Létezik-e elemi gravitációs töltés?

"Egy NASA project arról szól, h a Hold és a Föld Nap felé történő szabadesését bemérjék, mert nekik is gyanús az ekvivalenciaelv. Az ekvivalenciaelv elvetése miatt nem jogos Szász urat fikázni. Éppen az vihetné előre a fizikát, ha valaki végre megtalálná azt az aksziómát, amit el kell vetni a továbblépéshez. Mert az már nyilvánvaló, h az egyesített elmélet a jelenlegi aksziómarendszerrel nem hozható létre."

Elég a kémiai elemek eltérö szabadesését a brémai ejtötoronyban ellenörizni!

Az Új Fizika egyesítette a kölcsönhatásokat és a kölcsönhatásokat az anyaggal.

Az LHC-ben történö ólom-ólom ütközés

http://cernblog.wordpress.com/

nem mutat ki mást, mint azt, hogy a 208Pb izotóp magja 208 protonból, N(p) (kb > 270) pozitronból és (208 - 82 + N(p)) elektronból áll. A kvark gluon plazma csak a nem-tudományos mesék világában létezik.

Lévai Péteréknek megírtam mire figyeljenek oda!

"Az ütközésekből először a nagyon nagy részecskezáport keltő eseményeket válogatják le (triggerelés), mert ezek utalnak az úgynevezett centrális ütközésekre, amikor két atommag valóban telibe találja egymást, a legnagyobb energiájú állapotokat létrehozva. A másodpercenként bekövetkező körülbelül 8000 ütközésnek mintegy 10%-a lehet centrális ütközés. Az innen kirepülő részecskék vizsgálata alapján fedezhetik fel egyértelműen az ütközéskor nagyon rövid időre létrejövő szabad kvarkok és gluonok nyomait."

De nem fogják a szabad kvarkokat és gluonokat felfedezni, mert ezek NEM LÉTEZNEK.

"Az univerzum ma körülbelül 15 milliárd éves."

http://phenix.elte.hu/

EZ TUDOMÁNYOS OSTOBASÁG! Az elemi részecskék e,p,P,E "mindig" voltak!

És az elemi részecskék mozgását a mikroszkópikus tartományokban két Lagrange multiplikátor, a Planck állandó h és a h(0) = h/387 szabályozza egészen 10^-20 cm-es távolságokig.

Az instabíl neutron N nem elemi részecske, hanem egy protonból (P), két elektronból (e) és egy pozitronból (p) áll. A bomlása

N = (P,e,p,e) -> proton (P) + elektron (e) + (e,p)-neutrínó.

A proton elemi részecske, mint az elektron és a pozitron is. Igen, a beta-bomlásnál kijövö neutrínó, az elektron és a pozitron kötött állapota 0.703 x10^-13 cm-es nagysággal.

Kvarkok nem léteznek, a kvakoknak semmi közük sincs az elemi részecskékhez e,p,P,E! A kvarkok csak elméleti fikciók voltak!

csimbe írta:

Kedves Hercegnő! Mint jeleztem, nem minden ismeretet a fórumokról szerzek. A bőséges kínálatból igyekszem kiválasztani a számomra megfelelőt. Ritkán bocsátkozom vitákba erős kompromisszum készségem miatt. Amikor számomra szimpatikus témára akadok, kifejtem laikus véleményem. Nem célom mások véleményének megváltoztatása.

Kattints a kibontásához...

Kedves Csimbe!

Igen, úgy is lehet, ahogyan csinálod, békésen szemlélődni és kiválogatni mindazt, ami valamiért szimpatikus. További jó és hasznos szemelgetést kívánok az internet világában fellelhető információtömegben!

Tájékoztatás

Warrior Princess írta:

Üdvözöllek Kedves ***********!

Nem írom le a neved, nehogy törölje a Kormányos a bejegyzésem.

...

Kattints a kibontásához...

Ha egyszer ezt a nick-et választotta - írd csak le nyugodtan.
Amúgy is pontos a jé-je:-?

hüje laikus írta:

Szóval, kalapács-tollpihe kísérlet áll szemben iszugyi brémai kísérletével szemben. Bravó, fizikusok!

Kattints a kibontásához...

Kedves ********!

Azt hiszem, a nevedben felvállalt hitvallásod meggátol abban, hogy megértsd a probléma lényegét. Itt arról van szó, hogy iszugyi tagtársunk évek óta teljes gőzzel csinálja a reklámot különféle internetes fórumokon Szász tökéletesen elfuserált, zavaros új fizikájának. A helyzet éppen fordított, mint megítéled. Nem egy kísérlet áll az iszugyi által reklámozott tudománytalan nézetekkel szemben, hanem Szász nulla kísérlete az egész fizikával szemben, ami azért nagy különbség, nemde?

Köszönöm a válaszod Kedves Flamingó! Az a helyzet, hogy én még soha, senkit nem neveztem hülye laikusnak sem szóban, sem írásban. Idegenkedem az ilyesmitől, durvának, hozzám méltatlannak érzem, annak ellenére, hogy a fizikát illetően sok a laikus és a hülye is, nem beszélve a világ egyéb, a fizikánál bonyolultabb dolgairól. A "nomen est omen" igazsága azonban valahol itt leng a fórumon, ha másért nem, akkor azért, mert a fedőnevét mindenki önmaga választja meg. Ha történetesen pszichológus lennék, feltétlenül írnék erről egy tanulmányt. Annyit biztosan érne, mint Szász új fizikája.

#619, iszugyi:

- Légy szíves az elemi gravitációs töltések létezését igazoló kísérletek tömkelegéből néhányat ismertetni!

- Magyarázd meg ezt: "Az atomok fénykibocsátása hullámféle elektromágneses rezonancia jelenség." (iszugyi)

- Kérlek, ha lehetne, ezt is magyarázd el:

"A variációs számításokhoz hozzá veszem még a szeparácíó elvet is, ami kimondja, hogy minden részecskehalmazhoz létezik egy véges Omega, aminek a felületén a külső környezet és a mezők véges terjedés hatására az ott jelenlevő részhalamazokra bomlott képződmények között köcsönhatás nem létezik. Ez megfelel a fizikai megfigyeléseknek, amely szerint az Fi-részecske elhagyja a magot, az elektron az atomot és egy üstökös a Nap hatókörét ." (betű szerint idézet Szász könyvéből)

- Nagyon érdekelne, hogy a Szász - féle "új fizikának" mi szüksége van a variációszámításra, hiszen a Világ egyszerű, ejtőtorony Brémában, csupa (PepppeppepEEepp), némi F(grav), G(Newton), h és h(0), ja és Minkowski tér nemde? Elég volna Szásznak csak a kombinatorika, s azzal könnyedén ki tudja számolni, hogy rögzített elemszám esetén hányféleképpen tud peppegni.

- Jó lenne, ha a megszokott három - négy mondatodon kivül magyarázatot adnál pld. a vonalas színképre, a fotoeffektusra, a kétréskísérletre. Ezután majd rátérhetünk arra, hogy Brémában miért mozgott a szén próbatest az ejtés irányára merőlegesen.

#620, iszugyi:

Idézet iszugyitól:

"A fizikában nem "akármiben" kell hinni, hanem a fizikai kísérletek eredményéböl levont következetésekben."

Nos, ebben tökéletesen igazad van. Ezzel a mondattal megadtad, hogy miért a papírkosárban a helye az "új fizikának", tudniillik Szász állításait semmi sem bizonyítja Szász szavain kivül, s ez elég gyenge érv.

#620, iszugyi:

Ez is nagyon jó iszugyi, olvasd csak!

"Az elemi részecskéknek sem a helye, sem a sebessége nem állapítható meg sohasem pontosan." (iszugyi)

A tisztességes az lenne, ha megírnád, hogy ezt elsőként Heisenberg mondta ki, s azóta Heisenberg-féle határozatlansági relációnak nevezzük, ami az egyik alapköve a modern fizikának. Heisenberg természetesen nem olyan pongyolán fogalmazott, mint most te. Híres formulájában pontosan megadja az elkövetett hiba alsó korlátját. Még tisztességesebb lenne, ha azt is hozzátennéd, hogy a makroszkópikus testek mérése is mindig tartalmaz hibát, s egyáltalán, nincs mérés mérési hiba nélkül! A tudóst többek között az is megkülönbözteti a sarlatántól, hogy megadja a mérései hibáját. Ha jól tudom Szász nem vergődött efféle csekélységgel. Azzal sem törődött, hogy megmagyarázza miképpen és mitől kaphatott Brémában a zárt ejtőtartályba tett próbatestek egyike - másika lökést, a többi meg nem. A lényeg nyilván a PepepppEeep, a többi meg minek? Szásznak ennyi is elég.

Einstein mondta, ezer kísérlet sem tudja alátámasztani hogy az ö fizikája igaz, de egyetlen-egy kísérlet is cáfolni tudja:

Szász Gyula 2004-es ejtökísérlete volt az elsö olyan kísérlet, ami falszifikálta Einstein fizikáját.

Heisenberg határozatlansági relációja azt mondja ki, hogy a részecskék helyét X és impulzusát P nem lehet egyszerre pontosan kimérni, és az eltérések szorzatát összeköti a Planck állandóval.

Még a laikusok is megértik, hogy az a tény, hogy a részecskének sem a helye, sem a sebessége nem mérhetö ki sohasem pontosan, egy más, egy általánosabb határozatlansági reláció, mint Heisenbergé.

Ráadásul ez az általánosabb reláció nem is felel meg ennek a határozatlansági relációnak

deltaX deltaP >= h(0)/4pi = h/(4pi x 387)

egy bizonyos idöpontban.

Nagy baklövést követett el Heisenberg, amikor a határozatlansági relációjára hivatkozva, kizárta az elektronokat az atommagból.

iszugyi írta:

Einstein mondta, ezer kísérlet sem tudja alátámasztani hogy az ö fizikája igaz, de egyetlen-egy kísérlet is cáfolni tudja:

Szász Gyula 2004-es ejtökísérlete volt az elsö olyan kísérlet, ami falszifikálta Einstein fizikáját.

Kattints a kibontásához...

Megbocsáss, az nem kísérlet volt, csak egy próbálkozás arra, hogy egy ejtőkísérletet hogyan kell elvégezni, s bizony, a próbálkozás csúfos kudarcot vallott. Egy ilyen semmire sem jó kísérlettel csak a kísérletet végző hozzá nem értését lehet demonstrálni. Mit mondjak, utóbbi igen jól sikerült, olyannyira, hogy Szásznak mindössze egyetlen egy alkalommal engedték a torony berendezéseit amortizálni.
Ami Einstein munkásságát illeti, az eredményei ma is érvényesek. Nem semmi fizikus volt. Ő igazolta, hogy valóban léteznek atomok, megmagyarázta a fényelektromos jelenséget, kidolgozta a speciális és az általános relativitáselméletet. Eredményeit számos kísérlet és megfigyelés bizonyítja. Szerintem ő volt az egyik legnagyobb tudós a világon. Szász elfuserált dolgai Einsteinnek nem, de annál inkább ártanak Szásznak.

iszugyi írta:

Heisenberg határozatlansági relációja azt mondja ki, hogy a részecskék helyét X és impulzusát P nem lehet egyszerre pontosan kimérni, és az eltérések szorzatát összeköti a Planck állandóval.

Még a laikusok is megértik, hogy az a tény, hogy a részecskének sem a helye, sem a sebessége nem mérhetö ki sohasem pontosan, egy más, egy általánosabb határozatlansági reláció, mint Heisenbergé.

Ráadásul ez az általánosabb reláció nem is felel meg ennek a határozatlansági relációnak

deltaX deltaP >= h(0)/4pi = h/(4pi x 387)

egy bizonyos idöpontban.

Nagy baklövést követett el Heisenberg, amikor a határozatlansági relációjára hivatkozva, kizárta az elektronokat az atommagból.

Kattints a kibontásához...

Ez a bejegyzés azt bizonyítja, hogy még a Heisenberg-féle határozatlansági relációt se érted. Heisenberg fizikáját a gyakorlat igazolta. Hiába akarod másolni, pongyolán átfogalmazni, nem lesz belőled Heisenberg, de még fizikus sem. A te képleted primitív formula, ami semmit sem igazol. Ilyesmit csak a népszerű tudományos irodalomban szoktak volt írni, hátha megérti a Kedves Olvasó. Amit te "új fizikának" nevezel az puszta misztifikáció mindennemű elméleti és kísérleti háttér nélkül. Ilyet a busmann varázsló is tud konstruálni. Elég neki kijelenteni a tábortűznél, hogy a világ nagyon apró datolya, füge, cseresznye és meggymagokból áll - (d,f,c,m) -, mert a Nagy Manitou így akarta. Bizonyítéknak hozhatja a tábortűz füstjét, mert lám, gravitáció ide, vagy gravitáció oda, a füst felfelé száll, ahelyett, hogy esne!

Ami pedig az elektron illeti, éppenséggel nincs kizárva az atommagból. Schrödinger egyenlete szerint az s elektronok legnagyobb valószínűséggel abban a pici térrészben tartózkodnak, ahol éppen az atommag található. Talán nézz utána a pozitív és negatív béta-bomlásnak és az elektronbefogásnak. Nem tudományos érv a fizika eredményeit simán megtagadni. Talán próbálkozz a korábban feltett kérdéseimre válaszolni. Természetesen, ha nem megy, akkor ne erőltesd, de ne peppegéssel és az unalomig ismételt néhány mondatottal válaszolj, hanem ismerd be, hogy erre a Szász-féle "új fizika" - inkább misztifikáció - képtelen értelmes választ adni. Tájékoztatásul közlöm, hogy eleddig egyetlen egy kérdésemre se adtál érdemi feleletet. Megbocsáss, egy idomított papagáj is képes elismételni pár mondatot, ámbár többnyire az adott szituációhoz ezeknek a mondatoknak semmi köze. Minek neked a papagájt utánozni? Ebben a társaságban ez kissé unalmas. Esetleg felsorolnád, hogy Szásznak miféle publikációi jelentek eleddig és hol? Hol választották Szászt akadémiai tagnak? Melyik egyetemen oktat/oktatott Szász? Semmi publikáció? Semmi akadémiai tagság? Semmi díj? Semmi tudományos oktatói - kutatói múlt? Ehhez képest elég merész dolog az egész fizikáról kijelenteni, hogy sutba vele, mert itt a fizika esszenciája Szász könyvében. Szerintem még azt is képtelen vagy megmagyarázni, hogy miképpen működik az öngerjesztésű generátor, nem beszélve pld. a Nap belsejében zajló mag átalakulásokról. (Nem a busmann varázsló gyümölcsmagjairól beszéltem.) Tudod mit? Itt egy egyszerű probléma, add meg a magyarázatát Szász szerint: Mi a hőmérséklet?