A fiatalabb korosztály, ahogy az élet más területein, úgy a közlekedésben is sokszor egy kézlegyintéssel elintézi az időseket: nem nekik való már a vezetés, jobb lenne, ha leadnák a jogosítványt...
A tapasztalatok, vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy ebben a kérdésben sem szabad általánosítani – figyelmeztet Zsurzs Jenő, a drivingcamp Hungary senior vezetéstechnikai trénere.
Romló képességek
Tény, hogy az évek múlásával romlanak az autóvezetés szempontjából fontos képességek (hallás, látás, reflexek), ám – elvileg – az ebből adódó veszélyek kiszűrésére szolgál az a hazai törvényi szabályozás, amelynek értelmében a jogosítvány érvényessége kortól függően változik. Tételesen: 40 éves korig 10 év,
40–60 év között 5 év, 60-70 éveseknél 3 év, 70 év fölött pedig 2 évre szól a „B” kategóriás vezetői engedély. Bár a hosszabbítást az okmányirodák végzik, az érvényesítés orvosi vizsgálathoz kötött. A kör így bezárul, hiszen egy alapos orvosi vizsgálat fényt deríthet a gépjárművezetés szempontjából veszélyes képességromlásokra.
Rutin és tapasztalat
Ugyanakkor a megkopott reflexek, és a koncentrálóképesség csökkenése mellett ellenpontként ott van a vezetéssel töltött évek alatt megszerzett, és nem lebecsülendő rutin, tapasztalat, illetve a fiatalokhoz képest igen csekély kockázatvállalási készség. A nyugdíjaskor derekán persze már nem árt csínján bánni a volánforgatással: német statisztikák szerint a hetvenes éveik második felében járóknál a baleseti kockázat kétszer akkora, mint a 30-60 éves sofőröknél, a 90-hez közelítve pedig a kezdő sofőrökkel megegyező!
Felfrissített tudás
Az idősödő sofőrök érzik, hogy már nehezükre esik a vezetés, ezért kerülik az extrém szituációkat, nap- és évszakokat (csúcsforgalom, esti-éjszakai vezetés, téli útviszonyok). Nem vállalkoznak hosszabb autós kalandozásokra, maradnak a szükséges-ismerős távok: piac, bevásárlóközpont, látogatás a gyerekekhez. Mindezek egyenes következménye, hogy egyre idegenebbé válik a vezetés. Az öngerjesztő folyamatból nehéz a kitörés, de nem lehetetlen – biztat a szakember. – Jó példa erre, hogy ma már az idősebb autóvezetőknek is kínálnak speciális vezetéstechnikai tréningeket, ahol felfrissíthetik a vészhelyzetek megoldásához szükséges ismereteket.
Zsurzs Jenő szerint tehát az a legfontosabb, hogy időskorban se essünk ki a gyakorlatból, de azért ne feledjük azt sem, hogy már nem vagyunk fiatalok:
• Mielőtt útnak indulunk, ellenőrizzük, hogy nálunk vannak-e azok a gyógyszerek, amelyekre szükségünk lehet, eltettük-e a vezetéshez megfelelő szemüveget, sőt gondoskodjunk innivalóról is, mivel a folyadékhiány gyengíti a koncentrálóképességünket.
• Ne öltözzünk túl az autóban. Idősebb korban már amúgy is korlátozott a mozgás, amelyet egy nagykabát, sapka, kalap vagy sál még tovább nehezít.
• Hosszabb úton álljunk meg gyakran, ha fáradtnak érezzük magunkat, sétálgassunk, mozgassuk meg az elgémberedett végtagokat, hogy a keringés helyreállhasson.
• Nagyon sok idős embert a kiszállás során ér baleset – ne feledjük tehát, hogy az út a parkolással még nem ér véget. Legyünk óvatosak, különösen a közeledő téli időszak során, amikor nemcsak a berozsdált ízületek, „elmacskásodott” lábak, de a havas, jeges utak is kockázatot jelentenek.
Blikk-összeállítás
A tapasztalatok, vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy ebben a kérdésben sem szabad általánosítani – figyelmeztet Zsurzs Jenő, a drivingcamp Hungary senior vezetéstechnikai trénere.
Romló képességek
Tény, hogy az évek múlásával romlanak az autóvezetés szempontjából fontos képességek (hallás, látás, reflexek), ám – elvileg – az ebből adódó veszélyek kiszűrésére szolgál az a hazai törvényi szabályozás, amelynek értelmében a jogosítvány érvényessége kortól függően változik. Tételesen: 40 éves korig 10 év,
40–60 év között 5 év, 60-70 éveseknél 3 év, 70 év fölött pedig 2 évre szól a „B” kategóriás vezetői engedély. Bár a hosszabbítást az okmányirodák végzik, az érvényesítés orvosi vizsgálathoz kötött. A kör így bezárul, hiszen egy alapos orvosi vizsgálat fényt deríthet a gépjárművezetés szempontjából veszélyes képességromlásokra.
Rutin és tapasztalat
Ugyanakkor a megkopott reflexek, és a koncentrálóképesség csökkenése mellett ellenpontként ott van a vezetéssel töltött évek alatt megszerzett, és nem lebecsülendő rutin, tapasztalat, illetve a fiatalokhoz képest igen csekély kockázatvállalási készség. A nyugdíjaskor derekán persze már nem árt csínján bánni a volánforgatással: német statisztikák szerint a hetvenes éveik második felében járóknál a baleseti kockázat kétszer akkora, mint a 30-60 éves sofőröknél, a 90-hez közelítve pedig a kezdő sofőrökkel megegyező!
Felfrissített tudás
Az idősödő sofőrök érzik, hogy már nehezükre esik a vezetés, ezért kerülik az extrém szituációkat, nap- és évszakokat (csúcsforgalom, esti-éjszakai vezetés, téli útviszonyok). Nem vállalkoznak hosszabb autós kalandozásokra, maradnak a szükséges-ismerős távok: piac, bevásárlóközpont, látogatás a gyerekekhez. Mindezek egyenes következménye, hogy egyre idegenebbé válik a vezetés. Az öngerjesztő folyamatból nehéz a kitörés, de nem lehetetlen – biztat a szakember. – Jó példa erre, hogy ma már az idősebb autóvezetőknek is kínálnak speciális vezetéstechnikai tréningeket, ahol felfrissíthetik a vészhelyzetek megoldásához szükséges ismereteket.
Zsurzs Jenő szerint tehát az a legfontosabb, hogy időskorban se essünk ki a gyakorlatból, de azért ne feledjük azt sem, hogy már nem vagyunk fiatalok:
• Mielőtt útnak indulunk, ellenőrizzük, hogy nálunk vannak-e azok a gyógyszerek, amelyekre szükségünk lehet, eltettük-e a vezetéshez megfelelő szemüveget, sőt gondoskodjunk innivalóról is, mivel a folyadékhiány gyengíti a koncentrálóképességünket.
• Ne öltözzünk túl az autóban. Idősebb korban már amúgy is korlátozott a mozgás, amelyet egy nagykabát, sapka, kalap vagy sál még tovább nehezít.
• Hosszabb úton álljunk meg gyakran, ha fáradtnak érezzük magunkat, sétálgassunk, mozgassuk meg az elgémberedett végtagokat, hogy a keringés helyreállhasson.
• Nagyon sok idős embert a kiszállás során ér baleset – ne feledjük tehát, hogy az út a parkolással még nem ér véget. Legyünk óvatosak, különösen a közeledő téli időszak során, amikor nemcsak a berozsdált ízületek, „elmacskásodott” lábak, de a havas, jeges utak is kockázatot jelentenek.
Blikk-összeállítás
