Mikortól tekinthető valaki alkoholistának?- Beszélgetés dr. Zacher Gábor toxikológussal

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
A politikusok, hatóságok a dohányzással és “ártalmaival” vannak elfoglalva, pedig az igazi probléma az alkoholfogyasztással van, mely utolsó pillanatig a család rejtett titka marad. Addig a pillanatig, amikor már visszafordíthatatlan erkölcsi, egészségbeli károsodás történik…

Mikortól tekinthető valaki alkoholistának?
Amikor már az életébe annyira beletartozik a pia, hogy befolyásolja azt. Erről beszélhetünk már akkor is, ha valaki csak naponta két sört iszik meg. Egész nap egy kortyot sem iszik, de tudja, hogy ha hazaér, már nem kell vezetnie, és ott van a söröcske, amit kiszisszenthet, aztán a másodikat is, utána már alhat. Nem veri meg az asszonyt, nem üvölt a gyerekkel, csak egyszerűen a részévé válik a napjainak az alkohol. A probléma ebben az, hogy az ember értékrend-változáson megy keresztül – a fontossági sorrendben előre kerül az alkohol -, de ő maga nem is érzi. Hiába mondja az asszony (vagy a férj, hiszen az alkoholisták 40 százaléka nő), hogy legalább ma ne igyál. A “mit szólsz te ebbe bele?”, “ezt csak megengedhetem magamnak” és az “éppen te mondod?” mondatok klasszikusak egy alkoholista szájából.

Mit tehet a hozzátartozó vagy barát, ha úgy látja, hogy baj van?

A kérdés, hogy van-e az életünkben egy ember, aki lehet fék; aki ha elmondja, nemcsak meghallgatjuk, de el is fogadjuk a véleményét. Ha van ilyen, akinek elhisszük, hogy nem csesztetni akar, akkor működhet a rendszer. Nem régen látott barátra gondolok, mert ilyen esetben ritkán van ekkora bizalom. Férj-feleség, szülő-gyerek kapcsolat inkább működhet. Ha viszont nincs ilyen kapcsolat, akkor nagyobb az esélye a kontrollvesztésnek.

És van olyan, amikor már a hozzátartozó sem tehet semmit?

Egy alkoholbeteg családjában általában nem harmonikus az élet. Egy házastárs – szülő, gyerek stb. – különböző praktikákkal megpróbálhatja rávenni ugyan a függőt, hogy ne igyon, vagy menjen el szakemberhez, de mindenképpen kell, hogy az illető hajlandó legyen tükörbe nézni, felfogni és elfogadni, hogy valami nem stimmel, és ha a rokonokat nem is, de a terapeutát hajlandó legyen segítőnek elfogadni.


Ha felhív egy feleség, hogy elhozná hozzám a férjét, nemet mondok. Ez felesleges. Ha viszont a férj jön, és azt mondja, hogy alkoholista vagyok, akkor már lehet mit kezdeni. Az sem megoldás ugyanakkor, ha a beteg a hozzátartozóját kéri, hogy hívjon fel, mert áthárítja valakire a megoldás keresését.

Tehát, ha nem működik a rábeszélés, nem jönnek be a praktikák, akkor el kell engedni?

Sok hozzátartozó kérdezi meg tőlem ilyenkor, hogy “akkor nézzem végig, hogy meghal”? Akit már nem lehet zsarolni, nem lehet rá hatni, van, hogy el kell engedni. A másiknak is fel kell ismernie, hogy már nem tud segíteni. Ma már ugyanis nem lehet kényszerből kezelni valakit. A bíróság kivételes esetekben ugyan elrendelheti, de előbb-utóbb a beteg visszakerül a valóságba, és jó eséllyel folytatja tovább ott, ahol abbahagyta.

Mi legyen a gyerekkel? Sok kamasz eszméletvesztésig iszik, ha buli van.

Ez a mérhetetlenül berúgós dolog, valljuk be, szinte mindannyiunknak megvolt. De ne gondoljuk, hogy egy 16-17 éves gyereknek meg kell innia egy üveg vodkát ahhoz, hogy berúgjon. Ha azt mondja egy kislány, hogy megivott két koktélt, plusz egy sört, és nem emlékszik semmire, valószínűleg igaza van. Neki pont ennyi elég az 55 kilójával és az üres gyomrával, hogy felboruljon. Én két deci keverttől hánytam végig egy éjszakát az építőtáborban tizenvalahány évesen. Leginkább a mai gyerekek bulizási szokásaival nem tudunk mit kezdeni. Nekünk még érettségi előtt haza kellett mennünk 11-re, ma pedig már egy valamire való buli el sem kezdődik 10 előtt.

És a kamaszok mindig próbálgatják a határaikat. Sok gyerek feszültséget old az ivással, legalábbis azt gondolja. A hétköznapi rengeteg tanóra, különóra és edzés után kiengedi a gőzt. Azt pedig, hogy honnan gondolja, hogy így kell csinálni, nem nehéz megfejteni. A felnőttek is ezt teszik. Ha azt látja otthon, hogy apa megiszik egy üveg bort minden este a munka után, az válik természetessé. Ugyanúgy, mintha azt látja, hogy az apja állva pisil, a fiúgyerek is állva fog pisilni, ha viszont az apa ülve végzi a dolgát, jó eséllyel a gyerek is így fogja.

Mit csinálhat a szülő?

Kommunikálhat. Mindenhol igyekszem hirdetni, hogy elrettentő a statisztika, amely szerint napi hét percet beszél a szülő a gyerekével. Ez marha kevés. Ráadásul ezek a beszélgetések is általában arról szólnak, hogy mi volt az iskolában, mikor jön haza a gyerek, és mit kér enni. Szokták kérdezni a szülők, hogy miről lehet még beszélni. Mindenről. Az időjárástól kezdve a kézilabdameccseken keresztül a napi politikáról, zenéről, könyvekről, csajokról, mindenről. Sokkal okosabbak ezek a kölykök, mint mi voltunk ennyi idősen, folyamatos információáradatban élnek, egy mai gyerek hat-hétféle dologra is tud egyszerre figyelni, elképesztőek. És ha beszélgetünk, ha olyan az apa, akkor már nem lesz ciki néha apával menni koncertre sem.

Örökölhető az alkoholizmus?

A függőségre való hajlam örökölhető, ennek már ismerjük a bázispárjait, de a minta és a genetika is hozzátesz. Az egyik szülő alkoholizmusa esetén hetven százalékkal nagyobb az esély arra, hogy a gyereknek is lesz alkoholproblémája. Ráadásul az, hogy a génjeiben benne van valakinek a függőség, még nem menti fel semmi alól. Két alkoholista szülővel is dönthet úgy valaki, hogy nem iszik.

Függ valamitől az, hogy ki mennyire bírja az alkoholt?

Egyéni toleranciakülönbségek is vannak, de nézzünk meg egy gyakorló alkoholistát. Ugyanolyan ez, mintha azt mondanám magának, hogy fussa le holnap a maratont. Ha nem sportol semmit tíz éve, akkor esélye sem lenne, ha viszont nekiállna naponta edzeni, jövőre már le tudná futni. Az alkoholista is ilyen – mert sokat gyakorol -, persze csak egy darabig. Egy idő után már nemcsak pszichés elváltozásokat okoz a folyamatos alkoholfogyasztás, de testi betegségeket is. Energiahiány, vérszegénység, májzsugor, alultápláltság stb. Ilyenkor már eltűnik a vidám alkoholista nagyivó, tulajdonképpen visszatér a kezdetekhez, és már elég neki egy feles a bódultsághoz.

Valóban népbetegség az alkoholizmus Magyarországon?

A körülbelül tízmillió emberből 800 000 alkoholista és másfél millió nagyivó (a nagyivónál még nem jelentkeznek elvonási tünetek, de vannak periódusok, amikor sokat iszik, utána jellemzően kihagy egy időszakot). Évente 14 liter 96 százalékos alkoholnak megfelelő italt (5 százalékos sörben ez körülbelül 260 liter) iszunk meg fejenként – a számításban a csecsemők is benne vannak. Emellett az alkoholhoz köthető halálozások száma 70 százalékkal rosszabb Magyarországon, mint a nagyjából ugyanennyit ivó franciáké, mert ők legalább minőségi alkoholt isznak. Tehát igen, népbetegség.

Miért elnézőbb mégis a közvélemény az alkoholistával, mint a drogfüggővel?

16-20 ezer drogfüggő van Magyarországon, tehát nem a függőségen és a függők számán van a hangsúly, hanem azon, hogy keveset tudunk kábítószerekről. Az én generációm miről hallott? A nitrohígítóról, mákteáról, seduxenről és nagyjából itt van vége a történetnek. Persze láttuk a Hairt, és lehet, hogy olvastunk Kerouacot, de nagyjából ennyi, egyszerűen nem tudunk mit kezdeni a drogokkal, mert a mi időnkben az egy-egy nyilvánosságot kapó kábítószeres probléma leginkább szenzáció volt. Az alkohol viszont mindig ott volt az életünkben, ivott körülöttünk mindenki.


A mai fiatalok viszont képben vannak. Ugyanúgy, ahogyan mi is röhögtünk a nagyapán, hogy csodálkozva nézi a dobozt, hogyan kerül bele a focista, a gyerek minket röhög ki, hogy nem tudjuk kezelni a számítógépet vagy készségszinten az okostelefont. Ma már ők itt az őslakosok, mi csak a betelepültek, és csodálkozva nézhetünk, hogy mennyi új dolog van; a drogok és a drogozás terén is.

Visszatérve az alkoholra, gyógyszeres vagy terápiás kezelést javasol?

A gyógyszer és a terápia párhuzamosan működik. És nem igaz, hogy csak a gazdagok tehetik meg, hogy kezeltessék magukat. Rengeteg lehetősége van az alkoholbetegnek arra, hogy segítséget kérjen és kapjon. Ott van az averzív kezelés (kellemetlen feltételes reflexek társítása, például olyan gyógyszert kap a beteg, amely rosszullétet idéz elő alkoholfogyasztás esetén, vagy hánytatják a beteget), a pszichoterápia, az anonim alkoholisták stb. Tény, hogy lehetne javítani a rendszeren, de aki igazán szeretne, az megszabadulhat a függőségétől.

Az alkoholproblémák esetében csak a teljes absztinencia lehet a megoldás?

Szerintem igen. Minden alkoholbetegemnek elmondom, hogy számomra ez az egyetlen elfogadható megoldás. Nem miattam kell nem innia, úgyhogy ha ezt el tudja fogadni, határozni, akkor rendben van. A legtöbb alkoholista akár tíz év kihagyás után is elkezdheti csak egy pohárral, azonnal visszaesik. Mert azt mondja, az elsőtől nem lesz bajom, a másodiktól sem, a harmadiktól pedig már mindegy, ugyanott van, ahol elkezdte. Az alkoholbetegségből nem lehet kigyógyulni, azt tudni mondani, hogy alkoholista vagyok, és tíz éve nem ittam, ez már szép eredmény. Absztinencia nélkül nem lehet kitörni ebből az ördögi spirálból.

Melocco Anna
toxikologus.jpg
 

kágyula

Kitiltott (BANned)
Szervusztok ,
szerintem ez nagyon , de nagyon nehéz dolog erröl beszélni hiszen a baj még mindig a környezetben keresendö . Itt a sok elnézést értve , mert ez csak egy sör ez nem alkohol , illetve a dugi italosokat . A legrosszabb viszont a függöség , mármint a hozzá tartozok függösége akik az alkoholistáknak mindent elnéznek , és mindig egy harmadikat okolják a társ italozása miatt igy mondjuk , ha a Fradi gyözött akkor azért , ha vesztett akkor azért , ha döntettlen játszott akkor meg azért ! Több mint 10 évig dolgoztam itt kint ugysmond mint "szociális munkás" egy szenvedély beteg" egyesületben . A vélemények még a szakemberek körében is küllönbözöek a kezelés formájában . Az igaz hogy az illetö személynek magának kell AKARNI , hogy abba hagyja az italozást , de és itt jönn a de !! Ha már a hozzá tartozó maga elmegy ahhoz a "szakemberhez " segitségért , hiszen ö maga is függö !! Az alkohol beteg személytöl akkor neki azért szerény magán véleményem szerint elkéne mennie ahhoz a "beteghez" / ez itt Németországban betegségnek számit/.Tujátok ez szerintem olyan dolog , hogy látok a Dunában egy fulldoklót , de mivel csak a felesége kéri a segitséget és nem Ö hát akkor nem huzzom ki , minek Ö nem kiabál igy hát megyek tovább !! Ez igy nem müködik !! Mert nagyon sok alkoholista eleve a saját belátása szerint egyálltalán nem az , söt Ö nem , de a szomszéd az igen ! tehát sokszor a szakembernek kell a beteg irányába lépnie elösször , elbeszélgetni vele hiszen mindenki más és más tipus , van akivel egy-két beszélgetés alkalmával egy egyszerü csoport terápiára lehet elvinni ahol segitséget kaphat . Van más akit Kúrára kell küldeni mert egyedül nem tudja ezt megoldani , szerintem ez nagyon , de nagyon nehéz dolog igy erröl irni véleményt formálni . Magam öszintén megmondom nem csak az én hanem sok más itteni önkéntes egyesületek vezetöi értékelése összefoglalóiként , nagyon sok ugynevezett "szakember" hát olyan is !!! Majd talán késöbb ha érdekel benetek ki is fejtem , de gondolom ez most igy éhgyomorra elég lesz belöllem .
 
P

pacisi

Vendég
ember
tartás
orvos
szakorvos
hivatás tudat
közérthetőség
általam becsült tisztelt
-------------------------------------
= Dr. Zacher Gábor
 
Utoljára módosítva a moderátor által:

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Sajnos, nekem az a tapasztalatom, hogy ha valaki nem akar megszabadulni az alkoholizmusból, az menthetetlen.
Elméletben tudjuk, mi a megoldás, ő is tudja, de a gyakorlatban ez nem szokott működni. Csak ha a beteg is akarja. Ahhoz viszont a körülményeit is meg kellene változtatni, mert az alkoholizmus már csak a tünet, az ok mindig mélyebben van. A körülmények azonban általában adottak, és megváltoztathatatlanok. :(
 

kocsismari

Állandó Tag
Állandó Tag
Az én véleményem aki inni akar mindig talál rá okot, hogy ihasson. Úgy ahogy kágyula is írta ha győz a csapat azért ha nem meg azért, lehet más okot is találni. De ami engem még irritál a közértben legalább is ahova én járok a pénztáros felett lévő rekeszben eddig cigaretta volt, most féldecis üvegek, állítólag azért mert így nem tudják ellopni, de engem akkor is zavar.
 

kágyula

Kitiltott (BANned)
Szervusz Jaszladanny ,
most akkor hátulról kezdeném irásod megválaszolását ! Egyettlen körülmény sem megváltoztathatlan csak mondjuk a halál , tehát , ha az az alkoholista tényleg abba akarja hagyni akkor az életkörülményein is változtatt . Vagyis magam az évek során ezt tapasztaltam a gyakorlatban itt Németországban . Sokszor ez azt is jelenti , hogy sokszor történt válás mert már "nem alkoholista " volt az élettárs . Hiányzott a másiknak a "feladat . Az viszont 100%-ig igaz hogy a beteg is akarja a gyógyulást , de ehhez az környezete is nagy segitséget kell hogy nyujtson . Hiszen mit sem ér az akarat , ha esetleg egy Kura után a család rumos süteménnyel várja haza a szeretettet és sogor igyál már egy sört velünk , hiszen ez nem alkohol a jelszó . Tehát nekik is értékelni , figyelemben tartaniuk kell a másikat és segiteni ! Ez a legfontosabb , és mint a Doki is mondotta egy alkoholista a haláláig alkoholista marad !!
 

galedki

Állandó Tag
Állandó Tag
iszik a fél világ, a másik fele meg szív valamit. furcsa módon mindig vannak, akiket a bódulat nem érint meg. fura. itt nem tesz igazságot egy ember. majd ha állam bácsinak nem lessz üzlet.... (kacc).
 
M

magdusis

Vendég
Volt a városban egy nagyon kedves öreg bácsi.Amikor valahova ment,tejboltba,közértbe,temetőbe,akárhova;mindig meg-megállt.mindenkivel beszélgetett,érdeklődött a család ,ismerősök után,elmesélte mit csinál,mit olvasott,stb.Mindenki szerette,úgy ahogy volt.
DE állítólag ivott,és a fia -aki pap volt- meg a menye szégyellték,hogy iszik;szóval le akarták szoktatni.Hetekig letörten járt,nem mosolygott nem volt jó kedve,még az arca sem volt pirospozsgás,mint előtte;úgy nézett ki,mint aki beteg.
Végül,ahogy már elkezdett fogyni is,közkívánatra visszatérhetett a régi kerékvágásba,és megint boldogan járt-kelt,mosolygott mindenkire,mesélt a gyerekeknek,stb.
Lehet,hogy egyedi eset,de mégis,elgondolkodtató.
 
P

pacisi

Vendég
Kedves kágyula
Gondolom nem sérti ha egykét véleményéről eltérően vélekedem.Egyettlen körülmény sem megváltoztathatlan Dehogynem se szeri se száma csak elég idősnek kel lenni.alkoholista tényleg abba akarja hagyni akkor az életkörülményein is változtatt . Ha ez ilyen egyszerű lenne. Jászladánnyal azonos véleményem van .Az okok igen gyakran mélyen,vannak.Sorsok,szerelmek.csalódások,kudarcok,mellőzés,kitaszítottság,politika. Meg még kitudja hány.
Könnyű pálcát törni az iszákosok felet.Aki nap mint nap megvívja saját harcát magával pusztító démonjaival .Környezetének megvetésével, akarat gyengeségével.A hajnal reményt hoz estére ismét veszt, győz az alkohol a mámor! Mindig van kiút? Dehogy van!Elő feltétel máris hiányzik nincs elég akarat erő és élni akarás.Feszes mellel gondoljuk nekünk van elég! Egy fenét ,lehet jó néhányan elvéreznének.Szerencsére jobb sors jutott ,több szerencse, jó család hűséges házastárs. Mennyien vannak akik a dohányzásról szeretnének leszokni és még az sem mindig sikerül.Hány és hány kitűnő ember ,érték ,szaktudás,barát ismerős közte jó néhány nő maradt alul az alkohollal vívott küzdelemben. A saját környezetembe ismeretségi körömben. Mindössze kettőt ismerek aki nyert.Hozzám közelállók temetésén elmerengtem. Én megtettem e mindent?
Kedves " kágyula " nem olyan egyszerű dolog ez!
 

kágyula

Kitiltott (BANned)
Szervusz pacisi,
Egyáltalán nem sért amiért más , másnak a véleménye hiszen azért is vagyunk és élünk hogy véleményünknek utat adhassunk nem ?! Mint emlitettem sokmindenben magam is hasonló véleményen vagyok mint a Doktor úr , de és igen is itt jönn a DE ha az illetö beteg sajátmaga is akarja akkor van kiút ! Ismerek nem egy nem két esetet , igaz magam nem vagyok sem orvos sem Pszihologus de a hosszú évekig történt munkám sorám volt elégsok dolgom szenvedély "betegekkel naponta" mert a kis városunkben levö "szenvedély betegek" segitö egyesületnek voltam vezetöségi tagja . Mert ha nem is beszélnek annyira róla itt Németországban sem olyan virágos ahelyzet amilyenek mutatják . Igen sajnos az okok sokkal mélyebbek mint gondolnánk de kiut mindig van , ha van akarat erö és segitö társ vagy társak amely nagyon de nagyon fontos . Fontos a betegnek , hogy hozzátartózói messzemenöen támogassák . Ez érthetö a családra a környezetére illetve a munkahelyére de a legnagyobb szükség a saját akaratra mert ha az nincsen akkor megette a kutya az egészet . Volt eddigi munkám alatt elégsok példa erre is arra is . Volt olyan beteg aki csak a saját akarata erejével abba tudta hagyni mert környezete messzemenökig segitették és segitik még a mai napig is , meg volt olyan esetünk amely ennek az ellenkezöje volt . A szerncsétlen beteg egyik elvonokurát a másik után csinálta hiába , otthon a család már rumoskávéval várta haza jövetelét , tehát ilyen is van és ebbe is belekell törödnünk . Mi megprobálunk ha lehetséges minden betegen segiteni hiszen ez a feladatunk amelyet önként válaltunk . Távol áljon tölem , hogy pont én törjek pálcát egy beteg fölött mert ez bennünket , engem beleértve bármikor elérhet nem tudunk ellene sokmindent felhozzni védekezésnek hiszen napmint nap leselkedik a veszély sokkal erösebben mint mondjuk 20-30 éve . Hiszen a mai csak az elöre törésre , nyereségre , kivagyiságra irányitott világban helyt kell állnunk , minden zokszó , hiba, gyengeség nélkül . A mai munkaidö sokhelyen már nem napi 8 óra hanem több , sokszor a duplája igy nagyon sokan , ha nem is nyilvánosan erösitésnek az alkoholt veszik elö . Magam még emlékszem Koncz Zsuzsa dalára az oh, Mr. Alkoholra valamikor ugy a 70-es években volt nagy Sláger , de arra a plakátra is amelyen talán ilyen akkor ifjú szemmel ilyen idétlen szöveg volt irva , hogy ; az Alkohol öl, butit és a nyomorba dönt . Valami ehhez hasonló . Sajnos igy igaz , a legjobb szer a kapcsolatok bontására =az Alkohol . De maradok akkor is amelett , hogy igenis van kiút , ha elég akarata van és segitsége a betegnek . Mert ha kell és muszály akkor kénytelen vagyok mindent felégetni magam mögött és valahol máshol egy új életett kezdeni . Mert az már egy új élet lesz , mert ÉN akarom és vagy a társammal vagy nélküle de akarom mert élni akarok . Aztán ha szükséges akkor elköltözöm Miskolcról -Szombathelyre egy új környezetbe hogy sikerüljön az új életem , hogy a "jó barátok" ne tegyék elém és tuszkálják belém az elvonó után azt a pohár sört mert gyere ez nem árt hiszen ez csak sör !! Nem, nem egysezrü a dolog és az út az göröngyös , buktatós , de érdemes megtenni hiszen megéri !! Aztán majd magunk is észrevesszük , hogy mily csodás világban élünk , mily szép elragadtattó a környezetünk Alkohol nélkül is és sokkal de sokkal szebb .
 
P

pacisi

Vendég
Szervusz pacisi,
Egyáltalán nem sért amiért más , másnak a véleménye hiszen azért is vagyunk és élünk hogy véleményünknek utat adhassunk nem ?! Mint emlitettem sokmindenben magam is hasonló véleményen vagyok mint a Doktor úr , de és igen is itt jönn a DE ha az illetö beteg sajátmaga is akarja akkor van kiút ! Ismerek nem egy nem két esetet , igaz magam nem vagyok sem orvos sem Pszihologus de a hosszú évekig történt munkám sorám volt elégsok dolgom szenvedély "betegekkel naponta" mert a kis városunkben levö "szenvedély betegek" segitö egyesületnek voltam vezetöségi tagja . Mert ha nem is beszélnek annyira róla itt Németországban sem olyan virágos ahelyzet amilyenek mutatják . Igen sajnos az okok sokkal mélyebbek mint gondolnánk de kiut mindig van , ha van akarat erö és segitö társ vagy társak amely nagyon de nagyon fontos . Fontos a betegnek , hogy hozzátartózói messzemenöen támogassák . Ez érthetö a családra a környezetére illetve a munkahelyére de a legnagyobb szükség a saját akaratra mert ha az nincsen akkor megette a kutya az egészet . Volt eddigi munkám alatt elégsok példa erre is arra is . Volt olyan beteg aki csak a saját akarata erejével abba tudta hagyni mert környezete messzemenökig segitették és segitik még a mai napig is , meg volt olyan esetünk amely ennek az ellenkezöje volt . A szerncsétlen beteg egyik elvonokurát a másik után csinálta hiába , otthon a család már rumoskávéval várta haza jövetelét , tehát ilyen is van és ebbe is belekell törödnünk . Mi megprobálunk ha lehetséges minden betegen segiteni hiszen ez a feladatunk amelyet önként válaltunk . Távol áljon tölem , hogy pont én törjek pálcát egy beteg fölött mert ez bennünket , engem beleértve bármikor elérhet nem tudunk ellene sokmindent felhozzni védekezésnek hiszen napmint nap leselkedik a veszély sokkal erösebben mint mondjuk 20-30 éve . Hiszen a mai csak az elöre törésre , nyereségre , kivagyiságra irányitott világban helyt kell állnunk , minden zokszó , hiba, gyengeség nélkül . A mai munkaidö sokhelyen már nem napi 8 óra hanem több , sokszor a duplája igy nagyon sokan , ha nem is nyilvánosan erösitésnek az alkoholt veszik elö . Magam még emlékszem Koncz Zsuzsa dalára az oh, Mr. Alkoholra valamikor ugy a 70-es években volt nagy Sláger , de arra a plakátra is amelyen talán ilyen akkor ifjú szemmel ilyen idétlen szöveg volt irva , hogy ; az Alkohol öl, butit és a nyomorba dönt . Valami ehhez hasonló . Sajnos igy igaz , a legjobb szer a kapcsolatok bontására =az Alkohol . De maradok akkor is amelett , hogy igenis van kiút , ha elég akarata van és segitsége a betegnek . Mert ha kell és muszály akkor kénytelen vagyok mindent felégetni magam mögött és valahol máshol egy új életett kezdeni . Mert az már egy új élet lesz , mert ÉN akarom és vagy a társammal vagy nélküle de akarom mert élni akarok . Aztán ha szükséges akkor elköltözöm Miskolcról -Szombathelyre egy új környezetbe hogy sikerüljön az új életem , hogy a "jó barátok" ne tegyék elém és tuszkálják belém az elvonó után azt a pohár sört mert gyere ez nem árt hiszen ez csak sör !! Nem, nem egysezrü a dolog és az út az göröngyös , buktatós , de érdemes megtenni hiszen megéri !! Aztán majd magunk is észrevesszük , hogy mily csodás világban élünk , mily szép elragadtattó a környezetünk Alkohol nélkül is és sokkal de sokkal szebb .
Köszönöm a toleranciáját.Ugyan az a dolog két különböző/nem mindenben/ kamera szög. Az ön optikája szebb tisztább optimistább bizakodóbb.A magamé jóval mattabb képet vetít.Az abszulut közös metszés pont. Minden erővel segíteni annak akiben még van akaraterő .Szakember? Én sem vagyok Én csak éltem a magam életét. A becslések iszonyatos számokat írnak.Hol kéne kezdeni ? Fogalmam sincs. Talán a fiataloknál.
 

poorferencne67

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok ! Érdekes és fontos téma az alkoholizmus mivel egyre több van belőlük. Legfontosabb lenne a megelőzés amit már nagyon korán el kell kezdeni a fiataloknál , de nem biztos hogy hatásos. Szerintem csak azon lehet segíteni aki bevallja hogy igen én alkoholista vagyok. A legtöbb letagadja és ha a fene fenét eszik akkor sem tudsz segíteni bármit is teszel. Sírhatsz könyöröghetsz fenyegetőzhetsz nem tudsz nyerni csak ha ő is akarja. Családok mennek tönkre egzisztenciák hullanak szét és csak nézel mert igazából nem tudunk már mitkezdeni ezzel, és félek hogy szaporodni fog, még rosszabb lesz minden
 

kágyula

Kitiltott (BANned)
Szervusztok ,
tudjátok a legszörnyübb manapság , hogy a Politika megengedte az italgyártoknak azt az ugynevezett Soft Trink-et . Tehát ami a mi idönkben a Málnás fröccs volt az most a különbözö "könnyitett" alkoholos italok . Mert ugye általában a nök és a gyerekek sem szeretik az alkoholt , de ha szépen beédesitjük nekik akkor hova tovább megtudjuk velük kedveltetni . Na nem akarak magam itt Apostolnak feltüntettni , hiszen hogyan is van ez ? majd a piac ugye az megoldja ! Volt a jelszó , de az alkohol elvonásos utokezelések az mind az adófizetök nyakán maradnak . Pont ugy mint a sok ketté tört családok etc.etc. de a piac , a nyereség sokkal fontosabb mint minden más , pont ugy a Pálinka fözés engedélyezése .
 
M

magdusis

Vendég
Biztos,hogy rendben vannak ezek az adatok?Hogy 800 ezer alkoholista és másfél millió nagyivó?Egyáltalán,hogy jönnek ki ezek a számok;olyan érdekes lenne tudni.
Mert a 800 ezer az igazából azt jelentené,hogy egy nagyszülők-azok gyerekei és unokái,nem szűk családban,2+2+2+3-4 ,azaz 9-10 főre jutna 1 alkoholista,és minden 3 ilyen családra 2 nagyivó.Ez azért egy kicsit túl sok,nem?
Ezzel nem azt mondom,hogy nem szörnyű,ha valahol egy családban valakinek az élete az alkohol körül forog,és az egész család annak van kiszolgáltatva,de valahogy hihetetlen,hogy ez ilyen arányú lenne,nem?
 
0

075

Vendég
Biztos,hogy rendben vannak ezek az adatok?Hogy 800 ezer alkoholista és másfél millió nagyivó?Egyáltalán,hogy jönnek ki ezek a számok;olyan érdekes lenne tudni.
Mert a 800 ezer az igazából azt jelentené,hogy egy nagyszülők-azok gyerekei és unokái,nem szűk családban,2+2+2+3-4 ,azaz 9-10 főre jutna 1 alkoholista,és minden 3 ilyen családra 2 nagyivó.Ez azért egy kicsit túl sok,nem?
Ezzel nem azt mondom,hogy nem szörnyű,ha valahol egy családban valakinek az élete az alkohol körül forog,és az egész család annak van kiszolgáltatva,de valahogy hihetetlen,hogy ez ilyen arányú lenne,nem?

Nem, nem hihetetlen.

Faluhelyen éltem sokáig, ráadásul több faluban is. Budapesten nem, ott csak dolgoztam, nem tudom ott mi a helyzet (bár az utcákon járva amiket néha láttam, hát...) de faluhelyen, ott cseppet se tartom túlzásnak a becslést, hogy durván a lakosság 10%-a egészen egyszerűen ISZÁKOS. Mert téged az téveszthet meg, hogy úgy hiszed, csak az iszákos akit ott látsz részegen heverni az útszélen. Az olyan valóban nem mindennapos látvány faluhelyen se. Annyi önuralma még a leglepusztultabb alkoholikernek is van többnyire, hogy hazatántorogjon vagy eleve csak otthon kezdje. De ettől még tudja a falu hogy az XY "szereti az italt", meg hogy "A B-né is iszik", meg hogy "Megint bevitték a kijózanítóba a Marikát a sokadik pasijával együtt", "A Pista bácsit megint kirúgták a munkahelyéről, mert már harmadszorra is elkésett ebben a fél évben a pia miatt, és amikorra beért, akkor se tudta felvenni a munkát, mert olyan állapotban volt" stb. Na és ha ezeket úgy összeszámolja az ember, simán kijön a 10%...

Ismertem olyat, aki vagontakarítói munkára járt, persze feketén, busz vitte be minden nap (másokkal együtt) a Keleti pályaudvarra. Pocsék meló. De ő szerette, mert máshova már nem kellett, itt meg senki se szólta meg amiatt mert iszákos, mert abban a bandában már mindenki az volt, ez természetes volt ott. Igaz hogy annyira ott se szabadott hogy ne tudjon dolgozni, de annyira még azért ezek tudtak uralkodni magukon. Reggel bedobták a felest vagy akármit amit szerettek, és rohantak a vonatokat takarítani, nem a szorgalom miatt, csak mert tudták, amelyikük lassú, az kevesebb piát talál... Ugyanis gyakori ott hogy az utas otthagy a vonatban valami megkezdett italt, akár pohárban, akár üvegben. S ezeknek már nem számít hogy abba valaki beleivott, simán felhajtják azon nyomban. Egyedül arra kell vigyázniuk tényleg hogy annyit ne igyanak hogy ki ne bírják munkaképesen a munkaidő végéig. Ez általában még megy nekik. Úgy csinálják közülük a profik, hogy van náluk valami palack, s ha több piát találnak az utasok után mint amennyiről tudják hogy már kiütné őket, akkor a többit egyszerűen beletöltik a palackjukba. Nem válogatnak, mindegy mi, sör, pálinka, likőr, bor vagy akármi, még kölni és arcszesz is jöhet, vegyesen, nem számít. Mondják is sokan nevetve hogy „mindegy mi, csak ártson”.

Aztán hazafelé a buszon elkortyolgatják, leszállni segítség nélkül már nem mindegyik képes...

És ez ezeknek már JÓ. Örülnek, hogy legalább ez van.

És igen, tulajdonképpen ezek mindegyike és bármelyike képes lenne változtatni az életén, ha akarna, ez igaz. De nem akar. Na de miért nem akar?!

Azért nem akar, mert NINCS HOVA. Nem lát maga előtt olyasmit, ami neki fontosabb lenne, mint az alkohol. Nincs célja és jövőképe.

Ahogy manapság alakulnak a politikai viszonyok Magyarországon, ez nem is fog változni nemhogy ezek, de még a gyermekeik életében sem.

Mindig mindenki tud változtatni mindenen, HA AKAR, mert az ember HIHETETLEN dolgokra képes. Nem kell semmi orvosi csodagyógyszer, egyedül annyi, hogy valaki felkeltse egy efféle lepusztult trógernek, emberi roncsnak az ÖNBECSÜLÉSÉT. De az nem megy úgy, ha azt vágják a szemébe hogy ő mennyire hitvány féreg és emberi patkány, mert azt ő maga is tudja magáról. De az se megy hogy mint a jehovista nénikék, az élet szépségéről beszélsz nekik, meg hogy istenke szereti őket, mert abban se hisznek.

Szóval az ügy nehéz. Nincs biztos tippem, mit lehetne tenni, mert mindegyik eset más. Az csak a tuti hogy HA rátapintasz valamire amiről elhiszi hogy azért érdemes lenne élnie, na AKKOR már semmi másra nincs szükség. Tuti hogy akkor kigyógyul, méghozzá egy szempillantás alatt! Ez nem azt jelenti hogy azután ne kívánná az italt, mert kívánni fogja, de ellenáll neki!

Ha azonban abban az új céljában is csalódik, abban a minutában megint visszazuhan, s hozzá sokkal mélyebbre.

Azaz, az Emberiség baja egyszerűen az, hogy TÚL SOK AZ EMBER, s ezért a legtöbbre nincs szükség. Az ember pedig annyiban másabb mint egy állat, hogy igényli, hogy ő valakinek fontos legyen. Ha úgy érzi, rá senkinek sincs szüksége, akkor erre nem akar gondolni, feledni akarja az egész világot, s ekkor lesz iszákos vagy kábszeres.

És ehhez nem elég egy házasság. Nem igaz hogy akkor már van aki szereti őt. Sokesetben a házasságban csak keresőgépnek tartják a férjet, vagy szülőgépnek és büdöszokni-mosó biorobotnak meg szexgépnek a nőt. És akkor is inni kezd valaki, ha úgy érzi, nem képes megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek...

Mindenkit olyan helyre kéne pakolni, ahol ő a legjobban megfelel, azaz "megfelelő embert a megfelelő helyre". De ez irtó nehéz dolog, már amiatt is mert a világ iszonyú gyorsan változik.
 

poorferencne67

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves 075! Sok minden igaz abból amit írsz, de az ember azért a legfejlettebb élőlény mert gondolkodik, és ésszerűen viselkedik. Nem hiszem hogy túl sok az ember és hogy nincs rájuk szükség. Rajtunk múlik hogy milyen utat választunk, és az igazság az hogy könnyebb ráfogni valamire hogy ezért vagy azért iszom mint vállalni ,igen jól érzem magam ha ittas vagyok. Nem kell felelősséget vállalni semmiért , senkiért élek bele a nagyvilágba és majdcsak lesz valahogy. Az ilyen embert pakolhatják bármilyen helyre, ha inni akar akkor inni fog, és aztán tényleg elérjük hogy megritkul az emberiség.
 

kágyula

Kitiltott (BANned)
Szervusz poorferecné67,
tudod ez nem mindig igy van ám . Nem kételkedem neked ez a tapasztalatod , de sajnos addig hogy valaki idáig elérjen nagyon sok mindennek gondolomén bekelett következnie . Mert senki , de senkisem születik alkoholistának ! Nagyon sokszor / a legtöbb esetben/ a környezete is befolyásolja az eseteket , ugye ne is fejtsük el a mi "szép" szokásainkat , hagyományainkat . Kezdjük akor mondjuk Húsvét hétföjével , magam talán ugy 10 éves lehettem amikor leány osztálytársaim szülei mondván kisfian ez csak likör , jól beitattak hogy a mai napig nem tudom hogyan kerültem haza ! Aztán nem hiszem hogy , hogy az az ittas személy jól érzi magát , ebben kétlkedném de nagyon , inkább eltompitsa érzéseit , hogy nekeljen az öt körvevö dolgokra gondolni . Se a családjára , sem pediglen a munkahelyére ha mégvan . Az igaz Ök egy okot mint már emlitettem mindig is találnak maguknak , de az út hosszú hogy ide elérjünk . Ennek magvannak az elözményei amelyet nem most hanem valamikor régen kell keresnünk . de kit érdekel a múlt , hiszen mi ma élünk , és az Alki alki marad , nem kell velefoglakozni . Sajnos . Igen sajnos és kár mindegyikért akiken nem tudunk segiteni , mert esetleg késö , mert van erre is eset , hogymár késön van a segitség .
 

17Tomi

Tag
Sziasztok!
Az alkoholizmus kérdése szerintem ennél sokkal összetettebb. Drága szüleimet hoznám fel példának. Kb. 20 éve minden nap megisznak egy fél-fél üveg bort fejenként, olykor sört, olykor pedig rövidital is kerül az asztalra. Soha nem láttam még őket berúgva. Van, amikor 1-2 napig nem isznak, de ez nem jellemző. A gyerekeiket sosem bántották, nincs egy hangos szavuk. Biztos vagyok benne, hogy megvan rá az okuk, hogy miért isznak, azt is elismerem, hogy függőségük van. Azonban alkoholistának nem nevezném őket.
Véleményem szerint alkoholista az, aki minden nap mértéktelenül iszik, amitől persze erősen ittas állapotba is kerül, és ezen felül kellemetlenséget okoz mások számára.
 
M

magdusis

Vendég
Szerintem akkor számít valaki alkoholistának,ha az alkohol körül forog az élete,ha az határozza meg minden más tevékenységét,ha ahhoz igazít minden mást.
Azzal csak egyet lehet érteni,hogy tényleg úgy néz ki,egyre kevésbe van szükség a legtöbb emberre.Nem kellenek az idősebbek a tapasztalataikért sem,hiszen a tapasztalataik a megváltozott körülmények miatt elértéktelenedtek.Nem kellenek a kézzel dolgozni tudó emberek,hiszen ott vannak a gépek.Nem kell senki-semmi csöndes-lassú,ma már minden zajos-gyors.Egyre inkább egyre többen kiszelektálódunk.
 
  • Tetszik
Reagált: 075

poorferencne67

Állandó Tag
Állandó Tag
Szia kágyula! Én nem állítottam,hogy valaki is alkoholistának születik, csak arra próbáltam rávilágítani, hogy minden ember s saját sorsának alakulásáért felelős.Senki sem hibáztatható azért mert x,y, alkoholista nem indok hogy azért iszom mert úgy könnyebben felejtek.Segíteni csak azon lehet aki akarja aki vissza szeretne térni a normális életbe. Senki nem mondja hogy ez könnyű de ha valaki meg akar gyógyulni annak sikerül akellő támogatás igénybevételével. Aki nem akar leszokni az italozásról, azt kényszeríteni nem lehet és ezeknek a segítség valóban sokszor későn érkezik. Bár szerintem erről se te se én se pedig bárkimás nem hibáztatható .
 
Oldal tetejére