Magyar őstörténet

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.

Ivan

Kitiltott (BANned)
325. Arvisura, Dimény, Kurdbaba, Ordbaszár és Jenik rovása, 1497-1541.

Mátyás halála után -anyagi okokból- a fekete sereget megszüntették. Mátyás még megtudta védeni az ország déli határait a töröktől, még részben a huszita sereg is csatlakozott Mátyás seregeihez.
Mátyás államszervezetét Bakócz Tamás, Szatmári György, Szalkai László és Werbőczi kisnemesek állították fel. Mátyás kölföldre (Krakkó, Bécs, Itália) is mindíg küldött ifjakat tanulni. kelettel is tartotta a kapcsolatot, onnan segítséget és kapott harcaihoz (Toktai és szakszini tömények).
Vitéz János az egyházi, Janus Pannonius a világi irodalommal tartott kapcsolatot. Elkezdték a könyvnyomtatást is. A Habsburgok, Podjebrádok, Jagellók ellen küzdenie kellett Mátyásnak. A főurak egy része is összeesküdött Mátyás ellen. Tizenkilenc olyan vitéz nevét tartalmazza a 324. Arvisura, akik keletre költöztek Mátyás megbízásából, a keleti kapcsolatok érdekében. A fekete seregbe 1490-ig 10 000 keleti vitéz érkezett. Mátyás nagy bányajáradékokat használt fel a zsoldosainak javadalmazására. Általában 20-30 000 fős lovas és kb 10 000 fős gyalogos serege volt, akik függetlenítették őt a főuraktól. III. Frigyes a kancellárját segítette a pápai trónra (II. Pius) és ez a pápa rosszindulatú volt Mátyáshoz. Az erdélyi főurak 1467.-ben, 1471.-ben a főpapok, 1479.-ben az erdélyi nemesek fordultak Mátyás ellen..Mátyás azonban még a csehek ellen is győzni tudott. Ausztria nagyobb részét és Bécset 1485.-ben foglalta el. Vagyonának nagyobb része Corvin Mátyást illette, de nem koronázták Őt meg, fogadalmuk ellenére a főurak.
Mátyás nem tűrte, hogy az osztrák pápa nevezzen ki ide idegen főpapokat, akik azután kizsákmányolják a földművelőket. Sziléziát is sikerűlt meghódítania. III. Iván orosz fejedelemmel szövetséget kötött, mely részben a Füzesgyarmaton maradt magyarok terhein is enyhített.
A főurak nem örűltek, hogy Mátyás nem engedte meg a jobbágyok mértéktelen kizsákmányolását. Betrix tudott a mérgezési tervről és arról, hogy Ulászlót szemelték ki királynak(1490-1516). Corvin J. bírtokait elkobozták Mátyás halála után. A parasztság sorsa Ulászló alatt megnehezedett, a szabad költözködés megszünt.
Bakócz érsek 1513.-ban Rómába ment, mert esélyesnek gondolták a pápaságra. Az olaszt többség azonban Medici fejedelemfit választotta pápának (X. Leó). Leó azt szerette volna, ha a magyarok harcolnak a törökökkel a nyugat megmentése érdekében, Bakóczot ennek kivitelezésével bízta meg.
A Száva vonalában a törökökkel csatározások folytak (1514) ahol kitünt a barcasági Dózsa György vitézkedésével. Ő Zápolya katonája volt ekkor.
Szendrő várának török parancsnoka párbajra is kihívta Dózsát, aki ezt elfogadta. Olyan gyorsan levágta Dózsa Ali karját...majd leszúrta Őt, hogy még a törökök is ünnepelték.
Zápolya ekkor a királyhoz küldte Dózsát, aki kitüntette.
 

bbarna

Állandó Tag
Állandó Tag
bbarna uram!
Igen sok őstörténettel foglakozó könyv megvan a torontói magyar könyvtárban, de hiányzik az Arvisura. Ezt azért írom, mert ez az alapmű.


Köszönöm a tanácsot. Most dolgozunk a könyvtár számítógépes katalógusán és úgy látjuk az őstörténet témában elég gazdag a könyvtár állománya, érdemes tovább fejleszteni és kiegészíteni a legújabb kutatások eredményeivel. Az utóbbi tíz évben nem volt olyan könyvtárosunk, aki követte ezt a témát. Nagyon sok tudományos könyv dobozokban áll feldolgozatlanul. Nem lennék meglepve, ha az Arvisura is ott van valamelyik dobozban. Majd figyeljük, és ha nem kerül elő, majd megpróbáljuk beszerezni

Barna
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
Kedves Barna!
Mindössze arra szerettem volna utalni, hogy az őstörténetről elég sok könyv létezik, de van egy alapmű. Az alapmű szellemiségével és tartalmával pedig aránylag kevés szerző írása egyeztethető össze. Aki az alapkönyvet "végigrágja" az azonban már nem téved el általában..a labirintusban.
Sajnos ez a "végigrágás" nem könnyű mulatság, szerintem azonban feltétlenűl szükséges és megéri, annak aki komolyabban akar foglakozni az őstörténetünkkel. Ennek bírtokában egységesen lehet aránylag a multunkat megismerni, értelmezni.
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
325. Arvisura, második rész.

II. Ulászló ünnepélyesen fogadta Dózsát és díszkarddal, aranylánccal és egy szép ruhával jutalmazta, nemesi oklevelet is kapott. A Temesközben 40 jobbágytelek gazdája is lett Dózsa. Származása az Árpádházra volt visszavezethető.
Bakócz elérte a királynál, hogy 1514. április 9.-én, azaz virágvasárnapján a pápai bullát az országban kihírdessék. Minden vitéz, aki keresztet varrt a ruhájára élelmet és pénzt kapott az örök üdvösség ígérete mellett...
Nem kell tizedet fizetnie és megszabadulhat a földesurától is.Zápolya erdélyi vajda és szepesi gróf ekkor éppen Lengyelországba utazott, Pesten át, ahol már 3000 katona gyűlt össze. Megszervezte, hogy a kereszteshadak vezérévé kinevezzék Dózsát. Dózsához először a nagyváradi hajdúk csatlakoztak. Bakócz érsek is megáldotta Dózsát és alvezéreit egy misén. A kancellárián ekkor 25 125 falut és 1024 mezővárost tartottak nyilván. A falvak azonban már kezdtek elnéptelenedni a földesurak kapzsiságából adódó sanyargatások, zsarolások miatt. A főnemesség egyeltalán nem pártolta a kereszteshadjárat gondolatát és nem is akart ebben résztvenni.A koronatanácsban a kereszteshad eszmei irányítását senki nem vállalta el, ezért is lett a -végsősoron- Kun László leszármazottjának mondható Dózsa - aki Dálnokon született- a hadsereg vezére. A királynak sem volt bátorsága, sem pénze a háborúra, ezért távolról figyelte az eseményeket.
Rákosmezején egyre több -főleg földművelő eszközzel- felfegyverzett jobbágy és kisnemes jelentkezett a seregbe. A kiképzés is Rákoson történt, mellyet Dózsa az öccsével, Gergellyel és Száleresi Ambrussal szervezett meg. Táborát Dózsa hadrendben képezte ki, lovastiszti oktatást is elrendelt.
A földesurak megegyeztek: az otthonmaradott katonák családtagjait megkínozzák, hogy így elejét vegyék a munkabíró parasztok elszökésének.
A földesurak a parasztok üresen maradt házait felgyújtották.
Dózsa Györgyhöz egy futárt küldött a király, amikor már sok paraszt összegyűlt. A futár levele azt tartalmazta, hogy ne vegyen fel a seregébe több katonát, ne toborozzanak tehát tovább és induljanak azonnal Horvátországba. (1514. május 14)
A király levelét a katonák elégedetlenségük hangoztatásával fogadták.
ózsa ugyanis a főembereinek (Balog István, Bebek, Bagoly András, Cecey, Kállay, Száleresi, Pósa Árpád, Sós Gábor, Dózsa Gergely, Uzony László) ismertette a levelet ugyanis.
A seregben 726000 vitéz volt április 24.-én.
 

bbarna

Állandó Tag
Állandó Tag
Sajnos ez a "végigrágás" nem könnyű mulatság, szerintem azonban feltétlenűl szükséges és megéri, annak aki komolyabban akar foglakozni az őstörténetünkkel. Ennek bírtokában egységesen lehet aránylag a multunkat megismerni, értelmezni.

Nagyon örülök, hogy felhívtad a figyelmemet az Avisurara, nem igérem, hogy hamarosan nekifogok "végigjárni" mind az 1500 oldalt, de ha van rá igény megpróbalom megszerezni a könyvtar részére. Úgy látom két kiadásban jelent meg.

1
Paál Zoltán
Arvisura - igazszólás. Mondák, regék, népi hagyományok a palóc kézmûvesek világából I-II. (jav.kiad.)
Megjelent a Püski Kiadó Kft. gondozásában.
Megjelenés éve: 1998
Jellemzõk: 1454 o., kötött, 25 cm
ISBN: 9639040657
2
Paál Zoltán
Arvisura - igazszólás. Regék a hun és a magyar törzsszövetség rovásírásos krónikájából I-II.
Megjelent a Püski Kiadó Kft. gondozásában.
Megjelenés éve: 2003
Jellemzõk: 1511 o., kötött, 24 cm
ISBN: 9639337943

Melyiket ajánlod?

Barna
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
Kedves Barna! A 2003-ban kiadottat ajánlom, mellyet Püski adott ki.
Sajnos a felsoroltak között vannak olyan értékes könyvek is (pl a Torma Zsófiáé) mellyekkel a kezdő érdeklődő nem tud mit kezdeni. Nem érti miért találtak a Maros felső folyásánál, Tordoson olyan többezer éves cserepeket mellyek ákom-bákomjai a magyar rovásírással kibogozhatóak többnyire. Az első magyar régésznő bizony az "életét tette fel" a cserepekre és a kortárs- értetlenek meggyőzésére...valószínű. De legyen ez a nyomozás annak a dolga, aki Torma leleteinek mikéntjét makacsúl megakarja fejteni. Mellesleg jólteszi. Ezek a leletek nemsokkal lehetnek fiatalabbak a tatárlaki korongnál, mely -úgytudom- 6000 éves. Kár, hogy ez a kolozsvári múzeumból "véletlenűl" eltünt és jó, hogy lefotózták, mert mégis megvan és bizonyság.
 

bbarna

Állandó Tag
Állandó Tag
Sajnos a felsoroltak között vannak olyan értékes könyvek is (pl a Torma Zsófiáé) mellyekkel a kezdő érdeklődő nem tud mit kezdeni.

Kedves Iván!

Elfelejtettem hozzátenni a korábban közölt listához, hogy az nem kezdőknek javasolt bibliográfia, hanem a könyvtár "referencia" anyaga. Ezek a könyvek nem kölcsönözhetők, csak kutatók vagy haladó amatőrök használják a könyvtárban. Van a kölcsönözhető anyag között is nagy választékban őstörténeti témájú könyv. Az itt található könyvekről még nincs katalógusunk, az alábbi elmúlt két évben kikölcsönzött őstörténeti könyvek listája szerint van elég nagy választék itt is:

Csicsáky Jenõ: MU - Az emberiség szülőföldje
Várkonyi Nándor: Szíriát oszlopai
Ferenczy Gyula: Szumér és Akkád
Kákosy László: Varázslás az ókori Egyiptomban
Stoll, Heinrich Alexander: A Holt-tengeri barlangok rejtélye
Szülesmenov, Olszasz: Sumér és Ázsia
Badiny Jós Ferenc: Mah-Gar a Magyar..!
Baráth Tibor: Tájékoztató az újabb magyar őstörténeti kutatásokról
Fodor István: Verecke híres utján
Földes Péter: Ha az ősi krónikák igazat mondanak
László Gyula: A kettős honfoglalás
Németh Gyula: Attila és hunjai
Püspöki Nagy Péter: A tények erejével
Püspöki Nagy Péter: Nagy Morávia fekvéséről
Rudnay Egyed: Attila trilógia I.
Szentiványi Rezső: Bábeltől Pannóniáig
Torma Zsófia: Sumér nyomok Erdélyben
Vámbéry Ármin: A magyarság keletkezése és gyarapodása
Zajti Ferenc: Magyar Évezredek
Szombathy Viktor (szerk.): A magyar régészet regénye
<O:p</O:p

Én csak folyóirat cikkeket olvastam erről a témáról. Az 1975-94 között megjelent Krónika folyóirat közölt rendszeresen érdekes őstörténeti cikkeket. Különösen szerettem Bodula Ida írásait, csodálom, hogy az Ö művei csak angolul vannak meg a könyvtárban.
<O:p</O:p

Barna
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
;) Kedves Barna!
Így már jóval árnyaltabb a kép és ezért szerencsésebb is a megközelítése
az őstörténetnek.
Csicsáky könyve tiszta találgatás, nagyon megtévesztő sajnos, Várkonyi Nándoré viszont fantasztikus, nagyon érdekes következtetései vannak, mellyek az arvisurát is igazolják. Ő sem kutatóként jött rá bizonyos dolgokra, hanem a sok fordítás sodorta erre az útra, ezért nagyon jó a könyve. Bobula határozottan állít dolgokat, amellyek nem mindíg igazak...Kákosy sohasem volt a magyarokkal szimpatizáló..ezért megállapításai -burkoltan- lenézőek..
László Gyulát érdemes olvasni, akkor is, ha túlhaladott (kettős honfoglalás).
A sumérokkal foglakozó könyvek pedig általában jók ismeretszerzésre, képanyaguk miatt, a szövegeik azonban többnyire találgatások.
Németh Gyulát, Rudnayt nem ismerem.
Mindenesetre jó őstörténeti anyagaitok vannak, vigyázzatok ezekre.
Érdekes momentun lehet, ha a netről mepróbálod letölteni Lánszki Imre anyagát, mert Ő jó helyen kereste Buda (Atilla bátyja) sámánközpontját és erre a -Habsburgok által teljesen megsemmisített- területre vonatkozik egy ismertetése. Ilyen fantasztikus, eredményes kutatással mostanában nem találkoztam, mint a Lánszki féle ősbudai, az elmult években.
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
325. Arvisura, harmadik része.

Április 25.-én érkezett meg Rákosra Dimény három ezrede keletről Mátyás király három fiával: Kopácsi-Kürt Mátyással, Gubacsi-Kuma Lászlóval és Csala-Jászvásári Domonkossal, 3820 lovassal. Kopácsi ezredét Nagykállóba vezényelték, "kiképző" ezrednek. Gömörbe, Sátoraljaújhelyre is kiképzők indultak el. Kopácsi serege a táborukba kerűlt Kuruc Emőd papról kurucoknak kezdte magát nemsokára nevezni. Gubacsi táborában sok volt -keletről- a kasszu és garaúz, ágyúkhoz is értő ember. Gubacsi igen megnyerte Bakócz érsek tetszését, szimpátiáját.
Mátyás király harmadik keletre menekített fia -Csala- domonkos szerzetes volt. Magyarka, Jászvásár és Füzesgyarmat között élt, sokat volt úton.
Bakócz római utján, annak kísérőjeként vett részt ebben. Dimény uruki vallású püspök 1508.-ban Magyarkára költözött a keleti rokonnépek hívására. Ekkor még működött a keleti sámánképzés Bugátban, ezt elvégezte a három Mátyás fiú is.
Mivel Rákosra a bevonuló Mátyás fiúkkal 40 rimalány is érkezett, így megszervezték az egészségügyi alakulatot is Dózsáék.
Kopácsi seregét tehát kurucoknak, Gubacsi seregét csörszöknek (csőszöknek) , Csala seregét pedig hajdúknak (a sok marhahajcsár miatt) nevezték el.
Végűl a Bizánc ellen induló sereg létszáma 148 600 fő volt. A tűzérek is megfelelően kiképzettek voltak, de a kért ágyúkat még nem kapták meg. A seregbe keletről -a Kumától- is érkeztek, május közepén innen jött 1000 fő jász katona, akiket Jászberény térségébe irányítottak. Ők kiképzéséről is gondoskodott Dózsa.
Mivel Mátyás király idejében II. Leó (osztrák kancellár volt korábban) lett a pápa, tehát nem magyar származású ember, ezen Mátyás a pápaság hitszegését vélte tettenérni, ugyanis minden 25. pápának magyarnak kellett volna lennie. Vatikán régi ígérete szerint. Ezért Mátyás a régi uruki egyistenhitű vallásunk újbóli felvételével kacérkodott, ez volt a megmérgezésének a főoka.
Mátyás halálának évében, 1490.-ben az ország létszáma 5, 172 millió fő volt a népszámlálás szerint. A kelettel történt kapcsolatok eredménye szerint Mátyás idejében a "Hármas Magyarország" eszméje (létrehozása) kerűlt előtérbe (Füzesgyarmat ill. a Kuma melletti magyarokról van szó) mely szintén nem volt szimpatikus a pápának és nyugatnak.
Bakócz a Dózsa féle kereszteshadtól a bizánci császárság újbóli felállítását remélte, ahol Ő lehetne az uralkodó pátriárka, a római ígéret szerint is.
Ulászló királyi tanácsa nem lelkesedett a Bizánccal kapcsolatos tervért.
A sokat sanyargatott parasztok persze annál inkább lelkesedtek a kereszteshadjáratért.
Zápolya, aki a lengyel király első házasságából származó lányát (Izabellát) vette feleségűl, szintén nem lelkesedett a keresztesháborúért.
Bakócznak kevés híve volt a főpapok között, származása okán.
Május közepén eldöntötték, hogy kelet felé (Kninbe) elindul hamarosan a sereg egyrésze, a másik rész pedig -Dózsával- Arad felé indul el.Dózsa seregének előörse május 19.-én érte el Ceglédet.
Dózsa Cegléden beszédet mondott:..."ebben a hazában a honfoglaló parasztsának jogai vannak....Legközelebbi célunk a rokon aháj nép fővárosának, Bizácnak a fölszabadítása...megkezdjük honfoglaló őseinknek Atilla, Baján és Árpád nemzetségének jogos panaszait orvosolni..
szabír és uruk földjét is felszabadítjuk..a mohamedánoktól"
Az ünnepi misén Mészáros Lőrinc mondott beszédet: .." Az urak felállították az úriszéket és a honfoglaló parasztságot minden jogától megfosztották. Az uraknak verik a pénzt és nekik terem a föld, amelyért elődeink véreztek. Az urak lakmároznak, ti pedig éheztek!...Eltörölték a pusztaszeri szerződésnek, az Aranybullának a parasztságot és a kézműveseket védő törvényeit.... Bízzunk abban, hogy az uruki-mani keresztény népek s z e r e t e t b e vetett hite győzedelmeskedni fog az örök ellenség, a sátán és a pénz ördögi hatalma ellen"..
Május 16.-án már a királyi tanács a keresztesek feloszlatása mellett döntött. A papság nagyrésze is a feloszlatás mellett döntött. Nyugatról egyetlen katona sem érkezett a kereszteshadjárathoz. úgygondolták a magyarok elegen vannak a kereszteshadjárat sikeres végrehajtásához.....Bakócz május 23.-án levelet küldött Dózsának, hogy oszlassa fel a seregét. Dózsa ekkor már Békésben volt. Az országabn ekkor már kisebb zavargások voltak. A nádor hivatala is menekült Budáról. A főnemesség a katonáik összpontosítását rendelte el. Bornemissza és Tomori Pál a csörszöket leverték Budán, május 29.-ére nemesi tanácsot hívtak össze.
Dózsa is összehívta főembereit és válaszút elé állította őket, de ők a sereg együttmaradása mellet döntöttek. Dózsa a káptalani levéltárak és az úriszékek felgyújtását rendelte el. Apátfalván azonban Csáky püspök és Báthory csapatai szétverték Dózsa előcsapatát. A győzelmüket Nagylakon ünnepelték meg, itt azonban utolérték őket Dózsa újabb katonái aholis az elfgott Csákyt elítélték és kivégezte Őt Böszörményi László, akinek feleségét Csáky ágyasának használta. Vele együtt még féltucat főurat karóba húztak. Zápolya az előbbieket követő nemesi tanácson vett részt. mert Délvidéken volt.
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
325. Arvisura, negyedik rész.

Dózsa nem akart harcolni a főnemesek Báthory vezette seregével még ekkor, mert a törökökkel kapcsolatos hírekre várt. A déli várak (Lippa, Solymos, Arad) kapuit kinyitották Dózsa előtt. Ekkor még a papok is hangoztatták: a jövőben az úr és a paraszt egyenrangú lesz...Nagyváradon a hajdúk, Szabolcsban és északon is a kurucok voltak az urak. A székely nemességet Kolozsváron börtönbe csukták, ezért itt a keresztesek elleni hangulat uralkodott. A győri püspök ágyúval lövette a kereszteseket. Zápolya jun. 3.-án érkezett haza délvidéki és lengyel útjáról, aki az erdélyi rendeket gyűlésre hívta össze. Dózsa hajdúi ekkor Temesvár ostromára indultak el, Báthory ellen. Dózsa a kiéheztetésben és 30 ágyújában bízott. Itt akart tárgyalni a királlyal és itt akarta bevárni az Aranyhordát (a törököt). Dózsa július végére szerette volna bevenni Temesvárt. Zápolya a gyűlésen megparancsolta, hogy Dózsa utánpótlását Gyulafehérvárnál le kell zárni. Báthory levélben kérte meg Zápolyát (ellenségét) hogy szabadítsa fel Temesvárt.
Dózsa -titokban- összeköttetésbe lépett Zápolyával, azt igérte a számára, hogy segítségére lesz a trónrakerülésben, ha a pusztaszeri szerződés szerinti jogokat visszaállítja a parasztság részére.
Közben Dózsa hírszolgálata (felderítői) kényszerűségből máshová költöztek és nem vették észre, hogy a délerdélyi nemesi sereg Temesvár alatt termett. Zápolya 1514. júl. 15.-én , a déli harangszó után meglepetésszerűen megtámadta Dózsa seregét. Ezen a napon nagy nyári hőség uralkodott.Dózsát a figyeléssel megbízott őrök riasztották fel, aludt ugyanis. Gyors riasztás után állt készen a harcra a 148 600 fős serege, melynek ekkor már 40 ágyúja is volt. Erdélyi, horvát-bosnyák és Petrovics Péter szerb katonák, szörényi-bánsági katonák és szebeni szászok alkotta Zápolya serege mely 195 000 főből állott, 50 ágyújuk is volt. Báthory pedig a várból tüzelt ágyúival Dózsáékra. Mint láthaó zápolya igénybevette a nemzetiségeket is a serege létszámának növelése érdekében. Zápolya Dózsánál lényegesebben erősebb lovassága döntötte el végűl a küzdelmet, mely Zápolya győzelmével ért véget, a rosszul felszerelt és feleannyi létszámú Dózsáék fölött. A csata hevében a palánkai Petrovics Péter martalócaival megközelítette Dózsát és egy alkalmas pillanatban őt kibillentették a nyeregből egy erős ütéssel, majd elfogták.
Zápolya -akinek rokona volt Petrovics- már korábban nagy jutalmat igért Dózsa kézrekerítőjének. Elfogásakor megingott a keresztesek védőfala majd futásnak eredtek.
Petrovics Dózsa elfogásáért birtokot, magas kitüntetést kapott.
Estére hatalmas hullahegyek borították a harcteret. Zápolya és nemesei úgy döntöttek, a hullahegyek nem elégségesek, még üldözőbe fogják a menekülőket.Össze is fogdostak még kb 10 000 keresztest.
Zápolya így szólt a foglyokhoz: "büdös, rohadt paraszt bandérium! Elrontottátok aratásunkat. Füves térségeink kaszálatlanul sárgulnak, ti meg Jézus király ürügyén meggyilkoltátok Csáky Miklós püspököt....a király és a kardinális parancsát megtagadva ellenünk fordultatok! Ezért bűnhődnötök kell! Werbőczy már a táborban van és ítélkeni fog felettetek!".. A meghalt parasztokat vízbe dobálták, a szerbeket és a nemeseket földbe temették el. Dózsa seregéből 88 000 főesett el a csatában. Mészáros Lőrinc papnak és vezérkarának sikerűlt megmenekülni és ők Szegedre lovagoltak. A csata másnapján -júl. 16.-án- Zápolya vendégűl látta Dózsát. Beszélgetésüket Dózsa egyik embere (Jenik) kitudta hallgatni. "Ha életben akarsz maradni 30 tömény seregünk egyesülésével megdönthetjük Ulászló hatalmát! Fővezér leszel, én pedig a királyod! NE HAMARKODD EL, holnap estére várom, hogy a szövetségesemmé légy.."
Ezután Dózsát a várbörtönbe zárták. Másnap Dózsa aztmondta Zápolyának: ha betartja a pusztaszeri törvényeket, akkor elfogadja a felkérést. Ezt Zápolya visszautasításnak tartotta.

.
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
Kedves sztzs!
A történelemmel kapcsolatos megjegyzésem személyreszóló volt. Nem küldöm sehová sem, inkább arra szerettem volna felhívni a figyelmedet, hogy nem az őskori, elvult és a Habsburgok által írt zagyvaságokat beszéljétek a gyerekek fejébe. A világ változik és a Habsburgok /komcsik óta sok rejtett dolog feltámadt. A történelmünk egyeltalán nem az, amit ma -kényelmi okokból is- sokhelyen tanítanak. Nincs most időm hosszabban erről irogatni, ezért fogalmazok "sarkosan"...de látom nem sok értelme lenne ennek sem...
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
325. Arvisura, ötödik, utolsó rész. A TÜZES TRÓN.

Zápolya ezt modta Dózsának amikor kiderűlt, nem értenek egyet: " Te most király leszel, Krisztus katonája, tüzes, izzó vaskoronával."
"Lesz még az én népem Úr népe ebben az országban. Pusztaszer vérszerződése örökké él"...mondta válaszképpen erre Dózsa.
Dózsát ekkor Szelim szultán ajándékba küldött vörös kaftánjába felöltöztették. Werbőczy és Petrovics 14 tagú bíróságot állíttatott össze. Dózsa Györgyöt, Dózsa Gergelyt és Ceceyt halálra ítélték. Július 18.-án délelőtt volt az ítélethozatal. Délre fából trónust készítettek a Kis Temes jobbparti partja előtt és kürtösök, dobosok hírdették, hogy kivégzik a három embert. A nemesi sereg kerékabroncs kovácsa pántos, kihegyezettszélű koronát készített, mellyet fehér izzásig hevített. A fából ácsolt székre Dózsát rákötözték. Czvetkovics hóhér az izzó koronát ekkor Dózsa fejébe nyomta, akinek meggyulladt a haja és a bőre is. Dózsa ezt szemrebbenés nélkűl tűrte. Ezután kivezették hozzá a hajdúit, akik megigérték: esznek a húsából, ha cserébe szabadok lehetnek. Felforrott agyveleje már kifolyt, mikor a testéből húscafatokat kezdtek kicibálni. A nemesek papi kórusa a Te Deumot énekelte...a harapdálás alatt. Három hajdút agyonvertek közben, mert megtagadták az emberhús-evést. Tizenketten marták Dózsa testét, hatvanan pedig táncoltak, síp és hegedűszóra.
Báthory és Zápolya mindezt a temesi vár ablakából nézte végig, félve a nép haragjától. A négyfelé vágott holttesteket ezután különböző várok felé indították. Czetkovics és Petrovics pedig jelentette Zápolyának: aki nem evett Dózsából, azokat leszúrták. A Dózsa sereg árvái és özvegyei ezután a holttestdarabokhoz imádkozni jártak.. Dózsa darabjai Csanádra, Kalocsára, Váradra és Budára kerűltek. Csanád és Várad azonban a darabokat nem fogadta..
Mátyás király fiai eltudtak menekülni Halicsba, a megtorlás elől, később azonban visszatértek és összeházasodtak a Lam nembeliekkel, ezután pedig a Gubacsi, Kopácsi és Csala nembeliek az országban elszaporodtak.
A parasztokat további robotra kötelezte a nemesség és örökös szolgaságra vetette. Nagy beszolgáltatással is sújtották őket.
Dálnokról Dózsa rokonai fellállították a kivégzés helyén az Aranyasszony szobrát, mely mindíg tele volt virágokkal.. Ulászló a parasztfelkelés leverése érdekében segítséget kért nyugatról...a nyugatiak zsákmányra éhes katonái meg is jelentek az országban..nem úgy mint a török elleni harc szervezésekor.
A nagykállói kurucokat azonban nem tudták leverni, csak a büntetlenség ígérete okán szüntették be a harcot.
A parasztság gyűlölte Zápolyát.
 

Csillagvirag

Állandó Tag
Állandó Tag
kedves Ivan! kezembe kerult Mireisz Laszlo:A magyarok vallasa c. konyv, meg nem sikerult vegigolvasnom, de fontosnak tartom a magyar szellemiseg megertesehez. Pontosabban csak tapogatozom ebben az iranyban. hallottal-e rola? A masik kerdesem lehet, hogy banalis, megtudnad hatarozni az Avisura mufajat (tortenetiras?, ki a szerzo?) Teljes nyitottsaggal:Csillagvirag
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére