Két kórház a kormánytól kapott pénzért cserébe vállalta, hogy nem hajt végre abortuszt

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a Bethesda Kórház és a Budai Irgalmasrendi Kórház a kormánytól kapott 7,8 milliárdos támogatásért cserébe vállalta, hogy felújított osztályokon nem végeznek abortuszt és nem fogadnak el hálapénzt.

Lázár elmondta, hogy egy új szülészeti- nőgyógyászati egység jön létre a két kórház együttműködésének köszönhetően. A kórház a fejlesztérsre biztosított támogatásért cserébe vállalta, hogy ebben a kórházban és ezen az osztályon nem lesz abortusz.

Velkey György, a Bethesda Kórház főigazgatója már a nyáron beszélt arról, hogy egy abortuszmentes szülészet megnyitását tervezi. Elmondta, hogy ezzel a Bethesda lesz az első olyan kórház Magyarországon, ahol nem végeznek abortuszt, mert a többi intézményben az jelenleg a protokoll része.

Czinkóczi Sándor

test.jpg
 
Jogodban áll. Nekem fájna. Mint amikor valaki felakasztja a saját kutyáját, de nem tudok ellene tenni semmit. :( Hát akkor egy gyermek...
Bár a kutya felakasztása ma már bűncselekmény, szerencsére.

NAgyon rossz a hasonlatod, mert aki kutyat akaszt azt en is fellogatnam melle, mert egy megszuletett allat es ez szadizmus allatkinzas es mindent ra kenheto.

A abortusz a sejt meg es nem megszuletett ember.

Orokbefogadasrol.
HA egy no bajba kerul a terhesseg miatt es nem tudja vallalni, akkor ki a fene gondolja azt hogy szulogep es masnak megszuli?

A nok tulnyomo reszenel nem siman megy a terhesseg, rengeteg problema adodik az alalndo rosszulletektol kezdve a odema kialakulasa a vizesedes a vernyomas ingadozas a beverzesek stb. vegig kinlodja a 9 honapot, a teste teljesen mas lesz, lehet munkaja is oda lesz ....a szules nincs olyan no aki ne szenvedne meg, nem kicsit nagyon. Komoly fajdalommal jar, van hogy 1-2 napi vajudas utan megszuletik a nem vart gyerek. es azt adja oda valakinek, na ez az ami nagyon nehez lehet , mert 9 honap nagy ido hogy egyutt eljen a bebyvel es mondjon le rola.
Ez borzalmas nagy trauma a babanak az anyanak.
HA megtartja par evig birja es utana jon az allam es elveszi mert nem bir megfelelo korulmenyeket biztositani.
Ezert szenvedjen hogy igy jarjon?
MAs az mikor varnak egy babat, akarjak de erre belekenyszeriteni nem lehet egy not se.

Soha nem bocsátottam meg a családomnak, hogy erre kényszerítettek, Már a 70- nen túl járok, de még most is fáj, ha rá gondolok."

Felhozott peldad megint nem franko, mert ha a no az anyjara az anyosara hallgat a gyerekvallalasba, az a no alkalmatlan arra hogy sajat maga dontson eleterol szaporodasarol. Neki sajat maga donteskeptelensegevel van a baja es lelkiismertfurdalasa.

Emlékszem, hogy az anyák akiket kiközvetített, kb. 1000 dollár körüli összeget kaptak egy-egy csecsemőért. Ezer dollár!!! El lehet képzelni, hogy a csak a legmélyebb szegénységben élő roma asszonyokat tudták ennyi pénzért bepalizni, és rábeszélni hogy szüljenek gyerekeket örökbe adásra. Lehet, hogy az ilyen Jászladányok bedőlnek a jóságos gyerekmentő dumának, de a legtöbb ember nem! Ez emberkereskedelem a javából! Kíváncsi lettem volna, hogy az amerikai párok vajon az 1000 dollár hányszorosát fizették ki ennek a csupajóságos és segítőkész Czeizelnek közvetítési díjként?

Minimum egy vagy ket nullaval tobbet fizethettek a gyerekert.
 
A megtermékenyített petesejt és a születése előtt egy órával álló magzat között lényegi különbségek vannak. A művi terhességmegszakítást e két esetben másként és másként kell megítélni. Például a születés előtt egy órával elvégzett abortusz (ún. késői abortusz) mégsem olyan ártatlan jellegű tevékenység, mint egy esemény utáni tabletta bevétele (korai abortusz), egész egyszerűen azért, mert az utóbbi esetben már nem pusztán vegetatív-biológiai lényről van szó (a törvény szerint sem). Ráadásul a születés előtt egy órával álló magzat és az egy órás már megszületett csecsemő között fejlődéslélektanilag semmi lényeges különbség nincs. A csecsemőgyilkosság pedig morálisan és jogilag is gyilkosságnak minősül. Ha a logikádat követem, akkor ezen az alapon a csecsemők is indok nélkül elpusztíthatók lehetnének a szülők vagy ki tudja ki más akaratából, mert például még nem fejlődött ki az intellektusuk, nem beszélnek és még hosszú ideig korlátozottan cselekvőképesek maradnak. Természetesen lehetséges efféle álláspontra helyeződni, én azonban nem osztom ezt az elképzelést!

Szuletes elotti abortusz ? hogy erted? max 7-8-9 hetes terhessegig vegeznek abortuszt utana lehet ha baj van veteles es utana egeszsegugyi kaparas, megmozdulas utan mar megszuli a gyereket ha valamiert elindul a szules.

Az megszuletett baba, ertelmes emberi leny meg akkor is ha nem beszel de eletkepes szuszog eszik alszik stb.

Lombik baby program hany felesleges probalkozas megtermekenyules ellenere sem marad meg a baba, az akkor minek szamit?par hetesen elhalnak meghalnak a kemcsoben termekenyites es beultetes se lehetne csinalni mert veszendobe megy sok virgonckodo sperma es petesejt pedig elvilag mindbol gyerek lehetne......
Vagy a clonozas es meg kozel se emlitettuk a teljes skalat.
 
A megtermékenyített petesejt és a születése előtt egy órával álló magzat között lényegi különbségek vannak. A művi terhességmegszakítást e két esetben másként és másként kell megítélni. A születés előtt egy órával elvégzett abortusz (ún. késői abortusz) mégsem olyan ártatlan jellegű tevékenység, mint egy esemény utáni tabletta bevétele (korai abortusz), egész egyszerűen azért, mert az utóbbi esetben már nem pusztán vegetatív-biológiai lényről van szó (a törvény szerint sem). Ráadásul a születés előtt egy órával álló magzat és az egy órás már megszületett csecsemő között fejlődéslélektanilag semmi lényeges különbség nincs. A csecsemőgyilkosság pedig morálisan és jogilag is gyilkosságnak minősül. Ha a logikádat követem, akkor ezen az alapon a csecsemők is indok nélkül elpusztíthatók lehetnének a szülők vagy ki tudja ki más akaratából, mert például még nem fejlődött ki az intellektusuk, nem beszélnek és még hosszú ideig korlátozottan cselekvőképesek maradnak. Természetesen lehetséges efféle álláspontra helyeződni, én azonban nem osztom ezt az elképzelést!

Elbeszélünk egymás mellett. Magad is elismerted hogy a megtermékenyített petesejt és a majdnem megszületett magzat közt jelentős különbség van, ugye? Te magad érvelsz amellett hogy mindegyiket másképp kell megítélni morálisan, ugye?

Tehát, ennek alapján magad is elismered hogy gyilkosság és gyilkosság közt JELENTŐS KÜLÖNBSÉGEK VANNAK. Fokozatilag, erkölcsileg, mindenféle téren és értelemben!

Ebből nyilvánvalóan az következik, hogy az egyedek (azok, akiknek a meggyilkolásáról beszélünk: egy petesejt, egy 3 hetes magzat, egy majdnem megszületett magzat, egy már megszületett pár órás csecsemő, egy 5 éves kisgyerek, egy 40 éves professzor...) között igenis vannak ÉRTÉKBELI KÜLÖNBSÉGEK.

Ha pedig VANNAK efféle különbségek, akkor nem látom be, miért kéne úgy tennünk, mintha nem lehetne vizsgálat alá vetni ama kérdést, miszerint igaz-e az az álláspontom (mert ez az én álláspontom!), hogy AZ ANYA ÉLETE MINDIG ÉS KIVÉTEL NÉLKÜL ÉRTÉKESEBB, MINT A MAGZATA ÉLETE.

Ha pedig ezen állításom igaz, akkor ebből az következik hogy az anya ha óhajtja, dönthet úgy, hogy megszabadul a magzatától, azért, mert az valamiért hátrányos a számára. Például mert a terhesség folytatásába ő belehalna. Vagy a gyerek sérülten születne s ő nem akar kínlódni egy félkegyelmű nevelésével. Vagy mert erőszakból fogant, s nem kívánja szaporítani az erőszaktevője genetikai örökségét. Vagy a terheség akadályozná a tanulmányaiban illetve karrierjében. Vagy mert szegény, s nehezen tudná felnevelni. Vagy akármi.

Én tehát nem vitatom - figyelj erre! - hogy a magzat is értékes valamiféle értelemben. Azt se, hogy a megölése gyilkosság. Még azt se hogy a jobban kifejlődött magzat megölése bizonyos értelemben komolyabb gyilkosság mint a kevésbé kifejletté. Épp ellenkezőleg, pont amellett érvelek hogy minél jobban ki van fejlődve annél inkább nevezhető embernek, állítom azonban hogy amíg meg nem született, mindenféleképpen kevésbé ember mint az anyja, annyira kevéssé hogy az ő jogai - ha lehet egyáltalán beszélni erről - mindenképp meg kell hajoljanak az anya jogai előtt, az anya érdekében tehát - az anya döntése esetén - FELÁLDOZHATÓ.

Igazából én bevallom neked, valóban hajlok ama nézőpont felé, hogy az épp megszületett csecsemők is abortáltathatóak legyenek speciális esetekben! Én se látok sok különbséget aközt, ha az orvos észreveszi 10 perccel a szülés előtt hogy a gyerek fél agya hiányzik és emiatt egész életében nyáladzó idióta marad s emiatt abortáltatja, vagy ha ezt sajnos csak pont születés után veszi észre. Elárulom neked hiába fintorogsz a gondolat ellen, amennyire én tudom számos esetben igenis ez történik ilyenkor a klinikákon - nem kötik el a köldökzsinórt, s az ilyen magzat elvérzik... fájdalommentes, könnyű halál...

Miért volna ez iszonyatos?! Miért KELLENE egy anyát arra a rabszolgasorsra kötelezni hogy ilyen egyedeket gondozzon, tönkretéve a saját életét?!

Nyilván, az efféle esetek száma rendkívül kevés, és nagyon speciális esetek lehetnek csak. A képlet azonban akkor is egyszerű, még ha kegyetlen is: AZ ANYA ÉLETE ÉRTÉKESEBB.

Gyakorlatilag mindaddig értékesebb míg a gyerek önmaga is el nem tudja látni magát. A születés annyiból tekinthető némi vízválasztónak, hogy születés után a gyermek gondozásába az apa is besegíthet már - feltéve hogy van apa egyáltalán... Mindenesetre ha van, születés után már őt is illik belevonni a gyermek sorsáról való döntésbe. Születés ELŐTT azonban nem, semmi köze hozzá szerintem. A lényeg azonban az, hogy a nagyon kis porontyok olyan fejletlenek, hogy az anya BÁRMIFÉLE ÉRDEKÉT IS erősebben védendőnek érzem, mint az efféle fejletlen egyedekét.

Remélem az álláspontom világos.
 
szerintem ezt a patetikus ostoban bigott dumat mellozhetned
a puspokeid szekeret tolvan olyanba lafatyolsz amihez senkinek semmi koze
csak az anyanak es a magzatnak HA az anya ugy iteli
vilagrahozza HA nem, akkor elveteti
senkinek oda nem adja , nem ol, hanem megszuntet egy problemat

Egy ember abortusz-kérdésben elfoglalt véleménye és politikai nézete között nincsen szükségszerű összefüggés. Könnyen elképzelhető, hogy valaki politikai nézeteit tekintve liberális, miközben az abortusz kérdésében konzervatív álláspontra helyezkedik, és megfordítva. Nemcsak valláserkölcsi alapon lehet érvelni az abortusz ellen, hanem emberjogi szempontok felől is, amiként az abortusz mellett érvelők is más-más világnézeti hagyományból érkezhetnek.
 
Nem is lehet ezt ép ésszel követni, Ata!
7 millió elabortált gyermek... egy egész országnyi. És erre azt mondani, hogy rendben van, csak mert Orbán azt mondja, hogy nincs rendben. És vallásos demagóg, akinek fáj a szíve azokért az életekért! Hát tényleg elszaladt az a ló...

A mesterséges megtermékenyítés úgy megy hogy a pipettában összehoznak pár petesejtet egy rakás spermával. Aztán a megtermékenyültek közül egyet vagy kettőt beültetnek az anyaméhbe hogy fejlődjön. Ezt nyilván tudtad. De most jön az iszonyat:

A TÖBBIT MEGGYILKOLJÁK AZZAL, HOGY A DOKI ELMOSOGATJA A PIPETTÁT!

Érted?! Megtermékenyült de felesleges petesejteket csak úgy LEENGEDNEK A LEFOLYÓN!

A te logikád szerint ez mind egy-egy TELJESÉRTÉKŰ EMBER!

Betiltanád a mesterséges megtermékenyítést? Vagy ezesetben azt mondod, a te logikád szerinti gyermekgyilkosság megengedhető akkor, ha más gyermekek létrejöttét kíséreljük meg elérni vele?!
 
Nem is lehet ezt ép ésszel követni, Ata!
7 millió elabortált gyermek... egy egész országnyi. És erre azt mondani, hogy rendben van, csak mert Orbán azt mondja, hogy nincs rendben. És vallásos demagóg, akinek fáj a szíve azokért az életekért! Hát tényleg elszaladt az a ló...
Orbannak ne az embriokert fajon a szive hanem a tobbszazezer ehezo gyerekert, azokert akiket kilakoltatnak es ezert elveszik toluk meg a gyerekekiket is akiket viszont akartak es vallaltak.
 
Nem is lehet ezt ép ésszel követni, Ata!
7 millió elabortált gyermek... egy egész országnyi. És erre azt mondani, hogy rendben van, csak mert Orbán azt mondja, hogy nincs rendben. És vallásos demagóg, akinek fáj a szíve azokért az életekért! Hát tényleg elszaladt az a ló...

7 millió elabortált gyermek... egy egész országnyi.
-
Hány év alatt? :)
-
A 15 és 65 év közötti nök száma Mo.-on 3,4 millio és egy nö évente nem tud többet mind 13 szor elvetélni.
Mo.-on évente kb 75.600 terheségmegszakitás van, tehát 100 év alatt érhetjük el a 7 milliomos számot.
-
upload_2017-2-12_0-12-54.png

-
Romaniában és Mo.-on valoban sok abortus történik de miért?
Találgatok, Mo. a prostitutiot illetöen a második legaktivabb ország.
Az egyházi iskolákban valoszinü még most sincs szexuális felvilágositás...
 
Hamár különbözö aspektust megemlitettünk, ne feledjük, hogy Mo. nemcsak a "bér-anyák" versenyében egy "titkos favorit" hanem a petesejt-transplantácionál is.
-
Tehát a tevékenység a másik irányba is megy, nök akiknek az istened - kedves Jászladány - nem adta meg a gyerekáldás lehetöségét, emberi segitség korrigálja. No.-ba évente 10.000 nö hoz igy világra gyereket, es 48.000 probálkozik vele.
-
 
Hamár különbözö aspektust megemlitettünk, ne feledjük, hogy Mo. nemcsak a "bér-anyák" versenyében egy "titkos favorit" hanem a petesejt-transplantácionál is.
-
Tehát a tevékenység a másik irányba is megy, nök akiknek az istened - kedves Jászladány - nem adta meg a gyerekáldás lehetöségét, emberi segitség korrigálja. No.-ba évente 10.000 nö hoz igy világra gyereket, es 48.000 probálkozik vele.
-
Jászladány akkor bezzeg nem tiltakozik a stílusom ellen amikor téged vagy mást szapullak kerítésügyben, vagy az iszlám bevándorlás ellen úgy általában szólok. Csak akkor utál engem amikor az ő vallásos bigott dogmatikusságát ostorozom.
 
És mielőtt végképp parttalanná válna a beszélgetés: szíve joga mindenkinek, hogy úgy döntsön, ilyen vagy olyan okból, akár vallásos meggyőződésből is, világra hozza a gyereket, ha törik, ha szakad, nem számít semmi más, csak a magzati élet szentsége. De ha kérhetem, ne legyen kötelező ez az én számomra is, ha eleve tisztában vagyok azzal, hogy nem tudom emberhez méltó körülmények között felnevelni. És nem tartom magam gyilkosnak. És mást sem, aki felelősséggel úgy dönt egy adott élethelyzetben, hogy a nem kívánt gyermeket nem tartja meg.
Arra egy valahonnan vett kommentnél több "bizonyíték" nem volt, hogy bárki direkt biztatna a terhesség megszakítására, a beavatkozás következményeinek elmismásolásával. A kommentben is arról volt szó, hogy a családból beszélték rá a nőt, ezt tehát nem lehet más nyakába varrni.
Más: ha jól tudom, az egyház évszázados dogmák szerint ma is ellene van mindenféle védekezésnek, éppen mostanában volt valami pankráció holmi óvszerosztás miatt a világ nálunk is boldogtalanabb felén. Akkor most mi van? Beszélnek holmi házastársi "kötelességről", ami elsősorban a nő számára "kötelesség", ugyanakkor védekezés nuku. Kik? Férfiak, hiszen a katolikus egyház vezetése belőlük áll, és mostanában a térnyerésük igen markáns. Ebből a szempontból tehát a megelőzés, védekezés, a családi vagy iskolai felvilágosítás sem passzol, hiszen nem kompatibilis ezekkel a dogmákkal. Ugyanakkor pénzbe is kerül az óvszer, a spirál, a tabletta, amiből éppen arrafelé van a legkevesebb, ahol az ismeretekből is.
Nem vagyok naprakész a különböző felekezetek álláspontjával ebben a kérdésben. Az viszont egyértelmű számomra, hogy ez a nyomulás egy formálisan szekularizált államban, a "vasárnap mindenki menjen inkább a templomba" boltzártól, az iskolai hittan/erkölcstantól kezdve egészen eddig a kérdésig nyúlva visszalépés. Hamis, elavult, és a legkevésbé sem 21. századi. Látszólag az élet védelméről papol, de milyenéről? És erre tömegesebben az örökbeadás sem megoldás, ahogy a gyilkosozás sem.
 
Az én utolso szavam a témához az lenne, hogy van a TED-en egy érdekes elöadás amelyik szemléletesen igazolja, hogy a tulnépesedés oka nem a vallásoknál keresendö, akár menyire is ellentmondanak nekünk a személyes tapasztalatok. (A statisztika nem individuális élmény)
-
Az ember ugy látszik mégiscsak elsösorban kenyéren él. :)
-
Vallás és babyk. Magyar felirattal.
-
https://www.ted.com/talks/hans_rosling_religions_and_babies#
 
Elbeszélünk egymás mellett. Magad is elismerted hogy a megtermékenyített petesejt és a majdnem megszületett magzat közt jelentős különbség van, ugye? Te magad érvelsz amellett hogy mindegyiket másképp kell megítélni morálisan, ugye?

Tehát, ennek alapján magad is elismered hogy gyilkosság és gyilkosság közt JELENTŐS KÜLÖNBSÉGEK VANNAK. Fokozatilag, erkölcsileg, mindenféle téren és értelemben!

Ebből nyilvánvalóan az következik, hogy az egyedek (azok, akiknek a meggyilkolásáról beszélünk: egy petesejt, egy 3 hetes magzat, egy majdnem megszületett magzat, egy már megszületett pár órás csecsemő, egy 5 éves kisgyerek, egy 40 éves professzor...) között igenis vannak ÉRTÉKBELI KÜLÖNBSÉGEK.

Ha pedig VANNAK efféle különbségek, akkor nem látom be, miért kéne úgy tennünk, mintha nem lehetne vizsgálat alá vetni ama kérdést, miszerint igaz-e az az álláspontom (mert ez az én álláspontom!), hogy AZ ANYA ÉLETE MINDIG ÉS KIVÉTEL NÉLKÜL ÉRTÉKESEBB, MINT A MAGZATA ÉLETE.

Ha pedig ezen állításom igaz, akkor ebből az következik hogy az anya ha óhajtja, dönthet úgy, hogy megszabadul a magzatától, azért, mert az valamiért hátrányos a számára. Például mert a terhesség folytatásába ő belehalna. Vagy a gyerek sérülten születne s ő nem akar kínlódni egy félkegyelmű nevelésével. Vagy mert erőszakból fogant, s nem kívánja szaporítani az erőszaktevője genetikai örökségét. Vagy a terheség akadályozná a tanulmányaiban illetve karrierjében. Vagy mert szegény, s nehezen tudná felnevelni. Vagy akármi.

Én tehát nem vitatom - figyelj erre! - hogy a magzat is értékes valamiféle értelemben. Azt se, hogy a megölése gyilkosság. Még azt se hogy a jobban kifejlődött magzat megölése bizonyos értelemben komolyabb gyilkosság mint a kevésbé kifejletté. Épp ellenkezőleg, pont amellett érvelek hogy minél jobban ki van fejlődve annél inkább nevezhető embernek, állítom azonban hogy amíg meg nem született, mindenféleképpen kevésbé ember mint az anyja, annyira kevéssé hogy az ő jogai - ha lehet egyáltalán beszélni erről - mindenképp meg kell hajoljanak az anya jogai előtt, az anya érdekében tehát - az anya döntése esetén - FELÁLDOZHATÓ.

Igazából én bevallom neked, valóban hajlok ama nézőpont felé, hogy az épp megszületett csecsemők is abortáltathatóak legyenek speciális esetekben! Én se látok sok különbséget aközt, ha az orvos észreveszi 10 perccel a szülés előtt hogy a gyerek fél agya hiányzik és emiatt egész életében nyáladzó idióta marad s emiatt abortáltatja, vagy ha ezt sajnos csak pont születés után veszi észre. Elárulom neked hiába fintorogsz a gondolat ellen, amennyire én tudom számos esetben igenis ez történik ilyenkor a klinikákon - nem kötik el a köldökzsinórt, s az ilyen magzat elvérzik... fájdalommentes, könnyű halál...

Miért volna ez iszonyatos?! Miért KELLENE egy anyát arra a rabszolgasorsra kötelezni hogy ilyen egyedeket gondozzon, tönkretéve a saját életét?!

Nyilván, az efféle esetek száma rendkívül kevés, és nagyon speciális esetek lehetnek csak. A képlet azonban akkor is egyszerű, még ha kegyetlen is: AZ ANYA ÉLETE ÉRTÉKESEBB.

Gyakorlatilag mindaddig értékesebb míg a gyerek önmaga is el nem tudja látni magát. A születés annyiból tekinthető némi vízválasztónak, hogy születés után a gyermek gondozásába az apa is besegíthet már - feltéve hogy van apa egyáltalán... Mindenesetre ha van, születés után már őt is illik belevonni a gyermek sorsáról való döntésbe. Születés ELŐTT azonban nem, semmi köze hozzá szerintem. A lényeg azonban az, hogy a nagyon kis porontyok olyan fejletlenek, hogy az anya BÁRMIFÉLE ÉRDEKÉT IS erősebben védendőnek érzem, mint az efféle fejletlen egyedekét.

Remélem az álláspontom világos.

Értem az álláspontodat!

(1) Ám egy dolog a különbségek elismerése, és ismét más dolog, hogy a különbségek elismerése miféle gyakorlatot von maga után. Én a magzatot, a még meg nem született életet nemcsak biológiai értelemben tekintem embernek, hanem morálisan is, így érdekeit/jogait összemérhetőnek tekintem az anya érdekeivel/jogaival. Még akkor is, ha vannak indokolható helyzetek, amikor a magzat érdekeit/jogait kevésbé szükséges kikényszeríthetővé tenni az anya érdekeivel/jogaival szemben. Tény, hogy sokan általuk indokolható módon emberként tekintenek a magzatra – miként én is –, és neked el kell fogadnod a tőled eltérő álláspontok létét (létét, nem pedig a tartalmát!), amennyiben egyfajta respektusra támasztasz igényt, például akkor, amikor beszélgetsz másokkal, például itt velem egy kérdésről. Ahogy én is azt teszem. A kérdés ekkor az, hogy van-e olyan gyakorlati szabályozás, amely afféle kompromisszumos megoldásként a legtöbb érintett félnek többnyire elfogadható. Véleményem szerint a jelenlegi magyar szabályozás ilyen – miközben az én személyes morális meggyőződésem ebben a kérdésben a konzervativizmus felé hajlik (erről alább!). Bár leginkább a megelőzésre, az egészségnevelésre és a felelősségvállalás erősítésére helyezném a hangsúlyt, hogy minél kevesebben jussanak el eddig a pontig azok közül, akik nem akarnak gyermeket vállalni.

(2) Szerintem a közvetlen életveszély elhárításának esetén túl nincs olyan indokolható érdeke az anyának, amely felhatalmazná őt egy egészséges magzat (!) elpusztítására. Ez még a test feletti önrendelkezési jogból sem következik feltétlenül. Ha lenne például egy mesterséges, az anya testétől független "anyaméh", akkor az anya a test feletti önrendelkezési jogra hivatkozva nem kapcsolhatná le a készüléket, azaz nem ölhetné meg a magzatot. Továbbá azért sem jelenthető ki expressis verbis, hogy minden esetben az anyai érdek az erősebb, mert vannak és elképzelhetők olyan esetek, amikor nem ez az eset áll fenn. Például amikor maga az anya kéri, hogy a gyermekét részesítsék előnyben az ő életével szemben. E döntését kellő belátási képesség esetén tiszteletben kell tartanunk. A te érvelésedből az ellenkezője következik. Vagy ott van például az az agykérgi agyhalott anya – az agykérgi agyhalott jogi értelemben még élő ember ellentétben az agytörzsi agyhalottal –, akit csak a gyermeke megszületése után vettek le a gépekről.

(3) Az általad leírt példák bizonyos értelemben extrémek. Itt nem a súlyos vagy élettettel összeegyeztethetetlen fejlődési rendellenességgel fejlődő magzatok esetéről beszélünk (ez külön vita tárgya, és szerintem az abortuszt ellenző szülészeknek/orvosoknak nem is ezen esetek okozzák az igazi lelkiismereti konfliktust), hanem egészséges magzatokról, illetve egészséges magzatok művi abortálásának a morális megítéléséről. Semmi kivetnivalót nem látok abban visszatérve a vitaindító cikk tartalmához, ha bizonyos egészségügyi intézmények általában visszautasítják az egészséges magzatokat érintő terhességek művi megszakítását.

A törvény is világosan beszél, az első trimeszter végéig az anya önrendelkezése élvez előnyt, a második trimesztertől azonban – néhány indokolható kivételtől eltekintve – a magzat életérdeke az erősebb!
 
Utoljára módosítva:
És mielőtt végképp parttalanná válna a beszélgetés: szíve joga mindenkinek, hogy úgy döntsön, ilyen vagy olyan okból, akár vallásos meggyőződésből is, világra hozza a gyereket, ha törik, ha szakad, nem számít semmi más, csak a magzati élet szentsége. De ha kérhetem, ne legyen kötelező ez az én számomra is, ha eleve tisztában vagyok azzal, hogy nem tudom emberhez méltó körülmények között felnevelni. És nem tartom magam gyilkosnak. És mást sem, aki felelősséggel úgy dönt egy adott élethelyzetben, hogy a nem kívánt gyermeket nem tartja meg.
Arra egy valahonnan vett kommentnél több "bizonyíték" nem volt, hogy bárki direkt biztatna a terhesség megszakítására, a beavatkozás következményeinek elmismásolásával. A kommentben is arról volt szó, hogy a családból beszélték rá a nőt, ezt tehát nem lehet más nyakába varrni.
Más: ha jól tudom, az egyház évszázados dogmák szerint ma is ellene van mindenféle védekezésnek, éppen mostanában volt valami pankráció holmi óvszerosztás miatt a világ nálunk is boldogtalanabb felén. Akkor most mi van? Beszélnek holmi házastársi "kötelességről", ami elsősorban a nő számára "kötelesség", ugyanakkor védekezés nuku. Kik? Férfiak, hiszen a katolikus egyház vezetése belőlük áll, és mostanában a térnyerésük igen markáns. Ebből a szempontból tehát a megelőzés, védekezés, a családi vagy iskolai felvilágosítás sem passzol, hiszen nem kompatibilis ezekkel a dogmákkal. Ugyanakkor pénzbe is kerül az óvszer, a spirál, a tabletta, amiből éppen arrafelé van a legkevesebb, ahol az ismeretekből is.
Nem vagyok naprakész a különböző felekezetek álláspontjával ebben a kérdésben. Az viszont egyértelmű számomra, hogy ez a nyomulás egy formálisan szekularizált államban, a "vasárnap mindenki menjen inkább a templomba" boltzártól, az iskolai hittan/erkölcstantól kezdve egészen eddig a kérdésig nyúlva visszalépés. Hamis, elavult, és a legkevésbé sem 21. századi. Látszólag az élet védelméről papol, de milyenéről? És erre tömegesebben az örökbeadás sem megoldás, ahogy a gyilkosozás sem.

Korszerű, 21. századi hozzáállás az élet leértékelése? A következményekkel nem számoló nemi élet? Az egészséges magzatok abortálása, amikor az örökbefogadásra is nyílna lehetőség? A tömeges művi abortusz elfogadása, a felelősségteljes életre és egészségnevelésre való törekvés helyett (mondjuk például az erkölcstan révén)? Az élet mellett kiállók egyszerű „leminősítése” az álláspontjuk megértésére való törekvés helyett? Vajon azért olyan magas az abortuszok száma hazánkban, mert minden érintett (ide értve a környezetében élőket is) kellő felelősséggel járt el az adott helyzet kialakulását megelőzendő illetve "felelősséggel dönt úgy egy adott élethelyzetben, hogy a nem kívánt gyermeket nem tartja meg”?

Nem árt újra és újra rámutatni arra, hogy emberekről, leendő emberekről van szó, akikkel nem bánhatunk kényünk-kedvünk szerint, amiként mi sem akarjuk, hogy mások kényük-kedvük szerint bánjanak velünk! Ha a korszerűség ennek elutasítását jelenti, akkor én vállaltan nem vagyok korszerű! Ugyanakkor én például nem vallási alapon érvelek az abortusz ellen – elfogadva, hangsúlyozom elfogadva a jelen törvényi szabályozást, amely hozzávetőlegesen jól balanszíroz a nő önrendelkezési joga és a magzat életérdeke érvényesítése között.

De ha már a vallásokat említed, noha a nyugati típusú államok szekulárisak, globálisan tekintve és ami az emberek gondolkodásmódját illeti, éppen a szekularizációs folyamatokkal ellentétes folyamatnak, a vallások terjedésének vagyunk a szemtanúi. Szekularizált nyugati szemmel és cinikus felsőbbrendűséggel egyszerűen elavultak minősíteni a meggyőződésünktől eltérők („mások”) gondolkodásmódját az vajon korszerű, emberhez illő magatartásforma?
 
Értem az álláspontodat!

(1) Ám egy dolog a különbségek elismerése, és ismét más dolog, hogy a különbségek elismerése miféle gyakorlatot von maga után. Én a magzatot, a még meg nem született életet nemcsak biológiai értelemben tekintem embernek, hanem morálisan is, így érdekeit/jogait összemérhetőnek tekintem az anya érdekeivel/jogaival. Még akkor is, ha vannak indokolható helyzetek, amikor a magzat érdekeit/jogait kevésbé szükséges kikényszeríthetővé tenni az anya érdekeivel/jogaival szemben. Tény, hogy sokan általuk indokolható módon emberként tekintenek a magzatra – miként én is –, és neked el kell fogadnod a tőled eltérő álláspontok létét (létét, nem pedig a tartalmát!), amennyiben egyfajta respektusra támasztasz igényt, például akkor, amikor beszélgetsz másokkal, például itt velem egy kérdésről. Ahogy én is azt teszem. A kérdés ekkor az, hogy van-e olyan gyakorlati szabályozás, amely afféle kompromisszumos megoldásként a legtöbb érintett félnek többnyire elfogadható. Véleményem szerint a jelenlegi magyar szabályozás ilyen – miközben az én személyes morális meggyőződésem ebben a kérdésben a konzervativizmus felé hajlik (erről alább!). Bár leginkább a megelőzésre, az egészségnevelésre és a felelősségvállalás erősítésére helyezném a hangsúlyt, hogy minél kevesebben jussanak el eddig a pontig azok közül, akik nem akarnak gyermeket vállalni.

(2) Szerintem a közvetlen életveszély elhárításának esetén túl nincs olyan indokolható érdeke az anyának, amely felhatalmazná őt egy egészséges magzat (!) elpusztítására. Ez még a test feletti önrendelkezési jogból sem következik feltétlenül. Ha lenne például egy mesterséges, az anya testétől független "anyaméh", akkor az anya a test feletti önrendelkezési jogra hivatkozva nem kapcsolhatná le a készüléket, azaz nem ölhetné meg a magzatot. Továbbá azért sem jelenthető ki expressis verbis, hogy minden esetben az anyai érdek az erősebb, mert vannak és elképzelhetők olyan esetek, amikor nem ez az eset áll fenn. Például amikor maga az anya kéri, hogy a gyermekét részesítsék előnyben az ő életével szemben. E döntését kellő belátási képesség esetén tiszteletben kell tartanunk. A te érvelésedből az ellenkezője következik. Vagy ott van például az az agykérgi agyhalott anya – az agykérgi agyhalott jogi értelemben még élő ember ellentétben az agytörzsi agyhalottal –, akit csak a gyermeke megszületése után vettek le a gépekről.

(3) Az általad leírt példák bizonyos értelemben extrémek. Itt nem a súlyos vagy élettettel összeegyeztethetetlen fejlődési rendellenességgel fejlődő magzatok esetéről beszélünk (ez külön vita tárgya, és szerintem az abortuszt ellenző szülészeknek/orvosoknak nem is ezen esetek okozzák az igazi lelkiismereti konfliktust), hanem egészséges magzatokról, illetve egészséges magzatok művi abortálásának a morális megítéléséről. Semmi kivetnivalót nem látok abban visszatérve a vitaindító cikk tartalmához, ha bizonyos egészségügyi intézmények általában visszautasítják az egészséges magzatokat érintő terhességek művi megszakítását.

A törvény is világosan beszél, az első trimeszter végéig az anya önrendelkezése élvez előnyt, a második trimesztertől azonban – néhány indokolható kivételtől eltekintve – a magzat életérdeke az erősebb!

Lájkoltalak, nem mintha egyetértenék azzal amit írtál, de mégis üdítő vitatkozni ILYEN STÍLUSBAN. Te ugyanis legalább ÉRVELSZ, és nem mint a vallásos buzgómócsingok teszik, csak szajkózva ugyanazt megállás nélkül, nem is figyelve a másik ember érveire! És én ezt a stílust szeretem.

Tehát akkor pontosítsuk a dolgokat. Kezdem azzal, amiatt szóltam hozzá a cikkhez egyáltalán, mert benne az áll hogy abban a kórházban EGYÁLTALÁN NEM fognak abortuszt végezni. Meglehet, ezen infó téves - a cikkben mindenesetre nincs olyasmi hogy "de kivéve ilyen meg olyan eseteket" (például ha az anya életet a tét, vagy ha a gyerek sérülten születne stb). Ez az ami igazán felháborít.

Továbbá, félrevezetőnek érzem - remélem nem direkt írtál ilyesmit - hogy olyasmit hozol fel hogy ha az anya kéri hogy a gyermek életét részesítsék előnyben az övével szemben, azt nem lehetne az elveim szerint. LEHET. Ugyanis ez olyan eset ami szélesebb körü rátekintést igényel az eddigi elveknél, lévén hogy ide bejön egy harmadik „elvem” is, az önrendelkezés joga. Nyilvánvaló, szerintem nem lehet önrendelkezési joga annak, ami nem tudatos lény, sőt még annak se ami bár tudatos (ezt egyértelműen úgy értem hogy van éntudata - a majmoknak biztos van, de SAJÁT megfigyelésem szerint esetleg még a pókoknak is!) ellenben nem képes követelni a nála fejlettebb lényektől a jogait. Magyarán, egy magzatnak szerintem nem lehet önrendelkezési joga, a szememben ez jogi képtelenség. Az anyának azonban lehet, kell is hogy legyen. Én a szabadság híve vagyok, és teljesen elképzelhetetlen a szememben hogy egy döntésképes felnőtt személytől ha az beszámítható elmeállapotban van, megtagadjuk az önrendelkezés jogát, akár még az öngyilkosságra is! Vagyis, a szememben ha valakinek egyáltalán van önrendelkezési joga, az felülír bizonyos más jogokat. Még pontosabban, e joggal élve neki joga van lemondani más jogairól, és felhatalmazni másokat bizonyos cselekedetek elkövetésére vele kapcsolatban, amikre azoknak amúgy nem volna joguk! Ez evidens, hasonló ahhoz mint amikor mondjuk agyműtétre kell mennem. Normál esetben senkinek sincs joga az agyamban kotorászni ugye. De önként lemondhatok arról a jogomról egy időre, hogy senki ne turkáljon az agyamban. Megengedem ezt a műtétet végző orvosoknak, holott azt is tudom, ez veszélyekkel is jár a száőmomra.

Ha pedig az anya (agya) mindenképp meghalt, de lehetőség van a teste ideiglenes életben tartásával megmenteni a gyermekét, az se mond ellent az elveimnek. Az anya ilyenkor már egyszerűen egy biológiai inkubátor. És én nem azt állítom hogy a magzatokat okvetlenül meg kell ölni, csak azt, hogy megölhetőek, amennyiben ezt indokolttá teszi az anya érdeke. Az ő maga érdekét pedig ő maga ismeri a leginkább, gyakorlatilag tehát az anya óhajára megölhető a magzat. Na de ha az anya már halott, nem tud úgy dönteni hogy a magzatát meg kell ölni, ráadásul a magzat megölése nyilvánvalóan ilyenkor már semmiféle érdekét nem szolgálja az anyának, a szememben ugyanis egy halottnak nincs semmiféle érdeke. (én igazából még azt is ellenzem hogy valakinek joga legyen végrendeletet készíteni, de ez most nem ide tartozik, csak jelzem, akadnak dolgok amikben igazán nem szokványosak a nézeteim). Tehát ilyen esetben nem kell megölni a magzatot mert miért is?! Semmi épeszű célt nem szolgálna az. Ráadásul én mindigis elismertem hogy érdekei lehetnek és vannak is egy magzatnak is, én csak azt mondtam, ezek alacsonyabbrendűek az anya érdekeinél. Amint azonban nem létezik már élő anya, s emiatt anyai érdek se, nincs semmi ami előtt a magzat érdekének meg kéne hajolnia, ettől a pillanattól kezdve tehát a magzat érdekei nyugodtan figyelembe vehetőek a maguk teljességében!

Érdekes kérdés azonban hogy ilyen esetben mi történjék ha az anya bár meghalt, de van apa, és az NEM kívánja megtartani a gyermeket, aki amúgy megmenthető volna az anya testének ideiglenes életben tartásával. Bevallom, ezesetben nem tudom hogy mi lenne a helyes döntés. Őszinténszólva hajlok arra hogy ilyenkor úgy véljem, az apa érdekei is erősebbek a magzati érdeknél, amiatt mert egy kifejlett egyed érdekei általában véve erősebbek, meg mert a magzat nem is képes követelni a maga „jogait”, meg mert ha ő az apának se kell, úgyis csak iszonyú élete lenne egy árvaházban. Szóval erre hajlok, de azért e kérdésben a nézetem mégse olyan határozott mint a többi esetben. Ez azonban nem csoda: örökké lesznek az Emberiség életében olyan határesetek, amikor a döntés bizonytalan és emiatt nagyon társadalommegosztó.
 
Utoljára módosítva:
Lájkoltalak, nem mintha egyetértenék azzal amit írtál, de mégis üdítő vitatkozni ILYEN STÍLUSBAN. Te ugyanis legalább ÉRVELSZ, és nem mint a vallásos buzgómócsingok teszik, csak szajkózva ugyanazt megállás nélkül, nem is figyelve a másik ember érveire! És én ezt a stílust szeretem.

Tehát akkor pontosítsuk a dolgokat. Kezdem azzal, amiatt szóltam hozzá a cikkhez egyáltalán, mert benne az áll hogy abban a kórházban EGYÁLTALÁN NEM fognak abortuszt végezni. Meglehet, ezen infó téves - a cikkben mindenesetre nincs olyasmi hogy "de kivéve ilyen meg olyan eseteket" (például ha az anya életet a tét, vagy ha a gyerek sérülten születne stb). Ez az ami igazán felháborít.

Továbbá, félrevezetőnek érzem - remélem nem direkt írtál ilyesmit - hogy olyasmit hozol fel hogy ha az anya kéri hogy a gyermek életét részesítsék előnyben az övével szemben, azt nem lehetne az elveim szerint. LEHET. Ugyanis ez olyan eset ami szélesebb körü rátekintést igényel az eddigi elveknél, lévén hogy ide bejön egy harmadik „elvem” is, az önrendelkezés joga. Nyilvánvaló, szerintem nem lehet önrendelkezési joga annak, ami nem tudatos lény, sőt még annak se ami bár tudatos (ezt egyértelműen úgy értem hogy van éntudata - a majmoknak biztos van, de SAJÁT megfigyelésem szerint esetleg még a pókoknak is!) ellenben nem képes követelni a nála fejlettebb lényektől a jogait. Magyarán, egy magzatnak szerintem nem lehet önrendelkezési joga, a szememben ez jogi képtelenség. Az anyának azonban lehet, kell is hogy legyen. Én a szabadság híve vagyok, és teljesen elképzelhetetlen a szememben hogy egy döntésképes felnőtt személytől ha az beszámítható elmeállapotban van, megtagadjuk az önrendelkezés jogát, akár még az öngyilkosságra is! Vagyis, a szememben ha valakinek egyáltalán van önrendelkezési joga, az felülír bizonyos más jogokat. Még pontosabban, e joggal élve neki joga van lemondani más jogairól, és felhatalmazni másokat bizonyos cselekedetek elkövetésére vele kapcsolatban, amikre azoknak amúgy nem volna joguk! Ez evidens, hasonló ahhoz mint amikor mondjuk agyműtétre kell mennem. Normál esetben senkinek sincs joga az agyamban kotorászni ugye. De önként lemondhatok arról a jogomról egy időre, hogy senki ne turkáljon az agyamban. Megengedem ezt a műtétet végző orvosoknak, holott azt is tudom, ez veszélyekkel is jár a száőmomra.

Ha pedig az anya (agya) mindenképp meghalt, de lehetőség van a teste ideiglenes életben tartásával megmenteni a gyermekét, az se mond ellent az elveimnek. Az anya ilyenkor már egyszerűen egy biológiai inkubátor. És én nem azt állítom hogy a magzatokat okvetlenül meg kell ölni, csak azt, hogy megölhetőek, amennyiben ezt indokolttá teszi az anya érdeke. Az ő maga érdekét pedig ő maga ismeri a leginkább, gyakorlatilag tehát az anya óhajára megölhető a magzat. Na de ha az anya már halott, nem tud úgy dönteni hogy a magzatát meg kell ölni, ráadásul a magzat megölése nyilvánvalóan ilyenkor már semmiféle érdekét nem szolgálja az anyának, a szememben ugyanis egy halottnak nincs semmiféle érdeke. (én igazából még azt is ellenzem hogy valakinek joga legyen végrendeletet készíteni, de ez most nem ide tartozik, csak jelzem, akadnak dolgok amikben igazán nem szokványosak a nézeteim). Tehát ilyen esetben nem kell megölni a magzatot mert miért is?! Semmi épeszű célt nem szolgálna az. Ráadásul én mindigis elismertem hogy érdekei lehetnek és vannak is egy magzatnak is, én csak azt mondtam, ezek alacsonyabbrendűek az anya érdekeinél. Amint azonban nem létezik már élő anya, s emiatt anyagi érdek se, nincs semmi ami előtt a magzat érdekének meg kéne hajolnia, ettől a pillanattól kezdve tehát a magzat érdekei nyugodtan figyelembe vehetőek a maguk teljességében!

Érdekes kérdés azonban hogy ilyen esetben mi történjék ha az anya bár meghalt, de van apa, és az NEM kívánja megtartani a gyermeket, aki amúgy megmenthető volna az anya testének ideiglenes életben tartásával. Bevallom, ezesetben nem tudom hogy mi lenne a helyes döntés. Őszinténszólva hajlok arra hogy ilyenkor úgy véljem, az apa érdekei is erősebbek a magzati érdeknél, amiatt mert egy kifejlett egyed érdekei általában véve erősebbek, meg mert a magzat nem is képes követelni a maga „jogait”, meg mert ha ő az apának se kell, úgyis csak iszonyú élete lenne egy árvaházban. Szóval erre hajlok, de azért e kérdésben a nézetem mégse olyan határozott mint a többi esetben. Ez azonban nem csoda: örökké lesznek az Emberiség életében olyan határesetek, amikor a döntés bizonytalan és emiatt nagyon társadalommegosztó.

Először is köszönöm neked, de mindenki másnak is a vita lehetőségét. Szerintem elérkeztünk arra a pontra, amikor kellő világossággal látjuk az alapvetések különbözőségét. Ilyenkor nem nagyon van mit tenni. Az érvek olykor nem pótolják a különböző oldalakon jelentkező tapasztalatokat. Bevallom, azért is szóltam hozzá, mert személy szerint szeretném, ha minél több magzat megszülethetne. (Nekem meg sem fordult a fejemben, hogy az adott kórházakban ne végeznének olyan életmentő beavatkozást, amely mellékkövetkezményként előidézi a magzat abortuszát. Itt elsődlegesen tkp. életmentő beavatkozás zajlik, nem pedig abortusz. Egyszerűen arról van szó, hogy nem végeznek közvetlenül az egészséges magzat elpusztítását célzó és orvosi indokokkal alá nem támasztható művi beavatkozást.)

Életet adni és felnevelni – ahogy látom ezt, illetve tapasztalom apaként – bár nehéz, de nagyszerű dolog. Senkit sem szeretnék kioktatni, és senki felett sem szeretnék pálcát törni, ráadásul tévedhetők vagyunk; nem gondolom, hogy olyan felvilágosult helyzetben lenne az ember, hogy mindig minden helyzetben kellő egyértelműséggel fel tudná mérni, hogy összességében mi is a „jó” neki vagy valaki másnak. Hányszor tévedünk önmagunk vonatkozásában! Én legalábbis szoktam. Az önismeret hosszú vajúdás!

Úgy fogalmaznék - tudom, hogy képzavar, de aki azt hiszi, hogy az élet minden mozzanatát egyértelmű logikával ki tudja fejezni, önmagát csapja be -, szóval úgy fogalmaznék, hogy az abortált magzatok olyan leendő emberek, akik sohasem születhettek meg. Az abortusz súlyát és komolyságát ezért nem szabad eltagadni (egyik kommentárban olvastam, hogy egyszerű, „megoldandó problémáról” van szó).

Hosszan kellene gondolkodnom arról, milyen viszony áll fenn az önrendelkezés joga és az élethez való jog között. Ezt itt most meg sem kísérelném. Csak egy utolsó gondolat arról, hogy e kettő mennyire elválaszthatatlanul össze van forrva egymással. Ahhoz, hogy önrendelkezésre képesek legyünk, először meg kell születnünk, s ha nekünk – mások önrendelkezéséből is kifolyólag – megadatott az a lehetőség, hogy éljünk és önmagunk legyünk, hogy életünkkel és önmagunkkal szabadon rendelkezzünk, akkor aligha van morális felhatalmazásunk arra, hogy másoktól megtagadjuk ezt a lehetőséget. (Különösen akkor, ha ilyen lehetőség mindenkinek csak egyetlen egyszer adódik. De persze ez lehet vita tárgya is akár.) Kétségtelen, hogy szabadságunkban áll az életet megtagadni másoktól – kétségtelen, hogy ez bizonyos esetekben még morálisan is indokolható –, de tudatában kell lennünk annak, hogy egy ilyen döntés következményének miféle beláthatatlan súlya és mélysége van. Ennek érzékeltetésre az abortusz tiltása nem a legjobb eszköz, ezért is vagyok a jelenlegi törvényi szabályozás híve, amely csak a második trimesztertől kényszeríti ki a magzat életérdekeinek az érvényesítését. De ahogy a másik emberrel nem bánatunk kényünk kedvünk szerint, úgy a magzat sem tulajdon vagy tárgy, hogy azt és úgy tegyünk vele, amit és ahogy csak akarunk. S ha a biológiai szülők tudatosan a magzat élete ellenében döntenek vagy tudattalanul olyan életvitelt folytatnak, amely veszélyes a magzat életérdekeire, akkor kell legyen valaki, aki e leggyengébbek érdekében szót emel, például törvényi gátak formájában. Ennyit szerettem volna mondani!
 
Ahhoz, hogy önrendelkezésre képesek legyünk, először meg kell születnünk, s ha nekünk – mások önrendelkezéséből is kifolyólag – megadatott az a lehetőség, hogy éljünk és önmagunk legyünk, hogy életünkkel és önmagunkkal szabadon rendelkezzünk, akkor aligha van morális felhatalmazásunk arra, hogy másoktól megtagadjuk ezt a lehetőséget.

Én már itt nem értek veled egyet. Ez amit beidéztem tőled, a szememben gyanúsan homályosan és emiatt vallásosan hangzik. Én pedig nem vagyok vallásos.

Homályosság alatt azt értem, semmiféle tudományos vagy legalább annak tűnő igazolása nincs ezen állításodnak. Én mindenesetre semmiféle logikai kapcsolatot nem látok a mondatod "akkor"-szó előtti és azutáni része közt.

Kétségtelen tény, annak hogy most élünk és fönthetünk akármiben is, kellettek legyenek előfeltételei, például épp az is hogy korábban mások úgy döntöttek, hagynak minket megszületni. Miért következne azonban ebből az, hogy mi nem dönthetnénk másképp egyes esetekben? Direkt nem írom hogy „másokkal kapcsolatban”, mert amiről döntünk, a szememben még nem érdemli meg a „személy” fogalmát, hiszen még csak keletkezésben van!

Igen, esetünkben korábban valaki úgy döntött hagy minket megszületni. Ez azonban szerintem minket semmire se kötelez. Ez egyszerűen tautológia a szememben: nem azért dönthetek most esetleges leendő életek felől, mert valaki nekem e lehetőséget megadta, hanem mert a dolgok rendjéből fakadó evidencia hogy döntéseket csak létező objektumok hozhatnak. Ez a Lét milyenségéből fakad.

Azért mert valaki úgy döntött, hagy engem megszületni, lehetnek kötelességeim, de nem azokkal szemben akik még nem születtek meg, ugyanis nem ők, a még meg nem születettek engedték meg az én születésemet! Életemet nem nekik köszönhetem. Én esetleg lehetek köteles viszonozni az életem érdekében hozott döntést annak, aki úgy döntött, azaz bizonyos esetekben például jogos lehet úgy gondolni a törvényhozóknak, hogy köteles vagyok segíteni pénzzel vagy gondoskodással a szülőanyámon vagy nemzőapámon. Hiszen valóban ők döntöttek úgy, hogy én megszülethetek. De aki még nincs, annak semmit se köszönhetek, miért is ne dönthetnék róluk akárhogyan is?!
 
Remek. Tehát ha egy nő valamiért abortuszra kényszerül, muszáj olyan helyre mennie, ahol VAN hálapénz. Ha tisztességes ellátást akar, megvesztegetés nélkül (a hálapénz ugyanis a szememben megvesztegetés, sőt SZIMÓNIA, mert olyasmit nyújt érte a doki amit amúgyis kötelessége lenne), akkor viszont ez nem lehetséges, mert a „tisztességesek” nem végzik el a nőn a műtétet!

Ehm... Egyáltalán, mi az hogy nem végeznek abortuszt?! Méhen kívüli terhesség esetén se, amikor pedig az az anya életét veszélyezteti?! Akkor se ha a gyerek már bizonyítottan meghalt a méhében, mert mondjuk a nyakára tekeredett a köldökzsinór?! (technikailag az is abortusz...). Akkor se ha 8 éves kislányról van szó aki nemi erőszak miatt lett terhes? Akkor se ha a terhesség vérfertőtő kapcsolat eredménye, és tényleg a röntgen által is igazolhatóan értelmi fogyatékos lesz a gyerek, mert vízfejű?!

Van ám ezeknek eszük, meg a kormánynak is, egészen biztos, de azért ennyire alaposan nem kéne eltitkolniuk... Ja, tudom már! Félnek, ha elárulják mennyi sok eszük van, a Soros majd ellopja tőlük!

Így már mindjárt érthető.

Vagy az is lehet megunták hogy a Soros ellen harcoljanak, s új ellenséget keresnek maguknak a nők személyében...
Sajnos igen. :(
A nagy hideg miatt Semjén és Lázár nem tudott menni vadászni,s unalmukban megint a nevüket adták egy néphülyitő ökörséghez.
 
Mi a baj? Az, hogy különbséget tesz kórház és kórház között! MINDEN kórháznak kell a pénz, nem csak ennek a kettőnek.

Egyébként pedig a nagy pápalátogató O.V. úgy látszik csak a náci pápát hallgatta meg, a mostanit, Ferencet nem. Ferenc pápa ugyanis azt mondta (nem szó szerint idézem) szükség van arra, hogy gyermekek szülessenek, de nem kell úgy szaporodnunk, mint a nyulaknak
A lengyelek az utcára mentek mikor a kormányuk kitalálta hogy az abortusz tilos akkor is,ha:
1.a gyermek nemi erőszakból fogant
2.a terhesség veszélyezteti az anya életét
 
Az állam elég sokat invesztál abba, hogy egy újszülöttből felnőtt állampolgár legyen. Most kiterjesztette az anyagi támogatást, nem az újszülöttnél kezdi, hanem a megfogant magzatnál. Sőt, már abba is invesztál, hogy legyenek megfelelő körülmények a megfoganáshoz. Mi a baj?
Mi van a nemi erőszak által megfogant ,nem kivánt magzatokkal?
Mi van azokkal a terhes anyákkal,akiknek életét veszélyezteti a terhesség?
Játsszunk akkor Istent?
 
Mi van a nemi erőszak által megfogant ,nem kivánt magzatokkal?
Mi van azokkal a terhes anyákkal,akiknek életét veszélyezteti a terhesség?
Játsszunk akkor Istent?
:o:o
Törvénybe iktatták, hogy tilos a magzatelhajtás? Vagy az történt, hogy egy egyház által fenntartott intézmény nem vállal magzatelhajtást? A többi kórház vállal. Sem az anya életét veszélyeztető magzatot nem kell megtartani, sem az erőszak következtében megfogantat.
Nagy szavak, hogy Istent játszunk. Bár ha meggondolom, hajlanék azt mondani, hogy inkább az abortuszt végző orvos játszik Istent.
 
Utoljára módosítva:
:o:o
Törvénybe iktatták, hogy tilos a magzatelhajtás? Vagy az történt, hogy egy egyház által fenntartott intézmény nem vállal magzatelhajtást? A többi kórház vállal. Sem az anya életét veszélyeztető magzatot nem kell megtartani, sem az erőszak következtében megfogantat.
Nagy szavak, hogy Istent játszunk. Bár ha meggondolom, hajlanék azt mondani, hogy inkább az abortuszt végző orvos játszik Istent. De csak hajlanék a mondásra és nem mondom.
Én amúgy ezt az egész hűhót hajlamos lennék leszarni, amiért nem tehetem az az hogy attól félek, ez az előkészülete valami még sokkal elmaradottabb, középkoribb és nőellenes törvénynek. És nem biztos ha az bejön, annak akár te is helyeselni fogsz.
 
Én amúgy ezt az egész hűhót hajlamos lennék leszarni, amiért nem tehetem az az hogy attól félek, ez az előkészülete valami még sokkal elmaradottabb, középkoribb és nőellenes törvénynek. És nem biztos ha az bejön, annak akár te is helyeselni fogsz.
Biztos, hogy nem fogom helyeselni a nőellenes törvényeket. Nem fogom helyeselni, ha minden esetben törvénnyel tiltják az abortuszt. Ahogy azt sem helyeslem, hogy a nők fogamzásgátlás helyett, megelőzés helyett abortuszhoz folyamodnak.
 
Biztos, hogy nem fogom helyeselni a nőellenes törvényeket. Nem fogom helyeselni, ha minden esetben törvénnyel tiltják az abortuszt. Ahogy azt sem helyeslem, hogy a nők fogamzásgátlás helyett, megelőzés helyett abortuszhoz folyamodnak.
Én se helyeslem ha az elsődleges családtervezési eszköz az abortusz. Én is a védekezés híve vagyok, spt még meg is vetem azon nőket akik bár védekezhetnének, de inkább mégis abortálnak. Az a legkevesebb hogy hülye tyúkoknak tartom őket, ha semmi másért nem is de legalább mert a saját egészségüket is kockáztatják az ostobaságukkal.

Ebben tehát azt hiszem messzemenőleg egyetértünk.

Én csak azt állítom, akármilyen hülye is egy nő, akkor is az ő joga ebben dönteni, ne holmi bizottság vagy az egyház vagy a kormány döntsön, s ne is nehezítse meg a dolgukat hülye törvényekkel.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,609
Tagok
615,326
Legújabb tagunk
redbaron77
Oldal tetejére