Hunok, magyarok

Kicsit kiegészítve a hunokról vázoltakat, vissza menni Parajdig. Parajd egy sámán neve volt, aki Gula (Gyula) pateszivel (ez a sámánok sumérban használatos neve) és pár tucat emberrel érkezett meg a Kárpát-medencébe. Gula pap valahol Magyarkánál felsőbb utasításra csatlakozott a felderítőcsapathoz. Általában ilyen nagy kirándulásokra- akkor ezt kalandozásnak benezték- sámánok és tarkányok csapata vállalkozott Ordoszban, rimalányokkal kiegészítve.
Az érkezők között volt Tisza jaku sámán is. Mindez -az érkezésük- ie. 4015-ben (!!) történt. Már eddig sem elég tudományos amit az előbb írtam...mi lesz még ebből..? Na és a bizonyíték hol....jó 6000 év távlatában?? Kicsit szétszóródott a megérkezés után csapat. Tisza a Tisza-Maros torkolat környékén telepedett le fiával -Szögeddel- és másokkal. Parajd pedig az erdélyi -később szintén róla elnevezett- Parajdot alapítja meg és ott telepszik le, embereivel. A Székelyföld legidősebb települése így Parajd lett. Mint látható Parajd és Szöged kb azonos időben keletkezett. Tiszáról pedig a mai Tiszát nevezték el. Gula pateszi pedig végig tanácsaival segítette a felderítőket, akik közűl néhányan vsszamentek Ordoszba, jelentéstételre . Egy ilyen visszaút isáltalában 2 évig tartott. Ilyen nagy utak tapasztalatait pedig általában Arvisurában is megörökítették a rovósámánok.
Ordosz -a Hun Törzsszövetség- mindíg érdeklődött az egykori, jégkor előtti őshaza, a Kárpát-medene állapotáról, eleinte az utolsó eljegesedés következtében történtek igencsak lényeges ordoszi témák voltak..
Széki hunok (székelyek) pedig Atilla idejéig a következőképpen helyezkedtek el: Pozsonyban az 1. tyumeny, Szegeden a 2., a Maros felső folyásánál pedig a 3. tyumeny élt, telepedett le ( 1tyumeny 10000 harcos).b Atilla után a székelyek helyzete kissé változott, de a többségük ittmaradt. Az óhazájukkal pedig kapcsolatban maradtak.
A dolog azonban így túl egyszerű lenne..a széki hunok nagyobbrésze a Balhas (Bolhás) tó alatt élt már régen ekkor, egészen Alma Atáig. Még Székely Dózsa György kivégzésénél használt acélkoronát is ide vitték vissza a kegyhelyükre, Alma Ata közelébe, ahol a hősök oszlopára helyezték el a jó Cvetkovics nevű szerb kovács által készített koronát..
Természetesen magyarok Gula idejében még nem léteztek, ők csak iu. 200-tól jelentkeznek, mint új hunfajú nép.

A ma oktatott magyar történelem nem, vagy alig ismeri az Árpádokat.
Ennek a nagycsaládnak egy részébe alább most bepiillanthatunk.
Árpád fiai: Laád-Levente, Tarhos, Üllő, Ják és Zsolt (Solt) voltak. Az első négy fia Abaciltól született,aki a nyék törzs fejedelmének a lánya volt. Zsolt anyja Eperjes, aki Verecke kabar fejedelem (Kassa) lánya volt.
Abacil halála (890) után Árpád 892 medvetorán vette el Eperjest, aki azzal ment hozzá, hogy amegszülető első fiuk lesz Árpádnak, mint fejedelemnek az utódja. Ez tehát az oka annak, hohy a szokásoknak megfelelően nem Laád-Levente lett az Árpádot követő fejedelem.
Zsolt fejedelem (892-955) fiai: Taksony, Botond (Koppány apja) és Csák voltak. A Csákok nagyon szaporodtak, ahamar un nagycsaládokra is oszlottak. A Szibiánok is Csákok voltak, de Csákok még : Csákvári, Vajai, Orondi, Kéri, Jamai, Berényi, Celuni, Vinári, Etyeki, Kisfaludi, Dudari, Trencsényi ...nevű családok is.
Taksony fiai közűl Géza emelkedik ki(951-997) akinek az első feleségétől, Söpte Szavárditól született Vazul-Vászoly is, akit Vajk vakíttatott meg, idegen papjainak lovasaival. Géza második felesége Csantavér-Sarolt volt. Saroltnak Géza szintén a második férje volt. Sarolt besenyőnek számított, Söpte szintén.
Aba Sámuel -aki Lebedházi- és Orseoló Péter, aki Vajk István Ilona nevű testvérének volt a fia nem éppen szerencsés urakodásai után Vazul fiai közűl Endre ( 1012-1060) lett a király, 1046-tól. Endre után az öccse, Béla ( 1015-1063) következett a trónon 1060-tól. Vazul harmadik fia Levente volt, Ő nem kerűlt trónra.
Endre után a fia Salamon lesz a király, aki alkalmatlan a trónra.
Tovább most nem folytatom az Árpádháuzat, mely egyeltalán nem halt ki 1301-ben, ezt csak Róma híresztelte. Azért nem halt ki, mert a Taksony vonal megy tovább 1301.-ig és a többieknek is sok utóda él, létezik ekkor.
Taksony ugyanis még csak Árpád unokája volt.
AzÜllőtől származó Derencsény fia volt az a Domonkos esztergomi érsek is, például, aki Vajk fejére helyezte 1001-ben(!) a koronát.
Ha kitágítjuk egy kicsit a családokkal kapcsolatos látókörünket, akkor ezt már Álmosháznak hívják és Álmosnak csak az egyik fia volt Árpád, de fiai voltak még: Kurszán és Gyula Árpád bátyjai is, akiknek szintén nagyszámú utódja élt 1301-ben..

Szeretném mindenkinek ajánlani a megválaszolatlan kérdések...elhallgatott..topikban a Subad királynőről írt sorokat.-

Vazulról.
Géza (951-997) fejedelem első felesége Söpte Szavárdi besenyő származású nő volt. Két fiuk született, az egyik VAZUL közülük. Géza második felesége a Csantavérnek született , később Saroltra keresztelt nő. Ebben az időben a római katolikus vallásra történő áttérés jegyében sokszor egy ősi és egy katolikus nevet is kapott az újszülött. Esetleg keresztelés is kettő volt, az ősi szűkebb körben, nem a kat. templomban.
Sarolt is besenyőnek számított, Jászvásárra ment érte Géza. Jászvásár a Gyula törzsbeliek központja volt egy darabig- míg keletebbre nem távoztak- majd a besenyőké lett. A Gyula magyar törzs nem jött be a honfoglalókkal ide.
Vazul egy királyi értekezleten mondta Vajk -aki féltestvére- jelenlétében: nem akarok látni római kat. papot a bírtokomon. Ezen nagy bűn miatt tolták ki a szemeit, hogy ne láthasson ilyen papokat...ez a nemes művelet Vajk tudtával történt és a Gizellával beérkezett bajorok műve volt (Vecelin, Pázmány, Hont, Héder...olv.: Gesta) A megvakítás Százhalombattánál történt, ezután már az ólomöntés a fülébe nem történt meg, mert megérkezett Csákvárról a Csákok csapata..Vazul Csákváron jött rendbe, ahol elvette Korponát.
Fiaik voltak: Endre, Béla és Levente. Az első kettőből azután király is lett. Azért, mert a szépemlékű és nagy dorbézolós Orseoló Péter (Ilona fia,aki Vajk testvére) után ők álltak a legközelebb a vérszerinti örökléshez. Péter annyira szerette az italt, hogy egy római útján még a koronát is eladta...alig tudták visszavenni az új tulajdonostól az Arnók.
Vazulnak a szemkinyomás után kb 15-20 évvel tudtak csak ólmot önteni a dicső idegenek a fülébe, mert addig nem volt alkalmuk erre..
Meggyilkolását Vajk nem engedte meg, mint mondta: már megvolt a tizenkettő..Vazul így kimaradhat. Ez annyit jelent, hogy 12 főurat már megöltek mondvacsinált kijelentéseikeért vagy jelentéktelen cselekedeteikeért Gizella "lovagjai" megfélemlítés céljából. Pl Ajtonyt, vagy Tonuzóbát (Tónusz Abát) feleségestől...Vajk természetesen erről tudott.
Vak Imre fia nem véletlenűl halt meg...Koppány halálakor fogadták meg a besenyők, hogy bosszút állnak érte..de ez másik történet.

A Kazahunok nem kunok?
Kazak Tiszteletbeli Konzul létezik Karcagon. Őt hallottam ma a Duna Tv-ben.
Kiderűlt -az össze-visszaságból- hogy megértési problémája van, ez kötődik a konzulságához.
A hunfajú népek családjában kb 30 rokon törzs létezett a fénykorban( szkíta, török, ujgúr, kabar, úz(palóc), manysi, hanti,kun, besenyő, mandzsu, suoma, mongol, vepsze, baskír,mordvin, székely, kazahun...stb). Ők rokonnépek, rokonnépeink.
A Konzul bizony kevergette a kunokat s kazahunokkal, látszott nem gondolja, hogy egészen más népcsoportról van szó. Karcag a Nagykunság központja ma, a kazahunok pedig Karcagtól keletre legalább Debrecenig telepedtek le anno. Nem egyszerre. Ugyanis Aladár kazahun törzsei visszamentek keletre, azonban már jóval korábban éltek itt olyan kazahunok, akik nem mentek vissza...
A Hun Törzsszövetségnek a magyar honfoglalás előtti állapotában a kunok ekkor már a Volgánál éltek, a kazahunok tőlük jóval keletebbre, nagyjából a mai országukban. Ugyanakkor a Kárpát-medencében is éltek törzseik, mint említettem.. A kazahunok egyrészének élén valamikor Aladár lovagolt vissza keletre. Aladár Buda fősámán (Atilla bátyja) fia volt, aki 453.-ban távozott az országból. A kunok pedig már Jézus korában itt voltak, majd IV. Béla idejében is tömegesen bejöttek-kimentek-bejöttek (Köttönyék). Így tehát van Kiskunság és Nagykunság, mert így telepítették le őket, érkezéseikkor..
A kazahunokkal Aladár megalapította Kazáriát,amely a magyar honfoglalás idejében már sok gonddal küzdött és sok ellenséggel. Álmos éppen a kazárok zsoldosait -Lebed vezette őket- győzte le a Donnál, 860.-ban, ez volt az un szuvári csata. Ezután már nem merték megtámadni a magyar törzseket,mellyek Kiev környékén éltek ekkor. Kazária kb Vajk idejében megszünt.. majd feltámadt, ma Kazahsztán az országuk.
Vagyis: a kunok nem kazahunok, csak rokonnépek. A magyaroknak természetesen szintén rokonnépeik. Aki ilyen karcagi tb konzuli székben űl talán annak nem kellene ezt a két népet összekeveni.
Kétségtelen kicsit bonyolult az őstörténetük,de ezzel nincsennek egyedűl.

Atlláról röviden(1).
Emlékeim szerint itt még nem írtam semmit Atilláról. Ez nagy téma így az ismertetés nem lesz teljes.
Ordosz volt -a Sárga folyónál- a hunfajú törzsek ősi hazája. Létezett Ordosz mint fennsík és mint település is. Térképen ma is megkereshető a fennsík, de Ordosz településnek ma Baotou vagy Paotou a neve. Nem merűlnék bele most ennek miértjébe.
Itt a Hun Törzsszövetség -mely 24 rokonnépet tartalmazó törzsből állt- ie. 4040-ben alakult meg és gyakorlatilag Atilláék kivonulásakor ,430-ban- szünt meg. Ezután már csak besenyők és kunok maradtak itt, de nekik sem az összes törzsük. A magyarok itt a még nem voltak jelen, mert nem léteztek mint nép, az Uralnál ők sokkal később alakultak ki.
Atilla volt a fejedelem, ogen fiatalon, Jákó pedig a fősámán az induláskor.Őket pedig előre megszervezett törzsek,lovasok várták Ázsia különböző helyein egészen a Volgáig. Atilla(413-453) a Volgánál tartotta esküvőjét Rékával.
Atilla apja Bagamér fősámán és az Ő apja -Hunor (Magorral ikrek voltak)-elképzelése volt, hogy elhagyják az őshazájukat. Hunor apja -Atilla dédapja- különben Hangun fősámán volt,aki később kínai uralkodó lett, Huó néven.
Ordoszt a kínaiak nyomása miatt, a sok földrengés okán és a sivatagosodás okán látszott célszerűnek elhagyni. Volt egy ősi hiedelem, mely szerint a Nagyvíztől-(Csendes óceántól) a másik Nagyvízig (Atlanti óceánig) uralni szerették volna a területet. (a mongolokat is motiválta ez sokkal később).
Atilla és a teljes családja tehát elhagyta Ordoszt. Vele jött a nagynénje Bősárkány (van ilyen település Győr megyében) és férje Jákó fősámán, valamint lányuk: Dédes (Deédes) is. Ekkor indlt el Buda is Ordoszból a feleségével, Dunával. Atilla Udin (Udine!) nevű nagybátyja és fiai -Upor és Ruga- pedig előkészítették a Kárpát-medencét a beözönlő lovasok fogadására, méghozzá a rómaiak kiszorításával. Ez utóbbi nem jelentett harcokat ekkor már. A Volgánál megsérűlt Jákó helyett Buuda lett a fősámánjuk. Atilla megszervezett csapatainak létszáma kb 420 000 ember volt.

Atilláról (2).
Atilla fővezéri központja a mai Pusztaszer környékén alakult ki, a kb félmillió lóval,majdnem ennyi emberrel letelepedni nem csekélység. Atilla ittlétét megszakította az itáliai két éves tanulmányút. Ő ekkor főként az etruszkknál tartózkodott, rokonnépeinknél. Buda fősámán 435-ben a Pilis szélén, a mai Budakalász fölött lakott, a fejedelmek idejében -és később is- ezt a helyet Fehéregyházának nevezték. Buda várszerű erődítmény építtetett Sziktivár mordvin ács vezetésével ide. Ebben megfelelő tárgyalóterem stb is volt. Ma is lehet ennek a helyét tudni, bár a Habsburgok mindent megtettek a köveinek elhordása érdekében. Buda nemcsak a fősámáni (értsd: szellemi vezetői) központot, hanem a Beavatott Központot is itt helyezte el, értékes ősi relikviák voltak ebben.
Atilla és hunjai uruki vallásuak voltak.
A nyugati népekkel elképzelt nagycsatának a kezdetét 451-ben akarták kezdeni a vezérek és Atilla is. Buda azonban más véleményen volt,mert még nem érkezett be 5 tyumeny (50 000 fő), ezeket szerettte volna megvárni. Végűl egy éjjel meggyilkolták a vezérek Budát, az előbbiek okán.
Így a nagycsata 451-ben lezajlott, mellyet az elszabaduuló járvány megszakított és tulajdonépen döntetlen lett ezért. Sok foglyával így Atilla hazajött.
Itthon Rékával már rossz volt a kapcsolata és újra megakart házasodni, először a római császárlányt szerette volna elvenni, azonban -kifogásokkal élve-nem adták hozzá.
Atilla 452-ben Itáliát dúlta végig egészen Rómáig.
Atilla fiai voltak: Ellák és Dengizik (ikrek) és Csaba. Ők Rékától születtek.
Buda fősámán első fia Aladár volt, akinek megígérték az Atilla utáni fővezérséget.

Atiiláról (3).
Réka a Tisza-Szarvas-Békés-Gyula vonalon élt a két besenyő töményével Atilla idején, a legifjabb fiával, Csabával. Egy -Paál Zoltán könyvében lévő térképvázlat tartalmazza a kis besenyő településeik neveit, ezek jórésze még ma is létező hely, azonos névvel! ( a besenyők eredetileg kunok, kun törzsek!)
Deédes Atilla unokahuga, amikor megnyert egy nagysüánt, akkor -szokásosan- kívánságai lehettek, mellyek szerint ekkor ő három férjet akart..Így lett a férje a székely Maros, a magyari Eszék és Nekese az úz vasművelő. Maros és Eszék meghaltak a nagycsatában. Deédes elkísérte Atillát 452-ben az itáliai hódítására is, ő tárgyalt a pápával is.
Nekes Buda után lett a fősámán, sokáig élt. Deédest az ózdi Bálványoson elégették -kívánsága szerint- és hamvait szétszórták.
Sok foglyot is hozott innen az úz- palóc nők kérésére Deédes . Kölünben ő többnyire Ózd környékén élt, Nekesével.
Atillát a gót segédcsapatok mérge ölte meg 453-ban, mellyet a Krimhildával tartott esküvőjén borban itattak meg vele. Krimhilda is gót nő volt.
A temetése nagyvonlakban úgy történt a Marossal párhuzamosan a Tiszába ömlő -Nagyfánál- Szárazérben, ahogyan leírják ezt a történelemkönyvek.
Ebben az időben a vezérek már életükben elkészítették koporsóikat. A Marosé volt az arany, Eszéké az ezüst és Nekeséé pedig az acél. Az acélkoporsó dobsinai koracélból készült.
Réka felbujtására nem kapta meg a fővezérséget Atilla halála után az unokaöccse, Aladár,hanem harcba keveredett Ellékkal és Dengizikkel. Az öldöklés pedig Deédes erélyes fellépésére szünt meg.
Ellák a Tiszától keletre, Dengizik pedig még keletebbre távozott , a Volgáig megmaradt emberével. Aladár nagyjából a Turgaj kapu környékére ment és megalapította az Ural k-i oldalánál Ural-Budát (a mai Tyumenyt) . Aladár később lerakta Kazária alapjait is.
Dengizik lánya- Anyahita- pedig népével az Indus felső részére költözött.
Réka férjhezment a daha (római néven: dák) fejedelemhez. A daha-dákok egy keleti rokonnép voltak,egyeltalán nem igaz, hogy a románok ősei lettek volna.
Deédes népével ittmaradt és ezt tette Réka is, aki Csabát nem engedte keletre elmenni. Csaba élete delén meghalt egy vadászaton. Unokája Ilona férje lett. Ez az Ilona -másképpen Tündér Ilona- haláláig, 535-ig az ittmaradtak uralkodója lett. A többség távozásakor az Atiilával, Budával beérkezetteknek kb a 20%-a ittmaradt. Ilona tulajdona volt a nagyszentmiklósi kincs. Ilona Majsa kun törzsi fejedelem lánya volt, a Fehér tónál született és Deédes volt a példaképe és dédanyja.
Atilla után nagy űr maradt és a kivonulók ezt fokozták, így megint prédának tekintette az országot a szláv és germán vezetőség. Ez utóbbi vezetett azután az avarok bejöveteléhez.

A magyarok őstörténelme egyedűl Paál Zoltán könyvéből bogozható ki Innen sem egykönnyen. A legtöbb ezzel foglalkozó irodalom igyekszik a magyarok kialakulását leegyszerűsíteni, bagatelizálni, mithogy fogalma sincs erről a folyamatról. Mert folyamatról volt szó. Így azután sokan pl azthiszik a hunok és a magyarok ugyanazon nép...? Nem így van, azonban közeli rokonnépek. Még a honfoglalás utáni fejdelmek nevét sem ismerik jól és a honfoglalás végrehajtását is tévesen magyarázzák.- Azthiszik pl, hogy a honfoglalás vezére Árpád volt. Feltételezik,hogy barbár módon megölték Álmos a Kárpátokat elérve...Szó sincs erről. A honfoglalás vezére még Álmos volt, utánna Kurszán fia lett fejedelem, ezután pedig Árpád (899-908-- és nem907 a halála éve, mint Anonymus után írják!)..Az un kettős fejedelemségről pedig még Mátyás király is tudott, ma pedig a történészek sem ismerik a lényegét.
A Magyar Törzsszövetség megalakulását Paál Z. könyve iu. 181-ben jelöli meg. Ez az időpont azonban inkább elméleti. Ugyanis ekkor engedte meg a manysi fejedelem, Káma és a felesége Mirina, hogy egyeltalán létrejöjjön. Még a "létrejövést" is magyarázni kell azonban. Ez annyit jelent, hogy az Altáj felő a Dél Uralhoz Rakacával érkező kabarok ekkor kaptak engedélyt a letelepedésre és a manysi nőkkel való házasságok megkötésére. Az, hogy erre miért volt szükségük a kabaroknak a magyarok őstörténete tartalmazza, azaz ennek a topiknak az első írásai.
Az első valós fejedelem azonban Káma unokája Magyar volt, ekkor már egy új generáció is létezett: a magyaroké.
A szaporodás okán azután 275-től kettévált Törzsszövetségnek ekkor már tíz törzse volt. A Volgától keletre a magyarnak elnevezett törzsek voltak: Kéri, Keszi, Kürt, Tarján és a Béla a Volgától nyugatra elhelyezkedő magyari törzsek pedig: Megyer, Gyula, Jenő,Gyarmat és a Nyék törzsek voltak.
A honfoglalás előtti időkben a Lebedház adja a magyarok fejedelmét, a magyariakét pedig-de kezdetektől- az Árpádház. A kettévált Törzsszövetséget először a kazárok választották igazán szét és nem a Volga. A magyari és magyar törzsek pedig 864-ben újra egyesültek Kevevára (Kiev) térségében.
A Volgától keletre lévő magyarok három törzse: a Kéri, Keszi és a Kürt pedig eredetileg is kabar volt,vagyis olyanok, akik nem vesztették el asszonyaikat a kabarvész alkalmával, amikor a tatárok sok nőt lemészároltak a Balhas (Bolhás) tó környékén és az Altáj lábánál.
A Nyék törzs pedig un papi vagy barszil törzs volt, sok sumériai pateszit befogadtak ebbe. A manysik között is voltak sumériai menekültekkel összeházasodott muroma-manysi és mescser-manysi származású eladó lányok. Sumériából ebben ez időben az északra nyomuló arabok elől menekültek el sokan.
Mást nem tehetünk, mint elfogadjuk, hogy az Uralnál kialakult magyarok népe bizony a fentiek szerint jött létre. Azonban ők összekovácsolódtak és jól együttműködtek a honfoglaláskor is. Ezután pedig az itt talált rokonnépekkel kellett megegyezniük és közös nyelvet kialakítani. A közös nyelv pedig az úz lett..
A magyarok kialakulásakor legalább 30 hunfajú népből állt a Hun Törzsszövetség.

A nagyszentmiklósi kincsről röviden.
Természetesen ez is egy komoly lelet és természetesen Bécsben van múzeumban, mert a Habsburg időkben találták meg...Akkor pedig csak az osztrákoké lehet, bár Nagyszentmiklós Makó alatt található, a mai határtól kb 8-10 km-re. Soha, egy magyar kormány sem próbálta meg visszaszerezni.
A történészek pedig -ez is természetes- tudományosnak látszó álvitát folytattak erről és talán ma is ez van néha náluk műsoron..Mert miért is lenne másként?
Ez a kincs -ha jól emlékszem- 22 darabos ranykészlet evő és ivó edények gyűjteménye, az ötvösmunka szerint egy készlet és egy korú is. A Nemzeti Múzeumban láttam is kiálítva vagy 6-8 éve, kölcsönadták..
Valamiféle Bojla kagán ..és Iduka..neveket tudtak nagynehezen megfejteni a rajtuk lévő írások alapján. Ez külön vita tárgyát képezte/képezi természetesen, hogy kik lennének a megjelöltek stb..
Az Arvisura alapján a következőket lehet a kincsről tudni: Majsa kun fejedelem lánya Ilona Csaba (Atilla fiáról van szó) unokájához ment feleségűl. Mindez kb 490-500-ban történt.
Ilona és a férje -Zsolt- Kolozsváron is éltek, ahol Ilona ötvösséget tanult. Az aranyedények pedig a kolozsvári műhelyben készültek el Ilona részére, aki néhányat maga cizellált közülük. Bojla és Iduka Ilona közeli rokonai voltak. Nevezetesen Iduka- akit nagyon szeretett- a kishuga, akivel sokat játszott...így nekik ajánlotta a kincset..
Zsolt korai halála után Ilona lett az Atilla után ittmaradtak fejedelme, egészen haláláig (535). Békét és kiegyezést keresett még Rómával is, amely megvalósult. Ilonát igen kedvelte a nép és így ő lett a TÜNDÉR ILONA...mármint a későbbi népmesékben. Jó lovas is volt, versenyeket megnyert és két nap alatt fellovagolt a Fehér tótól (Szeged) Budára, ha kellett. Legkedvesebb lakóhelye ugyanis a Fehér tónál volt, itt is született.
Ilona után nem követhető a kincs további sorsa egészen a megtalálásáig (799). Igen valószínű, hogy Vajk korában Tonuzóbáé lehetett, amikor Vajk csapata megtámadta Tonuzóbát -és meggyilkolta, mert ortodox keresztény lett- akkor ásták el.
Nagytekintélyű történészeink perzsa motívumokat véltek felfedezni a kincs egyik-másik darabján. Legkiemelkedőbb az un "égberagadási jelenet" ahol egy tudrul a központi alak..
Mindíg sok ötvöse volt a hunoknak, nem szorultak rá perzsa mesterekre..legfeljebb a perzsák vették át tőlük némely ábrázolási módjukat, mintáikat...és nem fordítva.
Ilona után fia, Torda lett a fejedelem, a Délvidéken egy falu őrzi Torda nevét.

A Kárpát-medence, az őshaza..
Sokan elhagyták az őshazát a jégkor kezdetén, ez kb 14 000 évvel ezelőtt lehetett. Olyan helyre mentek, ahol túlélhetik a hideget. Ez azonban hosszú történet. De kevés őslakó mégis maradt itt. Jellemzően a hegyvidékeken, a barlangokban éltek. Számtalan ilyen nyomot találtak is.
A lehülés mértékére pedig jól következtetni lehet pl abból is -a kutatók szerint- hogy a madárpopuláció eléggé megváltozott. A Pilisben sok madárcsontot is találtak ebből az időszakból bizonyítékként.
Nem felejtették el -érdekes módon- az őshazát az egykori ittlakók távoli utódai sem. Ennek okait hosszabban lehetne magyarázni. Mindenesetre eredetileg hunfajú népek laktak itt a jégkor előtt. Az első lehetséges tájékozódási alkalom a számukra az shazáról ie. 4005 körűl adódott, amikor a Sumériában élő pateszi vezetésével -Gula a neve (ma inkább Gyula)-egy kisebb felderítő csoport meglátogatta a Kárpátmedencét, ahogyan ők nevezték: a Melegvizek Birodalmát. A jégkor előtt itt kb 120 melegvizű forrás volt, onnan származik ez a név. A Gulával idelátogatók -pl Parajd sámán is közöttük volt- azonban már csak 20 melegforrást találtak, a többit a jégkori lejtőtörmelék eltemette.
Az említett Parajd sámán a mai róla elnevezett helyen telepedett le és itt is maradt, embereivel.
Háromféle jégkort túlélő- barlanglakót s találtak itt, ők elsősorban a Sajó felső részénél éltek.
Guláék után Kerka érkezett ebereivel (ie. 3970), majd Balog (ie. 3775). Balog egyik embere alapította Debrecent, mint un századosfalut...Erdélyben Esküllő és népe ie.2800 körűl jött be, ők Aranyosszékre települtek, majd utánnuk Barca érkezett..
Általában Balogék után 100 évenként egy nagyobb csoport (két-háromszáz fő) érkezett ide és maradt itt.
Gulával érkezett nemcsak Parajd, hanem Tisza Jaku (összekötő) sámán is és letelepedett a Tisza -Maros torkolatánál embereivel és fiával, Szögeddel..
Éppencsak említve az előbbeikben a visszatelepedést, még annyit erről: általában 100 évenként érkeztek jelentősebb csoportok ide. A csoportok általában sámánokból, tárkányokból és rimalányokból álltak.
Az idelátogatás nem volt egyszerű ha csak arra gondolunk a Budapest-Ordosz távolság -egyenes vonalban- 10 000 km.
A Marosparton talált -Torma Zsófia által-cserepek (11 000 db) , a tatárlaki amulett és sok más ("Körös kultúra" stb) is bizonyítják a visszatelepüléseket.
Az őskor végén volt azonban egy jelentős honfoglalás, ez a Dunántúlt érintette ie. 800.-ban: a Pannonéké..A dunántúli földrajzi nevek megőrízték eztannonhalma, Mecsek, Pécs, Sopron, Kanizsa, Devecser, Pét, Lébény, Veszprém, Győr, Pentele, Kerka patak, Lajta...stb. Pnnonék idején pedig már elkezdődött a harc a területfogalalókkal..
Öt nagyobb hullámot jelentő visszaköltözésről szoktak beszélni, az utolsó a magyaroké volt.

Atilláról azonban még jócskán lehetne írogatni. Mivel pedig létezik egy olyan könyv- Paál Zoltántól- mely Vele részletesebben foglkozik, így mélyebben lehet tájékozódni vele kapcsolatban.
Sajnos tonnánnyi irodalom foglkozik Atillával, melynek kevés a valóságtartalma vagy a mondandója. Olyan átfogó ismeret pedig nem szerezhető róla,mellyet az előbb említett könyv tartalmaz. Atilla korából nem maradtak bizonyítékok, ez már ugyanis a távolabbi mult, azonban a rovósámánok által központi akaratra (Hun Törzsszövetségről van szó) leírtaknál -mellyek az ő korából származnak - jobbat nehéz elképzelni. Atilla harcaiban nem vettek részt a magyarok, ill. egyedűl Eszék csatlakozott hozzá 200 emberével. Ez is mutatja: Atilla nem magyar volt, hanem rokonnépünk vezetője.Mást is jelent: a magyarok ősvallására utal, mely szerint békében kell élni..
A jégkor és a jégkort túlélő hunokról és testvérnépeikről szintén nincsennek bizonyítékok. Mert ez már bizony az őskor, mellyben -általában tévesen- még kőeszközökkel felszerelt nép élt...állítólag, a történészek szerint. A valóságban sokkal hamarabb megjelentek a fémekaz emberek életében mint gondolnánk. Már a jégkor idején a hunoknál -egy régi hazájukban- létezett a tűz, létezett azután a fémek megjelenése, gyártása is. Paál Zoltán könyve szerint a tűz emberi alkalmazása ie. 15 5000 éves már. A kovács mesterség persze későbbi ugyan a tűznél, azonban nem évezredekkel. Már régen létezett a vas mikor feltalálták a bronzot Kínában (kb 5000 éve).
Azt mindenképpen elkell ismerni, hogyha volt jégkor, akkor ezt túlélők is léteztek, nagyobb számban. Túlélni pedig inkábbcsak mediterrán helyken lehetett..legalábbis kezdetben. Ez megint érdekes kérdés: hol voltak ilyen helyek?

Léteznek a történelemben alapdolgok. Ilyen tudnivalónak számít az is, hogy a népek őshazája merre volt.
Léteznek atlantiszi népek, ataiszi népek és van egy harmadik népcsoport is, indiaiak, és a sárgák, feketék.
Persze másképpen is lehet csoportosítania népeket.
Atlantiszi népek azok,akik az Atlantiszon élték át a jégkort, majd ennek végleges elsüllyedése előtt onnan elmenekültek. Ilyen népek összefoglalóan: a szlávok, latinok,germánok, görögök és sémik..
Léteznek ataiszi népek is, ezekegy közös fejedelemségben élték át itt a hideget: indijók, maják, urukiak, agabák, hunok. Az indijók, maják főként a két Amerikában élnek ma, az urukiak voltak a sumérok, az agabák beolvadtak a hunok közé.
A népek között külön lehet említeni az egyiptomaiakat, akik -bár rokonnépeik- de nem az ataisziakkal élték át jégkort.
A felsorolt ataisziak is tovább bonthatóak. Például a hunok két nagycsoportra voltak oszthatóak a távoli multban: Góg népére (fehér hunokra) és Magóg népére (fekete hunokra). Ezen belűl azután kialakultak a fekete és a fehér hun törzsek is. fekete hun pl a török, az újgúr, az úz (palóc) a kun, jász, mongol, tatár bolgár, baskír stb, fehér hun a manysi, a kabar, mari, suoma, észt, lett, székely, kazahun stb..
Mivel a magyarok honfoglalásakor a Kárpát-medencében már számos hun népcsport élt, ezekről elmondható, hogy fehér ill. fekete hunok is voltak közöttük.
Az ataiszi fejedelem alatt igen sokáig éltek az előbb felsorolt népek, akik rokonnépeknek is mondhatóak, bármilyen furcsa első hallásra..
Anyahita, aki az egyistenhitű szeretetvallást alapította meg, szintén az Ataiszon élt nagy családjával. Három kisebb fia volt a vallásának terjesztője: Úr, Él és Van..(Úr-isten, Van-isten, Él-isten...). Ha nagyot ugrunk az időben,akkor kimondható, hogy pl a magyarok, újgúrok, székelyek a Van-féle vallásváltozatot vették át. A székelyeknél Anyahita mai neve: Babba Mária..Jézus is Anyahita (Van) követő volt, így eleinknek szinte szégyenletes, hogy Róma magyarázta meg mi is ez a hit? Róma "természetesen" az érdekeit is belevitte a kereszténységébe. Szégyen az is-Rómának- hogy pogánynak nevezett olyan népet, akik az egyistenhitet és az érdeknélkűli szeretetet fogadta el vallásként..Még talán ennél is nagyobb szégyen, hogy nem értjük -félrevezetettségünk miatt- az előbbi egyszerű problémakört..

Az ordoszi Hun Törzsszövetség felbomlása hamar megkezdődött. Általában nyugati irányú volt az évezredek allatt bekövetkezett sok vándorlásuk. keltre ugyanis a kínaiak miatt nem mehettek, legfeljebb északra (pl a tung-úzok):
A kabarok a már korábban elvándorolt manysik helyére vándorolva úgy helyezkedtek el, hogy a vasművelőik az Altájban éltek. Az Altáj völgyeiben és a Balhas (Bolhás) tó környékén pedig a legeltető-állattartó kabar törzsek telepedtek le. Az utóbbiak szomszédai a tatárok voltak, akikkel legelővitáik keletkeztek.
Ez a vita fajult el a hátrahagyottak öldökléséig, a tatárok által, amikor a kabarok ifjusága Ralkaca fősámánnnal kalandozásra indult. A visszatérők (3 törzsről van szó különben, mint legeltetőkről) pedig sok családtagjukat találták megölve.
Háromféle helyzet állt elő a visszatérő törzseknél pontosabban: volt egy tözs akinek teljesen megölték az asszonyait, volt egy másik, akiknek részben és volt a harmadik, ahol nem történtek gyilkosságok.
A három állattartó törzs ekkor döntött úgy -Rakacával- hogy továbbvándorol a manysik után. A manysik ekkor már régen a Déli Uralnál éltek, annak keleti ill. nyugati oldala környékén. A vasas kabarok nem tartottak az előbbiekkel, mert számukra az Altájban jó vasérc volt, továbbá nem történtek Náluk gyilkosságok.
Az Uralhoz vándorlók vezetője, -ekkor Rakaca- ismerte a manysi törzsek fejdelmét, Kámánt és ennek feleségét, Mirinát, akik megengedték a kabaroknak a letelepedését, vagyis befogadták őket.
Igen logikusan történt ez a letelepdés az asszony nélküliek teljesen beköltöztek, beházasodtak a manysikhoz, a részben asszonynélkűl maradtak az Uraltól kissé keletre, végűl az "asszonyosak" még keletebbre, a Turgaj környékére telepedtek le.
A kabarok főtárkánya ekkor Berény volt, aki feleségűl vette Káma lányát, Irgizát, első fiuk pedig MAGYAR volt. Magyar lett a Magyar Törzsszövetség első tényleges fejedelme, ie. 200 körűl. Ebbe minden idevándorolt kabar törzs is beletartozott, nemcsak a manysi-kabar hátzasságokból származók.
A leírtakból következik annak megértése is, hogy a magyar honfoglaláskor három kabar törzs is bejött az országba (Kéri, Keszi, Kürt) mert ők a Turgaj kabarok voltak, akik ekkor már három törzsre szaporodtak. Ezek honfoglalását pedig azért vezette Árpád (uzsoki, vereckei, körösi szorosokon) mert ő a kassai kabar fejedelem, Verecke lányát vette feleségűl -Eperjest- amikor meghalt első neje, Abacil. Ebből is kitűnik, Árpád járt már a honfoglalásuk előtt is itt (többször is). Árpád legifjabb fia így Zsolt (vagy Solt) lett, aki Eperjestől született 892-ben. Ekkor már -895/6-ban- Árpád 48 éves és négy nagy fia is volt: Laád, Tarhos, Üllő és Jutas.
Vagyis ie. 200 körűl már régen itt éltek a kassai kabarok voltak, léteztek ezzel azonos időben az altájiak és a turgajiak is. Kassa nagyon ősi település, ie. 2800-ban alapították még kalandozó kabarok.

Magyarka...
Magyarkaősi város volt a Kaukázus előtt, romjai kb 100 éve tüntek el, de még több magyar megfordult erre, pl Zychy is járt itt anno, aki a cár festője volt. Érdekes,hogy mennyire elhallgatják ennek ,a számunkra fontos városnak a létét, szerepét.
Egykor egy Magya nevű fejedelem érkezett a sumérokhoz, hogy segítsen felépíteni tárkányaival (kőfaragóival) Úr ill.Uruk városát. Ez kb ie. 5040 körűli történt. Amikor a városmagok elkészültek, Magya északra költözött népével a Tigris mentén elindulva. Első fia -Hunnor- keletre távozott, a mai Mongólia alatt a már kiszáradt Hun tónál alapított egy várost, Hunnort. Kurd nevű fia pedig a Van tó környékére távozott a felesége népéhez. Magyar nevű fiával pedig Magya megalapította Magyarkát.
Magyarka fontos állomása volt a kelet-nyugati (a selyemúti) kereskedelemnek és a népek áramlásának, vándorlásának is, többek között a magyarok számára is nagyon fontos volt ez a hely. A magyarok honfoglalása után pedig a honfoglalókhoz nem csatlakozó törzsek: Gyarmat törzs fele, a Gyula és a Béla törzs közűl a Gyula törzs élt itt sokáig. A kintmaradottakkal még erős kapcsolatban állt pl IV. Béla és fia, V. István, ill. Kun László is. De Mátyás király is sok innen zármazó katonából szervezte meg Fekete Seregét.
Egy agyonhallgatott könyv is létezik Magyarkáról, szerepéről és lakóiról, mellyet egy Bendefy nevű mérnök írt, nagy kutatómunkával és sok hivatkozással. . Újabb kiadást természetesen nem ért meg ez a könyv. Ma az MTA úgy viselkedik,mintha sohasem hallottak volna történészei Magyarkáról.
Magyarkán különben sok vallásképviselve volt, volt itt mecset is és különféle templomok, ezért is maradt fenn a város csaknem 7000 évig.
Minden olyan kalandozó expedíció amely Ordoszból -a Sárga folyótól- nyugatra indult, megfordult Magyarkán. De az észak-déli irányu forgalma sen volt csekély, főleg a Káspi szélén haladva, Derbenten, Bakun át..az Uralig. Bár a Magyar Törzsszövetséghez nem tartozott Magyarka, mégis számtalan szállal kötődött hozzá. Mamár a helyét elég körűlményes meghatározni, de nem lehetetlen, Bendefynek is sikerűlt ez a Kuma parti helyet megtalálnia, így a helye ismert.
Valameddig eddig jutott el Juliánus is, de nem tudta, hogy ekkor még más magyarok is előfordultak erre, pl Pósa Pál, IV. Béla kancellárja és öccsei: P. András (Anonymus) és P. Gyula. Mátyás néhány sámánja pedig innen vagy még messzebbről érkeztek hozzá. De minden olyan sámánképzőbe utazó érintette ezt a várost, aki a Karakórumba ment, plUngika is, akinek csak egy fiát említek: Kubilájt, aki mongol uralkodó és kínai császár is volt, Dzsingisz unokaként. Apja Dzsingisz egyik fia: Toluj, anyja Ungika úz származású (palóc) nő. A Karakórumba királyi engedéllyel küldték ki az ifjakat -kis számban- tanulni, nőket is... Álmos felmenői, továbbá a fiai, de Lebed és családja is ismerték ezt a helyet. Természetesen Atiila és népei szintén..Csodálatos temploma volt, melyben egy hatalmas életfa festmény is volt. Egy időben itt volt az uruki-mani vallás ( a magyarok is ezt vallották) püspöksége is, mellyet Szt László záratott be, majd átalakították a katolikusoknak.

A népnév...nyereg alatt puhítva.
A multban sok szándékos félremagyarázás és tévedés övezte a magyarok őstörténelmét. Ez fennáll ma is, sokszor.
Mindjárt itt van a magyar mint népnév. Nem tudják, hogy a hunfajúak népeinél többnyire az első törzsi fejedelem neve egyben az általa irányított népcsoport, törzs neve is volt. Esetünkben Magyar volt az első és valóságos fejedelmünk. Ennyi talán elég magyarázata a nevünknek.
Sokan a magyart -mint népnevet- a Megyer törzstől veszik, pedig nem így volt. Anonymus (Pósa András) mogert ír, Chorenei Mózes makart emleget...Győrfy György -akadémikus és nagydoktor - monja azt, hogy a magyar népnév mamár kibogozhatatlan szóösszetétel...Azért mondja mert számára ezzel a kérdés lezárható, leegyszerűsíthető. Mindez azonban téves kitaláció.
Sajnos sok esetben ilyen mellényúlások okoznak mindenféle félreértést, nyeregalalatt puhított nyershús-evést. Ha ez a puhítás így lett volna, akkor erről másoknak is tudnia kellene a sok kútfő közűl, de nem tud senki..
A kútfők között persze erősen szelektálni kell, pl a Biborbanszületett KONSTANTIN A MAGYAROKRA VONATKOZÓ ÉCÁKAT KERESKEDŐKTŐL HALLOTTA...MÁS MEG MÁSTÓL, AKÁR BRÜSSZELTŐL, akár Al Bakritól, Gardizitól. Kérdésesek persze a hallottak igazságtartalmai ...
Olyan mértékű a hunfajú népek történelmének összezagyválása, hogy sok esetben legjobb legyinteni ezekre az régi vagy akár mai írásokra.
Nem tudják pl hol volt a magyarok őshazája, azt sem. Úgygondolják ez nem is lényeges, mert a térséget megjelölik...de melyiket,mert bizonyos, hosszabb vándorlások is voltak..? . Nem ismerik azt a fontos tényt, hogy létezett Magyar Törzsszövetség, mely egy komoly irányító szervezet volt. Az őshaza foglama ill. helye bizony kicsit hosszabban határozható meg, mint gondolják sokan. Több őshaza volt, attól is függően, hogy magyar vagy magyari törzsekről van szó..Továbbá mindenféle kényszer hatására is történtek vándorlások az Aral tótól (magyarok) a Donyecig (magyariak). Mindez persze időben nem követhető sokak számára és ezért leegyszerűsítik, sokszor érthetetlenné téve, bagatelizálva az egészet. Pedig jó ha tudjuk: Ügyek alapította Kevevárát (Kievet).
A Törzsszövetség regnálása a honfoglalásig 700 évet ölel fel, ezalatt az idő alatt sokminden történt az Ural-Volga-Kaukázus-Lebédia térségeiben. Még a Törzsszövetség szétszakadása is előfordult, majd ennek egyesűlése 864-ben újra megtörtént..Eleink gyakorlatias és praktikus emberek voltak, akik még a szellemi irányítást is igénybevették időnként, vagyis kikérték a Nyék törzs véleményét nagyobb cselekedeteikhez. A történések felsorolása pedig igen hosszú. Így történelmünk megismerése elég sok türelmet igényel.

platz uram! Azt merném kijelenteni, hogy az említett könyv ETALON. Így kezeld tehát az Arvisurát. Ezt a könyvet pedig egy sajátos "hun-magyar" logika szövi át, mellyet nem tudnék megmagyarázni, valamiféle "beleérzést" jelent..ez kialakul annál, aki figyelmesen olvassa és nem elutasítóan vagy kötözködési céllal. Rájön, hogy ősi eleink küzdelmeit ismerheti meg és ez nem semmi. mert még a királyainkat sem ismerjük eléggé. Ez a "megismerési" küzdelem pedig kiterjedt sokmindenre, pl a sivatagok keletkezésére és a sok geológiai eseményre, vagy jégkorra, emberi viszonyokra is.
Az indiókkal-indiánokkal a hunok közös hazában élték át a jégkort. Ebből sokminden következik.Móricz kutatásainak is ez végsősoron az alapja, de ő még nem tudta, hogy ez így volt. Az indiánok Kuszkó vezérükkel elcsónakáztak Peruba, Kolumbiába és Ecuadorba, ahol azután elszaporodtak..szétszóródtak. Az USA területén pl kunhalmok is vannak, de erről is mély a hallgatás..Régi hazájukból különböző szokásokat is hoztak, pl a sajátos írásukat, szobraikat stb..A világban rengeteg hun név található Indonéziától bármeddig, ezeket -csak a Kárpát-medencei nevekkel azonosakat- Vámosi Tóth Bátor gyűjtötte össze TAMANA címen. Ezt ismered? Hétezret talált...és miért van ez így?
Azonban az indiánok mellékösvényt jelentenek. A Hun Törzsszövetség a könyv lényegi része és -nekünk- a Magyar Törzsszövetség kaialakulása (iu. 181-től). Persze pl Atilláról sok új info van..
A hunok és a sumérok, szkíták,szavárdok, szabírok, Egyiptom népe stb...kapcsolatatát is kilehet hámozni a könyvből.
Az etalon végűl annyit jelent,hogy ezt érdemes forrásműnek tekinteni. Nem érdemes nagyon mást olvasni, míg ezen nem vagy túl. Megzavarhat. A bizonyítékok vonatkozásában pedig időzónákban kell gondolkodni, min pl ezt Hamvas is ttte. Vagyis minél messzebb hatolsz a multba annál kevesebb erről az írás...legfeljebb az Arvisura aranylapjai őrzik még az őskort..mondhatni erről: csodálatos. Sokan ehellyet gúnyolódnak a könyvön. Azonban nem ismerik a könyvet.(brüsszeli szindróma).
Minden más történészi kotyvaléknak sajknos igen kevés igazi értéke van...nemrég olvastam a mohácsi csatáról egy regnáló valaki zöldséges könyvét..szerintem fogalma sincs a török taktikáról..és Lajos haláláról (a Cselébe folytották Zápolya emberei).
Hát egyelőre ennyi..Nem vagyok könyvügynök és nem vagyok térítő sem. mindenki a maga gubancát cipeli, ehhez nem szólnék hozzá.
[email protected] keress,ha gondolod.

Rokonnépek neveiről röviden...
Nem sokat fogok felsorolni belőlük. A hun rokonnépek ugyanazt a személyt nem ugyanúgy nevezték általában. Ez egy kicsit ma is bizonytalanságot jelenthet.
A hunok Agabát mondtak valakire, ugyanerre a személyre a besenyők Tónusz Abát, a kazahunok pedig Abalánt. A hunok és a magyarok töményt mondtak egy nagyobb katonai egységre (10 000 fő létszámúra) ugyanekkor tyumenyt ugynerre az úzok. (az Ural keleti oldala előtt van a hanti-manysi főváros: ennek neve is Tyumeny).
A magyar Jenő "úzul": Jenej, kabarul: Jákó volt.
Árpád első feleségének -Abacilnak- a Nyék törzse mescser és meríja nyelven beszélt. Árpád is valószínűleg tudott az előbbi nyelven.
A manysikhoz is beházasodtak meríják, akikhez azután a kabarok szintén benősültek, ebben az esetben pedig -Káma idején- ők bizony magyarok lettek....
A honfoglalók nem azonos nyelvűek voltak, a nyelvek közűl az úz kerűlt ki "győztesen" idővel ( a mongoljárás körűl)és ma is így beszélünk nagyjából..
Azonos név a Zoltán, a Zsolt és a Solt ..

"Tegnap, 02:00 PM"- bejegyzésedhez.
--Végigolvastam az eddigi bejegyzéseidet.
Nagyon sok munka van mögötte! Nagyon érdekes olvasmány, és nagyon tanulságos. Itt ráérezhet bárki, hogy mennyire keveset tud a magyarokról a történelmükről és egyáltalán a régi idők történelméről.
Írj még!;-)

Most a magyrok és a Kárpát-medencében élő rokonnépeiknek a történetével kellene folytatni, az itteni honfoglalásukat követően. Továbbá a magyaroknak a fejedelmeivel..először talán az avar kincsek visszaszerzésérőkl kellene szólni, mellyet Nagy Károly raboltatott el a földváraikból és uruki templomaikból. Ehhez viszont az avarok ismertetése tartozik, ekikről szinte semmit sem tanítanak. Nagy Károly az avar rokonaink meggyilkolását tervezte...a pápasággal. Az avar kincsek JOGOS visszaszerzését, Árpád kezdte el,majd fia Tarhos...stb folytatta egészen az árulás okán elvesztett augsburgi csatáig(955). A nyugati népeknek hazudtak a templomokban a magyarokról...a kincséhes nyugatiak.
A fejedelmek kora megint elég eseménydús, sok meglepő hazugságnak lehet itt végére járni. Itt van mindjárt az un pozsomyi csata és ennek "alig említése" is...ez azonban egy meghatározóan nagy ütközet volt,hatásai pedig sokáig megvoltak. Anonymus vaskos tévedéseiről is kellene szót ejteni..
A kettős fejedelemségről is kellene írni..és nem kerűlhető el az sem amelyről nincs szó: ki vitte el az Árpádházat - melyik Árpád utód- egészen 1301-ig? Ez sem érdektelen. Az sem, hogy miért hazudtak Rómában : kihaltak az Árpád utódok..
Írni kellene a magyar ősvallásról is, mely azonos a széki hunokéval, az avarokéval és azonos volt az újgúrokéval is,még ekkor..
Még sok egyébről sem lenne ildomos elfelejtkezni, pl a kintmaradt törzsekről sem.