Mi az Arvisura?

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Boldogasszonyunk – Arvisura Anyahita

A római katolikus felekezet minden év augusztus 15-én fényes külsőségek között ünnepli meg hazánkban a Nagyboldogasszonyt, de külön ünnepe van a Gyertyaszentelő Boldogasszonynak (február 2.), a Gyümölcsoltó Boldogasszonynak (március 25.), a Sarlós Boldog-asszonynak (július 2.) a Havas Boldogasszonynak (augusztus 5.), a Kisboldog­asszonynak (szeptember 8.) is. Közülük a Nagyboldogasszony, a Kisboldogasszony és a Sarlós Boldogasszony ünnepe egészen 1948-ig egyben hivatalos állami ünnepnap is volt. Ezen elnevezések alatt mindig Mária tisztelete folyik. Ezzel szemben a beható vizsgálatok egészen más eredményt mutatnak. Egyértelműen megállapítható, hogy a Mária-kultusz esetében nem Jézus anyjának a felfokozott tiszteletével állunk szemben, hiszen e nagyfokú vallásos tiszteletben részesített Mária ismertetőjegyei, tulajdonságai döntő többségükben nemcsak nem egyeznek, hanem kifejezetten ellentétesek a Bibliában szereplő Máriáéval. Mária neve alatt lényegében ősi pogány istennők kultusza folytatódik tovább. Ezek többségét még az erőszakos térítéssel katolikussá tett, de régi isteneikhez továbbra is szívósan ragaszkodó európai népek a klérussal kialakult kompromisszum nyomán menekítették be a hivatalos egyházba Mária neve alatt.
Ki is volt ő valójában? Paál Zoltán Arvisura-gyűjteménye szerint Arvisura-Anyahitát nevezték így, míg leányát Éát hívták – férjhez­menetelét követően - Kisboldogasszonynak. Őseink rovásaiból a következőket tudhatjuk meg róluk:

Arvisura-Anyahita csoportja Kaltes-asszony bolygójáról, azaz a Szíriusz rendszerből érkezett. A nagy köd miatt űrhajójuk a Kékleny-hegységben balesetet szenvedett. A fedélzeten tartózkodó utasoknak ugyan nem esett bajuk, ám már nem tudtak visszamenni a bolygójukra. Így Ataiszban maradtak, és a környezetükben élő régi kaltesi eredetű népek mellett találtak új otthonra. Fő feladatuknak tekintették, hogy a barlangokban és a fákra épített indalakásokban élő őslakók között megszüntessék az emberevést.
Több gyermekéről is említést tesznek: Armogur, Piroska, Agaba, Iréne, Uruk, Saka, Magóg, Mitra, Tünde, Éa (Éva), Úr (Úz), Él és Van (Aton). Ez a népes család volt az, aki Ataisz birodalmában megszervezte az államot, bevezette a földművelést, állattenyésztést, és megszervezte az egyes törzsek közötti kereskedelmet. Anyahita mindegyik gyermekét megtanította az Égiek jeleivel történő írásra, így ők fokozatosan lerótták az édesanyjuk és a többi Égi jövevény minden tudását. Anyahita magával hozta a Kaltes-asszony földjéről származó Egyistenhitet is. Ennek minden tanítását szintén lerótta az Arvisurákban. Be akarta bizonyítani utódainak, hogy az Égből eredő hitvilág lesz az, amelyik az ataiszi őslakók és menekültek között megteremti majd a jólétet.
Anyahitát a legkisebb fia születésénél gyermekágyi bénulás érte. Legkisebb fiát magánál tartotta és tárkánnyá képeztette ki. Amikor Van fejedelemfi 20 éves lett, a szellemi és ügyességi viaskodásokon elsőként végzett, így kiérdemelte, hogy új nevet vegyen fel. Ekkortól Atonnak hívják. Elsőszülött fia, Magyar a kaltesi gondolatok tanítása mellett megalapította a róla elnevezett Ősmagyar-Egyházat. Utódait magyaroknak nevezték, és soha nem felejtették el az igazságot, hogy a TEN létezését Kaltes-asszony földjéről hozták magukkal a beavatottak. Külön érdekessége a történetnek, hogy a jelenleg a Szent Koronánkban lévő 12 beszélő kő is Anyahita hozományaként került Ataiszba. Mindez Kr. e. 8508-ban történt.
E történetet ismervén cseppet sem meglepő, hogy Anyahitának, a Nagyboldogasszonynak ekkora kultusza keletkezett. Nevét számos nép emlékezete és mitológiája a mai napig is megőrizte.

Őseink szentnek tartották a vizet és ezt gyakran az anyaisten vagy a teremtő nőies felével hozták kapcsolatba, azaz a Boldogasszony alakjával. A Magyar néphitben ő volt a szülés védelmezője és a vizek védője. Kedden, Boldogasszony napján ezért tilos volt mosni.
Már a sumérek és akkádok is tisztelték az ég királynőjét (Baudug istennő). Különösen erős volt a kultusza Babilónban, de számos kultuszhelye volt Mezopotámiaszerte. [1]
Imádták az uruki, agadei, assuri, ninivei Istárt, erőteljes hasonlóságot mutatva a későbbi Mária-kegyhelyek gyakorlatával. [1]
Ardvi Sura Anahita az ősi perzsa víz, termékenység istennője, a nők védelmezője, valamint a háború istennője is. Nevének jelentése: "a szeplőtlen." Szűzként ábrázolták, arany színű palástban, és gyémánt fejdíszt viselve, néha vizeskancsóval a kezében. Szent állatai a galamb és a páva voltak. Anahita nagyon népszerű volt, aki sok ősi keleti vallásban megjelenik. Ugyanezt az istennőt Szíriában, Föníciában és Kánaán területén Anath, illetve Astarot néven tisztelték. Anahitát néha Mithra házastársának is tartják. Amikor Perzsia leigázta Babilóniát (az i. e. 6. században), Anahitát Ishtar istennővel kezdték azonosítani. Artaxerxes király uralkodása alatt (i. e. 436-358) sok templomot is felállítottak a tiszteletére (Susa, Ecbatana, Babilon). [3]
Templomai Iránon kivül Örményországban, Kappadóciában és Pontusban is voltak. [4]
boldog6.jpg

Ez az épület Anahita templomaként ismert. Kangavarban található és II. Artaxerxes idején épült.

Az elámiak Szala, vagy Anakhita néven tisztelik a vízforrások és termékenység istennőjét. [7]
Etimológiailag és szimbólikusan a perzsa víz és termékenység istenségéhez, Anahitához kapcsolják Anahid/Anahith személyét is, aki a legfőbb istennő a krisztus előtti örményeknél. Elsősorban mint az anya figuráját imádták, Anahidát "Élet-adónak", "Arany Anyának" és "Az emberiség jótevőjének" is nevezték. Anahid ünnepségeit tavasszal és ősszel tartották. A legfontosabb tiszteletére rendezett ceremóniát Navasard 19. napján tartották, ami az ősi örmény naptár első hónapja volt. [3] A perzsa mitológiában egy a Mount Hara-ból fakadó folyó, Aredvi is őrzi kultuszát (Irán). [3]
A parszi mitológiában Anahid vagy Náhid a női szellem, Ardiuzur a vizek szelleme. Tőle függ az emberiség jóléte s csaknem isteni hatalommal felruházott nőnemű mesés lény. [4]
A görögöknél Anaitis a vizek és a termékenység főistennője. Eredetileg a tisztaság jelképe volt és szép fiatal, fényes ruhájú leánynak képzelték, aki harminc hódnak bőréből készült öltözékben, pompás négyes fogaton jár. Később, mint a női termékenység istennőjét buja szertartásokkal ünnepelték. [4]
Az ír mitológiában is meg lehet őt találni, mint Anu vagy Aine, valójában Anaea-nak is nevezték. Sokak szerint Anu a legelső, ősi kozmikus istennővel Danu-val azonos, és Anahitát Tanais-nak is hívták. Valószínűleg ő volt a házastársa az ősi kozmikus istennek, habár a Zoroaszter vallásban Ahura Mazda leányaként említik. Ardvi istennőt a csillagok anyjának hitték. Neve és szerepe hasonlóságot mutat a kelta kozmikus istennővel, Arduinna-val, a "legfenségesebbel" is. [5]
A Zoroaszterek könyve, az Avesta szerint Aredvi Sura Anahita egy magas, csinos és gyönyörű szűz. Csodálatos fehér karjai egy kanca mellső lábaihoz hasonlatosak. Olyan arany koronát visel, melyet nyolcszögletű formában száz csillag ragyog körbe, mintha csak szalagok folynának, repülnének rajta körül. Négyszögletű arany fülbevalót visel. Szép nyakát aranylánc ékesíti. Mellkasát kiemeli szoros, díszítésektől ragyogó öve. Drága arany hímzéses, sűrűn ráncolt talárt visel. A száz nőstény hód prémjéből készült bundája úgy ragyog, mintha aranyból és ezüstből szőtték volna. Így beöltözve, gyeplővel a kezében ül egy harci szekéren. Szekerét négy egyforma fehér ló húzza. Ezek a Szél, az Eső, a Felhő és a Jégeső. Gyógyítónak nevezik; az emberiség, az otthon, a haza és a világ segítőjének; a férfiak magja és a nők méhe tisztítójának; a gyerekszülések vezetőjének; szoptató mellek tejgyarapítójának; és mindenek előtt a Vizek Őrzőjének. Ami a legkülönösebb, hogy ő az, aki megtiltja az asszonyoknak, hogy tiszteletből áldozathozatalban vegyenek részt. [6]

Felhasznált irodalom:
[1]: Kulcsár Árpád: A Mária-kultusz eredete
[2]: Paál Zoltán: Arvisura - Igazszólás; 297. (D) "Ős" Magyar Egyház, Turu Domonkos rovása
[3]: Encyclopedia Mythica
[4]: Pallas Nagylexikon
[5]: Gods and Goddesses of the Persians
[6]: Ali A. Jafarey: The Zarathustrian Assembly
[7]: Hámori Frédi: A Szubarok, Hurik, Urartuiak és Médek Észak Mezopotámia őslakói

http://www.arvisura.van.hu/keret.cgi?/boldogasszony.htm
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Sáta története (BAZ)

Sáta a magyar őstörténeti rovásokban

Béke és rokonság - Sáta és Bóta sámán-előzködésének története

A magyarság őstörténetét leíró rovások Arvisura - Igazszólás részletesen foglalkoznak a magyarság minden lényeges cselekedetével az emberiség megszületése óta. Azon kívül, hogy ez a gigantikus mű tanulságos és hasznos olvasmány, a valósággal való nagymértékű párhuzama megérinti az embert. A Sáta helynevének történetével foglalkozó oldalunkon már volt szó erről a témáról, ez a mostani oldal annak folyományaként keletkezett. Sáta helyneve után kutatva a műnek egy részében egy bizonyos Sáta és Bóta legények, testvérek vetélkedéséről lehet olvasni. Ez a két derék cserepes-legény lett az úz törzsből sámán képzésre vezényelve, a rövidített történetet alább olvashatod. Elgondolkodtató azonban, hogy e két ifjú ember vetélkedése időszámításunk előtt (!) 2480-ban történt valahol a világban, és most, az új évezred első éveiben is a Sáta és Bóta nevű falvak valóságban is léteznek, mintegy 2-3 kilométerre egymástól.

Lássuk tehát a részletet. Az alábbi idézet Paál Zoltán Arvisura című művéből (Püski, Bp., 1998) származik.

Béke és rokonság - Bóta fősámán rovása (Kr.e. 2480)
Az 1560. medvetoros évben egy igen élénk, úz cserépégető fazekas legény lett az első az ifjú sámánok előzködésén. A sorozatos, betegség okozta veszteségek miatt két árva, látástól vakulásig dolgozó cserepes legény fiút, Sátát és Bótát vezényelték az úz törzsből sámán-képzésre. Egyikük sem akart menni, mert a kabar Poszáda fősámán fiai marhabél szárítás közben meghaltak és ezért mindenki vonakodott sámánságot tanulni. Hiába sírt az édesanyjuk, hogy az ő egészséges fiait miért viszik a beteges, gyengén látó, tudós ifjak közé, hiszen Sáta és Bóta még a fazekak készítését sem ismerik teljesen.

Amikor Úzdról, az úz vezérek szálláshelyéről útbaindította őket az Öregek Tanácsa, engedélyt kaptak, hogy a karámból egy-egy lovat válasszanak. Sáta a legszebb fekete csikót, míg Bóta a legerősebb sárga lovat választotta, mert arra gondolt, ez legalább jó lesz cserepeket hordani a vásárba.

A legelsőnek érkeztek Ordoszba, Poszáda fősámán Sátának adta az Aranyasszony mindent-tudó szent követ. Bóta azért is engedte elsőnek az idősebb Sátát, mert ő valójában nem akart tanulni. Azonban később Sáta átadta ezen szent követ az öccsének, mert nagyon nehezen ment neki a rovás és nem akart az állatok gyógyításában részt venni. A pusztaszeri előzködésen azonban mindketten részt vettek, mert az Arvisura törvények ezt így írták elő. Sáta fekete csikója nagyon harapós, vad ló volt és a versenyen az ellenfelek lovait összeharapdosta. Csak Bóta ismerős lovát engedte a célba futni, s így Bóta lett a Nagy Süán győztese. Így lett igen hosszú idő után Bóta a 24 Hun Törzsszövetség vezére, míg Sáta az ifjú fősámán. A hagyományokhoz híven feleségül vette Poszáda leányát, de a rovást semmiképpen nem vállalta, ezért Bóta rótta le a medvetorok történetét. (...)

Amikor az öregedő Bóta meghalt, öt fia és három lánya, valamint az egész hun törzsszövetség siratta. A kinajok egy szép emlékművet emeltek ordoszi sírja fölé, amelyen a rimalányok gondozásával mindig nyíltak a virágok. A sámánifjak egy éven át vésték az örök emlékű rovást: 'Béke és Rokonság!'
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Sáta helynevéről

Felmerül néhány kérdés Sáta helynevével kapcsolatban, ezek közül például az, hogy ennek az elnevezésnek mi köze van a faluhoz? Ennek megválaszolásához egy kicsit mélyebbre kell nyúlni a történelembe, annak is olyan zugába, amit a hivatalos történetírás egyáltalán nem, illetve megváltoztatott formában ad elő.

A hont újrafoglaló magyarok által magukkal hozott kultúrában felfedezhető az a névadó naptár, amelyből őseink az újszülött gyermekek számára a neveket választották. Ennek Féran naptár a neve, amelyben a fér a férfi neveket, az an a női neveket rögzítette. Egy-egy naptári napra több férfi és női nevet jegyzett ez a naptár. Legfőbb ereje abban volt [van] ennek a naptárnak, hogy a neveket a mindennapi csillagállások szerint képezték, így egy adott névből meg lehetett állapítani, hogy a gyermek melyik törzsbe tartozik, az év melyik napján született, hogy hány lelkű [ami jelen esetben azt jelenti, hogy a csecsemő születésekor annak hány nagyszülője élt], továbbá hogy születése időpontjában milyen csillagok, bolygók hatása alatt állt. Továbbá -ami a mai világra is fokozottan igaz-, egy személy elnevezése hatással van annak viselőjére, meghatározza viselőjének személyiségét. Itt egészíteném ki azzal, amit már idéztem a hun-magyar szószedetből: az isatha szó jelentése ősapa.
Egyes magyar néptörzsek más-más összeállítású féran naptárt használhattak. Vidékünkön a hont újrafoglaló törzsek közül az úz telepedett meg [úz-Úzd-Ózd]. Ezek az emberek az úz nyelvet beszélték, amely nagyrészt azonos a mai magyar nyelvvel és a ragozó nyelvek családjába tartozik, így önálló képzésekre is alkalmas. A nyelv ősisége, rendkívüli rugalmassága, annak ragozhatósága miatt meg lehet határozni a gyermek nevét abban az esetben is, ha arra a napra csak egytagú név esett. Mint már írtam, a nevek kifejezték, hogy hány lelkű a gyermek úgy, hogy annyi magánhangzós szótagból állt, ahány nagyszülője élt a gyermeknek a születésekor. Például, ha négy nagyszülője élt, de a születésnapján csak egytagú név szerepelt a FÉRAN-ban, a Giz esetén ragozással, Gizeh, Gizel, majd további ragozással Gizella, végül Gizellácska név felelt meg az újszülött névadásának.
http://www.bartaz.hu/sata/sata-helynev.htm
 
E

elke

Vendég
Sziasztok,

A szabályzat szerint tilos a linkelés. Kérlek titeket forrást se linkel tegyétek be. Köszönettel elke kormányos.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Koppány a vértanú

Szalárd Fejedelem vér-örökén, Tar-Zerénd fia Koppány vértanú halálának, meggyilkolásának, felnégyelésének valóságos történelmi okai.
Szellemének üzenete a ma élőknek és az utánunk következő ősturáni Szittya nemzedékeknek.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Irottkő Ózdon

Mit jelentenek az Írottkő szimbólumai, írásai?



A gránittömb déli oldalán az úz nép totemállata, a Tűzmedve látható, körülötte pedig azok a csillagképek helyezkednek el, amik szellemi hagyományunk lényegi részének jelképei: az Ikrek, amely Hunorra és Magorra, népünk őseire, a Nagy Medve, amely az úz nép ősére és a Bika, amely a bikává változó és égbe emelkedő tudós emberek ősi hagyományára utal.
A rovásírásos szöveg megemlékezik az úz nép ősi kegyhelyéről, Ózdról, Palóc-Vasvárról és Ózd város nagy szülöttéről, Paál Zoltánról, az Arvisura krónika átadójáról és leírójáról, akinek emlékezetére és tiszteletére Ózd Város Önkormányzata a Palóc-Vasvár Írottkövet állíttatta.

image-393A_4BF2FBCB.jpg





A gránittömb keleti oldalán a sárkányok által jelzett terület a Kárpát-medence "agyának" közepén lévő "Kristálypalota", ami a Sarkcsillagra mutat. A "Kristálypalota" teljes térsége az Ózd - Rimaszombat - Kazincbarcika - Aggtelek négyszög.
A rovásírásos szöveg megjeleníti az Ózd városát alkotó, egykor önálló településeket és útmutatást tartalmaz arról, hogy a gránittömb magában foglalva őrzi az Arvisura (Igazszólás) krónika tanításait, tudatva, hogy Palóc-Vasvár ősidők óta a Hun Törzsszövetség népei, az úzok, később a magyarok szállásterülete, a hun vasművelés egyik kárpát-medencei központja volt.



image-44C7_4BF2FBCB.jpg



A kő nyugati oldalának motívumai a hun-székely-magyar rovás ABC jeleit mutatják. Ez az írás és a betűformák, amelyek a kövön láthatók, valóban több mint tízezer éves múltra tekintenek vissza. A jelek, amik ma betűként szerepelnek, az őskorban hatalmas erejű jelképek voltak és azok ma is mindenki számára, aki érti használatukat és értelmüket.
A rovásírásos szöveg Paál Zoltán örökbecsű művéből egy idézet, mely a nagy erőről szól, amely évezredeken át megvédte, megőrizte és megtartott az arvisurákat, a Hun és a Magyar Törzsszövetség rovásírásos krónikájának átiratait.






A gránittömb északi oldalának fő alakja egy "Baba", ami medvemagzat formájában látható. Belsejében figyelmeztető írás: "Az a nép, amely megtagadja őseit, elvész". Az őskorban a meg nem született magzat tudására, mint a legnagyobb tudásra, az eredeti, tiszta tudatra tekintettek. Innen eredt az anya és a magzati élet feltétel nélküli tisztelete.
Az oldal egyedülálló része a kőkorszak óta most először újra használt ősi számírás. A Nagy Vadász csillagkép Nimródra, népünk ősére, Hunor és Magor atyjára utal. Az őskohó és az úzok fegyvere, az "úz fokos" e nép messze földön híres fémművességét dicséri.



image-905B_4BF2FBCB.jpg
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
.
Az aranyasszonyok a magyar ősi hitvilágban a női teremtő és gyógyító princípiumot képviselték, a gyógyítás mellett akár uralkodói, hadvezéri feladatokat is elláthattak. Nem földi dolgokkal, hanem az Úristen erejével gyógyítottak. Mágikus erővel és hatalmas bölcsességgel rendelkeztek, leginkább Paál Zoltán Arvisurája hivatkozik rájuk

Eszerint
régen az asszonyok irányítottak, őket hívták aranyasszonyoknak, akik generációról - generációra egymásnak adták át a tudást. Sok éven át vezették a magyarok társadalmát igazságban és békességben. Ezek a nők erősek, és mégis szelíd tekintetűek voltak, bölcsen szóltak és igazságot tettek, ha bármilyen perlekedésről volt szó. Egyes aranyasszonyok ki is tűntek a többiek közül, voltak, akik ahol megjelentek, ott csodák történtek, az emberek egyre-másra gyógyultak, és volt olyan is, hogy az aranyasszony amerre járt, ott bővebb lett a termés.
A női princípium

Az Arvisura egy részlete (Eperjes aranyasszony és Gyűrűfű szécs-sámán rovása Kr. u. 805-920.) egy szép hasonlattal jellemzi az asszonyokat, az asszonyi esszenciát: „Tudjátok, a női nemnek mindig olyan volt az élete, mint a szarvasnyájé. A leg­nagyobb gondja a szarvasünőknek mindig az őzikék nevelése volt. A kis őzike alig jött a világra, estére már a talpára állt, aztán az anya folyton dédelgette, nyalogatta kicsinyeit, amíg éretté nem váltak. Aztán eljött a szarvasbőgés ideje, és a szarvasbikák csatáztak, hogy ki legyen a győztes. Nekünk, a szarvasnyájnak ez olyan mindegy volt és csak nyugodtan legelésztünk. Aztán újból neveltük a kis őzikéket. Bárki lett a győztes, a nevelés nekünk jutott. Aztán voltak olyan időszakok, amikor a férfiak halomra gyilkolták egymást, de mi megmaradtunk a lakhelyünkön és folyt az élet tovább. A legelső rovásos feljegyzé­sünkben is az szerepel, hogy Úzon ifjúsági telepes fővezér meghalt, de Ilona arany­asszonynak fel kellett nevelnie a gyermekeit és utódaival megalapította Ilona aranyrö­ges országát. Utána a férfiak fadoronggal, kőbaltákkal agyonverték egymást, de mi, az asszonyok még a verések közepette is féltve neveltük fel gyermekeinket. Pannonföld­nek is Gyömöre és Almágy aranyasszony vetette meg az alapját a bő gyermekáldással.”

Az Aranyasszonyok színre lépése

Az Arvisúra számos aranyasszony nevét említi, kitér személyiségük jellemzésére is. Mesél Atilla 453-ban bekövetkezett halálakor kirobbanó testvérháborúról, ami után az aranyasszonyok vették kezükbe a hatalmat, életben tartották a népet és átmentették az avar korszakba. Atilla temetésekor a Maros folyó négy gázlójánál huszonnégy sámánifjú állt őrséget, míg a fejedelmi, víz alá való temetkezés lezajlott. Egy Szöged nevű ifjú lett végül Atilla sírjának őrzője, aki a Maros és Ti­sza találkozásánál őrséget alapított Szöged elnevezéssel. A járőrök minden nap ellenőrizték, nehogy megzavar­ja valaki Atilla álmát. Az őrszolgálatot Ilona aranyasszony szüntette meg 505-ben.

A hun fejedelem halála után a férfiak hatalmi torzsalkodása veszélybe sodorta a hun nemzetséget. A kaotikus állapotok rendezése e korban csak női uralommal volt lehetséges, és ebben az átmeneti időben az aranyasszonyok látták el a kormányzói, irányítói feladatokat. Az addig fokozatosan elnyomott teremteni képes női princípium szentsége most újra érvényesülhetett. Így történt, hogy kétszáz éven át 11 aranyasszony, 12 fővezér és 12 fősámán uralkodott e földön, és ezek közül négy aranyasszony fővezér is volt egy személyben. Az Arvisura időrendi sorrendbe is állítja az Aranyasszonyok uralmát: Bősárkány 410-452, Dunna 451-453, Deédes 453-466, Szörényke 467-490, Száva 490-500, Ilona-Gyilyó 500-503, Hajnalka 503-510, Torbágy 510-540, Ilja 540-568, IL Ilona 568-575, Telena 575-600
Deédes aranyasszony volt az, aki megszüntette a háborúskodásokat Atilla halála után. Az írás Géza Nagyfejedelem feleségét, Saroltot is aranyasszonyként tartja számon, aki Koppány halála után, 998-ban Kurszán várából hazavágtatott az Aranyasszonyok ősi városába, az akkor égő Veszprémbe, Istvánhoz.

Gyógyító aranyasszonyok

Az aranyasszonyok veleszületett képessége a gyógyítás. Ez azt jelenti, hogy nem csak a gyógynövényeket és az alkalmazásukat ismerték, hanem érezték a betegséget is, és bölcsességükből, hatalmas tapasztalatukból kifolyólag olyan szellemi csatornák nyíltak meg számukra, ami által átlátták a betegségek közvetlen testi-lelki okait, és azt is, hogy milyen módszerrel lehet a leginkább meggyógyítani ezeket. Látták a lelket, hiszen tudták, hogy a betegségek elsősorban a lélek figyelmeztetései, üzenetei a személyiség felé. Bárki fordulhatott hozzájuk, mindenki a számára legmegfelelőbb szavakat kapta, és mellé gyógyulást, aminek fontos építőköve volt a gyógyulásba vetett hit. Abban az időben a gyógynövények segítették az aranyasszonyokat, az ő tudásukat örökölték meg később a kuruzslók és javasasszonyok.

(Astronet)
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag

A pozsonyi csata 907. július 4. és 7. közé tehetően zajlott, a mai Pozsony (korabeli írásokban: Braslavespurch vagy Brezalauspurc) alatt. A kora középkor egyik legjelentősebb ütközetéről van szó, ugyanis a korhoz mérten hatalmas hadseregek csaptak össze. A honfoglalás után a magyar fennhatóság területe nyugat felé megközelítette az Enns folyó vidékét, ezért akart a Keleti Frank birodalom döntő csapást mérni a magyarokra, hogy megsemmisítse vagy jelentősen visszaszorítsa őket a korábbi frank területekről, a Morva Birodalom és Pannónia területéről. A csata a keleti frank sereg megsemmisítő vereségével végződött, amiben a bajor herceg és a Theotmár salzburgi érsek is elesett. A magyarok újabb területeket nyertek az Enns folyóig, mely 955-ig a magyar mezsgye határa lett. A honfoglalás e sorsdöntő csatával fejeződött be.


Pozsonyi csata az Arvisura alapján:

A bajorok összefogtak a Magyar Törzsszövetség ellen és háborút indítottak ellenük, mivel már megelégelték az avar kincsek visszaszerzése miatti követeléseket.
Theotmár lett az érsek (874-907), aki egyben birodal­mi főkáplán is lett és a 907-ben általa indított magyarellenes háborúban Pozsonynál elesett
A Pozsonynél tötént csatában a bajorok csúfos vereséget szendvedtek.
 

ÖregSam

Állandó Tag
Állandó Tag
III. Arvisura Találkozó Ózdon

III. Arvisura Találkozó, Ózd, 2010. július 16-17-18.
6050 éves a 24 hun törzsszövetség! A törzsszövetség él!
Bővebb info: www.arvisuraoldal.hu vagy 06/30/983-5251.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Arvisura Jegyzetek


[FONT=TimesNewRoman,Bold][FONT=TimesNewRoman,Bold]A magyarok uralkodóházairól és fejedelmi listáiról[/FONT][/FONT][FONT=TimesNewRoman,Bold]
[/FONT]Krónikáink, Kálti Márk Képes Krónikája, vagy a Thuróczy-féle Magyar Krónika is majdnem
teljesen egybehangzó listát adnak Álmos és Árpád származásáról egészen az „akkád” bibliai
Noéig visszavezetve az atyai vonalat. Az egyetlen eltérés csupán az, hogy míg az egyikben
Noé fia, Kámnak leszármazottja, Kus, kitől aztán Nimrud avagy Nimród születik, addig a
másikban Noé Jáfet nevű fiától származik majd Tana, kitől aztán Nimród születik. Nimródtól
azonban, mint a magyar uralkodóház megkérdőjelezhetetlen ősatyjától kezdődően már
mindkét származáslista egybehangzó. Bár, már-már nevetségesek ezek a felsoroló listák
annak tükrében, hogy például Árpádtól kezdve az ősökig a kettő (azaz nem csupán az atyai
ágra leszűkített) hatványai szerint kiterjedő származási fának, avagy gráfnak mennyire
elenyésző erecskéjét, származási vonalát hangsúlyozza a lehetségesen több milliárd vonal
helyett. Hiszen az is előfordulhatna, hogy Nimródig, vagy a nem tisztázott történelmi hátterű
Noéig nem csupán egyetlen vonal vezetne. Azaz, ha az anyai ágat nem hanyagolnák, tán még
az is kiderülhetne, hogy Nimród Kámtól és Jáfettől is eredhet. S az Arvisurákat olvasva meg
is lelhetjük Nimród felmenői között e Thana (Etana?) nevet.
Mi is szerepel Kálti Márk Képes Krónikájában az Árpád-ház atyjának, Álmosnak
származásáról?
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag





Anonymus az Arvisura szerint Pósa András , ha jól meg nézzük a fenti képet ki is olvashatjuk nevét amit az iniciáléba el is rejtett.
Ki is volt valójában?

Az Árpád-ház leszármazottja, miként lehet ez?
Amint azt az Arvisura írja Imre hercegnek (Vajk/István fia) egy Jéne nevű rimalánytól fia született , kinek a Radnót nevet adták.
Ennek a Radnótnak a leszármazottja Anonymus vagyis Pósa András IV. Béla Kancelláriájának vezetője volt. 1271-ben a mongolok megölik, mert nem tudta révenni
IV.Bélát, hogy támogassa tervüket és visszaélt az aranypajca hatalmával.
Tevékenyen részt vett IV.Béla és családjának menekítésében a mongol járás idején.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Az Arvisura szerint ez történt ezen a napon :

1321. augusztus 20-án a kambaluki Sárkányos Társaság nevében Szemtimur herceg Szibián Jánknak adományozta díszes kardját, amellyel lovaggá ütötte, hogy a Kárpát-medencei Magyarországot helyettük is védelmezze.
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére