.

    Janecskó Kata
     
  11. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    7 női feltaláló és fantasztikus találmányaik, melyek nélkül ma elképzelhetetlen lenne az élet


    Mi lenne velünk golyóálló mellény, ablaktörlő, eldobható pelenka, mosogatógép vagy melltartó nélkül? Mi lenne velünk, ha ezek a nők nem találták volna fel őket, dacára annak, hogy a férfiak pályájára tévedtek?



    Josephine Cochrane és a mosogatógép

    Az ohiói háziasszony nem a kézi mosogatásba unt bele, hiszen jómódú asszony volt. Azt vette észre, hogy a nagy partik után a mosogatásnál mindig eltört néhány tányér és pohár. Emiatt elkezdett gondolkodni egy olyan gépen, amiben biztonságosan lehetne mosogatni – ebből lett a mosogatógép, ami mára kevesebb vizet fogyaszt, mint a kézi mosogatás. 1893-ban persze még kezdetleges állapotban volt, de Josephine így is hatalmas sikert aratott vele, a szálloda- és étteremtulajdonosok vitték, mint a cukrot.

    [​IMG]

    Mary Anderson és az ablaktörlő

    A New York-i Mary Anderson 1903-ban egy havas téli napon gondolkodott el azon, mit lehetne tenni a szélvédőre eső csapadék ellen. Mivel a villamos, amin utazott, tele volt hóval, és a vezető alig látott valamit, Mary hazaérve megtervezte és szabadalmaztatta az ablaktörlőt.

    [​IMG]

    Stephanie Kwolek és a golyóálló mellény

    A golyóálló mellényeknél használt kevlárt Stephanie Kwoleknek köszönhetjük. Az asszony a DuPont cég alkalmazásában dolgozott, és 1963-ban jött rá, hogyan erősítheti meg a a mellények anyagát. A technológiát ma már nemcsak a golyóálló felszereléseknél, de függőhíd kábeleknél, sisakoknál, fékbetéteknél, síléceknél is használják.

    [​IMG]

    Mary Phelps Jacob és a modern melltartó

    Mary Phelps Jacob 1914-es szabadalma előtt a melltartók iszonyú kényelmetlenek voltak, a hozzájuk tartozó fűző tele volt acélrudakkal, halcsontokkal. A nők ezért is örültek annyira Mary ötletének, aki puha, lágy anyagból alkotott osztott kosarú melltartókat.

    [​IMG]

    Margaret Knight és a papírzacskó

    Margaret Knight 1871-ben feltalált egy olyan papírzacskógyártó gépet, ami négyzet alakú aljú zacskókat készített. Történetében az az érdekes, hogy egy férfi beperelte őt azzal a címszóval, hogy egy nő soha nem tudna ilyen innovatív gépet tervezni, és Margaret tőle lopta az ötletet. A perben az asszon rajzokkal és tervekkel tudta igazolni, hogy a szabadalom jogosan az övé, meg is nyerte a pert. Margaret nevéhez összesen 26 szabadalom fűződik.

    [​IMG]

    Hedy Lamarr és a titkos kommunikációs rendszer

    Hedy egy magyar-zsidó felmenőkkel rendelkező amerikai színésznő volt, akit férjhez adtak egy fegyvergyároshoz. Az asszony sokat tanult a fegyvergyártásról, a torpedókról, azok irányításáról, olyannyira, hogy ő maga is feltalált egy torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló adóberendezést. A cél az volt, hogy a torpedókat irányító rádiócsatornát megvédjék a felderítés és a zavarás ellen. A szabadalmat Hedy és zongorista társa 1942-ben kapták meg, és elsőként 1962-ben, a Kuba elleni tengeri blokád idején alkalmazták. Az egyidejű frekvenciaváltást manapság is használjuk, a mobiltelefon-rendszereknél, illetve bluetooth-kapcsolatoknál.

    [​IMG]

    Marion Donovan és az eldobható pelenka

    Marion Donovan gyakorló édesanyaként sokat szenvedett a textilpelenkák mosása miatt. 1949-ben annyira elege lett, hogy elkezdett kísérletezni egy szivárgásmentes pelus kifejlesztésén. Először a zuhanyfüggönyt szabta szét, egy vízzáró réteget adva kívülről a pelusnak, de aztán nem állt meg az eldobható változatig. Találmányával számos céget megkeresett, de mindenhonnan elutasító választ kapott arra hivatkozva, hogy sokba kerülne az előállítása és egyébként sem venné meg senki. Marion ekkor saját vállalkozást alapított és a pelenka piacra dobása után, 1951-ben eladta a jogokat a Keko Corporations-nak. Összesen 20 szabadalmat szerzett élete során, és egy építészeti diplomát a Yale Egyetemen 1958-ban.

    [​IMG]
     
    AndiC kedveli ezt.
  12. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Helen Keller története – Kitörés egy csöndes, sötét világból


    [​IMG]
    Egy betegség következtében 19 hónapos kora óta élt siketen és vakon, mégis Alexander Graham Bell pártfogoltja és Mark Twain jó barátja volt, valamint amerikai elnökökkel is váltott levelet. Három tucat országban adott elő, megszámlálhatatlan embernek adott új reményt és motivációt. Az igazi WMN-power nő: Helen Keller. Fiala Borcsa írása.




    Épp hogy felment, le is hull a függöny

    Épp ma 137 éve, hogy teljesen egészséges kisbabaként meglátta a napvilágot Helen Keller. Élénk, gyorsan fejlődő csecsemő volt, állítólag már hat hónapos korában elkezdett beszélni, egyéves korától pedig járt. Aztán hirtelen minden megváltozott, amikor a kislány súlyos beteg lett. A család háziorvosa agylázat állapított meg, ami utólag valószínűsíthetően inkább skarlát vagy agyhártyagyulladás lehetett. Pár nap betegeskedés után az édesanyja egyszer csak arra lett figyelmes, hogy a beteg kislány nem reagál, amikor a vacsorához hívó csengettyű megszólal, vagy ha az arca előtt intettek. 19 hónapos volt Helen, amikor teljesen megvakult és megsüketült. Így, ha nem is lett teljesen elzárva a külvilágtól, de a kapcsolata igencsak nehézkessé vált vele.

    „A legjobb és legszebb dolgokat az életben nem lehet látni, meg sem lehet érinteni. Azokat csak a szív által lehet érezni.”

    Kitörési próbálkozások

    De a kis Helen persze nem adta fel. A család szakácsának hatéves lányával együtt hamarosan kidolgoztak egy jelnyelvet, amin keresztül tudtak egymással kommunikálni, és ezt ő idővel – házi használatra – 60 darabos jelkészletté fejlesztette. Mindemellett hihetetlen érzékei fejlődtek ki: csupán a léptek rezgéséből meg tudta mondani, milyen korú és nemű ember közelít felé. Az élénk, okos lánynak azonban valószínűleg pokoli érzés lehetett bezárva élnie magányos világában, amelyből igen korlátozottan tudott csak kifelé kommunikálni. Nem csoda, ha kifejezetten nehezen kezelhetővé vált. Üvöltött és rugdosott, amikor méregbe gurult, ha pedig jó volt a kedve, akkor megállíthatatlanul vihogott, de dührohamaiban a szüleit és a barátnőjét is kínozta. A család több tagja egy idő után azt javasolta, hogy a súlyosan sérült kislányt talán legokosabb lenne intézetbe adni.

    „A vakok legfőbb hátránya nem a vakságuk, hanem a látó emberek irántuk való magatartása.”

    A megoldás: egy kis Charles Dickens

    Az elzárás helyett jobb megoldás után kutatva az édesanyja Charles Dickens Amerikai jegyzetek című könyvében lelt rá egy szintén siket és vak kislány sikeres tanításának és fejlesztésének történetére. Ez adta meg azt a lökést, melynek során végül az akkor hatéves lány Alexander Graham Bell közbenjárásával elkerülhetett a Perkins Vakok Intézetébe. Itt az iskola igazgatója egy húszéves, látássérült lányt, Anne Sullivant jelölte ki mellé oktatónak. Innentől pedig már mindez legenda. Kettejük sikeres, világhírű kapcsolata 49 éven át tartott. Sullivan előszőr tanárként, később társalkodónőként és örök segítőként élt Helen mellett. Az egész élete Kellerről és a közös munkájukról szólt. Bár később megházasodott, a férje egy idő után kiszorult ebből a kapcsolatból, és idővel menthetetlenül elhidegültek egymástól. Sullivan élete végéig Kellerrel maradt, az ő kezét fogva halt meg – épp úgy, ahogy tulajdonképpen az egész közös életüket töltötték. De ne szaladjunk ennyire előre!

    „Sohasem lehetünk igazán boldogok, amíg mások életét nem próbáljuk felvidítani.”

    Egy zseniális tanárnő forradalmi módszere

    A húszéves Sullivan, amikor megérkezett a Keller házhoz, egy babát hozott ajándékba a kislánynak, majd rögtön a tenyerébe is írta a szót betűzve: b-a-b-a. Helen azonban eleinte nem értette, mire megy ki a dolog. Honnan is tudhatta volna, hogy a világon minden egyes dolognak, tárgynak és személynek saját szava van? Keserű frusztrációjában a dührohamai is egyre fokozódtak, úgyhogy a nevelő azt kérte a családtól, hadd válassza el tőlük teljesen a kislányt, hogy az csak az ő instrukcióira koncentrálhasson. Egy hónappal később megtört a jég.

    [​IMG]
    Helen, Anne és a baba
    Egy nap, miközben Helen egyik kezére hideg vizet locsolt, és a másikba egyre a v-í-z szót írogatta, a lány végre megértette a koncepciót. A szót visszaírta Sullivan tenyerébe. Majd a földre dobbantott, azt kérve, mondja el annak is a nevét.

    Ezzel a vízzel aztán átszakadt a gát, Helen tudásszomja megállíthatatlan volt, az egész világot meg akarta ismerni. Huszonéves korára ő lett a világon az első olyan siket és vak diák, aki diplomát szerzett.

    „Az élet vagy merész kaland, vagy semmi sem.”

    Világhírű előadó

    Helen feltett szándéka volt, hogy a lehető legkevésbé eltérve a szokványostól kommunikáljon másokkal. Számtalan módszert elsajátított: megtanult gépelni, hosszas és fáradságos munkával beszélni, tapintás útján értette a jelnyelvet, illetve megtanulta az ujjait mások ajkára helyezve „hallani” beszélgetőpartnereit. A Braille-írást is megtanulta, így már nemcsak angolul, de franciául, németül, görögül és latinul is olvasott.

    Keller nem csupán kivételes intelligenciájáról, de a humoráról is ismert volt. Egy alkalommal, nem sokkal az alkoholtilalom bevezetése után, „A világ nyolcadik csodája” címmel lépett fel, hogy Sullivan tolmácsolásában az életéről meséljen, amikor a közönségből valaki azt kérdezte tőle, szerinte jelenleg mi az ország legfontosabb kérdése. „Hogyan lehetne italhoz jutni?” – szólt a frappáns válasz.

    A főiskolai évek után eltökélte, hogy az idejét és energiáját mások szolgálatának fogja szentelni. Nemcsak a hozzá hasonlóan sérült embereknek tartott szerte a világban motivációs beszédeket, de harcba szállt a béke és a női egyenjogúság mellett is. Harminckilenc országban járt, számtalan cikket és tizenkét könyvet írt, megmutatva másoknak azt a fantasztikus utat, amit ő járt be, és ezzel leküzdötte az őt körbevevő hatalmas akadályokat.

    „Ha én, siketen és vakon is gazdagnak és izgalmasnak találom az életet, akkor te milyen rengeteg dolgot tudsz befogadni mind az öt érzékedet használva!”
     
    violavirag és Beka Holt kedveli ezt.
  13. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    10 idézet Coco Chaneltől, aki felszabadította a nőket


    Coco Chanelt a nők felszabadítójának tartják. A 134 éve született tervező minden olyan ruha viselését elutasította, amelyet kényelmetlennek talált. A régi kötöttségek helyett új, egyszerűbb, tisztább vonalakat hozott a divatba. Igazi forradalmat indított, és a nők imádták érte.

    • A szépségről:
    "Ha szépülni szeretnél, a lelkeddel és a szíveddel kell kezdened, mert addig egyetlen kozmetikum sem fog hatni!"

    • A ruhákról:
    "Egy ruhában mindig a nő a legfontosabb. A ruha nő nélkül mit sem ér."

    [​IMG]
    Coco Chanel

    Forrás: AFP


    • A csipkéről:
    "Úgy vélem, a csipke a valaha készült egyik legszebb utánzata a természet fantáziájának; a csipke mindig felidézi számomra azokat az egyedülálló tervezéseket, melyeknél a fák ágai és levelei hímezik az égboltot, és nem hiszem, hogy az emberi lélek bármely találmánya kecsesebb vagy pontosabb eredetű lehetne."

    • A másságról:
    "Mindenki röhögött az öltözködési stílusomon, de ebben rejlett a sikerem titka. Más voltam."

    • A stílusról:
    "A divat változik, a stílus örök."

    • A munkáról:
    "Ha szárnyak nélkül születtél, ne akadályozd semmivel, hogy kinőjenek... Kelj föl korán, dolgozz keményen. Nem fog megártani: a fejed dolgozik, a tested tevékeny."

    [​IMG]
    Forrás: AFP
    • Az érdemről:
    "Húszévesen olyan az arcod, amilyennek a természet teremtette. Harminc évesen olyan, amilyenre az élet formálta. De ötven évesen olyan, amilyet megérdemelsz."

    • Az igazi gazdagságról:
    "Vannak emberek, akiknek van pénzük, és vannak emberek, akik gazdagok."

    • A parfümről:
    "A nőnek, aki nem használ parfümöt, nincs jövője."

    • A magabiztosságról:
    "Minél rosszabbul állnak a dolgaid, annál jobban kell kinézned."

    [​IMG]
    Forrás: AFP
    Élete
    Édesanyja korán meghalt, apja elhagyta őt és testvéreit, így mindannyian árvaházban nevelkedtek. Később varrni tanult, hogy ebből tartsa el magát, de a színpad és a vele járó csillogás is vonzotta. Egyre több táncos, majd énekes szerepet is kapott. Később kalapok tervezésével foglalkoztott, majd szép lassan megnyitotta első divatszalonját.


    Coco Chanel mindent elutasított, aminek a viselése kényelmetlen vagy fájdalmas. Fiúsra vágatta a haját, ezzel is azt szimbolizálva, hogy a régi kötöttségek helyett bátor, új vonalakra van szükség. A nők csak úgy kapkodtak a letisztult vonalú, egyszerű és vagány ruháiért. Az általa kirobbantott forradalom más nagy divatcégeket is arra ösztönzött, hogy kollekciójukat átgondolják, és valami egészen másban kezdjenek el gondolkodni.
     
    violavirag és Beka Holt kedveli ezt.

Megosztás