Ma van a Humanitárius Világnap

Beka Holt

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
Az ENSZ bagdadi központja ellen 2003. augusztus 19-én intézett merényletben életét vesztett 19 személy emlékére az ENSZ közgyűlése augusztus 19-ét Humanitárius Világnappá nyilvánította.

Az Unió humanitárius tevékenysége
Brüsszel, 2016. augusztus 19.

Augusztus 19-én az Európai Unió minden évben csatlakozik azokhoz, akik tisztelettel adóznak az
életüket nap mint nap mások megmentéséért kockáztató humanitárius munkások felbecsülhetetlen
értékű tevékenysége előtt. A humanitárius világnapot a Bagdadban található iraki ENSZ-székhelyet érő
2003-as bombatámadás évfordulóján tartják. A támadás során 22 humanitárius munkás veszítette
életét.
Vezető szerep a humanitárius segítségnyújtásban a világban tapasztalható példátlan
válságok idején.
Az Európai Unió – többek között a tagállami források révén – a világ legjelentősebb humanitárius adományozója.
Az uniós költségvetésből 2015-ben világszerte összesen több mint 134 millió, természeti és ember
okozta katasztrófa áldozatává vált személy számára nyújtottak támogatást több mint 80 országban.
Az Európai Bizottság 2016-ban a valaha volt legnagyobb, 1,1 milliárd € összegű eredeti humanitárius
segítségnyújtási költségvetést fogadott el. A rekordösszegű költségvetés előterjesztését a fegyveres
konfliktus miatt menekülő és lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek növekvő száma, a
természeti katasztrófák és az éghajlatváltozás egyre növekvő hatása, valamint a gazdasági válság
miatt világszerte megnövekedett humanitárius szükség indokolta.
Míg a természeti katasztrófák, például a nepáli földrengés, emberek millióit érintették 2015-ben,
legtöbbször a fegyveres konfliktusok nyomán alakult ki humanitárius szükséghelyzet.
2015-ben négy, az ENSZ által legsúlyosabb válsághelyzetnek minősített jelentős vészhelyzetet (Szíria,
Irak, Jemen és Dél-Szudán) alakult ki. A kényszerű lakóhelyelhagyás mértéke a második világháború
óta 2015-ben volt a legmagasabb.
Következésképpen az uniós humanitárius segély jelentős része a menekültek és a lakóhelyüket
elhagyni kényszerülő személyek támogatására szolgált. Ennek keretében az Európai Bizottság 2015-
ben több mint 1 milliárd € összeget (az éves humanitárius segítségnyújtási költségvetés mintegy 73%-
a) biztosított olyan projektek számára, melyek célja a menekültek és belső menekültek segítése volt. A
menekülteknek nyújtott támogatás legnagyobb részét (47%) az élelmezési és a táplálkozáshoz
nyújtott segélyek teszik ki. További jelentős támogatási területek az egészségügy (13%), a víz, a
csatornázás és megfelelő higiénés körülmények (10%), a menedékhely és a nem élelmiszer jellegű
cikkek (9%), valamint a védelem (8%) biztosítása.
Tekintettel a humanitárius válságok 2015. évi példátlan mértékére, az Európai Bizottság a
humanitárius segélyeket célzottan a leginkább rászoruló és legkiszolgáltatottabb személyek felé
irányította, valamint megerősítette a szakpolitikai válaszlépések megtételére vonatkozó képességét. A
2016 májusában első alkalommal megrendezett humanitárius csúcstalálkozón az EU üdvözölte a
„nagyszabású egyezség” létrejöttét, melynek keretében a következő öt évben legalább 1 milliárd USD-t
különítenek el a leginkább rászorulókat támogató kiemelt humanitárius tevékenységekre.
A minden esetben pártatlan és független humanitárius segélyt a nem kormányzati és nemzetközi
szervezetek, az ENSZ, valamint a Vöröskereszt szervezetei számára biztosítják.
A humanitárius munkások egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve.
Az elmúlt két évtizedben a humanitárius kihívások egyre összetettebbé váltak, és a humanitárius
szervezetek egyre nagyobb nehézségekkel szembesülnek a rászorulók elérése során. Az elmúlt 19 év
alatt megközelítőleg 4000 humanitárius munkást ért súlyos támadás, az érintettek több mint
egyharmada életét veszítette[1]. A támadások áldozatainak többsége saját országában szolgálatot
teljesítő humanitárius munkás volt.
A segélyszervezetek munkatársait ért támadások számának 2013–2 015 közötti visszaesése még nem
jelenti azt, hogy a humanitárius munka biztonságosabbá vált. A támadások száma ugyanis azért
csökkent, mert az ingatag biztonsági helyzet kevesebb humanitárius munkás kirendelésére ad módot.
MEMO/16/2802
Ennek eredményeként rászorulók milliói maradhatnak életmentő támogatás nélkül, mert a biztonság
hiánya a műveletek felfüggesztésére vagy a veszélyes régiókból való visszavonulásra kényszerítheti a
segélyszervezeteket.
A humanitárius személyzet elleni támadások egyértelműen sértik a nemzetközi humanitárius jogot,
amelynek célja, hogy korlátozza a fegyveres konfliktusok civileket érintő hatásait. Meghatározza az
államok és a nem állami szervek feladatait fegyveres konfliktusok esetén, továbbá az olyan alapvető
kérdéseket, mint például a humanitárius segítséghez való hozzáférés joga, a civilek, köztük az
egészségügyi és humanitárius szakemberek védelme, valamint a kiszolgáltatott csoportok jogainak
védelme.
A humanitárius fellépést vezérlő elvek – emberiesség, semlegesség, pártatlanság és függetlenség –
szintén a nemzetközi humanitárius jogban gyökereznek.
Az Európai Unió elkötelezetten kiáll a nemzetközi humanitárius jog általános tiszteletben tartása,
valamint az annak való megfelelés előmozdítása mellett. Az Európai Unió emellett finanszírozást nyújt
az uniós válságkezelési műveletekben részt vevő civil és katonai személyzet részére tartandó,
nemzetközi humanitárius jogról szóló képzéshez.


Forrás: Humanitarian Outcomes (A humanitárius segítségnyújtás eredményei), (2016),
 
Oldal tetejére