Miért honosítottunk két szír egyházi vezetőt?

Melitta témája a 'Hírek' fórumban , 2017 Október 8.

Melitta - 2017 Október 8, 06:16
  1. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Nem akar Magyarországra költözni a nemrég magyar állampolgárságot kapott két szír ortodox egyházi vezető – tudta meg a hvg.hu. Hogy mi lesz velük, épp akkora rejtély, mint az állítólag szintén honosított ezer kopt keresztény ügye.

    Európai konzuli jogsegélyt kaphatnak, szabadon utazhatnak bárhol az Európai Unióban, leginkább azonban szimbolikus a jelentősége – kormánypárti és ellenzéki forrásaink szerint is leginkább ezt jelentheti a magyar állampolgárság annak a két szír egyházi vezetőnek, akik szeptember 21-én állampolgársági esküt tettek Magyarország erbíli főkonzulátusán. Nicodemus Daud Sharaf metropolitát, moszuli érseket és a szintén szír ortodox püspököt, Timothius Mousa Shamanit elnöki jogkörével élve Áder János honosította egy június 12-ei határozatával. (A két egyházi vezető tehát iraki, magát a szervezetet nevezik szír ortodox egyháznak.)

    A két, Észak-Irakban élő főpap nem ismeretlen szereplő a nemzetközi sajtóban: májusban ENSZ-védelmet és autonóm státust sürgettek a ninivei síkság keresztény közösségei számára. Tavaly decemberben pedig Nagy-Britanniában nagy felháborodást keltett, amikor a hatóságok őket és egy harmadik érseket nem engedtek be az országba, hogy Londonban részt vegyenek az ország első szír ortodox katedrálisának felszentelésén.

    A britek azzal indokolták a vízum megtagadását, hogy nem tudnak eltekinteni a szíreket sújtó teljes beutazási tilalomtól, amúgy sincs elég pénze a három főpapnak a nagy-britanniai tartózkodáshoz, és még azt is közölték velük: aggódnak, hogy végül nem hagyják majd el az országot. Miközben tudható volt: az Iszlám Állam (IS) rémuralma idején Észak-Irakban brutális keresztényüldözés zajlott, és ahogy sokan másokat, úgy a három érsek egyházmegyéjének tagjait is kivégezték, rabszolgasorba kényszerítették, a felszentelt londoni katedrális pedig éppen hogy az IS keresztény áldozatait segíti.

    A tavalyi londoni ügyről beszámoló lapok megemlítik azt is, hogy az érintett észak-iraki érsekek rendelkeznek érvényes nyugati (amerikai és schengeni) vízumokkal – akkor viszont felvetődik a kérdés, minek nekik a magyar állampolgárság? „A magyar útlevél abban segít nekik, hogy Nyugaton szabadon közlekedhessenek, de ez elsősorban erkölcsi támogatás. A kormány fontosnak tartja, hogy jelezze, segíti a térségben a keresztény közösségeket” – hallottuk kormánypárti forrásunktól, aki emlékeztetett arra, hogy amikor Nicodemus Daud Sharaf moszuli templomát az IS elfoglalta, a terroristák levették róla keresztet, és mecsetet csináltak az épületből. A keresztény és jazidi falvak Moszul ostroma után szabadultak fel.

    [​IMG]
    Nicodemus Daud Sharaf érsek: mecsetet csináltak a templomából
    © Youtube
    De hogyan kerülnek egyáltalán kapcsolatba ezek az emberek a magyar állammal? Úgy tudjuk, itt főleg a külügyminisztérium diplomáciai kapcsolatai játszanak szerepet: folyamatos a kapcsolattartás a helyi keresztény közösségekkel, és ha úgy látják, hogy indokolt az állampolgárság megadása, akkor kezdeményezik.

    A honosításhoz a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján elvileg számos kritériumot teljesíteni kellene, ezek alól a köztársasági elnök felmentést adhat, „ha a kérelmező honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik”. Egy feltétel alól azonban az államfő sem adhat felmentést: az érintettek nemzetbiztonsági átvilágítása alól. Ez azért is fontos, mert háborús térségből érkezettekről van szó, akiknek a hátterét már azért is ellenőrizni kell, mert ott sok esetben nyoma vész az okiratoknak.

    „A nemzetbiztonsági szolgálatoknak megvannak a maguk módszerei, ezt nem kötik a nyilvánosság orrára” – mondta kormányközeli forrásunk, aki szerint itt elsősorban az illető előéletét, szélsőséges szervezetekkel, más kormányokkal való esetleges kapcsolatrendszerét mérik fel az illetékes szervek (főként az Alkotmányvédelmi Hivatal, az ORFK és a TEK, az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig szakhatóságként besegít). Az ügyre rálátó ellenzéki forrásunk szerint is „széles körű, de mégiscsak papírmunkán alapuló” vizsgálat folyik ilyenkor, lekérve az Interpol és az Europol adatbázisait is. A magyar hatóságok személyesen is elbeszélgetnek az üldözöttekkel, hogy kiszűrjék az esetleges ellentmondásokat, és még egy speciális kérdőívet is kitöltetnek velük.

    Úgy tudjuk, amióta Orbán Viktor két éve bejelentette, hogy a keresztények megsegítésére külön helyettes államtitkárságot hoznak létre az Emmiben, folyamatosan jönnek be a jelentések, adatok a magyar szervekhez az iszlám térségben üldözött keresztények helyzetéről. És bár információnk szerint a két honosított iraki főpapnak nincs szándékában Magyarországra költöznie, a nemzetbiztonsági átvilágításon természetesen ők is átestek.

    A parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága valószínűleg októberben foglalkozik az ügyükkel, ahogy 2015-ben is téma volt a testületben az ezer befogadott kopt keresztény nagy vihart kavart ügye is. A vihar akkor azért tört ki, mert Balog Zoltán egy párizsi konferencián bejelentette:

    Magyarország 2013-2014-ben ezer keleti keresztény családot befogadott Irakból és Egyiptomból, a nyilvánosság kizárásával, biztonságos módon és a magyar állampolgárság megadásával, azzal a lehetőséggel, hogy bármikor visszatérhetnek az eredeti lakhelyükre.

    A magyarországi kopt egyház azonban nem tudott ilyen akcióról, őket az állítólag befogadott koptok nem keresték, és a Nemzetbiztonsági Bizottság egyik tagja is kérdésünkre elmondta: a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal és az Alkotmányvédelmi Hivatal is cáfolta a Balog által említett nagyságrendben történt befogadást. Nagyon valószínű, hogy a „befogadott” koptok a magyar állampolgárság birtokában egyszerűen Nyugatra távoztak.

    Ezt nem cáfolja az a válasz sem, amelyet Semjén Zsolt írt két LMP-s képviselő, Demeter Márta és Ikotity István "Mennyi kopt keresztény családot fogadott be Magyarország?" c. írásbeli kérdésére. A miniszterelnök-helyettes szerint "az, hogy Magyarország befogad, ezáltal belépést és tartózkodást biztosít egy adott személynek, nem jelenti automatikusan azt, hogy ez a személy egy adott társadalmi, egyházi vagy egyéb szervezettel fel is veszi a kapcsolatot, ami az érintett magánügye". A válasz részletesen leírja:

    - 2013-ban 15 egyiptomi,

    - 2014-ben 130 egyiptomi és egy etiópiai,

    - 2015-ben 55 egyiptomi és egy etiópiai,

    - 2016-ban 87 egyiptomi és három etiópiai,

    - 2017-ben 119 egyiptomi állampolgárt honosított Magyarország ("emellett 108 fő kérelmének elbírása folyamatban van").

    Semjén kitér arra is, hogy az úgynevezett egyszerűsített honosítás keretében 2013 és 2017 között 79 egyiptomi és egy etiópiai kapott magyar állampolgárságot, 35-öt pedig elutasítottak. Ami pedig a már fent említett magyar nemzetpolitikai érdeket illeti, Semjén azt írja:

    Nemzetpolitikai érdek fennállására hivatkozva 2012. július 23-tól 2017. augusztus 31-ig összesen 822 egyiptomi állampolgár került felterjesztésre a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalhoz. A kérelmek tárgyában 2017. augusztus 31-ig 810 engedélyező döntés született, 12 fő kérelmének vizsgálata még folyamatban van. Emellett az idegenrendészeti rendszer éves szinten több száz olyan engedélyt ad ki (tartózkodási és letelepedési engedély, szabad mozgás jogával rendelkező családtagok tartózkodási kártyája), amely az egyiptomi és etióp állampolgárok számára biztosítja a beutazást és tartózkodást.

    A fentiekben a miniszterelnök-helyettes annak az "egyértelmű bizonyítékait" látja, hogy Magyarország biztosítja a befogadást "azoknak, akiknek erre igazán szükségük van". Már ha keresztények.

    Seres László

    vallas.jpg
     
    tipasa kedveli ezt.

Hozzászólás

Melitta témája a 'Hírek' fórumban , 2017 Október 8.

    1. Nikosz99
      Nikosz99
      Kis kiegészítés, bár lehet ezt is zokon veszed:
      Azok szavazhatnak levélben akiknek nincs magyarországi lakcíme. Ez ugyanúgy vonatkozik a külföldön tartózkodó magyarokra is.
      Az erdélyiek (és a többi határon túli magyar) csak listára szavazhat emiatt összesen 1 esetleg nagyon extrém körülmények között 2 parlamenti mandátum sorsáról tud legfeljebb dönteni. Vagyis igen kicsi a befolyásuk.
      cdurmol kedveli ezt.
    2. setni
      setni
      Valami rosszat írtam?
      Ez tény.
      Ez az én véleményem.
    3. Melitta
      Melitta
      A szemellenzodet nem tudjuk levenni, hogy miert nem informalodsz szelesebb skalan mint a propaganda nem ertem.

      https://444.hu/2013/08/05/a-londoni-magyaroknak-lesz-a-legnehezebb-szavazni
    4. Nikosz99
      Nikosz99
      A 444 az a széles skála? Propagandamentes? :)
      Amit írtam igaz nézz csak utána. De egyébként benne van a 444-es cikkben is. (Pl. az is hogy a határon túliak 1 legfeljebb 2 mandátumról tudnak dönteni feltéve hogy el is mennek szavazni.) Csupán azt "felejtették ki" hogy a külföldön élő magyar is szavazhat levélben ha nincs bejelentett lakcíme Magyarországon.
      cdurmol kedveli ezt.

Megosztás