1. Milyen alakja van a Luca széknek?
A Pallas nagy lexikona szerint a Luca szék hagyományos alakja, az ősrégi idők óta varázserejűnek hitt pentagramma vagy pentalfa (németül trudenfuss vagy alpfuss), magyarul boszorkányszög.
De ezzel szemben én csupa kör alakút láttam, illetve hagyományos négyzet, v. téglalap alakút.
2. Milyen anyagokat kell használni hozzá?
Kilencféle fát használnak: kökényt, borókát, jávorfát, körtét, somot, jegenyefenyőt, akácot, csert és rózsafát.
3. Hány darabból kellett állnia és hány napig készítették?
13 darabból kellett állnia és 13 napig készítették.
4. Mi a Luca ostor, és hogy készül?
A Luca ostor ennek a népszokásnak (mármint, hogy megtalálni a boszorkányokat) egy változata, amit úgy kellett elkészíteni, hogy az ostort alkotó zsinegen kellett minden nap egyet csavarni, majd karácsony éjjelén pattogtatni vele. Az ostor hangjára odagyűltek a boszorkányok.
5. Mi a Luca-búza és milyen hit fűződik hozzá?
A következő év termését próbálták megjósolni a Luca-búza keltetéssel. Luca napján búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára zöldültek ki. Később a kikelt búzával az adventi oltárt díszítették. Azt tartják, ha Karácsonyra kizöldül, jó termés várható.
6. Mi a Luca-hagyma és milyen hit fűződik hozzá?
Az időjárásra a székelyek hagymából jósoltak. A vöröshagymából lefejtettek 12 réteget, ez az év egy-egy hónapjának felelt meg. Mindegyikbe egy kevés sót szórtak, amelyikben elolvadt, az a hónap esősnek ígérkezett, a többi száraznak.
7. Mi a Luca-pogácsa és milyen hit fűződik hozzá?
Magyarországon Luca-napon a család minden tagjának sütnek egy lucapogácsát, és egyikbe pénzdarabot rejtenek el. Aki ráharap, szerencsés lesz.
8. Mi volt a Luca napi házasságjóslás?
A lányok ezen a napon 12 gombócot főztek. Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta ki lesz a férjük.
9. Melyik királyunk hozott törvényt a boszorkányokról?
Könyves Kálmán: "A törvénykönyvébe foglalt, felvilágosultságát igazolni látszó kijelentés ("
De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat"), miszerint "a strigákról (boszorkányok) pedig, mivelhogy nincsenek, semmi emlékezet ne legyen", valójában csak a kereszténység megerősítését szolgálta: könyves királyunk
csak a strigák, a pogány hitvilág szerinti csodatévőnők (más források szerint vérszívó túlvilági lények) létezését tagadta, ugyanebben a törvénykönyvben törvényt hozott a
maleficák, a bűbájosok ellen („A bűbájosokat a főesperes meg az ispán emberei keressék fel és vigyék törvény eleibe.”
Az utolsó boszorkányégetés 1756-ban volt Magyarországon. 1768-ban Mária Terézia betiltotta ezeket az eljárásokat. Na most melyik? (Ha a törvényre kérdeznek rá talán Könyves Kálmán, de csak egyféle boszorkányságról rendelkezett.
10. Miért lovagolnak seprűnyélen a boszorkányok?
+18 A seprűnyélre ugyanis egyes források szerint azért volt szükség, hogy a bűbájos asszonyok hallucinogén anyagokat juttassanak be vele testük legszemérmesebb tájára.
A középkori füves asszonyok és „boszorkányok” felfedezték, hogy a hatóanyag a bőrön át is felszívódik, és kifejti hallucinogén hatását. Arra is rájöttek, hogy a szkopolamin a legjobban az izzadságmirigyeken (különösen a hónaljban) vagy a végbél és a hüvely nyálkahártyáján keresztül szívódik fel.
Ezek a feljegyzések megmagyarázzák, miért ábrázolja oly sok abból az időből származó kép részben vagy egészen meztelenül a boszorkányokat, amint „seprűnyélen lovagolnak
