Kibeszélem magamból avagy a betegség megelőzése

Kicsi Fecske

Állandó Tag
Állandó Tag
Empatikus kommunikáció:

5+1 tipp a félreértések ellen


A félreértések a leggyakoribb ellenségei a kapcsolatainknak. A legjobb barátság is tönkre tud menni egy meg nem beszélt félreértés miatt, de házasságok és szülő-gyerek kapcsolatok is elmérgesedhetnek miatta. A mai posztban ezért összeszedtem 5 stratégiát, amivel védekezhetsz a félreértések ellen.



2. Ellenőrizz!
Állandó téma nálam, bocsánat azoktól, akiknek már a könyökén jön ki, de úgy érzem ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni: a visszakérdezés óriási segítség! Miután elmondtál valamit, amit nehéz volt kimondanod, össze kellett szedni a bátorságodat, a gondolataidat, és kerested a szavakat... annyira egyszerű megkérdezni a másikat, hogy mondja el, hogy mit hallott épp, mert szeretnéd a lehető legpontosabban megfogalmazni azt, ami a szívedet nyomja. Nem nehéz, és mégis rengeteget tud segíteni. Amit én javaslok még pluszban az annyi, hogy miután a másik elmondta, hogy mit hallott, akkor mindenképp köszönd ezt meg, és mondd el, hogy segített neked abban, hogy tudd mit kell még hozzátenni ahhoz, hogy teljes legyen a kép.

3. Kérdezz!
Ha úgy éled meg, hogy valaki a fejedhez vág épp valamit, akkor kérdezz vissza. Próbáld szem előtt tartani, hogy soha semmit nem tesz senki valami ellen. Mindig mindent valamiért teszünk. Ha úgy érzed valami ellened irányult, akkor próbálj a végére járni a dolognak, kérdezz vissza!
Az erőszakmentes kommunikáció nagyon fontos tanulsága volt a számomra az, hogy soha ne hagyjam magam olyan helyzetbe szorítani, ahol lázadnom vagy meghunyászkodnom kell. Ne hagyd te se! Halld meg azt is, ami nem hangzik el! Tanulj meg jól visszakérdezni!

4. Tudd, hogy a kritika nem rólad szól!
Ez szorosan kapcsolódik az előző ponthoz, de annyira fontos, hogy úgy gondoltam külön veszem: ha egyszer sikerül valóban elsajátítani az erőszakmentes kommunikációt, akkor rá fogsz jönni, hogy a kritika nem rólad szól. A kritika fogadásának lehetséges módjait már leírtam korábban itt, azokat nem ismételném. Itt csak a tudatosítást szeretném kiemelni: úgy élj, hogy tudd, a kritika nem rólad szól.

5. Mutasd meg a sebezhetőséged!
Mivel ezt a blogot a családi kapcsolatokhoz szánom segítségül, ezért merem ezt külön pontba venni, hiszen gondolom ismertek ti is olyan helyzeteket, amikor nem feltétlen szerencsés a sebezhetőségünket megmutatni. Így például a munkahelyen nem biztos, hogy előnyöd lesz belőle.
De a család az nem ilyen. A családban érdemes felvállalni azt, hogy emberek vagyunk, hogy sérülékenyek vagyunk, hogy valami csalódást okozott vagy valami éppen fáj. Ez megkönnyíti a másik embernek a hozzánk való kapcsolódást. Jobban rá fog látni a szívünkre, arra, hogy emberek vagyunk, és könnyebben önti befogadható formába a mondanivalóját.

+1. Mielőbb tisztázd!

Ha mégis félreértés adódna, az első adandó alkalmat ragadd meg arra, hogy tisztázd. Minél tovább görgeted magad előtt, annál inkább megoldhatatlanná fejlődik a probléma. Annál inkább fogod a másikban az ellenségképet, és nem pedig az embert látni. Amint lehet, üljetek le megbeszélni, kérdezz rá, hogy mi a helyzet valójában.

hattyú páros.jpg

Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
Sok szeretettel Erzsi.
 

vandorcsillag

Állandó Tag
Állandó Tag
Mese felnőtteknek


rozsa-farkas.jpg A FARKAS ÉS A RÓZSA

Hogy került oda, senki sem tudta, de egyszercsak ott volt a tisztáson. Egy gyönyörű virág. Egy fehér rózsa.
A farkas vette észre először. " Milyen szép ! " - gondolta - " Milyen kecses ! " Aztán lassan a többi állat is felfedezte.

- Milyen egyszerű ! - mondta a páva - Semmi szín, semmi különlegesség !
- Közönséges ! - rikácsolta az öreg, csúf és kopasz keselyű - Hát hogy néz ez ki ?
" Mind ilyenek vagytok. " - gondolta a farkas a fák közül - " Nem veszitek észre magatok körül a szépet és a jót. " A társasághoz hamarosan csatlakozott a vaddisznó, a róka és a medve is.
- Ez meg micsoda ? - fanyalgott a róka - Semmi keresnivalója nincs itt.
- Csúnya ! - röfögte a vaddisznó - És ráadásul útban van.
A rózsa bánatosan lehajtotta fejét. Szirmai közül, mintha csak egy könnycsepp lenne, egy vízcseppecske hullott a földre. " Hát nem látjátok, hogy fáj neki ? " - gondolta a farkas - " Miért kell bántani ? "
- Nem szeretem a virágot ! - dörmögte a medve - Tépjük ki !
Azzal lehajolt, hogy leszakítsa a rózsát, de egy tövis megszúrta az ujját.
- Nézzétek ! - bömbölte, és magasba tartotta a mancsát - Megszúrt !
- Szóval még veszélyes is ! - jegyezte meg a róka - Ki kell irtani !
A vaddisznó felhorkant, rávetette magát a virágra, és kíméletlenül a földbetaposta. A többiek megtapsolták.
A farkas üvölteni tudott volna tehetetlen dühében. " Elpusztították, csak azért, mert más volt mint ők ! " Megvárta amíg az utolsó állat is távozik a tisztásról, aztán előjött a fák közül. Odament az összetört, meggyalázott virághoz, gyengéden felemelte a földről. Óvatosan a szájába vette, és elügetett vele.
Otthon, az odúja előtt egy kis gödröt kapart a rózsának, és belefektette.
- Isten veled, kis virág ! Nem érdemelték meg, hogy nekik nyíljál ...
Miközben betemette a sírt, úgy érezte, lelkének egy darabja is ottmaradt a földben, a rózsa mellett.
Másnap reggel, amikor kilépett szerény hajlékából, nem akart hinni a szemének. A fehér rózsa ott pompázott az odúja előtt, szirmain apró gyémántokként csillogtak a harmatcseppek. A farkas csak állt némán, a virágot nézve. Hirtelen furcsa melegséget érzett a szemében : életében először, sírni kezdett.
 

vandorcsillag

Állandó Tag
Állandó Tag
Mese felnőtteknek


békakoma.jpg kagyló.jpg

A béka és a kagyló

A tó fenekén egy kagyló élt csendben, békésen. Minden éjjel elörehaladt egy keveset. Szeretett gyönyörködni a finom szinekben, amelyet a Hold fénye a vizre rajzolt, ezer meg ezer szinárnyalatra bontva.
Ugyanebben a tóban élt egy béka is, aki nem kevéssé volt büszke ugró-és énekesi képességére. Sokáig rá se hederitett a kagylóra. Amikor azonban egyszer a kagyló elhaladt mellette, megkérdezte töle: - Mit csinálsz itt. Te néma csúnyaság?
Kiváncsian figyelte a kagyló barna héját és széles lábait. - Milyen csúnya szined van - folytatta.
- Nézd, én milyen szép zöld vagyok - Hát igen, nem vagyok szép - mondta a kagyló - de szeretem a viz ezernyi szinét.
Mit csinálsz itt, mozdulatlanul egész nap a tó fenekén? - Figyelek - válaszolta a kagyló.
- Mit figyelsz? - kérdezte elképedve a béka.
- Nincs itt a homályos vizben semmi különös.
- A Hold csillogását figyelem. Boldogan megtanulnék festeni, úgy, ahogyan a Hold festi szineit a vizre. És Te mit csinálsz kedves béka?

- Ó - mondta a béka miközben kicsit felfújta magát - én nem vagyok a vizhez kötve, és nem kell egész nap figyelnem. Nekem saját hangom van. Én ÉNekelek, hires müvész vagyok. Még az emberek is csendben maradnak, hogy csodás hangomat hallgassák.
A kagyló megcsodálta a békát. - Tehát hires vagy - mondta elismeröen. - Nekem nincs hangom, és nem ismer senki, rejtözködve élek itt. Tanulni szeretnék, addig szeretném a viz csodálatos szineit szemlélni, mig le nem tudom festeni öket.
- Te meg a buta szemlélödésed - mondta a béka türelmetlenül - Nincs itt semmi látnivaló. Túl unalmas nekem itt - mondta a béka, és egy jókora ugrással kint is volt a vizböl.
Keresett magának egy nagy pocsolyát, és rákezdett brekegésre. Úgy elemerült saját hangjában, hogy nem vette észre a felé közeledö nagy vörös lábakat és a piros, hegyes csört, amely megragadta. Látnotok kellett volna ekkor a békát, hogy kapálózott! Még egyszer visszahullott a füre, és sikerült neki utolsó erejével, élete leghatalmasabb ugrásával a tóba ugrani, le egészen a fenekére, ahol pont a kagyló mellett találta magát.
- Vége van a koncertnek? - kérdezte BARÁTSÁGosan a kagyló. A béka azonban nem tudott válaszolni. Elakadt a szava.
Igy éldegélt a kagyló és a béka a csendes tóban még sokáig, hasonló párbeszédeket folytatva egymással.
A kagyló azonban fáradhatatlanul figyelt. És amikor halála után felnyitották, belsejében láthatóvá vált az ezerszinü gyöngyház, amelyet senki se láthatott, mig a kagyló élt. A gyöngyházban ezüst gyöngy csillogott, amely olyan volt, mint az éjszakai égbolton világitó EZÜST HOLD képmása.

Elisabeth Klein

Manifesztum 48. szám - 2006 január
 

vandorcsillag

Állandó Tag
Állandó Tag
repülő gólya.jpg Mese felnőtteknek


pillangó almából.jpg


A gőgös pillangó

Egyszer egy pillangó nem gondolta végig,
hogy nem oly egyszerű repülni az égig.
Dalos pacsirtának a jó kedvét elvette,
s a Törékeny kis fecskét ő biz kinevette.
Nektek az elég, ha látjátok a napot?
Én látni fogom az összes csillagot!
Nekiveselkedett, s csapdosta szárnyait,
hogy valóra váltsa esztelen álmait.
Olyan gyorsan repült, ahogyan csak tudott,
s a földtől távolodva egyre feljebb jutott.
Gőgös pillantással a rétre letekintett,
s elkacagva magát a világra legyintett.
Aztán nagy robajjal megdörrent az ég:
Szent szűzanyácskám, eljött hát a vég?
A megvadult szél úgy el kezdett fújni,
hogy a pillangónak nem volt hova bújni.
Dobálta kis testét biz ide, meg oda,
szegény erőlködött, de nem jutott sehova.
S mikor már érezte, vesztét itt meglelé,
az éjszürke felhőkből egy gólya repült felé.
Meglátván pillangót, baját megértette,
s meggyötört kis testét hátára feltette.
Hazaviszlek téged te buta álmodozó,
hisz hol virágaid, élned csak ott a jó!
S bármilyen magasra is vinnének vágyaid,
csak addig repülj fel, mit elbírnak szárnyaid.
 
Utoljára módosítva:

vandorcsillag

Állandó Tag
Állandó Tag
jezusos_szent_kepek_.jpg
A hiteles tanító jellemzői:

- Tömören, egyszerűen, érthetően beszél és gondolkodik.

- Soha nem kelt félelmet, bűntudatot, de nem is lelkesít alaptalanul.

- Tanítványait önálló gondolkodásra és cselekvésre tanítja.

- Akkor is segít és tanít, ha kérik, nem rohanja le embertársait természetfölötti képességeivel és tudásával.

- Tartózkodik minden hatalmi drámától.

- Megvan a saját irányvonala, de tiszteletben tartja mások felfogását,és nem becsmérli azt.

- Jó humorérzéke van.

- Kiegyensúlyozott.

- Elismeri, hogy ő is ember, neki is vannak hibái, tévedései. Ha nem tud válaszolni egy kérdésre, bevallja.

- Nem tekinti magát Jézus, Mihály arkangyal vagy Mária Magdolna reinkarnációjának.

- Nem köti magához tanítványait, hallgatóit. Igyekszik olyan módszereket átadni, amelyeket nélküle is biztonságosan lehet alkalmazni.

- Tudata,lelke,teste egészséges./A test átmenetileg lehet gyenge,a lélek kerülhet válságba,de ez nem azonos a pszichés zavarokkal./

- Szeme és arca tiszta és sugárzó.

- Szexuális vonzerejét nem az ezotéria oktatása közben veti be.

- Nem hirdet olyat, amit soha nem tapasztalt meg.

- Nem dobálózik divatos szlogenekkel, mint.”A haláltól nincs mit félni”,Engedd már el,miért ragaszkodsz még mindig hozzá””Nézz tükörbe,csak te vagy a hibás”

- A szeretetről nem előadást tart, hanem folyamatosan, egész lényével mutat ebben példát.

- Nem hirdeti, hogy bárki bármit meg tud tanulni és bárki bármit meg tud gyógyítani,ha elvégzi az ő tanfolyamát.

- Nem csinál showműsort az ezotériából,és tartózkodik az ezoterikus materializmustól.

- Ha valamit tanít, átad, mindig felhívja a figyelmet a visszaélési lehetőségekre és az alapvető erkölcsi normákra.

- Ha valakit erkölcsileg vagy tudatilag nem tart elég érettnek ahhoz,hogy nála tanulhasson,akkor nem fogadja el tanítványnak esetleg a fontosabb tanításokhoz feltételeket szab.

- Szavai és cselekedetei összhangban vannak, azaz azt éli, amit tanít.

- Egész életével példát mutat lelki tisztaságból, gerincességből, emberségből, szeretetből, szellemi emelkedésből.

farsang.jpg
A hiteltelen tanító jellemzői:

- Saját nézeteit tartja az egyetlen igaznak, minden más a „gonosz műve”, és rossz útra vezet.

- Erősen duálisan gondolkodik, ítélkezik, becsmérel másokat, a tanítványokat nyilvánosan megalázza, gúnyt űz hibáikból.

- Egy másik irányzatot, népet, felfogást, embert nevez meg bűnbaknak, és ez ellen uszít.

- Fanatikus, misszionárius, vagy önsanyargató.

- A hatalmi dráma számos formáját eljátssza.

- Félelmet kelt az emberekben, vagy ellenkezőleg: azt hirdeti, hogy mindent könnyen, gyorsan, és egyszerűen el lehet érni.

- Tanítványait vadássza, nem azok keresik meg és kérik fel őt a tanításra.

- Kérkedik adottságaival, nagy gyógyítónak vagy látónak tartja és tartatja magát.

- Nem hiteles, mert olyat hirdet, amit még nem élt át, csak könyvekből ismer.

- Azt hirdeti, vagy szavak nélkül azt sugallja, hogy ő már csak az emberiség megmentéséért van itt a Földön, neki már nincsen karmája, ő már csak könyörületből van az emberekkel.

- Magához köti a tanítványokat, nem segíti elő önállósodásukat. Sokszor szexuális kapcsolatot is kezdeményez velük.

- Mindenhez ért, nem vallja be, ha valamire nem tudja a választ.

- Hosszasan, dagályosan, zűrzavarosan beszél, hogy minél hosszabb ideig irányuljon rá a figyelem.

- Pszichés zavarai vannak.

- Jézus, Pál apostol, stb. vagy egyéb jelentős spirituális tanító reinkarnációjának gondolja és hirdeti magát.

- Életmódja semmiben nem különbözik a fogyasztói társadalom tagjaiétól: cigarettázik, alkoholizál, egészségtelenül étkezik, a tévé, a mobiltelefon és az internet rabja.

- Káromkodik, és beszédében nem tükröződnek szellemi tartalmak.

- Folyton szétszórt, ideges, ingerült, azaz a lelki szétesés jelei mutatkoznak rajta.

- Reklámkampányok által szervezett tömegeket „tanít”.
http://rejtelyekszigete.com/ezoteria/hiteles-es-hiteltelen-tanito-jellemzoi/
 

vandorcsillag

Állandó Tag
Állandó Tag
Bocs,de ezt nem tudtam kihagyni,megható történet.
Szívbemarkoló tanulság egy "kis öreg" megtalált, az utókornak szánt üzenetében...
%C3%96reg.jpg


Ez a történet egy városi legenda vagy HOAX, de mégis ez a tény az üzenet szempontjából jelentéktelen. Ha valaki elolvassa.

Maga a kitalált történet így fest:
Egy ausztrál vidéki város kórházának idősotthonában elhunyt egy bácsika. Mindenki azt gondolta, semmi értékeset nem hagyott maga után. Később, amikor az ápolók csekélyke hagyatékát átnézték, az alábbi verset találták. Olyan erőteljes hatással volt rájuk a szépsége, a tartalma, hogy lemásolták, és a kórház minden nővérének odaadták.

Az egyik nővér Melbourne-be is magával vitte. Az öregembernek az utókor számára hagyott egyetlen öröksége azóta számos magazin karácsonyi számában megjelent országszerte, többek között mentális egészség témájú magazinokban. Egyszerű, de ékesszóló verse mellé diaporáma is készült.

És ez az öregember, akinek nem volt mit hagynia a világra, most „névtelen” versével az interneten bejárja az egész világot.

A fura öreg
Kinek gondoltok, amikor rám néztek?
Mit láttok? Kit láttok, nővérek?
Egy fura öreget, nem annyira bölcset,
Mit lát, mit csinál – ő nem is tudja már.
Elejti a falatot. Ha hangosan szóltok,
Hogy „Próbálja meg!” - választ sem kaptok.
Hogy ti ott vagytok, mintha neki fel se tűnne,
Eltűnik mindig a zoknija, cipője…
Kénytekre-kedvtekre átadja önmagát,
Fürdetés, etetés tölti ki a napját.
Ezt gondoljátok? És ezt látjátok?

Szemetek nyissátok: hisz’ ez nem én vagyok!
Megmondom, ki vagyok: ki csendben meghúzódva
Megteszem, eszem is, mint a nővér mondja…
Apámnak, anyámnak kicsi fiacskája,
Szerető fészkében egyik fiókája.
Szárnyra kelő kamasz, jövő álmodója,
Szerelmes társának boldog bevárója.
Húszéves vőlegény: szívem nagyot ugrik


Esküm emlékére, mit tartanom illik.
Huszonöt évemmel, magam is apaként
Őrzöm kicsinyeim boldog otthon keblén.
Harmincéves férfi: ó de gyorsan nőnek!
Téphetetlen szálak minket összefűznek.
Negyven lettem: kirepültek, üres már a fészek,
De marad a párom, így nem hullanak könnyek.
Ötven éves lábaimnál kisbabák játszódnak,
Nagyszülők lettünk már, unokáink vannak.

Majd sötétség jő rám: feleségem meghalt.
Jövőm eddig fény volt, mit most a rém felfalt.
Gyermekeim most már nélkülem megállnak.
Múlt, szeretet jár át, évek, mik elszálltak.
Most már öreg vagyok. Kemény a természet.
Az idős ember vicces. Vicc csak az enyészet.
A test, a kellem, erő széthullik, elillan,
Kő maradt, ahol rég mondták: a szívem van.
Ám az éltes testben ott belül fiatal vagyok még.
Tépett szívem duzzad:
A múlt sok örömet és fájdalmat visszaad.
Újraélem szerelmünket, hosszú életünket,
Túlságosan gyorsan elszállt éveinket.
Elfogadom szépen, hogy minden elmúlik.
Nyisd hát ki a szemed, láss túl azon, mi vén:
Nézz csak meg közelről: hát EZ vagyok ÉN !!!



Jusson eszedbe ez a vers, amikor legközelebb idős emberrel találkozol, akit anélkül söpörnél félre, hogy észrevennéd rejtőző, fiatal lelkét. Egy nap valamennyien ilyenek leszünk!(Szerzője Phyllis McCormack, szerkesztette Dave Griffith.)

A legjobb, legszebb dolgokat a világon se nem láthatjuk, se nem érinthetjük meg… a szívünkben kell éreznünk őket!

Forrás: Facebook (Ford. Barsi Boglárka)
http://vilaghelyzete.blogspot.hu/2013/06/szivbemarkolo-tanulsag-egy-kis-oreg.html
 
Utoljára módosítva:

vandorcsillag

Állandó Tag
Állandó Tag
Mese felnőtteknek
A sebzett szív története
a%20sebzett%20sz%C3%ADv.jpg

Tiszta szívvel
2008.12.25. 09:22

Egy napon, egy fiatal megállt egy nagy város központjában és mondogatni kezdte a járókelőknek, hogy neki van a legszebb szíve a világon.

Nemsokára nagy tömeg gyülekezett körülötte és mindenki az ő csodálatos szívét bámulta. Semmi hibája nem volt az ő szívének. Egy karcolás, egy seb, egy repedés, semmi. Mindenki úgy találta, tényleg ez a legcsodálatosabb szív, amit valaha is látott... Az ifjú nagyon büszke volt a tökéletes szívére és továbbra is dícsérgette önmagát.

Egyszer csak a sokadalom közül egy öreg közeledett. Csendes hangú, mintha csak önmagához beszélne:

- És mégis, az Ő szívének a tökéletessége nem hasonlítható az én szívem szépségéhez...

Az összegyűlt tömeg kezdte az öreget figyelni, és az ő szívét. Az ífjú is kíváncsi lett, ki merészeli ezt tenni, össze akarta hasonlítani a két szívet.
Egy erős szívet látott, melynek dobbanásai messzire hallatszottak. De tele volt sebekkel, helyenként a hiányzó darabokat másokkal helyettesítették, amelyek nem illettek oda tökéletesen, helyenként meg nem is pótolták, csak a fájó seb látszott.

- Hogy mondhatja, hogy neki van a legszebb a szíve? -suttogták az elképedt emberek.

A fiatal, miután figyelmesen szemügyre vette az öreg szívét, a szemébe nézett és nevetve megszólalt:

- Azt hiszem, viccelsz, öreg. Nézd az én szívemet- ez tökéletes! A te szíved tele van hegekkel, sebekkel- csak könny és fájdalom.

- Igen, szólt az öreg. A te szíved tökéletes, de soha nem cserélném el az én szívemet a te szíveddel.
Látod...minden seb a szívemen egy embert jelent, valakit, akit megajándékoztam a szeretetemmel - kiszakítok egy darabot és a mellettem élő embernek adom, aki néha viszonzásul ad egy darabkát az ő szívéből. Mivel ezeket a darabokat nem lehet milliméterrel mérni, ilyen szabálytalan lesz, de ezeket nagyon becsülöm, mert arra a szeretetre emlékeztet amit megosztottunk egymással.
Néha csak én ajándékoztam darabokat a szívemből, semmit nem kaptam cserébe, még egy darabkát sem a szívükből. Ezek a nyílt sebek, az üregek...hogy szeresd a körülötted élőket, mindig egy bizonyos kockázatot feltételez. Bár vérző sebeket látsz, amelyek még fájnak, mégis...azokra az emberekre emlékeztetnek, akiket így is szeretek, és talán egyszer visszatérnek, hogy az üres helyeket megtöltsék a szívük szeretetével.
Érted most, kedves fiam, mi az én szívemnek az igazi szépsége?- fejezte be az öreg csendes hangon, meleg mosollyal.

A fiatal, könnyező arccal, bátortalanul odalépett az öreghez, kiszakított egy darabot az ő tökéletes szívéből és reszkető kezekkel az öreg felé nyújtotta. Az öreg elfogadta és a szívébe rejtette, majd ő is kiszakított egy darabot az ő csupa gyötrelem szívéből és a fiatalnak adta. Igaz, hogy nem illett oda tökéletesen, de így is szép volt.

A fiatal bámulta a szívét, amelyre már nem lehetett azt mondani, hogy tökéletes, de szebb volt mint valaha. Mert a valaha tökéletes szíve most az öreg szívének a szeretetétől dobogott. Egymásra mosolyogtak, és együtt indultak útjukra.

Mennyire szomorú ép szívvel bandukolni az élet útjain.
"Tökéletes" szívvel, amelyből hiányzik a szépség, a szeretet...
a%20t%C3%B6k%C3%A9letes%20sz%C3%ADv.jpg
 

vandorcsillag

Állandó Tag
Állandó Tag
Justicia%20m%C3%A9rlege_0.jpg
.........."Mielőtt elítélsz, vedd fel a cipőmet és járd végig az utamat. Járd végig a múltamat, érezd a könnyeimet, éld át a fájdalmaimat, az örömömet... Tedd meg a lépéseket, amelyeket én megtettem és botladozz meg minden kövön, amelyen én megbotlottam... S mindegyik botlás után állj fel és menj tovább, úgy ahogy én tettem. Csakis ezután ítélkezhetsz rólam, felettem. Akkor mondhatod, hogy ismersz!" ..........

Justicia: Tudod, az ember sokszor kiáll valakiért, valamiért, de leginkább olyankor, ha nincs veszítenivalója.
Azután egyszer történik valami, ami bántja az igazságérzetét, de a kiállás választás elé állítja.
Ha megteszi, elveszítheti azt, ami fontos neki.
Egy ideig gyáván lapul, azután arra gondol, ami az igazság miatt elveszik, az valójában nincs is.
És akkor megkönnyebbülve megteszi azt a lépést…
Egyszer eljut az ember odáig, hogy önmaga mellett is ki kell állnia, még ha vesztesség árán is.
Az igazságtól csak az veszik el, ami már úgyis veszve van.

"Egy sebet be lehet kötözni,
egy törött csontot sínbe lehet rakni,
de ha nem törődnek az emberrel,
azt nem lehet utólag helyre hozni. "

Laurell Kaye Hamilton


"Nem tudod mit rejt a sorsod

Mosolyt hoz-e vagy könnyeket

Tanuld meg hát feledni a rosszat

S őrizd meg a boldog perceket!"

/Hemingway/
 
Utoljára módosítva:

vandorcsillag

Állandó Tag
Állandó Tag
békák.jpg Mese felnőtteknek

A béka

Egy szép napon az erdei állatok versenyt rendeztek saját szórakoztatásukra. Építettek egy magas falat és megkérték a békákat másszák meg. Csábító volt a fődíj, finom falatok, így hát sok jelentkező akadt a feladatra. Körbegyűltek az állatok, nyulak, medvék, rókák és farkasok, no meg persze vaddisznók. Felharsant a kürtszó és kezdetét vette a viadal. Legalább ötven béka indult neki a meredek falnak.
- Úgy sem sikerül nekik - mondta egy nyúl, és mikor kimondta három béka le is esett a földre.
- Túl gyengék ehhez! - harsogta a medve és láss csodát: tíz béka megint lepottyant a talajra.
- A békák nem is tudnak falat mászni - nevetett a vaddisznó, erre vagy húszan zuhantak le a falról!
Ez így ment egészen addig, míg csupán egyetlen béka haladt a csúcs felé. Ő viszont már majdnem felért.
- Le fog esni - morogta a farkas, de nem így történt. A béka felért a csúcsra! Egyedül az ötvenből, egyedüli békaként teljesítette a távot. Pedig olyan kis vézna béka volt. Az állatok körbeállták.
- Gratulálunk, hogy sikerült épp neked? - kérdezte a róka.
- Mi a titkod? - kérdezte egy másik béka.
- Gyakoroltál? - szegezte neki kérdését a farkas.
Csakhogy a béka csendben maradt. Ekkor döbbentek rá: a győztes béka SÜKET! Ő nem hallotta, nem hallhatta a kétkedő, lekicsinylő és pesszimista megjegyzéseket. Csak saját belső hangját hallotta: „Feljebb, feljebb, feljebb!” - mondogatta magában. Tudta, hogy képes rá és nem vették el önbizalmát.
Mert lássuk be, nap, mint nap találkozunk olyanokkal, akik ezt sulykolják belénk. Úgyhogy tanuljunk meg a kellő időben süketté válni! Olyankor csak saját, őszinte belső hangunkra hallgassunk! Akkor többször érünk fel a csúcsra.

http://www.asztralfeny.hu/maimese/maimese.php?meseid=20
 

Kicsi Fecske

Állandó Tag
Állandó Tag
Réges-régen életem legnagyobb szerelme elhagyott. Iszonyúan fájt. Majdnem utánahaltam. Fájt a hiánya, szüntelenül fájt, mint egy gyógyulatlan seb. Egy bölcs hang, aki nevelt engem, s aki tudta, mi az a szeretet, azt mondta bennem: Ha Ő AZ, ...akkor visszajön. Ha nem, akkor felejtsd el, nem kár érte! Én mégis állandóan zokogtam.
És képzeld: visszajött! Öt év után! Öt hosszú év után. Visszajött egészen másképp, mint ahogy elment. Én is megváltoztam, teljesen, mire visszajött.
Azóta vele élek, több mint egy fél évszázada. Abban az öt keserves évben tanultam meg, mi az IGAZI SZERETET. Nem "elengedő" - mert az olyan, mintha eltépnéd egy léggömb zsinórját, s elengednéd a határtalan semmibe. Nem. Az Igazi Szeretetnek nincs zsinórja. Láthatatlan és eltéphetetlen. Mindig megmarad. Bárhová mehet, kalandozhat, kóborolhat, öregedhet, vénülhet, változhat, másokkal is próbálkozhat - de visszatér. Az Igazi Szeretet nem térben és időben van. Ezért szabad.
Müller PéterTovábbiak

kulcs.jpg
 

Kicsi Fecske

Állandó Tag
Állandó Tag
Az ember, ha jól él, tudja, hogy változásban él. És nem fél a változástól. Mint akit sodor az idő folyója, s nem kapaszkodik oldalt az ágakba, kövekbe, hanem hagyja sodorni magát. Bízik benne, hogy jó felé megy.
Ha nem tudnám, hogy életem folyója - akármilyen kanyarogva s akadályokon át is - de végső soron a TENGERBE rohan, nem utaznék ilyen vidáman benne. A közvetlen jövőm, meglehet, nehéz lesz, de ha elmúlik a nehéz jövőm, biztos vagyok benne, hogy a távoli jövőm már szép lesz és örömteli. Vagyis ez az egész folyamat összefügg az élet értelmébe vetett hittel.
Sokan Istennek hívják. Vagy tao-nak. Vagy beteljesülésnek. Minden nagy tanítás és minden nagy tanító hitt a happy endben.
Müller Péter
életem folyója.jpg
 

Kicsi Fecske

Állandó Tag
Állandó Tag
Kit szeretünk igazán? Akiben az álmunk és a valóságunk egybeesik. Ha szerelmes vagy, még álmodni sem tudsz magadnak valakit, akit jobban, mélyebben és erősebben szeretsz, mint őt. Ha álmodnál, csakis őt álmodnád. Az igazi szeretetben ugyanis az élet valósága és a lélek valósága egybeesik. A szeretetben fedésbe kerül az eszményi és a reális. Behunyod a szemed, s őt látod. Kinyitod, s őt látod. Elalszol, s vele álmodsz. Nincs jobb és vonzóbb és ismerősebb, mint ő.
Müller Péter
kit szeretünk igazán.jpg
 

vandorcsillag

Állandó Tag
Állandó Tag
....."Egy bölcs hang, aki nevelt engem, s aki tudta, mi az a szeretet, azt mondta bennem: Ha Ő AZ, ...akkor visszajön....Ha nem, akkor felejtsd el, nem kár érte!"..........
De mennyire igaz ez Erzsike,saját tapasztalat.
 

Kicsi Fecske

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy házasság többnyire azért szerencsétlen, mert a nő elfelejti, hogy angyal. A férfi pedig még azt is elfelejti róla, hogy nő.
Kétféle ember van. Az egyik fölfelé él. Ez a ritkább manapság. A másik lefelé. Ez a gyakoribb. A nő, aki felfelé él, tudja magáról, hogy angyal, és nagyon szégyelli magát, ha néha nem az. Ilyenkor úgy érzi, hogy elárult magában valakit. Elárulta a lelkében lévő szépséget... és jóságot. Egy nő, aki nem jó és nem tud már szeretni, az lefelé él. És egy férfi, aki elfelejti, hogy a felesége angyal, az lefelé él.
Gárdonyi Géza, akinek könyvéből ez a bölcs mondás való, nem arra gondolt, hogy a férj már nem kívánja többé a feleségét, hanem arra, hogy nem látja meg benne azt, akit tisztelnie kellene. Akit becsülnie kellene. Akihez gyengédnek kéne lennie. És szeretni őt. S akiről azt kéne gondolnia: "Ő az én angyalom!"
Müller PéterTovábbiak
nő angyal.jpg
 
Oldal tetejére