Utoljára szólok Rima ügyben.
Itt egy kellemes társaság jött össze, szeretem olvasni ki mit és hogyan főz. Ha valami ételt nem ismerek, és megtetszik elkérem a receptjét, megpróbálom elkészíteni, ötleteket kapok, hogy mit főzzek a családnak.
Most is csak erről volt szó. Mint mindig.
És akkor jött Rima, először degradálta a Magyaroszágon élőket, mondván ők még nem értek fel oda, hogy felfogják, hogy az allergia milyen súlyos betegség. Miért? Hol élsz te, honnan veszed a bátorságot, hogy lekicsinyled a másik embert?
Ezután gyilkosnak titulálod azt a szülőt, aki jót akar a gyerekének, és azt készíti neki, amit a gyerek szeret, és szívesen eszik.
Ezután pedig minősíthetetlen hangon és stílusban mindenfélének elmondod az egyik fórumtársat, aki csak kérdezett. Megemlítette, hogy nincs tapasztalata ebben, kér bővebb tájékoztatást. Hát tőled kapott!
Bizonyára neked rengeteg tapasztalatod van az ételallergiás gyerekekkel kapcsolatban.
Hát nekem nincsen.
Három gyermekem van, négy unokám. Egy testvérem, akinek két gyermeke,és egy unokája van. Vannak barátaim, munkatáraim is, akik szintén gyerekes családok. Amelyik családban van bármire allergiás gyerek, azt itt Magyarországon időben észreveszi a gyerekorvos, gyógyszert kap, és megfelelő tájékoztatást. Én még ilyet nem hallottam a környezetemben, hogy egy gyerek attól fulladt volna meg, hogy a lakásban valahol dió volt. Ez vicc. Ennek a gyereknek a betegsége el van hanyagolva, a szülők nem foglalkoztak vele időben, és eddig fajult a dolog.
A közvetlen családomban van allergiás. De nem ételallergiás. Meg vagyok róla győződve, hogy az ételallergia is - ugyanúgy mint a többi - nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem ugyanaz a hatás többször éri a szervezetet.
Az egyik ismerősom sem az első méhcsípéstől fulladt meg, hanem azért, mert NEM VITTE MAGÁVAL szüretelni a SZŐLŐBE az életmentő gyógyszerét.
Itt is az a probléma, - szerintem - hogy a szülők nem fordítanak megfelelő figyelmet arra, hogy tájékoztassák a környezetet a gyerek állapotáról. Nem lett volna probléma, ha az anyuka, mielőtt a szomszédra bízza a gyerekét, közli, hogy a kicsi cukorbeteg.
És nem darált volna diót az apuka, ha valaki elmondja neki, hogy a kisgyerek ilyen fokon allergiás.
Nekem is van allergiám. Állatszőrre. Azóta nincs élő húsvéti nyuszi, és mindenki tudomásul vette, hogy anyának feldagad a feje tőle. Nincs tollpárnám, és nincs macskánk. A kutyaszőr - amelyiket vizsgálták - nem allergizál.
A lányom szintén allergiás, pollenallergiája van, tavasszal elkezdi fújni az orrát és törölgetni a szemét, mert mindenhonnan folyik. Aztán amikor elvirágzott a tuja, meg a mogyoró, meg az összes tavaszi allergén növény, abbahagyja. És abbahagyja a gyógyszer szedését is. Barátnőm kisunokája háztartási porallergiás, amikor bejelentkeznek, azonnal előszedem a porszívót és a törölgető rongyot, még akkor is, ha előtte nap takarítottam, és portalanítom a lakást.
És akkor józan paraszti ésszel gondolkodjunk el rajta, hogy mitől van ma ennyi allergiás.
Annak idején az anyáknak volt ideje a gyerekükre, és nem etették mindenféle bolti szarral, hanem saját maguk készítettek a csecsemőnek ennivalót. Nem volt babavíz, nem volt bébiétel. Szerintetek mivel etetik azt a kisgyereket, akinek ilyen szinten alakulhat ki allergiás reakciója.
Csak ennyit akartam. Mivel Magyarországon még nem jutottunk el oda, hogy erre odafigyeljünk, többet egy szót sem foglalkozom vele. Ez a topik nem erről szól.
!!!
De nagyon rendesek voltak, mert gyorsan megcsinálták a vizsgálatot; elmentem "üríteni", ami férjem szerint volt 5 perc minimum; és utána folytatták a további vizsgálatot. Amikor kijöttünk férjem kedvesen megkérdezte: "Nem kérsz egy kis vizet?" Mondanom sem kell, hogy a hátam közepére nem kívántam! 
