Új-Mexikó déli részén, a száraz sivatagban, nem messze az amerikai-mexikói határtól, egy új város emelkedik ki a homokból.
A városban 35 ezer ember élhetne, hiszen minden van benne, amire csak szükség lehet: modern üzleti negyedet formázó belváros csillogó kirakatokkal, szép sorban egymás mellett álló teraszos házak a külvárosban, tiszta utcák, parkok, bevásárlóközpontok, sőt még egy templom is. Ennek ellenére soha senki nem fogja az otthonának hívni – írja a CNN.
A CITE, azaz az Innovációs Tesztelő és Értékelési Központ projekt keretén belül egy átlagos amerikai város teljesen méretarányos modelljét építik meg. De csak Petri-csészéként fog funkcionálni, ahol olyan új technológiákat fejlesztenek ki, amelyeket majd a városokban szeretnének használni.
(Fotó: CNN)
Az egymilliárd dolláros programot egy távközlési és technológiai cég, a Pegasus Global Holdings irányítja. Ők fogják levezényelni a közlekedés, az építőipar, a kommunikáció és a biztonság területein tervezett nagyszabású kísérleteket a 24 négyzetkilométernyi területen.
Speciális zónákat is építenek, ahol a mezőgazdasággal, az energiaforrásokkal és a vízzel kapcsolatos új technológiákat dolgozzák ki. Egy földalatti adatgyűjtő hálózat segítségével pedig részletes, valós idejű visszajelzéseket kapnak az eredményekről.
„A célunk, hogy az új termékeket, szolgáltatásokat és technológiákat olyan környezetben demonstráljuk, illetve teszteljük, ahol nem zavarjuk meg a mindennapi életet” – mondta Robert Brumley, a Pegasus ügyvezető igazgatója.
Mivel nem kell az emberekért aggódni, végtelen lehetőség áll rendelkezésükre. Az utak arra is alkalmasak, hogy vezető nélküli autókat próbáljanak ki rajtuk, a „forgalmat” pedig drónok segítségével ellenőrzik. A házakat úgy tervezték, hogy túléljék a természeti katasztrófákat,
és különböző robotokkal is ellátták. Alternatív energiaforrásokat is tesztelhetnek, például a tóriumot.
„Itt teljesen új dolgokat próbálhatunk ki, anélkül, hogy számolnunk kellene a következményekkel” – mondta Brumley. Az igazgató szerint a program lehet a „köztes lépés” a laboratóriumi vizsgálatok és a piacra dobás között. Úgy véli, hogy a folyamatnak hála több lesz a piacképes termék, amellyel csökkenthetnék a kutatás, a fejlesztés valamint a bevételek között fellépő hiányt.
Kevés a haszon
„Az Egyesült Államok dollármilliókat költ kutatásokra, és csak 2-3 százalékos kereskedelmi hozam van a termékeken” – mondta Brumley. „Ezzel a lehetőséggel viszont növelhetjük a hozamot.”
A CITE ötlete 2011-ben merült fel, de mivel nem találták meg a megfelelő helyet, a projekt két évig parkoló pályára került. Az új területre már minden engedélyt megkaptak, a város várhatóan 2018-ban kezd el „működni”.
A vállalat arra számít, hogy a CITE vonzza majd a közszolgálati és a kereskedelmi ágazatot, beleértve a kormányzati szerveket, a felsőoktatási intézményeket és a világ legnagyobb technológiai cégeit.
A várostervezési szakemberek üdvözlik a koncepciót. „Szükségünk van arra, hogy a hagyományostól eltérő, új tesztkörnyezetben próbáljuk ki a technológiákat” – mondta Nataly Gattegno, a Jövő Városai Labor vezető tervezője. „A CITE segítségével gyorsan lefuthatjuk a szimulátorokat, és azonnal hozzájutunk az eredményekhez, vagyis sokkal gyorsabban kész lennénk a teszt fázisokkal.”
Mások viszont szkeptikusak az emberek nélküli tesztelést illetően. „A technológia nem csupán tárgyakból áll, hanem nagy szerephez jutnak a társadalmi rendszerek is” – mondta Steve Rayner professzor, a Jövő városai program társigazgatója.
„A komplex társadalmi-technikai rendszerek nélküli „tesztelés” ötlete félrevezethető eredményekhez vezethet, hiszen az emberek olyan módon használhatják az eszközöket, amire a tervező nem számít.”
Példának hozta fel, hogy az energiatakarékos épületekben is sokan kinyitják az ablakokat, mert szeretnék, hogy friss levegő jöjjön be.
Brumley ezt úgy küszöbölné ki, hogy a kísérletekben egy adott ponton emberek is részt vehetnének, de Rayner szerint ez kevés. „A városok lakossága nem szimulálható olyan emberekkel, akiket adott körülmények közé helyezünk.”
A városban 35 ezer ember élhetne, hiszen minden van benne, amire csak szükség lehet: modern üzleti negyedet formázó belváros csillogó kirakatokkal, szép sorban egymás mellett álló teraszos házak a külvárosban, tiszta utcák, parkok, bevásárlóközpontok, sőt még egy templom is. Ennek ellenére soha senki nem fogja az otthonának hívni – írja a CNN.
A CITE, azaz az Innovációs Tesztelő és Értékelési Központ projekt keretén belül egy átlagos amerikai város teljesen méretarányos modelljét építik meg. De csak Petri-csészéként fog funkcionálni, ahol olyan új technológiákat fejlesztenek ki, amelyeket majd a városokban szeretnének használni.
Az egymilliárd dolláros programot egy távközlési és technológiai cég, a Pegasus Global Holdings irányítja. Ők fogják levezényelni a közlekedés, az építőipar, a kommunikáció és a biztonság területein tervezett nagyszabású kísérleteket a 24 négyzetkilométernyi területen.
Speciális zónákat is építenek, ahol a mezőgazdasággal, az energiaforrásokkal és a vízzel kapcsolatos új technológiákat dolgozzák ki. Egy földalatti adatgyűjtő hálózat segítségével pedig részletes, valós idejű visszajelzéseket kapnak az eredményekről.
„A célunk, hogy az új termékeket, szolgáltatásokat és technológiákat olyan környezetben demonstráljuk, illetve teszteljük, ahol nem zavarjuk meg a mindennapi életet” – mondta Robert Brumley, a Pegasus ügyvezető igazgatója.
Mivel nem kell az emberekért aggódni, végtelen lehetőség áll rendelkezésükre. Az utak arra is alkalmasak, hogy vezető nélküli autókat próbáljanak ki rajtuk, a „forgalmat” pedig drónok segítségével ellenőrzik. A házakat úgy tervezték, hogy túléljék a természeti katasztrófákat,
és különböző robotokkal is ellátták. Alternatív energiaforrásokat is tesztelhetnek, például a tóriumot.
„Itt teljesen új dolgokat próbálhatunk ki, anélkül, hogy számolnunk kellene a következményekkel” – mondta Brumley. Az igazgató szerint a program lehet a „köztes lépés” a laboratóriumi vizsgálatok és a piacra dobás között. Úgy véli, hogy a folyamatnak hála több lesz a piacképes termék, amellyel csökkenthetnék a kutatás, a fejlesztés valamint a bevételek között fellépő hiányt.
Kevés a haszon
„Az Egyesült Államok dollármilliókat költ kutatásokra, és csak 2-3 százalékos kereskedelmi hozam van a termékeken” – mondta Brumley. „Ezzel a lehetőséggel viszont növelhetjük a hozamot.”
A CITE ötlete 2011-ben merült fel, de mivel nem találták meg a megfelelő helyet, a projekt két évig parkoló pályára került. Az új területre már minden engedélyt megkaptak, a város várhatóan 2018-ban kezd el „működni”.
A vállalat arra számít, hogy a CITE vonzza majd a közszolgálati és a kereskedelmi ágazatot, beleértve a kormányzati szerveket, a felsőoktatási intézményeket és a világ legnagyobb technológiai cégeit.
A várostervezési szakemberek üdvözlik a koncepciót. „Szükségünk van arra, hogy a hagyományostól eltérő, új tesztkörnyezetben próbáljuk ki a technológiákat” – mondta Nataly Gattegno, a Jövő Városai Labor vezető tervezője. „A CITE segítségével gyorsan lefuthatjuk a szimulátorokat, és azonnal hozzájutunk az eredményekhez, vagyis sokkal gyorsabban kész lennénk a teszt fázisokkal.”
Mások viszont szkeptikusak az emberek nélküli tesztelést illetően. „A technológia nem csupán tárgyakból áll, hanem nagy szerephez jutnak a társadalmi rendszerek is” – mondta Steve Rayner professzor, a Jövő városai program társigazgatója.
„A komplex társadalmi-technikai rendszerek nélküli „tesztelés” ötlete félrevezethető eredményekhez vezethet, hiszen az emberek olyan módon használhatják az eszközöket, amire a tervező nem számít.”
Példának hozta fel, hogy az energiatakarékos épületekben is sokan kinyitják az ablakokat, mert szeretnék, hogy friss levegő jöjjön be.
Brumley ezt úgy küszöbölné ki, hogy a kísérletekben egy adott ponton emberek is részt vehetnének, de Rayner szerint ez kevés. „A városok lakossága nem szimulálható olyan emberekkel, akiket adott körülmények közé helyezünk.”
