Legalábbis ezt mondta róla riválisa, Martin Schulz. A német választások legfőbb történései egy cikkbe összeszedve.
Bár a hivatalos, végleges eredményekre még várni kell, az exit pollok alapján a következőképpen alakul a német választás:
Eredmények
33 százalék a CDU-nak
20,6 százalék az SPD-nek
12,8 százalék az AfD-nek
10,6 százalék az FDP-nek
9,1 százalék a Linke-nek
8,9 százalék a Zöldeknek
Merkel nyert is meg nem is
Történelmi, negyedik ciklusát kezdheti a mai választások után kancellárként Angela Merkel. Merkel pártja, a konzervatív CDU-CSU továbbra is a legnagyobb erő a parlamentben, de sok szavazatot vesztettek 2013-ban elért eredményeikhez képest. Akkor 41,5 százalékon nyertek, mostani eredményük az exit pollok szerint viszont nem lesz több, mint 32-33 százalék. Ez összesen 8-9 százalék különbséget jelent.
Külön pofon, hogy szavazóik többsége valószínűleg az újoncnak számító, szélsőjobbos, menekült- és Európai Unió ellenes AfD-hez pártolt át. Sokak szerint Merkel menekültpolitikája vezetett idáig. – Azt hiszem, mindannyian kicsit jobb eredményre számítottunk – mondta beszédében a régi-új kancellár – de nem szabad elfelejtenünk valamit: elértük a választási célunkat, mi vagyunk a Bundestag legerősebb pártja.
Megosztott parlament
A Bundestag összetétele elég vegyes: a konzervatív blokk 239 helyre számíthat, a szocdemek 150-re, az AfD 93-ra, a liberálisok 77-re, a Linke 66-ra, és a Zöldek 65-re.
– Egy nagy bukás után gyönyörű eredmény ez pártunk számára, felálltunk ebből a gödörből – mondta Christian Lindner, az FDP liberális párt vezetője 2013-as vereségükre célozva, mikor 4,8 százalékos eredményük arra sem volt elég, hogy bejussanak a parlamentbe.
Annyi bizonyos, hogy az AfD bekerülésével teljesen megváltozik majd az eddigi politikai térkép.
Kivel lesz a végén koalíció?
Egész Európában azt várják, hogy kiderüljön, ki lesz Merkel koalíciós partnere? A legvalószínűbb variáció, hogy a CDU a Zöldekkel és a liberálisokkal lép szövetségre, így hármuknak összesen 347 helye lenne a parlamentben. Ez bőven elég a többségi kormányzáshoz, mivel ahhoz 316 képviselőre van szükség. Ez lenne az úgynevezett Jamaika-koalíció (a jamaikai zászló és a német pártok színei alapján nevezik így: CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld).
Az FDP és a Zöldek vezetője is nyitottnak mutatkozott a koalíció létrehozására a választást követő televíziós fórumon. Merkel szerint azonban nem lehet kizárni azt sem, hogy a következő ciklusban ismét nagykoalíció vezeti majd Németországot.
- A számok azt mutatják, hogy “nincs leváltott nagykoalíció”. Hozzátette: tudomásul veszi, hogy Martin Schulz SPD-elnök szerint pártjának ellenzékbe kell vonulnia, de ezt a kérdést “holnap újra meg lehet beszélni”.
Szélsőjobbos párt a parlamentben
“Sikerült, bekerültünk a német parlamentbe! – kezdte beszédét az AfD pártvezére, Alexander Gauland. Az Alternatíva Németországért nevű, eurószkeptikus párt 2013-ban alakult, de a 2015-ös menekültválság után zászlajára tűzte a menekültellenességet is, látható sikereket érve el ezzel. Elemzők előzetesen 8-9 százalékos eredményt jósoltak a pártnak, de ezt messze túlszárnyalták 13 százalékos eredményükkel.
- Ellenségeinknek azt üzenjük, öltözzenek melegen, mert el fogjuk őket üldözni, vissza oda, ahonnan jöttek – üzente Gauland Merkelnek, aki után valódi hajtóvadászatot akar indítani, és a menekülteknek.
Gauland egyébként maga is menekült, sok évvel ezelőtt az NDK-ból szökött át az NSZK-ba, ahol hosszú évekig élt menekülttáborban.
A szélsőjobb párt eredménye sokakat annyira felháborított, hogy a párt választási központjához vonultak, ahol “AfD hánynunk kell tőletek!’ és “Nácik, gyűlölünk titeket” rigmusokat skandáltak. A rendőrség közbelépésére is szükség volt.
A szocdemek otthagyják Merkelt
A CDU eddigi koalíciós társának, a Martin Schulzot, az Európai Parlament volt elnökét kancellárjelöltnek állító szociáldemokrata pártnak történelmi mélypontra süllyedt a támogatottsága. Az SPD 20-21 százalékkal végzett a második helyen, a 2013-ban szerzett 25,7 százalékuk után ez kifejezetten rossz eredmény, és még eddigi leggyengébb, 2009-es eredményük sem volt kevesebb, mint 23 százalék. Manuela Schwesig elnökhelyettes bejelentette, hogy a szociáldemokraták ellenzékbe vonulnak.
- Nem veszünk részt a koalícióban – jelentette ki később beszédében Schulz is. – Azért lettem pártelnök, hogy Merkelt leváltsuk, és mivel ez nem sikerült, most ellenzékbe kell vonulnunk. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy ezt a lépést meg kell tennünk – mondta.
A német választás hatása Európára
Az Európai parlament elnöke, Antonio Tajani, és az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke, Donald Tusk egyaránt gratulált Merkelnek győzelméhez.- Németország továbbra is elkötelezett az európai projekt mellett – közölte Tajani, aki Twitter-üzenetében azt írta: “Dolgozzunk együtt Európa megreformálása érdekében”.
Elemzők szerint Merkel győzelmével ismét megalakulhat az úgynevezett francia-német tengely, mely az Európai Unió fő iránymutatója lehet a következő években.
Bár a hivatalos, végleges eredményekre még várni kell, az exit pollok alapján a következőképpen alakul a német választás:
Eredmények
33 százalék a CDU-nak
20,6 százalék az SPD-nek
12,8 százalék az AfD-nek
10,6 százalék az FDP-nek
9,1 százalék a Linke-nek
8,9 százalék a Zöldeknek
Merkel nyert is meg nem is
Történelmi, negyedik ciklusát kezdheti a mai választások után kancellárként Angela Merkel. Merkel pártja, a konzervatív CDU-CSU továbbra is a legnagyobb erő a parlamentben, de sok szavazatot vesztettek 2013-ban elért eredményeikhez képest. Akkor 41,5 százalékon nyertek, mostani eredményük az exit pollok szerint viszont nem lesz több, mint 32-33 százalék. Ez összesen 8-9 százalék különbséget jelent.
Külön pofon, hogy szavazóik többsége valószínűleg az újoncnak számító, szélsőjobbos, menekült- és Európai Unió ellenes AfD-hez pártolt át. Sokak szerint Merkel menekültpolitikája vezetett idáig. – Azt hiszem, mindannyian kicsit jobb eredményre számítottunk – mondta beszédében a régi-új kancellár – de nem szabad elfelejtenünk valamit: elértük a választási célunkat, mi vagyunk a Bundestag legerősebb pártja.
Megosztott parlament
A Bundestag összetétele elég vegyes: a konzervatív blokk 239 helyre számíthat, a szocdemek 150-re, az AfD 93-ra, a liberálisok 77-re, a Linke 66-ra, és a Zöldek 65-re.
– Egy nagy bukás után gyönyörű eredmény ez pártunk számára, felálltunk ebből a gödörből – mondta Christian Lindner, az FDP liberális párt vezetője 2013-as vereségükre célozva, mikor 4,8 százalékos eredményük arra sem volt elég, hogy bejussanak a parlamentbe.
Annyi bizonyos, hogy az AfD bekerülésével teljesen megváltozik majd az eddigi politikai térkép.
Kivel lesz a végén koalíció?
Egész Európában azt várják, hogy kiderüljön, ki lesz Merkel koalíciós partnere? A legvalószínűbb variáció, hogy a CDU a Zöldekkel és a liberálisokkal lép szövetségre, így hármuknak összesen 347 helye lenne a parlamentben. Ez bőven elég a többségi kormányzáshoz, mivel ahhoz 316 képviselőre van szükség. Ez lenne az úgynevezett Jamaika-koalíció (a jamaikai zászló és a német pártok színei alapján nevezik így: CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld).
Az FDP és a Zöldek vezetője is nyitottnak mutatkozott a koalíció létrehozására a választást követő televíziós fórumon. Merkel szerint azonban nem lehet kizárni azt sem, hogy a következő ciklusban ismét nagykoalíció vezeti majd Németországot.
- A számok azt mutatják, hogy “nincs leváltott nagykoalíció”. Hozzátette: tudomásul veszi, hogy Martin Schulz SPD-elnök szerint pártjának ellenzékbe kell vonulnia, de ezt a kérdést “holnap újra meg lehet beszélni”.
Szélsőjobbos párt a parlamentben
“Sikerült, bekerültünk a német parlamentbe! – kezdte beszédét az AfD pártvezére, Alexander Gauland. Az Alternatíva Németországért nevű, eurószkeptikus párt 2013-ban alakult, de a 2015-ös menekültválság után zászlajára tűzte a menekültellenességet is, látható sikereket érve el ezzel. Elemzők előzetesen 8-9 százalékos eredményt jósoltak a pártnak, de ezt messze túlszárnyalták 13 százalékos eredményükkel.
- Ellenségeinknek azt üzenjük, öltözzenek melegen, mert el fogjuk őket üldözni, vissza oda, ahonnan jöttek – üzente Gauland Merkelnek, aki után valódi hajtóvadászatot akar indítani, és a menekülteknek.
Gauland egyébként maga is menekült, sok évvel ezelőtt az NDK-ból szökött át az NSZK-ba, ahol hosszú évekig élt menekülttáborban.
A szélsőjobb párt eredménye sokakat annyira felháborított, hogy a párt választási központjához vonultak, ahol “AfD hánynunk kell tőletek!’ és “Nácik, gyűlölünk titeket” rigmusokat skandáltak. A rendőrség közbelépésére is szükség volt.
A szocdemek otthagyják Merkelt
A CDU eddigi koalíciós társának, a Martin Schulzot, az Európai Parlament volt elnökét kancellárjelöltnek állító szociáldemokrata pártnak történelmi mélypontra süllyedt a támogatottsága. Az SPD 20-21 százalékkal végzett a második helyen, a 2013-ban szerzett 25,7 százalékuk után ez kifejezetten rossz eredmény, és még eddigi leggyengébb, 2009-es eredményük sem volt kevesebb, mint 23 százalék. Manuela Schwesig elnökhelyettes bejelentette, hogy a szociáldemokraták ellenzékbe vonulnak.
- Nem veszünk részt a koalícióban – jelentette ki később beszédében Schulz is. – Azért lettem pártelnök, hogy Merkelt leváltsuk, és mivel ez nem sikerült, most ellenzékbe kell vonulnunk. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy ezt a lépést meg kell tennünk – mondta.
A német választás hatása Európára
Az Európai parlament elnöke, Antonio Tajani, és az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke, Donald Tusk egyaránt gratulált Merkelnek győzelméhez.- Németország továbbra is elkötelezett az európai projekt mellett – közölte Tajani, aki Twitter-üzenetében azt írta: “Dolgozzunk együtt Európa megreformálása érdekében”.
Elemzők szerint Merkel győzelmével ismét megalakulhat az úgynevezett francia-német tengely, mely az Európai Unió fő iránymutatója lehet a következő években.
