Hunok, magyarok

Szellemiség, Árpád korában..
Azt írja az Arvisura: .."Abacilt végtelen öröm töltötte el, amikor a 8. gyermeke óm jellel született, viszont az is tudta, hogy ...hamarosan megpihenhet"..Az újszülött kislány neve Zseliz lett. Az erős óm jel a beavatottakat jelölte az Arvisura szerint. Beavatottnak pedig "születni kell"..
Árpád első felesége volt a Nyék törzs fejedelmének lánya, a szép Abacil.
Abacil beavatott volt -ezt nem kell magyarázni- és ezért is tudta, hogyha ilyen gyermek születik, akkor ennek az édesanyja megsérűl vagy hamarosan meghal. Így is történt, Abacil már nem jött be az új hazába, 890-ben meghalt, békésen, megnyugodva ment el. A kisebb gyerekeket pedig a család, de főleg Gordáska nagymama nevelte.
Álmos anyja - Emese- szintén meghalt Álmos születése után.
Árpádnak Abaciltól született fia: Laád, Tarhos, Üllő és Jutas voltak, de négy lánya is született még.
A második felesége Eperjes volt Verecke kabar fejedelem (Kassa) lánya, akitől Zsolt fia és két lánya is született. Zsolt (vagy Solt, "avarosan") követte apját a nagyfejedelemségben. Eperje pedig ajándékba kapta a keszthelyi URUKI női kolostort, mellyet az avar fejedelem (Bős) felesége Keszt asszony alapított.
Eperjes sok ősi iratot és Arvisurát talált Keszthelyen, mellyeket alaposn elolvasott.

Az avar idők végén történt (800 körűl).
" Keszt asszony uruki-mani Bibliájának toldalékából kiderűlt, hogy a frankok és a bajorok az uruki-mani hitük miatt közel 3 tömény erős hun férfit adtak el gályarabnak Itáliába, feleségeikat pedig ágyasaikká kényszerítették.." A megszületett gyermekeiket pedig osztrákká, bajorrá nevelték.-
Egy tömény 10 000 ember jelent. Akkor még ez nagy számot jelent.
Az uruki hit az az érdeknélkűli szeretetet követő egyistenhit hit volt, mellyet
Jézus Urukban (Suméria) alapított. Az uruki hit Bibliáját pedig Mani próféta készítette, aki a Jézus utáni 220-290 években élt.
Vagyis a magyarok, avarok, de még az ujgúrok sem mondhatóak semmiképpen pogányoknak, Az újgúroknál államvallás volt pl az uruki.
A rabszolgakereskedelem akkor kezdett igazán virágzani, amikor avar rokonaink meggyengűltek,kincseiket elrabolta Nagy Károly ..ezekből még a pápa is kapott persze.
Nagyon sok alkalommal hajtottak el innen embereket Itáliába -ill. eleinte Délosz szigetére- ahol rabszolgáknak adták el őket. A legkésőbbi ilyen elhajtás azz 1600-as években fordult elő a művelt nyugat részéről,amikor ÉszakErdélyben fogdostak össze e célból embereket a Habsbugok.
Amikor II. Endre -úgy 1220-1230 körűl- a Szentföldre ment csapatával, akkor éppen Cipruson találkoztak magyar rabszolgákkal..
Keszt asszony az utolsó nagy avar fejedelem- Bős- felesége volt, ő alapította a keszthelyi női kolostort.
Az avarok többsége elhagyta az országot vagy a Dunától keletre költözött át, a dicső Nagy Károly és lovagjaimak az uralkodása idejében, 800-tól kezdődően..
Tévesen tanítják -ez természetes(?)- hogy Károly legyőzte volna az avarokat, a helyzet más volt, azonban ennek ismertetése nem fér most ide.

Dózsa György kivégzésére 1514. jul. 18.-án délben kerűlt sor. A kivégzést a KIS TEMES JOBBPARTJÁN LÉVŐ MEZŐN FELÁLLÍTOTT -FÁBÓL KÉSZÜLT- TRÓNON HAJTOTTÁK VÉGRE. Kivégzéskor a lekötözött Dózsa fejére izzó vaskoronát helyezett el ennek készítője, a Cvetkovics nevű kovács. A koronát egy faléccel mélyen Dózsa fejébe nyomta, ütötte. Dózsa jajszó nélkűl türte a kínzást, az agyveleje pedig hamar kifolyt.
Az ítéletet Werbőczy István hozta, Zápolya kívánságára, aki a várból nézte Dózsa kivégzését.
A kivégzés és az ezt követő barbár cselekedet -enni kellett kijelölt hajdúinak Dózsából- Zápolya rokona, Petrovics szervezte meg. Ezután Petrovics nagy bírtokot kapott...
A paresztsereg 80%-át is megölték, ennek eredményét pedig Mohács bizonyította...12 év multán.
Zápolya mindenképpen király akart lenne a tehetetlen ifjú Lajos helyett, ezért állt meg Szeged térségében és nem csatlakozott Lajos seregéhez, mellyet -sorshúzás után- Tomori püspök parancsnokolt.
A mohácsi csatában, ill. ennek közelében -1526. aug.-ban- csak Petrovics és kis csapata jelenik meg, egy feladattal, mellyet Zápolyától kaptak. Így azután a menekülő Lajost és kis csapatát ők elfogták, amikor a Csele pataknál éppen vértjeiket vették le és elkábítva -fejbeverve- őket a patakba dobták testüket. Így fulladt aztán Lajos is a patak vizébe, Petrovics segítségével..
Hát ilynek a háttértörténetek,mellyet nem tanítanak. A szerb Petrovics nagy hatást gyakorolt a történelmünkre--
Dózsa vaskoronáját azonban a székelyek megszerezték és elvitték a korábbi hazájukba , Alma Atába , ahol a város közelében lévő kegyhelyükön a hősök oszlopán helyezték el. Dózsa székely volt, a Barcaságban telepedtek le a felmenői, Dálnokon.
Zápolya pedig a török börtönében halt meg, Konstantinápolyban.

Szlávok a Kárpát-medencében..
A kelták amikor északnyugatról bejöttek a Dunántúlra, -ez Pannon idején kb ie. 750 körűl történt- akkor a morváknál és a cseheknél szolgáló tótok nagyon megijedtek. Bebocsájtást kértek és letelepedést a Pannon utáni fejedelmektől, különösen Csanaktól, Devecsertől. Fogadkoztak, esküdöztek mindenre, hogy megfelelően fognak viselkedni. Így megengedték nekik, hogy egy kijelölt helyre, Nyitra mellé beklötözhetnek. Ők magukat a morváknál kapott gúnynevüket elfogadva szluváknak kezdték el nevezni.
Az avar idők elején -közvetlenűl iu. 600 előtt- a germánok déli területeiken "területtisztítást vagy "homogenizálást" végeztek és ekkor Baján avar vezért megkérték, hogy a dunántúlon engedje át a Balkánra a tőlük kitelepített szerbeket, horvátokat, szlovéneket...Alpár _Baján helyettese- ezt nem szavazta meg.Szerinte a szávok, akik a déli határok mentén fognak letelepedni sok problémát fognak még okozni az avaroknak. Ráadásul nm is fogják jól védeni a déli avar határokat. Baján és az Öregek Tanácsa azonban nem hallgatott Alpárra...aki még az is elmondta, hogy szerinte "utódaik megbánják még" ezt a dolgot.
Az avar időszak végefelé pedig (800-as években)volt Zalában egy rövid idejű kis szláv telep, amely azután nyomtalanul megszünt. Ezt mint nagy szláv honfoglalást említgetik néha kapitális tulzásokkal valakik..
A horvátokba később avarok, a szlovénekbe pedig karatán besenyők olvadtak be, ezért csodálkoznak a genetikai helyzetükön, állapotukon rajtuk a mai felmérők..

Torma Zsófiában tisztelhetjük az első magyar régésznőt. Ő Szászvárosban, Erdélyben született (Hunyad megye) és a XIX. század végén halt meg.
Sok külföldi konferencián is résztvett, levelezett Schliemennel is,aki Trója feltárójaként ismert.
Azért levelezett Schliemannel, mert rájöttek, hogy jobban megkell vizsgálni a trójai és a Marosnál (Tordoson) talált cserepek írásjeleit, ugyanis ezek nagyon hasonlóak,vagy azonosak...
Zsófia 11 000 cserepet szedett össze a Maros kimosott homokjából, ezeket ma a kolozsvári muzeum pincéje rejtegeti.
Végűlis megaállapították, hogy az etruszk és a sumér (erdélyi) jelek nagy egyezősége egy rokonépet takar...ezenkívűl nagyon sok vallási, hitbeli kérdést is megértett Zsófia, különösen a babiloni jelek azonossága alapján.
Hosszan és sokat lehetne beszélni a még Zsófia -mellőzött, támadott- munkáságáról, mely nagyszerű felfedezésekhez vezetett. Élete végén ki akarták tüntetni...azonban ő ezt már elutasította.
Egy elérhető könyv szól Róla (Torma zsófia : Sumér jelek Erdélyben a címe) mellyet azok figyelmébe ajánlanék, akiket érdekel ez az elhallgatott - és mai is igaz ez- történet.
Mamár nem vitatják hogy Erdélyben a távoli mezopotámiából is érkeztek népcsoportok (valamiért?) azonban a mély hallgatás akkora, hogy az iskolákban sem beszélnek erről..
Miért jöttek ide sumérok, honnan érkeztek pontosan...?

A fenti néhány kitérő után szeretnék visszatérni a magyarok történetéhez. Amennyiben szükséges, csak annyiban érintve más -főleg rokon- népeket.
A rokonnép fogalma pedig ma egyeltalán nincs a köztudatunkban, kellő érthetőséggel megfogalmazva. Példa erre, amikor kiderűl, hogy az avarok szinte ismeretlenek és sokan úgygondolják ők egy teljesen más nép voltak...de ez nem igaz. A szkítákról sem ismerünk eleget..és másokról dettó..pl a finnekről.
Amikor a Hun Törzsszövetség megalakult (ie.4040-ben) -mint Távolkeleti nagyhatalom- Ordoszban, akkor 24 rokonnép csoportjából, törzseiből állt.
A törzseknek létezett egy összefoglaló meghatározás (fehér hun, fekete hun) és ezen belűl pedig már a törzsek voltak.
A magyarok nem voltak jelen Ordoszban, mert ekkor még nem léteztek, ők -többször írtam- a manysi nők és a kabarok gyermekeiből "lettek" az Uralnál iu.200-ban. Vagyis egy új nép született at Uralnál, méghozzá rokonnépek összeházasodásából. Ez az új nép pedig létrehozta a Magyar Törzsszövetséget.
Ez az összeházasodás nem jelenti azt,hogy "tiszta" kabarok vagy manysik ezután nem léteztek...volna. Mert nem teljeskörű volt az előbbi dolog, márcsak a létszám-viszonyok miatt is.

Helyiségneveinkről..
A Kossuth Rádió a déli kolompoláskor ismertetni szokta honnan szól a harang. Ez az "ismertetés" általában megállja a helyét kb 10%-ig. Hiába ezek a magyarok túlkomplikálják a történelmi dolgaikat, így a településneveiket is. Hallottam már olyat délben, hogy pl egy kis nógrádi falu neve -Egyházasdengelegé- szláv. Nem jöttem rá máig az összetett szó első tagja (egyházas) vagy a második (dengeleg=döngöleg azaz vert fal)a szláv? Viszont Dengelegnek egyháza is volt, ez viszont biztosnak látszik.
Csongrád neve is szláv szerintük, de honnan kerűltek és mikor ide ők, hogy ezt a kisvárost megalapítsák? A FÉRAN ősi hun névadó viszont Csnrád nevét tartalmazza, tehát nem szláv..
nem is sororolom a Rádió ilyenfajta nemtudásának további áldozatatait...csak még egy utolsóról írnék alább, ez ma hangzott el.
Balassagyarmat érdekes módon nem szláv név szerintük, hanem török...a törökök is rokonnépeink, de itt azért másról van szó.
A hantik egy csoportja -Atilla halála után 22 évvel- ide menekült egy nagy járvány elől, ez 475-ben történt.
Törzsfők is jöttek családjaikkal, például Szécsény vezér és lányai ( Szécsényke, Tereske) vagy Ipoly vezér ( Dejtár és Szente lányaival) és Hont a lányaival ( Buják, Iliny, Luci, Nemti, Sipek, Szanda)...Ha jobban megnézzük a térképet, akkor látjuk az itt férjet talált lányokról falukat is elneveztek idővel.
A hantik idején még élt Nekese, aki Atilla fősámánja volt és ózdi "vasas" is egyben. Ő adta az acélkoporsóját oda Atilla eltemetéséhez is.
Nekese és Dédes nevű feleségének (Atilla unokahuga volt) az egyik fia -Gerenna- Szentét vette feleségűl, azaz Ipoly lányát.
Gerenna és Szente első fia pedig a Balassa nevet kapta.Balassa egyik fia pedig Gyarmat volt.
Balassa és Gyarmat nevű fia pedig egy települést alapított az Ipolynál: Balassagyarmatot. Úgytünik a történetben nincs török szál..
Egyébként ősidők öta a Féran szerint nevezték el a Kárpát-medencében az új településeket, már jóval az utolsó (a magyar) honfoglalás előtt is, ezek felsorolhatatlanúl soka nevet jelentenek, kevés kivétellel. A névadó a sámán volt és a jóváhagyó a fősámán.
Kíváncsi lennék pl Debrecen, Miskolc, Győr szláv név? MIt vacakolunk mi Béccsel, mikor ez a város Wien?

A Szibiánokról és felmenőikről pár szóban..
Árpád (848-908)legifjabb fia Zsolt volt(892-955) akinek három fia születik: Taksony (926-970), Botond (940-990) és Csák (943-978).
Zsolt utánTaksony lett a fejedelem a gyámkodást vállaló Derencsénnyel (Üllő fiával). Ugyanis Zsolt 942-ben betegsége okán lemond, bár még 955-ig élt.
A Csákok közismerten igen szaporák voltak, így hamar sok családra oszlottak: Csák, Gerecsák, Józsa, Szilasi, Vid, Ziliz, Gyürki, Oszlányi, Kács, Andrási, Jászócsák, Szibián, Kéri, Vajai, Orondi, Celuni, Berényi, Vinári, Etyeki, Kisfaludi, Dudari, Trencsényi...stb.
Vagyis a Szibiánok is Csákok, tehát árpádháziak. Mátyás király is árpádházi volt, ezt a mai történelemírás persze nem tudja.(?)
A Szibiánok története elég hosszú akár Zsigmond királyig is. Azonban a Hunyadi név felvétele Zsigmond korában történt a király kívánságára. De nem H. János, hanem még az apja tette ezt meg.
Mátyás tisztában volt a felmenőivel, így származásával is. Jópár Arvisurája is megvolt még. Tehát tájékozott volt a magyar őstörténelemről is.
Közvetlenűl halála előtt (méreg) vívott csatáit pedig magyarázza,hogy az egykori avar területeket akarta visszafoglalni, nemcsk akarta... Az avarok olyan rokonnépeink, akik ma is itt élnek közöttünk már teljesen beolvadva..ami szokásos volt anno.Ezeknek az avar területeknek egyrészéből áll ma pl Ausztria, mert a terület ny-i határa Linz- Salzburg-Klágenfurt volt...de a morvák részéből is voltak követelései..A területet Vajk ajándékozta el a bajoroknak, mondhatni Gizelláért...
A történet persze hosszú, nem tudom itt leírni, de Paál Zoltán könyve tartalmazza.

Az avarok.
Nagy és sokfelé élő népről van szó, ha az avarokat említjük. Nemigen tanítanak róluk. Ők un fehér hunok és természetesen rokonnépeink, sőt ma beolvadtak már -részben- a mai magyarságba. Ősvallásuk az uruki volt, tehát a magyrokéval azonos, a beszédjüket is megértették a magyarok.
Ide 9 törzsük jött be az Atilla halála utáni "légüres térbe". Ugyanis Atilla után itt elég sok hódítónak mondható nép megjelent,úgy a Duna-Tisza közén, mint a Dunántúlon. Atilla után (453-ban mérgezték meg) itt csak a legifjabb fia, Csaba maradt kb 9 töménnyel és természetesen Réka, aki akkor hozzáment a daha ( római nevük: dák) vezérhez. A kilenc tömény fejedelme Baján volt, de ez 4 kabar törzset is tartalmazott.
A Dunántúlon etruszk maradványok éltek a légiókból ill. kevés római is visszajött, ugyanakkor germánok is elakarták foglalni. Az alföldi részen a dahákon kívűl jászok, kunok,kazahunok, éltek a Felvidék sávjában palócok (úzok),karbarok..De éltek itt rövidebb ideig gót, gepida, longobárd csoportok is, Atilla után. Az idegenek egyrésze hamar elhagyta a Dunántúlt azonban.
Ezt a bizonytlanságot szerették volna megszüntetni a felsorolt és letelepedett rokonnépeink, amikor behívták az avarokat.
Az avarok 9 törzse Baján vezetésével érkezett meg 568-tól, majd megérkezett Alpár a magyar Béla törzs fele népével 575-ben.
Az avarok "káspi avarok" voltak, ugyanis avarok nemcsak a Káspinál éltek. A bejövők szabadulni akartak a Kazároktól ez is számított a honfoglalásuknál. Ők itt biztonságot teremtettek egészen Nagy Károlyig. Ez az idő nem volt túl hosszú, Nagy Károly már 795-ben megölette a gyanútlan avar fekjedelmet -Bőst- az egyik lánya esküvőjén..de korábban is voltak már olyan tettei mellyek az avarok kiírtására szolgáltak Róma egyetértésével..
Az avarokról érdemes tudni, hogy -mint az etruszknak keresztelt népcsoportba beolvadók- Itáliában már ie. 1480 körűl is megjelent egy nagyobb csoportjuk. Ez a történet azonban hosszabb.
A Nagy Károly idején keletre költözött avarokból kb 20 000 fő visszajött a magyar honfoglaláskor.
Sajnos a történetük olyan hosszú, hogy még vázlatosan sem lehet leírni. Így a fentieket csak tájékoztatóként érdemes elolvasni.

Botond.
Botond Zsolt (vagy Solt) egyik fia volt. Zsolt (892-955) pedig Árpád legifjabb fia, aki fejedelem lett az apja után.
Vagyis Botond az egyik Árpád unoka volt. Botond fia Koppány, akit 997-ben kivégeztek, felnégyeltek Vajk idegenjei..(Vecelin, Hont Pázmány, Héder..).
Az augsburgi -Lech mezei- veszetes
csata hírét meghalotta a bizánci császár ,Konstantin is és nem akart tovább adózni a magyaroknak. Ezért egy csapatot küldtek a magyarok Konstantinhoz, adószedőként.
Bizánc kapuját bezárták a lovasolk előtt.Botond azonban betörte a kaput hatalmas buzogányával, sőt még három vasas vitézt is legyőzött...Háromszoros adóval tért vissza a csapat Bizáncból.
Botond testvére volt Csák és Taksony is. Taksony pedig fejedelem lett Zsolt utódaként később. Csak megjegyzem, hogy az Anjou kor elején élt Csák Máté is árpádházi volt...

Kabarok, manysik...
A Hun Törzsszövetség központi területén -Ordosz fennsíkján- a Sárga folyó alsó szakaszán éltek sokáig a manysik. A folyó északi oldalán volt a manysik területe. Velük szemben kínaiak telepedtek le és itt volt az ősi kínai főváros is: Anjang. A kínaiak igencsak szaopodtak, ez nem érintette jól a manysikat, mert láthatóan területi igényeik jelentkeztek.
A kabarok Ordosztól, a fővárostól keletre éltek a mordvinok mellett. Ősi fővárosuk Kassa volt, fősámáni központjuk pedig Munkácson volt.A manysik először jóval nyugatabbra vándoroltak a Sárga folyótól,az Altáj déli oldala elé.
A kabarok pedig manysik Uralhoz történő elvándorlása után- mert elmentek az Altájtól is- hamar ,ie. 2450 körűl a manysik altáji helyére költöztek. Itt is éltek sokáig, míg iu. 181.-ben a legeltető-állattartó kabaroknál nem történt meg a "kabarvész".
Így azután innen ők a manysik után vándoroltak, három állttartó törzsükkel. A vasas kabarok viszont az Altájban maradtak.
A leírtak példa is szeretne lenne arra, hogy a hunfajú népek többsége lassan nyugatfelé vándorolt. Ennek több oka is volt. keleten pusztító földrengéek is voltak, nőttek a sivatagok stb..Voltak olyanok is ,akik ezt az elvándorlást a Hun Törzsszöv. megalakulása után elég hamar megtették (suomák, avarok) és voltak akik csak kis távolságra húzódtak őshazájuktól ( ujgúrok, mongolok..) és ma is ott élnek.
A Csendes óceán közelében(!!) élő székelyek pl ie. 1738-ban vándoroltak a Balhas (Bolhás) tó alá, ahol még Dózsa György idején is még több törzsük élt, Alma Ata felé, a Kárpát-medencei törzseik mellett.

Tudok ajánlani egy áprilisi konferenciát,ahol bővíteni lehet mélységeiben az ismereteinket ,úgy a magyarság mint az emberiség történelméről,eredetéről:

ŐSTÖRTÉNETI KONFERENCIA KÖRMENDEN 14-15.-ÉN!

A link bővebb infóért:

http://magyarmegmaradasert.hu/kozerd...k%C3%B6rmenden

Hiszem azt hogy nagy BUMM lesz az új információ,amit itt elénk fognak tárni.
Kell majd egy kis idő a megemésztésére.
Jó böngészést!
margomama

Sajnos margomama ez a konferencia nem a magyarokról szól, hanem Móricz Jánosról. Móricz megérdemli, hogy végre foglalkozzanak vele,azonban neki áttételesen van köze hozzánk. Az Arvisura sok igazolása mellett Móricz kutatásai is igazolják azonban Paál Zoltán írását, azonkívűl a konferencia várhatóan édekes is lesz. Az őstörténetünkhöz azonban ennek kevés a köze...
Móricz kutatásait mamár s o k a n ismerik és tudják, hogy a hunfajú népek történelme egy hazudozás-tenger ill. sok benne a valótlanság és a szándékos hazudozás is. Móricz viszont igazat mondott. Ki is állt ezért. De a kutatásai az indiánokkal kapcsolatosak,kiemelten Kuszkó népével foglalkoznak.
Móricz a nagy kataklizma (a nagy szigetük felrobbanása) után -mely ie. 5038.-ban történt a Csendes óceánban- az indiánok elvándorlására, letelepedésére világít rá, mellyet Kuszkó nevű fejedelmükkel hajtottak végre a mai Peru térségébe. Tehát Peruban már kb 7000 éve élnek indiánok.
A történet megértéséhez azonban elengedhetetlen azz Arvisura elolvasása szerintem, olyan távoli és különös multba vezet és annyi információt tartalmaz. Az Arvisura történetének kezdetei a magyarokat nem érintették közvetlenűl. A magyarok ugyanis hunfajú népekből létrejött új nép voltak az Uralnál, akik még nem léteztek a kataklizma -vagyis Kuszkó- idejében. nem is szabad őket összemosni...mert rossz vége lehet..jöhetnek a gúnyolódások is.
Az előadásokra viszont feltétlenűl érdemes elmenni, annak, aki megteheti.

A Hun Törzsszövetség.
A Hun Törzsszövetségegy nagy jégkor utáni kataklizma után alakult újjá, de ekkor már Ordoszban,a Sárga folyónál (ma Baotou az egykori fővásuk neve).
A törzsszövetség szervezete nem volt bonyolult, inkább parktikusnak mondható.
Az ordoszi törzsszöv. 24 hunfajú rokonnépből állt, közülük jópárnak nem csak egy törzse létezett.
A törzsszövetséget a "birodalmi" fősámán vezette, azonban voltak helyettesei: a lovasfejedelem, a fővezér, a tanfejedelem ("oktatási miniszter"), és a tárkányfejedelem (a mesteremberek főnöke) valamint ide sorolható még a rimaszécs is, aki a rimalányok vezetője volt.
A tanfejedelem feladata volt a képzések szervezése is: a sámánképzés 5 éves volt,a tárkány és a rimalány (ápoló, szülésznő..) képzés 4 éves. Így a különböző képzések 20 évenként azonos időben értek véget. Ekkor nagy versenyeket tartottak Pusztaszeren, ez volt a nagysűán. Ez kicsit boonyolult versenyekből állt, nem is sorolnám. Napokig is tartott. Pusztaszer mindenütt volt, ahol nagyobb népcsoport élt, így az Ordosz melletti "birodalmi" lóversenyek és tanácskozások színhelye volt.
Az Öregek Tanácsa pedig nagyobb kérdésekben döntött: a háborúk,az új fősámán vagy fővezér személyében..stb.
Volt még egy"birodalom-független" szervezet is a Beavatottak Központja, ez a szellemi elit szervezete volt, szigorúan 30 fővel..Beavatott képzés is létezett, a sámánképzés után a rátermettek mehettek ide tanulni.
Amikor pl Atilla eljött Ordoszból (430) akkor a Beavatott Központ is Budára költözött...a magyar fejedelmek koráig itt is volt.
A törzszövetségnek nem volt egységes vallása, bár az első fejedelem a Tóremhitet javasolta...azonban ez kisebb-nagyobb részben beépült a vallásokba. Az avarok, újgúrok, széki hunok (székelyek) és a később kialakult új nép: a magyarok vallása azonos volt: ez az uruki hit. Mert Urukbn alapította Jézus az egyházát..Ezt az egyistenhitű ősvallást hazudta pogánynak a sok nyugati beözönlő pap Vajktól kezdve, Róma parancsára.
A magyarok a fenti szervezetet egészen Vajkig megtartották. A legtöbb rokonépnél ez így is volt, pl a mongolok fősámánja Csadaj volt IV. Béla idején és ő levélben is kereste a kapcsolatot Bélával.
A rokonnépek rovásírását még az első ordoszi fősámán, Agaba alkotta meg az anyahitai képírásból. Erről is még sokat lehetne írni.
Még említeném, hogy 25 féle sámán és rimalány volt, a tanítótól az orvosig, a katonai kiképző sámántól az ellátóig. A felvidéken lévő Rimavidék neve sem véletlen..
Mindez azonban inkább vázlatos mintsem teljesebb ismertetés. A hunfajú népek szervezettségüknek sokat köszönhetnek. Sok csatát megnyertek a kínaiakkal szemben is és ha új hazába költöztek, akkor is megtartották szokásaikat és "magukkal vitték" települési és egyéb földrajzi neveiket..Pl Tenkes vára a kínai tengerparton volt..Pusztaszer itt is van,de Kassa, Úzd (Ózd) stb neve is ősi ordoszi név és sorolhatnám..

Néhány nem vagy alig ismert tényről..
SZVATOPLUK, akinek szobrot állítottak Pozsonyban néhány éve...nem is tót ill. szláv volt. Ezért tüntették el felállítás után igen hamar a helyéről. Eredeti neve Zwentibold és germán származásu volt. A magyar őstörténelem egyik jeles hamisítója,Hunsdorfer-Hunfalvy nevezte őt szlávnak. Mindössze a bajor-ausztriába tört be és 870 után eltünt...Az Arvisura szerint az egyik besenyő fejedelem (Kurja) legyőzte és kivégezte..Története és tettei jelentéktelenek.
Az állításokkal ellentétben Árpád és fiai nem haltak meg a pozsonyi csatában, 907-ben. Árpád halálának dátuma egyébként is téves, annak ellenére, hogy Pósa Andrástól (Anonymus) vették át. Ez nem sokat mondd egyébként, mert a Gesta Hungarórum egy tévedéshalmaz.. Árpád 908-ban halt meg ( 60 évesen) és kedvelt vadászterületén -a Pilis szélén- temették el, az akkori Fehéregyházán.
A pozsonyi csata lényege, hogy a keleti frank birodalom megakarta semmisíteni Árpádot és birodalmát, népét. A csata 907. jun. 4-7 között zajlott Pozsony alatt. A támadók 100 000 fős serege megsemmisítő vereséget szenvedett Árpád 40 000 fős - A Duna két oldalán felvonult- csapatától. Árpád jól választott taktikát. A frank fővezér Luitpold bajor őrgróf volt. Meghalt a csatában a bajor herceg és Theotmár salzburgi érsek is,de sok főúr szintén. Árpád újra visszaszerezte ekkor a volt avar területeket, az Enns folyóig (kb Linzig). A csata után 130 évig nem támadott nyugat a magyarokra.
A magyar történelem nem vagy alig említi meg a pozsonyi csatát. Azt gondolom ez így nincs jól..
Árpád fiaihoz kötődő dátumokat az Arvisura tartalmazza.-

Magyarkáról..
A legtöbben nem is halloták, hogy létezett egy ilyen nevű város a Kaukázus északi előterében a Kumánál. Számomra is ismertlen volt ez, mintegy 6-7 évvel ezelőttig. Multunk meghamisítását és félrevezetést hiszek ebben a tényben is. 60 évvel ezelőtt, Zichy -a cár festője- is járt itt több mint 100 éve. De járt itt pl Ógyallai Besse János is, 1819-ben....erről Bendeffy könyvében lehet olvasni..
Bendeffy írt már a városról kb 60 évvel ezelőtt egy alapos ismertetést.Könyve azonban csak egy kiadást ért meg....(?).
Ez a város a Selyemút egyik végpontjának is mondható,de mindenféle vallást is képviselt a maga korában. Voltak templomai és mecsetje is.
Nagyon régi alapítású hely volt Magyarka. Amikor egy Buda nevű fejedelem sumériában Úr és Uruk városokat építette (ie. 5015-5000 körűl)akkor az építőinek nagy csoprtja elvándorolt a munka befejezése után északra és keletre is. Az északi elvándorlókat vezette Magya az építők főembere, aki a Kaukázuson túl megalapította ekkor -Magyarka nevű fiának- a városát. A városon át rengeteg kereskedő haladt, pihent meg és más vánndorló csoportok is gyakran tették ezt meg. Végűl az arabok kezére kerűlt Mohamed után a város, amikor Kazáriát legyőték, 825-ben. Állítólag volt egy szép nagytemploma is, melyben a hunfajú népek nagy családfája volt a belső falra rajzolva.
A magyarok elköltözéséig - azaz a honfogallási készületekig- jelentős magyar közösség is élt itt. Később pedig -a honfoglalásután-a kint maradt magyar és rokon törzsek és rokon népcsoportok közűl az un Kuma Magyarok éltek Magyarkán,mellyet az ekkor élő magyarok mintegy "külső országuknak" tekintettek. Innen is sokszor kértek katonai segítséget az anyaországiak, ha szükségük volt erre.
Jelentős a város szerepe eleink életében, ezért is igencsak különös az elhallgatása. Tudnunk kell róla, mintahogy Mátyás is tudott és tudtak a fejedelmeink és az Árpádház is.
Mátyás király a Fekete Seregének nagyrészét ebből a térségből toborozta..

A magyar mult számos szándékosan is előidézett és félremagyarázott eseményeiről érdemes lenne beszélni. Olyanokról mint pl ki volt Vazul?Vagy miért halt meg Imre, Vajk fia? Esetleg a finugor "kérdésről"...stb..
Kérdést szoktak gyártani minden olyan eseményről a tudoroknak álcázottak, amelyet nem ismernek a bölcseik és agyonbeszélik a semmit, vagy félretájékoztatás a céljuk ill. elbizonytalanítás.
A finnugor "kérdés" megfejtése igen egyszerű,annak aki észreveszi, hogy ez elvan egy kicsit dugva Paál Zoltán könyvében. Nem szándékosan.
Amikor megalakult a Hun Törzsszövetség (ie. 4040) akkor a suomák Ordosz városától délre -az ordoszi fennsíkon-éltek, nagyjából a Sárga folyó fordított U alakjának szárai között. Erről egy ábra is található a könyvben és ez igen fontos. Az első északi expedíciót (kalandozásnak nevezték hajdanán) pedig VIROLÁJ vezette Ordoszból erre, ie.4020-4005 között, aki a Volga ny-i oldalán egészen felment A Barents (Északi) tengerig (ma a komik laknak itt) és felderítette ezt a vidéket. Később azután az első elvándorlók között voltak a suomák is,akik elmentek a felderített északi területre. Különösen járványok tekintetében ez igen hasznos megoldás is volt. Vagyis a finnek így kerűltek ide..
Természtesen a felderített északi területről indulva még kiegészítették a továbbiakkal az ismereteiket erről a zónáról.
Nagyon röviden írtam le az előbbieket természetesen. A magyarok akik a Déli Uralnál jöttek létre (a 181. év után) -rokonnépek összeházasodásából- még csak nem is találkozhattak az erre átvonuló suomákkal,ugyanis akkor még olyan nép, hogy magyar nem létezett.
Ez a magyarázata annak is,hogy csak néhány közös szavunk van,ámde a manysik és a kabarok -akikből "lettünk"-közös hazában éltek -rövvid ideig-a suomákkal..
A történet ennyi mindössze, ezt rágják, itt ebben találgatnak,kiötlenek képtelenségeket-..
Az újgúrokkal pl sokkal tovább éltek közös hazában a manysik, kabarok és ezt mutatja, hogy ma is elég számottevő a közös szókincsünk.

Rendkívűl érdekes, hogy milyen nagy feneket kerítenek viszonylag egyszerűés nyílvánvaló dolgoknaka tudorok. Ezzelsaját fontosságukat hangsúlyozzák és próbálják elhitetni.
Ha átrobogunk mondjuk egy jelentős Duna hídon akkor fogalmunk sincs többnyire ki volt a tervezője és az építője. Pedig egy hí élete is hosszú (pl Lánchídé), konstrukciója pedig a statika csúcsa is egyben..
Ezért szeritem a történész tudorok szerepe sokkal szürkébb mint ahogyan előtérbe helyezik.
A magyar történelem-ahogyan előadják-persze eléggé egysíkú és amiket ebből nem ismernek, éppen az az esemény lenne érdekes és magyarázat sok későbbi történésre.
Először is a jelentősebb település és más földrajzi neveinket lenne érdemes egy kicsit elemezni és -ha lehetséges-- a névadókat megismerni. Ez nem könnyű,de többnyire lehetséges. nem ismerjük pl a Tisza,vagy a Maros...Veszprém,Pécs, Debrecen stb névadóját, és jelentős városainkét sem...jelenleg. Pedig kellene, mert fontos információkkal szolgálnának ezek.
Az Arvisura végén található a FÉRAN NÉVADÓ, ez is segíthet sokszor, ha ősi neveket keresünk...vagy megnézhetjük Kurszán (Árpád bátyja) letelepítési tervét,de a könyv szövege is fontos lehet.

Szomszédolás...
A szomszéd népek történelméről is kell pár szóban emlékezni, tudni annak,aki elakar valamennyire igazodni a környező világunkban.
Romániában "dákoromán" elmélet uralkodik, mint a románok őstöténete. A dákok persze hun-magyar nyelven a dahák voltak...Ezt a kitalációt időnként nyugati ill.máshol élő tudorokkal is próbálják propagálni. Mármint ezt a TELJESEN kitalált történelmet, mely -szerintük- igazolja, hogy jogos volt Trianon.
Legutóbb éppen egy alultájékozott finn tudor lelkesdett a románok történelméért és történelmi -vélt, hazug- igazságaiért. Igen, a hazug-igazságokért...mert biztosan megvették, mert fotos számukra, hogy mit tud a világ róluk.
A dákoromán kontinuitás egy sohasem létezett új nép keletkezéséről beszél, mellyet az Erdélyben -a rómaiak után- maradt dákok és az ittélő románok alkottak, kevés szlávval keveredve.
Erdély az aranybányáiért nagyon érdekelte a rómaiakat és ezért két hadjáratot is vezetett ellene Trajánus, a 2. század elején. Ekkor már kb 100 éve elfoglalták a Dunántúl és a Hun Birodalommal ekkor kötött szerződésben- vállalták, hogy Erdélybe nem törnek be...(Augustus-Kövesd szerződés) Nade jó latin módra azért mégiscsak megszegték ezt Trajánus idején.
Mindenféle belső okoból Auréliánus kiűrítette Erdély azonban 271-ben,elvitte a léégiókat és a népét az Aldunához.
Tehát Erdélyben maradtak a leigázott dákok és a valahol sunnyadó románok. Ugyanis nem tudni merre voltak az utóbbiak ezen a területen..a hatodik szd-ban azonban szlávok is kerűlnek Erdélybe (nem tudni honnan?)és végűl a betagózódott szlávokból, románokból és dák-rómaiakból lesz a dékoromán nép...nahát.
Érdekes azonban,hogy a dákok nem latinok...a dákok(?) ázsiai nép voltak első ismert hazájuk az Uramia tónál (ma Irán) létezett,majd éltek a Kaukázusban is és Európába is bejöttek, így kerűltek idővel Erdélybe is. Mellesleg igen mozgékonyak és Atilla segédcsapatai is voltak a gótok mellett..Réka -özvegyen-a fejedelmükhöz megy feleségűl.
A dákokkal még egy probléma van, ez pedig a római szokásokban rejlik: ők minden népet -és földrajzi helyet-átneveznek.- A dákok pl a DAHÁK voltak,ez a saját nevük,továbbá rokonnépeink is...Ők nem házasodtak be bizony a románokhoz, akik ekkor még messze jártak Erdélytől és valahol a Balkánon éltek.Érdekes az is,hogy daha jövevényszaik nincsennek..
Az első említés a románokról -vlahokról- 1210-ből létezik. Vagyis közel ezer évig nem adtak hírt magukróla vlahok..(Auréliánustól).
A rómaiak különben a székelyeket sikuloknak nevezték, a kabarokat pedig kvádnak, az úzokat (palóc) oscusoknak ...stb..A dunántúli városaink sem római alapításuak,legfeljebb római időkből származó neveik is vannak (Savária, Arrabona..).
A nyelvészet sem igazolja a dákoromán micsodát. Azért micsoda,mert mégcsak nem is logikus hazudozásról van szó. De a román ifjuság ezt a szépmesketét hallgatja..

Érdemes még említeni,hogy a dahák (latinul:dákok) Nimród idejében (ie. 4000 körűl) a Kaukázus déli oldalánál éltek. Szomszédaik az örmények és a grúzok (garaúzok) voltak.
Nimród amikor fejedelem lett egy nagy térségben, akkor a 300 fős lovasa között igen sok volt a daha harcos.
Ebben a régi korban 300 fős lovasság már kis-közepes katonai erő volt. De inkább Nimród testőrei voltak az előbbiek.
Nimródról azonban egy rövid bemutató írást sem ártana készíteni,mert igen kevesen tudják, hogy ő élt-e valóban, vagy csak a mitológiában létezett?
Ugyanez vonatkozik a sokkal később élt ikrekre is: Hunorra és Magorra. Közülük egyik sem a magyarok őse, hanem rokonnépeinké . Apjuk -Hangun- ordoszi fősámán volt, majd a kínaiak uralkodója is lett. Hangun korai halála az ikreket a Káspihoz vitte el, ahol a nagybátyjuk fejedelem. Ők "elrabolják" a bolgár-magyar fejedelem -Gyula-Duló- lányait...Hunor azután fősámán lett Ordoszban, a fia -Atilla apja- Bagamér szintén. Vagyis Atilla dédapja volt Hangun, a kínai császár, és -egyben- a hunfajú népek fejedelme, fősámánja . Hunor pedig Atilla nagyapja..Magor nem távozott messze apósától és a Turgaj kapu közelében ennek birodalmában lett fejedelem.
A szép mese a szarvasról..rengeteg szarvas élt ekkor még ezen a vidéken, nem volt nehéz ilyen állatot észlelni és elejteni..még a mocsárig sem kellett érte lovagolni.
A Bolgár-Magyar Szövetség sajnos később felbomlott, úgy a 600-as években. Nem a magyarok hibájából. Szerintem mindkét nép vesztett ezzel. A bolgárok azután nyelvet is cseréltek, miközben Bizánc hívei lettek.A bolgárok az Álmos vezette tözsek közűl a Jenőt és a Nyéket megtámadták a Kárpátok déli szorosainál, amikor ezeken beakartak vonulni.
Ha megnézünk egy Bulgáriát tartalmazó térképet, ezen sok nem szláv földrajzi név van...nem véletlenűl.
Nimród idejében még nem léteztek a magyarok, Hunor életében pedig már éppen megjelentek az Uralnál, de nem Hunor népeiként, hanem Káma manysi fejedelem utódainak népei voltak..