Hunok, magyarok

Bihar

Kitiltott (BANned)
A jégkor utáni első expedíciók...
A kárpát-medecei őshaza felkeresése a jégkor utáni időkben hamar felmerűlt a hunfajú népek fősámánjai és más vezetői részéről..akik még az ordoszi székhelyeiken éltek a Sárga folyónál.
Először Gula (Gyula) pateszi, majd Kerka vezetésével, majd Balog vezetésével (utóbbi ie.3775 körűl érkezett) sok, sámánokból, tárkányokból és rimalányokból összeállított csoport érkezett ide felderítőként.
Balogék expedíciója először a Sajó felső szakaszára ment, majd innen többirányban is szétnéztek, széttelepültek. Kiderűlt, hogy igen kisszámú barlanglakó népcsoportok -mint túlélők- voltak errefelé kb a mai Gömörben. Balogék ezeket a népcsoportokat tarkósoknak, bolhádoknak és medveseknek (medvések) nevezték el.
A Nagy Világatlaszom szerint (készítője: Nyír-Karta Bt, 2002) a mai Gömörben létező kisebb tájegységek -meglepő módon- ma is őrzik a medvesek és a bolhádok nevét. E szerint Salgótarján mellett, nyugatra Pásztóig Medvesnek nevezi a térkép ezt a területsávot. A Karancstól pedig Rimaszombatig Bolhád a területsáv neve..Szinte hihetelen, hogy így megőrződött ez a két őskori név kb 5800 évig. Ez a névhasználat is sokadik bizonyság az Arvisura igazságtartalmára.
A magyarok -sokkal később- tehát erre a rokonnépek lakott területre érkeztek meg 896 elején, ill. Árpád valószínű, hogy már 895 decemberében Ungváron volt. Azért jöttek télen,mert a fagyok járhatóvá tették különösen a Kárpátoktól keltre lévő mocsaras, vizes területeket.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
A szkíták.
Ők nem csatlakoztak a Hun Törzsszövetséghez, ie. 4040-ben, ennek megalakulásakor, mert ettől lényegesen nyugatabbra éltek, a Káspinál ill. a Pamírnál. Később azonban -mintegy 2000 év mulva- a Törzsszövetség tagjai lettek, mint rokonnépek.
Hatalamas területeken éltek és sok törzsük vándorolt is az idők folyamán. Ma csak esetleg egy időponthoz tartozóan lehet rögzíteni az egyik-másik aktuális hazájukat, de ebben is sok a bizonytalanság.
Régi írások a magyarokat szkítáknak, szittyáknek is szokták nevezni, ez azonban nem állja meg a helyét, ők még a magyarok szomszédai sem voltak szinte sehol. Tehát akár -később- a Fekete tengernél fordultak elő, akár máshol, nem vagy kevés kapcsolatuk volt a magyarokkal.
A Hun Törzsszövetség vezetősége többnire hunokból állt, kivételek azonban előfordultak. Ilyen kivétel pl amikor itt a szkíták kerűltek itt hatalomra és Csécsi fiaiból állt a szövetség vezetése. Nevezetesen Kövesd-Csécsi fia- lett a fősámán ie. 20 körűl. (Csécsi fősámánt a kínaiak gyilkolták meg).
Kövesd kiterjesztette birodalmát nyugaton egészen a Kárpát-medencéig. Egert öccse Eged alapította aki a nyugati szkíták fejedelme lett. De egyik fia is ittmaradt Kövesdnek, aki később kínai császár is lett (erről a kínaiak nem beszélnek..). Nem az első és nem az utolsó kínai császár és ordoszi fősámán volt Kövesd. övesd iedején sok kínai-hun-szkíta házasságkötésre kerűlt sor. Ekkor ez egyeltalán nem volt már szokatlan.
Az első nagyobb szkíta népcsoport a Kárpát-medencébe Pannonnal érkezett ie. 800-ban. Pannonnak küldetése, feladata volt, melynek elvégzése után a Dunántúlon maradt népével. Pannonnal más népcsoportból is érkeztek ide ifjú lovasok, pl avarok, kabarok, vepszék is .
A következő említhető szkíta csoport érkezése hullámokban Kövesd idejében kezdődött (Jézus korában) és 180-ig tartott. Letelepedésük Eger és környéke (pl Maklár) volt. A Körösök vidékére 10-260 között érkeztek szkíták. A Szabadka-Szolnok térségébe szkíták érkeztek 280-335 között. A Szihalomba telepedettek pedig 335-402 között vándoroltak ide.
Gyöngyös is szkíta alapításu város, méghozzáEgerrel azonos időpontban kezdett épülni.
A Csörsz (Csősz) vonalat (Dunakeszi-Tisza vonal) érdemes még említeni, ez egy nagyon hosszú -a Tiszától délre, Aradig is kiépített - védelmi vonal volt, mellyet Kövesd idejében kezdtek építeni, őrségét pedig -északon- a szkíták adták.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Atiila, Álmos, Árpád..
Most csupán a temetéseikről írok, kizárólag az Arvisura alapján pár mondatot.
Atillát a gótok mérgezték meg 453 nyarának elején, Krimhilda segítségével. Krimhilda ezt a lakodalmukon tette. Atilla temetését unokahuga Dédes (Deédes) és férje Nekese fősámán intézte(ma Nekézseny és Dédes őrzi emléküket) . Ők a mai Ózd mellett laktak.
Marosnak -aki tyumenyvezér volt- életében elkészült már az aranykoporsója, szintúgy Eszéknek az ezüst. Nekesének is volt, méghozzá dobsinai ércből készített koracélból. A koporsók pedig így fértek egymásba: ezüst-arany -acél. A koporsókat Réka fizette ki. Maros és Eszék a nagycsatában meghaltak, így nem volt szükség a koporsóikra.
Atillát a csatákból idehozott foglyok temették el a Szárazérbe. A Szárazér keleti irányban található a Tiszától, melybe akkor még bele is ömlött.
A Szárazér Földeák és a Tisza közötti szakasza (Szeged fölött) volt a temetés helye, a Tiszához viszonylag közel. Szöged vitéz és csapata minden nap -egy távolabbi, de belátható helyről, Nagyfáról- ellenőrízte, hogy a temetés helye nincs bolygatva. A temetést végző foglyokat azután lenyilazták.
Atilla mellé pedig -a végtelen idő számolására- egy pergőt helyeztek. Egy szép bús dalt is készítettek A temetésre ..."bús fekete éjszakában"..
Atillát a későbbi avar honfoglaláskor az avarok vezére -Baján- kiakarta ásatni, ezzel megbízta Szekeszárd fősámánját, akit azután elkergettek..alaposan helybenhagyva. Atilla azonban már régen nincs a Szárazér medrében, elvitték keletre innen.
Álmost a kabarok ölték meg, 896 tavaszán, mert makacssága a déli hágókon való átkeléskor sok ember halálával járt. Gyula (Álmos középső fia volt) horkának kellett volna döntenie az apja büntetéséről (horka=bíró) , azonban ezt nem tudta megtenni, ezért elrabolták a kabarok és kabarföldön, Abaújváron kivégezték. Ott is temették el, valószínű a kabar földvárban. Ez közvetlenűl a hernád mellett van. Találtak is ott egy csontvázat pár évtizede (1970 körűl) a régészek, azonban nem tudták azonosítani senkivel, így visszatemették...Semmi sem jelzi a temetés helyét, a kabarok is titokban tartották...egy szobor azonban hiányzik innen.
Álmos utoljára nem jól düntött, de ezt nem mondhatjuk el a teljes életéről!!
Ő nagyon sok cselekedetet hajtott végre a Magyar Törzsszöv. érdekében, ilyen pl a szuvári győztes csatája.
Árpád Budakalászon van eltemetve közel egy kőmedrű patakhoz (sok kőmedrű patak van a Pilisben!!). Ez a hely a falu szélős házaitól párszáz méterre található a hegy felé. Ennek a Budakalász fölötti kislejtésű domboldalnak sok nevezetes építménye volt, pl itt volt valaha Buda fősámn székhelye is. De itt volt egy uruki-mani templom is (ez a magyarok, avarok stb ősvallása) ide a templomba temették el Árpádot 908-ban. Árpád halálának éve ugyanis-szemben a Gestával- az előbbi esztendő.
A Habsburgok ezt a területet teljesen megtisztíttatták, amikor hatalomra kerűltek, nehogy a magyaroknak itt fontos emlékeik maradjanak. A multkitörlés, ferdítés máig zajlik. A területet még Vajk istván idejében is Fehéregyházának nevezték ( a mészkövek okán) és Vajk idejében még megvolt az uruki temploma is, ennek helyét biztosan meglehetne keresni itt, egy 1-2 hektáros területen..
Árpád a kedvenc vadászterületén nyugszik.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
A vasgyártásról..
Gondolom ennek fontosságát nem érdemes hangsúlyozni.
Az Arvisura szerint a tűz alkalmazása, felfedezése nagyon régen történt, ez kb 15 500 évvel ezelőttre tehető. A mítosz szerint Miskolc lopta el a tüzet KEMI ASSZONYTÓL.., aki a medvék tóremje volt. A Tóremhit ebben az időben volt nagyjából aktuális, ezt a hunfajú népeknél találták ki és felváltotta az állat és a csillagisteneket.
Mégis a medvét bevették a Tótemhitbe, szent állatként. Még a Hun Törzsszövetség megalakuilása (ie. 4040) idején is szentállatként tisztelték az ajnók a medvéket. Mikor a más hun származású törzsek ezt nem tették és megették a medvéket...akkor ők el is költöztek a medveevők mellől, északabbra. Ordosz térségéből a Koreai félsziget fölé. Miskolc a tüzet egy kegyhelyre vitte, ahol tűzörző lányok vigyáztak erre. Miskolc nem Ordoszban élt,ekkor még egészen máshol éltek a hun származású törzsek.
Pontosan nem lehet tudni mikortól alkalmazták a tüzet fémgyártásra? Mindenesetre elég hamer elkezdték, mert rájöttek a fémek fontos dolgok,megkönnyítik az életet. Eleinte kisebb tárgyakat készítettek fémből, pl nyílhegyeket.
A Hun Törzsszövetség megalakuláűsakor már gyártottak különböző fém eszközöket, de pl a bronzot nem a hunok, hanem a kínaiak alálták fel. Ezt a hunok ie. 2000 körűl vették át.
Ha Atilla korára gondolunk,akkor itt már -Ózd környékén- igencsak komoly vasgyártás volt és nemcsak a háborúkhoz való kardokat stb gyártottak,hanem földművelő eszközöket, kocsi alkaltrészeket is. Atilla idején az ózdi vasasokat Nekese fősámán vezette. Az Árpádházi királyok idejében pedig nevezetes volt Ózdon Lam herceg, Szt László öccse.Atilla idejében két vasgyártó hely létezett a Kárpát-medencében: Ózd környékén az egyik, a másik pedig Szombathely mellett, Vasvár neve tehát nem véletlen és Vas megye elnevezése sem az.
A vasgyártók legnagyobb része kabar és úz (palóc) volt. Kabarok éltek a Dunántúlon is , ahová Salzburg környékéről szállították az ércet, Ózdra pedig északról, Dobsina térségéből. Dobsinán pedig még olyan ércet is találtak,amelyből koracélt lehetett gyártani.
Amikor Vajk István feleségűl vette a bajor Gizellát akkor nagy avar területet elajándékozott a bajor-osztrákoknak (kbLinz_Salzburg-Klágenfurt--) így az érclelőhelyek elkerűltek innen, ezért a vasgyártást Pannoniában megszüntették és egy gyártóhely maradt.
Ma pedig már nincs vasgyártás sem Ózdon..
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Az avarok és elrabolt kincseik..
Az avarok törzsei -kilenc- Baján vezetésével 568-tól érkeztek a Kárpát-medencébe. Ők az un Turgály avarok voltak, rajtuk kívűl még máshol letelepedett avarok is éltek Ázsia nyugati szélén és a Kárpinál, azonban ők nem jöttek be Bajánnal. Az avar honfoglalás a Kárpát-medencében maradt rokonnépek kérésére történt, mert északról és nyugatról fenyegették őket..
Sok viszontagságon ment át itt az avarság ,de ezek között a legnagyobb a 780 utáni fenyegetések és harcok voltak a legnagobbak, amikor Nagy Károly kiakarta őket írtani. Nagy Károllyal a pápaság is egyetértett.
Az avarok sok templomi és más kinccsel érkeztek ide, mellyeket a felépített uruki templomaikban és a hamarosan létesített földváraikban helyeztek el. Az avarok többsége a Dunántúlon élt. Ez a helyzet Bős halála után részben módosult.
Nyugatiak által az irígység tárgyai lettek ezek a relikviák, kincsek..Az utolsó jelentős avar fejedelem Bős tudun volt, akit lánya esküvőjén Kalágében (Klágenfurt) meggyilkoltak, 795.-ben.
Az avarok határai közűl a nyugati a Linz-Salzburg-Klágenfurt...vonal közelében húzódott.A keleti nagyjából a Donnál.
Bős halála után indult el a Nagy Károly által vezérelt kincsrablási időszak, főként a Dunántúlon, ezek sok esetben gyilkossággal végződhettek.
Csak röviden írnám a feljegyzések szerint kb 210-220 mázsára tehető az elrabolt avar kincsek mennyisége. Ezt vagy beolvasztották, vagy átalakították nyugaton elrablóik, erre műhelyeket is létrehoztak. Híveiknek azt hazudták a papjaik, hogy a kincsek Harun Al Rasidtól vagy Obortól és másoktól szerzett aranyak..
Árpád többször járt a Kárpát-medencében a magyarok honfoglalása előtt, részére 880-ban adták át a kincsrablókról készített összegző feljegyzéseket, Pásztón, az uruki esperességben. Ezeket az avar papok készítették.
A kincsek visszaszerzését ( nyugat ezt a mai napig rabló kalndozásnak nevezi) Árpád még a honfoglalásuk előtt elkezdte, vagyis elment értük Bécsbe, a morvákhoz, Lóbércre (Leoben), Kaláhgéba (Klágenfurt), Nyitrára, az Ennshez (Linz környéke). Árpád után a visszaszerzéseket Tarhos fia folytatta... Visszahozták ezeket a Szt Denis Apátságból, Brémából, Kölnből, Galliából, Svábföldről, Lotharingiából, de még Andaluziából Apuliából, Rómából, Kápuából, a görögöktől, Bizáncból stb is. A kincsek döntő részét 955-ig , az augsburgi árulásnál (Ottó és Konrád fia...)elveszett csatáig visszaszerezték. A pápa különben minden kincsből kapott. Sok kincset szerzett Jámbor Lajos és Hanterasz is, Berengár is.
Bős halála után Keszt asszony -a felesége- női kolostort lapított Keszthelyen. Keszt IV. Csaba, magyar fejedelem lánya volt. Ugyanis a a magyari és magyar fejedelmek többségének a nevét az Arvisura megőrízte. Kesztnek Bőstől 9 lánya és egy fia született. A lányai Nagy Károly által titkoltan irányított házasságokra léptek N. Károly főbb katonáival. Bős meggyilkolását is Károly tervezte..
Az avarok közeli rokonaink,ma is köztünk élnek, vallásunk is azonos volt: az uruki-mani egyistenhitű és szeretetet hírdető Anyahita hit ez....mellyet Jézus is közvetített.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Kincsek, mellyek hol...?
Zsolt fejedelem meghalt 955.-ben, agyvérzésben, éppen az augsburgi csata évében. Ebben az évben zárultak le a mintegy 75 éve tartó kincsvisszaszerző utak is. Nyugat -főként Ottóék- Augsburg után megakarták támadni (sokadszorra) a magyarokat, gondolván, hogy mostmár erőtlenek.
Ekkor azonban a keleten maradt törzsek, a kuma magyarok, a besenyők és kunok, szavárdok egy nagy felvonulást rendeztek igen jelentős csapataikkal.
Erre "megdermedt" a támadásra ácsingózó idegenek elhatározása és semmiféle csatát nem kezdeményeztek.
Az avar kincsek nagyrészét sikerűlt visszahozni, ahol már nem voltak meg a relikviák, ott tömbaranyban követelték vissza a magyarok az elrablottakat.
Az Arvisura nem ír a visszahozott kincsek további sorsáról. Az első királyság sem említi ezeket. Úgylehet: visszahozták ugyan, de eltüntek a kincsek...
A fejedelemség idején még működő ősvallásunk püspöksége ill.esperességei, kolostorai nyílván az egyházi kincseket viszakapták. De ez nem válasz arra, hogy mi történt a többivel,mellyeket pl az erődítményekből, földvárakból vittek el Nagy Károly később Bős családjába benősült "lovagjai", akik Bős fejedelem lányait sorra feleségűl vették....Ugyanis Nagy Károly a kincseket és a területet nem tudta a csatamezőkön megszerezni ezeken ő általában vereséget szenvedett. Így kitalálta, hogy Bős kilenc lányáért nyugati kérőket -saját embereit- küldi el...Nagy Károly az utolsó vesztes győri csatája után kimenekült és Passauban élt egészen haláláig, már nem is mozdult ki innen. Bős a lehető legnagyobb naívságról tett sajnos bizonyságot :hitt nyugatnak és a pápaságnak... A Dunántúl főként a vők nászajándéka lett..a magyarok bejöveteléig..azután Árpád rendet teremtett...majd Vajk elajándékozta megint a terület jelentős részeit ésa Linz (Enns)-Salzburg-Leoben-Klágenfurt...vonaltól így keletebbre vonta meg a határt. Erről ma pl a bajor-osztrákok mélyen hallgatnak.
KESZT ASSZONY Keszthelyen élt,a kolostorában. Ő IV. Csaba lánya volt, aki lánya esküvőjén is megfordult itt. Csaba apa Oposur volt, fia Edemen, unokája pedig Ügyek, Álmos apja.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Tarih-i Üngürüsz..
Néha emlegetik ezt könyvet,mellyet egy dr Blaskovics nevű ember készített. Ez a könyv is a nagyszámú semmitmondó vagy semmitérő történelemkönyvek között helyezhető el. Egy időben lelkesen dícsérgették, mára ez alábbhagyott.
Hosszabban nem írok a találgatások -közöttük a legöbb hibás- tömegéről, mely a könyvet jellemzi a középkori történelmünkkel kapcsolatban. A magyarok kialakulásáról teljesen hibás dolgot vezet elő a könyv.
Sajnos az ilyen tudományosnak látszó könyvek az okai annak is, ha valaki a magyar történelmet nem veszi komolyan és csak legyint egy újabb verziójára is.
A könyv pl Isztefán (István) királlyal kapcsolatban leír egy bolgárokkal történő csatáját, - ahol a bolgár királyt - Keánt- megölik, azonban sem a csata dátuma sem a csata helyszíbne nem derűl ki..természetesen az oka sem. Úgyhogy ilyen érdekességet is találunk benne, sokat..A muhi csata esetében egy vázlat taláható a könyvben, mely szerint Béla nyugat felé menekült el a csatából..hát aki utánnanéz megtudhatja, hogy ez északi irányban történt, az úzok kíséretében..Ezekkel a kis példákkal csak a könyv értékére szerettem volna utalni,újabb példák nélkűl. .
Most pedig a magyarokkal kapcsolatos "végkövetkeztetés" következik, mely szerint "kazár volt az anyanemzet, amelyből a magyar kiszakadt"..
Nehéz hozzászólni ehhez. A Magyar Törzsszövetségről azt lehet dióhéjban elmondani,hogy Álmos vagy Ügyek korától már sokkal régebben szétszakadt, ekkor magyariakból és magyarokból állt. A magyariak fejdelme -a honfoglalás előtt- Álmos volt, a magyaroké Lebed. A magyariak öt törzse a Volgától nyugatra,, a magyarok öt törzse pedig a Volgától keletre élt.
A magyariak 860-ban már legyőzték a kazárokat a Donnál -Álmos volt a vezérük- és egyre nyugatabbra vonultak. Ugyanekkor a kazárokhoz közelebb élő magyarok még mintegy "kazár fogságban" éltek, azonban 864-től ők is csatlakozni tudtak a magyariakhoz és megint összeforrt a Magyar Törzsszövetség. A magyarok nem kazárok voltak,legfeljebb ennek a rokon népnek szomszédai . A kazárok viszont mindent megtettek, hogy mintegy szolganépként felhasználják öket...
A kazárok "ősapja" azaz Kazária alapítója Aladár (Buda fősámán fia) volt,aki Atilla halála után 453-tól érkezett vissza a Turgajt is magábanfoglaló keleti területre. A kazárok később több délről -az arabok elől-menekülő népcsoportot is befogadtak a hikszoszokat, zsidókat is. A zsidók azután a kazár vezetőségben is helyet kaptak és az érdekelvűség is megnőtt. Az arabok szétrajzása, észak felé menetelése pedig Mohamed halála után indult el..egészen a Volgáig. Ez átrendezett itt többmindent, többek között Kazáriát is védeni kellett. Ezt a védelmet ekkor a magyarok látták el.
Így tehát nem a kazár volt az az anyanemzet melyből kiszakadtunk...ilyen nemzet azonban nem létezett. A magyarok általában kabarok és déli manysik összeházasodásából "jöttek létre" ami nem olt egyedűlállő a Volga-Ural térségeiben ekkor. más népeknél sem. a manysikban is volt "nem manysi" azaz mescser és muroma...őket pedig korábban suméroknak nevezték. De az arabok elől ők is vándoroltak, ha tehették..
A könyv szerin a sumér "ivadékok" és az irániak keveredésébőla szkíták és a szarmaták származtak....A szkíták nagyon ősi nép, Ázsiában több "őshazájuk" is volt pl léteztek Pamír és parszi szkíták is..néha a perzsák közelében is éltek, így a keverdés előfordulhatott, de nem nagymértékben...a Magyarországon élő -a jászokkal bejött- szarmaták pedig jász törzs voltak..kevés közük volt a perzsákhoz.
A Szarvason talált szarmata un tűtartó rovásos szövegét pedig ma is értjük.
Inkább utalni szerettem volna kis írásommal az Üngürüsz "értékeire"..
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Ha szabad hozzá szólnom imrucika minden nagyképűség nélkűl: ez már nem tájékozottság. Inkább sokéves munka valamiféle eredménye, a hun-magyar történelem ismerete, bizonyos etalon alapján..
A munka pedig személyes mérgelődés alapján indult, mert az un történ-észek szövegeiből, mozaikjaiból nem lehett kirakni szinte semmi összefüggő egészet. Most sem lehet, de már nem érdekelnek.
Például, azt mondta László Gy., hogy kettős honfoglalás volt..és az avarokét emlegette a magyarokét megelőzően. Volt is avar honfoglalás 568-tól, azonban L. Gyula nem tette meg, hogy leírja -ha tudta(?)- kik az avarok? Mi történt velük? Pedig elég érdekes dolgokat is leírhatott volna róluk, pl a bejött kilenc törzsükből 4 törzs kabar volt, a többi avar...de miért? Ezenkívűl sok avar törzs kintmaradt...keleten, így néz ki a kezdet..
Szóval a honfoglalások száma öt, ebből az utolsó volt a Magyar Törzsszövetségé. De miért "honfoglaltak" itt ilyen sokszor a hunfajú népek törzsei?
Az elmult években, évtizedekben mondogatták -gúnyolódtak- valakik: sumérok vagytok. Igaz ez? Kik voltak, hová lettek, vannak itt leszármazottaik?
Szóval van kérdés bőven...de etalon csak egy: Paál Zoltán könyve az Arvisura. Nade hol vannak a bizonyítékok? Először is tisztázni kellene, hogy milyenekre gondolnak és bizonyíték-e az, ha valaki kijelentette -anno- hogy a magyarok -mondjuk- szkíták vagy hunok, esetleg türkök(Vámbéry) ? Ha pedig leírta ezt a marhaságot, akkor már sokan készpénznek is vették, hívatkoztak erre stb..Szóval ácsi, vigyázni kell a dolgokra ..mert a finnugorok is rokonaink ugyan, de jóval távoliabbak mint sok más keleti hunfajú nép.
Egy nagydoktor és MTA tag mondta a magyarokról (Győrffy Gy.): a magyar népnév mamár egy ismeretlen szóösszetétel..Ugyan miféle? A magyarok első fejedelme -a 206. évtől- MAGYAR volt...kell ehhez további magyarázat?
Számomra jelent sokat,hogy megköszönted..
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
A Magyar Törzsszövetséget a kazárok 650 körűl szétszakították. Egyik része -öt törzse- a Volgától keletre élt, ők voltak a magyarok. A másik részük a Volgától nyugatra élt ekkor, ők a magyariak. Általában a magyariak fejedelmeiről szoktak írni a történelemkönyveink, miután ez előbbi tényt sem ismerik. Nem tartalmazzák,hogy a magyarok fejedelme LEBED volt, a magyariaké pedig ÁLMOS a honfoglalás előtt közvetlenűl.
Álmos elődeit még ismeri az Arvisura, : Álmos-Ügyek-Előd-IV. Csaba-Oposur-Ugor..voltak. Lebed elődeit a könyv már nem sorolja fel.
A honfoglaláskor Lebed és Álmos törzsei érkeztek ide, de kintmaradt a Gyarmat törzs fele, a Gyula és a Béla törzsek. A Magyar Törzsszövetségben nem tagozódtak be ekkor a Kaukázus előterében élő szavárdiak, un Kuma magyarok és a besenyők egyrésze sem. Érkeztek vissza azonban olyan nem tözsi szervezetben élők is pl mint a zavaros avar idők végén kivándoroltak utódai...és mások is. A besenyőkről nehéz teljes képet alkotni, mert 9 törzsük volt és ők sem egy helyen éltek. Általában a későbbiekben a magyarok segítségére siettek, ha erre szükség volt, márpedig ez nem ritkán fordult elő (nyugati és szláv betörések..). A besenyők vezére Gyeretyán volt ezidőben, aki leginkább Jászvásáron élt.
A Gyarmat törzs szétszakadt, mert felerészben Illmérke tulajdona volt, aki az özvegy Árpádhoz akart hozzámenni (első felesége Abacil Illmérke nővére) azonban Árpád nem akarta elvenni és sértődés lett ebből. A Gyarmat törzs tárkánytörzs volt, azaz mesterségek művelőiből állt, kardkovácstól a hídverőkig...
Lebed számára 860 után kiépítették Lebedvárát, amellynek a neve ma Lemberg, Lvov..Lebed a honfoglalás előtt meghalt, így Előd nevű fia lett az utóda. A néha említett un "kettős fejedelemség" a valóságban pedig hármas volt. Ez úgy értendő, hogy a Kárpát-medencében élőknek is volt külön fejedeleme, a kintmaradottaknak is volt, ezenkívűl még egy nagyfejedelem is létezett, aki az előző kettőt összefogta. Álmos, Majd Kurszán halála után lett fejedelem a népszerű Árpád, aki egyben nagyfejedelem is volt..
A kettős-hármas fejedelemség Vajkig tartott, akkor megszünt.
Vajknak nehezen született meg az Imre fia, mert Gizella sokszor elvetélt...Vajknak azonban létezett egy -Gizellát megelőzően kialakult- kapcsolata egy rimalánnyal, Tündével akitól egy kisfia született, a Zoltán. Zoltánnak azután több mint negyven gyermeke született persze nem egy nőtől. Zoltán egyébként erdélyi fejedelem volt. Imrének sem született fia a feleségétől, így -őt mintegy kipróbálva- szintén egy rimalánytól -Jénétől- született meg a kisfia: Radnót, akit mindenki Pósának nevezett.
Imre halála ködös, a történelemkönyvek nemigen írnak erről. Koppány, kivégzése előtt üzente Vajknak, 997.-ben : disznó ölé magod..vagyis utódodat. Ezt beteljesítették a besenyők (Koppány apja Botond, anyja besenyő) és a 24 éves, vadászaton résztvevő Imrét egy megvadított vaddisznó gödrébe terelték ..1031-ben. Halálát a Heidelsheimi Krónika leírja, de a magyarok valamiért nem említgetik..Vajk mindíg ettől rettegett, hogy a besenyők beváltják Koppány szavait....
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Településeink...
Településeink nagyobbik része a magyar honfoglalás idejében már létezett,ez különösen a városok tekintetében van így. Legősibb városunk Debrecen, ez ie. 3770 körűl létesűlt, a kalandozó-felfedező Hun Törzsszövetségből érkezettek alapították. Ezek vezetője ekkor Balog volt és a csapatában lévő Tímár nevű tárkánynak ekkor -azaz a megérkezés után- született itt egy kisfia, Debrecen, akiről ezt az akkori századosfalut elnevezték.
Szolnok története sokkal későbbi, ám eléggé bonyodalmas.
Vazul ( megvakított...)egyik fia, Levente állított össze egy kis ismertetőt a magyarságról és ebben szerepel SZOLNOK alapítása is. Szolnok tárkány fejedelem volt ( ez a kézművesek vezetőjét jelenti) ő volt ennek a városnak az alapítója, az avar idők első felében. Szolnok várának felszentelése (uruki hitről van szó) 673. szept. 12.-én volt. Ez akár -ha ismernék- ma a szolnokaiak megünnepelhetnék.
Ezen az ünnepségen résztvett az avar fejedelemség vezérkara is. Bát-Baján fejedelem, Bars avar kisfejedelem, Vaska avar főbát (főpap, vagyis fősámán), Kotragos, aki III. Csabának, a Magyar Törzsszövetség fejedelmének veje volt, de itt volt Várna is, a bolgár fejedelem fia. Szolnok különben Alpár unokája volt, Alpár a Béla törzs felével érkezett az avar honfoglalás után pár évvel (575-ben) a területre. A Béla törzs a Magyar Törzsszöv. magyar elnevezésű öt törzsének egyike volt. A közeli rokonnépek ugyanis egymást testvéreknek tekintették...így az avarok a magyarokat stb..
Paál Zoltán szerint a "legmagyarabb" városunk Szolnok.
Sok megismerni való település között Pusztaszer története is említésreméltó lenne. Pusztaszer a neve minden olyan helynek Ordosztól Szegedig amelyen nagyszabású fogatos és más lóversenyeket rendeztek eleink, nagyobb alkalmakkor.Tucatnyi Pusztaszer létezett az említett hatalmas területen, de még Havarut közelében is volt..
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Ősi írásunk, a rovások..
Megsem próbálom bemutatni -nem lehetséges itt- a rovásírásunk történetét. Azért nem, mert hatalmas anyaggá nőtte ki magát ennek a históriája.
Rováskutatóink száma sem csekély. Itt mindössze Forrai Sándort említeném meg, aki a legnagyobb volt, vagy a legnagyobb öt között foglalt helyet...ki hogyan minősíti. Forrai kb 6-7 éve halt meg, sokévtizedes EREDMÉNYES munka állt mögötte. A rovások alapján sok történelmi kérdéssel is foglalkozott, ez elkerűlhetetlen.Az Ősi magyar rovásírás c könyve egy életmű összefoglalás, nem hiszem, hogy meglehetne kapni ezt könyvesboltokban, pedig nagyon érdekes, szemléletes és annak, aki messze áll a rovásírás ismeretétől igen fontos lehet, mert új és érdekes infókhoz is jut.
A rovásírás a képírásból fejlődött ki, méghozzá a Hun Törzsszövetség megalakulásának (ie. 4040) kezdetén az első fejedelem-fősámán -Agaba- nevéhez köthető a megalkotása. A Hun Törzsszövetségben -kezdetben- 24 hunfajú népcsoport létezett, többségük nem azonosan beszélt. Tehár Agaba igen nagy feladatot vállalt, mikor Ordoszban elvállalta az egységes betűírás megalkotását is. Paál Zoltán könyvében arról ír, hogy Agaba az Anyahitától (Boldogasszonytól) származó képírás alapján egy egyszerűbb betűírást alkotott. Forrai -anélkűl, hogy tudná ki volt Agaba és Anyahita- megerősiti az előbbieket, a rovásoknak a "legrégebbi képírásokkal is kapcsolata van" írja, sőt .."az egyiptomi képírással elsősorban feltűnő ez a kapcsolat".
A hunfajú népek -Agaba után- lassan a hangzóiknak megfelelő rovásírást fejlesztettek ki, ez azt jelenti hogy pl a török eltér a székelytől....de mégis közeli a kapcsolat, mert kb 70%-os az egyezés...ezt lehetne folytatni, kiterjeszteni más rokonnépekre is.. A mongolok pl még 1240 előtt is beikattak írásukhoz három új rovásjelet, méghozzá Pósa András (Anonymus) segítségével,aki kiment ezért Karakórumba. . Forrai megjegyzi, hogy a nagymérvű egyezés -a hunfajú népeknél- egyben bizonysága annak, hogy a rokonnépek élő kapcsolatban voltak a régi időkben..Nem véletlen pl sok ujgúr-magyar azonos szó sem.
Közeledve a mai magyar rovásíráshoz, előbb tehát utaltam arra, hogy a magyarok Agaba idejében még nem léteztek, a MagyarTörzsszövetség -és népe- csak iu. 200 körűl alakult ki az Uralnál, manysikból és kabarokból.
Vagyis eredeti magyar rovásirás nincsen, csak átvétel létezik. Ez egy kicsit nehezíti a kutatást is.
Jelenleg kideríthetetlen annak oka, hogy miért a székelyektől vették át a rovásokat a magyarok, Persze székelyek már a honfoglalás előtt is éltek itt ( három tyiumeny) Pozsonynál, Szegednél és a Maros felső részén.
Rovásírásunkat székely-magyar rovásoknak érdemes nevezni az előbbiek miatt, mert azonosan ír a két rokon népcsoport.
Forrai említi, hogy " valamennyi rovásírás mássalhangzós jellege az egyiptomi írással egyező hangzós csoportjeleire vezethető vissza.." ennek taglalása azonban nagyon messze vezet. ha a rovások hasonlítanak az egyiptomio képjelekre, akkor ez fordítva is igaz. Ha pedig így van,akkor igen messze kell keresgélnünk ezügyben...
Telegdi János már 1598-ban írt (török időkben!) egy rovásírás-tankönyvet például.
A rovásírást Vajk István idegen papjai betiltatták , erről egy latinbetűs rendelet is tanúskodik. Ezután azonban még elég sokáig használták, azonban a sok viszontagság, a habsburgi idők elnyomása, és a latinbetűk terjedése eléggé elfelejtette a rovásainkat. Maga Pázmány Péter is tiltotta a rovást (ezért emeltek szobrot neki?) és csak latinul akart beszélni.
Jelenleg azonban a rovásírást már sok iskolában tanítják...
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Paál Zoltán születésnapja

99 éve, 1913. márc. 3-án született Paál Zoltán.

A Paál Zoltán által leírt palóc regevilág szerint az Arvisurákat
Anyahita egy Ataisz nevü szigeten kezdte róni.


a-tabla.jpg
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Sajnos az Anyahita által írt Arvisurák helye -ha egyeltalán megvannak- nem ismert. Anyahita azonban nagyon távoli időkben élt, talán ie. 8500 körűl, a könyv szerint.
Van olyan ősi relikviákat tartalmazó tároló a " szövetség ládája", melyben titkos anyagok vannak.Ezt azonban Vajk idején elszállították az országból keletre.
A ma kapható Arvisura könyv pedig 147 olyan Arvisurából áll, amellyek nemcsak a palócokat érintik, hanem más hunfajú népeket is, többek között a magyarokat, a törököket, a szkítákat, avarokat és a széki és kazahunokat, kabarokat stb is. A felsoroltak történelmét vagy teljesen, vagy részben a könyv alapján meglehet ismerni. A magyaroké pl elég jól "megfejthető", a törököké nem annyira, inkább csak a Kazár Birodalom idején történt török események vannak a könyvben és természetesen nagy ugrással Nándorfejérvár, a győzelem.
Paál Zoltán beavatott volt és rendkívűli képességei tették lehetővé az ősi rovásokkal írt Arvisurák mai értelmezését és a könyv megjelenését. Még így is nagy teljesítmény a könyvben foglaltak megértése, főbb eseményeinek megjegyzése. Sokan ezt nem is fogadják el és minősítik a könyv tartalmát, vagyis kicsit zavaros a hozzáállásuk, szövegértésük ...Ez olyan, mintha valaki nem tudna ugyan írni, de bírálná az Ember Tragédiájának szövegét, vagy az Alkotmányt, a Nemzeti dalt, a himnuszt stb.. a latin betűk formája alapján.
Az Arvisura kiadása -ezen a területen- két dolgot jól láttat: vagy a heves és felszínes bírálók közösségének behatárolását teszi lehetőve, vagy -vannak ilyenek- akik visszaélnek vele és misztikus zagyvaságokat gyártanak a könyvre hívatkozva. Mert belemagyaráznak marhaságokat is, hiteltelenítési szándékkal. Van még egy harmadik kör is: azoké, akik a könyvet szeretnék "objektíven" megérteni, történeteit megismerni és nem az előbbiek táborában foglalnak helyet.
Érdekessége a könyvnek az is, hogy pl Álmosnak és Saroltnak egy-egy önálló Arvisuráját is tartalmazza. Álmos -élete végén írta ezt-a honfoglalással kapcsolatosan pedig Árpád fiának ad benne igazat és őt "legvitézebb fiának" nevezi. Hogy mivel kapcsolatban emeli ki Álmos Árpádot, az pedig a könyvben benne van..
Az Arvisura c könyv a mindenki számára elérhető Arvisurákat tartalmazza. Paál Zoltán szerint léteznek titkosak is.
Még valami: a könyvből megfejthető-sajnos kapásból ez nem megy- hogy mi közünk a finnugorokhoz?
Többszöri olvasás után tudtam megérteni a Magyar Törzsszövetség éa a magyarok létrejöttét. Ez is annyira egyedi, hogy semmiféle történészek által eddig írt műben nem találtam hasonlót.
 

platz

Állandó Tag
Állandó Tag
Szép tisztelgés Paál Zoltán emléke előtt mindkettőtök részről.
Szeretnék társulni ehhez a nemes érzéshez és egyben kifejezni tiszteletemet is iránta. Megköszönve neki ezt a szinte emberfeletti,
utánozhatatlan, felbecsülhetetlenül értékes Alkotást.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Domokos, az első érsek..
973-ban a kvedlinburgi értekezleten a magyarok tizenkét főúri küldötte jelent meg, közöttük Koppány. Koppány Botond fia volt, nagyapjának neve: Taksony , aki Árpád Zsolt-Solt fiaként született.. Vagyis Koppány árpádházi volt, sőt ezen belűl is közeli rokona Gézának, Vajknak, de ezt most nem részletezném. Talán még annyit: az árpádházi fejedelmek és királyok -1301-ig- mind Taksony utódai voltak, kivéve Aba Sámuelt.
Domonkos apja Derencsény volt, aki sokáig nagyfejedelemként is működött, azaz a Kárpát-medencében és a Kaukázus-Volga-Ural térségeiben élő magyarokat és ezek legközelebbi rokonnépeit fogta össze.
Domonkos volt Vajk "tatája" (mellesleg Tatán kapott bírtokot) aki a vallási kérdésekkel foglalkozott. Ugyanis -legfontosabb talán ezt kiemelni- Bizánc és Róma is vetélkedett Géza és Vajk idejében a magyarokért.. Ugyanakkor még az ősvallásunk megtartását (neve: uruki, mert Jézus Urukban alapította ezt) is számításba kellett venni. Aki -később már Vajk idején, a katolikus papok bejövetele után- említeni merte az ősvallásunkat...szóval sokukat kivégezték, vagy úgy járhatott mint Géza Söptétől (első feleségétől) származó fia: Vazul..
Domonkost (Turu néven született) tájékozódni küldték az ősvallásunk ázsiai állapotáról és -hazafelé- bekellett még látogatnia Bizáncba és Rómába is. Ez az út 8 évig tartott, először az ujgúrokhoz látogatott, Turfánba, a kolostorukba, ugyanis ekkor még az ujgúroknál az uruki vallás államvallás volt. Itt kb 2 évig élt és megtanulta a sumér nyelvet is . Visszaindulva megjelent Urukban, ahol már igen zilált viszonyokat talált, de még tájékozódni lehetett az ősvallásunkról, mely ekkor már régebben elmenekült -a püspöksége- innen a Van tóhoz, majd pedig Magyarkára. Hazafelé még elment Jeruzsálembe is. Bizáncban meghallgatták, Rómában -ekkor- püspökké szentelték (később érsekké is). Így érkezett vissza hosszú útjáról, ahonnan hozott egy ősi sámánkoronát is, az un uruki koronát. Ezt Szt László idején felhasználták, mert ekkor három koronát egyesítettek a királyság részére: a bizáncit, urukit és a rómait..Az uruki koronával önálló koronázásokat is végeztek, pl Vajkot is ezzel koronázták meg először 1000-ben, zárt körben. Mert ennek nagy fontosságot tulajdonítottak..Vajk nyilvánosnak mondható koronázása -az Arnók ajándékozta a rómaival- később, 1001. aug. 20.-án volt Esztergomban. Az utóbbi időpontot eléggé képlékenyen kezelték az idegen papi-fényezők...
Domonkos megmérgezték később az idegen papok, hogy Asztrik ülhessen a székébe..azóta sem említik, mintha ilyen nevű főp nem is létezett volna...csak Asztrikoznak, még a koronát is Asztrik kezébe teszik, holott ez Rómában sem így volt.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Köszönöm platz! Kevesen érzik át Paál Zoltán munkájának fontosságát és az ő személyes áladozatát, hogy összefoglalja a történelmünket és tisztázza a rengeteg félremagyarázást, mellyek körülötte és benne léteznek. A magyar őstörténelmet végre úgykellene megismerni,ahogyan az Arvisurákban megtalálható és nem úgy, ahogyan kitalálják, mindenféle érdek mentén.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
A magyar történelem elhazudóiról..
Ne üljünk fel, ha azt olvassuk, hogy a magyarokat a besenyők kergették az országba, de annak sem, hogy bejövetelnél megölték öreg fejedelmüket Álmost. Ennek a topiknak az elején leírtam, hogy hogyan zajlott le a honfoglalás. Szó sincs itt ilyen besenyő háborúról. A besenyők egyrésze Álmos egyik törzsét támadta meg, de már itt, a Vöröstoronyi szorosnál, zsákmányszerzés okán. Általános támadásról szó sincsen. Sem Árpád, sem Kurszán törzsei nem az előbbi szoroson érkeztek. Árpád három törzse pl az uzsoki, vereckei és a Körösi szoroson érkezett ide. Kurszán törzsei pedig a keleti Borgóin. Ők nem istudtak a besenyőkről. Ez a kis támadás pedig az itt átkelő törzsek győzelmével végződött. A besenyők különben sok törzsből álltak és több helyen telepedtek le, nemcsak az országban. Voltak pl volgai besenyők is..Ők a honfoglalás körűli idők előtt is megtették, hogy zsákmányért megtámadnak más népeket, néha saját törzseikkel is megtették ezt.
Álmost nem ölték meg a magyarok, ilyen barbár szokásuk sem volt eleinknek, tudnunk kellene erről. Leírtam az elején, hogy mi történt vele.
Mindíg is lesznek akik a magyar őstörténelmet hazugságokkal spékelik és gúnyolódnak ezen.
Amennyiben ezeknek az embereknek kiléte kiderűl és akkor a történelmük is kiderűl..érdekes foltjaival.
Azthiszem büszkék lehetünk eleinkre, ez vonatkozik az átgondolt indokok mentén végrehajtott honfoglalásra is..Ehhez ismerni ajánlatos ennek a lényegét és a Kárpát-medencében már korábban bejött rokonnépeinket is jó, ha felfedezzük, megismerjük.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
A Kárpát-medence benépesedése...
A jégkor idején kevés őslakó élt itt, barlangokban taláták meg a nyomaikat. Őket a későbbi beérkezők medvéseknek, bolhádoknak és tarkósoknak nevezték el. A nagyon kisszámú őslakos itt főként a melegforrások vidékein voltak megtalálhatóak, pl a Sajó forrása környékén.
A visszatérés lehetőségét is megalapozták a felderítések. Ugyanis a hunfajú népek őshazája a Kárpát-medence volt, az utolsó jégkor előtt.A felderítőutakat hatalmas távolságból -Ordoszból- indították, hosszabb előkészítés után. (Ördosz-Budapest légvonalban 10 000 km). Közbenső álomásokat is kijelöltek..pl Magyarkát a Kaukázus előterében.
Ordosz neve -Atilla óta- Baotou vagy Paotoura módosult. A Sárga folyónál (Hoang-ho) található ma, Kínában. Létezik Ordosz város és ordoszi fennsík is. A Hun Törzsszövetség Ordoszban(= farkasverem) alakult meg, ie. 4040-ben, 24 rokon népcsoportnak a törzseiből. A magyarok még nem tagjai ekkor, mert nem is léteztek.
Az első fejedelem -AGABA- TUDTA, HOGY A HUNFAJÚ NÉPEK ŐSHAZÁJA A Kárpát-medence volt az utolsó eljegesedés előtt. A honnanra... most nem térnék ki.
Az első felderítőút vezetője Gyula pateszi volt, aki Magyarkán csatlakozott a csoportjához, akik Ordoszból érkeztek.. (a sámán neve a suméroknál: pateszi), őt 3-4 évtized mulva Kerka csupa sámánból, tárkányból és rimalányból álló csoportja követte és ide ie. 3970 körűl érkeztek meg. Jórészük le is telepedett, vagyis ittmaradt kb 150 fő. Kerka azután a más irányba küldött felderítő ( északra Viroláj ment és a sumér-egyiptomi-Indusi vonalat Uzapani járta végig) csoportokkal Magyarka térségében találkozva -egymást összevárva- kb 10 év mulva ért vissza Ordoszba, ahol lerótták az utak eseményeit. Kerka is visszahagyott itt vagy százhúsz embert.
Kb 200 év mulva egy nagyobb sámán stb csoporttal érkezett ide Balog (ie. 3775) aki itt már ekkor hét törzset talát akik vezetője Békés fejedelem volt, a fősámánjának neve pedig Tisza. Békés után Balog lett a fejedelem, az ő embereivel tehát nyolc kisebb törzs volt már itt: Uzon, Tisza, Ozora, Szente, Pilis, Tardos, Békés és a Balog törzsek. A kis törzsek pedig kezdtek széttelepülni. Tisza fiának neve Szeged volt..
Ezután is voltak beérkező kalandozó és felderítő csoportok, mégpedig általában 100 évenként jöttek nagyobb létszámmal.
Térképemen -igazolva az Arvisurát- a Salgótarján-Rimaszombat közötti területsávnak két neve van. Egyik a Bolhád, a másik a Medvés...ennyi idő után is megőrződtek tehát az őslakók nevei!!

A vérszerződésekről. Nem sorolom hosszabban és hiánytalanul fel a hunfajú népek vérszerződéseit, mellyek végsősoron az Aranybulla alapjai is.
Már Balog is köt a nyolc törzzsel vérszerződést, mely 5 pontból állt. Később a turfáni már 12 pontos, a magyaroké az Etelközben köttetik meg, 892-ben, ez 20 pontból állt. Etelköz után pedig Pusztaszeren is kötnek ilyet, 896-ban, ez pedig 24 pontból állt. A fejedelem kötelességei és jogairól, a nép engedelmessége, jogai...-ról szólnak ezek.
Etelközben azért volt szükséges megkötni, mert itt az egyesűlt többféle törzs közös akaratából a honfoglalás irányítását és a törzsek, törzsfők engedelmességét kellett rögzíteni...Voltak olyan törzsek is akik itt csatlakoztak Álmosékhoz (Kunmagyari, Oguz,Kasszu). Pusztaszeren a megbeszélés alapján a vérszerződés már a Kárpát-medencében régen ittlakó rokonnépek és a honfoglalók közötti viszonyt szabályozza,foglalja össze szerződés (jogokat, kötelességeket,letelepedési kérdéseket)..
Gondolom szokatlan dolgokról írtam..a feljegzések azonban megvannak valahol és ennek alapján született az Arvisura. Régi népnek hosszú és bonyolult a történelme..
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Arányok, számok a honfoglalás idejéből.
A Kárpát-medencében a Magyar törzsszövestég honfoglalása idején 500 000 fős rokonnép populáció élt. Ők kabarok, palócok (úzok) avarok, széki és kazahunok voltak, de jászok, kunok, szkíták stb is éltek itt.
Ők -a régen ittélők fejedelmei (Verecke, Zalán, Tétény) - hívták be Álmosékat mert a morva papok már uszították a népeiket a medence elfoglalására,a nyugati határ mentén sem volt jó a helyzet..Árpád alig érkezett be törzseivel azonnal felkellett lépnie a támadószlávokkal szemben..Vagyis nem igaz, amit előszeretettel mondanak, hogy a magyarok megtámadták, öldösték stb őket...éppen fordítva.
A Magyar Törzsszövetségnek tíz törzse volt, ebből öt magyari (Nyék,Jenő,Gyula, Megyer, Gyarmat) és öt magyar (Béla, Tarján, Kürt, Keszi, Kéri).
Most egy kis leltár következik alább. A Gyula és a Béla törzs nem akart bejönni és a Gyarmat törzs fel is kintmaradt. Ennek a nem akarásnak persze okai vannak -minden estben más és más- melyekre nem térek ki.
Viszont a honfoglalókhoz hírtelen összeállított -főleg tárkányokból álló- törzsek csatlakoztak: a Kunmagyari, az Oguz, a Kasszu. Ők honfoglalsá után fel is bomlottak.
Ha tovább elemezzük a helyzetet,akkor megállapítható, hogy a Nyék un barszil törzs volt,a Kéri, Keszi,Kürt pedig döntően kabarokból állt. Hosszabban itt nem térhetek ki további magyarázatokra. A barszil mindenesetre "suméros" törzs volt.
Lényeg tehát az, hogy a Kárpát-medencében élő régen betelepedett rokonnépek és a bejövők között a magyarok, magyariak nem voltak többségben, sőt. Ez az arány kb olyan lehetett, hogy a beérkező kizárólagosan magukat magyarnak tartók létszáma 20-25% volt a teljes "medencei" összlétszámhoz képest. A mongoljárásra kialakult közös nyelv pedig -Paál Zoltán szerint- nagyjából az úz (palóc) lett.
A különböző hunfajú népek ugyan számos törzsben éltek, azonban közeli rokonoknak tekintették egymást..ez nem jelenti, hogy ne lettek volna konfliktusaik néha.
Akintmaradt törzsek és az "anyaország" kapcsolat is megmarat,még Mátyás király is a kintiekből verbuválta a fekete Seregének nagyrészét. De nagyon sok harcban is segítséget nyujtottak a kintmaradottak, pl a morvamezei csatában Ottokár ellen , az osztrák Ottó ellen, a pozsonyi csatában stb.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Fejedelmeink a honfoglalástól Vajkig.
Fejedelme létezett a kint, keleten maradtaknak (Gyula, Béla törzsek, a Gyarmat törzs fele, szavárdok, Kuma magyarok...)az országban élőknek és az előbbi kettőt pedig egy nagyfejedelem fogta össze. Ezt még Mátyás király is ismerte.
A nagyfejedelmek vagy az Álmos-Árpádházból, vagy a Lebed-Elődházból kerültek ki, felváltva Vajkig.
Az uralkodási a nagyfejedelmeink voltak: Álmos (880-896), Előd (Lebedház) 896-900, Árpád (900-908), I. Szabolcs (Lebedház) 908-926, Zsolt vagy Solt (926-942), Gyula (Lebedház) 942-955, Derencsény (955-970), II. Szabolcs (Lebedház) 970-982, Kipcsák Géza (Lebedház) 987-992 és Csatári (Lebedház) 992-998 között.
A honfogalás ideje körűl a kintlévők fejedelmei a Gyeretyánok ill. Jeretyánok.
Az országban uralkodó fejedelmek Álmos halálától(896): Kurszán (Álmos legidősebb fia) 896-899, majd Árpád aki nagyfejedelem is egyben (899-908), Majd Zsolt, Árpád fia 842-ig nagyfejedelem,amikor agyvérzést kapott, Taksony (Zsolt fia) 970-ig és Géza 997-ig. Géza Taksony legidősebb fia volt.
Az árpádházi királyok pedig -Aba Sámuel kivételével- Taksony utódok voltak.
A kintmaradottak honfoglaláskori fejedelmét, Jeretyánt "felfedezte" egy Bendefy nevű ember is, aki nagyobb könyvet is írt róluk. Ezt a könyvet azonban csak egyszer adták ki , előszavát dr Bakay Kornél írta és azóta sem beszélnek róla. Pedig lehetne, jó sokat. De ennek "felfedezése" is -félő- hogy új megvilágításba helyezné a hun-magyar történelmet...olyanba, mely nem tetszik sokak számára. Így marad a homály..az elhallgatás.
 
Oldal tetejére