Minden, ami régészet...

zsuzsanna03 témája a 'Tudomány,Technika' fórumban , 2011 November 18.

  1. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Historia est magistra vitae
    - A történelem az élet tanítómestere


    Izgalmas és lenyűgöző dolog múltunk rejtélyeinek kutatása, a kirakós darabjainak összeillesztése, hogy történelmünk újabb részleteit ismerjük meg, új felfedezéseket tegyünk.




    [​IMG]


    A régészek leggyakoribb módszere az ásatás, amikor a föld alól tárják fel pontos tervek és rendszerezés alapján a múltbeli épületek vagy sírok maradványait.
    A technika fejlődésével azonban a régebbi lelőhelyek is szolgálnak újabb és újabb meglepetésekkel, de nap mint nap kerülnek elő újabbak is , főleg amióta a műholdas keresést "bevetették".

    Sokszor nem is szakemberek nevéhez fűződik egy-egy felfedezés.
    Thomas Young például, aki az első lépéseket tette meg az egyiptomi hieroglifák megfejtéséhez - orvos volt, s Champoillon, aki végül megfejtette - történelemtanár.
    Pergamont egy vasúti mérnök tárta fel, s az első híres szanszkrit fordító, William Jones Bengáliában főbíró volt.
    Ezeket a "pályán kívüli", nem hivatalos szakembereket nagy szakmai érdeklődés és lelkesedés hajtotta, s ez a hajtóerő újabb nagy és jelentős eredményekhez vezetett.
    Közülük az egyik, talán a legnevezetesebb és legismertebb Heinrich Schliemann volt, aki, 1871-ben a hisszarliki dombon megtalálja a legendás Tróját, s evvel újabb fejezetet nyit a régészetben, egy mítoszból valóság válik.

    A régészeti kutatás szerves részeként végzett természettudományos vizsgálatok növelik a régészeti leletek
    ismerettartalmát, megkönnyítik az egykori környezet rekonstrukcióját és a korabeli kultúrák életmódjának tisztázását.

    A különbözô szakterületek közötti átfedéseket megtestesítő interdiszciplináris együttműködés az elmúlt
    évtizedekben a régészetben is új eredményekhez vezetett.

    Az őskor kutatásával elsősorban a régészet és a paleoantropológia foglalkozik, a kulturális antropológia, a művészettörténet, a geológia és a paleontológia eredményeit is felhasználva.

    A régészet társtudományai:

    1. Történeti ökológia, történeti földrajz<LI class=MsoNormal>Régészet <LI class=MsoNormal>Epigráfia. Proszopográfia. Arkhontológia. <LI class=MsoNormal>Paleográfia <LI class=MsoNormal>Történeti ikonográfia <LI class=MsoNormal>Éremtan <LI class=MsoNormal>Címertan, pecséttan <LI class=MsoNormal>Kronológia - a modern természettudományos kormeghatározási módszerek.<LI class=MsoNormal>Oklevéltan
    2. Nyelvtudomány, filológia.
    Ebbe a topikba régészeti feltárásokról várok híreket, linkeket, hozzászólásokat.



    1. [​IMG]



      .​
     
    Agavé, Umaksuman és GJodie kedveli ezt.
  2. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Romvárosokat találtak a Szaharában

    Ősi romvárosokat fedeztek fel a Leicesteri Egyetem szakemberei a Szahara líbiai területéről készült műholdas felvételeken.


    [​IMG]

    Fotó: 2011 DigitalGlobe


    A régészek azonosították egy várszerű komplexum agyagtéglából emelt falait, amelyek magassága néhol eléri a négy métert. Megtalálták a lakónegyedeket, a temetőket, az egykori öntözőcsatornákat is.​


    [​IMG]

    Fotó: Toby Savage



    xA mai sivatag egykor sűrűn lakott, megművelt, virágzó terület volt.
    Egészen különleges ókori tájról van szó, akár az építményeket nézzük, akár azt, hogy milyen jó állapotban maradtak fenn" – hangsúlyozta David Mattingly régészprofesszor, az expedíció vezetője.​



    [​IMG]

    Fotó: Toby Savage


    A garamantok ókori berber törzs, amely részben földművelésből és állattenyésztésből, részben kereskedelemből élt.
    Államuk helyi nagyhatalom volt az 5. századig.
    Ellenőrizték a szaharai karavánutakat; ide áramlott a só, az arany Egyiptomból és a Szaharától délre fekvő területekről.
    A birodalom fennmaradását a fejlett vízgazdálkodásnak köszönhette, amelyet a garamantok a föld alatti vízkészletek csatornázásával oldottak meg.​




    Az elveszett városokat a garamantok emelték.

    „A leletek cáfolják azokat a korabeli római beszámolókat, amelyek a garamantokat a birodalom peremén élő barbár nomádoknak és bajkeverőknek nevezték.
    A valóságban egy fejlett civilizációról van szó.
    A garamansok nagy kiterjedésű, erődített városokban éltek, írásbeliséggel rendelkeztek" – emelte ki David Mattingly.


    ***garamantok

    A garamantok eredetéről nem sokat tudunk: egyes elméletek szerint azt a magaskultúrát, amiről a leletek tanúskodnak egyértelműen az egyiptomiaktól vették át.
    Egyelőre még azt sem tudjuk biztosan, hogy fehér vagy fekete bőrűek voltak-e.
    Pár évvel ezelőtt egy DNS vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy valahonnan a mai Szomália és Etiópia területéről vándorolhattak végleges lakhelyükre.
    Hogy a kultúrájuk eredeti lehetett-e, vagy pedig átvették azokat a kultúrjavakat, amelyek miatt ma a sivatag urainak nevezzük őket, arról már megoszlanak a vélemények.

    David Mattingly szerint inkább
    az egyiptomi befolyásnak köszönhető mindaz, amit a garamantok elértek a mumifikálástól kezdve, a hatalmas kőerődítményeken át, a rabszolgamunka alkalmazásáig bezárólag.
    Mattignly még azt is feltételezi, hogy a fővárosban, Garamában meglelt templomban egyenesen egyiptomi istenek tiszteltek volna.

    Savio di Lernia és csoportja azonban egészen más véleményen van: szerintük a garamantok olyan autentikus kultúrát hoztak létre, amely még az egyiptomi mumifikálási eljárások elterjedése előtt képes volt „tartósítani” a halottat, termővé téve a sivatagot állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkoztak, és a görögöket jócskán megelőzve négylovas harci szekeret használtak.

    geographic.hu
     
    Umaksuman és GJodie kedveli ezt.
  3. Umaksuman

    Umaksuman Állandó Tag

    Az egyiptomiaknak szoros kapcsolatai voltak a mai Líbia területén élő népekkel. A garamantokat – legalábbis ilyen néven – tudtommal nem említették, de az Újbirodalom korában 3-4 nagy törzsüket tartották nyilván. Úgy emlékszem, azok legalább egyszer el is foglalták Egyiptomot, volt egy „líbiai” fáraó-dinasztia is, aminek alapítója I. Sesonk, a bibliai Sisák volt.
    Még egyszer köszönöm az írásodat, de a legnagyobb tisztelet mellett sem tudom megállni, hogy ne kötekedjek egy kicsit;)
    Tudsz arról valamit, hogy ki ez a Savio di Lernia, és mit publikált a témában, vagy a történettudomány bármely más területén? Mert én nem, és ennek hiányában nem tudok utánanézni, szerinte milyen régészeti adatok támasztják alá állításait az egyiptomiak előtti mumifikálásról, vagy a görögök előtti négylovas harci szekerekről. Egy ún. „fekete múmiáról” hallottam a garamantokkal kapcsolatban, de azt tudtommal az első egyiptomi múmiáknál lényegesen későbbre datálják, a négylovas szekerükről pedig csak Hérodotosz hivatkozását ismerem, aki viszont nem állítja, hogy azt a görögöknél előbb ismerték volna.
     
  4. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    Csodálatosak a garamantok piramisai is, mellyek tevetrágyából készültek. Mint civilizációnk, ősi írásuk is volt, de még ezt nem sikerűlt megtalálni. A gara-montiak civilizációja (volt ilyen?) hót primitív az egyitomihoz képest.
    A bronz egyérteműnek látszóan kínai találmány és nem a gara-mantoké, akik a semmiből tevegeltek Libiába (atlantiszi vagy más népcsoportként). Az ősi vándorlások első oka mindíg az éhinség, második egy kataklizma vagy háború, harmadik a járványok és az időjárás...Ha bronz, akkor pedig ie. 2000-2500 körűli lehet az ilyen tárgyak kora. Kína a bronkészítés technikáját még Sáta fősámán idejében adta át Ordosznak. Persze ez nem illikide a nagytiszteletű semmibe. Nem is igaz, csak egy könyv írja...mely nem a tudós Nagy Kifene munkája.
    Viszont most eltúlzottan nagy hangsúlyt kapott a jelentéktelen gara-monti teveverseny ügető népe. Ne is higyjünk bennük...
    A Szahara pedig nagyjából 6000 éves, azelőtt valamiféle füves, vizes szavanna volt, mint a francia kutatók pl a Tassziliban, Ahaggarban felfedezték ezt----némi sziklarajzokról beszélek. Persze a Szahara korát, teljes kialakulását nem ártana értelmezni az időben sem jobban.
    Világos, hogy Egyiptom nem terjedt ki mint birodalom már Líbiára, semmi különös nincs ebben. Líbiának nem volt folyója sem.
    A görögök előtti négylovasok már nem is kérdés. Sokkal előttük léteztek ilyenek a hunoknál is. Természetesen a görögök nemcsak a matematikát, csillagászatot, építészetet stb lopták a misztikával együtt Egyiptomból. Az őskor, ókor a ki-mit lop kora is volt, ők csak gyakorolták az előbbit. . Mint a jelenkor. A hunok pl háborúikban kődobáló gépeket is használtak. De ne higyjük el, míg a Nagy Kifene ezt lenem írja. Ismerték a koracélt és pl kardokhoz alkalmazták..a "rozsda marta" helyzet ellen. De kételkedjünk a Bölcs Kifene megerősítő írásáig..addig tehát: délibáb..
    Semmiféle tevegelő gara-mant nem mumikfikált...senkit, tevét sem. Mégegy dolog, melyről újra említést tennék: ismerni kellene pl Suméria afrikai gyarmatait is...száz év mulva gondolom már erről is nagydoktorikat írnak majd, az akkori nyugati okoskák. Neki azonban igazuk lesz! Bármit írnak, hazudnak..Dőlni fog a bőlére ereszett blődli...mintha a NACÁRÓL lenne szó.Mert volt ilyen gyarmatbirodalom és Marokkóig terjedt. Akkor majd kifejtik a bölcsek és elhiszi aki rászorul -mobdjuk vizsgázik- hogy ez képteleség(?) de mégis bizony valós...
    A régézetnek nem társtudománya az írás-vizsgálat is?
     
  5. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag


    ******

    *Tudsz arról valamit, hogy ki ez a Savio di Lernia, és mit publikált a témában, vagy a történettudomány bármely más területén? Mert én nem, és ennek hiányában nem tudok utánanézni, ......*


    Néhány adat:

    Savino di Lernia

    Italian-Libyan Archaeological Mission in the Acacus and Messak

    ***


    Publikációi: /az utólsó 3 év./

    Pubblicazioni dell'ultimo triennio

    BIAGETTI S., DI LERNIA S. 2007. Reflections on the Takarkori rockshelter (Fezzan, Libyan Sahara). In: M. Kornfeld, S. Vasil’ev, L. Miotti (eds.) On Shelter’s Ledge: Histories, Theories and Methods of Rockshelter Research. Proceedings of the XV World Congress (Lisbon, 4-9 September 2006), 14. BAR International Series 1655, Oxford, 2007, pp. 125-132.
    DI LERNIA S. 2007. The archaeology of the Fezzan Libyan desert: the last paradise? In: Anag G., Cosentino L., di Lernia S. (eds.) Edeyen of Murzuq. Archaeological Survey in the Libyan Sahara. All’Insegna del Giglio: Firenze, pp. 23-24.
    DI LERNIA S. 2007. The rock art of South-Western Libya. In: Anag G., Cosentino L., di Lernia S. (eds.) Edeyen of Murzuq. Archaeological Survey in the Libyan Sahara. All’Insegna del Giglio: Firenze, pp. 25-28.
    ANAG. G, DI LERNIA S. 2007. The archaeological survey: aims, methodology and results. In: Anag G., Cosentino L., di Lernia S. (eds.) Edeyen of Murzuq. Archaeological Survey in the Libyan Sahara. All’Insegna del Giglio: Firenze, pp. 33-38.
    ANAG. G, COSENTINO L., DI LERNIA S. 2007. Reconciling archaeological risk and development. In: Anag G., Cosentino L., di Lernia S. (eds.) Edeyen of Murzuq. Archaeological Survey in the Libyan Sahara. All’Insegna del Giglio: Firenze, pp. 39-43.
    DI LERNIA S., MORI L., ZERBONI A., 2008. Geo-archaeological survey in the Kufra Region (Eastern Sahara, SE Libya). Sahara 19: 7-26.
    DI LERNIA S. 2008. Recensione di Bubenzer, Bolten and Darius (eds) 2007. Sahara 19: 206-207.
    BIAGETTI S., DI LERNIA S. 2008, Combining Intensive Field Survey and Digital Technologies: New Data on the Garamantian Castles of Wadi Awiss, Acacus Mts., Libyan Sahara. Journal of African Archaeology 6 (1): 57-85.
    RICCI F., FORNAI C., TIESLER BLOS V., RICKARDS O., DI LERNIA S., and MANZI G. 2008. Evidence of Artificial Cranial Deformation From the Later Prehistory of the Acacus Mts. (Southwestern Libya, Central Sahara). International Journal of Osteoarchaeology 18 (4): 372-391.
    DI LERNIA S. 2008. Il battesimo della solitudine. In S. di Lernia (a cura di) Sahara. Darwin Quaderni 1: 4-15.
    DI LERNIA S. 2008. I pastori neolitici sahariani, la prima civiltà africana. In S. di Lernia (a cura di) Sahara. Darwin Quaderni 1: 36-49.
    DI LERNIA S., ZAMPETTI D. 2008. Il volume che è qui, e i ringraziamenti che sono dappertutto. In S. di Lernia e D. Zampetti (a cura di) La Memoria dell’arte. Le pitture rupestri dell’Acacus tra passato e futuro. All’Insegna del Giglio: Firenze, pp. 23-29.
    DI LERNIA S., 2008. L’Acacus, e l’arte perduta. In S. di Lernia e D. Zampetti (a cura di) La Memoria dell’arte. Le pitture rupestri dell’Acacus tra passato e futuro. All’Insegna del Giglio: Firenze, pp. 33-43.
    GALLINARO M., ZAMPETTI D., DI LERNIA S. 2008. Dalle riproduzioni ai contesti: l’arte dell’Acacus, rivisitata. In S. di Lernia e D. Zampetti (a cura di) La Memoria dell’arte. Le pitture rupestri dell’Acacus tra passato e futuro. All’Insegna del Giglio: Firenze, pp. 73-255.
    DI LERNIA S. 2008. Le riproduzioni dell’Acacus: dal vero al ‘falso’, al vero di nuovo. In S. di Lernia e D. Zampetti (a cura di) La Memoria dell’arte. Le pitture rupestri dell’Acacus tra passato e futuro. All’Insegna del Giglio: Firenze, pp. 263-269.
    BIAGETTI S., DI LERNIA S. 2008. L’Acacus – un luogo vivo, sospeso, fermo, in movimento. In S. di Lernia e D. Zampetti (a cura di) La Memoria dell’arte. Le pitture rupestri dell’Acacus tra passato e futuro. All’Insegna del Giglio: Firenze, pp. 281-325.
    DI LERNIA S. 2008. Tendenze e prospettive nello studio dell’arte rupestre africana, In S. di Lernia e D. Zampetti (a cura di) La Memoria dell’arte. Le pitture rupestri dell’Acacus tra passato e futuro. All’Insegna del Giglio: Firenze, pp. 329-337
    DI LERNIA S. 2008. Una memoria finale. In S. di Lernia e D. Zampetti (a cura di) La Memoria dell’arte. Le pitture rupestri dell’Acacus tra passato e futuro. All’Insegna del Giglio: Firenze, pp. 369-372.
    DI LERNIA S. 2008. Etnoarcheologia, una nuova agenda. Atti del 3 Convegno Nazionale di Etnoarcheologia, Mondaino, 17-19 marzo 2004. Edited by F. Lugli, A.A. Stoppiello. BAR International Series 1841, pp. 11-14.
    DI LERNIA S., TAFURI M.A. 2008. Le tombe di Takarkori. National Geographic, settembre. 98-99.
    DI LERNIA S., GALLINARO M. 2009. The rock art of the Acacus Mountains (SW Libya), between original and copies. Sahara 20: 13-30.
    DI LERNIA S. 2009. La via africana alla domesticazione. Darwin 31 (6): 28-35.
    DI LERNIA S. 2009. Il cono e l’ombra. In Semplici A. (a cura di) Cronache Sahariane. Nigrizia 127 (9): 54-56.
    DI LERNIA S. 2009. Provincial, Superficial or Incompetent? AFew Comments on Paul Bahn's "Memoria dell'arte" Book review. Journal of African Archaeology 9 (2): 273-275,
    BIAGETTI S., POGGI G., DI LERNIA S. 2009. Unearthing the hearths: preliminary results on the Takarkori rockshelter fireplaces (Acacus Mts., Libya) . In Cavulli F. (ed.) Defining a Methodological Approach to Interpret Structural Evidence. Proceedings of the XV World Congress (Lisbon, 4-9 September 2006), UISPP, Vol. 32 . BAR International Series 2045: 23-29.
    DI LERNIA S., GALLINARO M. 2010. The date and context of Neolithic rock art in the Sahara: engravings and ceremonial monuments from Messak Settafet (south-west Libya). Antiquity 84 (2010): 954–975.
    DI LERNIA S. 2010. Lavorare nell’Acacus e Messak (Libia sud-occidentale): potenzialità e limiti della ricerca archeologica sahariana. Mare Internum 2: 19-25.
    DI LERNIA S., GALLINARO M., ZERBONI A. 2010. Unesco Word Heritage Site vandalized. Report on damages to Acacus rock art paintings (SW Libya). Sahara 21: 59-76.

    *******


    BROOKS N., DI LERNIA S., DRAKE N., RAFFIN M. AND SAVAGE T., 2003. The geoarchaeology of Western Sahara: Preliminary results of the first Anglo-Italian expedition in the “free zone”. Sahara 14: 63–80.

    BROOKS N., DI LERNIA S., DRAKE N. CHIAPELLO I., LEGRAND M., MOULIN C. AND PROSPERO J. 2005. The environment-society nexus in the Sahara from prehistoric times to the present day. The Journal of North African Studies 304, 253-292.

    DI LERNIA S. AND MANZI G. (Eds.), 2002. Sand, Stones, and Bones. The archaeology of death in the Wadi Tanezzuft Valley (5000-2000 bp). The Archaeology of Libyan Sahara, Volume I. AZA Monographs 3, All’Insegna del Giglio, Firenze.

    DI LERNIA S., MANZI G., AND MERIGHI, F., 2002. Cultural variability and human trajectories in later prehistory of the Wadi Tenezzuft, In di Lernia, S., Manzi, G. (Eds.), Sand, Stones and Bones: The Archaeology of Death in the Wadi Tannezzuft Valley (5000-2000 BP), pp. 281-302. The Archaeology of Libyan Sahara, Volume I. AZA Monographs 3, All’Insegna del Giglio, Firenze.


    ***

    Egy ún. „fekete múmiáról” hallottam a garamantokkal kapcsolatban, de azt tudtommal az első egyiptomi múmiáknál lényegesen későbbre datálják, a négylovas szekerükről pedig csak Hérodotosz hivatkozását ismerem, aki viszont nem állítja, hogy azt a görögöknél előbb ismerték volna.


    *



    Prehistoric Rock Art of the Sahara





    [​IMG]

    Garamant "szekerek"




    [​IMG]

    Garamantian Rock Art at Tin Annenouin, Tadrart Acacus, Libya, Sahara



    [​IMG]

    Garamantian Horse Chariot

    Garamantian 4 Horse Chariot depicted in Rock Art at Tin Annenouin,Tadrart
    Acacus, Libya, Sahara.



    <!-- #EndEditable -->*​

    Még néhány "érdekesség" az "írástudatlan" Afrikából.



    [​IMG]

    long inscription in Tifinagh on the rock wall ​



    [​IMG]


    Essouk, Mali​


    [​IMG]


    [​IMG]

    Sínai sivatag​

    *​
     
    prominor és Umaksuman kedveli ezt.
  6. Umaksuman

    Umaksuman Állandó Tag

    Köszönöm, így már érthető. (Ostoba módon a teljes nevére próbáltam rákeresni, és mikor az nem jött be, a vezetéknevet variáltam, hátha abban van az elírás.:oops:)
    Tehát ha jól értem, di Lernia a sziklarajzokon látható szekér ábrázolások alapján állítja, hogy a garamantok a görögök előtt ismerték volna a harci szekeret. Szerintem ezzel azért van egy kis probléma. A rajzok abszolút kormeghatározása ugyanis enyhén szólva problémás, ezért még ma is leginkább a stílusjegyeik alapján datálják őket, ami nagyjából megfelel az általad nemrég említett geológiai sztatigrafikus kormeghatározásnak. Arra semmi konkrét adat nem utal, hogy a garamant, vagy szekeres stílus néven ismert ábrázolások abszolút korban megelőznék a görög vagy egyiptomi forrásokat. Igaz, di Lernia szerint a garamantok a Szahara kőkorszaki pásztorainak leszármazottai, de ennek sok köze a szekeres ábrázolások abszolút kormeghatározásához nincsen, másrészt maga az állítás is vitatható. A garamantokat ugyanis név szerint először Hérodotosz említi, az ő korából származó régészeti leletek jellegzetes stílusát (az ún. kultúrát) pedig eddig csak kb. a kr. e. IX.-X. századig tudták visszakövetni. Ez idő és a „pásztorok” kultúrája között pedig legalább két népvándorlás söpört végig a területen: az első, amire di Lernia is gyakran hivatkozik, a Szahara kiszáradása miatti északra vándorlás, ami több ezer évig eltartott, és a térség összes etnikumát – többek között az egyiptomiak őseit is – érintette, a második pedig az ún. "tengeri népek" vándorlása, akik a kr. e. XIII.-XII. sz. körül a tenger felől elindulva vonultak északnak, és támadták oldalba Egyiptomot. Ezek a népek az egyiptomi források szerint már ismerték és használták a harci szekeret. Egyiküket az egyiptomiak danunának nevezték, őket pedig a kutatók egy része (de tudom, nálad többet számít, ha megjegyzem: Várkonyi Nándor is) a Homérosz által danaóknak is nevezett akhájokkal azonosítja. Ők pedig – már ha hinni lehet Homérosznak;) – ebben az időben Tróját is harci szekereket használva ostromolták meg.
     
  7. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    A DNS mint régészeti lelet

    ARCHEOGENETIKA (RÉGÉSZETI GENETIKA)​



    [​IMG]


    Mi az archeogenetika?

    Sokan azt gondolják, hogy a DNS tanulmányozásával a jövőnk
    számára fontos kérdésekre kaphatunk választ. Az archeogenetika, vagy génrégészet azért
    tanulmányozza a DNS-t hogy a segítségével jobban megérthessük a múltat. A modern molekuláris
    populációgenetika módszereinek felhasználásával vizsgálják az emberiség múltját, a legfontosabb
    háziállataink, tápláléknövényeink eredetét.
    A vizsgálatokban, régészeti leletekben megőrzött, vagy ma élő emberekből, állatokból,
    növényekből származó DNS-t használnak.
    A régészeti leletek által megőrzött DNS-t archaikus DNS-
    nek (aDNS) nevezzük.​



    [​IMG]



    Az aDNS jellemzői:
    A régészeti mintákban a DNS az emberi és állati testet felépítő szöveti
    elemek közül a csöves csontokban és a fogazatban őrződik meg legtovább. A régészeti mintákban az
    aDNS kis mennyiségű. Ennek az okai az élőlény elpusztulása után közvetlenül meginduló bomlási
    folyamatok, a nukleinsavakat bontó enzimek, illetve a leletet körülvevő környezet károsító hatásai.​



    [​IMG]



    Történeti előzmények:
    Azt a tényt, hogy a DNS megőrzi szerkezetét a régi biológiai
    leletekben is, az a kísérlet bizonyította, amikor Argentínában, egy ásatási területen talált mintegy 550
    éves kána (Canna compacta) magot sikeresen kikeltettek. Majdnem 30 éve egy kínai nyelvű
    tudományos folyóiratban számoltak be először arról, hogy egy 2000 éves emberi múmia májából
    sikeresen tisztítottak genetikai örökítő anyagot. Amerikai kutatók egy 140 éves kipusztult lófajta, a
    quagga, múzeumban őrzött bőréből rövid mitokondriális DNS szakaszt izoláltak. Sikeres volt a DNS
    izolálási kísérlet egy 7000 éves, tőzegben megőrzött emberi agyból, egy 4000 éves múmia májából és
    a már kipusztult erszényes farkas bőréből is. Az aDNS munkák sikerlistája magában foglalja a
    barlangi medvék és ősbölények populáció mozgásának leírását, a kukorica termesztés során a hasznos
    génekben bekövetkezett változások kimutatását, az új-zélandi kipusztult moa teljes mitokondriális
    DNS szekvenciájának meghatározását. Van mamut eredmény is. Az állatok háziasításának genetikai
    történetéből megfejtették, hogy az amerikai kutyák eurázsiai eredetűek, a lovakat pedig több földrajzi
    régióban, párhuzamosan háziasították, hogy a szarvasmarha ősei az őstulkok lehettek és a
    neolitikumban élt vadkecskét fokozatosan háziasították.​



    [​IMG]


    Mire használható a régészeti genetika?:
    A legnagyobb kutatói aktivitás a népcsoportok
    genetikai történetének megfejtése érdekében van. Szerencsére őseink nemcsak építészeti, művészeti
    emlékeket és a múzeumokban látható egyéb tárgyakat hagytak ránk, hanem génjeiket is, mégpedig
    nemcsak örökített formában, hanem ténylegesen, az ásatásokkal feltárt csontokból kinyerhető DNS
    anyagi valóságában.​



    [​IMG]



    Az eredetvizsgálat lehetőségei:
    A modern ember földi elterjedésének genetikai rejtvényfejtéséhez a genetikusoknak két fajta lehetőségük adódott. Az anyai eredet vizsgálatban, a sejtekben több száz,
    vagy ezer példányban is előforduló sejtrészecske, a mitokondrium DNS-e alkalmazható, míg az apai
    ági eredet vizsgálatára a férfi nemi kromoszóma, az Y kromoszóma egy különleges szakaszát
    használják.
    Az anyai ági vonal vizsgálata a mitokondriumok segítségével azért lehetséges, mert az
    utódokba csak az anya mitokondriumai örökítődnek át. A vizsgálatok elméleti alapját az adja, hogy az
    öröklődés folyamatában, a DNS-ben mutációk keletkeznek, a mutációk előfordulási gyakorisága és
    populáció szintű rögzülése viszont az idő függvénye. Az emberi populációkban évezredek során
    kialakult, filogenetikailag fontos mutációk vándorlás útján terjedtek. A populációk közös együttélése
    alatt kialakult mutációk megmaradnak, míg a népcsoportok szétválása után kialakult új mutációk már
    csak az adott populációra lesznek jellemzőek. Így minden populáció hordozza a közösen kialakult ősi
    mitokondriális mutációkat ill. a vándorlása során kialakult újabb és újabb mutációkat.
    Belátható, hogy
    minél inkább eltrő két embercsoportnál a mitokondriális mutációs mintázat, annál régebben történt a
    csoportok szétválása.
    Mivel ezek a folyamatok a Föld benépesítésével párhuzamosan történtek, a
    mtDNS variációk egy része bizonyos földrajzi helyekhez és az onnan származó populációkhoz
    köthető. A vizsgált mitokondriális szekvenciában 20000 évenként rögzülő új mutáció keletkezését feltételezve visszamehetünk az időbe és arra a következtetésre juthatunk, hogy a különböző emberi
    populációk mitokondriumai egyetlen egy ősanyához vezethetők vissza, aki valamikor 120 000 évvel
    ezelőtt élhetett, valahol Kelet-Afrikában.
    A mitokondriális Éva az a nő, akinek a mitokondriumai az összes ma élő ember
    mitokondriuma legkorábbi közös ősének számítanak. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy csak ez
    az egyetlen egy nő élt abban az időben, de csak ennek az egynek maradtak fenn a mitokondriumai a
    mai napig, míg a többi mitokondrium azért tünhetett el mert a többi nőnek nem születtek lány utódaik,
    vagy terméketlenek voltak.
    Az Y kromoszóma DNS szakaszának vizsgálata az apai eredet meghatározására alkalmazható,
    miután minden fiú utód csakis az apjától örökölheti az Y kromoszómáját.​




    [​IMG]



    A Föld benépesítésének mentrendje:
    A mitokondriális és az Y kromoszóma bélyegek
    vizsgálata alapján ma már bizonyított, hogy Afrikában volt az emberiség bölcsője és innen indult
    földfoglaló vándorútjára a modern ember, a Homo sapiens sapiens. A vándorlás két irányban indult el.
    Az elsőn, a déli tengerparti útvonalon, az első hullám a Közel-Keletre 80-65 000 évvel ezelőtt érkezett,
    Ausztrália –Melanéziába a tengerparti “gyorsúton” kb. 60 000 évvel ezelőtt értek. Ebből a
    vándorlásból származó ágak elértek Kínába, Japánba. Ázsiába és Európába az első hullám 40 000
    évvel ezelőtt ért, míg az Új Világot, az amerikai kontinenst, az akkor még járható Behring szoroson
    keresztül 15-10 000 éve népesítették be. A második vándorlási útvonal az un. centrális út a Közel-
    Keleten, Perzsián át vezetett Közép-Ázsiába, majd elérte Európát, Kelet,- Észak-Kelet-Ázsiát.​



    [​IMG]


    Emberszabású rokonaink genetikai jellegzetességei:
    Van még egy érdekes kérdés amit csak
    a régészeti genetika válaszolhat meg. Európában, Kelet-Ázsiában és gyakorlatilag mindenütt másutt,
    az előemberek, az archaikus hominidák, kb. 40 ezer évvel ezelőttig éltek, amikor az anatómiailag
    modern emberek megjelentek. Egy rövid ideig az előemberek és az anatómiailag modern emberek
    együtt is éltek. Arra nincs magyarázat, hogy az archaikus hominidák miért tűntek el és máig sem
    tisztázott, hogy hagytak e genetikai nyomot a modern Homo sapiens sapiens génkészletében.
    A neandervölgyi és a modern európai ember genom szinten 99.5%-ban azonos. A két
    embertípus 27 sejtmagi mutációban tért el, ezek az evolúciós szétválásuk után alakulhattak ki. Egy
    modern technológiát használó kutatócsoport az egyetlen nukleinsavbázisban való eltéréseknél, az
    eltérések 30% át közösnek találta a két hominida faj között, ezért ezt a modern ember és a
    neandervölgyiek közötti szexuális keveredés indirekt bizonyítékának tartja. A mitokondriális DNS
    szintjén azonban, nincs leszármazási rokonság a két emberfajta között. Míg az Európában talált
    legrégebbi anatómiailag modern emberi maradványok a mintegy 28 ezer évvel ezelőtt élt Cro-magnoni
    emberek csontjaiból nyert mitokondriális DNS szekvenciák megtalálhatóak a mai európaiaknál, addig
    azok lényegesen eltérnek a Neandervölgyi szekvenciáktól.
    Tehát a tudomány jelenlegi állása szerint nincs még meggyőző bizonyítékunk arra, hogy a
    neandervölgyi ősember genetikai nyomai megvannak e a modern európai emberekben.
    Egy új vizsgálat, 2008-ban az Altáj hegységben talált, valószínűleg a neandervölgyiekkel és a
    modern emberekkel egy korban élő harmadik emberszabású, mitokondriális DNS vizsgálatából azt a
    következtetést vonta le, hogy ez a hominida a neandervölgyiekkel és a modern emberrel közös ősön
    osztozott, aki valamikor egy millió évvel ezelőtt élhetett.
    A mitokondriális DNS mintázata szerint a
    nem a neandervölgyiekkel, vagy az anatómialilag modern emberekkel vándoroltak ki Afrikából.​





    [​IMG]



    Mikor hasznos az archeogenetika?
    Azokban az esetekben, amikor egy populációt
    viszonylag kisszámú bevándorló kulturálisan, nyelvészetileg megváltoztatott, akkor a bevándorlók
    azonosított csontjaiból nyert DNS mintázatot az adott területen élő modern populációéval
    összehasonlítva adatokat nyerhetünk a bevándorlók genetikai jellegzetességeiről és génjeik sorsáról.
    Ilyen vizsgálatokat végeztek többek között, a Polinéziát, Izlandot és a honfoglalás kori
    Magyarországot benépesítők genetikai jellemzésére.
    A belső Mongóliában található, Kublai kán fővárosának ősi lakói genetikai jellegzetességeinek
    meghatározásából arra következtettek, hogy azok a ma élő Han kínaiak rokonai voltak. Kuba
    Kolumbusz előtti őslakosainak anyai genetikai mintázata a Dél-Amerikai őslakosokhoz volt hasonló,
    bizonyítva, hogy a karibi szigetvilágot először dél amerikából származó csoportok népesítették be.
    Izland első telepeseinek mitokondriális DNS-e genetikai rokonságot mutat Skócia, Írország mai lakóinak mintázatával. Koreai csontvázak genetikai vizsgálatából pedig megállapították, hogy a
    Koreai félsziget első telepesei délkelet Szibériából az Altáj hegység és a Bajkál-tó környékéről
    származtak.
    Mindezek a kiragadott példák azt mutatják, hogy emberi eredetű régészeti leletanyag
    genetikai vizsgálatával fontos következtetések vonhatók le az adott népcsoport eredetére, rokonsági
    viszonyaira vonatkozóan.


    [​IMG]
    Raskó István
    A biológia tudományok kandidátusa,
    az orvostudományok doktora.
     
  8. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    A genetika néha beszél, sokszor nem, azaz hallgat. Ennek ellenére fontos, de nem kizáróan az, az ókori, őskori kutatások területén.
    A Kárpát-medence messze nem kuatatható egyértelmű genetikei eredményekkel. Ugyanis mindíg megkellene határozni, hogy mikori anyaggal történik a kuttás és hol? A hol azért fontos, mert a rokonnépek területei itt többnyire "kivolak jelölve", továbbá létezet keveredés is. Persze voltak változások is ebbena letelepedésekben, a szkíták pl elköltöztek a Pannon korban Sopron környékéről, megalapították Egert, Gyöngyöst...és Sopronban a kabarok maradtak..a Pécs környéki szkíták is elvándoroltak...De legalább négy, ötféle rokontörzs népei voltak...manysik kabarok, kasszuk stb.. szkíta is kétféle volt itt hajdanán: pamír szkíta és parszi szkíta..még a hitük is eltérő volt (Isis és más..). Ha két nép keveredik, akkor is gondolom, hogy kapaszkodni kell a genetikát szentségnek vevőknek. A bejövő magyarok Ilyen keveredése pedig rendkívűl nagyszámú volt itt is, a honfoglalás után,mutatja ezt a sokféle rassz, mellyet találtak/-nak az antropológusok: turáni, alpi, uráli, balti, dinári, mongoloid stb.
    Mindenestre a genetikát mint segítséget alkalmazva előfordulhat, hogy közelebb jutnak a vizsgálat céljaihoz. De sokszor nem, mert a spirál nem mindíg beszél érthetően..A koreaiak biztosan Szibériából és az Altáj környékéről származnak, azonban mikor költöztek ma hazájukba és miért?
    Ilyen nevű fejedelem, hogy "Kublai kán" nem létezett viszont. Esetleg Dzsingisz egyik unokájának neve hasonlít rá...KUBILÁJÉ. Ő nemcsak a mongolok, avalamint az egész Ázsia, hanem a kínaiak császára is volt.
    Ősidőktől pedig már keveredtek a kínaiak és a mongolok, az érintkezési zónáikban, pl Ordosz térségeiben. A jellegzetes mongol pedig se nem kínai se nem eredeti ázsiai mongol ősnép lett így, mára...a genetika mit tesz ehhez? A mongol-kínai keveredés intenzitása változó volt, nagymértékben ie. 2500 körűl indulhatott. Hat kínai császár volt az idők folyamán hun származásu, az utolsó neve: Kubiláj, akinek anyja Ungika volt..a palócoktól. Kár, hogy ez olyan hihetetlen, dehát a történelem márcsak ilyen.
    A genetika tehát néha fontos segítség lehet.
    Aháj viszont (valamifléle "danaó kapitány")?? Etur legifjabb fia volt. Etur az etruszkok ősapja, a garauz fejedelem egyik fiaként. Etur -feleségével, Szentével- ie. 4000-ben indult el nyugati letelepedést keresve végig a mai Törökország tengelyében . Ekkor még nem létezett Trója. Etur és népe a Márvány tenger közelében talált hazára. Ő a névadója pl az etruszkoknak.
    Etur és az etruszkok története azonban hosszú, egy csoportjuk kerűlt azután Itáliába, de mégsem ők alkották azután az itáliai etruszkok többségét...
     
  9. dter88

    dter88 Új tag

    Végre egy hely ahol sok kérdésemre választ kaptam. :D
     
  10. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    Szóval a mai Mongóliában lakók a Han kínaiak rokonai voltak? Igen, a genetika nem hazudik. Legfeljebb torzít.
    A mongolok is hunfajú népek. Ők pedig legalább ie. 4000 óta éltek/-nek a kínaiak mellett. Voltak az őskorban is már olyan időszakok -pl ie. 2800 körűl- amikor a Hun Törzszövetség fejedelmének inspirációjára sok mongol és kínai összeházasodott. Két testvér Sáta és Bóta fősámánok idejében történt az előbbi esemény. Ez azonban az idők folyamán nem volt egyeltalán szokatlan. Sátáék ugyanis elküldtek sok ifjut pl a bronzkészítést tanulni, a kínaiak pedig cserepességet, fazekasságot kaptak cserébe...Ez az oka annak is, hogy a mai mongolok se nem hunok, se nem kínaiak, keverékek nagyjából ugyanis. Még valami: a hunfajú népek törzsei fokozatosan elköltöztek a kínaiak mellől -kevés kivétellel- így azután esetükben nincs szó rokonságról. Még a késői elköltözők esetében -pl a törökök- esetében sem. Például Dzsingisz idejében már a mongolok jórésze "mongolid" lehetett, azaz se nem kínai, se nem eredeti mongol.
    Így azután a Hanok valóban lehetséges, hogy a mongolok jeletős részének rokonai. Itt van persze még valami: az ujgúrok miért nem rokonai a kínaiaknak?
    Az antropológusok szerint a mai országunkban a népességnek kb a 2 %-a lehet mongoloid. Ők utoljára Batuval érkezhettek ide.
     
  11. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Patics vagy vesszőfal: a magyar népi építészet 8000 éves technológiája

    [​IMG]


    Mi az a paticsfal?

    Olyan fal, ami úgy készül, hogy földbe ásott oszlopok közét vesszővel befonják, majd a fonott falat agyaggal kívül-belül betapasztják. Felületét gyakran be is meszelik.
    Olcsó, és igen elterjedt módszer volt évezredekig.

    A Magyar Néprajzi Lexikon a következőket írja róla: “Paticsfal=vesszőfal.

    A vesszőfonás ősrégi technika, Európában a neolitikumtól ismert. Magyarországon vesszőfalú házat a honfoglalás korától építettek...”

    Egy építész által készített tanulmányban pedig ezt olvashatjuk:

    „A honfoglalás előtti vándorlások területeiről régészeti ásatások igazolják korai ismeretét.”

    Jellemző, és elszomorító állítások ezek az utóbbiak, mert valójában ez az építési technika a mi őseink találmánya, akik már 7-8000 esztendővel ezelőtt is ilyen házakban laktak itt.

    A Magyar Nemzeti Múzeum honlapján szerencsére ma már más szellemben írnak a múltról:
    Az Alföld település-sűrűsége az újkőkor idején elérte, sőt meghaladta a mai települések számát, és a lakóházak mérete gyakran jelentősen meghaladta mai átlagos lakásaink méretét.”

    Ezek a házak természetesen mind a már említett vesszőfalas technikával készültek.
    Dr. Domboróczki László: A neolitikum kutatásának újabb eredményei Heves megyében c. írásából azt is megtudhatjuk, miért nem hallottunk eddig erről?

    „..Korábban, egészen az 1990-es évekig azt gondolták, hogy az AVK (Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúra) települések kis méretűek, szabálytalan szerkezetűek. Úgy vélték, hogy azok a nagy ovális gödrök, amelyekben a leletek is koncentrálódtak, és amelyekben égésnyomok is előkerültek, nem mások, mint gödörlakások, és mint ilyenek, megfelelnek egy primitívebb nomád közösség lakhelyének.”

    (Ezek a gödrök valójában a házépítéshez szükséges agyag kitermelésekor keletkeztek, később szemetes gödrökként szolgáltak. TI)


    „Ezt a képet még az sem homályosította el, hogy cölöpszerkezetes háznyomok az AVK végső szakaszából is előkerültek már eddig is.
    Az AVK készítőit kissé elmaradott emberekként képzelték el, akik amellett, hogy már áttértek a letelepült életmódra, „megőrizték mobilitásukat”, és ragaszkodtak földbe vájt lakásaikhoz.
    Az AVK korszak gödörházaira vonatkozó elképzelések csak a 90-es években változtak meg gyökeresen.
    Az autópálya építkezésekhez kapcsolódó leletmentő feltárások során először Polgáron, majd Mezőkövesden találtak föld fölé épített, nagy méretű AVK kori házmaradványokat, majd 1995-ben hasonlóan nagy méretű, szabályos cölöpszerkezetes házak nyomai kerültek elő Füzesabonyban is.
    A két évig tartó ásatások során több mint tíz háznyomot találtunk, melyek szabályos, 12-16*5-6 méteres, háromosztatú építményeket jeleztek, már a legkorábbi AVK időszakában!
    Ekkoriban már nem is annyira a házak megléte, hanem maga a településszerkezet volt az, ami igazi újdonságnak hatott.
    A házak ugyanis sorokban álltak... Gubakúton vált világossá, hogy az AVK időszak települései hosszú idejű egy helyben lakást jeleznek.
    Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a települések szabályossága nem véletlenszerű jelenség, hanem egy egykor tudatosan követett, szigorú tradíció nyomát mutatja.
    Munkánk révén egy hagyományaihoz hű, szervezett közösség képe bontakozott ki.
    Vörös I. az AVK lelőhelyek állatcsont anyagában kimutatta, hogy a domesztikált állatok aránya több mint 94 %-os, vagyis zömmel háziasított állatokat fogyasztottak.”






    [​IMG]


    Rendkívül tanulságos ez a beszámoló, jól mutatja, hogy az őseinket mennyire alaptalanul állította eddig kóborló félmajmoknak a hivatalos történetírás!



    Cölöpszerkezetes ház nyomai régészeti feltárásnál



    A paticsfalas technológia tehát a későbbi korszakokban is megmaradt, sőt, még a XVI-XIX. században is az egyik legjelentősebb falszerkezetnek számított!
    Akkoriban „..vesszőfallal építettek lakóházat, csűrt, istállót, ólat, kukorica górét, gabonást, sőt templomot és más középületet is.” – írja a Magyar Néprajzi Lexikon

    Ennek szép példája az alábbi templom:


    [​IMG]


    [​IMG]



    [​IMG]




    Az utóbbi évek régészeti feltárásairól szóló tudósítások ma rendre így kezdődnek: a feltárás során az újkőkortól egészen napjainkig, mindegyik korszakból kerültek elő leletek.


    Ritka kivétel ezek közül az, ahol a régészek nem találnak paticsmaradékokat!


    Ősi kultúránk eleme ez is, akárcsak a vonaldíszes kerámia, az arcos edény és a csőtalpas tál!
    Figyeljünk oda rájuk!



    Tóth Imre 2008. 11. 16.


    *********
    Egy kissé nyersebb fogalmazás, de a lényeg ugyanaz.

    A vesszőfal vesszőfutása véget ért Csesztregen


    A Néprajzi Lexikonban is hemzsegnek az ostobaságok, amelyek szerzői mintha csak a haza gyalázatára tudtak volna tévedni, ellenkezőleg sohasem.


    [​IMG]

    A két szentgyörgyvölgyi kőkori paticsház rekonstrukcióját a csesztregi tó mellé tették,
    talán azzal a célzattal, hogy a tóban pancsoló turistáknak valami bámészkodnivalót is
    biztosítsanak

    A népi építészet egyik legrégibb és legelterjedtebb falszerkezete a vesszőfal, vagy patics.
    "Az épület gerendavázát, a koszorú és a talpgerenda között, függőlegesen beékelt karókkal töltötték ki. A karókat nyír, fűz, gyertyán vagy juhar vesszőkkel, hasítékokkal vízszintesen befonták. Azután pelyvás sárral kívül-belül több rétegben betapasztották. Hasonló módon készítették el a közfalakat is. Azokon a területeken, ahol talpgerendát nem alkalmaztak, a karókat a talajba mélyítették. A vesszőfal neve: sövényfal (Kisalföld, Dunántúl, Alföld, Erd
    ély), fonott fal, fonás (D-Somogy, Pest környéke), rekesztett fal, rekesztés (D-Dunántúl), kertelés (Erdély, Moldva), vályog (D-Erdély), patics, pacsit (ÉK-Mo., É-Erdély).
    – A vesszőfonás ősrégi technika, Európában a neolitikumtól ismert. Mo.-on vessző falú házat a honfoglalás korától építettek, a 16–19. sz.-ban az egyik legjelentősebb falszerkezet volt.

    Vesszőfallal építettek lakóházat, csűrt, istállót, ólat, kukorica górét, gabonást, sőt templomot és más középületet is.
    A 19. sz. utolsó harmadában kezdett háttérbe szorulni. (→ még: gerendavázas fal ) – Irod. Györffy István: A Nagykunság és környékének népies építkezése (I– II., Népr. Ért., 1908); Bátky Zsigmond: Parasztházaink építőanyag szerinti megoszlása (1910-es adatok) (Föld és Ember, 1921); Csalog József: Talpas sövényházak a Tolnamegyei Duna-szakaszon (Népr. Ért., 1939)."

    Eddig ez volt a "tudomány" álláspontja.
    Az idő kereke azonban fordult egyet a szócikk megírása óta.

    Bánffy Eszter régész tárta fel 1995-ben Szentgyörgyvölgyön azt a 7500 éves falut, amelyben a székely jelek előképeivel írt, magyar szavakat rögzítő felirat található.
    Nos, ez a falu paticsfalú házakból állt.
    Nyilván kerültek elő paticsfal-töredékek másutt is (például az Alföld ásatásain), azonban az Őrséget járó emberek számára ezek a rekonstruált neolitikus házak teszik nyilvánvalóvá, mennyire esendő az akadémikus átudomány.

    A szentgyörgyvölgyi Pityerdombon kiásott neolitikus házak igen nagyméretűek voltak. A másolatukat fel is építették a közeli Csesztregen .

    Hogy miért ott?
    Talán azért, mert nekik volt pályázatírásra vállalkozó önkormányzatuk.
    Most ott állnak és porosodnak ezek a kőkori házak.
    Az Unió vigyáz arra, hogy a tőle kapott pénzt nehogy értelmes dolgokra (például munkahelyteremtésre, iparfejlesztésre) költsük.

    Visszakanyarodva a témánkra, a paticsfalra, ez a legkézenfekvőbb házépítési mód. Ha hajléktalan lennék, én is így építenék magamnak házat. Nem kell hozzá sok ész, csak néhány vessző és sár. Azt meg minden folyóparton és erdőszélen talál az ember. S mivel ez volt a helyzet a kőkorban is, kézenfekvő, hogy már akkor is építettek hasonló szerkezetű házakat a Kárpát-medencében. A finnugrista ihletésű néprajzosainknak azonban a honfoglalókat gödörházban kellett elképzelniük, ezért nem írhatták azt, hogy a paticsházat már a kőkorban, még a leghülyébbek is el tudták készíteni. Nem írhatták, mert akkor nem lehetne a honfoglalókat még náluk is alacsonyabb műveltségi szinten élő csordának beállítani. Még azt hinné valamelyik olvasójuk, hogy a honfoglalók nem gödrökben laktak, hanem házat is tudtak építeni. A valóság ezzel szemben az, hogy a honfoglalók paticsházakat is építettek a boronaházak mellett. De ezt nem írhatták le a néprajzosaink, mert az ő feladatuk (amit a fizetésükért, vagy a magyargyűlöletük okán el is végeztek) a magyarság folyamatos gyalázása volt.

    Ezért aztán a Néprajzi Lexikon is, meg a többi "tudományos" mű is tele van szemenszedett ostobaságokkal.
    Az a vesszőfutás azonban, amit ez a hazug banda a vesszőfonatra kirótt, lassan végetér.
    Őszintén reméljük, hogy ugyanezt elmondhatjuk a finnugrizmus diadalmenetéről is hamarosan.

    A dolog ugyanis még nincs befejezve, mert mindig akad valami, amit javítani kellene.

    Például a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor felirata nem kellett se a csesztregieknek, se az ásató régésznek. Pedig ezt a szobrocskát ott ásták ki, ahol ezeket a házakat is.
    Csak a tehénnek nem állítottak köztéri szobrot, de még egy emléktáblát sem. Nincs ott vitrinben a másolata sem.
    Pedig a park bejáratához igénybe vették valamelyik művész segítségét és két sohasem volt szörny szobrára futotta is az elherdált milliókból.
    A világ legkorábbi, jól elolvasható írásemlékének azonban nincs semmilyen említése ebben a kellemes lubickolást lehetővé tevő parkban.
    Amint Bánffy Eszter munkáiban sincs említése ennek a régi írásemlékünknek (a szoborról magáról sokat írt és beszélt, de hogy ezen székely jelekkel írt magyar nyelvű szöveg lenne, azt ki nem ejtené a száján).

    Talán még a régi beidegződöttségek munkálnak?


    Varga Géza írástörténész

    .
     
  12. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    Ez igen, a paticsfalak nagy cikkírója alapvető történelmi tényeket nem ismer, vagy nem vesz figyelembe. A paticsfalat nem találhatta fel -alkalmazhatta- magyar ember, hétezer évvel ezelőtt, amikor a magyarok az Uralnál kb 1800 évvel ezelőtt alakultak ki két hunfajú törzsből vagyis népből (manysi+kabar).
    Viszont hunfajú rokonnépeink már sokkal korábban paticsozhattak, amennyit csak akartak. Ha pedig pacsizunk, akkor vályogoznunk is kellene.
    A rovásírás kb 6000 éves. Ezen időpont előtt nem létezett, csak egy olyan átmeneti képírás mely sok stilizált elemet is tartalmazott. Ezek azért megfejthetőek rovásírással is, de általában csak részben. A tatárlaki korongon (lásd pl a jeképemet) ilyen átmeneti írásjelek vannak, de ez nem betűírás.
    Ez a sok marhaság a magyarokkal kapcsolatban -nemcsak itt- nem veszi figyelembe, hogy ilyen nép csak Jézus után alakult ki. A kialakulás körűlményei pedig nem túl egyszerűek, a genetika valamint a régészet más ágai sem ismerik,képezik le ezt a folyamatot....Legalább a dátumot ismernék...de sajnos ezt sem teszik.
    A finnugorizmus megint érdekes kérdés, de kicsit hosszabb mint gondolnánk ez is. Érdemes róla beszélni.
    A leegyszerűsítő őstörténelem pedig zsákutca, de erre sem akarnak rájönni...fizetett hazudoncaink.
     
  13. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Talán a félre datált időkkel kellene valamit kezdeni és helyretenni.
    Ha minden ősi kúltúrát elhazudnak, több ezer évvel előbbre hoznak, -mert vannak érdekek, amiknek ez az elfogadtatott "elmélet" felel meg - soha nem az igazi történelmet fogjuk megtudni.
    A piramisok nem annyi idősek, mint ahogy be akarják mesélni.
    Az "azték" - vagyis a nekik tulajdonított - kúltúra nem akkor keletkezett, illetve "virágzott", amikor a spanyolok megjelentek.
    Az ott élők csak "használták" amit találtak.

    Az Ausztrál történelem is ezer sebtől vérzik.
    Leletek ezrei bizonyítják, hogy bizony a spanyol hódítók előtt is igen nagy jövés-menés volt arrafelé, mint ahogy a Föld szinte minden területén.
    Távoli őseink egyáltalán nem voltak röghöz kötött barlanglakók, legalábbis jórésze !:)
     
  14. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    Most huszonkettedszer említem Várkonyi Nándor könyvét ( Sziriát oszlopait), bizony jólenne ha valaki elolvasta volna ezt..
    Igen pl a piramisoknál mostmár közelítenek a valós keletkezési időpontjaikhoz,de még közelebb is lehetne ehhez menni. Na és az ezekkel kapcsoltos kérdésekkel mi a helyzet? Más esetekben dettó a nihil...dominál.
    Miután kenyerüket féltik a hazudozók, a "előbbremenés"-re kevés a remény. Pedig lenne olyan irodalom, mely segítene ebben...de akkor a nagydoktorok, akadémikusok és más okoskákkal mi lenne? Kitermeltünk saját hazudoncainkat..az adóinkból.
    Teljesen reménytelennek látom a helyzetet. Ha megjelenik egy écáiktól eltérő elgondolás, könyv, akkor csapatostól rontantanak a szerzőre. Lemarházzák. Miközben teljesen mellényulnak sokesetben a dolognak.
    Józan ésszel hogyan lehet elképzelni azt, hogy nagyon sok évtized nem volt elég pl a piramisok szerepének tisztázásához?? Nem is akarták/-ják..és mennyi mindennel ez a helyzet.
     
  15. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag


    ******

    Ismerem Várkonyit, helyesebben: olvastam néhány írását.
    Ö is abba a kategóriába van bespájzolva, mint az Őt megelőző, vagy utána következők.
    Elismerik, értékelik, de.....

    Vagyis nem azt a követ fújja, ami a mindenkori előírásoknak megfelel.

    A "hazudozók" sok esetben nem is annyira a "kenyerükért" hazudoznak.
    Vannak árnyaltabb feltételek is, pl. a puszta élete, vagy a családja biztonsága.
    Sok bizonyíték ezért kerül a süllyesztőbe.
    Hogy kik állnak a háttérben?
    Gondolom nem nehéz rájönni.
     
  16. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    Pontosan így van.. Várkonyi sejtései és jó meglátásai többet érdemelnének!
    Persze ez a hazudozások tengere nem jelenti azt, hogy mindenki az állásáért harcol és a tekintélyéért. De a legtöbben igen. Például az egész szegedi magát történésznek aposztrofáló tanszék,társaság és mások is ezt teszik. Ezzel az a probléma, hogy így az igazságnak megfelelő dolgok elsikkadnak, olyan mértékben, mint a mai tanított történelmünk alapján ez érzékelhető.
     
    Kyra2 kedveli ezt.
  17. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Ritkán látott, illetve eddig nem publikált képek Lascaux-ból

    xxxxx[​IMG]



    Ralph Morse 1947-ben, a LIFE második világháború miatt ideiglenes szünetelő, majd újra megnyitott párizsi irodájának megbízásából * készített felvételeket * -katt ide! -a 17 ezer évvel ezelőtti barlangfestményekről.



    xxxxxx[​IMG]


    A fotográfusnak meglehetősen nehéz körülmények, ideálisnak korántsem mondható fényviszonyok között kellett dolgoznia. Elektromosság és generátorok híján Morse-nak Londonból kellett hoznia magával apparátot, amelyben felesége, Ruth volt a segítéségére, így ők ketten látták először a rajzokat teljes fényben.



    [​IMG]
    <!-- LIFE IMAGE ugc1125981 --><!-- LIFE IMAGE ugc1125941 -->


    A felfedezés hetvenedik évfordulója alkalmából *a magazin eddig csak ritkán, vagy soha nem publikált képeket tett közzé.* katt ide!

    Visszaemlékezéseiben a ma 94 éves Morse leírja, miként csúsztak le egy darab fán a barlangba, s hogyan engedték le kötélen a felszerelést és a generátort.

    „Hihetetlen volt először megpillantani azokat a képeket” – mondta a fotográfus. „Teljesen lenyűgözött, milyen szépen megmaradtak a színek több ezer év után is – mintha csak tegnap festették volna őket. A legtöbb ember el sem tudja képzelni, hogy mekkorák ezek a festmények, három-négy méter hosszúak vagy annál is nagyobbak.”




    [​IMG]



    Az UNESCO Világörökségi listáján szereplő Lascaux-barlang (Dordogne, Franciaország) a kréta időszakból származó mészkőhegységben helyezkedik el, mintegy 250 méter hosszú és 30 méter mély.
    Mind a rajzok száma, mind a műalkotások értéke szerint egyike a legjelentősebb őskori festett barlangoknak.
    A festmények és karcolatok nagy része 15-17 ezer éves. (vagy 20 ezer ?!)



    [​IMG]



    A falakon ábrázolt állatok vélhetően nem a táplálkozási szükségleteket voltak hivatottak biztosítani.
    A rajzok keletkezésekor a környéken nagy számú rénszarvas-populáció élt, mindennek ellenére csak egy ilyen ábrázolás készült. Feltűnő továbbá, hogy a képek se tájat, se növényeket nem ábrázolnak.



    [​IMG]



    A barlangot 1940 szeptemberében fedezte fel négy gyerek (és egy kutya).
    Állagának megőrzése azóta is állandó problémát jelent: a francia kormányt és a helyi hatóságokat állandó kritikák érik, hogy nem képesek biztosítani a barlang megfelelő védelmét.
    A második világháború után megkezdődött a turistaroham: a barlangot naponta 1800 látogató tekintette meg.



    [​IMG]



    Abban az évben, amikor Morse elkészítette a felvételeket, Lascaux-t a turisták előtt is megnyitották, de 1963-ban a párizsi kormány bezáratta a barlangot, mondván, a széndioxid és más fertőző anyagok következtében helyrehozhatatlan károk keletkeztek a festményeken.



    [​IMG]




    Ma már csak évente egy-két napra nyitják meg a helyet, hogy a szakemberek felmérjék a műremekek kondícióiban végbemenő változásokat.


    A képek a Google Life-archívumában -katt ide!


    mult-kor.hu/20100920
     
    Kyra2 és prominor kedveli ezt.
  18. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    A képek kapcsán lehet, hogy felmerűl: mikor háziasították pl a lovat? Vagy ezek vadlovak? Még egy kérdőjeles érdekeség: a Würmben ilyen nagy élet folyt itt?
    Mi a helyzet a képek korának pontosításával?
     
  19. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Sibudu barlang - Dél-Afrika

    [​IMG]


    A
    A folyamatosan vándorló, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató Homo sapiens egyik legjobban vizsgált tábora a dél-afrikai Tongati-folyó fölött, Durbantól 40 kilométerre északra található.
    A Sibudu-barlangba 77 ezer éve költöztek be először, s az elkövetkező 40 ezer éven át lakott volt.



    [​IMG]xLyn Wadley régész vezetésével 1998 óta végeznek vizsgálatot a területen, s eddig íj- és nyílhasználatra utaló jelekre bukkantak.



    [​IMG]




    Az elmúlt években feltárt régészeti rétegek közül kiemelkednek azok a növényekből összepréselt „matracok” - amelyeken nemrég végeztek vizsgálatot.



    [​IMG]



    /A szakemberek szerint ez az ágy legkorábbi előfordulása, amelyről korábban azt gondolták, hogy valamikor 20 és 30 ezer évvel ezelőtt született meg Spanyolországban, Dél-Afrikában és Izraelben./



    [​IMG]


    [​IMG]



    Sibuduban megtalálták a rovarok elleni kőkorszaki védekezésneka megkövesedett bizonyítékát is.
    77 ezer évvel ezelőtt az alváshoz használt szőnyegszerű anyagba dolgozták be azokat a füveket, amelyek távol tartották őket a kellemetlen éjszakai látogatóktól.

    Az egyik ilyen növényt, x [​IMG]x a Cryptocarya woodiit - a vad birset - még ma is használják a Sibuduban élő emberek hagyományos fájdalomcsillapításra és egyéb gyógyszerek előállításánál.

    /Sőt a modern orvostudomány a daganatellenes szerek hatóanyagaként is számon tartja./

    A leletet rejtő homokkő sziklában a levelek, fűfélék, gyékények nyomait tudták kimutatni, legalább 15 réteg üledékben 3 méter vastagságban.
    Az itt lakók ágyneműjüket rendszeresen újrarakták, és nemcsak aludtak benne, hanem itt végezték mindennapi teendőiket is.
    Az elhasználódott rétegeket bizonyos időközönként elégették szintén a kártevők eltávolítása végett



    x[​IMG]

    Lyn Wadley (centre) and Marlize Lombard

    ***



    Association Of Southern African Professional Archaeologists

    Association Of Southern African Professional Archaeologists -Sibudu

    Sibudu Cave (South Africa)

    Prof Lyn Wadley

    Dr Marlize Lombard
     
  20. prominor

    prominor Állandó Tag

    Térjünk talán vissza Lascauxba......

    Egy másik topicban találkoztam egy Giorgo de Santillana hívatkozással. Régebben feltettem Santillana és Dechend Hamlet malma című könyvét ide a fórumra. Szerintük létezett egy ősibb kultura is, melynek nyomait leljük fel a régészeti leletekben a mitológiában.. Nem is erről szeretnék írni, hanem arról, hogy a Lascaux-i barlang falán több csillagképet is azonosítottak. Ezek cca. 14-15 ezer évvel ezelőtt kerültek fel a barlang falára. De nem csak Lascauxban, de két spanyol barlangban az Altamirában és a Cueva el Castilloban is. Lascauxban a müncheni Michael Rappenglück a Nagy Nyári Háromszög alkotóit a Denebet, a Vegát és az Altairt találta meg, valamint mind a három barlangban megtalálták a Taurus csillagképet.. A Bika végigvonul egész kulturtörténetünkön.. A rézkorban a Taurus jelölte a tavaszpontot , BC. 23. században pedig a Fiastyúk a Pleiádok, mely egy bölény feje felett szintén látható Lascauxban....
    Hamár Bika, hamár Lascaux, egy magyar vonatkozás.. A Lascauxi barlangtól pár km-re élőben megtekinthető az őskori bika az auroch élő mása, melyet a magyar szürkemarhából, skót és korzikai fajtársaiból tenyésztettek ki, " reprodukáltak"...
    (egyébként a rajzok a lascaux.culture.fr oldalon megnézhetőek..)
     

Megosztás