Magyar Haz Programjai

Parameter témája a 'Toronto és környéke' fórumban , 2005 Február 14.

  1. Parameter

    Parameter Állandó Tag

    1956 emlékére
    Torontói Magyar Kultúrközpont / Parameter klub / Torontói Magyar Rádió



    2006 október - november
    (a filmekrôl részletesen alul - ugyancsak alul információ a helyszínekrôl)


    Október 13, péntek este 7:00 (Parameter-Mozi)$5
    - Oly távol, messze van hazám
    - Harminckét sor - 1956


    Október 15, vasárnap du. 3:00 (Kultúközpont-Mozi)$3
    - Semmisnek kell tekinteni (Gulyás János filmrendezôi sorozata)
    Deportálások a Szovjetunióba - 1956

    Október 20, péntek este 7:00 (Parameter-Mozi)$5
    - Forró ösz a hidegháborúban
    - 12 voltam 56-ban

    Október 21, szombat este 7:00 (Kultúrközpont)$20
    Koncert
    Székely Mühely zenekar(Magyarország)
    http://www.szekelymuhely.hu
    A koncertet követôen "Nosztalgia disznótoros - az 50-es évek"
    (vacsora: $15)
    "Legvágjuk Dezsôt" a Tanú címü film vetítése.
    Korabeli, élô tánczene!


    Október 22, vasárnap
    du. 1:30 (Budapest Park, Lakeshore Blvd.)
    Katonai tiszteletadás; sortüz - koszorúzás
    du. 3:00 (Kultúrközpont)
    Ünnepi megemlékezés, hangverseny
    Díszvendégek/szónokok
    - Bobbie Kalman író (Kanada)
    - Dr. M. Kiss Sándor egyetemi tanár (Magyarország)
    - Felkai Ferenc és Kulcsár Ervin 56-os Pesti Srácok (Kanada)
    Közremüködnek
    - Havas Judit elôadómüvész (Magyarország)
    - Liszt Ferenc Zeneakadémia kamarazenekara (Magyarország)
    - Scola Cantorum kórus (Kanada)

    az ünnepi programot követôen, a hangverseny elôtt vacsorát fogyaszthatnak, a bár nyitva!

    este 7:00 Hangverseny (Kultúrközpont)$20
    Liszt Ferenc Zeneakadémia zenészei valamint
    Maczkó Mária, Szakács Ildikó, Szegedi Csaba énekm?vészek (Magyarország)
    Csángó-Magyar imádság (Moldva) Mackó Mária népdalénekes
    Bartók Béla: Este a Székelyeknél, Allegro barbaro Kákonyi Árpád zongora
    Erkel Ferenc: Ilonka áriája (Névtelen hôsök) Szakács Ildikó szoprán
    Erkel Ferenc: Bordal (Bánk bán) Szegedi Csaba bariton
    Erkel Ferenc: Hazám, hazám (Bánk bán) Szegedi Csaba bariton
    Hubay Jenô: Preghiera Banda Ádám hegedü
    Népdalok Mackó Mária népdalénekes
    Hubay Jenô: Hejre Kati (Csárdásjelenetek) Banda Ádám hegedü
    .......................
    Kodály Zoltán: Tiszán innen ... ; Szegény vagyok; Marczi bácsi dala; Toborzó (Háry János) Szakács Ildikó szoprán, Szegedi Csaba bariton
    Bartók Béla: II. rapszódia hegedüre és zongorára Banda Ádám hegedü, Kákonyi Árpád zongora
    Történelmi és népdalok: Mi atyánk; Álmos vezér; Magyarország..., Kapum elôtt mindig..., Repülj fecském ablakára Mackó Mária népdalénekes
    Liszt Ferenc: Rákóczy induló Kákonyi Árpád zongora
    Bartók Béla: Elindultam szép hazámból közös éneklés


    Október 23, hétfô
    de. 8:30 (Burlington-City Hall)
    Ünnepélyes zászlófelvonás, megemlékezés
    de. 10:00 (Brampron-City Hall)
    Ünnepélyes zászlófelvonás, megemlékezés
    este 7:00 (Kultúrközpont)$20
    - Emlékezzünk a hôsökre! Hanverseny
    - Hegedüs Endre zongoramüvész (Magyarország)
    Liszt: Szózat és Himnusz
    Beethoven: f-moll "Appassionata" - szonáta op. 57.
    Chopin: Fisz-dúr noktürn op. 15. no. 2.
    Chopin: Asz-dúr "hôsi" - polonéz op. 53.
    Bartók: Este a székelyeknél és Allegro barbaro
    Liszt: XV. magyar rapszódia "Rákóczi-induló"
    http://www.pianist.hu
    - Toronto Wind Orchestra (Kanada)
    Leos Janacek - Sokol Fanfare
    Frigyes Hidas - FolkSong Suite No.2
    Tibor Polgár - Notes on Hungary
    László Dubrovay - Buzzing Polka
    Mátyás Kovács - Hungarian Dance
    George Gershwin - Rhapsody in Blue (zongora: Hegedüs Endre)
    http://www.towindorchestra.ca
    - Havas Judit elôadómüvész (56-os versek)

    Október 27, péntek
    este 7:00 (Parameter - Mozi) $5
    - Ismeretlenek (Gulyás János filmje)
    Jogunk van megemlékezni a mártírokról...?
    - 56-os rövidfilmek

    Október 29, vasárnap
    du. 3:00 (Kultúrközpont - Mozi) $3
    - Kárpótlásra az jogosult... (Gulyás János filmje)
    46 év a Szovjetunióban

    Október 29, vasárnap
    este 6:00 (Kultúrközpont, Árpád terem) $40
    Thank you Canada (ünnepi vacsora)
    Jegyek, és információ: 416-654-4926, 416-780-1269, 519-742-6055 [email protected]

    November 3, péntek
    este 7:00 (Parameter - Mozi) $5
    Köszöntjük a 60 éves Gulyás János filmrendezôt!
    SZAMIZDATOS ÉVEK Gulyás János filmje I.-II. rész
    A Beszélô címü szamizdat folyóirat
    Vendégeink: Gulyás János filmrendezô (Magyarország)
    Modor Ádám történész, egykori szamizdatos (Magyarország)

    November 4, szombat
    - este 6:30 (Budapest Park - Lakeshore Blvd.)
    gyertyagyújtás és emlékezés a forradalom
    halottaira (Mátrai Géza, Vaski Gábor)
    - este 7:30 (Kultúrközpont) Könyvbemutató, és koncert $20
    Freedom ?56 - Scarlett Antalóczy könyvbemutatója
    (közremüködik az Antalóczy trio és Erdélyi Sándor )
    - kb. 8:30 Koncert
    Szabó Sándor gitármüvész (Magyarország)
    http://www.acoustic-guitar.hu

    November 5, vasárnap
    du. 6:00 (Kultúrközpont) Ügynökvilág Magyarországon! (könyvbemutató, és beszélgetés)
    javasolt hozzájárulás $10
    - Vendégünk Gulyás János filmrendezô és
    Modor Ádám történész, egykori szamizdatos
    Modor Ádám: A TITOK MEG A NYITJA könyvbemutató (a kötet megvásárolható a helyszínen)
    "Egykor titkos, elfekvô aktákról fújom le a port. A sárguló lapokról elénk tárulnak életek, sorsok, vágyak, tervek, szenvedések. Több itt olvasható irat szigorúan titkos, különösen fontos információ volt, egy diktatúra hatalmasainak szolgálatában. Ha nyilvánossá válik a titok, már lehet róla beszélni, vitatkozni. A múltról alkotott képünk részévé válik mindaz, ami 1956 és 1989 között kiváltságos kevesek számára hatalmuk egyik építôköve volt."

    November 10, péntek este 7:00 (Parameter)$5
    - Portréfilm Dr. Pákh Tiborról (Gulyás János filmje)
    I. rész Egy deklasszált pert akartak összehozni...
    II. rész A történelem igazolt...




    Gulyás János és Gulyás Gyula
    A Gulyás testvérek filmjei nem egyszerüen azért súlyos müvek, mert esetenként megrázó dokumentumokat állítanak elénk. A nézô vagy az olvasó azért kerül az ilyen típusú müvek hatása alá, mert belôlük az élet elevenségének és összetettségének intenzítása sugárzik. Tény, hogy Gulyásék amióta fokozatosan bebocsáttatást nyertek a magyar filmkészítés profinak mondott mühelyeibe, ezekben csak dokumentumfilm forgatásra kaptak lehetôséget. Tény továbbá, hogy e meglehetôsen hosszúra nyúlt bebocsáttatási folyamatot megelôzôen, 1961 és 1973 között amatôrfilmesként szinte kizárólag játékfilmeket készítettek. Tény végül az is, hogy 1974-tôl máig 7 játékfilm-forgatókönyv tervüket utasították el a fent említett különbözô mühelyek (az egyiket pl. annak dacára, hogy 1975-ben megnyerte a BBS forgatókönyv-pályázatát). Vagyis Gulyásék nem a "dokumentum" megszállottai a "fikcióval" szemben, mégha filmes müködésük eddigi eredménye ezt is látszik igazolni. Hiszen bizonyos témák inkább a dokumentumszerü, mások a fikció feldolgozását igénylik, a döntô mindig az: milyen mélyen és átfogóan sikerül érzékileg átélhetô formában elkapnia a választott életanyagot.

    Az ôket mozgató megismerésérdek két irányban késztet elmélyülésre: egyfelôl arra törekszenek, hogy a kamera elé kerülô emberek személyes sorsa a maga egészében kibontakozhasson, s ezért nem csak azt teszik lehetôvé, hogy az adott ügyben érdekelt személyek megszólalhassanak, hanem - és ez a döntô - mindenkinek megadják az "utolsó szó jogát", vagyis azt a lehetôséget, hogy az eseményeket az egyes résztvevôk egész élettörténetükkel hozzák összefüggésbe és ebbôl az átfogó, csak számukra adott szempontból adják elô személyes értelmezésüket. Másfelôl igyekeznek az adott ügy minden lényeges összetevôjének és szereplôjének utánajárni és az ellentmondó véleményeket szembesíteni egymással. Ehhez általában azt a módszert választják, hogy még a forgatás alatt levetítik a már fölvett anyagot az érdekelteknek, akik így idôben megismerkedhetnek a többiek nézeteivel, s az erre adott reakciójuk szintén bekerül a filmbe. Így egy rétegzett, sokszempontú és dinamikus képet kapunk, amelynek módosítására a forgatás befejezéséig bárkinek lehetôsége van, s ezáltal jelentôsen csökken a partnerek kiszolgáltatottsága. E módszer következetes érvényesítése a filmek hitelességének záloga. Ám az, hogy teret engednek a személyiség kibontakozásának, nem jelenti egyszersmind azt is, hogy megállnának a részproblémák részleges rögzítésénél. (?)
    Alkotói magatartásuk azon az egyszerü felismerésen nyugszik, hogy ábrázolják bár a valóság elsô látásra legkonszolidáltabb, legsimább, legegyszerübb szeletét, ha kellô megfigyelôképességgel, türelemmel és életanyag iránti tisztelettel végzik munkájukat, mindig elôbuk- kannak a téma rejtett összefüggései, emberi tragédiákról lebben föl a fátyol, vagyis az eredmény, az elkészült m? mindenképpen az egészrôl fog szólni. (?)
    Ezért a forgatást sosem elôzi meg náluk a terep elôzetes megdolgozása, akik filmjeikben megszólalnak, azok egyenesben beszélnek, vagyis nem már elôzôleg többször elpróbált, a filmesek instrukciói szerint kifésült szöveget mondanak, s ahogyan a szereplôk, úgy maguk a filmesek is ki vannak téve a szituáció egyszeriségének, megismételhetetlenségének. A nézô számára így a Gulyás-filmek nemcsak az ábrázolt valóságot dokumentálják, hanem az ábrázolt valóság megismerésének folyamatát, e megismerés lehetôségeit és korlátait úgyszintén. Hogy a nézônek meglegyen ez a tudása, ezért bánnak olyan óvatosan a vágással, ezért szükítik szinte kizárólag technikai szintre, s ezért alkalmazzák oly ritkán az értelmezô vágás eszközét, hiszen ez már olyan utólagos beavatkozás az anyagba, ami megzavarja a megismerési folyamat jelenidejüségét. S minthogy a m?vek mindig az egészre kérdeznek, ezért Gulyásék eddigi életmüve annak is igen tanulságos dokumentuma, hogy mennyire lehetséges dokumentumfilmes eszközzel ma Magyarországon az egész társadalom mozgástörvényeinek, ellentmondásainak, uralkodó tendenciáinak átfogó megismerése. (?)

    A programokról részletesen:

    KIÁLLÍTÁS (Kultúrközpont, Néprajzi Múzeum)
    - az 56-os Intézet 1956-os témájú könyvei
    - Domján József 56-os fametszetei
    - 56-os dokumentumok, fényképek

    FILM

    Az 56-os Intézet dokumentumfilmjei ( http://www.rev.hu )

    - 12 voltam 56-ban animációs dokumentumfilm
    A naplót írta: Csics Gyula
    Rendezte: Edvy Boglárka és Silló Sándor
    Egy budapesti fiú 1956. október 23-án elhatározza, hogy naplót ír. Ebben még nem lenne semmi rendkívüli, de a fiú a forradalomról akar naplót írni. Közel van a tüzhöz - szó szerint, utcájukban a harcok közben kigyullad egy áruház, nap mint nap lövöldözést hall. Közben gyüjt. Tárgyi emlékeket egy forradalom feliratú dobozba, üvegszilánkot, röpcédulákat, újságkivágásokat és rajzokat a naplóba. Rádiót hallgat, kifaggatja a szomszédokat, a távoli városrészekbôl érkezô ismerôsöket. Hatalmas, elôtte papíron megtervezett sétákat tesz, barátjával, Jancsival. Mindezt lejegyzi. Közben éli a pesti gyerekek életét: hegedüórára jár és külön-németre, diafilmeket néz, szánkózik, disznóvágásra megy Rákoskeresztúrra a nagyihoz, egy rokon mühelyében Kossuth címeres jelvényeket gyárt, a kapott pénzbôl Verne és Mark Twain könyveket vesz. Jancsival elterveznek egy egész, még nem létezô várost, ahol az utcákat a forradalom hôseirôl nevezik el. Nagyon "képben van". Kívülrôl tudja a nevezetes rádióbeszédeket, vicceket gyüjt a villamoson, lerajzolja a szétlôtt házakat. Fejében és naplójában keveredik a pesti gyerekvilág, a gangok világa és az éppen zajló történelem.

    - Forró ôsz a hidegháborúban-Magyarország 1956
    ismeretterjesztô dokumentumfilm
    Rendezte: Kóthy Judit és Topits Judit
    "Ezerkilencszázötvenhat. Csak tizenegy éve, hogy véget ért az emberiség történetének legpusztítóbb háborúja. Már tizenegy éve, hogy az emberiség története legpusztítóbb fegyvereinek árnyékában él. Mostanában mintha enyhülne a dermesztôen hideg politikai klíma. Az egymásnak feszülô ellenfelek a szónoki emelvényeken és a tárgyalóasztaloknál békés egymás mellett élésrôl beszélnek. Ôsszel azonban kizökkenni látszik a világ az új rendbôl. Súlyos válság üti fel fejét a megosztott Európa közepén és a Közel-Keleten.?
    Hiánypótló összefoglalás, amely világpolitikai összefüggésekben mutatja be az 1956-os magyar forradalom történetét. Áttekinti a II. világháború utáni status quo kialakulását, a hidegháborús korszak sajátosságait, a magyar forradalom közép-kelet-európai és hazai elôzményeit. Korabeli dokumentumokkal ábrázolja a forradalom eseményeinek és bukásának külföldi visszhangját, a nagyhatalmak politikai megfontolásait és magatartását. Számba veszi a forradalmat követô elvándorlást és a megtorlás áldozatait.
    Az ismeretterjesztô történelmi dokumentumfilm képanyagát jelentôs mértékben gazdagították az amerikai, francia, német, angol és orosz archívumokban újonnan felkutatott, egykorú filmtudósításokból vett idézetek.

    - Oly távol, messze van hazám dokumentumfilm
    Rendezte: Góczán Flórián
    Oly távol, messze van hazám...
    Csak még egyszer láthatnám.
    Az 1956-os forradalom köré szövôdött legendárium szerint október 23-án már dörögtek a fegyverek a Magyar Rádió elôtt, amikor ennek a dalnak a stúdiófelvétele elkészült. A fáma szerint a dalt elôször lemezre éneklô énekesnô, Boros Ida egy hátsó kijáraton menekült ki az ostromlott épületbôl és - meg sem állt Bécsig. De a dal szólt. Itthon a Néprádió kikapcsolhatatlan és lehalkíthatatlan hangszóróiból és külföldön a menekülttáborokban egyaránt.
    Az égbolt, felhô, vén hold, szellô
    Mind róla mond mesét csupán.
    Az 1956. november 4-én Kádár János vezetésével megalakult Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívást intézett a magyar néphez, amelyben többek között az is elhangzott, hogy a kormány nem türi meg, hogy bárkit is üldözzenek azért, mert az októberi eseményekben részt vett. Ezt a kijelentést Kádár János novemberben többször is megismételte. - És az emberek hittek neki, hát hogyne hittek volna! A rokonok, az édesanyák, a testvérek és vôlegények, az ismerôsök habozás nélkül megírták a távolbaszakadtaknak a jó hírt.
    Holdfényes májusok, muskátlis ablakok
    Hozzátok száll minden álmom.
    Az 1957. március 28-ára összehívott országos bírói értekezleten elhangzott tájékoztató szerint a kormány elnöke nem hirdethet amnesztiát, Kádár szavai pusztán politikai nyilatkozatnak tekinthetôk, és igenis meg kell indítani a büntetôeljárást mindazok ellen, akik 1956. október-decemberben tudtak és mertek valamit tenni a szabadságért. Hogy Kádár János ôszintén gondolta-e az 1956 novemberében elhangzott felhívását, vagy tudatosan hazudott - ezt már sohasem fogjuk megtudni.
    Ott, ahol él anyám, ott van az én hazám
    Ott lennék boldog csupán.
    Aki hitt Kádárnak, hitt a rokonok, ismerôsök szavának és persze, aki hitt ennek a dalnak, az hazajött. Aki pedig hazajött, azok közül sokakat elítéltek. Rövidebb vagy hosszabb börtönbüntetésre. Tizennégyen voltak, akiket halálra. - Bartók János, Földesi Tibor, Huszár László, Kiss István, Kóté Sörös József, Nickelsburg László, Preisz Zoltán, Steiner Lajos, Sticker Katalin, Tihanyi Árpád, Török István, Újvári József, Veréb László, Zsigmond Imre. Róluk szól ez a film.

    - A jugoszláv kapcsolat dokumentumfilm
    Rendezte: Góczán Flórián
    Szakolczai Attila bevezetôjea filmhez
    "A kisrádió mellett az édesanyám este mindig kézimunkázott. És hallgatta a rádiót. És láttam, hogy sír. És peregnek az arcán a könnyek. És kérdeztem, hogy miért sír. És azt mondta, hogy Marika, lövik a rádiót. És akkor én ezen nagyon megütköztem, hogy hát ketten vagyunk a szobában, és mi az, hogy lövik a rádiónkat, a készülékünkkel semmi gond nincsen."
    "Nemcsak mi, itteni magyarok, hanem az itteni szerbek, szurkoltak és örültek neki. És ez általános volt. Általános volt az, hogy örültek, szurkoltak annak, hogy hát sikerült a magyar forradalom."
    Igen. A határon túl, Jugoszláviában magyarok, szerbek, horvátok aggódtak és szurkoltak az 1956-os magyar forradalom sikeréért. Aztán váratlanul, részt is kellett venniük az eseményekben, ha nem is a harcokban, de a menekültek ellátásában.
    1957 elején ugyanis a Kádár-kormány lezárta a magyar-osztrák határt, így elvágta a fô menekülési útvonalat a Nyugat felé. Ezután a magyar menekültek Jugoszláviában kerestek menedéket. Eleinte csak napi öt-hatszázan lépték át a határt, de két héten belül tízezerre rúgott azoknak a száma, akik erre indultak el. És a hónap utolsó napján, amikor a magyarok valósággal özönlöttek át a határon, Jugoszlávia már képtelen volt megbirkózni a menekültkérdéssel. A kritikus helyzetben a nyugati országok és legfôképpen az Egyesült Nemzetek Szövetsége nyújtott segítséget.
    Végül is összesen 19 880 magyar menekült lépte át a jugoszláv határt. Közülük 2700 késôbb visszatért Magyarországra, úgy ötszázan Jugoszláviában telepedtek le. A többiek továbbmentek nyugat felé. Franciaország, Belgium, Svájc, késôbb Svédország és Dánia is fogadott be magyar menekülteket. De voltak, akik messzebbre, a föld másik oldalára, Kanadába, Ausztráliába vagy Új-Zélandra kerültek. Filmük néhány sorsot villant fel, néhányat a menekülôk, a letelepülôk és a helybéli segítôk közül.

    - Harminckét sor - 1956 dokumentumfilm
    Rendezte: Mérei Anna
    A film az 1956 utáni megtorlás idôszakának eseményeirôl szól: két család (egy értelmiségi és egy munkás), Vásárhelyi Miklós és Bali Sándor otthon maradt feleségének, gyerekeinek példáján mutatja be a börtönre ítélt férfiak családjának helytállását, a kort, a társadalom szülte nehézségeket. A személyes sorsok felidézik azt is, hogyan élte meg a magyar társadalom 1956 bukását és a megtorlást, hogyan viszonyultak az áldozatokhoz. A film számmisztikája: a 32 sor a börtönbôl írható level sorainak számára utal, a film (biztosan nem véletlen) hossza pedig csendes tisztelgés a forradalom elôtt.

    Gulyás János dokumentumfilmjei

    - Ismeretlenek "Jogunk van megemlékezni a mártírokról..."
    Az Inconnu Csoport 1987-ben alakult Szolnokon. A kezdeti hard-edge után akciókkal, happeningekkel, performance-okkal jelentkeznek, de a hivatalos szervek és a rendôrség zaklatásainak következtében müveik egyre politikusabbá váltak (BM = Botrány müvészet)
    Szolnokról való kitiltásuk után Budapesten csatlakoznak az ellenzékhez, szamizdatokat nyomtatnak, borítókat, plakátokat készítenek. Önálló újságjuk az Inconnu Press. Artéria Galériájukban kiállítások mellett politikai megemlékezéseket tartanak, elsôsorban az 1956-os forradalommal kapcsolatban, Krassó György vezetésével.
    1988-ban egy, majd a következô évben, még 300 kopjafát állítanak fel a 301-es parcellában a mártírok emlékére, de az ünnepségre nem engedik be ôket.

    - "Kárpótlásra az jogosult..." 46 év a Szovjetunióban
    Kulcsár Antal 1944-ben került orosz fogságba és csak 1990-ben tudott hazatérni...
    Közben ötször próbált megszökni, melyekért 2,3,5, 7 és 10 évnyi börtönbüntetésekre ítélték, s így bejárta a Szovjetuniót Kárpátaljától Csukotkáig és Lett országtól Afganisztánig...

    - Portréfilm Dr. Pákh Tiborról
    I. rész Egy deklasszált pert akartak összehozni...
    Az elsô részben Pákh Tibor a Konkoly Thege-i birtokon töltött gyerekkorát eleveníti fel, katona éveit és egészen abszurd fogságba esését fegyvertelenül, május 9-én, melynek következtében három év alatt 21 lágert jár meg. Hazakerülése után tudja meg, hogy édesanyját az orosz katonák ölték meg, majd sikerül befejeznie az elkezdett jogi tanulmányait, de mivel apját, s így bátyjával együtt ôt is kuláknak kiáltják ki, csak fordítóként tud elhelyezkedni.
    Több munkahely után Csepelen kap fordítói állást, majd részt vesz az 1956 október 23-i tüntetéseken, a rádiónál is jelen van, majd 25-én a parlamenti vérengzésnél ô is megsebesül és kórházba kerül. Felépülése után még visszakerül munkahelyére, de amikor hatására teljes környezete nem írja a tiltakozó jegyzéket, hogy vegye le a napirendrôl az ENSZ a magyar kérdést, elbocsájtják és csak alkalmi fordításokat tud vállalni. 1960-ban nyugatra juttatott levelekért letartóztatják. Pere koncepciós jellegérôl csak 2000-ben kap bizonyosságot, amikor betekinthet a Történeti Hivataltól kapott III/III-as jelentésekbe. Tárgyalásán a bíró halált kér büntetésként, amit végül 15 év börtönre csökkentenek.

    II. rész A történelem igazolt...
    A film második része Pákh Tibor perével és a börtönévekkel kezdôdik (amely idôszakról még mindig nem kapta meg Pákh Tibor az összes III/III-as anyagot) ahol tiltakozik az 1963-as amnesztia részlegessége ellen, a börtönben m?ködô operatív osztály müködése, kihallgatásai ellen, s amikor nem hajlandó vallomást tenni az operatív osztály embereinek, éhségsztrájkot kezd. Eleinte mesterséges táplálásokkal próbálják megtörni, majd 1966-tól 1971-ig rendszeresen sokkolják. Elektro- és inzulin sokkolás mellett hibernálást is alkalmaznak, sôt a sokkolásról készült filmfelvételeket is végig nézetik vele.
    1971-ben, amikor kikerül a börtönbôl, kétféle ellenôrzést írnak elô, rendôrségit és pszichiátriait, mely egészen 1976-ig tart.
    A nyolcvanas évek elején kiutazik Lengyelországba, hogy Potkowa Lesznában, a Kuronék által az emberi jogokért szervezett éhségsztájkhoz csatlakozhasson, egyetlen magyarként. Következô kiutazásakor azonban egy civil két határôr kíséretében leszállítja a vonatról és elveszik útlevelét.
    A jogtalan útlevél bevonás miatt tiltakozó levelet ír a legfôbb ügyésznek és közli, hogy amíg nem orvosolják ügyét éhségsztrájkolni fog, amit el is kezd az Egyetemi templomban. A rendôrök letartóztatják és az elmegyógyintézetbe szállítják, ahol ismét a haliperidolos infúziós kényszergyógykezelést alkalmazzák.
    Rendszeres résztvevôje a különféle tanácskozásoknak és konferenciáknak, ahol különféle ügyek érdekében szinte az elsôk között szólal fel. A História klubban, az Új Márciusi Front vitáján és Esztergomban az Egyháztörténeti Kongresszuson Mindszenty rehabilitálásáért, a Jalta szemináriumon és a Varsói Szerzôdés harmincadik évfordulóján az önrendelkezési jogról és a jóvátételrôl, az Igazságügyi szakértôk Nemzetközi Konferenciáján és a Nemzetközi Agykutatók Konferenciáján a pszichiátriai visszaélésekrôl.
    Állandó résztvevôje a különféle tüntetéseknek és megemlékezéseknek, melyeket a forradalom kitörésének napján, illetve Nagy Imre kivégzésének emlékezésére tartanak, de a tiltott március 15-i összejöveteleken is ott van, amiért kétszer, 1985-ben és 1986-ban, a nyílt utcán rabolják el, zárt autóban hurcolásszák és megsemmisítéssel fenyegetik.
    Svájcból Duran professzort küldi az Amnesty Internationál elmeállapota megvizsgálására, akivel napokat tölt együtt, s miután a professzor egy bécsi elôadásában kiemelten foglalkozik Pákh Tibor ügyével, 1992-ben rehabilitálja az amerikai ügyvédi kamara, majd a következô évben az Amerikai Pszichiátriai Társaság Nemzetközi Titkársága fordul levélben a Magyar Pszichiátriai Társasághoz rehabilitálása ügyében, amit végül csak 1995-ben kap meg. Aranydiplomáját 1999-ben vehette át a Jogi Egyetemen.

    - Szamizdatos évek I.-II. rész
    Az utókor hajlamos elfelejtkezni a közkatonákról
    "1997-ben megtudtam, hogy Modor Ádám könyvet készül írni a Katalizátor Irodáról, felkeresve egykori munkatársait, szerzôit és segítôit,
    miközben kutatásokat végezne a Történeti Hivatalban a III/III-as jelentésekrôl.
    Felajánlottam, hogy szívesen elkísérném kamerával és rögzíteném a szituációkat és riportokat. A forgatások végül kiterjedtek más szamizdat készítôkre is így a Beszélô folyóiratra is, ahol fôleg a "közkatonákra" koncentráltunk, (akiket többnyire elfelejtettek, elhallgattak, akikkel nem készültek interjúk, TV riportok), tehát a segítôkre, nyomdászokra, papír és festék szállítókra, terjesztôkre, a lakásukat is kockáztató kölcsönadókra, akik sokszor annyira komolyan vették a konspirációt, hogy másokat se engedtek közelükbe, az életükbe" Gulyás János

    - Semmisnek kell tekinteni
    Deportálások a Szovjetunióba - 1956
    1996-ban forgatta Gulyás János ezt a filmet. Nagyon kevés ember tud róla, hogy az elfogottakat kivitték a SZU-ba, s volt olyan is aki csak 10 évvel késöbb került haza.

    A magyar valóság
    Filmeket koboztak el a Gulyás-fivérektôl
    Ha valaki nem hallotta Gulyás János és Gulyás Gyula nevét, az jelentôs részben annak tudható be, hogy a magyarországi tévécsatornák müsorán csak ritkán szerepel dokumentumfilm. A filmesek éppen e müfajban alkottak maradandót.
    Nemrég a Kijevi Magyar Napok keretében Gulyás János "Semmisnek kell tekinteni..." címü filmjét is megtekinthette a közönség. Bár a szerzô szomorú témát, az 1956-os forradalom utáni deportálásokat dolgozta fel, a publikum vastapssal méltatta a produkciót.
    - A bátyámmal, Gyulával eleinte kisebb játékfilmeket készítettünk. Egy-két dokumentumfilmünknek köszönhetôen 1978-ban bekerültünk a Balázs Béla Stúdióba. Vetítéseken, vitákon stb. vettünk részt. Késôbb elindult egy szociográfiai sorozat, amibe sokan bedolgoztunk. A vezetôség megtekintette, és ha látott benne fantáziát, folytathattuk a munkát, s el is köteleztük magunkat a tényfeltáró filmezés mellett. 1992-ig a bátyámmal együtt dolgoztam, majd szétváltunk. Operatôrösködtem, tanítottam, voltam a Magyar Televízió stúdióvezetôje is. 1999 óta egy családi "kényszervállalkozást" müködtetünk. Az idén két pályázatot is benyújtottam, egyik sem nyert...
    Gulyás János több mint 40 filmet forgatott a bátyjával, 30-at pedig más alkotókkal. A legbüszkébb a "Törvénysértés nélkül" c. filmjükre, mely a hortobágyi deportálások tényét tárja fel, s elnyerte a magyar filmszemle fôdíját.
    A már említett magyar napokon az idôsebb Gulyás-testvér egy 1848-49-es témájú játékfilmmel mutatkozott be.
    (?)
    - Még amatôr filmesként, 1969-ben Erdélyben, Széken forgattunk egy filmet - veszi vissza a szót Gulyás János. - Ezt a 90-es években ismét elôvettük. A forgatás közben szembesültünk azzal, miként és mennyire megváltozott ez a hagyományait oly féltékenyen ôrzô közösség is. A kockamánia miatt elsikkadt a népi építészet. A bútorokat eladták, a szôttesek helyett már müanyag terítôk kerültek az asztalra.
    Egy másik vállalkozásunk 1983-tól 89-ig tartott, amikor is Kallós Zoltán balladagyüjtôrôl készítettünk portréfilmet. Részben az életérôl is beszélt, de elkísértük azokra a helyekre, ahol a gyüjtômunkáit végezte: Gyimesbe, Moldvába, a Mezôségre. Felvettük, hogyan gyüjtötte a balladákat, énekeket, az esküvôi és egyéb népi szokásokat.
    Erdély mellett, ahol egy esetben filmeket koboztak el tôlünk, a Vajdaságban is forgattam. A 70-es években sokan Németországban keresték kenyerüket, melyrôl szintén film készült "Vendégmunkás maradtam végig" címmel. Különbözô életutak sorakoztak fel. Bemutattam, hogyan mentek tönkre az otthon maradottak. A legtöbb esetben, sajnos, szétestek a családok.
    Térjünk vissza a "Semmisnek kell tekinteni..." c. dokumentumfilmhez. Pereg a film:
    Rohan a vonat, valahová Sztrij felé...
    56-os hôsök emlékeznek a forradalom kirobbanására. Vérengzés, fogság, majd irány a Szovjetunió... Vonatból kidobott levelek, megüzenve haza az immár elkerülhetetlent.

    - Málenkij robot I.-II. (Gulyás János-Gulyás Gyula)
    Bemutató november végén a Parameterben
    Dudaron hat 17-19 éves levente megszökik a nyilasoktól, s szüleik tanácsára beállnak egy bakonyi ellenálló brigádba, hogy a további elhurcolások alól felmentést kapjanak.
    Részt vesznek a kiképzéseken, gyakorlatokon, majd a fegyvereket elássák és mindenki visszatér falujába. Körülbelül egy hónap múlva, 45 áprilisában egy lista (egyesek szerint feljelentés) alapján összeszedik ôket. Az elásott fegyvereket is megtalálják és rövid tárgyalás után 10-15 és 20 év büntetést kapnak. Szibériában különbözô bányákban dolgoznak, de a fogság mindenféle borzalmainál is szörnyübb a köztörvényesek terrorja.

    - Törvénysértés nélkül I.-II. (Gulyás János-Gulyás Gyula)
    Filmszociográfia a hortobágyi deportálásokról (1950-53)
    Bemutató decemberben, a Parameterben



    INFORMÁCIÓ
    Magyar Kultúrközpont; 840 St. Clair Ave. W.
    Információ, jegyrendelés: 416-654-4926
    http://www.hccc.org

    Parameter; 695 Coxwell Ave. 6. em.
    Információ, jegyrendelés: 416-693-8312
    http://www.magyarradio.ca
     
  2. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    SHOW MŰSOR ÉS TÁNC

    2006, November 18-án, szombat este 7 órakor a
    Torontói Magyar Házban

    840 St. Clair Ave, West

    Mindenkit szeretettel várunk egy szép estére és egy ízletes vacsorára.

    Főszakács: Jánosi Gusztáv
    Közreműködik: Szeredy Kriszti és Puporka József cigányzenekara

    Jegyek: $35 felnőtt $30 nyugdíjas/diák
    Érdeklődni: 416-654-4926 vagy e-mailben: office@hccc.org
     
  3. bbarna

    bbarna Állandó Tag

    Könyvtár

    Rövid szünet utan újra megnyilt a könyvtar. Kedden 14-20 óra és szombaton 10-14 óra között van nyitva. Amig nem sikerul egy allando konyvtarost felvenni addig en probalom ellatni a konyvtaros feladatot. Kerem az olvasok turelmet es segitségét.

    Nagyon sok problema var megoldasra, rengeteg konyv all dobozokban aminek a polcon kellene lenni. Kulonosen szamitogepes gyakorlattal rendelkezok segitsegere szamitunk egy elektronikus katalogust es leltar elkesziteseben.

    Barna
     
  4. bbarna

    bbarna Állandó Tag

    Magyar Könyvtar hírei

    Szöke Évától megkaptam az általuk létesitett kituno honlap és levelezö lista szerkesztésenek jogát, és hozzáfogtam a lap felfrissiteséhez. Feltettem a szerintem legfontosabb hireket. A lapon lehet üzenetet is küldeni. Nézzétek meg, küldjetek kérdéseket, javaslatokat.

    http://groups.msn.com/MagyarKonyvtar/hireink.msnw

    Barna
     
  5. terek

    terek Új tag

    Uraim az egység a lényeg! Üdv: Terek!
     
  6. terek

    terek Új tag

    Tisztelt Hallgatóság!
    Az anyósomnak a fia kivándorolt Kanadába, valószínű Toronto környékére a neve: Megyesi Ferenc (szül: Aradon, 1957.05.14. anya neve: Lőrinczi Julianna), foglalkozás: grafikus, képzőművész. Nagyon sokféle módon kerestük, így most ezen a honlapon próblunk hírszerezni róla. Hamiltonban élt 15 évet, kirakat rendezőként a következő cégnevet használta: The Baron, ill. tel: 383-4414. Kérlek titeket, hogy segítsetek információt szerezni Ferencről, mivel azóta sem adott hír magáról. Üdv. Terek!
     
  7. csocsike

    csocsike Vendég



    Szia. A Canada 411 -t probald ez egy nagyon jo szemelykereso. mast mi sem tudunk. ;)
    Canada411
     
  8. terek

    terek Új tag

    Köszönöm szépen Csocsike az információt! Üdv: Terek!
     
  9. HCCC

    HCCC Állandó Tag

    FELHIVÁS!​
    A torontói Magyar Ház szeretne a fiatalabb generációk számára programokat szervezni, lehetőségeket biztosítani ahhoz, hogy a közös gyökeret megtarthassák.
    Szeretnénk segítséget nyújtani a kisgyermekesek, az egyedül élők és mindazok számára, akiknek fontos, hogy megtartsák magyarságukat, nem csak önmaguk, de gyerekeik számára is, ugyanakkor fontosnak tarják a beilleszkedésüket Kanadában.
    Szeretnénk olyan közösségeket létrehozni, ahol jól érzitek magatokat. Segítünk ezek megszervezésében és a helyet biztosítjuk számotokra.
    Minden ötletet szívesen várunk!​
    A Ház fiatal vezetése várja jelentkezéseteket a: [email protected] címen.
    Minden emailre válaszolunk!
    Ez a Ház érted van!
    Az információt kérlek, küld tovább ismerőseidnek!​
     
  10. bbarna

    bbarna Állandó Tag


    Örülnék ha a Magyarházba is ellátogatna a vándorkiállitásod. Én is szeretek faragni, de csak nagyon kezdő szinvonalon, kopjafa faragásig jutottam el. Megcsodáltam a munkádat a honlapodon, és remélem még lesz alkalmam megnézni valóságban is.

    További sok szép munkát kiván
    Barna
    Torontóbol
     
  11. vizfolyas66

    vizfolyas66 Állandó Tag

    Kedvesc Magyarok,mint uj tag kivántam beleolvasni kanadai-Torontói hirekbe,azzalhogy mi ujság van arra,mivel foglalkoznak az ottaniak,mi érdekli őket,érdeklik-e a hazai események,milyenott a kulturális ,sport élet stb.Sajnálattal tapasztaltam,hogy az utolsó bejegyzés ezen a fórumon 2007-ben volt.Ugylátszik,hogy valaki már a villanyt is lekapcsolta.Kérdezem olvassa-e még valaki az itt leirtakat és van-e magyarázat.Tisztelettel itthonról Karcsi bácsi
     
  12. xinof

    xinof Kitiltott (BANned)

    a villanyt lekapcsolta az utolso kijovo , azota a regi a folddel lett egyenlo
    karcsibacsi most epul az uj haz - majd ott kapcsolnak ujra !
     
  13. Jártó Róza

    Jártó Róza Állandó Tag

    Én mint új betévedtem ide, de ez rosszabb, mint az itthoni viszonyok. Remélem, hogy majd az új..... hisz új seprő jól seper....Én meg mint egy EU-s állampolgár örömmel mondom, majd, hogy világ-polgár barátaimhoz érkeztem haza tanulni összetartozást, szeretetet.
     
  14. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    HA nincs politika akkor remekul mennek a dolgok , jo kultur programok sokasaga kozul lehet valogatni, de a politika megoszt , sok sok serelmeket tep fel es okoz feszultseget emberek kozott.

    Sajnalom mostanaban nem jarnak erre fele a Magyar Haz igazgatoi kozul senki pedig van kultur igazgato , van kozkapcsolatok igazgato es meg vagy tizen valahany vezetosegi tag es igazgatok.
     
  15. vizfolyas66

    vizfolyas66 Állandó Tag

    Kedves Melitta sajnálatos,hogy a jelenlegi magyar kormánynak nem csak az itthoni,hanem már a külhoni magyarokat sikerült teljesen megosztani,pedig nekünk magyaroknak békére és nyugalomra volna igénye és szüksége.Ezért a magyarok,főleg a fiatalok legjobbjai,ezrei hagyják itt az anyaországot.sajnálatos ami ebben az ügyben zajlik.De nem értem mért van ez igy Kanadában,ahová már kevés ráhatás juthat el.Talán egyszer rá jön ez a nép,hogy megosztott országban nem lehet élni és majd változtatak ezen a megosztó politikán.Sajnos én már koromnál fogva aligha érhetem meg,de szeretném,hogy a fiam és főleg az unokám egyet akaró ,egyformán gondolkozó,azért tenni is akaró országban éljen és ne kelljen elhagynia a hazáját.Ebben bizva üdvözlettel:Karcsi bácsi:(
     

Megosztás