Férjemnek
Lelkem lelkednek parttalanján,
Vígaszt talált és hű nyugalmat.
Lelkem madara most magasba száll,
Tudva, hogy lesz hely hova visszatalál.
Szívem nyila mindig visszahull terád,
Lelkem óceánja miattad nem apad.
Szerelmem tűzét te táplálod,
S Te tanítasz mindig, és újra alázatot.
Hited, s hűséged példaként ragyog,
Akkor is, ha félhomály körülvesz... tudod,
Hogy mindig hozzád találok,
Ha lelkem már eleget futott...
Mert te vagy mindig itt velem,
Hisz te vagy: az én másik felem!
Lelkem lelkednek parttalanján,
Vígaszt talált és hű nyugalmat.
Lelkem madara most magasba száll,
Tudva, hogy lesz hely hova visszatalál.
Szívem nyila mindig visszahull terád,
Lelkem óceánja miattad nem apad.
Szerelmem tűzét te táplálod,
S Te tanítasz mindig, és újra alázatot.
Hited, s hűséged példaként ragyog,
Akkor is, ha félhomály körülvesz... tudod,
Hogy mindig hozzád találok,
Ha lelkem már eleget futott...
Mert te vagy mindig itt velem,
Hisz te vagy: az én másik felem!