Létezik-e elemi gravitációs töltés?

Akkor legyen személytelenebbül, jobban a témára szorítkozva. (Hátha így nem cenzúrázzák.)

Íme a topicban fentebb olvasható szövegekből két - igen szemléletes - egymásnak ellentmondó kijelentés.

"Ha az elektromos erö a részecskék között vonzó, a gravitáció taszító. Ezért a körülöttünk lévö anyag súlyos tömege
m(test;g) = N(P) (m(P) - m(e)),
a nyugvó tehetetlen tömege meg
m(test;i) = N(P) (m(P) + m(e)) + 2 N(p) m(e) - E(kötés)/c^2 = m(test;g) (1 - delta(test))."

"A hirhedt E = mc^2 reláció nem is érvényes a természetben."

Nos, ami nem érvényes, azt elég döbbenetes használni valaminek a kiszámításához.

Jetvana írta:

Akkor legyen személytelenebbül, jobban a témára szorítkozva. (Hátha így nem cenzúrázzák.)

Kattints a kibontásához...

A moderálás latin eredetű fogalom, jelentése: önuralom, mértéktartás.
Moderátor: az a személy, aki útmutatást nyújt, valamint irányítja egy közösség beszélgetését.
A szolgáltatói oldalt képviseli.

Cenzúra: /a Wikipédiából idézve/
A cenzúra információk hozzáférhetőségének és terjesztésének a felügyelete, elsősorban politikai és morális alapokon.
A szűkebb értelemben vett cenzúra az abszolutizmus, illetve a diktatórikus rendszerek jellemzője, ahol az információkat, az emberek véleményét és nézeteit is szabályozni akarják.

Gondolkozz el a kijelentéseden !

Jetvana: "Aha, nem érvényes, de azért, mint azt a vak is láthatja, te bőszen használod. Sajnos ennyit érnek a kijelentéseid, minden szavad ennyit ér. Azt sem tudod miről beszélsz."

Jetvana, nem értetted meg az fizikában használt E = mc^2 relációt, a tömeg-energia ekvivalenciát!

Persze ezt sem, hogyan használja az Új Fizika a tömeget. Pl. a súlyos tömeg

m(test;g) = N(P) (m(P) - m(e))

megmarad. Csak a tehetetlen tömegböl hiányzík az össztömeg kevesebb mint 1%- a, mint a kötési energia per c^2. Ez NEM tömeg-energia ekvivalencia.

Már 1905 elött mások is használták azt, hogy a "tömeg" változik a sebességgel, de nem vették észre melyik "tömeg" változik. Az Új Fizikában az elemi tömegek m(P), m(e) nem ekvivalensek az energiával.

Warrior Princess: "Az ő elképzelése szerint az elektronok ott vannak az atommagban is, ahogy ezt iszugyi kifejtette, de minő csoda, az iszugyi-féle szénatom magjában egy fia elektron sincs."

Már írtam, hogy az elektromosan semleges 12C atom 12 protonból, N(p) pozitronból és 12 + N(p) elektronból áll. Az elektronokból csak 6 van az atomhéjban, a többi elektron az atommagban van, a protonok és pozitronok mellett. Mi az hogy a magban fia elektron sincs?

A protonok kötését a magban az (e,p,e)-képzödmények okozzák, a deuteron például

D = (P,e,p,e,P) !!

Itt két elektron van az atommagban!

Walter Ritz 1909-ben összefoglalta a fizikusok tünödését mi a "Die Gravitation", Scientia, 1. April 1909 és ez le van közölve a "Theorien über Äther, Gravitation, Relativität und Elektrodynamik" címü könyvben, Schritt-Verlag, Bern, 2. Auflage, (1965).

De senki sem jött rá Szász elött, hogy a gravitációt is Lorentz invariáns elemi gravitáció töltések g(k) = {- vagy+} g m(k) okozzák, a négy elemi részecske e,p,P,E második fajta elemi töltése.

Bohr, Heisenberg, Schödinger és Dirac meg nem építették be a gravitációt a kvantummechanikába.

A kvantummechanika a kétféle elemi töltéssel ellátott elemi részecskék e,p,P,E mozgása, a nem-konzervatív elektromágneses és gravitációs mezök A(e.m.) és A(grav.) hatása alatt a véges Minkowski-térben.

Sajnos a klasszikus elektrodinamika, sem hozta össze a Maxwell-egyenletet a kvantált e-töltések létezésével.

Walter Ritz ezzek kezdi a "Die Gravitation"-t:

"Als Newton entdeckte, daß die Bewegung der Himmelskörper mit außerordentlichen Genauigkeit vorausberechnet werden können unter der Annahme, daß sie sich nach seinem berühmten Gesetz gegenseitig anziehen... "

Ez egy nem tudományos elöítélet és ráadásul nem is igaz! Nincs ilyen érvényes mozgásegyenlet

m a = - G(Newton) M m/r^2

az Univerzumban.

"Der Stand der physikalischen Wissenschaft" azt mondja ki, hogy a testek kétfajta tömege m = m(i) = m(g) azonos, itt persze az m(i) alatt a nyugvó tehetetlen tömeg értendö. De még ekkor is ellenörizni kellett volna a különbözö anyagi minöségü testek szabadesését, mert a G(Newton) kísérleti értékei 2 %-kal különböznek, ami, 100 m szabadesés után a Föld felszinén, 2 m-es útkülönbségnek felel meg. Ráadásul a testek közötti vonzó erö 0.7%-kal idöfüggö (O. Karagioz).

"Iszugyi gyakran emlegeti a Minkowski-féle teret, mint a valóságos teret. A tudomány mai állása szerint a tér minden pontjában más és más szerkezetű, geometriájú, amit különféle matematikai modellekkel írhatunk le."

Ha ez a tudomány állása, akkor meg kell mondani, hogy ez ostobaság, és a különféle matematikai modelleknek nincsen semmilyen fizikai relevanciájuk.

Az Univerzum tér-idö szerkezetének Minkowski-metrikája van. Nincsenek fekete lyukak a galaxisok közepén, nem tágul az Univerzum, Ösrobbanás nem volt sohasem. Természetesen, a stabíl elemi részecskék e,p,P,E se nem húrok, se nem membránok, de kétféle kvantált töltéseik q(k), g(k) vannak. A tér-idö szerkezetét a c-vel terjedö mezök A(e.m.), A(grav.) okozzák.

Az atomisztikus Új Fizikában kimerül az egyetemes gravitáció abban, hogy mind a négy elemi részecskék e,p,P,E fajlagos gravitációs töltése g azonos nagyságú, tehát az egyetemes gravitációs állandó G(grav.) a g-böl származik

G(grav.) = g^2/4pi.

Az egyetemes gravitációs állandó értéke (Physics of Elementary Processes, 2005)

G(grav.) = 6.576(6) x 10 ^-11 m^3 kg^-1 s^-2

kb. 1.5 %-kal kisebb, mint a newtoni állandó kísérletekböl ismert értéke (CODATA, 2000)

G(Newton) = 6.673(10) x 10 ^-11 m^3 kg^-1 s^-2.

De a proton (P) és az elektron (e) között a gravitációs hatás taszító

g(P) = + g m(P); g(e) = - g m(e);

a sztatikus gravitációs erö

F(grav.) = - g(P) g(e)/4pir^2 = + G(grav.) m(P) m(e)/r^2.

Az Új Fizikában csak a négy elemi részecske azonos a kétfajta tömege, és az elemi tömegeket m(P), m(e) nem lehet energiává átalakítani. Ez ellentmond Einstein tömeg-energia ekvivalenciájának. Ez megfelel a kísérleti megfigyeléseknek.

Innen származik az új Kozmologikus Elv, hogy az Univerzum a négy stabil elemi részecskéböl e,p,P,E áll. A négy stabil elemi részecskék meg "mindig" voltak és "mindig" lesznek. Ezek lokális csomósodása okozza az égitesteket, a galaxisokat, amik lokális fejlödését lokális szupernóva robbanások vetnek véget. A lokális szupernóva robbanások után kezdödhet a lokális csomósodás újból. De globális Ösrobbanás az Univerzum keletkezésére nem volt sohasem.

A tér-idö kisebb tartományaiból, mint 10^-20 cm, semmilyen kíertékelhetö fizikai információnk nincsen, a nem fizikai tudományos matematikai modellek nem is visznek sehová megérteni, miért léteznek a négyféle stabil elemi részecskék kétféle kvantált töltéssel.

Az atomisztikus Új Fizika nem foglalkozik avval, miért azonos az elemi részecskék fajlagos g-töltése, miért létezik két elemi tömeg m(P) és m(e), és miért egyezik meg az elemi részecskék elemi elektromos töltése, az e-töltések elöjelét figyelem kívül hagyva. Csak avval foglalkozik, hogy az elemi részecskék kétféle elemi töltései q(k), g(k) Maxwell-töltések, tehát megmaradnak és a belölük kilépö mezök c-vel terjednek.

Boldog Új esztendőt kívánok minden CH tagnak és látogatónak!
Szász Úrnak pedig sikeres kísérleteket a Brémai toronyban.

Köszönöm csimbe, és neked is viszont BUÉK!

És ne higyj S. Hawkingnek

http://www.focus.de/wissen/wissensc...nik-schoepfung-ohne-schoepfer_aid_548934.html

"Einsteins Irrtum

Als Einstein zehn Jahre später die Allgemeine Relativitätstheorie vollendet hatte, erkannte er, dass bestimmte Lösungen ihrer Feldgleichungen eben diese Gravitationswellen darstellen. Die Berechnungen zeigten, dass massereiche Himmelskörper solche Wellen abstrahlen, wenn sie beschleunigt werden. Ähnliches geschieht in jeder Rundfunkantenne, in der sich elektrisch geladene Teilchen (Elektronen) bewegen: Sie senden elektromagnetische Wellen aus, die sich als Radiosignale verbreiten. Doch Einstein bemerkte auch, dass Gravitationswellen extrem schwach sind. Sie seien „eine notwendige Folge aus der Relativitätstheorie, aber ihr Effekt ist so klein, dass man sie wohl nie nachweisen wird“, schrieb er dazu."

http://www.focus.de/wissen/wissensc...onswellen-ueber-das-universum_aid_357750.html

De Einstein legnagyobb tévedése az volt, hogy nem vette észre a gravitációs mezö A(grav.) mozgásegyenletét a Minkowski-térben

D D A(grav.) = - J(grav.)

A legegyszerübb "atommag" a stabil neutron N0 =(P,e) 2.04 MeV kötési energiával. Ennek a súlyos tömege akkora mint a hidrogéné

m(N0;g) = m(H-atom;g) = m(P) - m(e),

de a nyugvó tehetetlen tömege különbözik a súlyos tömegétöl

m(N0;i) = m(P) + m(e) - 2.04 MeV/c^2.

1920-tól, F. Aston izotóp tömegmérése óta tömegspektrométerekben, ismert volt, hogy tömeghiány lép fel az izotópok tehetetlen tömegében

m(A izotóp;i) = A (m(P) - m(e)) (1 - delta(A izotóp)).

Továbbá, a huszas évek vége felé ismertek voltak az összefüggések a Planck állandó h és a hidrogénatom kötési energiája E(H-atom;kötés) = 13.6 eV és nagysága között

h = q^2/2c x sqrt(m'c^2/2 E(H-atom;kötés)),

és

r(H-atom) = h^2/(4pi^2 m' q^2) = 0.529 x 10^-8 cm.

Amikor, 1932-ben feledezték a pozitront, mi az atommagból kijön, miért nem helyettesítették be az elektron + proton redukált tömegét

m'(e,p-rendszer) = m(e)^2/(m(e) + m(e)) = m(e)/2,

és a kötési energiáját

E(e,p-rendszer;kötés) = 2 m(e) c^2

a fenti egyenletekbe, kikapni a h(0)-át

h(0) = q^2/2c x sqrt(1/8 ) = h/387

és a kötött (e,p)-rendszer nagyságát

r(e,p-rendszer) = h(0)^2/(2pi^2 m(e) q^2) = 0.703 x 10^-13 cm?

Wolfgand Pauli feltevése a tömegnélkülinek tünö elektronneutrínóról, ami a betabomlásnál elhagyja az atommagot, egyböl értelmet kapott volna.

De ekkor Heisenberg már nagy bakot löt, a határozatlansági relációjával KIZÁRTA AZ ELEKTRONT AZ ATOMMAGBÓL. Heisenberg nem vette tudomásul, hogy a Planck állandó egy Lagrange multiplikátor.

A pozitron (p) NEM az elektron (e) "antirészecskéje". De a pozitronnak nem csak az elemi elektromos töltése ellenekezö elöjelü

q(p) = - g(e) = + q,

hanem az elemi gravitációs töltése is

g(p) = - g(e) = + g m(e).

Továbbá, az elektronnak és pozitronnak nincsen a Planck álladóval összekötött spinje, az elektron és pozitron bozonok.

iszugyi: rajta vagyok a témán és jegyzetelek.

csimbe, akkor jegyzeteld be azt is, hogy fermionok nem is léteznek. A négy elemi részecskék e,p,P,E spinnélküli bozonok.

Ez

http://www.mindentudas.hu/solyom/20030530solyom.html?pIdx=4

tudományos ostobaság!