Pálinka Magyarországon

Forgoszel témája a 'Eszem-íszom' fórumban , 2006 Szeptember 6.

  1. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    Canadahun will not allow the display of content protected by copyright law, unless they have the necessary legal rights to display or direct traffic to that content.

    A canadahun nem enged, bemutatni, vagy a megtalálásához irányítást adni olyan tartalmú anyagoknak, amelyek a copyright (szerzői jog) által védettek,
    csak akkor ha a szükséges legális engedély megvan rá.





    Veszélyben a szilvapálinka


    Ismét emelték a szeszadót, ami jelentős mértékben korlátozza a minőségi pálinka lehetőségeit, ugyanakkor segíti a feketefőzést - mondta magazinunknak Békési Zoltán, a Békési Pálinka Rt. tulajdonosa. Ráadásul idén az elmúlt évek egyik legkimagaslóbb szilvatermésével számolnak a pálinkafőzők.

    Idén már másodszorra emelték a szeszadót, ami igen érzékenyen érinti a minőségi magyar pálinkát. Január 1. után szeptember 1-jén is megemelték a szeszadót, ami azért is fájdalmas a szakágnak, mert a pálinkafőzés szezonális, és a megérett gyümölcsökből készített ital még magasabb adó alá esik - mondta Békési Zoltán.

    Az utóbbi évek egyik legkimagaslóbb szilvatermésére számítanak a szakmabeliek, a csapadékos, viszonylag kis hőértékű nyár utáni nagy gyümölcsmennyiség begyűjtése még ezen felül is nehézségeket jelent.

    Az adóemelés érzékenyen érinti a minőségi pálinkát


    A hungarikumként nyilvántartott magyarországi pálinka az adóemelés után különösen nehéz helyzetbe kerül, mivel a Vajdaságban - vagyis Békéstől nem egészen száz kilométerre - teljesen szabadon és mindenféle adó nélkül főzhető a pálinka, s ugyanígy Románia jelentős részén is a házi használatú pálinkafőzés teljesen adó- és ellenőrzésmentes. Az illegálisan főzött pálinkának igenis komoly forgalma van, és ez igen kritikus helyzetbe hozza a minőségi főzdéket - mondta a Békési Pálinka Rt. tulajdonosa.

    Tudomásul kell venni, hogy minden adóemelés segíti a feketegazdaságot, s bár túlságosan nagy optimizmusra a jelenlegi helyzetben nincs okunk, mégis reméljük, hogy egy Európai Unióban kizárólagos névhasználattal elfogadott egyetlen magyar terméket nem teszi tönkre adóval az állam - tette hozzá a szakember.

    A növekvő szeszadó miatt a tavalyi évi átlag 750 forintról idén szeptember 1-jétől 1000 forintra nő a pálinkafőzés díja, s amint az MTI jelentésében áll, egy év alatt ez 33 százalékos drágulás, továbbá a tűzifa ára is jelentősen emelkedett.
     
  2. Margit

    Margit Állandó Tag

    ;) Na akkor a fiuk mind kivandorolnak...
    A csoki adojat is emelik vagy csak ha alkohol van benne?:D
     
  3. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    A hányatott sorsú hungarikum

    Pálinka: kincs, ami nincs

    A pálinkát 2002-ben nyilvánították hungarikummá, ennek ellenére a magyar állam eddig nem sok intézkedést tett e nemzeti kincs népszerűsítéséért sem itthon, sem külföldön. Az Európai Unió piacain szinte alig van jelen. Pedig az a körülbelül húsz hazai cég, akik minőségi pálinkát állítanak elő, tucatszámra szerzik az érmeket a nemzetközi kiállításokon és versenyeken. Kincs, ami van - és mégsincs.

    Különleges termék, lassan bővülő piac

    Minőségi pálinka. Már a maga a fogalom is homályos, a fogyasztók nagy része nincs is tisztában jelentésével. Olyan pálinka, amelyet kizárólag érett és hibátlan étkezési gyümölcsből készítenek. Különleges, illatos és zamatos, minőségi ital, akárcsak a csúcskategóriás borok. A magyar főzdék termékei tucatszámra gyűjtik az érmeket a különböző nemzetközi versenyeken, legutóbb a bécsi Destillátán, Közép-Európa legrangosabb párlatversenyén szerepeltek kiemelkedően: a benevezett kilenc cég mintegy 40 érmet szerzett hozott haza. Egyedülálló termékről van szó - 2002 óta hungarikum, előállítására szigorú szabályok vonatkoznak, s Magyarország mellett csak két osztrák tartomány kapott engedélyt a pálinka név használatára -, ennek ellenére külföldön szinte egyáltalán nem ismerik.

    A hazai piacon valamivel jobb a helyzet, egyre többen ismerkednek meg a minőségi pálinka fogalmával, de itthon is komoly népszerűsítő kampányokra lenne szükség. Az állam azonban nem könnyíti meg a termelők életét: fejlesztési, technológiai támogatás egyáltalán nincs és marketingcélokra is alig költenek. A Deluxe Magazin megkereste az idei Destillata néhány magyar érmesét, hogy az érintettek segítségével alkosson képet az ágazat helyzetéről.

    A szektor egyik legnevesebb képviselője, az Agárdi Pálinkafőzde Kft. két arany-, hat ezüst- és öt bronzéremmel tért haza az idei Destillátáról. A cég társtulajdonosa, Vértes Tibor beszámolója szerint a pálinkakészítés semmilyen állami támogatásban nem részesül: technológiai fejlesztésekre nem kapnak pénzt, a Kft. épületét is más típusú, vidékfejlesztési támogatással építették fel. A szakember a magyar piacot illetően optimista, az export mennyisége azonban kicsi: külföldön a pálinkát az olcsó, aromásított szeszesitalokkal azonosítják, s emiatt kevesen hajlandók megfizetni a tiszta gyümölcspálinkák jóval magasabb árát.

    A Zimek Különleges Magyar Pálinkákat készítő Treffpunkt GAR 2000 Kft. két ezüst- és egy bronzérmet szerzett a bécsi versenyen. A zamárdi cég alapítója, a német Roland Zimek elmondta, semmilyen állami támogatást nem kapnak, a jó reklámmértékkel bíró kiállításokon és versenyeken való részvételt saját maguk finanszírozzák. Zimek a hazai piacot illetően ugyancsak bizakodó: szerinte az utóbbi öt évben látványosan nőtt a minőségi pálinkák iránti igény, s ma már a fogyasztók körülbelül 10-20 százaléka keresi ezeket a termékeket.

    A Békési Pálinkárium vezetője, Békési Erika hasonló tapasztalatokról számolt be: úgy véli, jó irányba alakulnak a magyar pálinkafogyasztási szokások, a fiatalok közül is egyre többen választják ezt az italt. A békési főzde képviselője a nagy, országos és külföldi népszerűsítő kampányokat hiányolja. Tapasztalataik hasonlóak az Agárdi Pálinkafőzdééhez: a nyugati vásárlók nincsenek tisztában a pálinka fogalmával, s emiatt nem is nagyon vásárolják.

    Egy, cége és saját neve elhallgatását kérő szakember szerint az állam nemhogy támogatná, de egyenesen hátrányos helyzetbe hozza a kereskedelmi forgalomra termelő főzdéket. A lakossági bérfőzés jövedéki adója ugyanis feleakkora, mint a piacra kerülő pálinkáké. Főleg vidéken sokan választják ezt a megoldást: a rothadó gyümölcsöt elszállítják egy főzdébe, ahol házi használatra pálinkát készítenek belőle. A hazai fogyasztók nagyrészt ilyen bérfőzésből származó pálinkát isznak, s kisebbségben vannak azok, akik a boltok polcairól választanak minőségi italokat. A szakember azt is elmondta: a piac nagyon telített, s a kisebb cégek nehéz helyzetben vannak az olyan nagyvállalatokkal szemben, mint a Zwack Unicum Rt. vagy a Miskolci Likőrgyár Rt. A kis főzdék termékei nem vagy csak ritkán jelennek meg a nagy áruházláncok kínálatában, inkább borszaküzletek és éttermek segítségével tudják értékesíteni pálinkáikat.

    Bizonytalan állami támogatás

    A Destillátán négy ezüst- és egy bronzérmet szerző Brill-Market Kft. képviselője, Nagyné Krizl Edit további nehézségekre hívta fel a figyelmet. A főzdéknek ugyanis, mivel nagy adótartalmú jövedéki terméket állítanak elő, minden évben adóraktári engedélyt kell igényelniük, amelynek feltétele jelentős összegű bankgarancia - a kereskedelmi főzdék esetében 10 millió, a finomszeszt is előállító nagyobb cégeknél 40 millió forintról van szó. Az összeg két év után a felére csökken, ha a cég nem vétett a jövedéki előírások ellen, vagyis kvázi "jó adósként" viselkedett. Nagyné szerint az adóraktári engedély garanciához kötése jelentősen hátráltatja a kisebb főzdéket s felborítja a piaci egyensúlyt. A nagyvállalatok ugyanis a termelt mennyiséghez viszonyítva jóval kisebb bankgaranciát kell vállaljanak, ráadásul ehhez megvannak a pénzügyi forrásaik. A kis cégek viszont legtöbbször az ingatlanjaikra kaphatnak csak garanciát - így azok foglalttá válnak, és nem lehet őket például hiteligényléskor fedezetként igénybe venni.

    A szakember azt is elmondta: az elmúlt néhány évben érezhetően egyre többen ismerték meg a minőségi pálinkákat, de továbbra is ritka az olyan fogyasztó, aki tudja, miért drágák a csúcspálinkák. Reményei szerint elsőként a minőségi borok fogyasztói fognak a prémium pálinkák felé fordulni, de mindenképp lassú folyamatról van szó. Nagyné szerint ezért is lenne szükség közös marketingre. Az Agrármarketing Centrum Kht. (AMC) ugyan szokott helyeket biztosítani a pálinkafőzdéknek is a nemzetközi bor- és párlatkiállítások közösségi standjain, de a jövőben ez is bizonytalanná válhat, ha a bormarketing irányítása kikerül az AMC kezéből. A kérdés, hogy ebben a helyzetben az AMC szervezne-e standokat csak a főzdék számára, illetve a Bormarketing Kht. hajlandó lenne-e felvállalni a pálinka ügyét is. A két italfajta ugyanis rendszerint egymás társaságában szokott megjelenni a kiállításokon.

    Megkerestük az ügyben az Agrármarketing Centrumot is. Dr. Totth Gedeon, az intézmény tanácsadója szerint a pálinka név EU-s levédése "perspektivikusan versenyelőnyt jelent" a magyar ital számára, és a közös marketing - amely az elmúlt években a szakma segítségével kidolgozott stratégiára épül - segítséget fog nyújtani az ágazat számára. Kérdésünkre, hogy ez a stratégia milyen konkrétumokat jelent, vagyis mit tettek eddig és mit szándékoznak tenni a jövőben, azt a választ kaptuk, hogy bármilyen, a pálinkára vonatkozó majdani marketingtevékenység feltétele, hogy az AMC jövőre nagyobb összegből gazdálkodhasson, mert az eddigi költségvetésből erre nem jutott pénz. Dr. Totth elmondása szerint a a gyulai és a kecskeméti pálinkafesztivál támogatásán kívül az AMC eddig nem tett tényleges lépéseket a pálinka hazai népszerűsítése érdekében. Ami a nyugati piacokat illeti, az AMC képviselője szerint eddig azért nem készült komolyabb külföldi promóció, mert a pálinkát nem lehetett márkaként, vagyis egy nagyobb cég termékeként reprezentálni. Ma viszont már vannak olyan pálinkafőzdék, amelyek képesek folyamatosan magas minőségű terméket előállítani. Konkrét kampánytervek ennek ellenére nincsenek - igaz, pénz sincs rájuk.

    A főzdék képviselői mindezek mellett általában reménykedve tekintenek a minőségi pálinka hazai piacára: a kereslet egyre bővül, mind többen és többen fedezik fel maguknak ezt a nemes italt. Emellett általános vélemény, hogy a további terjeszkedéshez közösségi marketingre lenne szükségük, azonban a legtöbben úgy látják, ennek megszervezésében sem az AMC-re, sem a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanácsra nem igazán számíthatnak - egyes vélemények szerint utóbbi inkább a nagy Rt.-k érdekeit tartja szem előtt. Igaz, pontosan ennek ellensúlyozására egyre több kis cég lép be a szövetségbe. Az a körülbelül 20 vállalkozás, amely minőségi pálinkát készít az országban, egyelőre kénytelen saját maga finanszírozni mind a fejlesztés költségeit, mind a marketingcélú eseményeken - kiállításokon, versenyeken - való részvételt.
     
    Bors Máté kedveli ezt.
  4. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    Kedves Margit!
    Nem tudom, mi lesz.
    A pálinka helyzete eléggé aggasztó itthon.
    Mi is svarcban vesszük az egyik ismerőstől.
    Az igazán finom, nagyon jó minőségű borokat és pálinkákat nem engedik piacra, mivel ez valami oknál fogva, illetékes elvtársaknak (nem az MSZP-re gondolok, csak úgy általánosságban használtam az elvtárs szót!!!) nem áll érdekükben ... :?
    Lehet, odáig fogunk jutni, mint a szesztilalom idején:D
     
  5. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    Éremeső a magyar pálinkára

    Huszonnégy érmet nyertek a valódi magyar pálinkák az idei bécsi versenyen, de ez nem elég, a magyar gyártók szerint a lélekmelegítő nedűt itthon kevesen veszik, külföldön pedig nem is ismerik.

    Taroltak a magyar pálinkák az idén a százszázalékos párlatok számára rendezett, a szakma által a legnagyobb közép-európai megmérettetésként számon tartott bécsi Destillatán. Magyarországról hét üzem végül 24 érmet hozott haza. Az eredmények bizonyítják, hogy a kiváló magyar pálinka a kritikus és kifinomult nemzetközi igényeknek is megfelel.

    A Destillata először 1992-ben Bad Kleinkirchenben került megrendezésre. Az évek során az intenzív fejlesztésnek és az ezzel járó folyamatosan csiszolódó kiváló kóstolási és értékelési rendszernek köszönhetően Közép-Európa legrangosabb párlat (pálinka) versenyévé nőtte ki magát. A Destillatán csak olyan, százszázalékos párlatok vehetnek részt, amelyek cukor és aroma hozzáadása nélkül készültek.

    Minden nevezett terméket kétszer - az egymástól függetlenül dolgozó bíráló bizottság által - értékelnek. A maximálisan adható pontszám 20. Aranyérmet 18 és 20 pont közötti termékek kapnak; 16 és 17 pont esetén ezüst, 14 és 15 pontos érékelés között pedig bronzérem jár. A nevezett párlatokat fajták szerint, különböző kategóriákba sorolják be. Ezen kategóriákban a legjobb termékek összehasonlító kóstolásra kerülnek, melyben minden kóstoló részt vesz, majd kiválasztják a kategórián belüli úgynevezett. nagyaranyérmes termék (Edelbrand des Jahres - Az év pálinkája). Idén 38 ilyen díjat adtak ki.

    A nemzetközi elismerés és főként az ezzel járó hírverés jól jön a pálinkafőzéssel foglalkozó cégeknek. Becslések szerint a magyarok évente mindössze körülbelül 3 deciliter pálinkát isznak, ugyanis az igényesebb vásárlók egyszerűen nem tudják, hogy a valódi pálinka nem azonos a talponállókban kapható, nem túl bizalomgerjesztő, ki-tudja-mi-van-benne itallal.

    Az Agárdi érdemei

    "Magyarországon egyelőre baj van a pálinkafogyasztás kultúrájával, ez látszik a csúcsminőségű pálinkák forgalmán. Ennek ellenére évről-évre érezhető javulás. Gyakran tartunk kiemelt turisztikai helyszíneken kóstolásokat, bemutatókat, az itt tapasztalható aktivitásból kiderül, hogy kezd megjelenni a kereslet a csúcsminőségű pálinkákra is" - mondta el Somogyi József, a Zwack Unicum Rt. kecskeméti gyárának vezetője.

    A cégeknek jobb híján önerőből szervezett versenyek, kóstolók szervezésével kell újra megszerettetni a pálinkát a magyarokkal. A pálinka fogyasztása ugyan hagyományosan a hideg évszakokhoz kötődik, de azért a minőségi gyümölcspárlatok könnyű, friss aromái az enyhébb hőmérsékletű hónapokban is hódíthatnak. Ezzel együtt a pálinkaforgalom oroszlánrésze az őszi-téli időszakban bonyolódik le. Ezt segíti még, hogy a kézzel palackozott, sorszámozott díjnyertes Agárdi termékek presztízsajándékként is egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert; az ünnepek környékén előszeretettel adják és kapják ajándékba magánszemélyek és nagy vállalatok képviselői is.

    "Mi az új ízek kifejlesztése helyett inkább a meglévő kínálatunk folyamatos minőségi fejlesztésén dolgozunk. Úgy érezzük, hogy egyre inkább kezd kialakulni a jó minőség iránti igény: a mára már védett pálinka elnevezés tehát folyamatosan megtöltődik tartalommal" - mondta el Vértes Tibor, az Agárdi Pálinkafőzde társtulajdonosa.

    A saját használatra főzött pálinka literenként 1,5-2 míg a kereskedelmi forgalomba szánt 3-4 ezer forint. A Zwack a jó minőségű termékekre koncentrál, nemes pálinkáik az idei Destillata mellett más nyugat-európai versenyekről is több aranyérmet hoztak el. A Zwack vezérigazgatója szerint ma még legfeljebb Bécsig ismerik a magyar pálinkát, az osztrák fővároson túl csak a szakértők és a legigényesebb fogyasztók iszogatják néha a hungaricumot. Talán reménykeltő, hogy az uniós csatlakozás kedvező helyzetet teremtett a magyar pálinka számára, hiszen a tagállamokban csak a száz százalékban magyar gyümölcsből készített párlat hozható forgalomba ezen a néven, így talán külföldön is jobban elterjed és Magyarország azonosítására alkalmas itallá válik, mint az olasz grappa, vagy a francia konyak. Ez azonban pénz, kormányzati segítség nélkül nem megy, de ahogy a nemzetközi elismerések is mutatják, a főzdéken nem múlik.

    A Destillatán a legeredményesebb az Agárdi Pálinkafőzde lett, amelynek Vylyan Cabernet Franc seprőpálinkája az Év Pálinkája címet nyerte el, a Nemzetgyőztes címet pedig az Agárdi Pálinkafőzde kapta. A versenyen arató vállalkozást három magánszemély (köztük Pintér Zoltán, a Buda-Cash elnöke) hívta életre 2001-ben. "Egy baráti összejövetelen jöttünk rá, hogy a pálinka iható is lehet; gondoltuk, ilyen italra Magyarországon is lenne kereslet" - meséli Szabó László, az Agárdi Pálinkafőzde ügyvezetője és harmadik tulajdonosa. 2002-ben 150 millió forintért felépítették a főzdét Agárdon, és ugyanazzal a lendülettel még ősszel piacra dobták pálinkájukat. Termékeik multinacionális vállalkozások figyelmét is felkeltette: az agárdi pálinkák kizárólagos forgalmazója a világ egyik legnagyobb szeszipari vállalkozásának, az Allied Domecq-nek a magyar leányvállalata, a Ballantines Magyarország Kft. Bár a célközönség mindenképpen a hazai fogyasztók, illetve az idelátogató külföldiek, a minőségi pálinka a világon mindenhol kedvező fogadtatásra számít. Jelenleg nagy mennyiség jut el Japánba, Svájcba és Luxemburgba, de a tervek között szerepel exportszállítás Romániába, Szlovákiába és Oroszországba is. A palackozásra vonatkozó tendencia alapján a cég 5-6 éven belül eléri a nyitáskor kitűzött százezres határt. Ennek érdekében a raktárkapacitás bővítésére már sor került, és a gyártási kapacitás növelése is a közeljövő feladata.
     
  6. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    A lélekmelegítő pálinka

    A tél és az ünnepi időszak nemcsak az aszúnak, de egy másik nemes hungarikumnak, a pálinkának is a szezonját jelenti. A hosszú karácsonyi menüsornak bizony bármelyik végén helye van egy-egy minőségi párlatnak. Az év végén szinte egymást érik a pálinkát népszerűsítő események, de nem is feledkezhetünk meg a tiszta gyümölcsből gondos odafigyeléssel főzött nedűről, amely mértékkel fogyasztva remek orvosság, felmelegíti a testet és a lelket.

    A pálinka olyan kincsünk, amire méltán lehetünk büszkék, ismernünk és védenünk kell. Szerencsére egyre több rendezvényen nyílik erre mód. A Budai Pálinkanapokon december 15-18. között sokat tanulhatunk a főzetekről. Illetve alig néhány napja zárult - óriási szakmai érdeklődés közepette - a HunDeszt Nemzeti Pálinka- és Európai Párlatverseny is. A szervező Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács abból a célból hirdette meg az erőpróbát, hogy fórumot biztosítson a pálinka- és párlatkészítők termékeinek megmérettetésére, ezzel segítve elő egy minőségi standard kialakítását, amely a fogyasztók és a termelők szemléletének fejlődését egyaránt szolgálja.

    Az ünnepélyes díjkiosztón Szicsek János, a Szicsek Pálinkafőzde tulajdonosának az égetett szeszek elmúlt negyven évének szomorú történetét összefoglaló előadásából kiderült: a tiszta, hiteles nedűknek bizony elkél a segítség. A minőségi pálinkafőzés ugyan ma már nem számít Don Quijote-i szélmalomharcnak, de a szemléletváltás sajnos még mindig nem ért véget. Pedig a pálinka hungarikum, így óriási felelőssége van a pálinkafőzőknek abban, hogy valóban a csúcsminőségű párlatok előállításával öregbítsék az ország hírnevét világszerte. A világpiac telítve van minőségi szeszekkel, éles a verseny, így oda csak a legjobb termékekkel lehet betörni. A mostanihoz hasonló versenyek azt a célt szolgálják, hogy a pálinka ismertsége és elfogadottsága nőjön mind bel-, mind külföldön.

    Az idei HunDeszt pálinkaversenyre 15 főzde nevezett 79 mintával. Összesen 17 arany-, 24 ezüst- és 11 bronzérem került átadásra. A legkiemelkedőbb teljesítményt az egri Balla Rt. mondhatja magáénak, hiszen első és egyetlen nevezett tételükkel, a Bio Málna Pálinka által a versenyen elért legmagasabb pontszámmal nem csak aranyat, de Champion-díjat is nyertek, sőt a Média különdíjat is megkapták.

    A Divinus borcsalád megalkotásáról híres Balla Rt. első pálinkája a Márton János vezette györkönyi Vitalis Kft.-nél készült. Az idei meglehetősen csapadékos év a szőlőhöz hasonlóan a gyümölcstermelésnek sem volt optimális, ez alól egyedül a málna jelentett kivételt. Balla Istvánéknak sikerült ép és egészséges, pergős málnát vásárolniuk a Felvidékről - méghozzá olyan termelőktől, akik a növényvédelemben nem használnak semmiféle vegyszert. Tehát biotermesztésű gyümölcsről van szó, ezt az ÁNTSZ igazolása is alátámasztotta. Az ilyen alapanyagból főzött pálinka a Szeszipari Szövetség szerint is igen ritka. A saját védekező rendszerrel bíró, teljesen természetes gyümölcsnél ugyan kevesebb a termés, de zamata, íze teljesen más, összetéveszthetetlen, ahogy mondani szokás: még este is érezni a szájban.

    A tíz mázsa málnát Györkönybe szállították, ahol a friss, gyümölcsös illatok megőrzése érdekében kíméletes hidegerjesztés következett. Ezt követően, a főzés során precízen vették le az elő- és utóleveket, így igen kevés, mindössze 70 liter lett a lényeredék. Eger és Györköny közötti nagy a távolság, de Balla István szerint ott a modern gépek segítségével olyan komoly munka folyik, hogy a kiváló végeredmény érdekében megéri ilyen messzire is elszállítani a gyümölcsöt.

    Balláék egy kirándulás során fedezték fel a pálinkafőzőt. Rögtön megtetszett nekik a precizitás, és persze a nedűk is. A sikeres együttműködés már 2004-ben elkezdődött, először borpárlatot készítettek közösen. Az EU szabályok által kötelezően előírt seprőleadáskor döntöttek úgy, hogy az értékes alapanyag egy részét megmentik. A cabernet franc seprőjének párlata háromféle - natúr, őszibarack ágyas, és illatos akácmézzel kevert - változatban akkora sikert hozott a pincészetnek, hogy ezen felbuzdulva idén belevágtak a pálinkafőzésbe is.

    Azt már megtudtuk, hogy jövőre több új íz is várható, a tervek szerint egy illatos szőlő törkölyéből és további gyümölcsökből készült pálinka fogja szélesíteni a szortimentet, de részletekről csak a későbbiekben tudunk beszámolni.
     
  7. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    Nemzetközi elismerést kaptak a Zwack Unicum Rt. pálinkái

    Öt arany- és öt ezüstérmet kapott az ausztriai Klagenfurtban az idei Világ Párlatai elnevezésű versenyen a Zwack Unicum Rt. nemes pálinkacsaládja - tájékoztatta Kerényi Péter, a társaság sajtófőnöke az MTI-t.

    A klagenfurti World Spirits Award-on 16 ország 45 pálinkafőzdéje és forgalmazója 250 terméket nevezett a különböző kategóriákban. Az italokból nemzetközi kóstoló bizottság választotta ki az elismerésre leginkább érdemesnek tartott párlatokat.

    A First-Class Distillery címmel elismert Zwack Unicum Rt. a versenyre 13 terméket nevezett. Ebből az italkollekcióból 10 kapott elismerést. Így Zwack Sándor - Zwack Péter fia - a Zwack Unicum Rt. igazgatósági tagja, a Nemes Pálinkák márkamenedzsere öt arany- és öt ezüstérmet hozhatott haza Budapestre.

    A Zwack Unicum Rt. 22,017 milliárd forint konszolidált bruttó árbevételt ért el a 2005. április 1-jén kezdődött üzleti évének első háromnegyed évében, ami 3,5 százalékkal kevesebb mint az előző év hasonló időszakában - tette közzé ez év február elején a társaság. A nemzetközi számviteli szabványok (IFRS) szerint készült konszolidált gyorsjelentés 3,587 milliárd forint adózás előtti nyereségről számolt be. A profit 35,1 százalékkal nőtt egy év alatt.

    A részvénytársaság 2006 január-márciusban mintegy 230 millió forint veszteséget jelzett előre, így az egész üzleti évben várható adózás előtti eredménye 3,3-3,35 milliárd forint lesz az egyszeri tétellel együtt.
     
  8. andika

    andika Állandó Tag


    Én a Tibitől nem ezt hallottam!
    Vele kell pálinka bor, és unikum ügyben értekezni!:D ;)
     
  9. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    Pálinkaritkaságok a Balaton partján

    Lassan, de biztosan a pálinka is elfoglalja az őt megillető helyet a gasztronómiában, s ezzel együtt a fogyasztóknak is egyre szélesebb közönsége különbözteti meg a minőségi italt a kommersztől. A minőség fontosságáról és az új tendenciáról Roland Zimekkel beszélgettünk a zamárdi pálinkafőzdében.

    A minőség záloga

    Szerencsére egyre többen ismerik fel, miben különbözik a jó pálinka a tömegterméktől, s fokozatosan kedvet kapnak az emberek a minőség élvezetére - mondta magazinunknak Roland Zimek, a zamárdi Zimek Különleges Magyar Pálinkák vezetője. S valóban: aki kóstolta már valaha a Destillata vagy a magyar versenyek bármely győztes italát, garantáltan a minőség mellett fogja letenni a garast későbbi vásárlásai során.

    Az igényes pálinka titka természetesen a válogatott, hibátlan alapanyagokban, a körültekintő feldolgozásban és a több évszázados hagyományban rejlik. Amellett, hogy ezen tényezők mindegyikével könyvek foglalkoznak, könnyedén megismerkedhet bárki a pálinka készítésének kulisszatitkaival, amihez elegendő lehet egy látványfőzde megtekintése. A Balaton déli partjánál, Zamárdiban erre nyílik lehetőség, Magyarország egyik legmodernebb berendezését lehet itt megcsodálni.

    Kiváló készülék, kiváló gyümölcsök

    Az itt látható új pálinkafőző minden szempontból megfelel a legmagasabb kívánalmaknak, sőt, ilyen tudású készülék csak Zamárdiban van Magyarországon. Anélkül, hogy elvesznénk a részletekben, meg kell említsük a készülék tizenötszörös lepárlási mechanizmusát, amelynek segítségével a pálinka különlegesen tiszta és nemes lesz. Erre a folyamatra egy hengerben kerül sor, amelyben három centiméteres, spirál egységek helyezkednek el, szám szerint tizenöt. A készülék szinte minden eleme nemesacél, emellett jótékony hatással bír az italra az üstsisak anyaga, a réz is, de ha már az anyagokról esett szó, nem felejthetjük el az alapanyagokat sem, amelyek kizárólag a legjobb gyümölcsökből állnak.

    A pálinkához leginkább a saját ültetvényekről és a Balaton környékéről válogatják a terméseket, előbbiek esetében pedig még a szüretet is többször megismétlik a lehető legmagasabb minőség érdekében - mondta Roland Zimek. A málnapálinka esetében például négyszer is szüreteltek, hogy mindig éppen a legszebb és legérettebb gyümölcsök kerüljenek a kosárba. Ez a legfőbb előnye a saját ültetvényeknek, itt addig hagyják a fán a gyümölcsöt, amíg szeretnék. A környékbeli balatoni gyümölcsök íze és magas cukortartalma lehetővé teszi, hogy ne kelljen sem külön cukrot, sem természetes vagy mesterséges aromákat hozzáadni az italhoz, de mindettől függetlenül a pálinkafőzdében semmilyen adalékanyagot nem használnak. A palackokat a könnyebb tájékozódás érdekében a főzde 1999 óta évszámmal látja el, ahogyan azt a minőségi borok esetében szokás.

    Nemesacél vödörben fogják fel a nedűt


    Pálinkafajták és élvezetük

    A pálinka egyik vonzereje, hogy a gyümölcsök egészen széles spektrumát felöleli. Egyedül Roland Zimek kifőzdéjében 35 féle íz készül, köztük olyan ritkaságok is, mint az akác virágából főzött pálinka, de említhetnénk még a diót, bodzát, epret, málnát, feketeribizlit, birskörtét és birsalmát vagy ringlót. A zamárdi üzemben a törköly mellett még szőlőpálinkát is készítenek. A lehetőségek száma nagy, ugyanígy a párosításokkal is egyszeri élménynek lehetünk részesei: Roland Zimek a vilmoskörtét magas kakaótartalmú csokoládéval ajánlja, a barna pálinka névre hallgató különlegességet szivarral, a törkölyt pedig kávé mellé. A pálinkák élvezetéhez a termelő a 16-18 Celsius fokos hőmérsékletet javasolja.

    A magyar pálinka helye

    A hungarikumnak számító pálinka egyre nagyobb népszerűségre tesz szert, így van már Pálinkafesztivál és Pálinka Kalauz is. Az örvendetes tendencia tovább folytatódhat, különösen, hogy a nemzetközi versenyeken is jól szerepelnek a magyar párlatok. A Destillata 2006 szintén éremesővel járt, ezek közül az Agárdi Pálinkafőzde Kft. két arany-, hat ezüst- és öt bronzéremmel tért haza, míg a Zimek ugyanitt két ezüst- és három bronzérmet szerzett. A zamárdi főzde ezután a gyulai pálinkafesztiválról 9 érmet - köztük két aranyat és két nagyaranyat - hozott el.
     
    ivanszemjon kedveli ezt.
  10. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    Andika, én csak a saját tapasztalataimat tudom elmondani.
    A móri borvidéken ez a helyzet ... sajnos ...

    A hivatalosan, a boltban kapható Móri Ezerjónál rosszabb bort még nem ittam. De az igazi, Móri aszu, amit nem engednek forgalomba, ami ugyanúgy az ezerjó szőlőfajtából készül.. Hmmm!!! Na, az bor!;)
     
  11. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    A békési pálinka íze

    Folyók, csatornák keresztül-kasul, időnkét parázs hangulat, aminek sok minden teremtett és teremthet alapot, magas páratartalom és mélyfekete öntéstalajok, amelyek inkább a gabonát tűrik, mintsem a gyümölcsöt. Ez a Viharsarok, amelynek klímája egy gyümölccsel, a hol zöldben, hol kékben játszó vörösszilvával kivételt tesz: szereti.

    Akárcsak a helyiek, akik a zamatos gyümölcsből kiváló és már évek óta földrajzi eredetvédelem alá eső pálinkát készítenek. És bár főznek más gyümölcsből is pálinkát, sőt néha annak meg is ágyaznak vagy mézzel elegyítik, mégis szilvapálinkájukra a legbüszkébbek.

    Ha pontosak akarunk lenni, akkor békési szilvapálinka régióról kellene beszélnünk, a Békésen tevékenykedő Békési Zoltán, a térség és az ország egyik legjelentősebb pálinkafőzdéjének, a Békési Pálinka Rt.-nek tulajdonosa mégis jobban szeret dél-alföldi régióban gondolkodni. Teszi mindezt azért, mert vallja, hogy a térség három megyéjében, Békésben, Csongrádban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében hagyománya van az ágyaspálinka készítésnek. A legtöbb ilyen pálinkarecept Szegedhez köthető, de Békési Zoltán egymaga több mint nyolcvanfélét ismer. Az ágyaspálinka készítésének hagyománya a pálinka ízesítésén alapult, amihez leginkább törkölypálinkát vagy más, kevésbé értékes fajtatiszta pálinkát használtak a régiek, az italnak friss, vagy aszalt gyümölccsel, esetleg fűszernövényekkel ágyazva.

    Az ágyaspálinka-hagyományok mellett a terület rendelkezik földrajzi eredetvédelem alá eső pálinkával is: a Magyar Eredetvédelmi Tanács 2001-ben nyilvánította védetté a békési szilvapálinkát. A védelem értelmében a békési szilvapálinka a Körösök-völgyének 30 kilométeres körzetében - Békés, Békéscsaba, Tarhos, Bélmegyer, Kamut, Murony, Mezőberény, Telekgerendás, Köröstarcsa, Kétsoprony, Vésztő, Doboz, Gyula, Gyulavári, Sarkad, Szabadkígyós - termelt, legalább 50 százalékban vörösszilvából készült, hagyományos módon előállított gyümölcspálinkát jelent. "Ezen települések sora kiegészült még az elmúlt években Sarkadkeresztúrral is" - mondta Békési Zoltán, aki igazán meggyőzően beszél e különleges gyümölcsről.

    "Az itteni sok víznek köszönhetően a mi ártéri földjeink valósággal szurokfeketék, és ha megáznak, akkor igazán vendégmarasztalók. Ezt az alapot egészíti ki, ugyancsak a folyók miatt, a jelentős, gyakran hetven százalékot is meghaladó páratartalom, amihez a terület fekvése miatt még magas napsütéses óraszám is társul, ami érési időben meghaladja a kétszázötven órát is. Az éghajlati hatások összessége adja meg azt a tájra jellemző sajátosságot a vörösszilvának, ami aztán a belőle készült pálinkában is ízlelhető. Maga a gyümölcs a szintén híres penyigei kékszilvánál jóval nagyobb szemű, de nevével ellentétben csak akkor vörös, amikor zöld - idéz egy helyi mondást is Békési Zoltán. - Az érett szilva természetesen kék, nem magvaváló, de sárga húsa zamatos és bőlevű. Félérett állapotában azonban valóban vörösben játszik" - világítja meg a szólás eredetét a pálinkafőző mester, aki járatos a térség pálinkatörténelmében is.

    Megtudjuk tőle, hogy a gyulai várban már 1735-ben működött pálinkafőzde, és arról is vannak hiteles, levéltári bizonyítékok, hogy az 1848-49-es szabadságharcunk leverésében jelentős szerepet vállaló muszka csapatoknak a környékbeli települések hadisarcként többek között 409 akó pálinkát is beszállítottak. Egy régi akó körülbelül ötven liternek felel meg, ami azt jelenti, hogy az orosz sereg itt állomásozó mintegy 35 ezer fős hadteste húszezer liter pálinkát gurított le a torkán. A Vám és Pénzügyőrség 1955-ös számadásai pedig azt bizonyítják, hogy az adott évben négyszázezer liter pálinkát állítottak elő az itt élők. Békési Zoltán szerint - bár erről még nem tudott, de ígérte, fog hiteles adatokat beszerezni - a történelem pálinkafronton is megismételte önmagát, amikor 1945-ben a Szovjetunió is kapott, mintegy háborús jóvátételként, pálinkát.

    Megkérdeztük persze azt is, hogy miért éppen a vörösszilva lett a kiválasztott, mire azt a választ kaptuk, hogy a parasztember sosem tűrhette a nemes szilvát, hanem csak a vöröset, esetleg a beszterceit.

    Ezek közül sokat még ma is gyökérhajtatással szaporítanak, vagy csak kel, úgy, ahogy a madarak elhullajtották. Az idén, ha csak az időjárás el nem romlik, kiváló szilvatermésre lehet számítani. Ám Közép-Békésben nem számottevő a gyümölcstermés, már vannak elszórtan ültetvények, de a termesztés leginkább a házi kertekben folyik, a térségben sokkal inkább a gabona dominál. Ennek ellenére más pálinkák is készülnek itt, nem csak szilva, természetesen felvásárlás útján, a pálinkafőzdék például a kecskeméti termőkörzetből is vesznek barackot.

    Maga Békési Zoltán huszonhatféle pálinkát jegyezhet, csak szilvából négyfélét készít, amit további kettő ágyas változattal is kiegészít. Főz pálinkát tisztán és legalább felerészt vörösszilvából, besztercei kékszilvából és mirabellából vagy más néven mirabolánból is. De készül szeszfőzdéjében többféle alma és barackpálinka is, van egy sor bogyós gyümölcsből alkotott pálinkája, sőt, van gesztenyepálinka is. - A gesztenye érdekes növény, héjas gyümölcsnek tekinthető, átmenetet képez a gyümölcs és a gabona között, a gyümölcsökhöz hasonlóan tartalmaz cukrot, és akárcsak a gabonafélék, keményítőt is. A cukrot természetes módon, a keményítőt enzimek segítségével bontjuk le, a végeredmény pedig egy finom, de nem túl karakteres, illatában és ízében a frissen sült kenyér és a parázson sült gesztenye világába röpítő ital lesz - írta le röviden egyik különlegességét Békési Zoltán. Az 1984 óta pálinkafőzéssel foglalkozó mester nagy bánata a mézespálinka, amely csak a köznyelvben és a köztudatban viselheti a pálinka nevet. Hivatalosan, mivel mézet is elegyítenek hozzá, nem számít annak, ezért az uniós rendeletnek megfelelően mézespálinka likőr néven kerül forgalomba, pedig a mester szerint lehetne a szabályozást úgy alakítani, hogy a mézespálinka is a pálinkák közé soroltasson.

    "A pálinka amúgy is sokkal több, mint alkohol, ezért sem szabad behűteni. A jó pálinka szobahőmérsékleten mutatja meg mit tud, akkor jönnek ki igazi ízei, zamatai. Jégbe hűtve nem érezni belőle semmit, a jegelés inkább arra való, hogy valamely ital rossz tulajdonságait elrejtsék, vagy egy rossz italt valamilyen szinten ihatóvá tegyenek" - figyelmeztetett Békési Zoltán, azt a meggyőződését is hangoztatva, hogy a pálinka sokkal többet érdemel, mintsem hogy csak úgy egyszerűen lehajtsák.

    Az egy nagy mellett több kis főzde, mintegy húsz is található a térségben, de sajnos zömük csak bérfőzést vállal és egyik sem áruelőállító, néhányuk viszont, ezt a monotóniát megtörendő, fontolgatja a piacra lépést.

    Térségi beszámolónk nem lenne teljes, ha nem említenénk meg a szintén a régióhoz kapcsolódó Kisüsti Pálinka Fesztivált, amelyet 2000 óta Gyulán rendeznek meg minden évben, hagyományosan április közepén, a 12-ére eső Gyula naphoz legjobban illeszkedő hétvégén. A fesztivál története az 1999-ben alakult Pálinkafőzők Dél-Kelet Magyarországi Egyesületéhez köthető, ugyanis ez a harmincöt tagot számláló testület határozta el, hogy szakmai támogatással évente megszervez egy, a pálinkát népszerűsítő rendezvényt. Erre az idén hetedik alkalommal került sor. Az eseménnyel egy időben tartják mindig az Országos Pálinka és Nemzetközi Gyümölcspárlat Versenyt is, idén ezt tizennegyedszerre tették, közel négyszáz, kereskedelmi forgalomban is kapható pálinka megmérettetése mellett.

    Hazánkban öt földrajzi eredetvédelem alá eső pálinka van, a gönci barack, a kecskeméti barack, a szabolcsi alma, a szatmári szilva és a békési szilva. Különbséget tenni és sorrendet állítani köztük mértékadó szakmai vélemények szerint sem lehet és nem is érdemes.
     
  12. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    A zamatos gyümölcsökből nyert szívmelegítő

    Párlatok. A fogalom hallatán számos név ötlik eszünkbe, grappa, rum, tequila, ouzo, de mind közül talán a legkedvesebb a hazai, a pálinka. Az ital, melyet az évek során oly sokszor méltatlanul emlegettek, remélhetőleg ismét megérdemelt helyére kerül.

    Zamatos ízek egy fagyos reggelen

    A reputáció visszaszerzését több lépés szolgálja, ezek közül talán a legfontosabbak az Európai Unióban kivívott névhasználat, a terjedőben lévő minőségi italfogyasztás és a sokakban élő régi, már-már elfeledett emlékek.


    A pálinka semmi mással össze nem téveszthető illata, mely hűvös hajnalokon egy-egy hangos, "Pálinkás jó reggelt!" társaságában megcsapta orrunkat, a kellemesen bizsergető meleg érzés, ami egy kupica házi pálinka elfogyasztását követte, s az illatok és ízek orgiája, melyet órák múlva is felidézhettünk.

    Kiváló elixír hibátlan gyümölcsből

    A társadalom egyik legősibb italát a világ szinte minden táján fogyasztják.

    Összetevői tájanként, országonként eltérőek. Magyarország klímája kifejezetten kedvez a gyümölcstermesztésnek, így a legzamatosabb pálinka félék Magyarországon találhatók. Nemes italról beszélünk, noha évtizedeken át bevált gyakorlat volt, hogy a jó minőségű gyümölcs exportra került, míg az értéktelen, hullott, penészes, rothadt vált a pálinkafőzés alapanyagává. Sajnos jelentős azok száma, akik nincsenek vele tisztában, hogy jó minőségű nedű csak kiváló alapanyagokból készíthető.

    Mint annyi más ital készítéséhez, a pálinkához is a legszebb és legoptimálisabb időben szedett, érett gyümölcsökre van szükség. Csak ezekben a szemekben van maximális cukormennyiség és a legfinomabb, legbőségesebb aromaanyag. Az éretlen, cukorszegény vagy beteg gyümölcs, a hűvös, esős nyarak mind-mind károsan befolyásolják az erjedést. Ezért, noha sokan lebecsülik, a cefre előkészítése, kezelése, feldolgozása jelentős odafigyelést és szaktudást igénylő feladat. Igen fontos mozzanat a savbeállítás, ami 2,8-3,2 pH között az optimális. Ha ennél alacsonyabb az érték, kárt okozhat a berendezésben, ha ennél magasabb, a cefre fertőződik könnyebben.

    A nedű szíve

    valamint szilárd és oldott anyagokat tartalmaz. Az oldott anyagok között illó és nem illó anyagok találhatók.

    A gyümölcspálinka kizárólag illó anyagokat tartalmaz és úgy készül, hogy az erjesztett cefréből elkülönítjük az illó anyagokat a szilárd és nem illó anyagoktól. Ez a desztillálás vagy lepárlás.

    A szakember a desztillálás során a legértékesebb részt - amit franciául "le coeur"-nek, szívnek neveznek - használja fel. Nagyrészt a középpárlat megfelelő elválasztásán dől el a pálinka minősége. Ez a művelet nagy szaktudást és gyakorlatot igényel.

    Az elő- és utópárlatot még egyszer desztillálják, hogy megtisztítsák a mérgező és kellemetlen anyagoktól, s csak ezután hasznosítható. Ezen a ponton ér véget az emberi kéz munkája. A párlat fahordókba kerül, ahol legalább három hónapig érlelődik, majd később acéltartályokban várja a jól megérdemelt palackozást.
     
  13. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    Az absztinens cachaca-gyűjtő

    Él egy ember Brazíliában, aki hobbijául a pálinkagyűjtést választotta. Ne gondoljunk rosszra, az úr nem idült alkoholista, ünnepnapokon sem nyúl a pohárhoz. A cukornád-párlathoz fűződő plátói szerelméből mégis egy kiállításra elegendő gyűjtemény született.

    A brazilok cukornádból kivont híres pálinkáját cachacának hívják. Az ital világszerte ismert. Az azonban kevésbé köztudott, hogy José Moises Moura kereskedő, aki úgy szerepel a Guinness Rekordok Könyvében, mint a világ legnagyobb cachaca-gyűjtője, abszolút absztinens. Mint az El País című spanyol napilapnak bevallotta, nem kedveli az alkoholt, életében nem ivott még sem cachacát, sem whiskyt, de mégcsak sört sem.

    Gyűjteményéből múzeumot rendezett be a Recifétől 60 kilométerre lévő Lagoa do Carróban. Közel hétezer különböző márkájú cachacát őriz benne, de a kollekció még közel sem teljes, Moura szerint ugyanis Brazíliában közel 20 ezer fajta létezett a szóban forgó italból.

    A márkák egyike sem tartalmazza személyiségek neveit, ha voltak ilyenek, az érintettek kívánságára meg kell szüntetni, mint például a Pelé nevére kereszteltet. A futball királya nem akarta, hogy neve egy pálinkával kerüljön kapcsolatba.

    Moura egyébként gyűjti az iszákosokról szóló mondásokat is. Az egyik kedvence: "Az iszákos álma, hogy szellemmé változik, és a palackban él."
     
  14. andika

    andika Állandó Tag

    Nagyon beleástad magad a témába!
     
  15. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    Ez igaz. Nálunk, a pasik a családban pálinkásak. Igaz, nem nagyon, csak módjával és főleg a kuriózumokat szeretik. Legyen kevesebb, de jó minőségű;)

    Másrészről meg, nyugodtan kérdezd meg a Csöcsikét, hogy a pálinkának milyen pozitív és gyógy hatásai vannak:D

    És, legalább, most már van a ZártOsztálynak egy igazi Pálinka Raktára is;) A kulcsok, nálam vannak:cool: :cool: :cool:
     
  16. andika

    andika Állandó Tag


    Én féltem a testi épségedet!
     
  17. Efike

    Efike Állandó Tag

    Felháborító, hogy mindenkinek van kulcsa a pálinkaraktárhoz :shock:
     
  18. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    Madj igyekszem gyorsan forogni!:D
     
  19. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    Efike! CSAK, nekem van kulcsom!
    A többieknek maximum álkulcsuk lehet;)
    Mellesleg, rápacsálnak, mert most vezettettem be egy új biztonsági rendszert + kamerákat és aki jogtlanul megérinti a kilincset, az jutalom sokkolást kap:D :cool:
     
  20. allegro

    allegro Állandó Tag

    Már itt az olvasásba is tisztára berúgtam! :)
     

Megosztás