Könyvkiadás

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Itt az az e-book kiadó, akit találtam. Vállalják, hogy szerződést kötnek veled, és kiadják a könyvedet. Itt vannak a feltételek. Én még nem olvastam, de mindjárt nekiállok: http://bookandwalk.hu/konyvkiadas/

Köszi a linket, megnéztem, kissé szűkszavú. Megnéztem egy másik e-kiadó honlapját is, (sok van) ahol a a szerződés szövege is olvasható, és riasztónak találtam a feltételeket. Pl. azt, hogy a jogot 8 évre adjam el kizárólagosan, és szinte minden jogot megvesznek vele a fordítás és a külföldi terjesztés jogát is. Mindezért csupán az eladott példányszámok után fizetnek százalékot. Ez nagyon kedvezőtlen ajánlat.
Lehet, hogy ez a kiadó nem így szerződik, de mivel nem tette fel a szerződés szövegét, valóban fel kell venni velük a kapcsolatot. Majd írok nekik egy mailt.
De ha úgy van, ahogy a másik kiadónál, akkor inkább végleg kihagynám az e-book témából a kiadót.
 

Muciparipa

Állandó Tag
Állandó Tag
Valószínű, hogy így van, hisz minden bizonnyal kisebb a kereslet a nyomtatott változatra, ha már letölthető a netről jóval olcsóbban. A kereslet pedig amúgy se nagy.



Igaz, a barátnőm is bérkiadóval adatta ki a könyvét. Én azonban egyszer se fizettem a kiadásért, mindig nekem fizettek jogdíjat. Így persze sokkal kevesebb a pénz, de nem az enyém a rizikó, és nem kell foglalkoznom a terjesztéssel, ami elég kemény dió.



Így van, az e-könyv kiadása, ha tökéletes formában (korrektúrázva, tördelve, stb.) adja le a kéziratot a szerző, tényleg nem kerül pénzbe. De akkor minek a kiadó egyáltalán? Ez az én dilemmám.
Megfelelő formátumba rakni, és terjeszteni a neten én is tudom, sőt, én is megállapodhatok online terjesztőkkel. Minek ide a kiadó?
Marketing tevékenységet ugyanis egyáltalán nem folytatnak.



A külföldi bestsellerekre szerintem lecsapnak a kiadók, mert nem kell költeni marketingre, a külföldi marketing éppen elég. Ezt én sem tudom, hogy megy, de ha én külföldi szerző lennék, annak a kiadónak adnám el a jogokat, aki többet fizet érte, nem annak, akinek jobbak a referenciái. Igazából, nem tudom, mire gondolsz referencia alatt, mert ha igaz, épp az Ulpius -ház adott ki borzalmas fordításban angol könyvet, szóval a szerző vagy az ügynöke nem nagyon foglalkozott referenciákkal.


Igazad van, nem is a minőségre gondoltam a referenciánál, hanem arra, hogy van neved, ismernek, bejáratott vásárlói köröd van. A minőség ma már senkit nem érdekel, legfeljebb egyes szőrözősebb olvasókat, mint pl. én. Azt viszont nem tudom, hogy egy kiadási jog megvásárlásáért mennyit kérhetnek, mi a szokvány? Eladás utáni százalék is szóba jöhet, vagy előre egyben?
 

Muciparipa

Állandó Tag
Állandó Tag
Köszi a linket, megnéztem, kissé szűkszavú. Megnéztem egy másik e-kiadó honlapját is, (sok van) ahol a a szerződés szövege is olvasható, és riasztónak találtam a feltételeket. Pl. azt, hogy a jogot 8 évre adjam el kizárólagosan, és szinte minden jogot megvesznek vele a fordítás és a külföldi terjesztés jogát is. Mindezért csupán az eladott példányszámok után fizetnek százalékot. Ez nagyon kedvezőtlen ajánlat.
Lehet, hogy ez a kiadó nem így szerződik, de mivel nem tette fel a szerződés szövegét, valóban fel kell venni velük a kapcsolatot. Majd írok nekik egy mailt.
De ha úgy van, ahogy a másik kiadónál, akkor inkább végleg kihagynám az e-book témából a kiadót.


Feltehető, hogy így van, mert az fent van az ismertetőben, hogy eladott példányok után fizet, és havi elszámolás van, majd 8 nap múlva fizet banki átutalással. Csak azt nem írta le, mennyit.
 

Muciparipa

Állandó Tag
Állandó Tag
Szóval végül csak visszajutottunk oda, ahonnan elindultunk, "magad, Uram..." Csak össze kellene fogni néhányunknak, akik akarunk valamit, de nem akarjuk, hogy kizsákmányoljanak. Csinálhatnánk egy e-kiadót... mit szólsz? Talán találnánk még néhány vállalkozó szellemű szerzőt és fordítót, aki csatlakozna.
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Igazad van, nem is a minőségre gondoltam a referenciánál, hanem arra, hogy van neved, ismernek, bejáratott vásárlói köröd van. A minőség ma már senkit nem érdekel, legfeljebb egyes szőrözősebb olvasókat, mint pl. én. Azt viszont nem tudom, hogy egy kiadási jog megvásárlásáért mennyit kérhetnek, mi a szokvány? Eladás utáni százalék is szóba jöhet, vagy előre egyben?

Igen, a vásárlói kör biztosan fontos, de abban nem vagyok biztos, hogy pl. egy amerikai könyvügynökség ismeri a magyarországi viszonyokat. Szerintem egy külföldi sikerregény mindenképpen elkel, senki sem nézi, hogy ki adta ki, valszeg a külföldi ügynökség sem. Harry Pottert el tudnád adni, akár ismert vagy a piacon, akár nem. A legtöbb kiadó, pl. az Anno is, sorozatokat indít, és az abban megjelentetett könyveket valóban egy meglévő vevőkörnek értékesíti, de 2008 óta ez a vevőkör az Annónál pl. egyszerűen elfogyott. Tehát úgy tűnik, a vevőkör változó.

Azt nem tudom, hogy egy külföldi bestseller, mint pl. a Bridget Jones, vagy az Alkonyat magyarországi megjelentésének jogaiért mennyit kérnek, csak azt tudom, hogy magyar szerzőknek, mint én, mennyit fizetnek. A jogdíj összege 1995 óta, az első publikálásom óta nem változott!
Egy kézirat kiadásáért általában egyszeri összegben fizetnek kb. bruttó 150 ezer ft-ot. Van, aki kér kizárólagosságot, van, aki nem. Van aki kiköt időtartamot, van, aki nem. Tudom, hogy ez a legtöbb szerző esetében így van, mert tájékozódtam.

Az Alexandra volt az egyetlen, aki eladott példányszám után is fizetett a fenti összegen felül, ez kötetenként 8 % volt a könyv bruttó árából. Így 300 ezer körül jött ki a jogdíj végleges összege.
A többi kiadó nem volt hajlandó példányszám után is fizetni. Mondjuk 500 Ft-os könyv esetében ez nem is jelentős összeg.

Persze, akinek magánkiadója, és széles olvasótábora van, mint Fable-nak vagy Leslie Lawrence-nek, gondolom, többet kaszálnak egy könyvön. Na meg a celebek is.
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Szóval végül csak visszajutottunk oda, ahonnan elindultunk, "magad, Uram..." Csak össze kellene fogni néhányunknak, akik akarunk valamit, de nem akarjuk, hogy kizsákmányoljanak. Csinálhatnánk egy e-kiadót... mit szólsz? Talán találnánk még néhány vállalkozó szellemű szerzőt és fordítót, aki csatlakozna.

Én benne vagyok, csináljunk e-kiadót. Én csak az adózási dolgokkal nem vagyok tisztában. Ha csinálok a könyvemből egy e-könyvet, és árusítom, hogyan történik ebből az adózás? Adószámot kell kérni? Ha a nyomtatott könyvet árulom pl. a Vaterán, abból nem kell adóznom bizonyos összegig, az e-könyvből meg kell?
Ha nincs szerződés, mert magam adom ki, mitől lesz a könyv jogvédett?

Szerzőt könnyű találni, mert sok szerző nem tudja manapság kiadatni a könyvét, olyanok se, akiknek amúgy a neve ismert. Az Alexandra például annak idején eladta az összes könyvemet, tehát sikeres voltam, most még se ad ki tőlem. Sarah Gardennek is több könyvét megjelentették, eladták, de tőle se adnak ki. Az Anno négy könyvemet adta ki, és el is adták, de már nekik se kell kézirat.
Fordítót még könnyebb találni, de ők fix összegért dolgoznak, pl. én is. 0,60-1 Ft/karakter általában, de van, aki az eladott példányszám után is kap pénzt. Az ilyen nagyon ügyes lehet :)
Viszont a fordítótól referenciát kell kérni, mert sok a kutyaütő.
Én pl. most keresek valakit, aki magyarról angolra fordítana, de fizetni csak az eladott példányszámok után tudok. Szerintem ezt legfeljebb csak elszánt és jólelkű ismerős vállalja, profi fordító semmiképpen. Én biztos nem vállalnám, ha valaki ilyen ajánlást tenne. Bizonytalan pénz, a munka pedig sok.

Szóval a szerzők nyűglődnek. Az első könyvesek helyzete pedig szerintem most reménytelen. Csak magánkiadásban van esélyük, mint a barátnőmnek. Kb 200 ezerből adta ki a könyvét, azt hiszem POD kiadással, de eladni nem tudja.
Mert a másik gond, hogy ha kiadja valaki a saját könyvét, a terjesztők nem állnak vele szóba. Megvan a saját beszerzői nagyker bázisuk, és lehetetlen betörni egy külső kiadással a piacukra, pedig 40% üti a markukat a terjesztésért. Ha kívülről viszel nekik könyvet eladásra, azt mondják rá, hogy az már antikvár (?) És nem mindegy, ki vállalja a terjesztést, mert egy no-name könyvárus vagy könyvboltocska képtelen eladni a könyvből egyetlen példányt is. :(
Saját terjesztés dettó.
 
Utoljára módosítva:

Muciparipa

Állandó Tag
Állandó Tag
Én benne vagyok, csináljunk e-kiadót. Én csak az adózási dolgokkal nem vagyok tisztában. Ha csinálok a könyvemből egy e-könyvet, és árusítom, hogyan történik ebből az adózás? Adószámot kell kérni? Ha a nyomtatott könyvet árulom pl. a Vaterán, abból nem kell adóznom bizonyos összegig, az e-könyvből meg kell?
Ha nincs szerződés, mert magam adom ki, mitől lesz a könyv jogvédett?

Szerzőt könnyű találni, mert sok szerző nem tudja manapság kiadatni a könyvét, olyanok se, akiknek amúgy a neve ismert. Az Alexandra például annak idején eladta az összes könyvemet, tehát sikeres voltam, most még se ad ki tőlem. Sarah Gardennek is több könyvét megjelentették, eladták, de tőle se adnak ki. Az Anno négy könyvemet adta ki, és el is adták, de már nekik se kell kézirat.
Fordítót még könnyebb találni, de ők fix összegért dolgoznak, pl. én is. 0,60-1 Ft/karakter általában, de van, aki az eladott példányszám után is kap pénzt. Az ilyen nagyon ügyes lehet :)
Viszont a fordítótól referenciát kell kérni, mert sok a kutyaütő.
Én pl. most keresek valakit, aki magyarról angolra fordítana, de fizetni csak az eladott példányszámok után tudok. Szerintem ezt legfeljebb csak elszánt és jólelkű ismerős vállalja, profi fordító semmiképpen. Én biztos nem vállalnám, ha valaki ilyen ajánlást tenne. Bizonytalan pénz, a munka pedig sok.

Szóval a szerzők nyűglődnek. Az első könyvesek helyzete pedig szerintem most reménytelen. Csak magánkiadásban van esélyük, mint a barátnőmnek. Kb 200 ezerből adta ki a könyvét, azt hiszem POD kiadással, de eladni nem tudja.
Mert a másik gond, hogy ha kiadja valaki a saját könyvét, a terjesztők nem állnak vele szóba. Megvan a saját beszerzői nagyker bázisuk, és lehetetlen betörni egy külső kiadással a piacukra, pedig 40% üti a markukat a terjesztésért. Ha kívülről viszel nekik könyvet eladásra, azt mondják rá, hogy az már antikvár (?) És nem mindegy, ki vállalja a terjesztést, mert egy no-name könyvárus vagy könyvboltocska képtelen eladni a könyvből egyetlen példányt is. :(
Saját terjesztés dettó.


Hát igen, amiket itt leírtál, valamennyi ismert tény, csak így rendszerben összefoglalva nem láttam még, és nem is tudtam volna így megfogalmazni, és átláthatóvá tenni. De amiben ezek után biztos vagyok, hogy esélytelen volna a kiadónknak - legalábbis az első évben - nyomtatott könyv kiadására vállalkoznia.

A másik, hogy nem tudunk ugyebár fizetni a szerzőnek egyösszegben előre, mi is csak az eladott példányszám után, elszámolás szerint lennénk képesek. Ami azt jelenti, hogy egy első könyves szerzőt talán tudna ez motiválni, mert legalább kapna esélyt, de sikeresebb szaktársait, akik más metódushoz szoktak, nem biztos. Hacsak nem közülünk valaki, akinek érdeke a siker.

A fordítókkal is ez a helyzet, mert mi nem tudunk a fordításért eleinte majd fizetni, úgyhogy igazán nem is válogathatunk: ha a fordító elintézi a szerzővel a kiadás (e-könyv!) és fordítás jogát, akkor elfogadhatjuk, de kell egy lektor, - eleinte ingyenes szolgáltatással, - aki ellenőrzi és javítja a fordítást, együttműködve természetesen a fordítóval. (És én ezt például szívesen vállalnám is, de szerintem vannak még betűfalók, akik szívesen tennék, és esetleg van gyakorlatuk az írásban és fordításban, tehát ez lenne a legkisebb gondunk.)

Tehát aki beszáll, saját kockázatára száll be, a siker és későbbi díjazás reményében, de ez is csak befektetés, ami mint tudjuk jól, nem feltétlenül térül meg, 50-50 az esély. De ha nem próbáljuk meg, akkor az esély 0, és az 50 annál azért jobb.

Lehet még olyat kitalálni, hogy már nem jogdíjas, magyarul még meg nem jelent, vagy nagyon régen kiadott könyvek újabb kiadását is felvesszük a sorba, olyan könyvekre gondolok, amelyek hiánya felmerül, mert több olvasó keresi. Van egy kedvenc weboldalam, a "sacred texts", amely ezoterikus, mitológiai, vallásos és szent szövegeket ad közre ingyen, valamennyi a public domainbe tartozik, tehát nem jogdíjas, angol nyelven. Sok mese, monda, regény is van fenn, sok ógörög, római szerző műve, amihez nehéz magyarul hozzáférni. Ebből pl. lehetne néhányat kipróbálni, mert aki keresi, az vissza fog járni utána a boltunkba. Én például 15 évig kerestem a könyvesboltokban Hérodotosz Históriáját, meg is rendeltem, de soha nem tudták leszállítani. Ezt most megtaláltam teljes egészében angolul ott, bár tudom, hogy részletei már magyarul is hozzáférhetők. De ez csak egy példa a saját tapasztalataimból.

Ami az adózást illeti, abban jártasabb vagyok, ha érdekel, és el akarod olvasni, szívesen átküldöm neked az adóhivatal erre vonatkozó övid ismertetőjét, abból minden kiderül, nagyon szép, összefogott munka. Ezt komolyan mondom, 2007-ben adták ki. Azóta gondolom valamennyire módosult, de a lényegi kérdésekben nem. Választ ad arra, mi a teendőd, ha magánszemélyként egyedül, nem szervezeti formában akarod csinálni, és arra, ha céget csinálsz. De ha céget csinálsz, akkor úgy kell adóznod, mint egy vállalkozásnak. Csinálhatsz alapítványt vagy egyesületet is, akkor szervezeti forma, de különös szabályozás vonatkozik rád, viszont nem a pénzszerzés lesz a lényeg, hanem közösségi cél.

Tehát akkor tudok a kérdésekre pontos választ adni, ha a kérdés is pontos. Vagyis tudnom kellene, mi a terv, mit akarsz csinálni, hogy akarod, és főleg hol! Ha Magyarországon van a "székhelyed", ott végzed a bevételszerző tevékenységedet, a magyar adózás szabályai szerint kell bevallanod és befizetned az adót. Ha a székhelyed, céged/társadalmi szervezeted székhelye más állam, az ottani szabályok szerint. Ha a külföldi cégedből Mo-n veszel ki jövedelmet, akkor a két állam közötti szerződést kell tanulmányozni, ha van ilyen a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan.

Ha magánszemélyként, magánkiadóként akarod kiadni a könyvedet, és Mo-n van az állandó lakóhelyed, a kérdés nem kérdés. Ha szervezetben gondolkodsz, érdemes megnézni, hol mennyiért lehet céget csinálni vagy venni, és milyen adószabályok vonatkoznak akkor az alapított kiadódra. Ha jól tudom, az Egyesült Államokban az ÁFA 6%, Mo-n 27%, itt Uruguayban 22%. De nem tudom, könyveladáskor mennyi, azt meg kell nézni, csak ahhoz tudni kell, mely államok adószabályait keresse az ember, amely államok szóba jöhetnek egy ilyen tevékenység tervezésekor.

Ami még fontos, ha weboldalt üzemeltetsz, akkor ugye az internet-szolgáltató székhelye az az állam, ahonnan a jövedelmed származik. Ha ez pl. az USA, akkor a tevékenységed helye mindaddig az USA, amíg a jövedelmedet Magyarországon ki nem fizeted magadnak, azaz magyar bankszámlára nem utalod. Onnantól magyarul adózol, addig az USA szabályai szerint.

És igen, ha Magyarországon magad csinálsz egy magánkönyvkiadó webshopot magadnak, az e-könyv után - már a bevétel után - a magyar törvények szerint adózol, de a speciális szabályoknak utána kell néznem, ha ez érdekel. (Szerintem nem tesz az adótörvény különbséget könyv és e-könyv között, de ebben nem vagyok 100%-ig biztos.) Szívesen megteszem, mert engem is érint. Már annyit foglalkoztam ezzel a témával, hogy akár egyedül is belevágnék, de azért remélem, hogy lesznek segítőtársaim.
 

Muciparipa

Állandó Tag
Állandó Tag
Arra nem válaszoltam, mitől lesz a könyved jogvédett, ha magad adod ki. Magyarországon, így más államokban is, van szerzői jogi törvény, annak alapján illet meg a jogvédelem. Abban kell szerepelnie az eljárásnak, ha érdekel, megnézem. Nem hiszem, hogy valami nagyon bonyolult dolog, hiszen ha te írtad, akkor már megillet a jogvédelem a törvény alapján, anélkül, hogy bárhol regisztrálnád. Csak bizonyítanod kell, hogy te vagy a szerző. Azt meg lehet egy egyszerű kézirat-letét formájában szerintem, akár ügyvédnél, akár közjegyzőnél. De inkább megnézem, az a biztos.
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
A másik, hogy nem tudunk ugyebár fizetni a szerzőnek egyösszegben előre, mi is csak az eladott példányszám után, elszámolás szerint lennénk képesek. Ami azt jelenti, hogy egy első könyves szerzőt talán tudna ez motiválni, mert legalább kapna esélyt, de sikeresebb szaktársait, akik más metódushoz szoktak, nem biztos. Hacsak nem közülünk valaki, akinek érdeke a siker.

Első könyves szerző biztosan belemenne, hisz örülne, hogy legalább nem neki kell fizetnie a kiadásért, és a könyvét a kezébe foghatja. De a könyvkiadásban szerintem a szerző jogdíja a legkisebb összeg, a nyomtatás az, ami húzós, itteni viszonylatban, a legutóbbi infóim szerint, egy 3000-es példányszámú, kb 300 000 karakteres könyv kiadása kb. egymilliótól indul fölfelé.
Lehet, hogy én is belemennék egy olyan kiadásba, amiben csak példányszám után kapok pénzt, de a Te rizikód, ha finanszírozod a kiadást, nagyon nagy. Egy kiadó vezetője mondta, ha egy könyv nem kel el az első három hónapban, akkor már veszteséges.
Talán az e-book mellett a POD kiadás jöhetne szóba inkább (Print On Demand). Kisebb a rizikó.

A fordítókkal is ez a helyzet, mert mi nem tudunk a fordításért eleinte majd fizetni, úgyhogy igazán nem is válogathatunk: ha a fordító elintézi a szerzővel a kiadás (e-könyv!) és fordítás jogát, akkor elfogadhatjuk, de kell egy lektor, - eleinte ingyenes szolgáltatással, - aki ellenőrzi és javítja a fordítást, együttműködve természetesen a fordítóval. (És én ezt például szívesen vállalnám is, de szerintem vannak még betűfalók, akik szívesen tennék, és esetleg van gyakorlatuk az írásban és fordításban, tehát ez lenne a legkisebb gondunk.)

A vicc az, hogy a fordításért még többet kellene fizetni, hisz egy 300 000 karakteres könyv lefordítása kb 300 000 Ft, tehát a fordító többet keres, mint egy szerző a könyvével, ami szerintem nonszensz, de M.o-n ez a helyzet. A legtöbb kiadó nem alkalmaz lektort, sem korrektort, sem semmi ilyesmit.
Hogy van-e olyan fordító, aki úgy is vállalja a munkát, hogy csak az eladás után kap pénzt (amiben benne foglaltatik, hogy vagy kap, vagy nem kap), arra én is kíváncsi lennék, mert mint mondtam, nekem is szükségem lenne rá.

Tehát aki beszáll, saját kockázatára száll be, a siker és későbbi díjazás reményében, de ez is csak befektetés, ami mint tudjuk jól, nem feltétlenül térül meg, 50-50 az esély. De ha nem próbáljuk meg, akkor az esély 0, és az 50 annál azért jobb.

Elméletileg ennek valóban 50-50 %-nak kellene lennie, a saját tapasztalatom azonban az, hogy a siker reménye minimális, ha nincs megfelelő marketing. A szájpropaganda ehhez kevés, még a neten is, mint a saját példám mutatja. Szerintem ebbe kemény összegeket kellene fektetni, de hogy az megtérül-e, az is kétséges. Mo.-n az emberek nem vesznek könyvet, nincs rá pénzük. Még 500 Ft-ot is meggondolnak érte. Jól mutatják ezt a nagy terjesztők 50-70-90%-os árengedményei.

Lehet még olyat kitalálni, hogy már nem jogdíjas, magyarul még meg nem jelent, vagy nagyon régen kiadott könyvek újabb kiadását is felvesszük a sorba, olyan könyvekre gondolok, amelyek hiánya felmerül, mert több olvasó keresi.

Igen, ez is jó ötlet, kell hozzá egy felmérés, hogy tényleg mit keresnek. Mert attól még, hogy valami ritkaság és nehezen megszerezhető, nem biztos, hogy tömeges igény is van rá.

És igen, ha Magyarországon magad csinálsz egy magánkönyvkiadó webshopot magadnak, az e-könyv után - már a bevétel után - a magyar törvények szerint adózol, de a speciális szabályoknak utána kell néznem, ha ez érdekel. (Szerintem nem tesz az adótörvény különbséget könyv és e-könyv között, de ebben nem vagyok 100%-ig biztos.)

Köszönöm a segítőkészségedet, de én annyira félek ettől az egész adózási cirkusztól, hogy valszeg emiatt nem merek egyedül belevágni. Inkább kilincselek a kiadóknál. Nehezen nyugszom bele, hogy míg korábban örömmel fogadták a kiadók a kéziratomat, most egyáltalán nincs rá kereslet. Bízom benne, hogy egyszer csak változik a helyzet, mert mégis csak ez a legkényelmesebb nekem.
Egyébként kiszámoltam én már, hogy ha magánkiadásban adok ki nyomtatott könyvet, nem járok anyagilag sokkal jobban. Kb. nettó 300-500 ezer Ft tiszta bevételem maradt volna, tehát nagyjából annyi, amennyit az Alexandra fizetett. És akkor még nekem kell befektetni, enyém a rizikó, nekem kell rohangálni terjesztők után, satöbbi.

A magyar adótörvény különbséget tesz nyomtatott és e-könyv között, tudomásom szerint a nyomtatott könyv áfája 5 %, az e-könyvé pedig 25 vagy 27 %, ebben most nem vagyok biztos, de megvan ez a különbség. Ezért is drágák a magyar e-könyvek.

Nem hiszem, hogy valami nagyon bonyolult dolog, hiszen ha te írtad, akkor már megillet a jogvédelem a törvény alapján, anélkül, hogy bárhol regisztrálnád. Csak bizonyítanod kell, hogy te vagy a szerző. Azt meg lehet egy egyszerű kézirat-letét formájában szerintem, akár ügyvédnél, akár közjegyzőnél. De inkább megnézem, az a biztos.

A jogvédelemmel azért van problémám, mert nekem az Artisjusnál (szerzői jogvédő hivatal), azt mondták, akkor lesz a könyvem jogvédett, amikor nyomtatásban megjelenik. Viszont ekkor még nem volt e-könyv.
Na most az ember küldözgeti ide-oda a kéziratot, és csak reménykedhet, hogy nem adja ki valaki a saját neve alatt, mert attól a pillanattól ő lesz a jogtulajdonos. És állati nehéz bizonyítani, sokéves pereskedés árán, hogy valójában én vagyok a szerző. Tudom, mert a barátom ezt végigcsinálta, ráadásul egy önéletrajzzal.
Abban igazad van, hogy ennek megelőzése érdekében érdemes a kéziratot még az elküldözgetés előtt regisztrálni. Erre van az Artisjus. Ők veszik jegyzékbe a kéziratot, de ettől még az nem lesz jogvédett, csupán arra lesz jó a regisztráció, hogy könnyebb bizonyítani, ha muszáj, hogy én vagyok a szerző. Elmondásuk szerint, ha létezik ilyen regisztráció, általában nem is kerül perre a sor, a jogbitorló már korábban inkább visszalép.
De az Artisjus jegyzékbe vétele sem olcsó, most nem tudom épp mennyi, fenn van a honlapjukon, annak idején 6000 Ft volt, de ennek már jópár éve. Eleinte jegyzékbe vetettem velük a kézirataimat, de ha megbízható kiadóra talál az ember, ezt megspórolhatja. Hisz a megjelenés után már érvényét veszti az egész artisjus-os buli.
Az e-book esetében azonban nem vagyok biztos, hogy kikerülhető az Artisjus. :( Pedig nincs kedvem még erre is költeni.
 
Utoljára módosítva:

eniko63

Állandó Tag
Állandó Tag
Első könyves szerző biztosan belemenne, hisz örülne, hogy legalább nem neki kell fizetnie a kiadásért, és a könyvét a kezébe foghatja. De a könyvkiadásban szerintem a szerző jogdíja a legkisebb összeg, a nyomtatás az, ami húzós, itteni viszonylatban, a legutóbbi infóim szerint, egy 3000-es példányszámú, kb 300 000 karakteres könyv kiadása kb. egymilliótól indul fölfelé.
Lehet, hogy én is belemennék egy olyan kiadásba, amiben csak példányszám után kapok pénzt, de a Te rizikód, ha finanszírozod a kiadást, nagyon nagy. Egy kiadó vezetője mondta, ha egy könyv nem kel el az első három hónapban, akkor már veszteséges.
Talán az e-book mellett a POD kiadás jöhetne szóba inkább (Print On Demand). Kisebb a rizikó.



A vicc az, hogy a fordításért még többet kellene fizetni, hisz egy 300 000 karakteres könyv lefordítása kb 300 000 Ft, tehát a fordító többet keres, mint egy szerző a könyvével, ami szerintem nonszensz, de M.o-n ez a helyzet. A legtöbb kiadó nem alkalmaz lektort, sem korrektort, sem semmi ilyesmit.
Hogy van-e olyan fordító, aki úgy is vállalja a munkát, hogy csak az eladás után kap pénzt (amiben benne foglaltatik, hogy vagy kap, vagy nem kap), arra én is kíváncsi lennék, mert mint mondtam, nekem is szükségem lenne rá.



Elméletileg ennek valóban 50-50 %-nak kellene lennie, a saját tapasztalatom azonban az, hogy a siker reménye minimális, ha nincs megfelelő marketing. A szájpropaganda ehhez kevés, még a neten is, mint a saját példám mutatja. Szerintem ebbe kemény összegeket kellene fektetni, de hogy az megtérül-e, az is kétséges. Mo.-n az emberek nem vesznek könyvet, nincs rá pénzük. Még 500 Ft-ot is meggondolnak érte. Jól mutatják ezt a nagy terjesztők 50-70-90%-os árengedményei.



Igen, ez is jó ötlet, kell hozzá egy felmérés, hogy tényleg mit keresnek. Mert attól még, hogy valami ritkaság és nehezen megszerezhető, nem biztos, hogy tömeges igény is van rá.

Köszönöm a segítőkészségedet, de én annyira félek ettől az egész adózási cirkusztól, hogy valszeg emiatt nem merek egyedül belevágni. Inkább kilincselek a kiadóknál. Nehezen nyugszom bele, hogy míg korábban örömmel fogadták a kiadók a kéziratomat, most egyáltalán nincs rá kereslet. Bízom benne, hogy egyszer csak változik a helyzet, mert mégis csak ez a legkényelmesebb nekem.
Egyébként kiszámoltam én már, hogy ha magánkiadásban adok ki nyomtatott könyvet, nem járok anyagilag sokkal jobban. Kb. nettó 300-500 ezer Ft tiszta bevételem maradt volna, tehát nagyjából annyi, amennyit az Alexandra fizetett. És akkor még nekem kell befektetni, enyém a rizikó, nekem kell rohangálni terjesztők után, satöbbi.

A magyar adótörvény különbséget tesz nyomtatott és e-könyv között, tudomásom szerint a nyomtatott könyv áfája 5 %, az e-könyvé pedig 25 vagy 27 %, ebben most nem vagyok biztos, de megvan ez a különbség. Ezért is drágák a magyar e-könyvek.



A jogvédelemmel azért van problémám, mert nekem az Artisjusnál (szerzői jogvédő hivatal), azt mondták, akkor lesz a könyvem jogvédett, amikor nyomtatásban megjelenik. Viszont ekkor még nem volt e-könyv.
Na most az ember küldözgeti ide-oda a kéziratot, és csak reménykedhet, hogy nem adja ki valaki a saját neve alatt, mert attól a pillanattól ő lesz a jogtulajdonos. És állati nehéz bizonyítani, sokéves pereskedés árán, hogy valójában én vagyok a szerző. Tudom, mert a barátom ezt végigcsinálta, ráadásul egy önéletrajzzal.
Abban igazad van, hogy ennek megelőzése érdekében érdemes a kéziratot még az elküldözgetés előtt regisztrálni. Erre van az Artisjus. Ők veszik jegyzékbe a kéziratot, de ettől még az nem lesz jogvédett, csupán arra lesz jó a regisztráció, hogy könnyebb bizonyítani, ha muszáj, hogy én vagyok a szerző. Elmondásuk szerint, ha létezik ilyen regisztráció, általában nem is kerül perre a sor, a jogbitorló már korábban inkább visszalép.
De az Artisjus jegyzékbe vétele sem olcsó, most nem tudom épp mennyi, fenn van a honlapjukon, annak idején 6000 Ft volt, de ennek már jópár éve. Eleinte jegyzékbe vetettem velük a kézirataimat, de ha megbízható kiadóra talál az ember, ezt megspórolhatja. Hisz a megjelenés után már érvényét veszti az egész artisjus-os buli.
Az e-book esetében azonban nem vagyok biztos, hogy kikerülhető az Artisjus. :( Pedig nincs kedvem még erre is költeni.

1. A Print on Demand, tudomasom szerint, mar nagyon jol mukodik, es relative olcso is (Romaniai viszonylatban beszelek).
2. A szerzoi jogvedelem, sajnos, csak ures szo - habar vannak torvenyek, amely - allitolag - szabalyozzak. Csakhogy, nem kivitelezhetoek...
Ennek erdekeben a legkonnyebb modszer (igaz, fizetni kell erte, de nem veszesen sok! - kb 35-50 USD per konyv) az amerikai kongresszusi konyvtarba valo bejelentese - erdekes, mi? :) - mielott itt hosszan elmagyaraznam, kerlek nezzetek utana ennek az infonak, mert meglepo az ide vonatkozo nemzetkozi (szerzoi) jogi vonatkozas...:) - es, maskulonben, tenyleg helytallo! Tehat, a megoldas nem az Artisjus vagy egyeb hasonlo (Romaniaban is van egy mukodo ilyen, de ugyanaz megy, mint Mo-gon... azaz, nulla, jogilag....sajnos. AMi pedig az arat illetti, az nagyobb mint az amerikai konyvtar, egyszeruen azert, mert - ha jol dolgoznak - ezek az ugynoksegek be kell sajat nev alatt (tehat, az ugynokseg neve alatt!) jelentsek a konyveket ennel a konyvtarnal.... a kulonbseg meg megy a sajat zsebukbe...) - Ennyit errol.
- Az adozas, azonban, nagyon erdekes.... persze, nalunk ez gyakran valtozik (kb minden evben mas...) ugyhogy, most errol nem itt beszelnek.... maskulonben, meg akkor sem vannak vedve a szerzoi jogok, ha nyomtatasban jelenik meg a konyv - sajnos.....
 

3smc

Állandó Tag
Állandó Tag
A kiadóknak szerintem az e-könyvek világában is van létjogosultságuk. Mindenkinek meg van a maga dolga a rendszerben. A szerkesztő, tördelő, disztribútor ... ezek kihagyhatóak, de a minőség rovására mehet, mert szerintem a szerző képtelen kívülállóként tekinteni a saját munkájára, és sokszor még egy ismerőse sem képes erre az elfogultság miatt. Kiadót alapítani nagyon jó ötlet, de akkor érdemes, ha vannak benne olyanok, akiknek van gyakorlati tapasztalata már. A konstruktív ötletek mindig nagyon jók, de a rendszert nehéz megváltoztatni, és csak nagyon lassan lehet, ezért sajnos be kell illeszkedni, és onnan lehet változtatni rajta.
Tudom, hogy sokan jobban szeretünk az anyanyelvünkön írni és olvasni, de Magyarország nagyon kicsi. Az utóbbi 5-7 évben a korábbinál is kevesebb támogatást kap a könyvkiadás sajnos. A fizetőképes kereslet is fogy, míg a kínálat világméretű. Azt mondanám mindenkinek, aki kiadót keres a műveihez, hogy próbáljon meg nagyobb piacban gondolkodni, és ne magyar nyelven írjon, hanem angolul, franciául, spanyolul, németül. Ezeknek a nyelveknek sokkal nagyobb a közönsége, több kiadói lehetőség akad. Ráadásul sajnos a hazai honoráriumszerződések egyrészt köszönőviszonyban sincsenek a valósággal és pláne nem a világgal. Egy kezemen megszámolom hány hazai író van, aki otthon él és óvatos tipp szerint a kiadott műveiből él, nem számolva az egyéb publikációit.

Sajnos az e-könyvekre nagyon ferdén néznek sokszor maguk a szerzők is, mert nem tisztázottak a jogviszonyai. Ezen majd akkor lehet hatékonyan változtatni, ha az emberek képesek lesznek máshogy gondolkodni és nem ragaszkodnak a papírformátumhoz.

A terjesztés az egy külön buktató sajnos, már írtatok is róla.

Off: Imádom én is a fanfictiont. Most pont elfogyott amit olvastam. Lehet itt ajánlást kérni, hogy mit olvashatnék? Ti mit írtok? Még csak most ismerkedem a fórummal nem is tudom van itt privát üzenet, vagy van már ilyen topik? Körbenézek.
 

Muciparipa

Állandó Tag
Állandó Tag
Sok dologban igazad van, de azzal nehéz egyetérteni, hogy valaki, aki magyar nyelven író, váljon idegen nyelven is legalább olyan jó íróvá. Ez nem lehetséges. És nem is minden igazán jó író tud idegen nyelven. Vagy legalábbis annyira nem, hogy azon könyvet írjon, nem beszélve az írás minőségéről. Félre ne érts, nem azt mondom, hogy nincs ilyen, csak nem hiszem, hogy sok olyan van, aki ugyanolyan színvonalon ír magyarul, mint angolul vagy németül.

Én például imádom Carlos Ruiz Zafónt, de magyar fordításban nem tudtam elérni tavaly a könyveit, spanyolul meg nem tudok olyan jól, hogy megértsem. Így az angol fordítást olvastam mindegyikből. És csodás, most már állíthatom, hogy jobb, mint a magyar. És Zafón jól beszél angolul, ott is él az USA-ban már évek óta. Mégsem ő fordította át a saját könyveit, megbízott egy hivatásos műfordítót, aki kettős anyanyelvű!!!

És ugyebár itt jön a következő probléma. Honnan fogom tudni, hogy jól fordította-e a művemet? Ahhoz megint meg kell majd bíznom valakiket, hogy ellenőrizzék? Azután itt van a stílus kérdése is. Ami magyarul az én stílusom, az elvész egy másik nyelven. Csak nézd meg, mit tesz egy elektronikus fordító-program egy magyar szöveggel angolul! A nyelvtani rendszer, kifejezési eszköztár nem megfeleltethető egymással.

A fordítónak ezen felül fizetni kell, mitöbb előre. Itt pont az a szerzők problémája, hogy ha a kiadó el is fogadja a könyvüket, költséget hárít a szerzőkre, előre. Ha nagyobb piacra dolgozik, azaz lefordítja vagy fordíttatja a művét, már az előzetes költség, és a nagyobb piac érdekében a kiadás költségei is nőnek. Ráadásul a fordítónak is megvannak a maga szerzői jogai. Ki fogja tudni a szerző kilétét megállapítani például egy fordítás esetén, ahol a kiadott mű inkább a fordító, mint az eredeti szerző írása?

Szóval, göröngyös ez az út.

Látom, hogy van néhány csapat, akik rajongói fordításokat készítenek, és elárasztják vele az internetet. Némelyik fordítás egészen csapnivaló, de a fiatal könyvfanokat ez nem nagyon érdekli, a stílus meg a nyelvi stilisztika, a helyesírás nem számít. Tudja a folytatást, a történetet, előbb, mint a többiek, és meg sem kell vennie a könyvet. Ez már elég. És a jogsérelemhez is.

Látom, hogy egyre több olyan weboldalt tiltanak le szerzői jogi jogsértések miatt, ahonnan le lehet tölteni ingyen a könyveket. De a kalózfordítások ellen nem tesznek semmit.

Pedig ebből lehetne valami értelmeset is kihozni, mert itt például vannak olyanok, akik több nyelven is jól beszélnek és írnak. Ha csinálnánk egy e-könyv kiadót, a kalózfordítók energiáit is le lehetne kötni, mitöbb, idővel anyagi ellenszolgáltatást is kaphatnának, hogy jogszerűen fordítsanak. És itt az egész fórum, hogy ellenőrizhesse az eredményt. A kiadók is elküldenek néhány példányt a kiválasztott olvasógárda tagjainak, akik véleményezik a nyerskönyvet. Itt is meg lehetne ezt csinálni. És vannak fórumozók, akik nagyon jól értenek a tördeléshez, könyvszerkesztéshez. Hiszen nap mint nap csinálják a lopott könyveken, hogy itt terjeszthessék. Ne értsetek félre, én is innen töltöm le, amit máshogy nem tudok beszerezni, és el akarok olvasni. De azért akkor is lopás, nem?

Sok író van, látogatom a honlapjaikat, akik maguk árulják a könyveiket. nem is mindegyik befutott sikerszerző. Mégis megy nekik. Én már feladtam egyébként, hogy meggyőzzek bárkit, és elhatároztam, hogy végigviszem a saját projektemet. Meg is csináltam már félig a weboldalamat, és olyan könyveket fogok árulni e-könyvben, olcsón, amiknek nincs copyright-juk már, és soha nem adták ki magyarul. Most fordítom a műveket, eddig 12 db-ot találtam, ami hasonló műfajb és témakörbe tartozik. Ha kész lesz az első, és árulható, először benneteket foglak megkérni, hogy ellenőrizzétek a stílusát. Az eredményről meg értesülni fogtok. És még azt sem mondhatom, hogy bízom a sikerben. Egyszerűen úgy tartom, meg kell próbálnom, ha nem sikerül is, mert biztos nem lesz semmi, ha meg sem próbálom.
 

3smc

Állandó Tag
Állandó Tag
Milyen véletlen, hogy pont Zafónt említed, én pont most találtam rá.
Részeben igazad van. Magam is sokkal jobban szeretek magyar nyelven olvasni. Csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy a magyar piac minden szempontból milyen kicsi és mekkora előnyben vannak azok, akik elég jól beszélnek egy idegen nyelvet. Egyik út sem egyszerű. Ennek ellenére vannak olyan szerzők, akik végül idegen nyelven váltak ismerté és úgy fordítják vissza a könyveiket magyarra mások. (Pl. Agota Kristof)

Sajnos, a magyar tapasztalataimból kiindulva azt mondom, hogy ha egy magyar nyelven írott mű képes akár kalózformában is eljutni minél több emberhez, akkor az nem lopás, az a siker.

Nagyon sok tehetséges ember van, de jó, ha közülük páran ismerik a rendszert is, hogy legalább az elkerülhető buktatókon ne kelljen átesniük. Ez olyan, mint a főzés. Sokan tudnak, de nem nyit mindenki éttermet.

A kiadóknak, legalábbis otthon nincsenek olvasógárdáik. A nagyoknak sem. Szóval legtöbbször egyetlen ember véleménye dönt egy kiadónál, hogy a könyvet beveszik-e az ötletek közé, vagy sem. Onnan is még nagyon sok lépcsőfokon kell átverekednie magát, míg könyv lesz belőle, és ennek egyik legnagyobb lépése mindig az anyagiak. A kiadók majdnem bármit kiadnak – ami nem vállalhatatlan számukra – ha megvan rá a forrás.
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Off: Imádom én is a fanfictiont. Most pont elfogyott amit olvastam. Lehet itt ajánlást kérni, hogy mit olvashatnék? Ti mit írtok? Még csak most ismerkedem a fórummal nem is tudom van itt privát üzenet, vagy van már ilyen topik? Körbenézek.

Van privát üzenet, de erre itt is válaszolhatok Neked. Az én könyveimről (nem fanfiction) itt olvashatsz ismertetést és kritikát. Nem ismerem az oldal szerzőjét, de írtam neki egy köszönőlevelet :):

http://katherines-bookstore.blogspot.hu/2012/01/sylvia-ber-ismeretlen-irono-igazi.html

Privát üzenetet küldeni a fórumban, úgy tudom, az adott tag profiloldalán lehetséges.

Az idegen nyelven kiadott magyar könyvek témájában teljesen egyetértek Veled, mondhatni, ez lenne az egyetlen lehetőség arra, hogy egy magyar író keressen is a könyvével. De a problémák áthidalásához nagy szerencse is kell: pl. egy jó fordító megtalálásához, aztán azt meg is kellene fizetni, aztán még külföldön is megtalálni a megfelelő profilú kiadót. Ha jól tudom a nyugati világban ügynökségek foglalkoznak azzal, hogy egy műnek kiadót találjanak, ők alkudják ki a legjobb honoráriumot stb. Tehát nem az iró kilincsel. Ez lenne az ideális itthon is, de fényévekre vagyunk ettől. Itt valóban nincs piac, nincs fizetőképes kereslet a könyvekre.
 

Muciparipa

Állandó Tag
Állandó Tag
Milyen véletlen, hogy pont Zafónt említed, én pont most találtam rá.
Részeben igazad van. Magam is sokkal jobban szeretek magyar nyelven olvasni. Csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy a magyar piac minden szempontból milyen kicsi és mekkora előnyben vannak azok, akik elég jól beszélnek egy idegen nyelvet. Egyik út sem egyszerű. Ennek ellenére vannak olyan szerzők, akik végül idegen nyelven váltak ismerté és úgy fordítják vissza a könyveiket magyarra mások. (Pl. Agota Kristof)

Sajnos, a magyar tapasztalataimból kiindulva azt mondom, hogy ha egy magyar nyelven írott mű képes akár kalózformában is eljutni minél több emberhez, akkor az nem lopás, az a siker.

Nagyon sok tehetséges ember van, de jó, ha közülük páran ismerik a rendszert is, hogy legalább az elkerülhető buktatókon ne kelljen átesniük. Ez olyan, mint a főzés. Sokan tudnak, de nem nyit mindenki éttermet.

A kiadóknak, legalábbis otthon nincsenek olvasógárdáik. A nagyoknak sem. Szóval legtöbbször egyetlen ember véleménye dönt egy kiadónál, hogy a könyvet beveszik-e az ötletek közé, vagy sem. Onnan is még nagyon sok lépcsőfokon kell átverekednie magát, míg könyv lesz belőle, és ennek egyik legnagyobb lépése mindig az anyagiak. A kiadók majdnem bármit kiadnak – ami nem vállalhatatlan számukra – ha megvan rá a forrás.


Csak egy apró megjegyzésem volna, attól, hogy a szerzőnek siker a regénye ingyenes terjesztése, jogilag az még lopás. A szerző és a jogok birtokosa is károsult. Van, akinek az erkölcsi siker nem elég, mert főállású író, aki ebből szerzett jövedelméből él. Példa erre Munkácsi Miklós valaha sikeres magyar író, aki jelenleg nyomorog, míg a tudta nélkül a színműveit játsszák egyes színházak. A volt felesége a barátnőm, aki jogászként próbálja védeni az érdekeit, teljesen sikertelenül.

Emellett nem magyar író műveit terjesztik - csak - így, hanem külföldi sikerszerzők magyarul még meg nem jelent műveit fordítják le a rajongók, erről beszéltem. Kérdezz meg néhányat, valamint a magyar kiadásra készülő, a jogdíjat már megfizető kiadóikat, mennyire örülnek ennek. csak annyit tudok, hogy az Ulpius például már figyeli a CH-hoz hasonló fórumokat és könyves blogokat, és azonnal figyelmeztetést küld, ha meglát bármilyen általa kiadott könyvet ingyenesen terjeszteni. Vagy kérdezd Melittát!
 

3smc

Állandó Tag
Állandó Tag
Ne értsetek félre, én is innen töltöm le, amit máshogy nem tudok beszerezni, és el akarok olvasni. De azért akkor is lopás, nem?

De! Igazából pont olyan, mint kenyeret lopni a boltban, és ez mégsem étel. Azt hiszem a legtöbb, amit tenni lehet, hogy nem tölti le, aki ezt komolyan gondolja, mert arra felesleges várni, hogy jogilag ez rendeződik. Mióta van internet, létezik a file-cserélés, és azóta sem rendeződött a helyzet. Az egyetlen amit tenni tudnak, hogy az oldalakat zárják be, ami nem a jó megoldás, de egy megoldás. Illetve mindennek nagyon utánanézni letöltés előtt és csak olyant tölteni le ingyenesen, ami már semmilyen jogdíjat nem vonz, – igazából ilyen nem létezik – vagy megkeresni a hivatalos forrásokat, ahol fizetni lehet az anyagért. Számomra sem a könyvesbolt a megoldás, mert nem az anyanyelvemen árulják a könyveket, ezért olvasok én is e-könyveket.
Megértem a kiadókat, igazuk van, és ha szerencséjük, akkor rá is bukkannak. A kalózfordításokkal nem sokat tudnak kezdeni, de nagyobb terjedelemnél azért elég ritka. Viszont amikor a könyv kiadói változata terjeng a pdf-ben a neten az egy helyről kerülhetett csak ki.
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
En a kiadok egy nagy hibajat latom,hogy a nett lehetoseget nem hasznaljak ki.
Egy kiado nem nyomul ezerrel mindenfele reklamozva a kiadott konyveit.
Termeszetesen reklamozzak a weboldalukon esetleg par helyen de ez toredeke annak amit a netten szerepelhetnenek,hisz egy egy konyv bejarja a vilagot egy egy feltolto jovoltabol ezt a szerepet kene nekik valahogy intenzivebbe tenni.
 

Muciparipa

Állandó Tag
Állandó Tag
Mindenkivel egyetértek, de:

1. A kiadóknak is fizetni kell minden reklámért. Ha a HVG-n reklámoz - az az egyik legnézettebb online lap MO-n - több százezer forintot kell fizetnie érte. Ezt rögtön rá fogja verni a szerzőre. Tehát senkinek nem éri meg (kivéve a HVG-nek, pl.) Vagy olyan magas lesz miatta a könyv ára, hogy nem fogják megvenni még annyian sem, mint most.
2. Ha nem jó megoldás, hogy a kalózkodó oldalakat bezárják, akkor valóban nincs is megoldás, mert ez lehet az egyetlen visszatartó erő. De legyünk őszinték, ez is inkább csak jelzés, mert mindannyian tudjuk, hogy már aznap tud más néven, más emailcímről, más számítógépen végtelen számú másikat csinálni ugyanaz az ember.
3. Jelenleg kb. 50 könyvem van, ami kalózfordítás. Egyenként kb. 150-250 oldalasok. Nem elég terjedelmes? És ugyanazt lehet tenni a kalózfordításokkal, mint a weboldalakkal, aki közzétesz ilyet, azt bezáratják. Persze személyek küldözgethetik így is egymásnak, az nem bcs., de a legjobb lenne inkább a kiadóknak beszervezni az ilyenekkel foglalkozókat, így ingyen jutnának gyors nyersfordításokhoz.
4. Én egy szürkepiacnak számító oldalról szoktam letölteni könyveket, és ott a kiadók terjesztik el a dömpingkönyveiket, amiket közben azért máshol pénzért árulnak. És letöltöttem véletlenül, tényleg nem tudtam, mi az, amíg ki nem nyitottam, egy olyan fájlt, amiben a kiadók 2014-re tervezett könyveit tartották. Ezeket a fájlokat elküldik kiválasztott 200 embernek, akik véleményezik, javítják, stb. Azt hiszem, ezeket régen az aranykori boldog békeidőkben otthon olvasószerkesztőknek, illetve lektoroknak nevezték. Ezek egyike volt olyan aljas, és feltöltötte a netre. Hát én biztos megvonnám tőle a jogot, hogy belenézhessen a későbbiekben bármelyik kiadó tervezett könyveibe. Magyarországon is vannak kiadók, egyre többen, akik alkalmaznak, persze ingyen, ilyen olvasókat, akiknek elküldik kiadás előtt a könyveiket. Én jelenleg kb. 100-ról tudok, aki ezt teszi, főként egyetemisták, akik bölcsészkaron tanulnak, vagy amatőr illetve hivatásos kezdő írók.
 
Oldal tetejére