A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknél megkötött megállapodás révén olyan helyzet jön létre, mintha biztosítási jogviszony alapján szereztél volna a valós állapothoz képest további szolgálati időt.
A jogszabályi előírások alapján megállapodást köthet nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetve akire a biztosítás nem terjed ki, valamint akinek a biztosítása szünetel.
Fontos megjegyezni, hogy a nők negyven év jogosultsági idő utáni kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségénél a jogosultsági idő kiszámításakor többek között a megállapodással szerzett szolgálati idő sem vehető figyelembe. Ebből a célból tehát nem lenne értelme plusz szolgálati idő szerzésére vonatkozó megállapodást kötnöd.
A megállapodás megkötését követően minden hónap 12-ig járulékot kell fizetned, ennek a minimális mértéke a mindenkori minimálbér 34 százaléka, ami a rendes viszonyok között a foglalkoztató által fizetendő 24 százalék szociális hozzájárulási adó és az egyén által fizetendő 10 százalékos nyugdíjjárulék összegéből tevődik össze. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.
A mindenkori minimálbér mértéke csak a befizetendő járulék alsó határát jelöli ki. Ez leginkább akkor lehet irányadó számodra, ha munkás éveid alatt jellemzően mindig a minimálbér körüli fizetésed volt. Ha volt olyan időszak, amikor lényegesen nagyobb jövedelem után fizettél járulékot, illetve fizetett utánad a munkáltatód, akkor érdemes megfontolnod, hogy a pluszidő szerzésére vonatkozó megállapodás keretében is többet fizess a minimumnál, ha megteheted. Mégpedig azért, hogy az alacsonyabb összeg ne legyen negatív hatással a nyugdíjad összegére, amelyet az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért keresetek valorizált teljes összege alapján számítanak ki.
A Nyugdíjguru oldala szerint a nyugdíj-biztosítási igazgatósággal az alábbi típusú megállapodások köthetők:
Szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából:
A jogszabályi előírások alapján megállapodást köthet nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetve akire a biztosítás nem terjed ki, valamint akinek a biztosítása szünetel.
Fontos megjegyezni, hogy a nők negyven év jogosultsági idő utáni kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségénél a jogosultsági idő kiszámításakor többek között a megállapodással szerzett szolgálati idő sem vehető figyelembe. Ebből a célból tehát nem lenne értelme plusz szolgálati idő szerzésére vonatkozó megállapodást kötnöd.
A megállapodás megkötését követően minden hónap 12-ig járulékot kell fizetned, ennek a minimális mértéke a mindenkori minimálbér 34 százaléka, ami a rendes viszonyok között a foglalkoztató által fizetendő 24 százalék szociális hozzájárulási adó és az egyén által fizetendő 10 százalékos nyugdíjjárulék összegéből tevődik össze. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.
A mindenkori minimálbér mértéke csak a befizetendő járulék alsó határát jelöli ki. Ez leginkább akkor lehet irányadó számodra, ha munkás éveid alatt jellemzően mindig a minimálbér körüli fizetésed volt. Ha volt olyan időszak, amikor lényegesen nagyobb jövedelem után fizettél járulékot, illetve fizetett utánad a munkáltatód, akkor érdemes megfontolnod, hogy a pluszidő szerzésére vonatkozó megállapodás keretében is többet fizess a minimumnál, ha megteheted. Mégpedig azért, hogy az alacsonyabb összeg ne legyen negatív hatással a nyugdíjad összegére, amelyet az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért keresetek valorizált teljes összege alapján számítanak ki.
A Nyugdíjguru oldala szerint a nyugdíj-biztosítási igazgatósággal az alábbi típusú megállapodások köthetők:
Szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából:
- Biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező személy folyamatos járulékfizetéssel megállapodást köthet szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából.
- A foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított 1997–98. évekre vonatkozó szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából köthet megállapodást.
- Az 1998. január 1-jét követően felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejének szolgálati időkénti elismerése céljából köthető megállapodás.
- Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő személy az öregségi teljes, illetőleg öregségi résznyugdíjhoz szükséges szolgálati idő vásárlása céljából köthet megállapodást, legfeljebb 5 évre, visszamenőleges járulékfizetéssel.
- 1998. évre a gyes idejével megegyező otthoni gondozás idejére köthető megállapodás szolgálati idő szerzése céljából.
! Akinek módja van, gondolja át
, mennyire érné meg ez a szerződés.
