Kiderült, amit titkoltak, hogyan bénáztak és trükköztek a Malévval

Melitta témája a 'Hírek' fórumban , 2015 Február 26.

Melitta - 2015 Február 26, 05:36
  1. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    2011 szeptemberétől szállt volna az új Malév, kínai és magyar befektetői háttérrel. A kínai féllel még a ferihegyi reptér megvételéről is tárgyaltak. A sikerhez 100 millió euró, és a kínai fél hiányzott, ennek híján a patinás légitársaság csak 2012 februárig bírta. Az állam nagyon titkolta, min ügyködtek, miért feneklett meg az egész, de most kiperelték a dokumentumokat tőle.

    Miután a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogerősen pert nyert a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben, nyilvánossá tette a Malév pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentumokat. A terjedelmes anyagból kiderül többek között, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011 júniustól akarta előkészíteni a hányatott sorsú légitársaság megmentését, úgy, hogy villámgyorsan új céget épít a nulláról. Az új, hiteleitől megtisztított Malév 2011 szeptembertől kezdve működhetett volna, tulajdonosa pedig részben a kínai Hainan légitársaság mögött álló csoport, részben a Demján Sándor nevével fémjelzett Euroinvest lett volna.

    Ment volna a reptér is a kínaiaknak

    A dokumentumok szerint 2010 decemberében a felek Pekingben arról egyeztettek, hogy a kínaiak a Budapest Airportba is bevásárolhatták volna magukat. A magyar tárgyalódelegáció azzal a stratégiával utazott Kínába, hogy kipuhatolja, a kínaiak hajlandóak-e megvenni a Budapest Airport legalább 75 százalék mínusz egy szavazatát, és meg tudják-e nevezni, hogy ki lenne a vevő? Esetleg erősítsék meg, hogy a Malév és a reptér együtt, egy csomagban érdekli őket. Formailag a magyar állam nem vásárolta volna vissza a repteret a német tulajdonostól, azt szerette volna elérni, hogy a kínaiak közvetlenül a német befektető mögött álló hitelezői konzorciummal tárgyaljanak. A reptér még meglévő állami 25 százalék + 1 szavazatát azonban felajánlották megvételre Pekingben.

    Egy 2011 márciusára keltezett szigorúan bizalmas összefoglaló szerint az Európai Bizottság kamatok nélkül 366,5 millió euróra tette azt a hitelösszeget, amelyet a magyar állam 2007 óta jogellenesen nyújtott a Malévnak. Ezt a cég képtelen volt visszafizetni, ezért működése nem volt fenntartható. Ahhoz, hogy a légitársaság akár átmenetileg fennmaradhasson, már 2011 márciusában is 2,5 milliárd forintot kellett a cégbe pumpálni, ám ez is csak júniusig volt elég. Júliustól újabb tőkeemelést jelez előre a dokumentum, de készítői ezt már csak akkor tartják érdemesnek, ha elérhető közelségbe kerül az új befektető bevonása. A jövőre vonatkozóan az irat megjegyzi, hogy a Malévot mindenképpen fel kell számolni, az„a”verzió szerint utód nélkül, a „b” alternatíva szerint pedig új befektető bevonásával, és egy másik cég indításával.

    100 millió eurót kellett volna leakasztani

    Az új Malévot üzleti értelemben teljesen el kellett volna szigetelni az elődjétől, azért, hogy az Európai Bizottság ne tekintse a lépést a régi Malév állami megmentésének. Az új Malévra a magyar állam nem állapíthatta volna meg azt a kötelezettséget, hogy a tevékenységét folytassa. A magyar állam sem irányítási sem pénzügyi szempontból nem lehetett volna meghatározó, azaz részesedése legfeljebb 25 százalékos lehetett volna. A számítások szerint az új Malév elindításához körülbelül 100 millió euróra lett volna szükség, amelyből legalább 50-60 milliónak saját forrásnak kellett volna lennie, a többi lehetett volna hitel.

    Az új Malév nem vette volna át a régi leányvállalatait, és a járatainak is el kellett volna térnie az elődjétől. A minisztérium ugyanakkor a márkanév megtartását egyértelműen kivitelezhetőnek tartotta.

    Nagy volt a nyomás, borzasztó volt a sietség

    A minisztérium 2011 május 10-én egyeztetett a kínaiakkal Budapesten, ahol – az egyik előkészítő anyag szerint – jelezték: komoly nyomás alatt áll a kormány. Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszternek Brüsszelben még májusban be kellett mutatnia a Malév ügyére vonatkozó megoldási javaslatot, a Malévet pedig csak júliusig elegendő finanszírozással látták el.

    Ezért villám mentőakciót javasoltak. A terv szerint 2011 júniusában egy nagyon szűk szakértői csoport állt volna fel, a tulajdonos, az igazgatóság és tanácsadók részvételével, akik titoktartási kötelezettség mellett kezdték volna el a munkát. Az új cég jövőbeni menedzserei június 15-től léptek volna be a képbe, és ekkor indult volna a repülők lízingjének és egyéb szolgáltatóknak a szervezése. Az új Malév indulását augusztus 1-től hozták volna nyilvánosságra, ekkor az összes többi szükséges beszállítót is elkezdték volna szervezni, illetve a régi Malév teljes személyzetét is felkészítették volna a váltásra. Az indulást 2011. szeptember 1-re lőtték be.

    A BNP Paribas blokkol?

    Egy dokumentum azt is részletezi, hogy mi a teendő, ha a Malévot mégis be kell dönteni, utód nélkül. Mivel a repülőteret üzemeltető Budapest Airportnak (BA) az állami Malév akkor már 13,5 millió euróval tartozott, és a reptér a Malév kiesésével elveszthette a forgalmának 40 százalékát, attól tartottak, hogy a reptérüzemeltető is bedől. Ebben az esetben a magyar államnak 1 milliárd eurót kellett volna kifizetnie, mert a reptér privatizációs szerződésében bizonyos garanciákat ezzel kapcsolatban vállalt (a BA-t hitelből vette meg a német befektető, a hitelezői konzorciumot pedig ki kellett volna fizetni ebben az esetben).

    A minisztériumi anyag leírja, hogy ebből a helyzetből hogyan tudna kimenekülni az állam, illetve hogyan lenne fenntartható a repülőtér működése. A terv szerint az állam blokkoló kisebbségi részesedést akart szerezni a reptérüzemeltetőt hitelező konzorciumban, és az anyag azt írja, hogy „jelenleg a BNP Paribas elemzi, hogy kész-e elvállalni ezt a szerepet”.

    Arra is kitér a dokumentum, hogy az akkori csődtörvényt módosítani lenne célszerű a Malév miatt. Speciális szabályok megalkotását tervezi, például azt, hogy a felszámolót a kormány nevezze ki, csökkentsék a hitelezők akadályozási jogát (!), rövid határidőket alkalmazzanak, és a Malév eszközeit gyorsan adják el.

    A politikai következményeket kezelni kell

    A Malév csődre való felkészülés kapcsán az anyag a munkavállalókat egyetlen mondattal intézi el: „A felszámolás eredményeképpen a Malév jelenlegi munkavállalóinak (kb. 1200 fő) helyzete bizonytalanná válik” – fogalmaz. Felhívja a figyelmet arra, hogy akár több tízezer utas jegye is bennragadhat a csődben, amelyet a cég nem fog tudni kifizetni, ennek értékét 10-20 millió euróra jósolják.

    Mivel a Malévet akkoriban már egy ideje az orosz államhoz tartozó Vnyesekonombank finanszírozta, az anyag azt írja, hogy az oroszok a felszámolást megakadályozni nem tudják, 110 millió eurós követelésük pedig nem fog megtérülni. „Erre tekintettel az esetleges közvetett (politikai) következmények mérlegelendők/kezelendőek” –fogalmaz a dokumentum.

    Mégiscsak állami pénz lett volna az új Malévban, csak nem úgy

    Az új Malév indulásával kapcsolatban az anyagok szerint a kínai Hainan nagyon lassan reagált, és nem lehetett még azt sem tudni, hogy érdeklődése mennyire komoly. A minisztérium Demján Sándorral kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy „az új Malév alapításához szükséges tőkével nem rendelkezik”. Kiderül továbbá, hogy a felek abban gondolkodtak, az állam megveszi Demjántól a Korda Stúdiót, hogy a nagyvállalkozónak legyen pénze az új Malévra, a stúdió átvilágítása után azonban a tárca megkérdőjelezhetőnek minősítette ezt a lépést (amely aztán nem is történt meg).

    Járai sem lett megmentő

    2011 márciusában már nem is számolnak érdemben Demján Sándorral, e helyett valószínűbbnek tartják, hogy egy Járai Zsigmond által vezetett befektetői konzorcium lehet az új Malév magyar lába. A kínai szakmai befektetőt ez esetben is létfontosságúnak tartják.

    2011 augusztus 5-én az előkészítésbe bevont tanácsadók kommunikációs javaslatot adtak a minisztériumnak, amiből már látszik a vég. Az irat szerint a tárca azt közli a kínai befektetővel és Demján Sándorral, hogy a projekt csúszásban van, és az állam legfeljebb 2011. novemberéig tudja finanszírozni a Malév működését. „Ha a Malév működését egy új légitársaság nem veszi át novemberig, a Magyar Állam leállítja a Malév működését, és a Malév operációs jogutós nélkül kerül felszámolásra” – áll az iratban.

    A mentőakció kudarcba fulladt, a hiteleit kifizetni nem tudó Malév 2012 február 3-án leállt, az alkalmazottak utcára kerültek, sok utas jegye elveszett. A reptérüzemeltető nem ment csődbe, az orosz állami bank viszont nem nyelte le a békát, a kétoldalú tárgyalásokon ma is fut a 110 millió eurója után.

    HVG

    malev3.jpg
     
    bangó kedveli ezt.

Hozzászólás

Melitta témája a 'Hírek' fórumban , 2015 Február 26.

    1. kágyula
      kágyula
      Szervusztok ,
      most álnok modom kérdezném , hogy kik is voltak 2007-ben a vezetöségben ? Melyik pénzügy miniszter adta az állitolagosan jogtalan száz milliókat a MALÉV-nek majd késöbb ugyan az a személy besározta az országot saját tettéért Brüsselben ?? Meg valami haverral Szlovákiában egy másik légitársaságot alapitott ?? Kérlek segitsetek mert biztosan nem jól emlékszem vénségemre .
    2. hg1dmt.
      hg1dmt.
      Neveket kérsz? Azt itt nem lehet :)
      attimenyfreemail.com kedveli ezt.
    3. attimenyfreemail.com
      attimenyfreemail.com
      Én se mernék neveket irni .
    4. attimenyfreemail.com
      attimenyfreemail.com
      Bagóért eladták volna a Malév-ot is a reptérrel együtt .
      Miért nem lepödök meg ezen? :(
    5. spyjames
      spyjames
      sajnos a MALÉV bedőlésének "engedése" kis hazánk szégyene. egy darab azóta hiányzik belőlem is. mindig Pici bácsi MALÉV szignálja jut eszemebe
    6. analema
      analema
      Kár, hogy a cikk csak a végjátékot elemzi, pedig az út ami ide vezetett is módfelett érdekes. A repülőgépek bérlése, a piaci viszonyoktól teljesen eltérő gépbérlés és árazás...
      Ezekkel a konstrukciókkal tetszőleges légitársaság bedőlt volna. A megmentés egyetlen lehetséges módszere - amit egyik túlfizetett MALÉV alkalmazott sem üdvözölt tárt karokkal - ha a cég alkalmazkodik a piaci viszonyokhoz, de nem sikerült.
      Így fordulhatott elő, hogy pl. egy európai fővárosból sikerült úgy visszautaznom kollégámmal egy MALÉV gépen hétköznap este, hogy a személyzet létszáma meghaladta az utasokét. De módfelett érdekes volt, hogy oda ültünk és azt csináltunk egy 100+ fős repülőn, amit akartunk :)
    7. Melitta
      Melitta
      Sok minden kozrejatszott , hogy ez igy alakult,minden varosban a kovetsegi negyedbe bereltek egesz emeletnyi irodat ahol dolgozott vagy 20-30 ember , /jegyet nem arultak/ es egy emeletnyi szallodat a szemelyzetnek ,heti egy vagy 2 jaratra ........minden bevetel minuszra megy megha telt letszammal utaztatnak is,es az is hogy sokkal tobbert a jegyarert,mint mas legitarsasagoknal + a gargo is teljes kapacitassal ment.

      1-2 stadionnyi penzbol teljesen uj felallasba lehetett volna inditani egy magyar legitarsasagot, a nem akarasnak nyoges a vege.
      Utoljára módosítva: 2015 Február 26
      kágyula kedveli ezt.
    8. stencer
      stencer
      Stadionbelépőre több embernek telik, mint repülőjegyre.
      Aki repülni akar, vagy muszáj repülnie, az mehet más társasággal is.
      A stadion pedig előrelépést jelent a csapatnak, a szurkolóknak, és a sportnak egyaránt.
      Utoljára módosítva: 2015 Február 26
    9. Melitta
      Melitta
      Ha telt hazat tudnak produkalni egy mecsre. Ez meg varat magara, rugni a labdat akar kifutokon is lehetne..............
      Nemzetkozi legikozlekesbol kiesni , nem szolgalja az orszag erekeit.Masol ez egy duborgo uzlet.
    10. kágyula
      kágyula
      Szervusz Melitta,
      tudod ez engem emlékeztett Almássy Zsuzsinkra a Saporo-i Olimpián. Volt Ö maga egyedül akkor mint sportoló aztán vagy 10 fö akik elkisérték :oops:
    11. Lacika69
      Lacika69
      Vámos urakat nem érdekel szárnya szegett Malév gép?! Kicsi Forint, megéri!
      ...Országunk elejének ezek szerint volt miről halkan beszélgetni a nagy tavaris-al.
    12. hg1dmt.
      hg1dmt.
      "...Ha telt hazat tudnak produkalni egy mecsre. Ez meg varat magara..."
      Nem sokáig:
      http://www.estisport.hu/sport/2015/02/27/felcsuton-ingyenbusz-a-szurkoloknak

Megosztás