Ma van a Humanitárius Világnap

Beka Holt témája a 'Jeles napok' fórumban , 2016 Augusztus 19.

  1. Beka Holt

    Beka Holt Kormányos Fórumvezető Kormányos

    Az ENSZ bagdadi központja ellen 2003. augusztus 19-én intézett merényletben életét vesztett 19 személy emlékére az ENSZ közgyűlése augusztus 19-ét Humanitárius Világnappá nyilvánította.

    Az Unió humanitárius tevékenysége
    Brüsszel, 2016. augusztus 19.

    Augusztus 19-én az Európai Unió minden évben csatlakozik azokhoz, akik tisztelettel adóznak az
    életüket nap mint nap mások megmentéséért kockáztató humanitárius munkások felbecsülhetetlen
    értékű tevékenysége előtt. A humanitárius világnapot a Bagdadban található iraki ENSZ-székhelyet érő
    2003-as bombatámadás évfordulóján tartják. A támadás során 22 humanitárius munkás veszítette
    életét.
    Vezető szerep a humanitárius segítségnyújtásban a világban tapasztalható példátlan
    válságok idején.
    Az Európai Unió – többek között a tagállami források révén – a világ legjelentősebb humanitárius adományozója.
    Az uniós költségvetésből 2015-ben világszerte összesen több mint 134 millió, természeti és ember
    okozta katasztrófa áldozatává vált személy számára nyújtottak támogatást több mint 80 országban.
    Az Európai Bizottság 2016-ban a valaha volt legnagyobb, 1,1 milliárd € összegű eredeti humanitárius
    segítségnyújtási költségvetést fogadott el. A rekordösszegű költségvetés előterjesztését a fegyveres
    konfliktus miatt menekülő és lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek növekvő száma, a
    természeti katasztrófák és az éghajlatváltozás egyre növekvő hatása, valamint a gazdasági válság
    miatt világszerte megnövekedett humanitárius szükség indokolta.
    Míg a természeti katasztrófák, például a nepáli földrengés, emberek millióit érintették 2015-ben,
    legtöbbször a fegyveres konfliktusok nyomán alakult ki humanitárius szükséghelyzet.
    2015-ben négy, az ENSZ által legsúlyosabb válsághelyzetnek minősített jelentős vészhelyzetet (Szíria,
    Irak, Jemen és Dél-Szudán) alakult ki. A kényszerű lakóhelyelhagyás mértéke a második világháború
    óta 2015-ben volt a legmagasabb.
    Következésképpen az uniós humanitárius segély jelentős része a menekültek és a lakóhelyüket
    elhagyni kényszerülő személyek támogatására szolgált. Ennek keretében az Európai Bizottság 2015-
    ben több mint 1 milliárd € összeget (az éves humanitárius segítségnyújtási költségvetés mintegy 73%-
    a) biztosított olyan projektek számára, melyek célja a menekültek és belső menekültek segítése volt. A
    menekülteknek nyújtott támogatás legnagyobb részét (47%) az élelmezési és a táplálkozáshoz
    nyújtott segélyek teszik ki. További jelentős támogatási területek az egészségügy (13%), a víz, a
    csatornázás és megfelelő higiénés körülmények (10%), a menedékhely és a nem élelmiszer jellegű
    cikkek (9%), valamint a védelem (8%) biztosítása.
    Tekintettel a humanitárius válságok 2015. évi példátlan mértékére, az Európai Bizottság a
    humanitárius segélyeket célzottan a leginkább rászoruló és legkiszolgáltatottabb személyek felé
    irányította, valamint megerősítette a szakpolitikai válaszlépések megtételére vonatkozó képességét. A
    2016 májusában első alkalommal megrendezett humanitárius csúcstalálkozón az EU üdvözölte a
    „nagyszabású egyezség” létrejöttét, melynek keretében a következő öt évben legalább 1 milliárd USD-t
    különítenek el a leginkább rászorulókat támogató kiemelt humanitárius tevékenységekre.
    A minden esetben pártatlan és független humanitárius segélyt a nem kormányzati és nemzetközi
    szervezetek, az ENSZ, valamint a Vöröskereszt szervezetei számára biztosítják.
    A humanitárius munkások egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve.
    Az elmúlt két évtizedben a humanitárius kihívások egyre összetettebbé váltak, és a humanitárius
    szervezetek egyre nagyobb nehézségekkel szembesülnek a rászorulók elérése során. Az elmúlt 19 év
    alatt megközelítőleg 4000 humanitárius munkást ért súlyos támadás, az érintettek több mint
    egyharmada életét veszítette[1]. A támadások áldozatainak többsége saját országában szolgálatot
    teljesítő humanitárius munkás volt.
    A segélyszervezetek munkatársait ért támadások számának 2013–2 015 közötti visszaesése még nem
    jelenti azt, hogy a humanitárius munka biztonságosabbá vált. A támadások száma ugyanis azért
    csökkent, mert az ingatag biztonsági helyzet kevesebb humanitárius munkás kirendelésére ad módot.
    MEMO/16/2802
    Ennek eredményeként rászorulók milliói maradhatnak életmentő támogatás nélkül, mert a biztonság
    hiánya a műveletek felfüggesztésére vagy a veszélyes régiókból való visszavonulásra kényszerítheti a
    segélyszervezeteket.
    A humanitárius személyzet elleni támadások egyértelműen sértik a nemzetközi humanitárius jogot,
    amelynek célja, hogy korlátozza a fegyveres konfliktusok civileket érintő hatásait. Meghatározza az
    államok és a nem állami szervek feladatait fegyveres konfliktusok esetén, továbbá az olyan alapvető
    kérdéseket, mint például a humanitárius segítséghez való hozzáférés joga, a civilek, köztük az
    egészségügyi és humanitárius szakemberek védelme, valamint a kiszolgáltatott csoportok jogainak
    védelme.
    A humanitárius fellépést vezérlő elvek – emberiesség, semlegesség, pártatlanság és függetlenség –
    szintén a nemzetközi humanitárius jogban gyökereznek.
    Az Európai Unió elkötelezetten kiáll a nemzetközi humanitárius jog általános tiszteletben tartása,
    valamint az annak való megfelelés előmozdítása mellett. Az Európai Unió emellett finanszírozást nyújt
    az uniós válságkezelési műveletekben részt vevő civil és katonai személyzet részére tartandó,
    nemzetközi humanitárius jogról szóló képzéshez.


    Forrás: Humanitarian Outcomes (A humanitárius segítségnyújtás eredményei), (2016),
     

Megosztás