Kínos élmények

sincomi

Állandó Tag
Állandó Tag
Kinos

"A férfi és a nô agya biológiai alapon sem mûködik egyformán"

Bocsánat de ezt talán meg kellett volna említenem már elôzôleg is mert a könyvet tulajdonképpen ketten írták:

az agykutató Marianne J. Legato
és ô aki a tudományos nyelvét úgy "fordította" le hogy én is megértsem
a Laura Tucker

Azt is éssszleltem hogy vannak akik akarják hogy pontosabban írjak. De a tudományos pontosságot kedvelô olvasóim vegyenek kapcsolatot a Legato-val.

A könyv angol címe: Why men never remember & women never forget. - USA. (Azaz magyarul: Miért van az úgy hogy a férfi sohasem emlékszik & a nô meg sohase felejt.) - Izgalmas téma nemde?

Legato már tíz éve tanulmányozta a férfi és a nô közötti különbségeket és ma már sok ilyen tényrôl tudunk – a legutóbbiról a minap a svéd rádióban arról halottam azaz hogy különbség van az égési sebek gyógyulásában is. Ezeknek a felismert tényeknek a következményei – amikor teljesen ismeretesek lesznek – eddig beláthatattlan következményekkel járhatnak majd pl az orvosi kezeléseknél is. Nem beszélve az iskolai oktatásban stb.

A kutatások, most már mondhatjuk, nagy ütemben folytatódnak ezen a területen. "És amikor megértjük a különbségeket közöttünk megtanuljuk felértékelni ôket ahelyett hogy fejünket vernénk véresre miattuk." - teljesen haszontalanul hozzáteszem.

Mindkét nemnek különleges adottságai vannak amelyek megértve felértékelôdnek és így gazdagíthatják pl az örömüket a párkapcsolatokban is. Más lesz itt a hozzáállásunk egymáshoz ha megértjük biologiai mivoltukat.

Mert ha minél jobban megismerjük egymást – nô és férfi - annál jobban felhasználhatóvá válik/összegezôdik kapacításunk mert a kommunikációnk is lényegesen megjavul, ahelyett hogy egy védô sáncba ássuk le magunkat hogy onnan tüzeljünk egymásra, mondják a szerzôk.

A különbségeket nem ismerve/ vagy csak féltôen, különösen a nök azok akik egyenjogúságukért küzdenek ezen tényeket ellenére, attól tartva hogy ez a tudományos eredmény majd ellenük lesz felhasználva. De ez hiábavaló félelem mert éppen a nôk számára egy nagyobb megbecsüléshez vezethet ez a génusztudás, mondják a szerzôk.

A nôk pl így panaszkodnak

"Te sose hallod amit mondok!"
"Halottad valaha is amit mondtam?"
"A férfiak ezt egyszerûen nem értik!"

Mi lehet e panasz oka? Ennek igazi okát ismerni kell, mert éppen ebben van az egyik nagy különbség a két nem között. Az hogy másképpen kommunikálunk itt a probléma. Ez annálfogva is nagyon fontos mert ahol nincs kommunikáció ott megáll a kapcsolat.
Ennek a megértését most elôsegíti az a tény – Legato szerint - hogy itt biológiai különbségek vannak a háttérben és nem biztos hogy rosszindulat - ami miatt ferdére sül el a kommunikáció.

Mert az új tudományos tények szerint a férfiak hallása, szavak meghallgatása, megértése és a beszéd kialakulása másképpen alakul mint nôknél. A fülünk ugyanazt hallja de a szavakat az agyunk értelmezi és ott van a különbözôség. A féfi és a nô agya nem azonos és az a kiskorunktól fogva is befolyásolódott. Biológiai különbségek itt a fôok..

Ugyanazt hallja a férfi és a nô de nem ugyanúgy fogja fel a halottakat.

netkobzos
 

sincomi

Állandó Tag
Állandó Tag
Kínos

Bûn és megbocsájtás

"A megbocsájtás nehéz!"

A bûn az egy értékrend elleni vétek. A megoldás az értékrend választásával kezdôdik. Egy velem megtörtént esettel kezdem megvilágítani a kérdést.

Az történt, röviden, hogy egy lassan közlekedô teherautót elôztem. Késôn vettem észre azt, hogy egy másik kocsi is közeledik az én sávomban. Azt hittem hogy majd ô fog megállni de félreértettük egymást. Tél volt és sikos az út és kikerûlni az összeütközést már nem lehetett mert nagy volt a hó és a teherautó bal oldalán találkoztunk. Mindketten fékeztünk persze de mivel síkos volt az út összekoccantunk. Normális esetben ez nem lenne probléma de mégis kínos volt az eset.

Tehát egy konfliktus állt elô. Ekkor úgye két dolog szokott történni.

A. A bûn meghatározása. Ki a bûnös?
B. A bûn feloldása. Ki fizet és mennyit? Vagy...?

Az elsô értékrend amit elôvettünk az a törvény trafikszabályai.

A. O:K: Én hibáztam (bûnöztem)
B. Megegyeztünk. A kárt felbecsültük és ott kifizettem.

Ha nem tudtunk volna megegyezni (nem tud vagy én nemtudok megbocsájtani) akkor feljelenthet/vagy én, és a bíróság döntene a társadalom törvényei szerint. Ha elfogadjuk a döntést akkor megbocsájtottunk egymásnak.

De mondjuk hogy a kislánya is ott ült a kocsiban és ô is megsérült. Ekkor már nehezebb egyszerûen megbocsájtani. De bíróság határozata ellen ekkor sem tudna a sértett mit tenni (esetleg fellebezni) és mondjuk nem tudna megbocsájtani nekem, annak ellenére hogy kértem és megfogadtam hogy figyelmesebb leszek.

Milyen értékrend van most itt hátra. Mondjuk a sértett ateista az okozó pedig keresztény. Itt most a sértettnek a legnehezebb. Milyen alapon bocsásson meg az okozónak? De értékrendje mégis van mindkettûjüknek.

1.Talán az egész életén át gyûlölni fogja a sértett a keresztényt
2.Itélkezik majd a saját törvényei szerint – és itt attól függ hogy milyen értékrendje van. A fejlemények nehezebbek mert egyfajta határozott ateista értékrend nem létezik.
3.…....

Ilyenkor persze nincs vagy nagyon kétséges a feloldás az okozó és a sértett között. Ez már a társadalmi törvények hatáskörén kívül történik (ha a törvénynek már nem sikerült békét teremteni) és más hatásos értékrend, a megbocsájtás célját elôsegítô olyan, nincsen jelen amit választani lehet.

De ha mondjuk mindketten a keresztény értékrendet válasszák akkor az Isten megbocsájtását is kérni kell és el kell fogadni (mert az életet mindég az Isten dolga védeni). És az Isten tudjuk megbocsájt ha megvannak annak a feltételei. Mert ilyenkor ura tud lenni a helyzetnek hogy a távlatba nézve megoldja a problémát és kiegyenlíti a vesztességet (pl életvesztés esetén).

netkobzos
 

sincomi

Állandó Tag
Állandó Tag
Kínos!

Kínos! Újfajta "terrorizmis"? :eek:

Hogyan tiltakoznak az egyes fiatalok?

1. Vannak akik éhségsztrajkolnak.
2. "Azzal tiltakozott hogy felhízott 15 kg"
3. Öngyikosok lesznek azzal a céllal hogy megbüntessenek valakit (pl szüleiket)

Ilyen is van már! Új trend, vagy csak nem vettük még észre? Csak az önrobbántókat vesszük észre?

netkobzos
 

sincomi

Állandó Tag
Állandó Tag
Kínos!

Ne firtass egy maratonbeszélgetést a férfivel mert...

Csak hallgass!

Miért szövôdnek néha értelmetlen konfliktusok a nô és férfi között? A végén talán az sem tudják hogy miért veszekedtek.

Az egyik oka az lehet az hogy a férfi és a nô különbözôen itéli meg azt – nem vagytok egyformák - hogy mikor van egy beszélgetés vége. Tehát ez a tény gyakran a féri és a nô másságából adódik.

A nônek itt megvan ehhez a külön képessége is – a férfiaknál nem gyakori – hogy már jóval elôre látja/észreveheti hogy a férfi már únja és nincs már türelme folytatni a témát. Letudja olvasni ezt az arcán és más testi jelzésein/mozgásán, azaz tesbeszédjén keresztül amit a férfi tudat alatt mutogat neki. Ha a nônek megvan ehhez a képessége hogy lássa azt hogy a férfi részérôl a beszélgetésnek vége és éppen most ne firtassa tovább a dolgot. Tudom hogy nehéz lehet mert a nô talán éppen akkor jött bele a beszélgetésbe. De a fejlemények megelôzése végett legjobb mégis befejezni a témát.

Egy nô azonban a barátnôjével megteheti ugyan hogy egy maratonbeszélgetést végeznek együtt de ez egy férfival normálisan nem megy. A férfinak úgymond nincsen olyan nagy beszélgetési fittje/kondíciója mint a nônek. - Gondolj erre ha kûlönösen beszédes vagy.

Kérdezd meg inkább hogy – mert jobb ha a nô javasolja elôször – hogy majd máskor/késôbb begbeszélhetik-e tovább a dolgot.

A legjobb eredményt azonban a nô akkor éri el amikor: röviden, értelmesen, pontosan elôadja a problémát és azután elhallgat. Pontot tesz és nem szól többet ha a férfi nem kívánja. Csak hallgatni kell. Nem kell kivárni kihívóan azt sem hogy reagáljon, csak hallgatni és egy perc után másba kezdeni.

Sértett vagy hogy nem hallgatott meg? Biztos hogy meghallgatott, nyugodj csak bele. Talán úgy is lesz ahogy akartad. Csak azért is mert nem szekíroztad a dolgot.

netkobzos
 

sincomi

Állandó Tag
Állandó Tag
Kínos

Kínos! - Egy fiatal nem tud választani!


A meghízásnak több oka van és a lefogyásnak sok nehézségei. Ha valaki leszokik a dohányzásról akkor megtörténik hogy felhízik helyette – csöbörbôl vödörbe? Ez a jelenség eléggé ismeretes.


Én inkább a meghízás új trendjérôl próbáltam egy megjegyzést közölni még pedig a fiataloknál akik még határozni/választani nem tudnak. Nem tudják még hogy mit csináljanak az életükkel, nincs tapasztalatuk és ilyenkor nehéz választani. A trend az hogy környezetüket akarják büntetni azzal hogy azt teszik amiröl tudják hogy a környezetüknek nem tetszik. Ha pl otthon piszkálják öket hogy túlsúlyosak akkor dacból még többet esznek. Ezen dacok között ismertek az ételmegtagadás, (közelröl is ismerek egyet)firkálás, és szélsöséges esetben öngyilkosság stb. De az hogy dacból felhízással akarja egy fiatal büntettni pl a szüleit eddig még nem nagyon ismert dolog. Èn legalább errôl ilyen viszonylatban eddig nem halottam. A szándék eme kinyilvánulása talán egy uj felismerés amiröl tudni kell. Az orvosok hormonokra és már rendelleneségekre stb koncentrálnak. A szándékot úgysem tudják gyógyítani.


Volt egy rokonom aki azt mondta nekem hogy szereti a hasát és ez meg is látszott rajta. Korán halt meg mert ivott is mert végül májrákja lett. Sokat volt figyelmeztetve de mégis... De addig úgy élte életét ahogy talán akarta. Másképpen talán nemtudta volna. De ezt nem tudhatom. De a bánatában is tehette mert meghalt az elsô felesége. De ö felnött volt.


Nem itélkezem felette mert még ha családos is volt – ujra megnösült - ô ezt az életmódot választotta mint felnött. Legyen mindenkinek úgy – ha figyelmeztették öket - ahogy ö választja: cigizés, ivás, veszélyes sport, hegymászás stb.ha ezt saját elhatározásból teszi. Ha felnöttek akkor már biztos hogy sokszor megprobálták "helyreigazítani " öket de mégis maguknak kell választani. - De a fiatalokat még nevelni szügséges.


Egy fiatal még nem tud választani! Ezeknél tragikusabb a helyzet. Az igazi szándékuk talán egészen más mint felhízni. Egy fiatal akarja hogy szeressék – ott az igazi probléma - de ha mást érez...? A szeretthez pedig tudás is szügséges – hogy hogyan szeretni. Mert ismerek szülöket akik szeretik a gyermekeiket de mégis tömik cukorkával. Szeretni – csak érzéssel – veszélyes lehet.


netkobzos
 

sincomi

Állandó Tag
Állandó Tag
Maratonbeszélgetés.

Ne firtass egy maratonbeszélgetést a férfivel mert...

Csak hallgass!

Miért szövôdnek néha értelmetlen konfliktusok a nô és férfi között? A végén talán az sem tudják hogy miért veszekedtek.

Az egyik oka az lehet az hogy a férfi és a nô különbözôen itéli meg azt – nem vagytok egyformák - hogy mikor van egy beszélgetés vége. Tehát ez a tény gyakran a féri és a nô másságából adódik.

A nônek itt megvan ehhez a külön képessége is – a férfiaknál nem gyakori – hogy már jóval elôre látja/észreveheti hogy a férfi már únja és nincs már türelme folytatni a témát. Letudja olvasni ezt az arcán és más testi jelzésein/mozgásán, azaz tesbeszédjén keresztül amit a férfi tudat alatt mutogat neki. Ha a nônek megvan ehhez a képessége hogy lássa azt hogy a férfi részérôl a beszélgetésnek vége és éppen most ne firtassa tovább a dolgot. Tudom hogy nehéz lehet mert a nô talán éppen akkor jött bele a beszélgetésbe. De a fejlemények megelôzése végett legjobb mégis befejezni a témát.

Egy nô azonban a barátnôjével megteheti ugyan hogy egy maratonbeszélgetést végeznek együtt de ez egy férfival normálisan nem megy. A férfinak úgymond nincsen olyan nagy beszélgetési fittje/kondíciója mint a nônek. - Gondolj erre ha kûlönösen beszédes vagy.

Kérdezd meg inkább hogy – mert jobb ha a nô javasolja elôször – hogy majd máskor/késôbb begbeszélhetik-e tovább a dolgot.

A legjobb eredményt azonban a nô akkor éri el amikor: röviden, értelmesen, pontosan elôadja a problémát és azután elhallgat. Pontot tesz és nem szól többet ha a férfi nem kívánja. Csak hallgatni kell. Nem kell kivárni kihívóan azt sem hogy reagáljon, csak hallgatni és egy perc után másba kezdeni.

Sértett vagy hogy nem hallgatott meg? Biztos hogy meghallgatott, nyugodj csak bele. Talán úgy is lesz ahogy akartad. Csak azért is mert nem szekíroztad a dolgot.

netkobzos

Egy olvasóm megjegyzése.kiss

"s mert ki is az a féfinak nevezett ember?
elég önző, ha nem akarok nagyon rossz jelzőt használni, mi az, hogy a nő hallgasson?! mert már a férfi? s a nő? pont az a csodás az egészben, hogy nem egyformák! s ez egy nagyon "begyepesedett" felfogás egy férfitől, s pont az, hogy nem óhajt beszélni a naGYSÁGOS "FÉRFIÚ" adódik sok konfliktus, a kommunikációhiány.
egyértelmű, hogy mindig engedni kell a másiknak, azonban nem csak a nőnemű embernek kell. miért hiszik a férfiak, hogy ők a teremtés koronái? nő nélkük senkik!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!"

netkobzos
 

sincomi

Állandó Tag
Állandó Tag
Ketten veszekednek

Három az igazság
huh.gif


Ha mindketten hibáznak - akkor többen okozhatták.

Három nô és három igazság? Vagy több is?

1. "Szidja" a teremtés koronáját.

""s mert ki is az a féfinak nevezett ember?
elég önző, ha nem akarok nagyon rossz jelzőt használni, mi az, hogy a nő hallgasson?! mert már a férfi? s a nő? pont az a csodás az egészben, hogy nem egyformák! s ez egy nagyon "begyepesedett" felfogás egy férfitől, s pont az, hogy nem óhajt beszélni a naGYSÁGOS "FÉRFIÚ" adódik sok konfliktus, a kommunikációhiány.
egyértelmű, hogy mindig engedni kell a másiknak, azonban nem csak a nőnemű embernek kell. miért hiszik a férfiak, hogy ők a teremtés koronái? nő nélkük senkik!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!"

2. A szeretet a megoldás

"A nők azt hiszik, hogy fontosak, azt hiszik, hogy tehetnek valamit a másikért, mindig adni szeretnének, mindig szeretni szeretnének, hiszen erre vannak kódolva; az életre és az élet életben tartására és ez egy cselekvő-szerető igyekezet, s amikor az első közönyös cselekedet megtörténik (pl. a férfi nem mutatja ki örömét, pedig már régen találkoztak) vagy az első közönyös szót meghallják:
"- Biztos másoknak fontos, de nekem nem.", akkor az beül a fülükbe és onnan kezdve minden szót úgy értenek, hogy utánamondják: "másoknak lehet, de nekem nem."
Ez annyira megmérgezi a kettejük világát, hogy a nő már nem "veszi az adást", onnantól nem érzi a hangokat, nem érez a férfi iránt."

3. Biológiai külömbségekbôl erednek

Lásd az elôzô beküldéseimet.

Viszhangok

1. Egy férfihang.

"Egyébként még az én agyam sem működik egyformán
smiley.gif


Persze, az eltérések némelyikét már évtizedek óta ismerik. A nők jobb agyféltekéje, a férfiak bal agyféltekéje működik erőteljesebben (dominánsan). Ezeket a különbségeket pécézik ki a hülye (de a különbségek ismeretében mégis jogos) viccek a tájékozódni képtelen nőkről, és a fafejű, intuícióra képtelen férfiakról.

Az agyműködés eltéréseit már egy régi aforizma is említi: "Hogyan is érthetné meg a nő és a férfi egymást, hiszen mendkettő mást akar: a férfi a nőt, a nő pedig a férfit!""

2. Két nôi hang.

"Ez így ahogy leírtad, hogyan is kell a nőnek kikerülni a veszekedést, illetve a férfinak az unalmát a sok női dumára, nagyon jó. A nőnek kell mindig alkalmazkodnia, mert akkor nincs vita. Én így próbálom elkerülni, hogy .a férjem megunja a beszélgetést, hogy elhallgatok. Nálam ez bevált. Különben is egy mosoly mindent megold. Ez a mi fegyverünk, a nők fegyvere. Ettől szép és nyugodt az életünk. mert allalmazkodni tudni kell. Az, hogy ők nő nélkül senkik, hát ez egy kissé erős kifejezés. Mert mi is elhagyatottnak érezzük , éreznénk magunkat, ha nem állna ő, a férfi mellettünk iringos "

"Letelt az egy hónap, jött a következő fizetés. Ugyanúgy, ahogy tettem egy hónappal előtte, felírtam mindent, amit ki kell fizetni és odatettem a konyhaasztalra a fizetésemet. Másnap az ő fizetése is mellette volt. Nem nyúltam semmihez úgy hagytam mindent.
Két napig bírta...

Aztán bocsánatot kért egy csokor virággal és a gyerekeknek hozott csokival... "


netkobzos
 

sincomi

Állandó Tag
Állandó Tag
Kínos!

:confused::confused:Tudjuk, de mégse...!


Nem vagyok tudós ebben a témában, de nem kerülhetö el hogy az ember ne találkozzon a feminizmussal. A feminizmus egyik motorja hogy a nôk igazságáért való küzdelem (munkamegosztás, egyenlö bérek stb).


Vannak feministák aki tudják hogy van külömbség a férfi és a nô között. Ma az a helyzet állt elö hogy a tudomány is elfogadta azt, amit mindég is felületesen tudtunk.


De a forradalom tulajdonképpen itt kezdödik. Sok mindent tudunk de talán mégse, mert csak a tudatosodás (megyözödés) kezdetén tartunk (belvilágunkat tekintve analfabéták vagyunk).


Tudjuk tehát de mégse. Példaképpen mondva itt; tudom hogy káros ha cigarettázom de mégse... Miért folytatnám ha tudnám? Senki sem bolond hogy magának ártson. De akkor miért teszem? Mert nem vagyok teljesen a veszély tudatában. Csak halottam róla, ezért nehéz leszokni. akik pedig a veszélyröl igazán meggyözödtek azok abbahagyják, nekik könnyebb leszokni róla (ezek megpróbálják).


Sok mindent mást is tudunk amit azt hisszük hogy tudunk, de mégse...!

Tudjuk azt is hogy szeretni kell egymást. De miért nem történik meg? Még a skeresztények is öldöklik egymást. - Még nem érte el a tudatukat!!!


netkobzos
 

sincomi

Állandó Tag
Állandó Tag
A rendes gyilkosok?

:eek:
Kínos! - A rendes gyilkosok!


"Egy nô felbontotta a levelét amely a kezében felrobbant..."


Csak egy újság a sok közül
és most ezzel mit teszünk?
egy bünüggyé szükítjük
s ha nem értenéd
akkor nem csoda, ha
ezzel megelégszünk?


Persze hogy egy bünügyröl is szó van itt de ezt legjobban az igazságszolgáltatás érdekli. De minket más is érdekel. Mert ha megérteni szeretnénk az esetet akkor ez a fenti – itt csak a bekezdése ismertetett - ismerete nem elég.
Mint bûnügyet persze megértjük de nem értjûk meg az embert aki elkövette. Pedig arra is kíváncsiak volnénk.


Megérteni jobban csak akkor tudjuk ha megismerjük a tettes életfilozófiáját/értékrendjét/kultúráját/szokásait, amikkel a média sem törôdik nagyon ismertetni. Pedig a válasz talán éppen ott található. Gyakran csak azt tudjuk meg hogy valaki valami miatt haragos volt valakire és stb... - egy kiragadott ismertetés.


De hát itt mindég többrôl van szó. Mindenki mégsen öl ha haragos lesz.


De még a rendes emberekbôl is lehetnek gyilkosok. Egy tudományos vizsgálat kimutatta példaul hogy 10 szerencsétlenség esetében 4 esetben a fáradság/kevés alvás volt az okozója. - Nesze! Még a rendes emberek is – nemcsak pl a nikotin - lehetnek gyilkosok. És sorolhatnám...!


netkobzos
 

sincomi

Állandó Tag
Állandó Tag
Kíváncsi vagyok

Kíváncsi népség.kiss


Hasonlít az apjához


Rokonok érkeztek megnézni az újszülöttet.


  • Az apjára hasonlít a legjobban, mondják.
  • Na persze! Én is egészen biztos vagyok benne, mondja az anyja. Nézzétek csak. Ha kiveszem a szájából a cuclisüveget mindjárt kiabálni fog.

Mire vagyunk még kíváncsiak?


Ha bármire kíváncsiak vagyunk akkor már felhívhatjuk a 118 100 sms szolgáltatót minden kérdésben. A közel multban nyitott de már eddig 700-an fizettek 12 koronát hogy megtudhassák a választ a következô kérdésre: Mi az élet értelme?


Kíváncsi vagy arra is hogy a svédek mitôl félnek a legjobban?


  • Hát hogy valakinek kárt ne okozzanak. És a magyarok? A hála pénztôl mert nem tudják mennyit adjanak. Kivéve az orvosokat persze.

Rájöttem arra is hogy én is kíváncsi vagyok. Most, hogy hol van a fürdô ruhám és miért vagyok oly feledékeny. Most alsónadrágban kell mennem a fürdôbe. Kíváncsi vagyok hogy mit mondanak majd.


netkobzos
 

sincomi

Állandó Tag
Állandó Tag
Az Istent nehéz átverni

Öszinteség – képmutatás



56-os vagyok. Velem együtt sok magyar menekült jött svédbe. Itt szétszéledtünk. Hallásból értesültem hogy néhány magyar vegyésznek adta ki magát. A laborba kerülve kezdtek kevergetni ott dolgokat de hamar kiderült hogy szélhámosok (képmutatók). A vállalat szabta meg a határt – nem tudtak eredményt felmutatni – és ezért kirúgták öket.


De vannak több példáim is és ekkor azt is szégyeltem hogy magyar vagyok.


Ha elmégy egy jósnöhöz, ö ugye a maga ura és a képmutatás a mestersége. És ha ügyes ebben akkor elhiszed amit mond és engem talán bolondnak tartasz mert én nem. Én az én tudásom alapján itélkezem.
Ebben az esetben az is egy probléma hogy nincsenek szakosok akiket meglehetne kérdezni és eldönteni adolgot.


Jézus ismerte a farizeusokat, tanaikat és a Mózes törvényét is. Az ismerete alapján tudott itélkezni.
Megpróbálták átverni öt is – biztos ismered a történteket - de nem sikerült.


Hol a határ az öszinteség és a képmutatás között? A határt mindég a tulajdonos szabja meg. De a vevönek is szügséges tudni megitélni a dolgot. Ha az Isten a tulajdonos és a szolgái képmutatók (mint pl a farizeusok) "kirúgja" öket. Az Istent még kevésbé lehet átverni. Egy Isten szolgája nem lehet egy öszinte képmutató.
De hogy minket sem verjenek át "a gyümölcséröl ismeritek meg a fát". A szakrendelés itt a biblia olvasása jelenthetné.


netkobzos
 

sincomi

Állandó Tag
Állandó Tag
Szemtelen Krisztus?

Szemtelen volt Krisztus?


Mert képmutatóknak nevezte a farizeusokat?


Sokan példát is vehetnének a farizeusoktól. Ök ugyanis nagyon azon igyekeztek hogy az élet és az eszme egy egységet jelentsen a valóságban. Markánsan kifejezve nem bort ittak és vizet prédikáltak. A képmutatás kifejezett ellenségei voltak. Nagy sértésnek vették tehát amikor Jézus képmutatással vádolta öket. A képmutatás ugyanis szerintük is nagy bünnek számított. - De hogyan érteni ezt?


Jézus ideje egy paradigmaváltás ideje volt. Megjósolt, jól megfogható, ellenörizhetö és megbízható történések mutatták ezt. A megváltót várták és megjelent elöttük. De a farizeusok ezt nem ismerték el söt....


Az új idö – egy paradigmaváltás - más gondolkodást is követelt. A régi vallásba elmerülni amikor az idö a messiás elfogadását követelte képmutatássá vált. Az Isten elfogadott szolgái a Krisztus követôi lettek. Tehát hiábavaló lett a régi vallásosságot úgy bemutatni és gyakorolni, mintha misem történt volna azaz mintha még mindég érvényes lenne a régi vallásgyakorlat. Tehát a farizeusok igyekezete mint mindég érvényes/legális Isten egyedüli szolgái, csak mint olyanok eljátszása volt lehetséges. Ezt nevezte Jézus pontosan – mint tényállást, nem gúnyosan - képmutatásnak.


Az eredeti szöveg szerint a képmutatás szinézkedést is jelent (hypokrites). Tehát azt játszották a farizeusok ami már nem volt valóság. Ugyanis akkor egy új vallási korszak kezdödött, az új szövetség idöszaka.


netkobzos
 

sincomi

Állandó Tag
Állandó Tag
Kínos - a bibliából!

"Egy bibliai történet.

A farizeusok Jézus elé visznek egy házasságtörő asszonyt, hogy itélje el.
Jézus mit mond? "Az vesse rá az első követ aki nem vétkes ebben a bűnben"
Mind elsomfordált.

Ez nem képmutatás?

Mai napig "farizeus" jelzővel bélyegzik meg a képmutató embert! " - egy olvasómtól

Jézus a populista?


Mai szemmel a mai világban talán liberál populistának neveznék ôt. Az elnézô véleménye miatt amikor azt mondta a házasságot szegô nônek hogy "én sem gyakorlok ítéletet feletted, menj és többet ne vétkezzél"- Jan 8:11.


De vissza az akkori körülményekhez. Olyan jelenségek mint populizmus vagy liberális akkoriban nem léteztek Israelben. Jézus forradalmár sem volt olyan értelemben hogy a Mózes törvénye ellen harcolt volna. Csak a farizeusok látták úgy, és mivel döntö/meghatározó szerepük volt akkoriban; úgy tünt számukra Jézus tanítása és tanítványok szerzése, mint egy új ellenzék.


Jézus szempontjából azonban a farizeusok voltak az ellenzékben vagyis lettek különösen azzá az uj szövetség megkötése (pünkösd) után.


Itt titkosított dokumentumok nincsenek a folyamat nyilvánosan történt. A nyilvánoság elött játszódtak le a "választási csetepaték". Ezért állították nyilvánosan próbára Jézust – nemis egyszer hanem ahányszor csak lehetett – mint most a házasságtörô asszony esete elé hogy itékezzen.


A farizeusok a törvény mondhatnánk eltúlzott/fanatikus hívei voltak mialatt Jézus nemis törvényel állt szemben hanem annak céját indította el megvalósítani.


"Én sem itéllek el..." Ján 8:11


"az Isten nem azért küldte a Fiát a világba hogy itélje el azt, hanem azért hogy mentse meg." - Ján 3:17
Mentse meg, de hogyan?
Jézussal egy uj korszak kezdôdött. Egy törvény csak ítéletet mondani tud. De a törvény távoli célja az hogy ne kelljen törvénykezni. Ilyen "reformot" persze egy politikai párt sem tud magára vállalni, de mégis belátjuk hogy az lenne a legjobb ha nem kellene törvénykezni és az emberek mégis betartanák azokat. Jézus szelleme még nem érett meg a politikában. A törvény betartói csak annak – Jézus szelleme szerint – csak képmutatói voltak és lehetnek.


netkobzos
 

sincomi

Állandó Tag
Állandó Tag
Farizeus vagy de nemtudod!

Farizeus vagy?

Egy nem tudatosan ismert illúzióról.

Persze hogy nem vállalod, mert nemarasz képmutatónak tûnni. Pedig az vagy mert hiszed hogy van szabad akaratod.

Persze hogy van akaratod azt senki sem kétli nálad. Ha hiszel Istenben akkor azt is tudod hogy Ô teremtett téged a képére és hasonlatosságára. És talán már itt következik be a tévedés mert abból indulsz ki mint egy farizeus hogy Istennek is van szabad akarata. Tehát tôle örökölted.

Azt hogy van-e Istennek egyszerûen akarata azt csak el kell fogadni – a biblia sem tagadja sôt felhív minket arra hogy keressük az akaratát. Hogy Istennek volna szabad akarata és így a teremtett embernek is erröl szó sincs a bibliában.

A farizeus azonban ízesítette az akarat fogalmát azzal hogy hozzátette azt hogy "szabad" az akarat.

Itt kezdôdik azután az igazán komoly probléma. Mit is jelentsen ez és miért. Azért, és csak azért tehette ezt hogy – mást nem tudok kitalálni – illúziót keltsen arról hogy a farizeusok szabadok, mert van öröklött szabad akaratuk. - Neked is van ilyen illúziód?

De hát lehet-e szabad akarat/létezhet-e valami ilyesmi? Erre felelni nem tudok csak magamba nézni és magamra vonatkoztatva itélni, ami azt jelenti hogy a feleletem, nem!

Az én akaratom – mert van ilyen - ugyanis nem mindég szabad. Nem használhatom szabadon – mert valami más is mozgatja. Amit látok, érzek, kívánok, kigondolok, stb, de van olyan is hogy csak úgy. Söt ha pontos akarok lenni akkor mondhatnám hogy azt csinálok amit nem akarok azaz megteszek olyat amit nem szeretnék, ami csak úgy kijön a számból/tollamból. És én ezt nem szeretném szabad akaratnak nevezni, mert igen pórul járok ilyenkor.

Ezt mondta Pál is aki farizeus is volt hogy "azt csinálom amit nem akarok és amit akarok azt pedig nem csinálom" mondja és mondhatnám én is. - Ha veled is így van akkor már nem vagy farizeus/képmutató, mert tudod hogy ismered magad.

Saját példákat is tudnék mondani erre de nagyon hosszú lenne a szöveg és számomra kínos is is. És ha így nézem a dolgot akkor végeredményben az akaratom nem szabadságban van hanem ellenkezôleg valamiféle igában szenved. A szabadságától részben megfosztott akaratom van inkább úgy érzem. Nem tudok dicsekedni azzal hogy szabad akaratot viselek

netksobzos
 

sincomi

Állandó Tag
Állandó Tag
Munkaismeret

Kínos! - A munkaismeret miért nem tantárgy az iskolában - dolgozni azt nem kell megtanulni?

Melyik okos találta ki hogy a munkát nem kell megtanulni? Ez a képesség magától jön? Hogyan tudják meg mit szeretnének csinálni a jövôben ha semmiféle munkát sem szabad megpróbálni?

A kor szelleme hogy mindent megtesz hogy a fizikai munkára ne szoktassa rá a fiatalokat. Elôször is a törvény tiltja megtanítani dolgozni a gyerekeket, mintha a munka, különösen a mindenfajta fizikai munka káros lenne a számukra. TV-t nézni bezzeg az nem káros(?) – mert fogyasztónak lenni kitüntetés - s mert azalatt legalább nem rendetlenkednek. A gyerek legyen gyerek és menjen játszani. - Így kell igazán szeretni a gyerekeket!

A munka elleni iszonyat annyira beidegzôdött hogy hatalmas ellenállásba ütközne pl ha a munkaismeretét mint tantárgy bevezetésre kerülne az iskolába. Még meg sem merik próbálni. Majd megtanulnak dolgozni a jövôben. Rájuk hagyjuk! Hiba lenne/nemszabadna befolyásolni ôket. - Melyik okos találta ki hogy dolgozni nem kell megtanulni sôt a munka talán hasznos is lehetne. De idáig nem jut el az ész.

Persze hogy túlzok – nagyon is. Hiszen én is szerettem játszadozni kiskoromban mint minden gyerek. De ezt is kicsit túlzottam fogalmazom mert legalábbis én úgy emlékszem hogy szerettem volna kicsit dolgozni is – irigyeltem is azokat akik... - de nem engedték meg mindég amit szerettem volna. Persze egy nekem megfelelô munkát, pl egyszer festést akartam vállalni – de azt sajnos egy öregebb fickó kapta meg elöttem. Nagyon sajnáltam.

A munka ellenségei – az én jótakaróim - persze itt azonnal azzal érvelnek hogy rossz lett volna a fejlôdésem tekintetében. A szülôket is megfélelmítve lebecsülik, nehogy alkalmatlan munkát adjanak a gyerekeknek. Az én szüleim füle azonban ilyesmit akkoriban szerencsére nem hallott.

Jómagam már kiskoromban libapásztor voltam és ez nem vált a káromra – persze akkor én ezt még nem fogtam fel. Mint gyermek jobban bírtam szaladgálni a libák után mint a felnôttek – s ezzel tulajdonképpen nemvolt baj - de itt ekkor a felelôséget kellet gyakorolnom. Mert úgye a libák szeretik a parasztok zamatos terméseit meg démázsolni és hamar rászoknak a kiadós helyekre ahol hamar jóllakhatnak mert fínyások és lusták. Ha nem tartottam eléggé a szemeim előtt a libáimat, ôk is hamar észrevették azt, és biztos hogy hamar a tilosba tartottak. Megtanultam, hogy engem is figyelnek a ravaszok hogy ne tudjak sokat játszani. Ha mégis eljátszottam magam mint minden gyerek, mindent elfelejt a játékban, akkor bizony jött néha a megdorgálás. - "Kinek a libája ez?"... Sokszor pedig keresnem kellett a rendetleneket mert hamar eltüntek a szemeim elôl, de hová? Néha mintha bújósdit játszottak volna velem mert könnyen találtak búvóhelyeket. A rókától azonban jobban féltem ilyenkor mint a nagyapámtól aki csôsz volt a határban. Mert hová lesz majd a jutalom ha eltünik egy liba. A matematika már akkor hamar az agyamba került, mert bizpny tudni kellet számolni.

Sokat tudnék mesélni errôl, és merem állítani hogy ez a munka megalapozta az iskolai szorgalmamat a jövôben – megtanultam odafigyelni a tanító bácsira.

Persze ezzel is eltúloztam a dolgot – mint a Ludas Matyi – és ne vedd komolyan amit írtam!

netkobzos
 

sincomi

Állandó Tag
Állandó Tag
a

Mit jelent a "szabad akarat" fogalma?

Elképzelem hogy úgy kezdôdött az egész hogy amikor az ember észrevette hogy bizonyos mértékben szabadon tud választani pl hogy mit egyen, hová menjen stb stb. Ez a jelenség/tulajdonság hozzájárulhatott az ember szabadságérzetéhez amely késôbb a szabad akarat illúziójához vezethetett . Elôször talán csak a "szabad akarat" mint ennek a emberi saját akarat tulajdonságának a neve lett elfogadva és innen végül mint emberi tulajdonság/mint illúzió elfogadása kerülhetett a napirendere. Hogy ez hogyan történt, ennek menete, az nem ismeretes a számomra de a farizeusoknál már megjelent ez az utóbbi jelentése. Ahol a "szabad akarat" eszme/felfogás a tanaiknak az alap pilérévé vált.

Az akarat a tevékenykedéssel függ össze és ha bizonyos mértékben szabadon tevékenykedhetünk azt az akaratunknak tulajdonítjuk. Ez azért van mert az akarat a tevékenykedéssel van egy szoros kapcsolatban – egyenes arányban. Persze ennek az ellenkezôje az igaz. A szabadságunktól függ hogy mit akarhatunk.

A szabadság érzése tehát nem az akaratból ered; mert az akarat csak egy szellemi szerszám amely a tevékenysége által – a nyelvünk tulajdonságai alapján - minôsít bennünket.

Amit akarunk – mert sok mindent szabadon tehetünk - azt tesszük és akkor válik nyilvánvalóvá hogy kik vagyunk. Ezért kerül az akarat mint eszköz a megfigyelésünk célpontjába.

Az akaratomat a tudásom/ismeretem, vágyaim a szívem stb vezérli. Mielött megszületik az akaratom vagy egyidejüleg jön a lelkiismeretem amely jóváhagyja vagy sem. A pecsét amellyel ellátja az lehet "jó" vagy "rossz" azaz nevezzük jó vagy rossz akaratnak. Maga az akarat értékektôl mentes azaz semleges (de lehet erôs vagy gyenge) mert ugye az akarat csak egy szerszám amit lehet jóra vagy rossza használni. A "szabad" jelzôvel ellátva azt jelenti hogy kényszer nélkül volt a csedelekvés és az alanyra irányul. Amikor dolgozni kell mert pl van családod akkor lehet hogy a szeretett vezérli az akaratodat(téged) vagy pl a kötelességtudat. Ha félsz akkor a félelem az stb. Az akarat nem tud félni.

Az akaratnak nincs önálló akarata (ilyenkor lehetne szabadsága) De ha az akaratnak szabadsága volna akkor már nem is volna akarat. Mert a szabadság a lényekhez kapcsolódik és ilyen érzések csak egy emberben/Istenben vagy hasonló lényekben keletkezhetnek. Egy szabad ember létezhet ugyanis de egy szabad akarat nem. Mert ha pl a börtönben ül akkor hogyan lehet szabad az akarata.

ebbôl úgy lehet kibújni, hogy szétválasszuk a dolgokat pl

  • az úgynevezett akarat szabadsága (így szabad=fantázia) és
  • a cselekvés szabadsága (nem szabad), mert ekkor hiába akarom ha nem lehet.
Ez különben igaz is lehet de ez hogyan támasztja alá az akarat szabadságát a valóságban?
-Szabad hiszen akarhatom! Igen a képzeletben. Virtuálisan. Önbecsapásnak megfelel.
Furcsa szabadság lenne ez. Ilyenképpen a pokolban is lehet szabad akarat de mit érek vele. Ezért van az hogy az ilyen elképzelések a "szabad akarat"ról mégis csak illúzió. Mert hogyan lehet szabad az akarat ha cselekedni nem tud. Ha tudna is cselekedni valamit de van sok minden amit nem tudna. Amit cselekedni tud az mindég relatív.

netkobzos
 

sincomi

Állandó Tag
Állandó Tag
A "szabad akarat" fogalma

Mit jelent a "szabad akarat" fogalma?

Elképzelem hogy úgy kezdôdött az egész hogy amikor az ember észrevette hogy bizonyos mértékben szabadon tud választani pl hogy mit egyen, hová menjen stb stb. Ez a jelenség/tulajdonság hozzájárulhatott az ember szabadságérzetéhez amely késôbb a szabad akarat illúziójához vezethetett . Elôször talán csak a "szabad akarat" mint ennek a emberi saját akarat tulajdonságának a neve lett elfogadva és innen végül mint emberi tulajdonság/mint illúzió elfogadása kerülhetett a napirendere. Hogy ez hogyan történt, ennek menete, az nem ismeretes a számomra de a farizeusoknál már megjelent ez az utóbbi jelentése. Ahol a "szabad akarat" eszme/felfogás a tanaiknak az alap pilérévé vált.

Az akarat a tevékenykedéssel függ össze és ha bizonyos mértékben szabadon tevékenykedhetünk azt az akaratunknak tulajdonítjuk. Ez azért van mert az akarat a tevékenykedéssel van egy szoros kapcsolatban – egyenes arányban. Persze ennek az ellenkezôje az igaz. A szabadságunktól függ hogy mit akarhatunk.

A szabadság érzése tehát nem az akaratból ered; mert az akarat csak egy szellemi szerszám amely a tevékenysége által – a nyelvünk tulajdonságai alapján - minôsít bennünket.

Amit akarunk – mert sok mindent szabadon tehetünk - azt tesszük és akkor válik nyilvánvalóvá hogy kik vagyunk. Ezért kerül az akarat mint eszköz a megfigyelésünk célpontjába.

Az akaratomat a tudásom/ismeretem, vágyaim a szívem stb vezérli. Mielött megszületik az akaratom vagy egyidejüleg jön a lelkiismeretem amely jóváhagyja vagy sem. A pecsét amellyel ellátja az lehet "jó" vagy "rossz" azaz nevezzük jó vagy rossz akaratnak. Maga az akarat értékektôl mentes azaz semleges (de lehet erôs vagy gyenge) mert ugye az akarat csak egy szerszám amit lehet jóra vagy rossza használni. A "szabad" jelzôvel ellátva azt jelenti hogy kényszer nélkül volt a csedelekvés és az alanyra irányul. Amikor dolgozni kell mert pl van családod akkor lehet hogy a szeretett vezérli az akaratodat(téged) vagy pl a kötelességtudat. Ha félsz akkor a félelem az stb. Az akarat nem tud félni.

Az akaratnak nincs önálló akarata (ilyenkor lehetne szabadsága) De ha az akaratnak szabadsága volna akkor már nem is volna akarat. Mert a szabadság a lényekhez kapcsolódik és ilyen érzések csak egy emberben/Istenben vagy hasonló lényekben keletkezhetnek. Egy szabad ember létezhet ugyanis de egy szabad akarat nem. Mert ha pl a börtönben ül akkor hogyan lehet szabad az akarata.

ebbôl úgy lehet kibújni, hogy szétválasszuk a dolgokat pl

  • az úgynevezett akarat szabadsága (így szabad=fantázia) és
  • a cselekvés szabadsága (nem szabad), mert ekkor hiába akarom ha nem lehet.
Ez különben igaz is lehet de ez hogyan támasztja alá az akarat szabadságát a valóságban?
-Szabad hiszen akarhatom! Igen a képzeletben. Virtuálisan. Önbecsapásnak megfelel.
Furcsa szabadság lenne ez. Ilyenképpen a pokolban is lehet szabad akarat de mit érek vele. Ezért van az hogy az ilyen elképzelések a "szabad akarat"ról mégis csak illúzió. Mert hogyan lehet szabad az akarat ha cselekedni nem tud. Ha tudna is cselekedni valamit de van sok minden amit nem tudna. Amit cselekedni tud az mindég relatív.

netkobzos
 

sincomi

Állandó Tag
Állandó Tag
Munkaismeret - vita

Munkaismeret – egy olvasómat is érdekli.
huh.gif


"Piszokul érdekel és nagyon is foglalkoztat a téma!


Előrebocsátom, ma már mindent gépek csinálnak, roppant termelékenyen, és a fogyasztási javakat előállító gépeket is roppant termelékenyen állítják elő. Az emberi munka majd' csak szolgáltatás, gyakran szolgálat, sajnos egyre gyakrabban szolgaság. Az iskolában tanítható szakmák jelentős része madnem kihalt, ugyan mit tanítsanak?

A munkát nem lehet elég korán kezdeni. Így a munka megismerését sem. Ha a munkaismeretet is (mint ahogy egyéb ismereteket) elkezdenek tanítani, vajon mi lesz az eredménye? Csak vízionálok egy lehetőséget: A tanulók meg fogják kérdezni, ugyan mi hasznom lesz e tantárgy megtanulása által? (Ilyen kérdést igen gyakran tesznek és tettek is fel már tömegesen matematikával, fizikával, kémiával, történelemmel, filozófiával kapcsolatban, és még sorolhatnám.)

Nem humorizáltam, és nem cikizem a cikkedet, 100 %-osnak tartom! Nagyon komoly problémát vetettél fel, ami szerintem a jövőnk húsábe vág.

(Előbányászok egy idevonatkozó rövid szöveget a PC-m mélyéről. A munkátlanság keményen összefügg az energiazabáló környezetromboló gépesítéssel, az el-embertelenedéssel.) Ismétlem, nagyon foglalkoztat a dolog, grat, üdv."

Az életre tanít az iskola?

Elôre bocsájtom hogy nem vagyok szakos csak egy kicsit elôre látó talán.
Egy a változások folyamatában élünk. A fejlôdési irányt is észlelhetjük és a magunk bôrén is.

Az iskola is egy kényszerhelyzetben van. Ekkor a tanulók a legértelmesebbek mert kérdik "vajon mi lesz az eredménye?" pl a munkaismeretnek. A munkaismeret – nem a munkáltatás ismeretérôl van szó – az iskola erre is tudni kell hogy válaszoljon.

Az alkotás szeretete a cél és alkotni minden ember szeret. De munka nélkül ezt lehetettlen!!!

Ma igen megtapsolják pl a müvészeket/feltalálókat stb a fiatalok. De fogalmuk sincs mennyi munka kellett ahhoz hogy oda jussanak. Jól kérdezik "mi lesz az eredménye?..." Eredmények vannak és ezeket fel kell mutatni. De oda vezetô útról – mert ez a legfontosabb a dologban - nem szabad megfeledkezni és csak úgy mellékesen odatenni néha.

Találkoztam olyan emberekkel aki mondják hogy: nézd csak neki ez is meg az is megvan - én pedig a halálra dolgozhatom magam és még sem tudom elérni. - De beszéltél vele hogy hogyan jutott ennyire? - Minek, biztos csak szerencséje volt a palinak – kapta/lopta/örökölte stb! Ekkor van az hogy az ember szereti a gyümölcsöt de nem érdekli öket a termesztése. Nos, itt van az iskolának egy nagy feladata. Hogyan lesznek a munkából eredmények? - Csak az tud eredményt elérni akinek a sógora vezetô állásban van?

Aki csak a szerencsére vár az nem tanult meg munkálkodni. Aki megszereti munkát annak az eredmény mint gyümölcs is megterem majd.

És én amíg ilyeneket hallok az emberektôl hogy minden a szerencsén stb múlik akkor azt kérdem – melyik iskolába jártak ahol ezt tanították. S ha nem tanították akkor miért vélekednek így? Mire tanít az iskola ha nem az életre!?

Ha jó matematikusokat képez az iskola de rosszul gondolkodókat akkor...

netkobzos
 

sincomi

Állandó Tag
Állandó Tag
Tévhitben

Mire jó a matematika egy tévhitben?

A munkaismeret alapköve.

A legfontosabb amit ebben a tantárgyban tanítani kellene az iskolában, mégpedig:

1&. Nem a szerencsén múlik minden. Aligha valami?

Az iskola mentegetôzik! - Mi? - Ilyen szamárságot? Ilyen szamárságot mi bizony nem tanítunk?!

- Nem? - Hát akkor honnan veszik ezt a felfogást az emberek? Szeretném tudni például hogy hány érettségizett fiatal hisz még a sorsban.

Ilyen hülyeséget nem tanítunk, védekezik az iskola. - De hát akkor honnan veszik ezt azt emberek? - A szopásnál veszik át?

És ha ténylegesen nem így tanít az iskola akkor hogyan tanít, amit megtanít? Lehetséges érettségizni és egy szamárságban hinni?

A munkaismeret mint tantárgy azért szükséges mert ennek az alapszabálya az hogy szerencse/sors/ stb ilyenek nincsenek. Hogy majd a sors megtanít/felnevel/ellát stb csupán kellemes hazugságok a mesék birodalmában.

Én ezt már kiskoromban megtanultam hogy a szorgos munka adja meg az élet gyümölcsét/elégedettséget/eredményt stb.

Hogyan lehetséges az hogy még manapság is hallom azt a magyarázkodást hogy minden a sorson múlik. - "Úgyis mindegy...!"

Nem csoda, hogy aki így gondolkodik nem akar dolgozni. Hiszen a sorsra bízza magát.

És miért tartjuk fenn az iskolát ha ezt a tévhitet még a mai napon sem sikerült kiverni az emberek fejébôl?! A sorson múlik az élet?

Erôlködik hogy
megtanítsa
a matematikára
ugyanakkor
a sorsjegyet neki
reklámozza

netkobzos
 
Oldal tetejére