Hunok, magyarok

Bihar témája a 'Őstörténet' fórumban , 2011 December 14.

  1. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    Végre tisztázni kellene kiket nevezünk hunoknak, kiket magyaroknak és mi közük van egymáshoz, továbbá milyen hunfajú rokonnépeink vannak? A magyarok nem azonosulhatnak Győrffy György nagydoktor bölcs és igazán bornírt megállapításával, hogy t.i. a magyar népnév mamár egy ismeretlen szóösszetétel...Győrffy érdeme, hogy ezt az igazán mély megállapítását teljes gnózisában tette, nem gondolva arra, hogy mekkora marhaságot mondott.
    A hunokról, magyarokról sok mázsa könyv jelent meg a habsburgi idők óta és mégsem tudjuk kik ők? Ezekszerint a könyvekban lévő megállapítások éppen a ködösítésre szolgálnak. Más magyarázat is van: olyanok foglalkoztak ezzel, akik szándékosan hazudtak a történelemmel kapcsolatban. Morzsányi igazságot azonban ezekben időnként fellehet fedezni, de ezek összerakhatatlanok. Kiásták itt a rokonnépek, a magyarok csontjait, tarsolylemezeit más holmijait is, ezekből azután úgyszintén semmi érdemlegeset nem sikerűl megállapítani véletlenűl..De azért ásnak és ásnak..Meglepő lenne, ha mondjuk tudnák a vonaldíszes kultúra kikhez köthető? Az erdélyi -Torma féle-anyagokról pedig még százhúsz év mulva sem beszélnek, nincs is feldolgozva..
    A homály eléri még az avarokat is, azt sem lehet tudni róluk, hogy emberek vagy emberszerű sapiensek voltak-e és hány foggal születtek? Persze ez a kérdés sokmindenkire vonatkozik.
    Gúnyoldósokra nem szándékozom válaszolni. Valahonnan előkapart félrevezető ósdi könyvek szövegeire - különösen igaz ez külföldi szerzőkre- is legfeljebb röviden. Inkább az előremutató , megvilágosítandó kérdések, elhallgatott tények a fontosak.
    OLvastam egy könyvet egy mosz is regnáló történésztől, a mohácsi csatáról. a íkis könyv 80 oldalas és ebben magát a csatát szűk 1,5 oldalon elintézi...sajnos ezt sem a megtörténtek szerint. Nem ismeri a tényt sem: Lajos király nem fulladt sehová, semikor...halálának más oka volt. Még felhozhatnék más nagyszerű példákat is történelmünk siralmas "ismertetéseire". Ki mer olyat mondani- pedig igaz- hogy Hunyadi Mátyás Árpádházi volt?
     
  2. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    A hozzáértő néhány ember szerint ma két hun nép él: a kazahun és a széki hun. Erről persze még sok akadémikus úr sem tájékozott. Az utóbbi -széki hun- név Atilla kora után rövidebb lett, ők a mai székelyek.
    Atilla 433.-ban a székelyi élén lovagolt be a Kárpát-medencébe, a bátyja, Buda pedig a kazahunjaival, 435-ben. Természetesen más hunfajú törzsek is követték őket. nem egy fővárosuk, székhelyük volt itt, a szokásoknak megfelelően máshol élt a főámán (Buda) és máshol a fővezér-fejedelem (Atilla).
    A honnan jöttek, miért jöttek kérdésekre is van válasz.
    Ordoszból, a Hun Törzsszövetség székhelyéről érkeztek ide, mellyet 430.-ban hagytak el. Az elhagyás egyben a Törzsszövetség megszüntetését is jelentette. Ordoszban ekkor -a túlsúlyban lévő kínaiak mellett- a kunok és a besenyők kisebb része maradt .
    MÁr Atilla apja (Bagamér) és nagyapja (Hunor) is az elvándorlás szükségességét hangoztatta sőt, szervezte is ezta beavatottakkal az Öregek Tanácsával együtt.
    Budával jött a nagynéni, Bősárkány és ennek férje Jákó fősámán, továbbá az unokahuga Deédes (Dédes) is, továbbá természetesen a felesége Duna asszony és a gyermekek,akik közűl a legidősebb Aladár volt. Atilla 430,-ban még nőtlen volt, Ő 413-ban született. Jákó a Volgától visszafordult, lemondott, mert itt az átkelésnél megsérűlt.
    Atilla a Volgánál vette feleségűl Rékát.
    Az elvándorlás oka a kínai erőszakos terjeszkedés, a sok földrengés és a sivatagosodás volt.
    Ősidők óta a Hun Törzsszövetség egyik vágya volt, hogy birodalmuk a nagyvíztől nagyvízig terjedjen. Vagyis az Atlanti óceántól a Csendes óceánig. Ez is benne volt az ordoszi elköltözők, kivonulók programjában. A Törzsszövetség Atilla korában már 4400 éve fennállt.
    Azonban ennyi előzetes után vissza kelle kanyarodni egy sokkal korábbi eseményhez, a jékorhoz, mert erről még vannak információk, ha nem is mindíg teljesek, a hunfajú népekről.
     
    igazmondó, imrucika, JULA56 és 1 másik tag kedveli ezt.
  3. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    Az emberiség történetének jelentős időszaka volt az eljegesedés. Vagyis ennek túlélése. Az utolsó periódust Würmnek neveték el és ez kb 70 000 éve kezdődött. Ebben is voltak hullámzások melegebb és hidegebb időszakok. A legutolsó hideg időszak kb 10 000 éve kezdett változni, ekkortól megint melegedett a Földfelszín, mely máig tart. A történelemmel ez nagyon is összefügg. Valamennyire 10 000 évig lehet visszamenni az emberek történetében, azonban ez még elég sok bizonytalansággal tehető meg.
    Két embercsoport esetében lehet valamit tudni az előbbi időszakról. Az atlantisziakról (szlávok, latinok, germénok, görögök, sémik, hámik stb) és az ataisziakról (hunfajúakról, majákról, indijókról). A sárgákról, feketékről viszont teljes a sötétség..
    Mindenesetre az azért látható minden esetben, hogy az ember, a homo sapiens nem véletlenűl maradt fenn. A Würm időszakaiban még nem ismerte a tüzet sem, legfeljebb ennek végefelé. Valahonnan viszont a két nagy mediterrán szigetről tudott és arról is, hogy ezken a mediterrán szigeteken túlélő lehet. De honnan tudta? Ez nagy kérdés..
     
    igazmondó, JULA56 és furrier75 kedveli ezt.
  4. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    Volt egy vallástörténész, ókortörténész,aki sokat foglalkozott a szkítákkal, a hunokkal: Zajti Ferenc (megh.: 1961)és az ősvallásukkal is.
    Sokat meditál Origenész továbbá Epiphanus zsidó püspök tevékyenysége körűl is. Epiphanész Mani kortársa volt, az ő szemitizmusa a kereszténységbe is beleivódott. Érdekes, hogy Kelemen pápa (aki a harmadik pápa mellesleg már szintén a kereszténység jézusi elveivel foglalkozott és ezt módosítgatta.
    Zajtinak a entiekről könyvei is jelentek meg, ezek gondolom megfelelőek a részletes válaszokhoz. Zajti foglalkozott Jézus származásával is. Erre nem ad nagyon egyértelmű választ, azonban a sorai közűl aztlehet értelmezni, hogy szerinte Jézus nem volt zsidó, hanem szkíta.
    Az őstörténelem vonatkozásában Zajti nem ismeri, hogy kik a hunok és kik a szkíták. Nem tehet erről, ez máig sem általánosan ismert, csak az Arvisura tartalmazza erre kérdésre a választ. A szkíta már önálló hunfajú nép volt az őskorban is, a kétféle hun (fehér és a fekete) dettó. Nem azonosak ők, azonban rokonnépek. Ez ilyen egyértelmű.
    Zajti Nap és tűzimádóknak aposztrofálaja a szkítákat. Hogy ez pontosabban mit jelent arra nem találtam választ. Maniról sokmindent leír ennek lényge azonban nem valós. Nem tudja, hogy Mani mit hírdetett és miért.
    A magyaroknak, mint népnek a kialakulását ő sem ismeri, de a Derbend-Námeh Krónikából származó magyarázatot talál -és ezt elfogadja- a magyar népnévre. Az előbbi krónika szerint a magyarok neve a maga (mágus)és a jara( barát) szavakakt tartalmazza...a Derbend-Námeh Krónika szerint.
    Zajti elfogadja at is, hogy a sokezer évig létező és a XIX. század elején megszűnő Magyarka várost Nusirván perzsa király építteti. A valóság az, hogy a Kaukázus északi lábánál, a Kuma folyónál lévő Magyarka kb akkor épült, amikor Úr városát alapította Buda a suméroknál (ie. 5000 körűl). Magyarka pedig Magya fejedelem fiának nevét viseli. Ezt persze részletesebben kellene leírni.
    A rendelkezésre álló anyag szerint Zajti tévedései nem is az Ő tévedései, ezek a dolgok csak átvettek mindenféle főleg ősi forrásból..
    A magyarok is szkíta származásuak Zajti szerint, holott döntően manysik és kabarok lennénk...Zajti kihagyja az avarokat teljesen, mintha nem is lettek volna és egyből azt írja a magyarokról, hogy Atilla földjének nyugati határánál tüntek fel a honfoglalásukkor. Ha nagyon keresgélünk, akkor mégis találkozunk egy mondatban az avarokkal,ők -szerinte- szkíta származásuak, de mégis hunokból lett "álavarok"...??? A mondat nem értelmezhető.
    Ugorjunk Anyahita irányába: lehet, hogy nagyon is igaz, Anyahita a honfoglaláskor még élt a magyaroknál (ma is él: csíksomlyói búcsúban...) . Zajti szerint Gellért püspök
    torzító kevergetése folytán Anyahitából Boldogasszony lett..Biztos, hogy Anyahitával a mai napig nem tud mitkezdeni a kereszténység, a papság..
    Még a Góg és Magóg legendáról is ír egy sajnos igen falls dolgot Zajti.
    A fenti Zajtitól összekapkodott dolgokból tökéletesen látható, hogy ő sem tudta helyretenni a magyarokat ill. őstörténelmüket. Ugyanúgy mint Dünmerth, László Gyula, Győrffy és mások..mert tarsolylemezekkel nem is lehet, sem lócsontokkal...Viszont igen káros a sok ellnetmondásos leírás annak, aki esetleg -és netán- elszeretne igazodni a magyarok őstörténelmében...mert nincs fogódzó, nincs egy összefoglaló a valóságos dolgokat ismertető írás róluk. Nagyon sok eleinte valóságnak látszó nemlétező balabla találhaó csak. Illetve nem volt Paál Zoltánig, aki mindent a helyére tett úgygondolom.
     
  5. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    Eleink nem mint magyarok kerűltek az Uralhoz. A Magyar Törzsszövetség ugyanis kabarokból, déli manysikból, mescserekből és muromákból épült fel, ie. 181-től. A kabarok pedig az Altáj környéki völgyekből vándoroltak ide.
    Az elvándorlás oka, hogy egy hosszú kalandozáson voltak délebbre Rakaca ifj. fejedelmükkel és amikor visszatértek megölve találták a népüket, azaz asszonyaikat főként. Ennek oka, hogy a szomszédos tatárokkal korábbi legelővitáik voltak, mellyet nem zártak le hamarabb. Ezek a kabarok az állattenyésztők voltak ugyanis, a "vasas" kabarok az Altájban éltek, velük nem történt tragédia.
    Rakaca ismerte a déli manysik fejedelmét- Kámát- és a nagyasszonyukat -Mirinát- is. A három kabar törzs állapota nem volt azonos. Az elsőből teljesen, a másodikból részben hiányoztak az asszonyok. A harmadik legeltető kabar törzs asszonyai megvoltak.
    (1)
     
    igazmondó, JULA56 és furrier75 kedveli ezt.
  6. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    A letelepedő kabarokkal érkezett meg Kámához Berény is, aki feleségűl vette Irgizát, Káma lányát. Az első fiuk hamarosan megszületett, akit Magyarnak neveztek el. A következő fiuk neve Konda volt. Magyart tudatosan készítette fel az apja éa nagyapja arra,hogy a megalakuló MAGYAR TÖRZSSZÖVETSÉG fejedelme legyen. Addig -átmenetként- Kámához tartoztak. Magyar így 206-tól, 225-ig a Magyar Törzsszövetség fejedelme lett.
    A Törzsszövetség elhelyezkedése úgy volt kialakítva, hogy az Ural lábánál a teljesen asszonynélkűliek, ettől pedig a Tugaly kapuig a részben asszonynélkűli kabarok, majd a Turgajtól keletre az asszonyokkal érkező kabarok telepedtek le, 181-ben. Ez utóbbiak később is "tiszta kabar" törzs maradtak, illetve később osztódtak is (Kürt, Kéri, Keszi törzsekre). Miután három kabar törzs érkezett Kámához - a déli manysik fejedelméhez- ma is logikus ezek letelepedése, elhelyezkedése.
    A Turgalyról elnevezett kapu kb az Urallal párhuzamos, ettől keletre esik, ma ez főként Kazakisztán területén található.
    Mikor Magyar fejedelem lett, akkorra már egy új generáció is kialakult a manysi-kabar házasságokból : a magyarok népe.
    Magyar öccse, Konda (van ilyen nevű folyó az Ural keleti oldalán) a hantikhoz költözött, ahol asszonyuralom létezett. Magyar pedig megszüntette az asszonyuralmat.
    (2)
     
    igazmondó, JULA56 és furrier75 kedveli ezt.
  7. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    A Magyar Törzsszövetség.
    Az új nép - a magyarok népe- egyben egy új generációt is jelentett, tehát a magyarok -mint hunfajú népek- iu. 200 óta léteznek. Az Urálon át nyugatra vándorló magyarok megjelentek a Káma és a Béla (ma: Bjelája) folyóknál is, vagyis a déli manysik mellett, akik ekkor még főleg itt éltek.
    Magyart követően a magyarok fejedelme Kürt lett, aki Zsolca fősámán fia volt.
    Hosszabban biztosan említeni sem kell, hogy a magyarok átvették a Hun Törzsszövetség szokásait, szellemiségét is.
    A magyarokhoz beérkező Nyék törzs eredetileg a Van tónál élt, , ezért sok Van környéki beavatottat is tartalmazott, illetve ilyenekkek is kapcsolatban állt. A Nyékek papi törzs voltak, később a magyarok szellemi vezetői lettek.
    Kürt után Béla (magyar fia) lett a szövetség fejedelme (250-275), ő is délen tanult sámánságot. Felesége -Nura- Mani testvére volt. Béla halála után, már 275.-ben a szövetség kétfelé válik a magyariakra (Jenő, Gyula, Gyarmat, Jenő, Nyék) és magyarokra ( Kéri, Keszi, Kürt, Tarján, Béla) osztódik. A magyarok ekkor a Volga keleti oldala előtt helyezkedtek már el, a magyariak pedig a Volgától nyugatra. Mindkét öt törzses résznek külön fejedelme volt, természetesen törzsi fejedelmek is léteztek. A szétválás legfőbb oka a szaporodás volt. A Magyar Törzsszövetség a nyolcgyermekes szaporodási elvet gyakorolta, vallotta.
    A magyari törzsek fővárosa Albéla lett ( a Donnál), a magyaroké ekkor Bakát volt. Bakát az Aral tótól nem messze keletre épült. A Bakát elnevezés pedig Kövesd fősámán, majd kínai császár egyik öccsének neve volt, ők Jézus korában éltek.
    Mint látható az a kabar törzs, aki a Turgajtól keltre élt és asszonyaik megmaradtak, később a Kéri, Kürt, Keszi törzsekre osztódtak és a magyarokhoz tartoztak.
    A magyariak néhány fejedelme 319-től: Temir, Vága, Gyula-Duló, voltak. Gyula-Duló egyben a magyar-Bolgár Szövetség fejedelme is volt. Ő volt Hunor és Magor apósa.
    Hunor és Magor apja Hangun-Huó ordoszi fősámán volt, akinek Megyerja nevű feleségétől születtek az ikrek. Hangun idővel a kínaiak császárja is lett. Ugyanis Ordoszban sok vezető kínai család ( 400 nagycsalád!) is élt és a kapcsolatuk többnyire elég jó volt a hunokkal. Ordosz idővel a kínai Birodalom bölcsője is lett.
    Hangun Hunor fiának a gyermekei: Bagamér, Udin, Mundzuk és Bősárkány voltak. Bagamér pedig Atilla és Buda apja volt. Vagyis Atilla dédnagyapja kínai császár volt. Hunor különben apja halála után az ordioszi fősámán lett. Magor valahol a Turgajnál maradt. Már Bagamér idejében elkezdték szervezni azt a folyamatot, melynek végén Ordoszt -kevés kivétellel- elhagyták a hunfajú népek, Atillával, Budával az élükön. Az elköltözés, kivonulás 430.-ban történt meg.
    (3)
     
    igazmondó, JULA56 és furrier75 kedveli ezt.
  8. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    A Magyar Törzsszövetség számára fontos változás volt, hogy a magyari és a magyar törzsek 275-ben a Volga keleti ill. nyugati oldalára költöztek. Ekkor a szövetség nem bomlott fel, de lazult a kapcsolatuk. A legelőterületek növelése is célja volt a szétköltözésnek.
    A Törzsszövetslég Atilla harcaiban nem vett részt, kivéve Eszéket, aki kis csapatával (200 fővel) csatlakozott a nagy hun csapathoz (kb 430 000 fő).
    Atilla halálakor (megmérgeztetik a gót segédcsapatok Krimhildával) 453.-ban a temetéshez felhasználták Maros (székely) arany ill. Eszék ezüstkoporsóját is és a fősámán koracél koporsóját, Nekeséét.
    A szövetség tárkány, sámán és rimalányképzését főleg Magyarka városában biztosították ekkor. Szellemi vezetőkre mindíg szükség volt.
    Ordoszba inkább a beavatottképzésre mentek időnként a kijelöltek.
    Rovásírásuk a hunfajú népekével azonos, ugyanis annakidején Agaba -az első ordoszi fejedelem és fősámán- egy ilyen, egységes rovást alkotott.
    Még IV. Béla idején is jártak sámánképzőbe keletre többen, de ekkor már Karakórumba. Ide járt pl Pósa András (Anonymus) és Ungika, ez utóbbi két mongol-kínai császár anyja is lett: Möngkéé majd Kubilájé.
    A magyarok valós őstörténete egyedűl az aranylapokon fennmaradt Arvisurákban található meg hitelesen, a rovósámánok munkájaként. Géza és Vajk idejében elégették a multunkat is, pl Veszprémben Koppány kivégzésekor felgyújtották az ősi sámánközpont nem pótolható írásait. Annak ellenére nem írták le megfelelően multunkat, hogy sok kutató jó és nem jó szándékkal tonnánnyi könyvet összeírt erről napjainkig Dünmert Dezsőtől László Gyuláig. A leírások legkitűnöbbjei sem ismerik kellően pl az Árpádházat.
    A magyarok ősvallása pedig az igazi, tiszta, érdekmentes egyistenhitű vallás. Ezt egyeltalán sehol nem ismertetik. Viszont az érdekelvű kereszténységet annál inkább. a torzításokra jellemző, hogy Gellért püspök sem tudta még hová tennie az egyistenhitet hírdető -jézust évezdredekkel megelőző- Anyahitátt a székelyek Nagyboldogasszonyát. Így hát addig maszatolta a krdést, hogy lett belőle Mária..holtt két személyről van szó, nagyonis. Róma mindent megtett, hogy a fejekből kitörölje az ősi hitet, mely a szeretetet hírdette. Ugyanis Róma érdekelvű, bizonyítja ezt pl a tizedszedés, a papi robot...is.
    A magyarok tehát hunfajú rokonnépek összeházasodásából alakultak ki, azaz rokon törzsek házasságaiból.
    (4)
     
  9. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    Mielőtt eljutunk a Magyar Töruzsszövetség Kárpátok történő átkeléséig -a honfoglalásig- több kérdést érdemes megismerni. Ilyen a rokonnépek, a Kazária kérdése, a Törzsszövetség élete a magyari és magyar kettéválás után, továbbá legalább az utolsó fejedelmekről és a honfoglalás előkészítéséről érdemes és fontos beszélni.
    A Kárpátmedencébe eleinte visszaszivárogtak a rokonnépeinkből,később -Pannon korától- pedig már tömegesebb bejövetelek is történtek. Ilyen tömeges honfoglalást ötöt tartanak számon az Arvisurában, kisebb csoportok azonban sokesetben bevándoroltak ide és általában legközelebbi rokonaikhoz telepedtek (kabarok a kabarokhoz stb) . A magyarok előtt az a Baján vezette avarokét (568 után), előtte Atilláét ( 433-ban), Atillát előzően Pannonét (ie. 800)...nagy honfoglalásoknak tartják, Pannon előtt pedig igen sok foglaló népcsoport érkezett Kerkával, utánna Baloggal és Esküllővel, Barcával is...majd jöttek a jászok, kunok...A Kárpát-medence tehát már az őskorban, ókorban lakott volt, igaz kezdetben elég rikán.
    A magyar bejövetelkor az országot az általában különböző időpontokban érkező palócok, kabarok (Kassa pl ie. 2800-ban alapított hely, Debrecen ennél sokkal régibb, ie. 3770-ben alapították még századosfaluként, Pécs, Kanizsa, Sopron, Veszprém... pannonkori stb..)jászok,besenyők, avarok, szkíták, vepszék, székelyek, kazahunok stb lakták, kisszámú szláv is élt itt Nyitránál, akiket még Pannon telepített le.
    Például a kunok két alkalommal is érkeztek ide, mindjárt a jászok (ie. 20 körűl) után, a szkíták legalánbb négy alkalommal jöttek (Eger, Maklár, Szihalom...) iu. 300-ig, a kabarok pedig már Kassát alapították meg.
    Mivel a magyarok kialakulása elég bonyolult és nemcsak egy hunfajú népelemet tartalmaz, megkell említeni még a barszilokat. A Nyék törzs un barszil törzs volt, ez azt jelenti, hogy mescserekből és muromákból állt főként. Az említettek pedig délről (Van tó, Suméria) érkeztek még Káma előtt az Uralhoz, ahol szintén keveredtek a manysikkal is. Ők is betagozódtak a Magyar Törzszövetségbe mint un papi törzs és Nyék törzs volt a nevük, közöttük pateszik is voltak.
    Röviden tehát a magyarok igen sok rokonnépet találtak már itt, de ők maguk is több rokonnépből alakultak ki.
    A kétfelé települt Magyar Törzsszövetség életében Aladár idejéntől kezdett megjelenni Kazária. Kazáriát Aladár alapította, aki Buda fősámán (Atilla bátyja) fia volt és Atillahalála után visszamnet keltre kazahunjaival és más rokonnépekkel, 453-ban. Ő az Aral tó-Káspi- Délkeleti Ural-Volga térségében telepedett le a magyarok mellett. Fővárosa a mai Tyumeny -akkor Ural Buda- volt, a hegység keleti oldalán.
    Aladár a magyarokkal is kapcsolatban volt, egyik fia , majd unokája még fejedelmük is lett.
    (5)
     
    igazmondó, JULA56 és furrier75 kedveli ezt.
  10. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    A Magyar Törzsszövetség 275-ben kettévált az Uralon túli és az Uraltól nyugatra letelepedett öt-öt törzsre. Az Uralon túli törzseket magyaroknak nevezték ( Béla, Gyula, Kéri, Keszi, Kürt) az Uraltól nyugatra élőket pedig magyariaknak nevezték ( Megyer, Nyék, Tarján, Jenő,Gyarmat).
    Amikor Aladár (Buda fia, Buda Atilla bátyja volt) keltre távozott, kazahunjaival, Atilla halála után 453-ban, akkor ő megalakította Kazáriát.
    Kazária A Volgától keletre létezett, ekkori fővárosa Bakát (Aral tónál) volt. Később pedig a területük már átlépte a Volgát is,ekkor a fővárosuk átkerűlt a Volgához. . A kazárok szétszakították a Bolgár-Magyar Szövetséget, sőt a Magyar Törzsszövetséget is. Az utóbbit két részre: magyari és magyar törzsekre.
    Kazáriához 650 után déli menekülők is csatlakoztak: a hikszoszok, zsidók, Van tónál élő népekre (kasszuk, ogúzok) . Ők az arabok elől menekültek ide. Kazária ettől kezdve adókat szedett a folyók átekelőinél, a Selyemúton és legelőbérletet stb is. Valamint nagyléptékben kereskedett. Különösen a magyarok öt törzsével állt szoros kapcsolatban, mert ennek fővezére egyben a kazár fővezér is lett, aki védte a területüket is.
    Az arab harcok -az északra nyomuló arabokkal- 650 után kezdődtek és a 825-ös csatával gyakorlatolag befejeződtek. Ekkor nagy vereséget szenvedett a kazárok serege a Volga és a Don között. Ám a helyzet úgy alakult, hogy további jelentős arab támadás már nem történt.
    A magyari és a magyar törzseket Kazária a Baku-Magyarka-Don vonalán helyezte el az arabok elleni védelműl.
    (6)
     
  11. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    Még a magyarokat is -részben- alkotó kabarokról érdemes említeni, hogy ők a Sárga folyónál lévő őshazájukból (Ordoszban volt) ie. 2450-ben jöttek el, nyugatabbra. Szomszédaik az őshazában -nyugaton az úzok, keleten a mordvinok és kunok voltak. Fővárosuk az őshazában Kassa volt. A Hun Törzsszövetség (közp.: Ordosz) nem akadályozta meg sohasem a népeinek, törzseinek szabad vándorlását.
    A kabarok az őshazából az Altájba és a hegység déli oldalánál lévő területekre költöztek. Korábban a kabarok új hazáját a manysik lakták, akik a kabarokat éppem megelőzően pedig az Uralhoz vándoroltak. A kabarok jelentős része -mint vasművelő- az Altájban élt, itt találtak megfelelő érceket és fát is a munkájukhoz.
    A térségben éltek még Balhas (Bolhás) tó alatt, az ide ie. 1738-ban költöző székelyek , keletről, akkor őket még széki hunoknak mondták.
    Magyar mint a Magyar Törzsszövetség első igazi fejedelme tehát 200-tól regnált, ez az időpont az új nép, a magyarok megjelenésének időpontja.
    Magyar azután megszüntette az asszonyuralmat a törzseinél és a nőket -akiknek férje is volt- feleségnek kezdték el nevezni, tisztelni.
    A hantik pedig -Magyar öcsével, Kondával az élen- az Ural északkeleti oldalához költöztek.
    A törzsszövetséghez az idők folyamán betagozódott a Nyék (papi) törzs is, akiket barszil törzsnek neveztek. A barszil annyit jelent, hogy ők Mezoptámiából és a Van tótol érkezettek törzse volt, eredetileg mescserek, muromák.
    A Magyar Törzsszövetség tehát a kazár időkben kettévált. A magyariak -a Volgától nyugatra élők- pedig egyre jobban Kevevára (kiev) felé húzódtak.
    Ez nem tetszett a kazároknak és végűl 860.-ban a magyari törzsek után küldték a magyar törzsek katonáit Lebed fővezér vezetésével.
    A Donnál találkozott Lebed és Álmos serege 860-ban és a csatában Álmos győzött. Ez fordulópont volt, a meggyengűlt kazárok (825-től) ezután nem mertek már a magyariakkal szembeszállni.
    (7)
     
    igazmondó, JULA56 és furrier75 kedveli ezt.
  12. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    A magyariak (Álmosék) és a magyarok tehát (Lebed) összecsaptak a Donnál, egy akkor létező településnél, Szuvárnál. Ez többek között arra is mutat, hogy valóban nem működött ekkor - a kazárok jóvoltából- a Magyar Törzsszövetség. Ezután a csata után pedig jött a de...Lebed törzsei fokozatosan csatlakoztak a magyariak törzseihez, úgyhogy Lebednek kevés választása maradt. Végűl ő is csatlakozik. A Magyar Törzsszövetség 864-ben újra létrejött Kevevárán, ennek lovasfejedelme pedig Lebed lett, a nagyfejedelem és fővezér Álmos volt változatlanul.
    Álmosnak (820-896) az első asszonyától születtek: Kurszán, Gyula és Árpád nevű fiai és Kendice nevű lánya. Álmos születésekor meghalt az édesanyja, Emese, Önedbeila kazár kagán lánya. Lebed -talán engesztelésűl- az özvegy Álmoshoz adta a lányát: Kücsikét, akitől Áldor fia született.
    Álmos apja Ügyek volt, aki 864-ig élt. A nagyapja Edemen volt, aki elkezdte a nyugati irányú vándorlást, mely Kiev (Kevevára) alapításával és Kevevára alatt egy un Asszorügyek nevű hely alapításával befejeződött a honfoglalásig. Eleinte Asszorügyek a székhelye a Törzsszöv.-nek, majd Kevevára. Asszorügyeken a fősámán -Álmos idején Asszuporog volt ez- is jelen volt. Edemen apja IV. Csaba volt. Csaba lánya Keszt, aki Bős avar fejedelem felesége lett a sámánképzésük után. Keszt később a keszthelyi kolostor alapítója lett. Csaba apja pedig Oposur volt, úgy Oposurnak, mint a fiának, Csabának több leszármazottja veszett oda az arabok elleni csatákban.
    A Törzsszövetség fejedelmeiről részletesen olvashatunk az Arvisurákban.
    Árpád (848-908 és nem 907 mint Anonymusnál, azaz Pósa András ennek szerzője)
    Az újraszerveződő Magyar Törzsszövetség érdekes módon meghagyta mindkét uralkodóházat, Álmosét és Lebedét is, ez az un kettős fejedelemség alapja, mely Gézáig tartott. Lebeda megalakított Lebedváron élt (Lembergben, azaz Lvovban). Nem ilyen egyszerű volt azonban az előbbi: a kintmaradó közeli rokonnépeink is betagozódnak ide és olyan nagyfejedelemség jön létre, mely a kintiekből a magyarokból és a magyariakból áll. Külön fejedelmei voltak tehát a nagyobb egységeknek és az ezt összefogó nagyfejedelemségnek. Pl Kurszán -később- a Kárpát-medencét lakók fejedelme lett...Árpád pedig az előbbi + nagyfejedelem is volt...de ezt inkább máshonnan javasolom részletesebben megismerni.(( Bizonyos szempontból még Mátyás királyt is érdekelte ez a dolog, mert néhány Arvisurával rendelkezett, tehát ismerte ezt. Mátyás hódításai sem véletlenszerűek! A Fekete Sereg főként a keleten maradtak utódaiból állt!))
    Kurszán és Gyula sámánképzőt végzett, Árpád pedig tárkányképzőt és ő -880 körűl- félévet Itáliában is töltött (mint anno Atilla).
    Árpád első felesége a Nyék törzs fejedelmének lánya, Abacil volt. Gyermekeik: Laád-Levente, Tarhos, Üllő és Jutas és egy lányuk is volt. A Nyék (barszil, vagy papi) törzs már 850-ben Kevevára fölé költözött és kiszakadt Kazáriából.
    Abacil halála után Árpád a Kassán élő Verecke kabar fejedelem lányát, Eperjest vette feleségűl, egy fiuk: Zsolt (Solt) született (892-955) és három lányuk. Árpádnak még egy Ágnes nevű lánya is volt, aki kevevára környékén született, ismeretlen nőtől. Vagyis kilenc gyermekével eleget tett Árpád a Törzsszöv. által szorgalmazott nyolcgyermekes modellnek.
    A Kárpát-medence felderítését főként Árpád -aki jó harcos is- végezte embereivel, háromszor is járt itt 896 előtt.
    A Törzsszöv. két helyén is volt pl kardkovács műhely, mert az előkészületekhez a fegyverzet készítése is hozzátartozott. Maga Árpád is jó kardkovács!
    A hosszu előkészületek tehát -szellemiekben- Kevevárán történtek, ahol egy -még avarok építette- templom is volt, ennek későbbi neve a Szt Illés székesegyház volt. A temlom szerepe nagyon fontos volt még Vajk István idejében is, amikor erre szállították az Ural felé a megmaradt relikviákat a szekereken (50 szekérrel!). II. Endre idejében azonban megszünt a székesegyház funkcioja. Az avarok a székelyek és a magyarok vallása azonos volt, a Jézusi hiten -az érdeknélkűli szereteten- alapuló- uruki- mani vallás. Erről bövebbet az Arvisurák tartalmaznak. Mindenesetre azért uruki, mert Jézus Urukban, sumérföldön alapította egyházát és egy igen markáns követője pedig Mani (220-290) volt. Mani még Bibliát is írt, ezt persze elégették később Róma parancsára más rovásírásos anyagokkal együtt, különösen Koppány kivégzése (998)után a veszprémi sámánközpontban.
    A honfogalalás előkészítéséhez tartozott még a hágók kitisztítása, az átkelési helyeket Kurszán határozta meg ezeken, az un honfoglalási tervben.
    Úgy Tétény (kazahun fejedelem), Zalán (Erdély), Verecke (kabar fejedelem) hívták 890 körűl Álmosékat, hogy jöjjenek be medencébe a nyugati (germán, morva, cseh) és az északi (Kassánál szláv) veszély miatt, ezek betörései ugyanis nagyon közelieknek látszottak. Néhány kisebb csatát Árpád megvívott már ellenük, sikerrel.
    A 892-es Kebveváron tartott nagyszala határozta el, hogy bejönnek a Kárpátokon. Ekkor vérszerződést is kötöttek, a Szeret folyónál. Szeret Árpád hugának volt a fia...Kiderűlt, hogy nemcsak a Törzsszöv. törzsei, hanem az oguz-kasszu törzs, egy alkalmilag verbuválódott tárkány törzs is velük akar tartani, továbbá a korábban kiemenekült avarok egyrésze is visszatérne.
    Viszont a Gyarmat törzs egyik fele, a Gyula törzs ("elbesenyősödtek")és a Béla törzs nem akart bejönni Álmossal.
    (8)
     
    JULA56 és furrier75 kedveli ezt.
  13. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    A honfoglalás előkészületeihez tartozik, hogy 890-ben az oguz-kasszu és a Kunmagyari törzsek is csatlakoztak a többiekhez. Ők a Van tó környékén éltek és onnan menekültek el, az arab támadások, betörések miatt ide, Kiev környékére. Kurszán -Árpád bátyja- a honfoglalási tervkészítése során legalább tíz hágó igénybevételével számolt. Ezeket be is járták. Ezt a tervet Álmos is támogatta. Árpád nem ajánlotta a déli hágók -Tömösi, Vöröstoronyi és a Kazán szorosnál lévő hágók- igénybevételét. Ekkor ugyanis igen bonyolult viszony volt a Magyar Törzsszövetség és Bizánc között és bekövetkezhetett, hogy a bolgárok bizánci kérésre megtámadják a honfoglalókat, délen. Ekkor a Duna alatt Simeon ortodox vallású bolgár népe élt, a Duna fölött pedig Mén Marót két, ősi hitű törzse, akiknél a nyelvcsere sem kezdődött még el. Mén Marót viszonya jó volt a magyarokhoz.
    A Simeon-bolgárok közeli besenyő törzzsel is kapcsolatban álltak, akik szintén veszélyesek lehettek az átkelőkre.
    A besenőknek ekkor igen sok törzse létezett a Volgától kezdődően a Dunáig. Később nagyrészük a Kárpátok-Volga térségében a erőszakos orosz beolvasztással tünt el, itt ekkor nyolc törzsük létezett. Árpád végűl annyit tudott elérni, hogy az átkelők száma hatra csökkent. Ezek kitisztítása időben megtörtént.
    A bejövetel előtt Árpád egyeztetett aa Kárpátokon belűl élő rokonnépek fejedelmeivel, különösen Vereckével, az apósával.
    A letelepedési hely -egy tömbben- az un Jász Síkság volt. Ez azonban a végrehajtás idején módosult. Álmosék ugyanis nem akartak semmiféle surlódást a már hossszú ideje itt élő rokonnépekkel, aki létszáma ekkor elérte a félmilliót.
    Csaknagyon röviden említve tt éltek már -több hullámban érkezve- a székelyek (Pozsony környkén, Szeged környékén és Parajdnál) ,a palócok(kb Ózd-Pozsony vonalon a Vágig,), a kabarok (Ózd- Ungvár vonal), a kazahunok (főleg debrecen-Nyíregyháza vonalon), a jászok., kunok (a Mátra alatt majdnem a mai Belgrádig)a felsoroltakon kívűl a hantik (Szécsény-Balassagyarmat-Hont stb), a folyton mozgó besenyők (sokan Jászvásárnál), a vepszék (Vác, Veszprém..), az avar maradékok (eléggé szóródva, inkább a Dunántúlon), Atilla ittmaradt más népei (Észak Borsod stb) és még jónéhány kisebb hunfajú népcsoport, avar maradványok. Maradtak még a Pannon időkből kabarok Soponnál is, ezenkívál éltek a római idők hatásaként döntően etruszknak mondott csoportjai a Dunántúlon. A légiókban ugyanis etruszkok is voltak, mert ők megkönnyítették a kommunikációt is az őstelepesekkel, lévén rokonnépeink, így beszédjüket megértették. Az etruszkokról bővebben most nem írok, az Arvisura azonban kb 130 oldalon foglalkozik velük. A székelyek egy törzse élt még ekkor a mai földjükön, a Maros forrásvidéke környékén, később a pozsonyi és szegedkörnyékiek is az előbbi helyre vándoroltak.
    A honfogalalás 10 törzzsel történt, ezeket elosztották egymás között Álmos, Kurszán és Árpád. Mindegyiküknek három ill. Álmosnak négy törzzsel kellett bejönni és a törzsi fejedelemeknek is Pusztaszerre kellett megérkezni. A honfoglalás azonban a déli hágóknál nem békés körűlmények között történt, hanem Árpád előzetes véleménye igazolódott be.
    (9)
     
    igazmondó, JULA56 és furrier75 kedveli ezt.
  14. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    A honfoglalásnál a számításbavett hágók voltak: Uzsoki, Vereckei, Körösi, Borgói, Vöröstörönyi és a Tömösi hágók.
    A honfoglalást télen akarták kezdeni, 895 végén, mert ekkor a vizek befagynak és könnyebb az átkelés sok ilyen területen.
    A honfoglaláskor a fejedelem még Álmos volt, fiai pedig különböző fontos beosztásokat töltöttek be, pl Gyula volt a horka (bíró), Árpád a főtárkány..
    Lebed fővezér már meghalt, így a Lebedházból az unokája , Előd vett részt a bejövetelben. Előd apja id. Előd nem akart bejönni.
    A jászvásári nagyszala 892-ben eldöntötte a végrehajtás kérdéseit is. Jászvásár irányából rajzott szét a tíz törzs a kijelölt hágóik felé. Minden törzsi fejedelme egyben az áteklés törzsi szintű vezetője is volt. Őket az Arvisura részletezi.
    Árpád -mivel a kabar fejedelem lánya volt a felesége- a három északi hágón kelt át a kabar törzsekkel, akik a Kűrt, Kéri, Keszi törzs voltak. Ő érkezett ide a leghamarabb, először Ungvárra lovagolt be. A medvetort már a kabarok szent helyén, Abaujváron ünnepelte (896.januárban). A fő átkelőnek mondott hágó a keleti volt, a Borgó hadnagyról elnevezett, itt az átkelő törzseket Gyarmat-Kasszu, Kunmagyari,Megyer Kurszán vezette be.
    A déli hágóknál Álmos akart négy törzzsel átkelni: a Tarján, Jenő,Ogúz és a Nyék törzsekkel.
    Tehát a hét törzs legendája nem igaz.
    Álmosnak a Vöröstoronyi és a Tömösi szorosoknál átkelő törzseit már megtámadták akkor, mikor elsem érték még a hágókat, de ez a besenyők által a hágóban is folytatódott. A hágók előtt Simeon bolgárjai rontottak a törzsekre, majd a besenyők is ezt tették. Álmos nem hagyott elég hátvédet a szekeresek védelmére és így igen nagy volt a halottak száma. Álmos már Gyulafehérvár közelében járt, amikor hallotta a rosszhírt és a Tarján örzset küldte vissza segítségűl.
    A támadások eredménye végűl 3400 lovas halálával végződött, de sok szekeres is meghalt. A teljes veszteséget kb 11 000 főben állapították meg. Álmos törzsei így nem is tudták a Vöröstoronyi szorost igénybevenni.
    A történteket az Arvisura részletezi.
    A hegyeken át be-becsapó besenyők pedig még kabar szekereseket is megöltek, kifosztottak.
    A támadásnál a Nyék törzs fejedelme Laád (Árpád fia) is megsérűlt.
    Egy kisebb csta még Erdélyben, Lugosnál is volt egy besenyő csapattal, azonban itt 220 fős volt az emberveszteség. A besenyőket a Simeon féle bolgárok vonták be a mészárlásba.
    A Kunmagyari és Oguz-Kasszu törzsek alkalmi törzsek voltak, a honfoglalás előtt kb 5 évvel csatlakoztak a magyarokhoz.
    A beérkezés utáni népszámlálás szerint 446 000 fő érkezett a Magyar Törzsszövetséggel a számukra új hazába.
    Letelepítésük pedig a Kurszán terv szerint kezdődött.
    Álmost bepanaszolták makacsságáért a kabarok, hogy a déli hágók felé indult, ezeken akart átkelni.
    Álmosnak egy önálló Arvisurája is létezik, e szerint sajnálja, hogy "legvitézebb fiára" Árpádra nem hallgatott. Mivel ügyében Gyula fia -a horka- nem tudott dönteni a kabarok elrabolták őt és a szent helyükön, Abaujváron kivégezték. Erről semmiféle forrás nem tudósít ma sem, vagyis ez is egyik ismertlen foltja történelmünknek...legalábbis eddig az volt.
    Pusztaszeren már Kurszán lett a fejedelem. Itt eldöntötték pl azt is, hogy a jövőben a bát, pateszi, sámán helyett a táltos megnevezést fogják használni.
    (10)
     
    igazmondó, JULA56 és furrier75 kedveli ezt.
  15. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    A földrajzi, ill. településneink pedig döntő részben a FÉRAN Névadóból származnak (Arvisura tartalmazza ezt) és a fősámán engedélyével nevezték el ezeket. Honfoglaláskori nevünk már viszonylag kevés van és ezek az akkor alapított településkhez köthetők (pl Nyék-lád-háza) . A nevek tehát még a honfoglalás előtt sem azonos időponthoz kapcsolhatók, pl Debrecen ie. 3775-ban századosfaluként alapítódott, Gyöngyös, Eger pedig a szkítákhoz köthető és Jézus korában épültek. A Dunántúli városnevek nagyrésze ( Pécs, Sopron, Kanizsa, Veszprém...) pannonkori (Pannon ide ie. 800-ban vándorolt be Ordoszból). Gyula város már létezett Atilla korában, mindíg besenyők lakták...Rékának is erre volt bítoka (Gyula-Békés-Gyoma-Tisza vonalán). Az un Rimavidék pl Atilla korában alakult ki, a letelepedő rimalányokkal, a nógrádi Hont-Szécsény-Balassagyarmat-Nézsa stb hanti letelepedőkkel népesűl be, iu. 475-ben.
    Kassa már ie. 2800-ban kezdett épülni, a beköltözö kabarok alapítják.
    Kintmaradt törzsek tehát a Gyula, a Gyarmat törzs fele, és a Béla törzsek voltak. A Gyula jóideig Jászvásár környékén marat, a Gyarmat (másik fele) Kievben, a Béla pedig Füzesgyarmaton, mely az Uralnál -a Béla folyónál- volt. Kint élő rokonnépünk volt még a Kumánál a szavárdok és sok kun, szkíta és besenyő maradt keleten, továbbá a Nagy Károly idején kimenekült avarok egyrésze.
    Kurszán 899.-ben meghalt, ekkor Árpádot emelték pajzsra és ő 908-ig volt fejedelem. Anonymussal ellentétben aki Árpád halálát 907-re tette, a pozsonyi csata időpontjához, mintha ebben halt volna meg, de ez nem így volt.
    Árpádot kedvenc vadéászterületén a Pilis szélén , a mai Budakalásznál temették el, az Arvisura szerint, így a "kőmedrű patak" anomymusi megjelölés igaz, azonban ilyen patak sok van a Pilisben. Kőmederbe pedig fejedelmet nem temettek, mást sem. Árpádot a település fölé magasodó avarkori templomban helyezték el. Árpádot többen megtámadták, így a morvák is 900.-ban, majd a százer fős támadó Pozsonynál. Őket is letudta győzni, egy igen jó haditerv alapján.
    Árpád fiai közűl senki sem esett el a pozsonyi csatában, Laád-Levente már 906.-ban meghalt, a többi Abaciltól született fia (Tarhos, Üllö, Jutas) pedig évekkel a csata után halt meg. Részletesen ír erről az Arvisura is.
    A kettős fejedelemség gyakorlatilag Gézáig tartott. Géza Taksony egyik fia volt, Taksony pedig Zsolt legidősebb fia (Taksony, Botond, Csák).
    Az Árpádház mondható, hogy a világon a legősibb fejedelmi család, mely Gilgamesig (szül.: ie. 3578) visszakövethető, mint ezt pl Obrusánszky Borbála is megtette egy tanulmányban. Gilgames URUK (sumér városállam) királya volt, az eredeti születsékori neve, Árpád volt.
    (11)
     
    igazmondó, JULA56 és furrier75 kedveli ezt.
  16. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    A honfoglalással kapcsolatban a fentiek vázlatnak nevezhetők. Álmos, Árpád családja hosszabb történetben lenne pl ismertethető.
    Mindenesetre annyit érdemes még Árpádról megismerni, hogy utánna legifjabb ( második feleségétől, Eperjestől) született Zsolt vagy Solt fia (892-955) lett a fejedelem, ezt egy előre készített szerződés határozta meg. Zsolt fia voltak: Botond (Koppány apja), Csák és Taksony (970-ig élt). Taksonnyal érdekes dolog történt: az ő utódai lettek -kevés kivétellel- a továbbiakban, természetesen Vajktól kezdve a királyok, 1301-ig.
    Az Árpádház természetesen nem halt ki, ezt csak Róma hazudta, mert Árpádnak még négy fia ( Laád, Tarhos, Üllő, Jutas) ill. ezek utódai nagyszámú népcsoport voltak már 1301.-ben. Ez egy utólagos kitaláció tehát. Vajk Géza második feleségétől született, azonban Vazul (Endre és Béla királyok apja) szintén Gézától és az ő első feleségének (Söpte Szavárdinak) Mihály fiától.
    A Lebed-vagy Elődház sem halt ki, csak másodszerepre kényszerűlt Vajk után.
    Árpád harcai megteremtették a nyugodtabb körűlményeket az ő idejében, de halála után is rendszeresen harcolni kellett a szláv vagy germán betörökkel.
    Vajk koronázása sem úgy igaz, mint hírdetik, először 1000. aug. 20.-án az un gilgamesi koronával, majd egy év mulva a rómaival koronázták őt meg. A korona története pedig leginkább Szt László idejében érdekes fordulatot vett. Vajk egyébként nem Máriának ajánlotta fel az országot, hanem Szt Péternek, ez is bizonyos fényezés okán van így a köztudatban. Fiát, Imrét pedig vadkannak megöletik a besenyők, Koppány kivégzéséért (Koppány anyja besenyő volt).
    A Csákok nagyon szaporák voltak, sok családra bomlottak már hamar. A Szibián-Hunyadiak őse is Csák volt és nem román.Ez követhető az Arvisurából. Csák Máté is természetesen Csák..
    (12)
     
    igazmondó, JULA56 és furrier75 kedveli ezt.
  17. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    A Magyar Törzsszövetség honfoglalásának több oka is volt, ezek kielemezhetőek az (1)-(12) írásokból.
    Érdekes aspektusa a honfoglalásnak, hogy tulajdonképpen - a beérkező törzsek közűl- a Kunmagyari, a Kasszu és a három kabar (Kürt, Kéri, Keszi) nem mondható magyarnak, csak közeli rokonnépek törzseinek. A Nyék esetében őket viszont magyarnak veszem, mert barszilok.
    Így tehát a beérkező 456 000 ember, a korábbi időkben itt letelepedett rokonnépek félmilliós létszáma összesen 946 000 fő, a beérkező, kimodottan magyarnak mondhatóak létszáma (mintegy 230 000) arányai érdekesen alakultak. Mégis a Magyar Törzsszövetség vette át észrevétlenűl szinte és nem gyorsan itt a hatalamat. Ez úgygondolom, hogy Zsolt fejedelemsége idején teljesen megvalósult, bárkinek a sérelme nélkűl. Ez a jelenség pedig Árpádnak is köszönhető.
    A SZÁMOMRA KÜLDÖTT ÜZENETEKET ITT NEM TUDOM ELÉRNI. Ezeket kérem az oposú[email protected] címre küldeni.
     
    igazmondó, JULA56 és furrier75 kedveli ezt.
  18. anom

    anom Állandó Tag

    Jó ez a topik, nagyon szeretem a történelmet. :)

    430.-tól írod le egészen az "első" évezredig az összefogalást, de engem érdekelne a korábbi történelem is. Hogy előtte kik voltak a hunok, milyen kapcsolatuk volt a szkítákkal, szarmatákkal (esetleg tőlük származtathatóak e) és más keleti illetve távol-keleti sztyeppei népekkel, valamint a nagyobb birodalmakkal milyen kapcsolatokat ápoltak?
     
  19. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    Persze, kedves anom. Sajnos azonban az nem semmi, ami a kérdéseidet illeti. Nem vagyok íródeák, ezért rövid írásokra vállalkozom. Viszont ha korábban bekapcsolódtál volna -vagy megnéznéd a korábbi írásaimat-akkor lehet nem is okoznának fejtörést számodra a felsoroltak.
    Az őstörténelem megismerése ugynais hosszú folyamat, ehhez idő és türelem, kis elszántság ajánlott-
    Az öskor, ókor nem egyszrűsíthető le nagyon. Mintahogy a magyar honfoglalás sem pl így: Árpád bejött a Kárpátokon...és kész.
    Hagytam egy mailcímet a tegnapi írásomban, ha gondolod, akkor erre válaszolj. A miértről nem szeretnék beszélni.
    Egyébként jogosan érzed, hogy tisztázni kellene kik a pl hunok...Vannak hunok természetesen és vannak -tágabb fogalomként- hunfajú népek is. A hunok: a kaza és a széki hunok. Az utóbbi névvel kapcsolatban a honfoglalásnál írtam valamit. A szarmaták bizony egy jász törzs voltak, a jászok már Jézus korában letelepedtek az un Jász síkságon (Mátrától a Délvidékig jazig fejedelmükkel és ennek feleségével, Szabadkával) és nem egy törzsből álltak. A szkíták pedig ie. 2000 körűl csatlakoztak az Ordoszban lévő Hun Törzsszövetséghez, ennek oka hosszú, azonkívűl is nagyon bonyolult a szkítákkal foglalkozni, mert nagy és sokfelé élő nép, de rokonnép. Csak a Pannonnal érkező szkíták között is volt már un parszi szkíta és pamír szkíta, nekik még a vallásuk sem volt azonos. Mit gondolsz ma él szkíta mondjuk Afganisztánban? A pannonnnal bejött szlkíták egyrésze Isis hivő volt (l:Szombathelyen a rómaiaknak tulajdonírtott szentélyt). A szkíták Pannon idején alapítják Pécset is Pécs tórem városát..Hogy ki-mi volt Pannon ez hosszú szintén.. Ajánlom még az Arvisurát is ha komolyan gondolod az ismerkedést.
    A hunfajúnépek egy közösség tagjai voltak már a jégkorban biztosan.
     
    igazmondó és JULA56 kedveli ezt.
  20. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    Aki "hagyományos" magyar őstörténelmet akar olvasni, azok számára ajánlom a Magyarság Őstörténete c. könyvet, mellyet Ligeti Lajos szerkesztett és szerői: Czeglédi Károly, Deér József, Gunda Béla, Gyóni Mátyás, Kniezsa istván, Kossányi Béla, Halasi K Tibor, LászlóGyula, Ligeti Lajos, Nemeskéri János, Zsirai Miklós.
    A könyvben leírtak nemcsak nevetségesek -az Arvisura fényében- hanem tanulságosak is -. A könyv a zavaros találgatások válogatott halmaza valahol. Zsirai még komoly humort jelentő írása is nagyszerű.
    Van benne szó a különböző lovas temetkezésekről, az íjakról, a magyar szavakról és nyelvészkedésről és a találgatás az őshaza vonatkozásában is ferentikus. László Gyula még ananyínózik is, bár azt nem fejti ki,kik is lennének az ananyínói kultúra megteremtői. Továbbá mi közük ehhez eleiknek? Nade ilyen bagatell dolog nem számít. Lényeg az, hogy nem tudunk ma ugyan semmit eleinkről, de majd holnap, ha Holdtölte lesz megvilágosodunk..
    Természetesen azt a kérdést, hogy kik a magyarok azért nem tisztázza, mert fogalma sincs a könyv íróinak erről...és az is lényegtelen, kik a hunok és a kettőnek mi köze egymáshoz...Nem is folytatom, nem szeretném elvenni azok örömét, akik elolvassák. Bizosan finnugrálni fognak örömükben. Az ajánlott nagy mű az Akadámiai Kiadó reprint sorozatában jelent meg, 1986-ban. Könyvtárakban biztosan megtaláható ez a szellemi kincs is.
     
    igazmondó kedveli ezt.

Megosztás