C
csocsike
Vendég
Laci írta:
Most merges vagy? :shock:
Hogyan tudnánk segiteni egymásnak?
- Téma inditó Zoli
- Kezdés dátuma
Most merges vagy? :shock:
C
csocsike
Vendég
Aha, en aszittem mindenki ugy kezdi :shock:
Bocsanatot kerek attol, akit megbantottam. Azt hittem, tudjatok...
Ne tevesszuk ossze a mennyiseget a minoseggel. Attol, hogy valahol sokan elnek, meg nem jelenti azt, hogy az egy kicsit is jo hely.
Egyebkent sajna egyre romlik, nem ugy tunik, hogy tisztulna. (surusodik??) :shock:
Efike: egy szoval sem mondtam, hogy Kossuth/Teller/Csocsike/Rezso/Power onkent hagyta el az orszagot. Mind sulyos kulso vagy belso kenyszer hatasara dontottek igy. Ennek a kenyszernek a meglete (okatol fuggetlenul) teszi foskupacca az egeszet.
Power: Nem rolad szolt a dolog. Te itt vagy es erdeklodsz, vagyis nem tartozol azok koze, akiknek a leghalvanyabb gozuk sincs arrol, hogy mi var rajuk. Abban a jelensegben, amit en emlegettem, a Kanadai bevandorlasi hivatal a ludas reszben, mert ugy tunteti fel, mintha tart karokkal varnak a kvalifikalt munkaerot. Igy aztan emberek ugy jonnek ki , minhta tart karokkal varnak oket. Es akkor ugye az ember maskepp csomagol ha varjak, mintha idegenbe menne...
Hmmmm... a 6 honap eleg meglepo, bar azt hiszem, van ra magyarazat. Azok, akik fel tudjak/akarjak emelni a segguket, azok eddig bevandorlo vizumert folyamodtak. Most meg nagy reszuk egyszeruen felul az elso repulore, es 10e Ft-ert elhuz Angliaba/Irorszagba. (egyebkent nekem is az volt a backup plan. Tavaly marciusban erkeztem, es ha ket honap alatt nem talaltam volna munkat, akkor majus 1.-en mar Londonban(GB) ittam volna a cider-t. )
Ne tevesszuk ossze a mennyiseget a minoseggel. Attol, hogy valahol sokan elnek, meg nem jelenti azt, hogy az egy kicsit is jo hely.
Egyebkent sajna egyre romlik, nem ugy tunik, hogy tisztulna. (surusodik??) :shock:
Efike: egy szoval sem mondtam, hogy Kossuth/Teller/Csocsike/Rezso/Power onkent hagyta el az orszagot. Mind sulyos kulso vagy belso kenyszer hatasara dontottek igy. Ennek a kenyszernek a meglete (okatol fuggetlenul) teszi foskupacca az egeszet.
Power: Nem rolad szolt a dolog. Te itt vagy es erdeklodsz, vagyis nem tartozol azok koze, akiknek a leghalvanyabb gozuk sincs arrol, hogy mi var rajuk. Abban a jelensegben, amit en emlegettem, a Kanadai bevandorlasi hivatal a ludas reszben, mert ugy tunteti fel, mintha tart karokkal varnak a kvalifikalt munkaerot. Igy aztan emberek ugy jonnek ki , minhta tart karokkal varnak oket. Es akkor ugye az ember maskepp csomagol ha varjak, mintha idegenbe menne...
Hmmmm... a 6 honap eleg meglepo, bar azt hiszem, van ra magyarazat. Azok, akik fel tudjak/akarjak emelni a segguket, azok eddig bevandorlo vizumert folyamodtak. Most meg nagy reszuk egyszeruen felul az elso repulore, es 10e Ft-ert elhuz Angliaba/Irorszagba. (egyebkent nekem is az volt a backup plan. Tavaly marciusban erkeztem, es ha ket honap alatt nem talaltam volna munkat, akkor majus 1.-en mar Londonban(GB) ittam volna a cider-t. )
Világosítsatok már fel, mi az a foskupac?
Muszáj egymást minősíteni? Van akinek otthon jobb, van akinek itt jobb. Nekünk itt jobb, ezért néhányan hajlamosan kevésbé érteni azokat, akik az otthoni körülmények mellett teszik le a voksukat.
Muszáj megérteni, hogy ez itt a nehezebb út, amihez nem mindenkinek van kedve, bátorsága, lehetősége. Ettől még mi nem vagyunk jobbak senkinél, én legfeljebb azt mondanám, inkább szerencsésebbek.
Arról meg, hogy Mo-n a tehetség útjában áll a korrupció, régi örökség.
Namost, ha valaki megnézi a statisztikákat, hogy a bevándorlók 90%-a Ontario (Toronto, London, Ottawa), és Biritish Columbia (Vancouver) tartományokban landol, és mégis odamegy, ne csodálkozzon, ha nehezebben kap munkát.
Nekem személy szerint égnek szokott állni a hajam, mikor valaki a klímával jön. Az első két évben alapozni kell, és a klíma az utolsó szempont! Majd lesz jó klíma, ha már van előéleted.
Egyébként Rezső nincs igazad, hogy azt hirdetik, könnyű dolgod lesz vagy tárt karokkal várnak. Sokszor, sok helyen megjegyzik, hogy a beilleszkedés nem könnyű, hogy a munkavállalás nem könnyű, de vannak az ingyenes programok, amivel a bevándorlókat segítik.
Valakinek van konkrét tapasztalata azzal kapcsolatosan, hogy a munkakereséssel kapcsolatos segítségnyújtás hogy működik?
Aki meg azt képzeli, hogy bármely újrakezdés könnyű, azt még nem csinálta+borzasztó naiv.
Kicsit is áskálni kezdesz a neten (fórumok és ilyesmik) azonal belebotlasz a problémába, hogy a kontinensen kívüli végzettséget nem sokba nézik, és ez alól még GB vagy Au se egészen kivételek. Node Magyarországon se várja fényes állás a timbuktui mérnököt, ugye?
De mivel a problémát már Kanada is felismerte, dolgoznak a megfelelő programon. Ami marha jó még ebben a rendszerben, hogy a problémákat felismerik, és mivel a szőnyeg alá seprés sokszor sokkal nehezebb lenne (valóban szabad sajtó + állampolgárok valós ráhatása a döntéshozókra :arrow: egészségesebb politikai kultúra), mint a megoldás, ezért lehetőség szerint megoldásra törekednek.
Bár az utóbbi három évben azok közül, akiknek a sorsát szerencsém volt nyomon követni, úgy láttam, hogy aki beszélte a nyelvet, és akart dolgozni, az jobbára hamar vissza is talált az eredeti hivatásához. Persze, újrakezdeni nem egyszerű, de soxor talán a hozzáállás is hibás, nem? És az okos embereket hamar kiemelik, elkezdenek felfelé mászni a létrán. Ez odahaza... hm. Kivételes dolognak számít, hacsak nincsenek jó összeköttetéseid. Vagy egy bizonyos egyéniséged. Vagy marha nagy mázlid. Vagy mindhárom... És ha Rezső haragszik a rendszerre, főleg az itteni ismeretében, igaza van. De arról, hogy ez a rendszer rossz, nem Laci és a többiek tehetnek, akik otthon élnek, ugye?
Szóval én úgy gondolom, hogy aki hozzánk hasonlóan most tervezi a konkrét áttelepülését Kanadába, ilyesmiken kell gondolkodnia:
- hova érdemes menni (mi úgy láttuk, hogy nem Toronto vagy Vancouver a megfelelő célpontok), mert ott a legmagasabbak a munkanélküliségi mutatók (a ritkán lakott északi területeken kívül, de ott kissé másképp müxik ez a dolog), és az árak (egy frissbevándorló általában véges forrásokkal rendelkezik).
- ha diplomával akarok érvényesülni, bizony el kell gondolkodni a kanadai papír megszerzésén. Én is a felsőoktatási intézmények honlapjait nézem. Ez valóban idő-pénz-energiabefektetés, de része az újrakezdésnek. És mindenféle siránkozások ellenére - megfinanszírozható! Az itteni jövedelmekhez képest, munka mellett, rugalmas egyetemi hozzáállással - nem olyan borzasztó nehéz, csak annak, aki nem akarja. Ez is akarás kérdése.
Tudod, amikor itt élők szidják ezt az országot, én mindig arra gondolok, el kéne költözniük néhány évre (ennyi azért kell, hogy kiismerjenek egy rendszert) egy posztkommunista országba, és akkor megértenék, milyen marha jó dolguk van itt. Mert itt is vannak problémák, de ezek a problémák ott ugyanúgy megvannak, csak mégúgyabbul, és még van melléjük egy rakás másik. Írd és mondd, nincs tökéletes rendszer, csak jobb meg rosszabb. Ez itt az egyik legjobban működő rendszer. A jó működésben benne van az is, hogy munkából élsz. Márpedig a munka elsősorban akarás kérdése. Benne van az is, hogy az emberek nagy többsége betartja a törvényeket. Az emberek többsége csak elvi szinten és hallomásból ismeri a korrupciót.
Továbbá legyen A, B, C terv...
Amit én nagyon szeretek itt, hogy van jövőképem. Látom, merre vezet az utunk 1-2-5-10 éves távlatban, és azt is, hogy a gyerekeinknek tényleg jobb lesz. De tudjátok mit, már nekünk is régen az!
Épp ma olvastam egy cikket arról, az elmúlt 15 évvel ezelőtti állapotokhoz képest közel 30 tényező vizsgálata alapján a mai 15-18 évesek lényegesen normálisabb életet élnek, mint szüleik generációja.
A tizennyolc év alatti szülések száma a felére csökkent, az alkoholfogyasztás közel felére csökkent, és ez érvényes a drogokra is. A "bulliing" és "harrassment" (csúfolódás és beavatási szertartásnak csúfolt egymás gyötrése) erősen visszaszorult, hála az intenzív megelőző és felvilágosító programnak. A mai tinédzserek céltudatosabbak és nyitottabbak.
???
Magyarországon mi történt a tinédzserkorúakkal az elmúlt tizenöt évben? A miénk amolyan aranykor volt a nyolcvanas évek végén ahhoz képest, ami most van, nem?
Nem tudom, abban mi az igazság, hogy sokan teljesen "zölden" vágnak neki. Az biztos, hogy én évek óta gyűjtöm az információkat a legváltozatosabb forrásokból, és én is hetente több levelet kapok itt is meg máshonnan is ebben a témakörben más "gyűjtögetőktől". Ugyanis az információ ingyen van, könnyen elérhető - és megfizethetetlen értékű.
Muszáj egymást minősíteni? Van akinek otthon jobb, van akinek itt jobb. Nekünk itt jobb, ezért néhányan hajlamosan kevésbé érteni azokat, akik az otthoni körülmények mellett teszik le a voksukat.
Muszáj megérteni, hogy ez itt a nehezebb út, amihez nem mindenkinek van kedve, bátorsága, lehetősége. Ettől még mi nem vagyunk jobbak senkinél, én legfeljebb azt mondanám, inkább szerencsésebbek.
Arról meg, hogy Mo-n a tehetség útjában áll a korrupció, régi örökség.
Namost, ha valaki megnézi a statisztikákat, hogy a bevándorlók 90%-a Ontario (Toronto, London, Ottawa), és Biritish Columbia (Vancouver) tartományokban landol, és mégis odamegy, ne csodálkozzon, ha nehezebben kap munkát.
Nekem személy szerint égnek szokott állni a hajam, mikor valaki a klímával jön. Az első két évben alapozni kell, és a klíma az utolsó szempont! Majd lesz jó klíma, ha már van előéleted.
Egyébként Rezső nincs igazad, hogy azt hirdetik, könnyű dolgod lesz vagy tárt karokkal várnak. Sokszor, sok helyen megjegyzik, hogy a beilleszkedés nem könnyű, hogy a munkavállalás nem könnyű, de vannak az ingyenes programok, amivel a bevándorlókat segítik.
Valakinek van konkrét tapasztalata azzal kapcsolatosan, hogy a munkakereséssel kapcsolatos segítségnyújtás hogy működik?
Aki meg azt képzeli, hogy bármely újrakezdés könnyű, azt még nem csinálta+borzasztó naiv.
Kicsit is áskálni kezdesz a neten (fórumok és ilyesmik) azonal belebotlasz a problémába, hogy a kontinensen kívüli végzettséget nem sokba nézik, és ez alól még GB vagy Au se egészen kivételek. Node Magyarországon se várja fényes állás a timbuktui mérnököt, ugye?
De mivel a problémát már Kanada is felismerte, dolgoznak a megfelelő programon. Ami marha jó még ebben a rendszerben, hogy a problémákat felismerik, és mivel a szőnyeg alá seprés sokszor sokkal nehezebb lenne (valóban szabad sajtó + állampolgárok valós ráhatása a döntéshozókra :arrow: egészségesebb politikai kultúra), mint a megoldás, ezért lehetőség szerint megoldásra törekednek.
Bár az utóbbi három évben azok közül, akiknek a sorsát szerencsém volt nyomon követni, úgy láttam, hogy aki beszélte a nyelvet, és akart dolgozni, az jobbára hamar vissza is talált az eredeti hivatásához. Persze, újrakezdeni nem egyszerű, de soxor talán a hozzáállás is hibás, nem? És az okos embereket hamar kiemelik, elkezdenek felfelé mászni a létrán. Ez odahaza... hm. Kivételes dolognak számít, hacsak nincsenek jó összeköttetéseid. Vagy egy bizonyos egyéniséged. Vagy marha nagy mázlid. Vagy mindhárom... És ha Rezső haragszik a rendszerre, főleg az itteni ismeretében, igaza van. De arról, hogy ez a rendszer rossz, nem Laci és a többiek tehetnek, akik otthon élnek, ugye?
Szóval én úgy gondolom, hogy aki hozzánk hasonlóan most tervezi a konkrét áttelepülését Kanadába, ilyesmiken kell gondolkodnia:
- hova érdemes menni (mi úgy láttuk, hogy nem Toronto vagy Vancouver a megfelelő célpontok), mert ott a legmagasabbak a munkanélküliségi mutatók (a ritkán lakott északi területeken kívül, de ott kissé másképp müxik ez a dolog), és az árak (egy frissbevándorló általában véges forrásokkal rendelkezik).
- ha diplomával akarok érvényesülni, bizony el kell gondolkodni a kanadai papír megszerzésén. Én is a felsőoktatási intézmények honlapjait nézem. Ez valóban idő-pénz-energiabefektetés, de része az újrakezdésnek. És mindenféle siránkozások ellenére - megfinanszírozható! Az itteni jövedelmekhez képest, munka mellett, rugalmas egyetemi hozzáállással - nem olyan borzasztó nehéz, csak annak, aki nem akarja. Ez is akarás kérdése.
Tudod, amikor itt élők szidják ezt az országot, én mindig arra gondolok, el kéne költözniük néhány évre (ennyi azért kell, hogy kiismerjenek egy rendszert) egy posztkommunista országba, és akkor megértenék, milyen marha jó dolguk van itt. Mert itt is vannak problémák, de ezek a problémák ott ugyanúgy megvannak, csak mégúgyabbul, és még van melléjük egy rakás másik. Írd és mondd, nincs tökéletes rendszer, csak jobb meg rosszabb. Ez itt az egyik legjobban működő rendszer. A jó működésben benne van az is, hogy munkából élsz. Márpedig a munka elsősorban akarás kérdése. Benne van az is, hogy az emberek nagy többsége betartja a törvényeket. Az emberek többsége csak elvi szinten és hallomásból ismeri a korrupciót.
Továbbá legyen A, B, C terv...
Amit én nagyon szeretek itt, hogy van jövőképem. Látom, merre vezet az utunk 1-2-5-10 éves távlatban, és azt is, hogy a gyerekeinknek tényleg jobb lesz. De tudjátok mit, már nekünk is régen az!
Épp ma olvastam egy cikket arról, az elmúlt 15 évvel ezelőtti állapotokhoz képest közel 30 tényező vizsgálata alapján a mai 15-18 évesek lényegesen normálisabb életet élnek, mint szüleik generációja.
A tizennyolc év alatti szülések száma a felére csökkent, az alkoholfogyasztás közel felére csökkent, és ez érvényes a drogokra is. A "bulliing" és "harrassment" (csúfolódás és beavatási szertartásnak csúfolt egymás gyötrése) erősen visszaszorult, hála az intenzív megelőző és felvilágosító programnak. A mai tinédzserek céltudatosabbak és nyitottabbak.
???
Magyarországon mi történt a tinédzserkorúakkal az elmúlt tizenöt évben? A miénk amolyan aranykor volt a nyolcvanas évek végén ahhoz képest, ami most van, nem?
Nem tudom, abban mi az igazság, hogy sokan teljesen "zölden" vágnak neki. Az biztos, hogy én évek óta gyűjtöm az információkat a legváltozatosabb forrásokból, és én is hetente több levelet kapok itt is meg máshonnan is ebben a témakörben más "gyűjtögetőktől". Ugyanis az információ ingyen van, könnyen elérhető - és megfizethetetlen értékű.
Laci írta:
Érdekes ez a tisztulás. Szerintem nem egészen az alja tisztul, hanem a teteje párolog el. Az alja ugyanis, ami ülepszik, ide csak átmenetileg jön, mert azzal a mentalitással itt sose fogja megtalálni a számítását. Ilyenkor ezek hazamenek, szidják az itteni rendszert, és közben a szájuk összerándul, mert az a bizonyos szőlő olyan savanyú, mint a vackor. Szóval arányaiban tartósan (nem menekültként meg fekete munkára, ami néhány évig húzható, DE ideiglenes) a képzett és értelmes, alkotó ember jön több, és ezzel a salak aránya nő otthon.
Ebben nincs lenézés és lesajnálás, engem az a helyzet végtelenül elszomorít, és ha tudnám, mit tehetnék ellene, megtenném, de se az életemet tovább vesztegetni, se széllele szemben... nem voltam hajlandó tovább. Tíz év küszködés elég volt ahhoz, hogy a könyebb jövőt válasszuk az átmeneti nehézségek árán is.
Az pedig, hogy a jól képzett, tehetséges és értelmes emberek elrepülnek, szomorú. Magyarország sokat veszít vele, de ez meg a rendszer hibája, a politika hibája, és bizony több(, mint )száz éve így van.
Nekem mindig két mondás szokott eszembe jutni:
"Senki se lehet próféta a saját hazájában" és "Messziről jött embernek mindig igaza van".
Ez a nemzet gyökereiben így gondolkodik.
Nem kommunisták, nem kisnapcsik felelnek érte. Ez egy régóta fennálló dolog, és nem is fog egyhamar elmúlni.
Én se kedvelem az otthoni rendszert, de ezt indulatok és gyűlölködés nélkül teszem.
Pont.
Donna, azt imadom az irasaidban, hogy olyanok, mintha magamat hallanam, csak olyan higgadta, amilyen en csak szeretnek lenni. 
Nem az egyeneket minositettem. Az evszazadok alatt kialakult helyzetet, amin egy vagy nehany ember, esetleg egyetlen esemeny (megha jeles is, mint az Europahoz valo csatlakozas) nem tud megvaltoztatni.
Es bizony tudok olyanokat mutatni, akik azt hittek, hogy itt tart karokkal varjak oket. Egy regi cimboram (programozo) fel evvel elottem jott ki, csaladostol, ket gyerekkel. Amikor meg Mo-n beszelgettunk, tatott szajjal csodaltam a pozitiv hozzaallasat es optimizmusat. Hat veluk kb. az tortent, amitol en tartottam. Szegenyek mostanaban kezdik megunni a nelkulozest, es gyakorlatilag kenyszerpalyan vannak. A cimboram nem kap rendes munkat, mert nem beszel angolul es nincsen sem itteni, sem semmifele nemzetkozi vegzettsege. Igy rakodomunkas, funyiro meg ujsagkihordo, bagoert. Ezek kozben a munkak kozben tovabbra sem fog megtanulni angolul, nem lesz itteni kepzettsege es kamatoztathato tapasztalata. Szoval 22-es csapdaja. (Nekem volt backup plan, (Anglia), egy nyilt, ingyen valtoztathato repulejegy visszafele, es otthonhagytam a csaladot amig itt megprobaltam kicsit megkapaszkodni.)
Ok tenyleg azt hittek, hogy aki megkapja a vizumot es johet, arra nagyon nagy szukseg van, es nem kell majd kuzdeni a helyert.
Egyebkent erdekesek a statisztikak: Jelenleg ugy 7 evbe telik, amig egy bevandorlo eleri az itt szuletettek eletszinvonalat. Aztan pedig elhagyja oket. Mert aki kepes volt a biztosat a bizonytalanert elhagyni es uj eletet tudott kezdeni, az nagyobb vitalitassal rendelkezik, mint az itt lakok atlaga.
Szoval lehet huzni az igat, de legalabb hagynak, es van miert.
Egyik legnagyobb erenyem a turelmetlenseg, ugyhogy megprobalom leroviditeni azt a het evet. Ennek erdekeben beiratkoztam a University of Toronto-ra. Csak egy konnyu kis par honapos esti tanfolyamra bemelegitesnek, de azert rettentoen izgulok, mert a putri angoltudasommal igazi kihivas lesz megmeretzkedni.
Nem az egyeneket minositettem. Az evszazadok alatt kialakult helyzetet, amin egy vagy nehany ember, esetleg egyetlen esemeny (megha jeles is, mint az Europahoz valo csatlakozas) nem tud megvaltoztatni.
Es bizony tudok olyanokat mutatni, akik azt hittek, hogy itt tart karokkal varjak oket. Egy regi cimboram (programozo) fel evvel elottem jott ki, csaladostol, ket gyerekkel. Amikor meg Mo-n beszelgettunk, tatott szajjal csodaltam a pozitiv hozzaallasat es optimizmusat. Hat veluk kb. az tortent, amitol en tartottam. Szegenyek mostanaban kezdik megunni a nelkulozest, es gyakorlatilag kenyszerpalyan vannak. A cimboram nem kap rendes munkat, mert nem beszel angolul es nincsen sem itteni, sem semmifele nemzetkozi vegzettsege. Igy rakodomunkas, funyiro meg ujsagkihordo, bagoert. Ezek kozben a munkak kozben tovabbra sem fog megtanulni angolul, nem lesz itteni kepzettsege es kamatoztathato tapasztalata. Szoval 22-es csapdaja. (Nekem volt backup plan, (Anglia), egy nyilt, ingyen valtoztathato repulejegy visszafele, es otthonhagytam a csaladot amig itt megprobaltam kicsit megkapaszkodni.)
Ok tenyleg azt hittek, hogy aki megkapja a vizumot es johet, arra nagyon nagy szukseg van, es nem kell majd kuzdeni a helyert.
Egyebkent erdekesek a statisztikak: Jelenleg ugy 7 evbe telik, amig egy bevandorlo eleri az itt szuletettek eletszinvonalat. Aztan pedig elhagyja oket. Mert aki kepes volt a biztosat a bizonytalanert elhagyni es uj eletet tudott kezdeni, az nagyobb vitalitassal rendelkezik, mint az itt lakok atlaga.
Szoval lehet huzni az igat, de legalabb hagynak, es van miert.
Egyik legnagyobb erenyem a turelmetlenseg, ugyhogy megprobalom leroviditeni azt a het evet. Ennek erdekeben beiratkoztam a University of Toronto-ra.
Csak egy konnyu kis par honapos esti tanfolyamra bemelegitesnek, de azert rettentoen izgulok, mert a putri angoltudasommal igazi kihivas lesz megmeretzkedni.
Ra se rancs Rezso. Fog az menni mint az agyba pisiles. Mikor megerkeztunk Montrealba en is annyit tudtam angolul hogy "guten tag".Rezso írta:Ennek erdekeben beiratkoztam a University of Toronto-ra.
Sok eccakaba kerult mire elertem a "good day"-ig. Foleg mer Franciaul kellett eloszor megtanulni.
C
csocsike
Vendég
pitti írta:Kepzeld el mi lenne ha az Efi meg a Csocsi, Kiscseripuszta -Also belvarosaban ulepedett volna le. :shock:Laci írta:
:,,:
Gratulalok Rezso akiben ennyi ambicio van az a 7 evet felezi vagy harmadolni fogja.
Mikor mi jottunk egy kukkot nem beszeltunk angolul,volt is vele nagy bajunk. Vert izzadtunk sokszor. Ma azert ennyivel konnyebb mert mar jol beszeltek angolul mire elkezditek az itteni eletet.
Szivbol kivanom sikert sikerre halmozzal!
Mikor mi jottunk egy kukkot nem beszeltunk angolul,volt is vele nagy bajunk. Vert izzadtunk sokszor. Ma azert ennyivel konnyebb mert mar jol beszeltek angolul mire elkezditek az itteni eletet.
Szivbol kivanom sikert sikerre halmozzal!
dd
Ez a nemzet gyökereiben így gondolkodik.
Ez kurva jó! Semmi értelme de jó. Nahát hogy nekem a fejemmel kell mindezt elkövetnem miközben itt van ez a nemzet aki akár a gyökereivel is képes erre. Gyönyörü képzavar.
Ennél szebbet csak Pápánk PÁ-ja közben olvastam. Aszongya:
A Pápa tragikus helyzete stabilizálódik... na ugye!
Elhalasztják a Pápa temetését... no fene még kint marad az udvaron?
Az Úr már várja a Pápát... na ná, én se tennék másként...
és a gyerekekre Pesten vagy otthon BÉBICSÖSZ vigyáz. Ezt szeretem a babysitter Pesten csösz, akkor itt a kukoricacsösz cornsitter, baresz :roll: :roll:
Ez a nemzet gyökereiben így gondolkodik.
Ez kurva jó! Semmi értelme de jó. Nahát hogy nekem a fejemmel kell mindezt elkövetnem miközben itt van ez a nemzet aki akár a gyökereivel is képes erre. Gyönyörü képzavar.
Ennél szebbet csak Pápánk PÁ-ja közben olvastam. Aszongya:
A Pápa tragikus helyzete stabilizálódik... na ugye!
Elhalasztják a Pápa temetését... no fene még kint marad az udvaron?
Az Úr már várja a Pápát... na ná, én se tennék másként...
és a gyerekekre Pesten vagy otthon BÉBICSÖSZ vigyáz. Ezt szeretem a babysitter Pesten csösz, akkor itt a kukoricacsösz cornsitter, baresz :roll: :roll:
Szevasztok!
Újj hozzászóló vagyok.
Én is a családommal együtt szeretnénk kimenni Vancouver-be. 5 éve dolgozom a Malévnél mint navigációs tiszt (Flight navigation officer,vagy Flight dispatcher).
Az elöbbi írásotok azt sugalja, hogy ne is próbálkozzam Vancouver felé venni az irányt. Akkor merre érdemes?
Üdv: Andris
Újj hozzászóló vagyok.
Én is a családommal együtt szeretnénk kimenni Vancouver-be. 5 éve dolgozom a Malévnél mint navigációs tiszt (Flight navigation officer,vagy Flight dispatcher).
Az elöbbi írásotok azt sugalja, hogy ne is próbálkozzam Vancouver felé venni az irányt. Akkor merre érdemes?
Üdv: Andris
Hasonló témák
