Paks

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Ha ma valami sokat szerepel a sajtoba pro es kontra az a Paks II atomeromu.

Akit erdekel itt kovetheti az esemenyeket es maga eldontheti jonak iteli vagy nem.
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Orosz leleplezés: súlyos kockázatok Paks II. prototípusánál

Egy orosz nukleáris munkatárs leleplező adatközlései nyomán megdöbbentő biztonsági és műszaki hiányosságokat hozott nyilvánosságra a Green World orosz környezetvédelmi szervezet a Szentpétervár melletti Leningrád 2 atomerőmű építése kapcsán. A Paks II. prototípusának számító reaktorokba gyenge minőségű, balesetveszélyes elemeket építettek be – a PM azonnali vizsgálatot sürget annak tisztázására, hogy a szisztematikusan előforduló konstrukciós, tervezési és kivitelezési hibák a magyar beruházásban is megjelenhetnek-e.

Mindent átható korrupció, a biztonsági kultúra teljes hiánya, a szakemberek képzésének elhanyagolása, a minőségbiztosítás kikerülése, törött és hibás alkatrészek beépítése – sorolja a hasonló problémákat Viktor Petrovics Alejnyikov, a Leningrád Atomerőmű korábbi dolgozója, aki 1991 óta dolgozott a létesítményben. Alejnyikov az erőmű két új reaktorának építéséről hozott nyilvánosságra ijesztő részleteket és dokumentumokat; ezek azok a blokkok, amelyek a Paksra szánt reaktor prototípusai lennének. Információi alapján a Green World nyílt levélben fordult az orosz hatóságokhoz.

Alejnyikov legfontosabb állítása, hogy a szintén a Roszatom által kivitelezett reaktorokba beépített primer köri csővezetékek nem felelnek meg az orosz állami szabványoknak; az építkezésen megfelelő szakképzettség nélküli munkavállalók dolgoznak, a felkészültséget, illetve az anyagminőséget igazoló dokumentumokat meghamisítják.
Mint emlékezetes, nyomott vizes orosz atomerőművekben visszatérő hiba a csővezetékek anyaghibája és korróziója.

Jávor Benedek, a PM EP-képviselője hozta nyilvánosságra, hogy a Paksi Atomerőmű 3-as blokkjában 2013-ban éppen egy ilyen jellegű hiba miatt folyt el 60 ezer liter sugárszennyezett bóros víz. Ráadásul az Európai Bizottság egyik, az EP-képviselő által tavaly év végén publikált feljegyzése is utal rá: amennyiben a Paksra tervezett új reaktorokat ún. menetrendkövető üzemben fogják működtetni, akkor a korrózió kockázata jelentősen megnő.

A PM szerint az oroszországi atombiztonsági botrány árnyéka a paksi bővítésre is rávetül, és emiatt az Oroszországban napirenden lévő vizsgálatokat Magyarország sem spórolhatja meg: tisztázni kell, hogy az ottani tervezési, konstrukciós és kivitelezési hibák kizárhatóak-e a paksi projektnél.

Magyarországnak nincs szüksége egy keleti slendriánsággal összebarkácsolt nukleáris időzített bombára. Ha Oroszország otthon nem képes az európai műszaki és biztonsági sztenderdeknek megfelelően végigvinni egy atomerőművi beruházást, akkor egy okkal több, hogy ne vásároljunk tőlük atomerőművet: Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin barátsága kedvéért sem játszhatunk orosz rulettet a magyar nukleáris biztonsággal.

paksi-atomeromu-e1447947087886.jpg
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
A cézium-137-es izotóp normális sugárzási értékének ezerszeresét mérték Helsinki felett március 3-án és 4-én. A sugárzás, aminek forrása Oroszországban vagy Észtországban lehet, nem veszélyes mértékű a lakosságra.

A STUK közleménye szerint 4000 mikrobecquerelnek megfelelő sugárzást mértek légköbméterenként a finn fővárosban.

Ez az érték ugyan a megszokottnál ezerszer magasabb, de milliószor kisebb annál, ami szükségessé tenné a lakosság számára a közvetlen védelmi intézkedéseket.

"Ez különösen szokatlan volt. A nukleáris biztonság szempontjából mindazonáltal a cézium mért szintje nincs kihatással az emberi egészségre" - mondta Tarja Ikaheimonen, a STUK egyik vezető illetékese.

Az 1986-os csernobili katasztrófa óta Finnországban rendszertelen időközönként még mindig mérnek megnövekedett sugárzást.

A múlt héten rögzített értékek azonban túl magasak ahhoz, hogy a csernobili katasztrófával lehessen őket magyarázni - tette hozzá Ikaheimonen.
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Atomerőművek nélküli világ 2050-re?



606x340_326957.jpg

smaller_text larger_text
2050-ig eljuthatna oda a világ, hogy már nem üzemelnek atomerőművek, állítja a Greenpeace. A szervezet magyarországi energia-kampányfelelőse, Perger András szerint ezt akkor lehetne elérni, ha a világ országai közös erőfeszítéseket tennének a megújuló energiaforrások hatékony kiaknázására.

A naperőművek és a szélkerekek elterjedését már régóta nem technológiai korlátok gátolják. Magyarországon például a napelemek adójának csökkentésével lehetne elősegíteni szélesebb körű alkalmazásukat. A környezetvédők egyik hatásos mondása, hogy hazánkban a napelemeket ugyanannyi adó terheli, mint a rendkívül mérgező savas akkumulátorokat.

Az elmúlt negyedszázad történetének legsúlyosabb nukleáris katasztrófájaként emlegetik az öt évvel ezelőtti Fukusimai balesetet, és a csernobili tragédiához hasonlítja a Greenpeace is. A környezetvédő szervezet a japán atomerőmű tragédiájának évfordulóján hívja fel újból a figyelmet a nukleáris energiatermelés kockázataira, aminek Magyarországon aktualitást ad, hogy a szigorúan titkosított Paks II. beruházásról a biztonsági tényezők részletei sem nyilvánosak.

Védi-e majd kettős kupola az új paksi blokkokat? Egy külső a kívülről fenyegető veszélyektől, például egy lezuhanó repülőgéptől, egy belső burok pedig a környezetet kellene védje az erőműben esetlegesen bekövetkező balesetektől, robbanástól, szivárgásoktól. Lesznek-e egymástól elkülönült biztonsági rendszerek, amik hatékonyak maradnak tűz, földrengés, áradás, egyéb tényezők esetén? A japán atomerőmű-baleset ötödik évfordulóján a magyar nukleáris beruházásról is beszél az Euronews-nak adott interjúban Perger András:

- Ellenezzük az atomerőművek működését, ezért a Greenpeace folyamatosan azt követeli, hogy vonják ki a működésből az összes atomerőművet a világon. Fukushima és Csernobil tragédiája rámutat, hogy a biztonsági kockázatok meghaladják az áramtermeléssel járó hasznot. Atomerőmű-balesetek a jövőben is történni fognak, az eddigi katasztrófák ezt mutatják.

- A két, egymásnak feszülő verzió egyike sem veti fel Japánban, hogy a nukleáris energiatermelés kockázatos lenne. Az erőművet üzemeltető vállalat szerint egy nagy erejű, 9-es erősségű tenger alatti földrengés a baleset közvetlen előzménye, de egy parlamenti bizottság 2012-es jelentése emberi felelőtlenségek és mulasztások sorozatának tulajdonítja a balesetet: tervezési és kivitelezési hibákat, hatósági felügyeleti és üzemeltetési hiányosságokat emlegetnek.

- A balesetek az atomenergia iparban ugyanúgy, ahogy bárhol máshol, rendszerint emberi hiányosságokra vezethetők vissza. Fukushima esetében sem vitatja senki, hogy a tragédia közvetlen előzménye a nagy erejű földrengés, de nem következett volna be ekkora katasztrófa, ha a tervezés, kivitelezés és a hatósági eljárások során megtesznek minden elővigyázatosságot, ami ma már technikailag lehetséges. Ez nem történt meg.

- A sajtóból a kárelhárítás költségeiről lehet tájékozódni. Tudható, hogy közel a magyar éves GDP-nek megfelelő összegbe (118 milliárd dollár) kerültek eddig a fukushimai kárenyhítési munkálatok, de arról nem jut el pontos információ az emberekhez, hogy mekkora a környezeti kár.

- Hatalmas terület szennyeződött el Japánban, és emberek tömegeinek kellett elhagyni lakóhelyét. Nem tudni, mi lesz azzal a 9 millió zsákkal, amiben a katasztrófa során keletkezett radioaktív hulladékokat tárolják. Ezek a zsákok három évig zárják el garantáltan a sugárzó anyagokat, miközben több száz éven át kellene biztonságosan tárolni a sugárszennyezett hulladékokat.

- Még mindig mérnek szennyezést, így nem végleges az összesített titkos adatsor sem. A fukushimai erőmű területéről még mindig szivárog a tengerbe sugárszennyezett víz.

- A katasztrófa során tönkrement épületekben még mindig ott van a három leolvadt reaktor. Nem tudni, hogy miként lehet biztonságosan felszámolni ezeket. Amíg ez nem történik meg, folyamatosan újabb veszélyekkel fenyeget Fukushima. Csernobil esetében szoktuk azt mondani, hogy ha a mostani szarkofág összedőlne, akkor hatalmas radioaktív porfelhő kerülne a légkörbe, és friss szennyezéssel fenyegetne. Fukushimában a három összeolvadt reaktorban lévő nukleáris anyag az óceánokat szennyezi. A mostani folyamatos szivárgáshoz képest nem tudhatjuk, hogy a fel nem számolt sugárzó törmeléktömeggel mikor történik egy újabb nagyobb katasztrófa egy esetlegesen bekövetkező hirtelen tényező miatt.

- Sajtóhírek szerint a biztosítók árképzése rácáfol arra a korábbi állításra, hogy a csernobili atomkatasztrófa egyedi eset, és úgy számolnak, hogy negyedszázadonként bekövetkezhet ilyen.

- Fukushimában nem tudjuk, hogy pontosan milyen veszély fenyeget a következő évtizedekben, mert jelenleg olyan erős a sugárzás a katasztrófa gócpontján, hogy lehetetlen az azonnali pontos felmérés és kárelhárítás. A radioaktív szivárgás folyamatos nemcsak a hulladéktárolóból, hanem magából az erőműből is, ami el van árasztva vízzel.

- Kivédhető, hogy a talajvízen keresztül az óceánba jusson a radioaktív szennyeződés?

- Nagy erőfeszítésekkel dolgoznak ezen, de eddig nem sikerült megakadályozni. Próbálkoznak például fagyasztással. Az erőmű körüli területen a talaj fagyasztásával akadályoznák meg, hogy a szivárgás a felszín alatt az óceánok felé mozduljon. Azért nehéz hosszútávra tervezni, mert a katasztrófa után bizonytalan és ismeretlen körülmények közé került az a nagy mennyiségű sugárzó anyag, ami a tragédia előtt biztos körülmények között volt az erőműben. Egy újabb földrengés esetén nem megmondani most, hogy mi történik majd a sugárzó anyagokkal.

- A fukushimai atomerőmű-baleset évfordulóján a magyar közbeszédben nagyobb hangsúlyt kapott, hogy milyen biztonsági szinten épül meg a Paks II néven emlegetett új magyarországi atomerőmű. A beruházás részleteinek titkosítása miatt nem tudni, milyen biztonsági elemekkel készül, a Greenpeace mégis azt nyilatkozta januárban, hogy milliárdokba kerülne, ha Magyarország is kérné ugyanazokat a biztonsági extrákat, mint amiket Finnország kér az ott készülő új orosz atomerőműhöz.

- Becslésről van szó, hiszen sem a finn, sem a magyar helyzetet nem ismerjük teljes részletességében. De olyan reaktort kell építeni, amit az oroszok még nem építettek. A kupolának ki kell bírni egy nagyméretű utasszállító rázuhanását, és más külső hatásoknak is ellent kell tudnia állni. Az orosz építő eleve ilyen kupolát készített volna, de az csak egy katonai repülőgép rázuhanását bírná ki, egy nagyméretű utasszállítóét nem.

- A kettős kupola funkciója az is, hogy a környezetet megvédje a belül bekövetkező esetleges balesetektől, szennyezésektől, robbanástól.

- Nem robbanásnak nevezném, azt szokták mondani, hogy ki kell bírnia az elképzelhető legnagyobb balesetet. Paks I esetében ilyen lehet a legnagyobb keresztmetszetű cső eltörése. A Paks II reaktort elvileg arra is felkészítik, hogy ha az üzemanyag megolvadna, egy olvadékcsapda megfogja. A biztonsági rendszerek teljes fizikai szétválasztása is szükséges, az erőmű megépülte után derül ki, hogy ez megvalósul-e, az eredeti tervek nem tartalmazták. Azért nehéz a biztonsági elemekről beszélgetnünk, mert az erőmű áráról szóló keretmegállapodást már azelőtt megkötötték, hogy a konkrét részleteket véglegesítették volna. A magyar fél által kért módosítások költségvonzata a tudható információk szerint nem növelte az árat. Fukushima után már az is egyértelműnek tűnik, hogy olyan irányítóközpontot kell építeni, ami térben is elkülönül attól a területtől, ahol egy tragédia során a radioaktív szennyezés bekövetkezik.

- Hogy érzi, komolyan veszik önöket, amikor tárgyalni próbálnak a döntéshozókkal?

- Nemzetközi szinten folytat hagyományos lobbitevékenységet a Greenpeace, vagyis tárgyal a döntéshozó körökkel, de Magyarországon ez a gyakorlat nem működik. Egy nagy nemzetközi szervezet vagyunk, így szükség esetén meg tudunk fizetni egy szakértőt, hogy az adott témában hitelesek maradhassunk. Amikor felhívjuk valamire a politikusok figyelmét, azt mindig megalapozott érvek alapján tesszük.

Azt a Greenpeace is többször hangsúlyozta, hogy nem elég azért küzdeni, hogy minél nagyobb arányban termeljük meg energiaszükségletünket megújuló forrásokból, arra is törekednünk kell, hogy spóroljunk az energiával. Kisebb, hatékonyabb felhasználás esetén sokkal kevesebb energiát kell termelni, ami segíti az atomerőművek és a légkört szennyező fosszilis erőművek felszámolását.

Ács Gábor
 

Perseus

Állandó Tag
Állandó Tag
Ami a politikai részét illeti: ha valamit ennyire titkosítanak nyílván azért teszik mert olyan botrányos a szerződés, amibe belebukhatnak. Ha minden teljesen tiszta és védhető ugyan miért titkosítanák?
Ami a gazdasági részét illeti: ha Paks nincs, ma Magyarországon a háztartások több mint 45%-ában nem lenne áram. Szóval igen is szükség van rá, de mindezzel együtt nem látnám hogy a mindenkori magyar kormányok olyan nagyon kezüket-lábukat törték volna hogy a megújuló energiaforrások területén előrelépés legyen, sőt. A napkollektorokara mostanában vezettek be egy nagyon komoly adóterhet, veszélyes hulladékra hivatkozva. Ami azért vicces, vagy inkább tragikomikus mert elvileg vállalásaink vannak az EU felé, hogy az energiaszükségletünk bizonyos részét zöld energiából fogjuk meríteni. Magánszermélyek háztartásai számára napkollektrorok telepítésével foglalkozó cég vezetője mondta hogy olyan szintű bürokratikus engedélyezési szűrőrendszerrel van levédve ez a terület hogy ma Magyarországon kis híján lehetetlen feladat hogy egy háztartás legálisan áramot termeljen, és függetlenedjen a külföldi tulajdonban lévő áramszolgáltatótól. Profit érdekek nem engedik természetesen.
 
Oldal tetejére