Isten és más mesék - 2013

eroberter

Állandó Tag
Állandó Tag
Helló mindenki ismét!
Pár hónapja elkezdtem a bibliát (újra) olvasgatni, és leírtam, akkor milyennek láttam, milyen élményt hagyott bennem. Igaz, az első részt félbehagytam, most leadom egyben, ahogy láttam, amit gondolok róla.


Nos hát lássuk akkor a bibliát, mint az igazság állítólagos forrását:


Kezdjük mindjárt a teremtéssel.

Mint azt az első fejezetek olvasása után észrevesszük, két teremtéstörténettel állunk szemben. Egyik a hatnapos, itt az emberpár a végén lett megteremtve, a „magunk képére és hasonlatosságára, hogy uralkodjék az ég madarain, a tenger halain”, stb… A maga képére teremtette őket tehát, férfiúvá és asszonnyá, mindent nekik adott, minden fát, maghozó füvet, eledelül.

Az állatoknak meg a zöld füvet…

Mindezek után pihenni vonult. Ez a sztori itt meg is áll.


A 2. fejezet 4. versének második sorától indul a második teremtéstörténet. Ebben van egy kissé érdekes verssor: „ember sem vala, ki a földet mívelje” – Hogy miért is érdekes: tudtommal az embernek nem az a funkciója, hogy „mívelje” a földet. Egyáltalán mi is az a „földmívelés”: az ember először eltávolítja a földről az eredetileg honos, - az odateremtett – növénytakarót, majd felszántja, beléveti a magját, amit a saját táplálására szán, majd kapálgatja, locsolgatja a területet, és megakadályozza, hogy az eredetileg ott honos, oda teremtett növényzet újfent birtokba vegye a területet. Ez a földművelés, tehát ez az ember rendeltetése… Kissé érdekes.

Folytassuk: megteremtetett az ember, azaz a férfi. Miután ez megtörtént, belehelyeztetett az éden kertjébe, hogy művelje (fentebb írtam, mit jelent) és őrizze. De hogy kitől, mitől őrizze, és főleg hogy miért… Nem értettem már akkor sem. Magyarázatot sem kaptam rá sosem, csak az elmeállapotomat kísérelték meg mindig kielemezni, mikor ezt szóvá tettem…

És most jön a vicc: a kert minden fájáról bátran egyél, egyet kivéve, nézzük csak:

Egyrészt: hogy is írta az előző fejezet: „néktek adok minden maghozó füvet az egész föld színén, és minden fát, amelyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül.”

Itt meg: A kert minden fájáról bátran egyél. De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert amely napon ejéndel arról, bizony meghalsz. – Értjük?

Elsőben minden fát, amin maghozó gyümölcs van, itt meg korlátozás.

Elsőben többes, másodikban csupán egyes szám.

Elsőben az egész FÖLD az övéké, az emberpáré és utódaié, másodikban csak az éden az emberé, azaz a férfié. Izé nem is az övé, neki csak művelnie és őriznie kell... Utódokról meg itt szó sincs...

De folytassuk: És monda az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítő társat, hozzá illőt. – értjük, ugye? Legyen az embernek, aki itt nyilván a homo sapiens hímnemű egyede, hozzá illő társa. És mi jön, nézzük csak: „És formált vala az Úr Isten a földből mindenféle mezei vadat, és mindenféle égi madarat, és elvivé az emberhez, hogy lássa, minek nevezze azokat; mert amely nevet adott az ember az élő állatnak, az annak neve. …de az embernek hozzá illő segítő társat nem talált vala.”

Jó, mi: találjon az ember magához való társat a mezei vadak, meg az égi madarak között, miközben elnevezi azokat… Válassza esetleg a sasmadarat, vagy a tarajos gőtét… De ez is érdekes: az állatoknak SEM volt párjuk? Vagy azoknak igen? Akkor minek válasszon onnan az ember? És hogyan? Vegye el csak úgy? Na, mindegy lényeg, hogy az állatok között az ember „hozzá illő segítő társat nem talált vala.” Így aztán az úr kellett segítsen a dolgon: az emberből (azaz az ember, ill. a „homo sapiens” faj hímnemű egyedéből altatásos műtét módszerével kioperált egy oldalbordát, melynek helyét hússal töltötte be. És ebből az oldalbordából a fentebbi módon készült el a fentebb említett faj nőnemű egyede… Amit meg az ember erre rádumált… Hogy azért legyen asszony, mert az emberből vétetett… Nem azért asszony, mert a fentebb említett faj nőnemű egyede, (hímnemű a férfi, nőnemű a nő, melynek szinonimája az asszony, azaz nő, pontosabban férjezett , arra mondják, hogy asszony…), hanem azért asszony, mert az emberből, azaz a hímből vétetett… Meg hogy egy testté lesznek, meg ilyenek, mikor két különböző nézet, felfogás, stb., amik vagy közelítenek egymáshoz a házasság során, vagy válás lesz a vége… Ej, egyre zavarosabb ez így…

Na, lényeg a lényeg, itt is meglett az első sztorihoz hasonlóan az első emberpár. Csak itt jön egy csavar a sztoriban, hogy „Valának pedig mindketten mezítelenek”… „és nem szégyenlik vala”.



Most ez egy újabb nagyon hosszú, terjedelmes eszmefuttatás lenne, hogy mit is kéne szégyellni a mezítelenségen… Aminek az a lényege, hogy a mezítelen egyed teljes testfelülete, köztük a párzószervei is láthatóak, amelyek a másik nem egészséges egyedeiből párzási ingert váltanak ki, és… Ugyanígy az állatok is látják egymás párzószerveit, csak épp ott a nemi izgalomhoz az ún. feromonok működése szükségeltetik, az indítja be a hímnemű egyedet párosodásra, nem elég a nőstény csupasz párzószerveinek látványa… És egy más faj hímneműegyede számára egy adott faj nősténye nemi jellegeinek látványa semmiféle nemi izgalommal, párosodási késztetéssel nem jár. Na, itt álljunk is le ezzel a résszel, tényleg túl messze vezetne.



Térjünk mostan a harmadik fejezetre, ahol egyszercsak, minden előzmény nélkül, megjelenik a kígyó, mely minden állatnál ravaszabb. És ha ravasz, akkor nyilván gonosz is, erre gondolhatott a szerző… És felteszi ugyebár a kérdést az embernősténynek: „Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?” Amire egyszerűen meg lehetne felelni: „Közöd hozzá?” Esetleg „Hesscsipába”… Amúgy igen, ez így elég érdekes felütés, szinte érezni lehet, hogy itt valami provokáció készül a háttérben, a provokátorok szokták uis így kiforgatni a szavakat, szövegeket, és ilymódon hülyére venni a delikvenseket. Azok meg rendszerint bedőlnek és ostobán cselexxenek. Nézzük, itt hogyan zajlanak az események: A nőstény, mivel nem volt tapasztalata, meg tán megfelelő intelligenciája sem, (ezt nem a nőkre értem, az intelligencia egyáltalán nem az egyed nemétől függ, erről nem is óhajtok vitákba bonyolódni!!!), hogy mindezt felismerje, így aztán besétált a csapdába, azaz szóba elegyedett a kígyóval. És elmondta az ő verzióját. Viszont amit a kígyó erre felelt: hát, el kell ismerni, élesen szembenáll az előzőleg ismertetett kockázatokkal és mellékhatásokkal! Nézzük csak: első verzió: meghalnak. Második: „olyanok lésztek, mint az isten, jónak és gonosznak tudói”…

Most akkor hogy, mint, kinek higyjen az ember, akinek még tudása, tapasztalata sincs, csak rövid ideje eszmélt rá a világra, és máris két egymással szembenálló állítás ismeretében kell helyes döntést hoznia, melyik az igaz, és melyik a hamis… Mindezt úgy, hogy csak az egyik állítás tulajdonosa van jelen… Hogy hozzon így az ember fia, illetve jelen esetben lánya jó döntést??? Jelenlévő egyedünk a következőképp reagált: felnézett a fára, és látta, hogy a gyümölcsei jók, szépek, és persze a bölcsességre is vágyott, bár eléggé nem tiszta, honnan vette, mi is az, hogy bölcsesség, az ő tudatlanságában… Bár arról, mi az, hogy jó, mi az, hogy rossz, talán lehetett némi sejtelme: pl. ha süt a nap és meleg van, az jó, ha megcsíp a darázs, az rossz… De valamiért többre vágyott, vagy mi…

Lényeg a lényeg, leszedett egy gyümölcsöt, evett is belőle, sőt a férjének is adott, aki a mese szerint mindvégig vele volt, csak ezek szerint épp mint passzív szereplő, ahogy olvashattuk. És az is evett.

Nos, most akkor az kellene következzen, hogy felismerik, hogy bűnt követtek el, vagy mi, és hogy várják a halált, ami még aznap esedékes. Ha az úr mondott igazat. Ehelyett azonban (hú, vajon miért?) az jött, hogy: „megnyilatkozának mindkettőjöknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek. Ugye hogy ugye, nyilván a leglényegesebb dolog, amit egy „jónak és rossznak tudója” felismer. Az első emberpár, akik ezt valamiért nagyon is szégyellték, még egymás előtt is, gyorsan megoldotta, egyéb híján fügefalevelekkel… Tehát nem azt ismerték fel, hogy rosszat tettek, hogy immáron bűnösök, mégpedig az engedetlenség vétségében. Márpedig állandóan ezt róják fel nekik a kései utódok. Nem biza, első felismerésük, hogy jájmos’lássákanemiszervemet, jihihííí… Így aztán fügefalevelekből hoztak össze valami takarófélét.

És hogy-hogysem, miután mindezek megtörténtek, az úr is épp arrafelé kezdett el kolbászolni (hogy addig hol volt…), ezek pedig, hogy jííí, nehogy meglásson minket ezekben a méltatlan fügefaleveles szerkókban, jáháháj, bújjunk el… Ahelyett hogy, leveleket le, majd mintha mi sem történt volna szépen elébe mentek volna, stb… De nem, ezek bujkálnak az alkotójuk elől, nehogy meglássa őket úgy… Hát igen, a „jó és rossz tudása” mikre képes… Logikus gondolkodásra speciel nem…

Az úr közben szólította Ádámot, az meg egyből felelt neki, hogy mivel csupasz, ezért inkább elbújt. Tehát nem a bűntudat, meg a mittoménmik. Az úr pedig: „Ki mondá néked, hogy mezítelen vagy? Avagy talán ettél a fáról, melytől tiltottalak, hogy arról ne egyél?” (Csak én érzek itt valami féltékenységgel vegyes rosszindulatot az úr részéről?)

És ugye szépen ki is bontakozott a naaaaagy bűntény minden részlete, amire az úr, a mindenható, ki előtt nincs lehetetlen, nem azt mondta, hogy hopp, tabula rasa, elölről mindent, és a kígyót többet nem engedem a közelükbe, meglátjuk, hátha másodjára nem csúszik be egy ekkora blamázs; ahogy egy teljesen normális sztoriban ez elvárható lenne, neeeem! Az úr büntiket osztogat, méghozzá elég kisszerű, ostoba és nevetséges büntiket: a kígyót elátkozza, a hasán járjon és a föld porát egye… (Eddig hogy járt, eddig mit evett?) De ha jól tudjuk, az nem a hasán jár, hanem az izmai segítségével csúszik, siklik, néha ugyancsak gyorsan… És nem a föld porát eszi, hanem rágcsálókat, rovarokat, az óriáskígyóról nem is beszélve. És az ellenségeskedés közte és az asszony ivadékai között, azaz a többi emberek között, mert minden ember asszony ivadéka… Hát, nem mindig van a fejretaposós, sarokmardosós izémizé, uis a kígyó nem igazán lakik az ember közelében, és jobb dolga is van annál, hogy vele incselkedjen, pláne hogy széttapostassa vele a fejét.

Szóval ez a bünti így egy nagy nulla…

Másik meg: minden barom és mezei vad között: hát a kígyó nem a sátipajti ilyen-olyan jelképe? Nem, mint látjuk, elvégre itt kígyóként, tehát közönséges állatként van említve, kezelve, minden. A sátipajti csak jóval, de jóval később kerül majd bele a képbe!

Az asszony büntije: „Felette igen megsokasítom viselősséged fájdalmait, fájdalommal szűlsz magzatokat” – úgy tudom, a szülés a legtöbb faj nősténye számára igen komoly erőpróba, még a tyúk is megszenved olykor a tojásrakással… Tehát ez a bünti így nem releváns, csak ijesztgetésre jó. „És epekedel a te férjed után, ő pedig uralkodik te rajtad. – igen, ez is előfordul, ha a nő rossz partnert választ magának. Egy igazán szerető férj nem így viselkedik. Tehát ez a bünti sem ér egy lópikulát sem így.

Végül az ember büntije: „Átkozott legyen a föld te miattad” – gonosz, undorító és utálatos szöveg, amire annyit lehet válaszolni: ki mint él, úgy ítél. „fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban” – azaz szó sincs arról, hogy még aznap meg kell halnia, ahogy az előbb fenyegetőzött…

„Töviset és bogácskórót teremjen tenéked; s egyed a mezőnek fűvét” – Hát egyrészt nem csak azt terem a föld, másrészt az ember nem eszik füvet… „Orcád verítékével egyed a te kenyeredet”- most akkor füvet egyen, vagy kenyeret? „míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz.” – erről nem akarok elmélkedni. Pedig bele lehetene menni abba, hogy akkor ez csak Ádámra vonatkozik, a feleségére nem? Ő uis nem közvetlen a föld porából készült, hanem Ádám egyik csontjából. Tehát akkor ő az ő halála után ismét visszatér Ádámba csont formájában? De inkább ne fejtegessük ezt az egészet, nem érdemes…

Ádám pedig nem feleselt vissza, hogy „de hát uram, szerinted úgy volt, hogy még aznap meghalunk… Ő meg, hogy nem, sőt okosak leszünk, jó és rossz tudói… Te ezek szerint hazudtál nekünk… Amúgy is miért baj, ha tudjuk, mi a jó és mi a rossz? Attól hogy tudom, hogy valami rossz, még nem biztos, hogy alkalmazni, hogy használni is fogom… De te valamiért veszélyt látsz immáron bennünk, igaz?”

Igen, azt látott bennük, mert egyből kivágta őket a kertből, nehogy egyenek a halhatatlanság fájáról is, mert akkor jelentenek tényleges veszélyt rá nézvést, legalábbis, ahogy az ábra mutatja… Fenyegető, félelmetes, és rosszindulatú ez az egész így…

Másik érdekes felvetés: és ha előzőleg ettek volna a halhatatlanság, fájáról? Merthogy az nem volt ám megtiltva, csak a Tudás fája!

De inkább olvassuk tovább:

„Nevezte vala pedig Ádám az ő feleségét Évának, mivelhogy ő lett anyja minden élőnek.” – Hát nem csak az emberi fajnak? MINDEN élőnek???

És csinála az Úr Isten Ádámnak és az ő feleségének bőr ruhákat, és felöltözteté őket.” (Gondolom, nagyokat durcizva bedobta nekik a bokrok mögé, vagy hova, ahol ők bujkáltak, mert arról nem szól a fáma, hogy szépen elősündörögtek volna közben). – Valamely elemzés szerint az úrnak ahhoz, hogy bőrcuccal állhasson elő, állatokat kellett legyilkolnia, hacsak nem ismerte már akkor a műbőrt, mint olyat…

Ímé az ember olyanná lett, mint mi közülünk egy” – „Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra”- érezzük a kontrasztot, ugye? Első fejezetben direkt erre ment ki a játék már az elején; itt, ebben a verzióban meg, mint látjuk, még ugyan nehezményezi a dolgot. És hogy miért beszél mindkettőben többes számban?

„Kiküldé őt az Úr Isten az Éden kertjéből, hogy mívelje a földet, amelyből vétetett vala” – megintcsak a földmívelés itt, ebben a verzióban. Az elsőben, mint visszaemléxxünk, az uralkodás a feladat, itt a földmívelés… És nyilván az édenkertet már nem is kell mívelni és őrizni, csak az élet fájának az útját…


És ami számomra a legdurvább ebben a fejezetben: a kígyó indítékaira, hogy miért is kontárkodott úgy bele az egészbe, miért is bukott le épp őmiatta, az úr az embernek tett hazugságával, azóta sem derült fény. Csak nehogy valami nagyokos szerint azért legyen mindez, mert a kígyó megsértődött az emberre, amiért az a névadás során még őt sem találta hozzá illő társnak…


Hm… Érdemes ezt a kellemetlen, ostoba és alapvetően rossz szájízű marhaságot még tovább olvasni?
 

eroberter

Állandó Tag
Állandó Tag
Lehet, kicsit hosszú, lehet nagyon nem rövid, de ez a véleményem az első két (három) fejezetéről.
Lehet kritizélni, lehet megfeddni, hogy itt-ott tévedtem, csak egyet nem fogadok el: senki ne írja, hogy én gyalázom a bibliát! Ez nem gyalázás, ez egy kielemzés, egy olvasmányélmény egy azóta elfogulatlanul olvasni igyekvő embertől. Egyáltalán miért kell a bibliát - pozitív irányba - elfogultan olvasni?????
Másrészt: ha én most - egyesek szerint - gyalázom a "szentírást", akkor mikor az iskolában elemezgetjük/tetjük ilyen-olyan írók-költők műveit, akkor őket is gyalázzuk?
Azért kérdem ezt így, mert egy msáik (eléggé másik) fórum egy topikjában egy illető kielemezte, hogy szerinte a páternoszterben igenios van kívánság, mire a vallásos izémizék azzal bujtogatták egymást, hogy az az illető gyalázza az ő legszentebb imájukat... Az agybaj netovábbja... Remélem, itt nem fog fennállni ez, és normálisan lehet majd társalogni, mit és hogyan...
 

steve3

Állandó Tag
Állandó Tag
A biblia olvasást megelőzi a hit. Egy belső vonzás, meggyőződés és magasabb értelem.A hitben van egy gondolkodás kiigazító, amely helyesen és csak a megfelelő mértékben helyezi szívünkbe az olvasott értelmet.Ezt hívjuk Szentléleknek is, ami Szellem, tehát a legmagasabb dimenzióból igyekszik lelkünkbe, elménkbe sugallni. Figyelembe kell vennünk, hogy az ember fejlődő lény, lassan emelkedik ki kezdeti korlátolt felfogásából, közelítve a tisztább és tisztább kinyilatkoztatáshoz.A különféle vallásoknak nagyon fontos szerepük volt az emberiség fejlődésében, bizonyos szempontból pedig akadályként viselkedtek a tudományos megismerés tekintetében, illetve egy jobban megértett kinyilatkoztatás befogadásával kapcsolatban.
-A képes történetek olyan igazságmagvakat hordoznak, amelyeket nemcsak a hiperművelt emberek érthetnek meg.Az ellentmondások nem blőd tévedések, hanem keresésre ösztönöznek bennünket.És mindig van tovább egy lépés, annak aki Istenre bízta önmaga tanítását. Aki még nem, annak megoldhatatlan rejtély a szóreintiségében feloldhatatlan ellentmondás halmaz.Ha kezdjük elfogadni, hogy Isten képes bennünket tanítani, (hogy hogyan azt bízzuk rá..) és belátjuk hogy önmagunkban , Istennek meg nem nyitott értelmünkkel, nem tudunk tovább haladni,akkor sikerül előrelépnünk.Ekkor értünk meg a belépő váltására, hogy részt vehessünk az isteni előadáson.Tehát, hogy a bibliát említsem, alázat szükséges ahhoz hogy elismerjük hiányainkat.Itt nem valami elkorcsosult szolgalelkűségre gondolok, hanem csak arra, hogy ismerjünk el minden igazságot.Ismerjük el ha nem tudunk valamit, ne gondoljuk azt, hogy mindent tudhatunk ahhoz, hogy az igazságot egymagunkban kikutathatjuk.A másik esetleg lenézett ember lehet okosabb nálam, akit Isten világosított meg. Ezért senki sem dicsekedhet magával.
 
Utoljára módosítva:

eroberter

Állandó Tag
Állandó Tag
Azaz most egy olyan próbálkozást látunk itt, ahol egy mélyhívő szereetné mosdatni a szerecsent, igazolni az igazolhatatlant, szépnek és jónak hadoválni a csúnyát és rosszat... Hát... Nem tetszik... Nem véletlen léptem ki ebből a katyvaszból.
Egy régi, hívő barátom unszolására kezdtem újraolvasni a bibliát, és miután előbbi kételyeimet felvázoltam neki, valahogy nem tartotta fontosnak további unszolásomat és térítgetésemet :S
De lássunk most téged is valamelyest:

A biblia olvasást megelőzi a hit.
Vagyis ahogy írtam, nem elfogulatlanul kell olvasni :S

A hitben van egy gondolkodás kiigazító
Azaz, ha vonzódsz vkihez, igyexxel a hülyeségeit is szépnek és okosnak látni...

A különféle vallásoknak nagyon fontos szerepük volt az emberiség fejlődésében
Pl a segítségével szépen redukálhatták a népesség bizonyos, nekik nem tetsző részeit...

bizonyos szempontból pedig akadályként viselkedtek a tudományos megismerés tekintetében...
Ez nagyon igaz!!!!!

Az ellentmondások nem blőd tévedések
Nem is... Rosszabbak...

keresésre ösztönöznek bennünket
de azt a keresést nem a bibliában érdemes folytatni, hanem a való életben, a bibia uis rettentően lenullázta mára magát az objektíven, elfogulatlanul gondolkodóknál, akik nem feltétlen szépnek akarják látni a randát, értelmesnek az értelmetlent, féltőn szeretőnek a kegyetlenséget, stb... Hanem egyszerűen mindent annak, ami...

Bizony, az elfogult anya a hüklye gyerekét is szépnek és okosnak tartja, és aki ellentmond, arra nagyon megharagszik... Ilyen az élet

A többi ájtatoskodós ostobasághalmazt inkább nem is elemezném...
 

steve3

Állandó Tag
Állandó Tag
"A hit Isten ajándéka."- tehát nem elfogultság,vagy elhiszek valamit. Ez a mennyből száll alá. Nagy különbség!
 

TmintTibi

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
Azaz most egy olyan próbálkozást látunk itt, ahol egy mélyhívő szereetné mosdatni a szerecsent, igazolni az igazolhatatlant, szépnek és jónak hadoválni a csúnyát és rosszat... Hát... Nem tetszik... Nem véletlen léptem ki ebből a katyvaszból.
Egy régi, hívő barátom unszolására kezdtem újraolvasni a bibliát, és miután előbbi kételyeimet felvázoltam neki, valahogy nem tartotta fontosnak további unszolásomat és térítgetésemet :S
De lássunk most téged is valamelyest:


Vagyis ahogy írtam, nem elfogulatlanul kell olvasni :S


Azaz, ha vonzódsz vkihez, igyexxel a hülyeségeit is szépnek és okosnak látni...


Pl a segítségével szépen redukálhatták a népesség bizonyos, nekik nem tetsző részeit...


Ez nagyon igaz!!!!!


Nem is... Rosszabbak...


de azt a keresést nem a bibliában érdemes folytatni, hanem a való életben, a bibia uis rettentően lenullázta mára magát az objektíven, elfogulatlanul gondolkodóknál, akik nem feltétlen szépnek akarják látni a randát, értelmesnek az értelmetlent, féltőn szeretőnek a kegyetlenséget, stb... Hanem egyszerűen mindent annak, ami...

Bizony, az elfogult anya a hüklye gyerekét is szépnek és okosnak tartja, és aki ellentmond, arra nagyon megharagszik... Ilyen az élet

A többi ájtatoskodós ostobasághalmazt inkább nem is elemezném...
Kedves barátom!
A biblia nem nullázta le magát...ugyanis mindent de mindent tartalmaz,mint az élet "útmutatói" csak nem szó szerint értelmezve,hanem a metaforákat,szimbólumokat,átfordítva igazi jelentésére,mert anno,azt "ugymond rejtjelezve" készítették,és szó szerint értelmezve nagy katyvasz és értelmetlen szó áradat...buta és egyéb történetekkel...de valójában mindent tartalmaz,az összes út mutatást,amivel nem veszik el az "értelmezni tudó ember az életben" JÓ MAGAM IS SOK ÚTMUTATÁST,MEGERŐSÍTÉST TALÁLTAM BENNE,pláne ismerve lefordított szimbolikus értelmét,mélyebb értelmezését,mert szó szerint véve véleményem szerint is egy vicc az egész..az életet járva, tapasztalva jut az ember "közelebb az ÉLETHEZ...azaz belső ön-magjához...ami tartalmazza magát az utat és megismerést is...bizonyos bölcsesség birtokában az illető már "átlátja" a bibliát is,de már nincs is szüksége rá,vallásosságra meg végképpen...
 

eroberter

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves barátom!
A biblia nem nullázta le magát...ugyanis mindent de mindent tartalmaz,mint az élet "útmutatói" csak nem szó szerint értelmezve,hanem a metaforákat,szimbólumokat,átfordítva igazi jelentésére,mert anno,azt "ugymond rejtjelezve" készítették,és szó szerint értelmezve nagy katyvasz és értelmetlen szó áradat...buta és egyéb történetekkel...de valójában mindent tartalmaz,az összes út mutatást,amivel nem veszik el az "értelmezni tudó ember az életben" JÓ MAGAM IS SOK ÚTMUTATÁST,MEGERŐSÍTÉST TALÁLTAM BENNE,pláne ismerve lefordított szimbolikus értelmét,mélyebb értelmezését,mert szó szerint véve véleményem szerint is egy vicc az egész..az életet járva, tapasztalva jut az ember "közelebb az ÉLETHEZ...azaz belső ön-magjához...ami tartalmazza magát az utat és megismerést is...bizonyos bölcsesség birtokában az illető már "átlátja" a bibliát is,de már nincs is szüksége rá,vallásosságra meg végképpen...

Hűha, majd ahogy haladunk előre vele, elemezzük már ki szép sorjában ezeket az "útmutatókat", okés?
Metafórák, szimbóleumok... Mindig is utáltam ezeket, sosem értettem, miért nem tudtak egyenesen, kertelés nélkül csak az igazat, de legalábbis a gondolataikat kimondani, mi a @&@-ért kellett ezt a nullaságot túlbonyolítani...
Na mindegy, majd szép sorjában, te meg majd felhívod a figyelmemet, hogy SZERINTED ebben mi olyan fene nagy útmutató az élethez...
Okés?

Kezdhetjük is midjárt az utóbbi két fejezettel: milyen útmutatót látsz TE ezekben? Milyen szimbóleumokat?
Érdekel
 

eroberter

Állandó Tag
Állandó Tag
"A hit Isten ajándéka."- tehát nem elfogultság,vagy elhiszek valamit. Ez a mennyből száll alá. Nagy különbség!
Másrész meg: hit nélkül lehetetlen ... tetszeni... - azaz ha nem adja meg nekem az ajándékot, akkor nem fogad el engem. És ha nem fogad el engem, akkor pokol... Ajjaj...

Amúgy meg: az eddigi hsz-eidből egy kellemes, nyugis, végtelen türelmű öregúrnak tűnsz nekem, remélem, veszed a soraimból, hogy amiket írok, nem TEellened írom, hanem az ellen az attitűd ellen, ami benned is képviseltetik, a megalázkodás, szolgalelkűség, az uralkodó elvtelen védése, a mindenképpeni kimosása a szennyesből, ami nemcsak a vallásban, ahnem a politikában is jelen van. Csak ez épp egy vallási oldal, ezért vallási oldalról közelítek efelé az emberi gyengeség felé.
Nincvs harag, ugye? :)
 

TmintTibi

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
Aki még utál dolgokat,az még messze jár az igazságtól...az élet elfogadásokról szól;)eroberter.
Felőlem elemezgethetsz :) nekem már nincsen rá szükségem,és nem is érzem azt,hogy bárki kezét fogjam..."magot szoktam adni" amivel vagy él valaki vagy "eldobja...ha érdekel a szimbólumok értelmezése,pár Dr Joseph Murphy könyvet elolvasol ha van kedved hozzá ...ha nem ahhoz is szived joga van ;):dr_31:
 

eroberter

Állandó Tag
Állandó Tag
Ja, és még valami: a bibliáról persze mjó véleményem is van nekem: ahogy a többi ókori iromány, az Iliász, az Odüsszeia, az Aeneas, és stb, bemutatja az akkor, abban a korban élt emberek világnézetét, lelkivilágát, elképzeléseit, egymáshoz és a világhoz való hozzáállását, de ennyi. Nem pontos régészeti adat (az a feljegyzésekből és használati tárgyakból következik ki), nem hiteles történelmi krónika (ki hiszi, hogy Trója ostroma úgy zajlott, ahogy az Iliász írja?), csak egy merítés az adott korból, semmi, de semmi több. Ja, és: igen, az iliászban és odüsszeiában is vannak szép útmutatók, hasznos tanácsok, esetleges metafórák, szimbóleumok az életre vonatkozóan, mégsem tartják többre egy ókori mítoszgyűjteménynél!!!
Pont mint ahogy a biblia sem!!!
És úgy is kell(ene) kezelni, nem túlfetisizálni.
Na, ez épp zárszóként kellett volna szerepeljen a bibiai olvasmánynaplóm legvégén, nem itt, az egésznek a legelején... Na midegy, úgysem tervezem sosem kiadni, tehát elfér itt is...
 

steve3

Állandó Tag
Állandó Tag
Másrész meg: hit nélkül lehetetlen ... tetszeni... - azaz ha nem adja meg nekem az ajándékot, akkor nem fogad el engem. És ha nem fogad el engem, akkor pokol... Ajjaj...

Amúgy meg: az eddigi hsz-eidből egy kellemes, nyugis, végtelen türelmű öregúrnak tűnsz nekem, remélem, veszed a soraimból, hogy amiket írok, nem TEellened írom, hanem az ellen az attitűd ellen, ami benned is képviseltetik, a megalázkodás, szolgalelkűség, az uralkodó elvtelen védése, a mindenképpeni kimosása a szennyesből, ami nemcsak a vallásban, ahnem a politikában is jelen van. Csak ez épp egy vallási oldal, ezért vallási oldalról közelítek efelé az emberi gyengeség felé.
Nincvs harag, ugye? :)
Nincs harag. :) Azért írsz ilyen jelzőket, mert nem ismered Istent, és ez az egy marad kizárásos alapon. Megértelek. Ha nem ismertem volna meg, én se tudnám, hogy támadjak-e vagy meneküljek.. :)
 

steve3

Állandó Tag
Állandó Tag
A munkájából bárki megismerhető, nem? :)
És ahogy ezt a világot elnézem, egyáltalán nem pozitív kép alakul ki sehogyan sem...
Lehet-e erre elfogadható magyarázatot találni? A semmiből jött őrület és nemesség keveréke ,ami a semmi felé tart szintén abszurd.Nem elfogadható ha becsületesen magamba nézek, ha nem vagyok elvtelen elfogadó.Én így gondoltam annak idején.
 

Hamp

Állandó Tag
Állandó Tag
Lehet, kicsit hosszú, lehet nagyon nem rövid, de ez a véleményem az első két (három) fejezetéről.
Lehet kritizélni, lehet megfeddni, hogy itt-ott tévedtem, csak egyet nem fogadok el: senki ne írja, hogy én gyalázom a bibliát! Ez nem gyalázás, ez egy kielemzés, egy olvasmányélmény egy azóta elfogulatlanul olvasni igyekvő embertől. Egyáltalán miért kell a bibliát - pozitív irányba - elfogultan olvasni?????
Másrészt: ha én most - egyesek szerint - gyalázom a "szentírást", akkor mikor az iskolában elemezgetjük/tetjük ilyen-olyan írók-költők műveit, akkor őket is gyalázzuk?
Azért kérdem ezt így, mert egy msáik (eléggé másik) fórum egy topikjában egy illető kielemezte, hogy szerinte a páternoszterben igenios van kívánság, mire a vallásos izémizék azzal bujtogatták egymást, hogy az az illető gyalázza az ő legszentebb imájukat... Az agybaj netovábbja... Remélem, itt nem fog fennállni ez, és normálisan lehet majd társalogni, mit és hogyan...
Hát nemigen szoktam elolvasni az ilyen hosszú irásokat. Ezt mégis élvezettel olvastam és tetszett.
 

Hamp

Állandó Tag
Állandó Tag
Nincs harag. :) Azért írsz ilyen jelzőket, mert nem ismered Istent, és ez az egy marad kizárásos alapon. Megértelek. Ha nem ismertem volna meg, én se tudnám, hogy támadjak-e vagy meneküljek.. :)
Az elemzés és értelmes értelmezés az nem támadás.Hát osztán ha már igy megismerted a nemlátezőt,miéert nem beszéled meg vele az ilyen hazug logikátlan istenes meséket? Akkor nekünk is tudnál válaszolni egyenesen,értelmesen mellébeszélés helyett.
 

Hamp

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves barátom!
A biblia nem nullázta le magát...ugyanis mindent de mindent tartalmaz,mint az élet "útmutatói" csak nem szó szerint értelmezve,hanem a metaforákat,szimbólumokat,átfordítva igazi jelentésére,mert anno,azt "ugymond rejtjelezve" készítették,és szó szerint értelmezve nagy katyvasz és értelmetlen szó áradat...buta és egyéb történetekkel...de valójában mindent tartalmaz,az összes út mutatást,amivel nem veszik el az "értelmezni tudó ember az életben" JÓ MAGAM IS SOK ÚTMUTATÁST,MEGERŐSÍTÉST TALÁLTAM BENNE,pláne ismerve lefordított szimbolikus értelmét,mélyebb értelmezését,mert szó szerint véve véleményem szerint is egy vicc az egész..az életet járva, tapasztalva jut az ember "közelebb az ÉLETHEZ...azaz belső ön-magjához...ami tartalmazza magát az utat és megismerést is...bizonyos bölcsesség birtokában az illető már "átlátja" a bibliát is,de már nincs is szüksége rá,vallásosságra meg végképpen...
Ugyan miért lenne rejtjelezve ? Akkor még nem is tudtak olyat. Mindent úgy kell érteni ahogy írva vagyon. Vannak bölcsességek a Bibliában ami elfogadható és időt álló. Az istenes mesék meg teremtés csak mese-kitaláció.A papok hülyitik a birkákat és milyen jól élnek belőle.
 

Hamp

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves barátom!
A biblia nem nullázta le magát...ugyanis mindent de mindent tartalmaz,mint az élet "útmutatói" csak nem szó szerint értelmezve,hanem a metaforákat,szimbólumokat,átfordítva igazi jelentésére,mert anno,azt "ugymond rejtjelezve" készítették,és szó szerint értelmezve nagy katyvasz és értelmetlen szó áradat...buta és egyéb történetekkel...de valójában mindent tartalmaz,az összes út mutatást,amivel nem veszik el az "értelmezni tudó ember az életben" JÓ MAGAM IS SOK ÚTMUTATÁST,MEGERŐSÍTÉST TALÁLTAM BENNE,pláne ismerve lefordított szimbolikus értelmét,mélyebb értelmezését,mert szó szerint véve véleményem szerint is egy vicc az egész..az életet járva, tapasztalva jut az ember "közelebb az ÉLETHEZ...azaz belső ön-magjához...ami tartalmazza magát az utat és megismerést is...bizonyos bölcsesség birtokában az illető már "átlátja" a bibliát is,de már nincs is szüksége rá,vallásosságra meg végképpen...
Mindent úgy kell érteni ahogy le van rva.
Rettegésemet bocsájtom, megölök minden népet. (Mózes II, 23,)Kiűzöm Őket. Ne köss frigyet Isteneikkel. Meglátogatlak szűkséggel, hőséggel, hétszerte megtöbbítem büntetéseiteket. Mirigyhalált bocsájtok rátok. Fiaitok és leányaitok húsát eszitek. Holttesteitek pusztába fognak heverni.
Ölj meg minden férfit fegyver élivel. Azon városba amit kezedre adok senkit ne hagyj élni.
2010-10-30 21:51
Máté 19,29 és
Mondá az Úr :
"Aki nevemért elhagyja otthonát, testvéreit, nővéreit, apját, anyját, feleségét, gyermekeit vagy a földjét, százannyit kap, s az örök élet lesz az öröksége."
Hogy van ez rejtjelezve és hogy kell érteni ha nem úgy ahogy írva van?
 

TmintTibi

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
Mindent úgy kell érteni ahogy le van rva.
Rettegésemet bocsájtom, megölök minden népet. (Mózes II, 23,)Kiűzöm Őket. Ne köss frigyet Isteneikkel. Meglátogatlak szűkséggel, hőséggel, hétszerte megtöbbítem büntetéseiteket. Mirigyhalált bocsájtok rátok. Fiaitok és leányaitok húsát eszitek. Holttesteitek pusztába fognak heverni.
Ölj meg minden férfit fegyver élivel. Azon városba amit kezedre adok senkit ne hagyj élni.
2010-10-30 21:51
Máté 19,29 és
Mondá az Úr :
"Aki nevemért elhagyja otthonát, testvéreit, nővéreit, apját, anyját, feleségét, gyermekeit vagy a földjét, százannyit kap, s az örök élet lesz az öröksége."
Hogy van ez rejtjelezve és hogy kell érteni ha nem úgy ahogy írva van?
Mivel nekem nem kenyerem továbbra sem a győzködés,és magyarázkodni sem szokásom senkinek...kb 2 hónapja ajánlottam ITT pár Joseph Murphy könyv elolvasását( konkrétan neked),ami tökéletesen kielemzi a szimbólumokat...de látom nem tetted meg...így a válaszom : nem kapargatom és bontogatom senki gesztenyéjét sem ki...remélem érted mire célzok ezzel...ha meg akarsz győződni igazából valamivel kapcsolatosan járj utána...én is ezt tettem anno...így rég túl vagyok azon,hogy bárkinek magyarázkodjak...ez (is) úgy van mint a fehér kenyér...nem ízlik egyél rozs kenyeret...még egészségesebb is :) ha rossz a műsor válts csatornát...erről szól az ÉLET (IS)
 
Oldal tetejére