Hunok, magyarok

A hős neve: Szvatopluk...
Eredetileg Zwentibold a neve és germán származású. Egyedűl Hunfalvy (Hunsdorfer) kezdi szlávnak nevezni, de -mint nyelvész- sokesetben téved, a a Tőle eredő finnugorizmus is bizonyítja.
Tehát a megnevezett személyről jó tudni: egyedűl Ausztriába tört be és 870 után nyomtalanul eltűnik.
A tótok első királyának neve, szerintük: Samó..
Egy olyan királylistájuk van a Felvidék mai urainak, miszerint már 650 körűl is volt királyuk, méghozzá az első, meg is nevezik: Samó a neve. Samó azonban hun-avar származású volt és sohasem lett király. Kereskedéssel foglakozott, majd Rómában megbízzák, hogy kémkedjen az avaroknál, hozzon róluk híreket...Samó azonban -mikor éppen Rómába indult- az avarok fogságába kerűlt. Kivallatták, majd beismerése után felakasztják..
Érdekes, hogy a Felvidékieknek már 1350 évvel ezelőtt volt királyuk...de mikor is katolizáltak? Mikortól létezik a király-král szavuk? Merre volt pontosabban a területük és mivel foglalkoztak? Honnan kerűltek a Felvidékre és mikor? Gondolom ilyen patinás mult után a kérdésekre van válasz..

Kende (Napkorong) és Gyula (Holdsarló)

Géza fejedelem első felesége a besenyő Söpte Szavárdi volt. Kiemelkedő szerepe lett -mikor felnőtt- a tőle származó Vazul nevű fiának. Ő az, akit Vajk idején megvakítanak a Gizellával érkezett idegen katonák, majd -jóval később-ólmot is öntenek a füleibe.
A Csák származásu Korpona lett Vazul felesége, annak ellenére, hogy már vak volt. Három fiuk született: Endre, Béla és Levente. Levente elég hamar meghalt, az előzőekből pedig királyok lettek. Mindhárman résztvettek még hercegekként a Beavatott Központ Vajk idejében történő (1015-től) elszállításában. A relikviákat az Uralba a manysikkhoz vitték -50 szekérre volt szükség ehhez- egy titkos helyre. Az ősi relikviák a Hun Torzsszövetség tulajdonában voltak.
Endrének későn született a Salamon nevű fia, aki ugygondolta nem lesz utódja és előre már öccsének, Bélának igérte a trónt. Salamon születése után azonban módosította Endre az elhatározását és kisgyermekként már megkoronáztatta Salamont. Béla ekkor hosszabb ideig külföldön élt..Salamon után még egy korán meghalt Dávid nevű fia is született Enrdrének.
Béla közismerten jó katona volt.
Bélának három fia születet: Géza, László és Lam.
Endre király volt az, aki megszervezte az ország keleti és déli védelmét, Lam herceg viszont rendezte a külügyeket. I. Géza idején (1074-1077) a király öccsei már elkezdték az ország dolgainak átszervezését, különös tekintettel a róma pápasághoz tartozás érdekkörére.
Salamon alkalmatlannak bizonyult a trónra (1063-74) katasztrófákat okozva uralkodott, ezért őt -mint támadót is- a mogyoródi csatában (1074.03.14) legyőzte Géza és László (1077-1095), ezekután Salamon távozott ugyan az országból, de időnként mégis megjelent, főként pénzt kérve a királytól. Egy ilyen alkalommal pedig kényszerűen bezárták a visegrádi un Salamon toronyba, ahonnan azonban idővel eltávozhatott. Dalmáciában a tengerparton egy kocsmában italozva kötözködött, majd a testét a tenger vetette partra..Géza és László hercegek közkedveltek voltak.
László még Géza idejében átszervezte a távoli keleti püspökséget is, Magyarkán és itt is teret nyert a katolizáció.

A Hun TV-n hallottam nem régen..
Dr. B.I. és két társa hatalmas úton voltak: ellovagoltak Kazahsztánba..persze a dolog nem volt azért nagyon egyszerű..
A riportot dr H.K.J. készítette velük. Érdedekes volt, érdemes meghallgatni.
Feltünt a számomra, hogy dr B. a kazahokat a kunokkal keveri..azt is gondolja, hogy ez egy azonos népcsoport...Pedig nem az, de rokonnépek. Magyarországon a kunok (a Nagykunságról van szó) Karcagon és környékén élnek, őket még IV. Béla telepítette le ( a Kiskunságiak több hullámban jöttek ide jóval Béla előtt, elő csoportjuk még Jézus korában érkezett) kazahunok pedig Debrecen térségében élnek. A régi időkben keleten pedig még messzebb laktak egymástól a kunok és a kazahunok. Itt mondhatni, hogy szomszédok.
A kazahunok nevét kazahra rövidítették az idők folyamán (sőt van olyan rövidítés is, hogy ők a kozákok...persze csak egyrészük). Sok kazahun jött be Aladárral is, ő az élükön lovagolt be, 435-ben. Aladár nagybátyja Atilla volt. De nagyrészük visszament 453-tól. Voltak azonban ittmaradók is, ők részben korábbi bevándorlók voltak, Atilla előtt érkeztek.
Fejcsóválással említette dr B. hogy a tatárok mennyi problémát okoztak egykor az országunknak...Sajnálatosan összetéveszti a tatárokat a mongolokkal. Igaz, a csapatokkal tatárok is harcoltak, de a mongolok voltak erős többségben, tehát mongoljárás volt...Azóta sem tisztázta a történész társadalom, hogy mit akartak...mert már Dél-Németországbnan is megjelent Batu kán..majd visszafordult. Persze ennek komoly oka volt. De az okot...?
A mai Kazakisztánban élő magyarok olyanok mint a csángók. Nem ismerik az okát miért élnek a kazahoknál?
A honfoglalás alkalmával három magyar törzs nem jött be ide, pl a Béla törzse sem. Ők valaha Bakát örzöi voltak. Bakát az Aral tótól keletre volt, egy jóideig kazár fővárosként regnált. De azután az arab előrenyomulás miatt otthagyták a fővárosukat Kazária lakói. A Béla törzs nagyrésze , is eljött, főleg Füzesgyarmatra, a Béla (ma:Bjelája) folyóhoz, az Ural ny.-i oldalához..de maradhattak Béla -azaz magyar- törzsbeliek Kazakisztánban is. Ez valószínű magyarázata lehet a kazakisztáni magyarok jelenlétének.
Az említett magyarok is nagy örömmel fogadták dr B-t és kis csapatát..
Végűl a mai kazah elnők Nazarbajev, egyben tb kun kapitány is, de mint előbb emltettem téves ez a meghatározás, legfeljebb kazah-kapitány lehet és Debrecenben kellene őt fogadni.
A Nazarbajev név elég összetett. Az --ev-et mint orosz hozzárakott végződést nyílván elkellene hagynia, ha kazah névvel akar élni. Így tehát Nazarbaj lehetne. A Nazar (vagy nazír) pedig papot (sámánt) jelent, méghozzá "istenidézőt"...a baj pedig valószínű Bajánt, azaz gazdagot. Vagyis a Nazarbaj egy gazdag pap-ot jelenthet.

A bizonytalanság jövőképe...
Nagy a bizonytalanság ma is sok esetben a honfoglalással kapcsolatban. Hosszas tanulmányok után azonban mostmár létezik egy kiadatlan írás erről...
Apróságként megemlíthető a legújabb fejletlen kis zöldség, mely a Magyar Nemzet Magazinjában jelent meg szombaton és a bozsoki templommal kapcsolatosan íródott...a teplom Szombathely mellett épült.
Néhány apró észrevételt azonban tennék a szerző írásával kapcsolatban. A szerző nem ismeri, hogy Töhötöm nem azonos Téténnyel, valamiért azonosnak gondolja, azaz egy személybe integrálja őket. Továbbá sajnos nem ismeri, hogy Töhötöm a Keszi törzs fejedelme volt, a honfoglaláskor, ezért a mindent állítólag kifejező vezér titulussal tiszteli meg.A honfoglaló törzseknek ugyanis fejedelmei voltak, együtt is érkeztek ide... Tétény pedig az Atilla után ittmaradt (453 után) kazahunok fejedelme volt, Budán lakott és 899-ig élt.
Megemlíti a templom ismertetésével kapcsolatban még a szerző, hogy Vajk István a Boldogasszonynak ajánlotta fel az országot/országát..vagyis -szerinte- Máriának. Nahát ez ...Gellért püspök is már nehezen tudta összemosni a Boldogassznyt Máriával...de azért megtette. Boldogasszony pedig sohasem volt Mária, hanem Anyahita a neve és sokezer évvel korábban élt Máriánál. Ezt mamár többen ismerik is...egyike ez a kevergetés katolizáció valótlanságainak.
A szerző nem ismeri, hogy Szombathelyet (a római idők Saváriáját) nem a rómaiak, hanem sokkal előttük még Pannon alapította..ez is eléggé érdekes tévedés. A római időkben nemnagyon épült itt város, csak átkeresztelések léteztek...
Hossszabb további fejtegetés nélkűl is megállapítható, hogy az igazi történelmünk ismerete bizony még sokáig hiányozni fog.

Nagyon távoli multban, ie. 3500 körűl Zanidar volt Magyarka fejedelme, a feleságe pedig Joskar asszony volt.
Sok gyermekük született, közlük többnek ma is népek őrzik a nevét. Például Ingusnak, Balkárnak, Cserkesznek.
Magyarka ott volt -mintegy 100 éve tünt el- ahol a Kumába ömlik a Bujvola folyó. Vagyis a Kaukázus előterében, ahonnan kb 250 km-re keletre már a Káspi partjai találhatóak.
A város alapítása ősidőkbe nyúlik, Magya fejedelem legifjabb fiához kötődik az alapítása, Magyarhoz. Ez ne tévesszen meg senkit, Magyar nem a magyarok ősapja volt...akik ekkor még nem is léteztek, hanem csupán egy használatos FÉRAN név, az ősi névadóból. Magya fejedelem először a sumérokhoz érkezett, ahol segített tárkányaival felépíteni Úr városát, kb ie. 5020-5030 között. Úr város alapítója Buda volt, aki a nagy szigetről érkezett ide, meghatározott feldattal.
Magyának három fia született: Hunor, Kurd és Magyar. A hunok ősapjának, Hunornak -mármint a Hun Törzsszövetséget megelőzően élt hun fejedelemnek- egy kisebb birodalma volt a Hun tónál (mai Mongólia déli részén létezett) ahová Magyarka felépítésének befejezésekor letelepedett..Mondanom sem kell Kurd hol kezdi meg önálló életét...
Magyarka nagyon fontos város volt az átutazók számára is, mondhatni, hogy a Selyemút végpontján épült. Annyira ismert volt még az Árpádházi királyok idején is, hogy itt Szt László püspökséget alapított..Ez a szerencsétlen Juliánusz viszont nem beszél róla...biztosan elkerűlte..Viszont sokat ír róla Bendefy, aki felfedezte a keleti magyarokat...és Jeretyánt...az egykori magyarkai fejedelmet. Ma is elkellene érni , hogy számunkra jobban ismert legyen ez a térség, mely ma Oroszország része. De a hallgatás fala mintha betonból lenne. Jelenleg.
A Magyar Törzsszövetség is tiszteletben tartotta a várost, bár sok magyari törzs élt a közelében.

Vazuk a vak..
Géza fejedelem (951-997) első felesége Söpte Szavárdi volt. Vazul fiuk Söpte Subad Szavárditól és Tar vitéztől született egyik fiuk volt..Subad Szavárdi pedig a Karcsu nevű mongol fejedelem lánya volt.
Vagyis egyik nagyapja Vazulnak a mongol fejedelem volt. Karcsu egyidőben szorosabb kapcsolatot tartott Gézával, akit ellátott hírekkel is.
Vazul és Korpona nevű feleségének fiai közűl a két nagyobból azután királyok lettek. A fiuk: Endre, Béla és Levente voltak. Levente viszonylag korán meghalt. Korpona ősapja Csák volt, Zsolt fejedelem harmadik fia.
Sajnos Endre nem tartotta be ígéretét és amikor -későn- megszületett Salamon nevű fia, akkor Béla öccse ellen fordult, akinek korábban már megígérte a trónt.
Vazul megvakítása is az ősi uruki hit okán történt, mert ragszkodott a régi uruki vallásunkhoz és-ez volt a baj- ezt bizony nem is titkolta. A megvakítás Gizellához és lovagjaihoz köthető.
A Karcsu előtti mongol fejedelem (Bordzsi) is szorosabb kapcsolatot tartott, de még nem Gézával, hanem Zsolt fejedelemmel. Közös ősapjuk volt Oposur, aki a magyariak fejedelme volt még keleten, az Uralnál. Őpősur fia IV. Csaba magyari fejedelem, akinek a lánya -Keszt- Bős Arnó avar fejedelem felesége lett, miután elvégezték a keleti sámánképzőt. IV. Csaba fia Edemen volt, Álmos nagyapja..
Ha nem is megyünk tovább a magyar-mongol kapcsolatok további szövevényeibe, látható talán, hogy a mongoljárás IV. Béla merevsége miatt következett be főként, ennek elkerűlése azon múlt, hogy Béla nem teljesítette a mongolok kívánságát, nyugat és a pápa viszont -szokásosan- cserbenhagyta.. A mongolok -főként Csadaj fősámánjuk, de Ögödej is- leveleivel felkereste Bélát, valamint a hazatérő sámánképzősökkel is üzentek a számára..Persze ennek a történetét kikellne jobban bontani, vagy elolvasni Paál Z. könyvéből. Nem véletlen, hogy 1190 után egészen 1240-ig a mongol sámánképzésen sok ifjú résztvett a Karakórumban, például a három Pósa: Pósa Pál (a nagybácsi) vagy András alias Anonymus és Gyula a Halotti Beszéd írója. De a Gertrud fia Béla csak a pápára vetette szemét és túl sarkosan döntött...
Karakórum az Orhon felső folyásánál volt, ez a terület ma Mongólia.

Az érsekség, ahová eleink tartoztak...kihalatta az Árpádházat?
" A mainzi érsekség intézkedésére Kun Lászlót megkellett gyilkoltatni ahhoz, hogy a nyugatiak szolgájává legyen a magyarság" írja Paál Zoltán a könyvében. Meg is gyilkolták...De Habsburg Rudolf "ravasz fia, Albert olyan címen, hogy a Kőszegieket támadja a nyugati határszélen a besenyő és a székelyek lakta örségekben hatalmas sávot kaparintott meg magának". És még sokáig folytathatnám...az újabb sávokig..
Gondolom mindenki aki a történelmünket olvasgatja, ha nem is pontosan, de érzi, hogy a nyugati határainkért mennyi véres küzdelmet kellett folytatnia eleinknek. Ezt a témát azonban egészen Trianonig lehetne göngyölíteni..
Kun Lászlóról még annyit írnék, hogy igaz a kicsapongó természete. Megkell azonban jegyeznem., hogy ez nem volt teljesen véletlen. Kun László felesége, Izabella hemafrodita volt és nem véletlenűl adták hozzá----
Kun László apját, V. Istvánt is Mainz mérgeztette meg, ugyanúgy mint III. Andrást is. András bár nagyon vigyázott és így 11 évig uralkodhatott, azonban egy óvatlan helyzetet itt is kihasznált vele szemben a mainzi érsekség..így meghalt 1301. januárjában, Budán. Kun László után több mint 40 gyerek maradt, a kun lányoktól. Halála után még 8 gyermeke született..
Az utolsónak mondott három árpádházi kirly tehát meghalt. De csak Mainz szerint, miutánn nagyon sok árpádházi leszármazott élt már ekkor is...pl Csák Máté is az volt, de ha visszamegyünk Árpád fiaihoz, akkor látható, hogy 300 évig a Taksony leszármazottak lettek királyok -Aba Sámuel kivétel- és bizony Taksonynak 3 testvére volt: Taksony, Botond és Csák...akkor még hol vannak Taksony felmenői: Zsolt (az apja volt) és a többiek: Laád, Tarhos, Üllő és Ják...?
Az Árpádház nem halt ki, ezt Mainz terjeszette és -érdekeik mentén- a magyar főurak elfogadták, vagyis úgy tettek..

Erdély, Székelyföld..
Első látogatóként a Székelyföldre (akkor persze nem volt még neve) Parajd sánám és kis csapata érkezett . Ők le is telepedtek, településük neve -szokásosan- Parajd lett. Mindez ie. 4010 körűk történt és bizony erre nincs bizonyíték. Azért nincs mert 6000 évre visszamenő, személyhez kötött KÖZVETLEN bizonyítékok nem léteznek sehol sem. Így tehát mindenki azt hiheti amit jónak lát erről is.
Parajd előtt is volt már egy minimális, gyér lakossága néhol ennek a nagy területnek, mely vadászattal foglkozott főként. Ezt bizonyítja pl a Maros mentén talált sok cserép, közöttük pl az un tatárlaki amulett, mely itt a Bihar jelige mellet látható. Az amulettet a kutatók kb 6500 évesre becsülik, ez egy kiégetett kis agyag korong, mellette még képírásosnak mondható cserepek is voltak. Torma Zsófia -első régésznőnk- 11 000 cserepet talált a Marosnál, Tordoson.... ez bizonyíték a javából...ezeken az írások rovásszerűek is, de még nem a maiak.
Jelentősebb betelepülés ie. 2810-ban is volt, ekkor Szampó szkíta sámán érkezett ide kis csapatával. Szampóék a később Aranyosszéknek nevezett aranybányák területére érkeztek. El is kezdték az aranybányászatot és feldolgozást, ötvösséget.
A később Barcaságnak elnevezett területre ie. 1610-ben érkezett nagyobb csoport, Barca vezetésével. Ők szkítákból és széki hunokból (székelyekből) álltak.
Mivel később a letelepedést, hazát kereső görögök is megjelentek, az arany iránt sem lehettek közömbösek és kiakarták szorítani az Aranyosszéken élőket, ezért ők segítséget kértek Ordosztól, a Hun Törzsszöv. központjától. Ordosz Aranyosszékre kűldte Pannont egy tyumeny lovasával, ők ide ie. 800-ban érkeztek meg, a Káspi térségéből. Elűzték a görögöket Esküllő fejedelem területéről. Egy tömény (vagy tyumeny, azaz 10 000 fő) népéből azután Pannon 6000 lovast Aranyosszéken hagyott, ennek védelmére. A többi lovasával pedig beköltözötta Dunántúlra -Pannoniába- ahol birodalmat alapít, melynek eleinte a székhelye Pannonhalma. Felesége -Gyömöre- Esküllö lánya volt. Itt azután megszervezi a területei védelmét Lajtával, Hisbával és Szörénnyel.
Pannon későbbi családtajairól azután számos új település kapja a nevét. Pannon népe, szkíta (kétféle), úz, kabar volt elsősorban, ez azonban később még sok rokonnéppel kiegészűlt, mélg vepszével is. Pannon unokája pl Veszprém volt, aki fősámáni székhelyet alapít Veszprémben. Veszprémben még az Árpádház idején is mint női kolostor működik..
Pannon után Csanak, majd Mecsek fia Devecser lett a fejedelem. Mecsek Pannon öccse volt. Pannon szkítái alapították meg Pécs tórem városát ...és még hosszan lehetne sorolni..Sopronig.
A székelyek három törzse Pozsony környékén, Szegeden és a Maros felsőbb szakaszán élt. Ők -azaz a pozsonyiak és a szegediek- azután-még a magyar honfoglalás előtt- a Marosmentére , egy tömbbe költöztek, Barcaság fölé. Ezért is van ott ma az un Háromszék..

A Magyarok kialakulásáról és életéről, ősvallásáról merőben új és sokszor szokatlan információkat lehet szerezni Paál Zoltán könyvéből. Paál Zoltán szept. 30-án halt meg, 30 évvel ezelőtt.
Az Arvisurákat pedig nem Ő írta, ezt sehol és sohasem mondta. Ezeket Ő "kapta", legalább két helyről. Harminc évig küzdött azzal, hogy ezeket a mai nyelven megszólaltassa. HATALAMS MUNKÁJÁT -ÚGYHITTE- MAJD ELISMERIK ÉS A MAGYAROK TÖRTÉNELMÉT VÉGRE AZ IGAZSÁGNAK MEGFELELŐEN FOGJÁK LEÍRNI, ISMERTETNI...HÁT NEM EGÉSZEN ÍGY LETT, SŐT..az ebből élők hada nem, akar változtatni, a kényelmes útról letérni..és esetleg más szakmában tevékenykedni..
Az Arvisurákat a mindenkori fősámán írta, vagy -ha látása meggyengűlt- a körülötte működő sámánok tették ezt, azonban a felügyeletével. Arvisurát sok ismert nevű ember is írt, például Álmos, Sarolt...Álmos tisztában volt az Arvisura által leírt legősibb történelemmel is, azzal, mely a hunfajú népekre vonatkozott az őskor idejéig. Ezt természetesen le is írja tömören, egészen az elsüllyedt nagy szigettől kezdődően. Álmos fősámán volt, majd -a honfoglalás előtt- fősámán és fejedelem-fővezér. A honfoglalás fővezére tehát Álmos volt, nem bármelyik fia..
Hiába kutatgatnak ma az Uralnál, ezzel nem lehet követni és megtudni a magyarok történetét, a két csopportra oszló magyarok multját (magyarok és magyariak). Ráadásuk a magyariak öt(mondható, hogy Lebed és törzsei) törzse a Volgától keletre élt és nem az Ural közelében.
A genetika különösen félreviheti a kutatást, ugyanis a magyarok törzsei között sok más "nép fia" is előfordult, természetesn rokonnépekről beszélek, pl a tiszta kabarok, a Nyék törzs barsziljai, a kasszuk, ogúzok, avarok ...Ennek okaira itt nemlehet kitérni. A régészek feltárásai is csak nyomokat rögzítenek, mellyek alig beszélnek, az antropológia képe is vegyes, nem értik, hogy miért fordultak elő ilyen vegyes népek az Uralnál..a sírmellékletek is mondanak valamit, de ez is kevés a mélyebb ismerethez. Az Uralnál ráadásul magyarokon kívűl még legalább tíz rokonnép élt, továbbá -vándorlás esetén- a másik helyére is sokan költöztek...Azaz ilyen "tudományos" módszerekkel is szerezhetők információk, azonban ezek nagyon messze vannak a valóságos történelemtől. A nyelvészet pedig csaknem teljesen obligón kívűli. A rokonnépek hatalmas keveredésben "voltak" az urali térségben, térben és időben is, mint az előzőekben írtak ezt megpróbálják elmondani, jelezni.
Sokan felakarták már telálni az urali viaszt , azonban nem is sejtik, hogy ez nem egy leegyszerűsíthető történet...mereven hiszik, hogy valamiféle legeltető, halászó, vadászó pogány primitív népről kell zengeniük..ráadásul még ragaszkodnak is találmányaikhoz.
Volt nemrég még olyan akadémikus aki a magyar elnevezésről értekezve igencsak buta dolgot vezetett elő..vagyis ez a szó "mamár egy ismeretlen szóösszetételből" származik...lelkelte, holott -szokásosan- az első fejedelmünk neve volt, Magyaré. Lehetne folytatni a kitalálósdijaikat.
Ez a behatárolhatalansággal kapcsolatos sok beszédjük az országunk területén is folytatódik, ahol még tőbb nép élt a magyar honfoglalást megelőző időkben és az antropológusok is turáni, dinári, alpi, balti stb típusok között kalandoznak..mellyek ugyan valósak, de a csontok mégsem beszélnek..csak keveset. Ez a kevés nem elég egy őstörténelem valós megközelítésére. Halványan ugyan, de mostmár néhányan kezdik azért mondogatni, a nagy tudók közűl, hogy rokonnépeink éltek itt a bejövetel előtt, de hangjuk még elég halk..
Paál Zoltánhoz sok kérdést lehetne még intézni a hunfajú népekről...Ő azonban 30 éve halott, ha belegondolunk akkor igen sok kérdésre válaszolt is. A többi a mi dolgunk lenne..

A honfoglaló törzsek között nem voltak ott a Gyula, a Béla és a Gyarmat törzsek. Illetve az utóbbinak a fele bejött a másik fele kintmaradt. Ez utóbbi Árpáddal kapcsoilatos családi ok miatt történt így.
A Gyula és a Béla törzsek közűl a Gyula már nem volt egészen magyar hanem más rokonnépek befogadása -benősülése- miatt vegyes törzzsé alakult a magyar honfoglalás idejére.
A Gyula törzs hosszabb ideig -896 után- Jászvásár környékén élt, a Béla pedig keletebbre húzodva végűl a Béla (ma: Bjelája) folyónál telepedett le, ez utóbbinak egy Füzesgyarmat nevű fejedelmi székhelye is épült az említett folyónál. A fél Gyarmat törzs Keveváron (Kiev) élt.
Amikor II. Endre (1205-1235) harcokba keveredett keleti szláv szomszédjával, a fiai trónigénye okán, akkor a hosszan tartó harcok során felmorzsolódtak a kintmaradt törzsek is, kb az 1230-as évek első felében.
Ehhez jött még a mongolok megjelenése is a térségükben (ekkor már a Gyula törzs is a Kaukázus előterében élt) amely esemény azután véglegesen pontot tett az említett törzsek létére..
Azok a rokonnépeink, akik jól tudtak alkalmazkodni a mongolokhoz ők viszont megmaradtak, többnyire az említett helyen, így pl a szavárdok, az un Kuma magyarok is. Mátyás király is felvette még velük a kapcsolatot.
Mátyásról érdemes tudni, hogy a Szibiánok ősei a Csákok voltak, a Csákok ősapja pedig Zsolt, Árpád fia. Így tehát Hunyadi János vagy Mátyás nevű fia is az Árpádház tagjának számít.

Kedves Bihar!
Úgy tünik minden kérdésemre meg fogom kapni a válaszokat.
Az őstörténelem mindig is izgatta a fantáziámat.
Soha nem hittem és nem is hiszem a sok féle hazugságot, a népek manipulációját az évek hosszú során.
Nagyon boldog vagyok, és örülök, hogy hozzászóltál az egyik írásomhoz, ahol megkérdezed, hogy ''Kik is a csángók''?
Kedves Bihar jól mondják, hogy senkit ne itély meg amig nem álltál szóba vele személyesen.
Nagyra becsülöm tartalmas , ismeretfejlesztő, írásaidat.
Csodálatos mert én ezt a történelmet akarom hallani, olvasni és hinni.
Még egyszer nagyon szépen köszönöm. Tudnod kell, hogy egy tisztelőddel több került a körödbe.
Érdekfeszítő, dolgokról veszek tudomást.

''álavarok'' nem azt jelenti, hogy két fajból származó?
Vagy hunok de avaroknak tartják magukat!

Legalább egyszer -régebben- már leírtam, hogy szerintem kik lehetnek a csángók. Amikor három Árpádházi vezető (Álmos és két fia: Kurszán és Árpád) és tíz törzsi fejedelem vezetésével a magyarok átkeltek a Kárpátokon, akkor a déli hógókon Álmos három törzset vezetett, a két kiszemelt déli hágóhoz (Vöröstoronyi, Tömösi). A Nyéket, a Tarjánt és a Jenőt.( Most a többiekről nem írok)
A Simeon féle bolgárok, akik már felevették a bizánci vallást, már a Duna alatti hazájukban éltek ekkor. Ők támadták meg a Tarján kivételével (ók már a támadáskor átkeltek) a másik két törzset, a támadást Bizánc is pártfogolta.... Ez még nem volt elég...hanem a besenyőket is rávették -zsákmányért- hogy támadják meg Álmos átkelő törzseit.
A Duna fölött élö két bolgár törzs Mén Maróttal az élen a magyarok barátja volt, ő inkább segíteni akart Álmoséknak, de elkéstek. Ők még az ősi bolgárt beszélték és az uruki ősvallást tartották..,mint a mi eleink.
A csángókra fókuszálva pedig azt érdemes tudni, hogy a megtámadott törzsekből (Nyék és a Jenő) kb 6000 ember visszament Jászvásárra. Vagyis oda, ahol már nyugalom volt. Ekkor Jászvásáron ugyanis a Gyula törzs állomásozott, mintegy hátvédként. A hatezer hontalan "visszacsángáló" pedig a Gyula törzsbeliek mellé telepedett le. Szerintem ők a csángók ősei...
A Gyula törzs innnen később keletebbre távozott, de ez másik történet.

Természetesen nem teljesen biztos amit írtam és tudom, hogy a letelepedettekhez később -több alkalommal- kisebb népcsoportok még csatlakoztak más okokból és más időkben.
A Gyula törzs nem jött be, nem is akartak. Ők teljesen szétszóródtak II. Endre kievi harcai (1231-1235)továbbá a mongoljárás előkészítése,a mongolok kievi stb harcai során keleten.
Amennyiben másnak más elgondolása lenne a csángók történetéhez, szívesen megvitathatom..ha akarja, de csak nem az égből szálltak alá..
A csángók tehát Jenő+Nyék törzsbeliek keveredéséből származhatnak, némi székely beütéssel..tehát ők nem székelyek, inkább magyarok. A Nyék törzs története messze visz....igazából ők barszilok, ez a törzs volt a honfoglalók papi törzse, tehát szellemileg nem akárkiké..történetük nagyon távolra visz..mert tulajdonképpen a barszil egy különleges mezopotámiai rokon népcsoport volt.

Igazmondó! Nem tudom kik az álavarok...Az avarokról van egy kevés ismeretem, de ez nagyon hosszú és szerteágazó. Az ő történetük Ázsiában kezdődik, ahol minimum 3 helyen éltek, közülük pedig csak a Káspi avarok jöttek be ide, Baján vezetésével, 9 törzzsel, 568-tól, majd Alpár a Béla magyar törzs felével 575-ben csatlakozott, érkezett.... Jellemzően a kilenc törzsből 4 avar volt, a többi főként kabar..azaz rokonépeik. De a történet hosszú, Nagy Károlyig és bonyolult. A Nagy Károly időszakában kimenekült avarokból mintegy 20 000 fő visszaszivárgott Álmosékkal. Az első jelentős avar bejövetel még Pannonhoz (ie. 800) kötődik, aki szkítákkal, avarokkal, kabarokkal.. érkezett..Utolsó nagy fejedelmúk Bős Arnó volt. Bős felesége IV. Csaba magyar fejedelem lánya, Keszt volt...Az Arnókról könyvet lehetne írni..az etruszki időkig visszamenve.
Uruki vallásuak voltak az avarok -mint a magyarok- és templomaik voltak az országban és kolostorjaik (ezeket rabolták ki Károly papjai és "lovagjai") Pentelén, Keszthelyen (női kolostor) , Zebegényben, Pásztón voltak a kolostorok..
Rengeteg avart eladtak valaha a germánok (bajorok, osztrákok), olaszok, déli szlávok (horvát, szlovén) és mások..rabszolgának...
Nem egészen jó a kérdésfelvetésed Igazmondó...ugyanis hunfajú rokonépek sorába tartoznak az avarok is...persze még vagy 30 nép dettó, pl: kabar, úz, manysi, hanti, török, bolgár, baszk és baskír, udmurt, kun, kazahun, széki hun (székely), mari, vepsze, suoma, újgúr, mongol, tatár, kun, mandzsu, szkíta, szavárd stb..Ők valaha Góg és Magóg népei voltak. Azért van sok népcsoportjuk, mert az idők folyamán szaporodtak, osztódtak..így pl az ingusok is rokonok, az oszétok, ,örmények, azeriek.. dettó..az üzok pl így osztódtak mégtovább: tung-úz, mar-úz, og-úz, pal-úz (palóc).Őket a rómaiak oscusoknak nevezték, a kabarokat kvádnak, a d a h á k a t dáknak stb..
A széki hun név Atilla után váltott székelyre, az ő élükün lovagolt be 433-ban Atilla, a kazahunok élén pedig Buda fia, Aladár (a kazahunok ma Kazakisztán lakói) .
Vagyis két nép nevében szerepel ma a hun szó, de nekik igen sok rokonnépük létezik, a magyarok is ilyenek, akik kabar+manysi keverékek..de ez másik történet.

A videó címe ne tévesszen meg senkit...
A magyarokról szól...
Érdemes megnézni...
[video=youtube;cyP4tcFxosQ]http://www.youtube.com/watch?v=cyP4tcFxosQ[/video]

Az Arvisura olyan egyedi alkotás melyhez hasonlóval még nem találkoztam. Mivel ez szerintem nagyonis fenáll, így fölösleges is a pár évtized, évszázad alatt -azaz korábban- összeírt MÁS művekre hívatkoznia annak, aki ezzel akar foglalkozni.. vagy éppen támadni akarja ezt a nagy művet. Ráadásul ezeket a korábbi könyveket sokszor idegenek írták..vagy a szolgaságba töppedt magyar vazallusaik. Azért fölösleges ezekkel túl hosszan foglalkozni, mert teljesen más, e g y e d i és nagyon különleges ez a hunfajú népekről szóló nagy könyv. Érdemes átnézni mielőtt valaki elolvassa a különböző korokban írtak lényegét, ez természetes, lehet azonban hogy az átnézés kevés lesz.. Egyezések is előfordulnak, akár László Gyulával, akár Bakayval, Győrffyvel stb vetjük össze a nagy könyvet. Na persze a Glatz szerkesztette Magyar Őstörténet vigyáz arra, hogy ebben csak negatív viccek szerepeljenek a magyarokról a görbelábú lovasokról. Alapvetően más következtetésekre jutunk azonban, ha az Arvisura történeteit olvassuk el, mint amiket az iskolai történelmi okításokkor hallottuk, vagy az említett régebbi időben írottak alapján, ezen "forrásművekből" gondolnánk. Erre annyiszor próbáltam már utalni, hogy tovább nem is kísérletezek. Elkell a könyvet olvasni és némi őstörténeti ismeret bírtokában elllehet dönteni ki ragadta meg megfelelően a valóságot, a hunfajú népek östörténelmét. Annak ellenére, hogy az Arvisura nem tartalmaz ezer utalást. Sajnálom, hogy sokan írnak mindenfélét össze ma is a hunokról, magyarokról és pontosan ezt a nagy könyvet nem ismerik. Igaz ez mnemcsak nagyterjedelmű, hanem nagyon nehéz olvasmány is.
Ha már az utalásoknál tartunk, akkor Hunfavy-Hunsdorfer ugyan kikre utalhatott mikor -vagy 25 évesen- letette nagy művét a magyar őstörténetről? A Habsburgokra? Cselebi nem létező írására? Ő persze már 26 évesen akadémikus is lett..
Az Arvisura már az olvasás kezdetekor különleges: míg nem értjük ki volt pontosan Paál Zoltán és miként jutott az információihoz, addig elsem érdemes kezdeni a könyvet. Nem fogjuk érteni..sajnos általában pedig ez a helyzet.
Ma még mindíg a Habsburgok két nyelvlésze -Hunfalvy-Hunsdorfer, Budenz- által a számunkra kitalált történelmen rágódunk, nem azért, mert ez a dolog közel 150 éves, hanem azért mert valakik a bokorban nem engedik ravaszkodásaikkal, erőszakjukkal...a magyar történelem megismerését.

Vándorlások az ordoszi fennsíkról...a manysik és a kabarok..
Ordoszból -ez a név egy fennsíkot és egy telepűlést, fővárost is jelent- hamar megkezdődtek az elvándorlások, többnyire nyugat felé. Ordosz környékén különben eredetilag 24 hun testvérnép élt. Most csak egy kis részükről írok. A vándorlás okairól csak annyit: a földrengések, a sivatagosodás, a népszaporulat és torzsalkodások, a kínaiak, valamint a könnyebb élet lehetőségei játszottak ebben szerepet.
Mivel a magyarok nagyrészt manysikból és kabarokból -ősszeházasodások útján- "keletkeztek", így velük, róluk szeretnék röviden írni.
A manysik eredetileg a fennsíkon, a Sárga folyó alsó szakszánál éltek kb ie. 4000-től (ettől az időtől van "adat" erre) szomszédaik keleten a lettek, nyugaton a maramik, északon a vepszék, délen a Sárga folyó alatt a kínaiak voltak. A kabarok sokkal északabbra éltek, Ordosztól és az úzoktól keletre, a kunok voltak a déli szomszédaik.
A kabar fejedelem Kassán élt, majd Új-Kassán, Munkács pedig a sámánközpontjuk volt, kegyhelyük Új-Kassától keletre Abaujvár volt. Gondolom meglepő lehet az előbbi felsorolás.
A manysik később az Altáj alá-délre tőle- költöztek, azonban ezt a területet átadták a kabaroknak ie. 2450 körűl. A kabarok pedig az Altáj lejtőire (a kovácsok) és az Altáj alá (legeltetők) költöztek. A kabarokat az új, altáji hazájukba Arnót vezette Ongával, az ujgúr és mongol .. területeken át.
A manysik amikor elvándoroltak az Altájtól, akkor a Déli Uralhoz költöztek el.
A legeltető kabarokat ért tatár támadás, a "kabarvész" okán ők iu. 181-ben költöztek Rakaca fősámánjukkal a manysik közelébe, az Ural térségébe. Innen a történet még elég hosszú a Magyar Törzsszövetség kialakulásáig, ez azonban nem időben hosszú..
Vagyis ez a vázlatos előzménye annak, hogy a magyaroknak manysik+ kabarok az őseik, kevesebb meríjával és muromával kiegészülve.
Más történet, azonban érdekes lehet, a székelyek a Balhas (Bolhás) tó alá ie. 1738-ban költöztek ordoszi hazájukból...ezt a sivatagosodás, azaz a hét szűk esztendő, vagyis a Góbi (Góbé) kialakulása motiválta főleg.
Ma az országban manysik nem élnek, kabarok-vagyis ilyen származásuak- azonban igen. Paál Z, szerint a kabar terület elsősorban az Ózdtól keletre lévő nagyobb területsáv egészen Ungvárig, Munkácsig. Ennek sajnos hosszú a magyarázata, mert ők sok hullámban érkeztek ide -még Árpűáddal is- továbbá kisebb közösségük élt anno Sopron környékén és másutt is. A soproniak még Pannonnal érkeztek ide. ie.800 -ban. Pannon fia volt Sopron (Suprun) akinek a felesége Ikva volt...mi is a neve a mai soproni pataknak?

A Hunok völgye..
A Hunok völgye Svájcban van és nem ismerik az ott élő népcsoport pontosabb eredetét. Genetikájuk szerint is "belső ázsiaiak" az ezekben a falvakban lakók, ezt viszont megvizsgálták hitelesen. Létszámuk kb 4-5000 fő lehet. Néhány öreg faházuknak a belső gerendáin rovásírásos faragást is találtak. Ráadásul hunfajúaknak tartják magukat, sokuk neve is egyértelműen erre utal.
Faházaikon sokszor festett vagy kifaragott tulipánokat is lehet látni..
Az Arvisura szerinti származásukról írok most pár mondatban.
Jézus korában sok szkíta élt a Mátrában és a Bükkben is, ugyanis ekkor ez a terület a nyugati szkíták birodalma , Eger kozponttal. A nyugari szkíták fejedelme EGED volt. Eged bátyja pedig Kövesd, aki a Hun Birodalom ordoszi központjának fejedelme és fősámánja volt, később pedig kínai császár is lett. Róla külön is érdemes lenne írni..a rómaikkal kapcsolatban is. Az ő korában jöttek be a Dunántúlra ugyanis a római légiók..
Hungár Ordoszban végzett sámánt azzal bízta meg Eged, hogy a nyugati világgal kapcsolatos hírszerzéssel foglalkozzon, melynek központja szintén Eger volt. Eger pedig éppen Eged idejében épült fel kiterjed földalatti pincékkel és járatokkal..
Hungárnak -így látták célszerűnek- kikellett települnie az Engadin völgyébe, a mai Svájcba..és rendszeresen kellett jelentenie a híreket.
Röviden ennyi a története a Svájcban élő hunoknak, akik közelebbről valószínűleg szkíták voltak. Ugyanis Hungárt kis egri csapattal küldték nyugatra. Ők persze mamár sok évszázada elvesztették a kapcsolatukat a hunfajú népekkel, hazájukkal és eredeti feladataikkal is. Az egységes rovásírás meglétét azonban jól igazolják a megtalálható rovásbetűik ma is..
Eged később áttette székvárosát a Krimbe, de Eger és a Mátra környékén a szkíták ittmaradtak és az Engadin völgyében is hazát találtak.

Aladár...
Atilla mérgezéses halála (453) után a föparancsnokság és fejedelemség -a megállapodás szerint- Aladárt illette volna meg. Aladár Atilla bátyjának, Budának volt a fia. Azonban Réka felbujtására Atilla fiai belhracba bonyolódtak Aladárral. Sok halott volt és a Vasvárról (Ózd) ideérkező Deédes és férje Nekese fősámán "csinált rendet". A rokonok véres küzdelme Atilla székhelyének környékén -a mai Pusztaszer térségében- történt.
Aladár apja már nem élt ekkor, ő kb 2 évvel korábban meghalt, meggyilkolták ...de ez hosszabb történet. Aladár anyja viszont élt, ő a határozott és megfontolt Duna asszony volt..
Az Öregek Tanácsának döntése szerint Atilla iker fiainak elkellett hagynia az országot és Aladárnak dettó.
Aladár kijelölt helye a Volga és a Turgaj kapu térsége volt, egészen az Altájig. De az Altájig nem engedték letelepedni végűl.. Mindez 453-ban történt.
A továbbiakban csak Aladárról írok pár mondatban...Aladár az Ural keleti oldala előtt fővárost alapított, az un Ural-Budát. Ennek a városnak a mai neve Tyumeny, a Tura folyik át rajta és a manysik fővárosa lett.
Aladár alapította meg Kazáriát is, ugyanis az ő csapatainak jelentős része kazahun volt és ebből a névből keletkezett a rovidebb kazár elnevezés. Ez a nagy térség ma Kazakisztán.
Kazária első fővárosa még Bakát volt,
keletre épült az Aral tótól. Maga az Aral szó egy székely vezér neve, Bakát pedig Kövesd öccsének volt a neve, aki Jézus korában élt.
A Turgaj vitézről elnevezett kapu egy, az Ural hegységgel párhuzamos széles terület, mely a hegységtől keletre található, ezzel kb párhuzamosan. A Turgaj kb a mai Magnyitogorszknál kezdődik és az Irgiz folyóig tart. Ma a vége közelében élnek a magarok, akiket pár éve találtak meg magyar biológusok és mások...Megjegyzem, hogy Irgiz a nevét Irgizától kapta, aki a megalakuló Magyar Törzsszövetség ifju fejedelmének, Magyarnak az édesanyja volt.
Aladár nagy területén ekkor besenyők, avarok, manysik, magyarok, kabarok éltek legnagyobb számban, később azonban ideiglenesen sok nép megfordult erre.
Aladár egyik fia a Magyar Törzsszövetséhg fejedelme lett, unokái is fontos szerephez jutnak keleten.
Mint látható a rokonnépek (kazahunok, magyarok és mások) között szabad átjárás volt még a fejedelmi posztokon is..