Ismeretlen fafajból - de áll a csoda-csigalépcső

Ernoe írta:

Hangsulyozom a lépcsönek eredetiben nem volt korlátja, nagyon labilis volt. A templom sokáig be is volt zárva, ma privát tulajdon mert a felekezetek számára nem kifizetödö, pici és ha amerikában egy baleset történik akkor legatyásodnak.
-
A négykézlábra ereszkedés az érthetö. A forgolépcsön igy is sokan elszédülnek hátmég ha remeg az egész lépcsö alattuk, fölöttük. Apácának nem a sportos nök mentek.

Még számla sem volt.

Kattints a kibontásához...

Ernoe! HONNAN tudod, hogy labilis volt? Írta valaki? Hivatkozott rá valaki? Ott voltál az építésénél? Tudod, azt mondja a cikk, hogy a fa símára csiszolt elemekből áll = ami azt jelenti, hogy a szerkezet feszes, nem szaluval faragott; alul és felül megfogott és a hengeres elemek statikusan biztosabbak, mint a rúdelemekből összerakott oszlopok.
Honnan tudod, hogy remeg a lépcső alattuk, fölöttük? Az elképzelhető, hogy az azon járók nem voltak túl biztosak magukban korlát nélkül, ezért kértek valakit, építsen rá korlátot.
Apropó, mi a forgólépcső? A csigalépcsőt ismerem, nade a forgólépcső? Talán mozgó lépcső, az jár körbe-körbe. (módosítás: ) Roxfortban, a Dumbledore szobájába vezető lépcső az valóban forgólépcső.
Számla!!! És a NAV nem is vizsgálta? Micsoda slendriánság! (módosítás: ) Mi van, ha az elveszett számla így nézett ki: 1 db 33 fokos lépcső fából, korlát nélkül. Ára: $0 /ajándék/
Más: Ha tudom, hogy a lépcső veszélyes, akkor körbe kell keríteni. Látványnak akkor is szép, ha nem mászkálhatsz rajta. A legatyásodás lehetősége a XIX. sz.-ban is fennállt? Vagy aki ránéz elszédül és eleshet és emiatt beperelheti a tulajt? Ilyen alapon senki ne építsen házat Amerikában.
Más: a modell állhat egy darabban kifaragott fából. A modell emiatt csak a látványt adja, működnie (járni rajta) nem kell. A pofafát egyszerűbb egy esztergált darabból kivágni, mint gyufaszálakból felépíteni. A 2. képen a cherry az nem körte, hanem cseresznye. Az 1. képen a körtefa (ha jól láttam, akkor Pear wood) egy nagyon finom szövetű, jól faragható keményfa, míg a valódi lépcső fáját nem határozták meg. A modellek 22 fellépéssel épültek, a valódi 33 fellépéssel.
Szóval ezek miatt is írtam, hogy csúsztatsz.

Apropó labilis.
A cikk első kép középső kis fekete-fehér képén a lépcsőn sok apáca áll. Lehet, hogy csak azért, hogy leterheljék a lépcsőt, hogy ne inogjon? Avagy a fénykép kedvéért a halálraítélt apácákat állították ott sorba? Avagy csak a bátrak álltak ott - egy életem, egy halálom?
A nem kívánt feltételezések törlendők.

Éleskés írta:

Ernoe!
Honnan tudod, hogy remeg a lépcső alattuk, fölöttük?

Kattints a kibontásához...

Az összes érved meggyőző, csak egy dologra hívnám fel a figyelmedet Azért arról ne feledkezz meg, hogy ha egyedül mászkálsz egy ilyenen az annyira nem remeghet, de ha többen egyszerre (lsd. egyik képen) akkor eléggé remeghet... gondolj csak egy hídra, ami 1 völgy fölé van kifeszítve 2 pont között... más ha te mész csak rajta egyedül és más ha egyszerre 20-an (a lépések által keltett rezgések miatt is érezheted instabilnak) 1831-ben Angliában leszakadt egy híd hasonló okból kifolyólag

Mythbusters:
http://dsc.discovery.com/tv-shows/m...se/can-frequency-cause-bridge-to-collapse.htm

almamag78 írta:

Az összes érved meggyőző, csak egy dologra hívnám fel a figyelmedet Azért arról ne feledkezz meg, hogy ha egyedül mászkálsz egy ilyenen az annyira nem remeghet, de ha többen egyszerre (lsd. egyik képen) akkor eléggé remeghet... gondolj csak egy hídra, ami 1 völgy fölé van kifeszítve 2 pont között... más ha te mész csak rajta egyedül és más ha egyszerre 20-an (a lépések által keltett rezgések miatt is érezheted instabilnak) 1831-ben Angliában leszakadt egy híd hasonló okból kifolyólag

Kattints a kibontásához...

Te is kevered a szezont a fazonnal. A lépcsőkön nem szokás egyszerre lépni, mint a katonák. Ha meg 2 ember alatt is bizonytalan, menjenek fel rajta egyesével - nem olyan hosszú az a lépcső, hogy meg kellene rohamozni.

Éleskés írta:

Ernoe! HONNAN tudod, hogy labilis volt? Írta valaki? Hivatkozott rá valaki? Ott voltál az építésénél? Tudod, azt mondja a cikk, hogy a fa símára csiszolt elemekből áll = ami azt jelenti, hogy a szerkezet feszes, nem szaluval faragott; alul és felül megfogott és a hengeres elemek statikusan biztosabbak, mint a rúdelemekből összerakott oszlopok.
Honnan tudod, hogy remeg a lépcső alattuk, fölöttük? Az elképzelhető, hogy az azon járók nem voltak túl biztosak magukban korlát nélkül, ezért kértek valakit, építsen rá korlátot.
Apropó, mi a forgólépcső? A csigalépcsőt ismerem, nade a forgólépcső? Talán mozgó lépcső, az jár körbe-körbe. (módosítás: ) Roxfortban, a Dumbledore szobájába vezető lépcső az valóban forgólépcső.
Számla!!! És a NAV nem is vizsgálta? Micsoda slendriánság! (módosítás: ) Mi van, ha az elveszett számla így nézett ki: 1 db 33 fokos lépcső fából, korlát nélkül. Ára: $0 /ajándék/
Más: Ha tudom, hogy a lépcső veszélyes, akkor körbe kell keríteni. Látványnak akkor is szép, ha nem mászkálhatsz rajta. A legatyásodás lehetősége a XIX. sz.-ban is fennállt? Vagy aki ránéz elszédül és eleshet és emiatt beperelheti a tulajt? Ilyen alapon senki ne építsen házat Amerikában.
Más: a modell állhat egy darabban kifaragott fából. A modell emiatt csak a látványt adja, működnie (járni rajta) nem kell. A pofafát egyszerűbb egy esztergált darabból kivágni, mint gyufaszálakból felépíteni. A 2. képen a cherry az nem körte, hanem cseresznye. Az 1. képen a körtefa (ha jól láttam, akkor Pear wood) egy nagyon finom szövetű, jól faragható keményfa, míg a valódi lépcső fáját nem határozták meg. A modellek 22 fellépéssel épültek, a valódi 33 fellépéssel.
Szóval ezek miatt is írtam, hogy csúsztatsz.

Kattints a kibontásához...

Kedves Eleskés
-
A képen nem terebélyes apácák állnak hanem hosszuhaju elsöálldozos vagy bérmálkozos kislányok. Hárman az elsö lépcsön ami a földön van, 11 egyenletesen elosztva felfelé, mig a többi a koruson áll. Nemelyik alig magasabb mind a korlát, az összsulyuk nem lehet több 300 kg-nál.
-
A feljegyzések szerint az elsö növér aki a lépcsöt kiprobálta Mary volt, egy 13 éves novic, valoszinü mert ö nyomta a legkevesebbet. Lefelé már térdenállva kuszott, ami korlát nélküli lépcsön, ami horizontális kilengéseket végez érthetö is.
-
Mindenkinek van anyi technikai érzéke, hogy felismerje, a lépcsöt két egymásmellett levö spirálrugohoz hasonlo váz tartja. Nem kell megkérdezni senkit ahoz, hogy tudjuk milyen mozgásokat végez egy ilyen konstruktio ha megterheljük.
-
Szemtanuként megemliteném Karl A. Albach-ot, a helyi villanyszerelöt akinek néha felkellett mennie a korusra leolvasni a villanyorát, ö minden esetben arrol panaszkodott, hogy az az érzése mindha rugokon járna.
-
A fa egy elasztikus anyag, ezért biztos lehetsz benne, hogy akár hogy munkálod meg, nyikorogni fog, kilengései lesznek, meghajlik a deszka a testsulyod alatt.
-
Ami a számlát illeti. A kolostori feljegyzések szerint nem találtak számlát a faszállitásrol. A feljegyzések eléggé precizek, még az épités idelye - hat honap - is pontosan megvan adva. Lehet, hogy igazad van és a növérek tüntették el, hogy ne keljen fizetniük. Ilyen csoda minden nap megtörténik a világ más pontján is.
-
Evente 250.000 ember látogatja meg a teplomot, nagyon szivesen felmennének a korusra de ez nincs benne a 3 dollárban. Látod a felvételen, hogy a lépcsö 140 év után sincs lekopva, vajon miért? Csoda? Nem, nincs használva.
-
A képen modellek (kicsinyitett mások) vannak az 1800-as évek elejéröl nem az eredeti. A modellek egyike valoban cseresznyefábol van de nem az a döntö. A modell 1820 körül lett mintaként elkészitve, nem Santa Fe-ben hanem Franciaországban. Ez azt jelenti, hogy az épitésmod már ismert volt, nem egy premierröl van szo.
-
Ne beszélj már olyan csacsiságot, hogy a fa fajtáját még nem határozták volna meg. Mi abban a komplikált? Ha megtudjuk mondani az északi sark jegéböl, hogy mikor kezdtek a Romaiak olmot bányászni akkor egy fa azonositása nem lehet probléma.
-
Vannak emberek akik nem 33 hanem 36 lépcsöt számolnak de ez zavarja a mágikus számot, Jézus életkorát.
-
Szent Jozsef a vándor ácsmester. Halleluja.

Kedves Eleskés
-
Ha Szent Jozsefröl beszélünk akkor a hittel, ha csigalépcsöröl akkor tényekkel állunk szembe.
-
Vannak konstruktios-programmok amik egy pillanat alatt megmondják nekünk számszerüen milyen erök, lengések lépnek fel ha egy adott ember a lépcsöre áll, hogyan viselkedik az anyag.
-

Ernoe, azért kívácsi lennék, honnan veszel elő mindig újabb és újabb infókat.
De teljesen mindegy, legyen igazad. Te biztosan jobban tudsz dolgokat, mint mások, Nem érdemes veled vitatkozni.
Egy dolgot azért átgondoltam, hogy az építője biztos európai volt, mert a fa lengyel diófa. (Zárójelben: ha én kifaragok egy kanalat amerikai dióból (Juglans nigra), akkor én amerikai származású vagyok?).
Szóval, volt egy ember, aki kivágott Lengyelországban egy csodálatos diófát. Mivel a diófa (régen Juglans silvestris, újabban J~ regia) mindenütt terem, de fontos és pontosan lengyel a dió, hát ott. Azért, hogy a fa ne repedjen, felvágta boules-nek. (Nem írom ide, mi az, te pontosan tudod.) Egy színben. spangli (mint előbb) közt szárította legalább 3, de inkább 10 évig, mert ő aztán pontosan tudta, hogy a mesterséges szárítás erre a célra nem megfelelő. Majd úgy döntött, inkább Ámerikában próbál szerencsét, ezért összepakolta azt (minimum) 10 m3 diófáját, legalább 6 és fél tonna, hajóra rakatta és átvitette Amerikába, ahol megfelelő helyen tovább tárolta.
Majd, amikor meghatotta a szívét a kb. 2 napos ima, kocsira rakta a faanyagot, elszállítatta Mexikóba, Santa Fébe és a kilencedik napon - a szállításra volt egy hete - bekopogott, hogy ő felépítené azt a lépcsőt. Majd miután rájött, hogy a lépcső használhatatlan, otthagyott csapot és papot, számlát és zabigyerekkel, megrontott apácával együtt eltűnt, feláldozva a teljes vagyonát és jó hírét. Ilyen egyszerű ez.
Ezen a történeten is látszik, hogy igazad van.

Éleskés írta:

Ernoe, azért kívácsi lennék, honnan veszel elő mindig újabb és újabb infókat.
De teljesen mindegy, legyen igazad. Te biztosan jobban tudsz dolgokat, mint mások, Nem érdemes veled vitatkozni.
Egy dolgot azért átgondoltam, hogy az építője biztos európai volt, mert a fa lengyel diófa. (Zárójelben: ha én kifaragok egy kanalat amerikai dióból (Juglans nigra), akkor én amerikai származású vagyok?).
Szóval, volt egy ember, aki kivágott Lengyelországban egy csodálatos diófát. Mivel a diófa (régen Juglans silvestris, újabban J~ regia) mindenütt terem, de fontos és pontosan lengyel a dió, hát ott. Azért, hogy a fa ne repedjen, felvágta boules-nek. (Nem írom ide, mi az, te pontosan tudod.) Egy színben. spangli (mint előbb) közt szárította legalább 3, de inkább 10 évig, mert ő aztán pontosan tudta, hogy a mesterséges szárítás erre a célra nem megfelelő. Majd úgy döntött, inkább Ámerikában próbál szerencsét, ezért összepakolta azt (minimum) 10 m3 diófáját, legalább 6 és fél tonna, hajóra rakatta és átvitette Amerikába, ahol megfelelő helyen tovább tárolta.
Majd, amikor meghatotta a szívét a kb. 2 napos ima, kocsira rakta a faanyagot, elszállítatta Mexikóba, Santa Fébe és a kilencedik napon - a szállításra volt egy hete - bekopogott, hogy ő felépítené azt a lépcsőt. Majd miután rájött, hogy a lépcső használhatatlan, otthagyott csapot és papot, számlát és zabigyerekkel, megrontott apácával együtt eltűnt, feláldozva a teljes vagyonát és jó hírét. Ilyen egyszerű ez.
Ezen a történeten is látszik, hogy igazad van.

Kattints a kibontásához...

Kedves Éleskés
-
En örülök neki, hogy kritikus kérdéseiddel utánakérdezel a másik állitásainak. Megmondom öszintén utánaolvastam. Ahogy téged érdekel, hogyan került New Mexicoba lengyel diofa ugy szerettem volna tudni hogyan került Szent Jozsef, Jézus neveölapja egy Galileai falubol több ezer évvel a halála után egy olyan jo állapotban Amerikába, hogy még lépcsöt is tudott faragni?
-
Mondom én ugy olvastam egy eddig megbizhato forrásbol, hogy lengyel diofábol van a lépcsö.
-
Nem elképzelhetetlen. Világszerte 15 diofa fajta létezik, lengyelországban a dio, fekete-dio, vaj-dio és ritkán a keserü-dio és a japán-diofa nö. Amerikában nincs régota diofa, 1770-ben spanyol misszionáriusok vitték az elsöt oda. A hires Kaliforniai dio-plantázsokat csak 100 évvel késöbb 1867-ben telepitette egy Joseph Sexton nevezetü kertész.
-
Az amerikai és az europai diofa keménysége különbözö, ezért nem lehet nehéz az itt vagy ott termelt fát megkülönböztetni. Az europai diofa keménysége Brinell szerint 33 MPa (millio-pascal) összehasonlitásul a diofa 18, az erdeifenyö 20, jegenye 27 MPa....
-
Lengyelország, ha ugy tetszik a 18. század végén megszünt, fellett osztva az Oroszok, Poroszok és Ausztria között; sok lengyel átált I. Napoleonhoz, hogy ujra önállo országuk legyen. Franciaországban az épitészet virágzott, ott találták fel ezt a lépcsöépitést ahogy a korabeli prospektusban láthattad.
-
Napoleon leverése után rengeteg veterán menekült amerikába a franciául beszélö vidékekre a Mississippi deltájában levö New Orleansba és a környékére. Nem csoda, hogy egy francia épitészmester elkoborolt onnan az alig 1000 meilen-re levö Santa Fe be.
-
Ha egy hétköznapi fárol beszélnénk akkor kétségbe vonnám én is, hogy diofa elkerült erre a vidékre europábol de itt nemesfárol, egy drága portékárol beszélünk. A diofa olyan értékes, hogy leginkább vékony rétegekben, politurként használják drága butorok készitésére.
-
A diofát csak értékes dolgokat készitésére használják és mi Amerikában a legértékesebb? Hát igen a diofa a nagyon jo dynamikus keménysége, szilánkmentessége miatt a lehetö legjobb anyag puskatus készitéséhez. Emiatt háboruban mindig megtizelödött a diofák. Ez a fa a 19. században aranyat érhetett Amerikában.
-
Azt a változatot sem tartom kizártnak, hogy az ács azért lépett le nyomtalanul mert a fa nem templomi célokra került a vidékre (térdeplözsámolynak kemény lenne).
-
Valojában én csak egy dolgot kivánok cáfolni, a természetfeletti eröket, zombi Szent Jozsefet aki még a halála után sem tudja hagyni a fafaragást. (Egyébbként Szent Jozsef mestersége utolag lett az evangeliumhoz szöve, egy sivatagi országban tekintélyes foglalkozásnak számitott fafaragonak lenni. )
-
Fogadd az irásomat informátionak amit a legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint adtam tovább.
-

Kedves Ernoe!
Én, a diplomám szerint, faipari mérnök vagyok. Mindarról, amiről előbb írtál, már korábban tudomásom volt, csak nem akartam villogni vele.
De köszi, hogy helyettem megírtad.

Ernoe írta:
Ha egy hétköznapi fárol beszélnénk akkor kétségbe vonnám én is, hogy diofa elkerült erre a vidékre europábol de itt nemesfárol, egy drága portékárol beszélünk. A diofa olyan értékes, hogy leginkább vékony rétegekben, politurként használják drága butorok készitésére.

Már bocsi, de a politúr sellak és den.szesz elegye. A fából készült vékony réteget pedig színfurnérnak hívják.
Bár én nem vagyok famunkás, ezért ennyit én is hozzá tudok fűzni.

Egyébként mindig nagyon csodálom, mikor egy ilyen, mindig visszaköszönő bulvárhíren ennyit lehet csámcsogni.
Vagy ez itt egy gitt egylet ?
További szép napot mindenkinek !

Alextron írta:

...............................
Egyébként mindig nagyon csodálom, mikor egy ilyen, mindig visszaköszönő bulvárhíren ennyit lehet csámcsogni.
Vagy ez itt egy gitt egylet ?
További szép napot mindenkinek !

Kattints a kibontásához...

Sokkal jobb elfoglaltságnak találom, mint pl. a politikán csámcsogni. Jól szórakozunk közben és olyan dolgoknak is utánanézünk, ami különben eszünkbe sem jutna. Gyere, próbáld ki te is!